Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-18 / 349. szám, péntek

Vfíäg frätéfäŕjál, egyéSiüjétek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. december 18. péntek 30 fillér XI. évfolyam, 349. szám Az adott szó kötelez Alig akad nálunk olyan becsületes tember, aki nem csóválná meg fejét az alábbi mondat elolvasása után: A bratislavai kerületben december dereka táján még 5000 hektárnyi ku­koricaszár a határban van. Ez már bizony a hanyagság, a nemtörődöm­ség teteje, különben ilyesmi alig fordulhatna elő akkor, amikor annyit beszélünk, írunk a mezőgazdasági termelés gyorsütemű fejlesztéséről, no meg arról, ahhoz, hogy nagyobb hasznot hozzon az állattenyésztés, sok tápdús takarmány kell. Most jönnefc majd az okoskodók: Ügy bi­zony, sok tápdús takarmány, akkor miért kell azon „siránkozni", hogy a kukoricaszár a határban telel. Any­nyi here, széna, meg szemestakar­mány még egyetlenegy esztendőben sem volt a szövetkezetekben, mint az idén, érdemes hát ennyit beszél­ni a kukoricaszárról, hiszen takar­mányértéke most már alig van. Hát igen, most már sokat vesztett értékéből, mert levele lehullott, a dér, a fagy „kihúzta" belőle a táp­értéket. De miért maradt eddig a határban? Talán nem lett volna rá elég idő, hogy kivágjuk és elsilóz­zuk? Az ősz annyira kedvező volt az idén, hogy futotta volna az időből a kukoricaszár betakarítására is. Ré­gebben, erre még sok-sok szövet­kezeti tag emlékezik egyéni gazdál­kodása idejéből, sokkal nehezebb kö­rülmények között, olykor éppen e munka idején nem napokig, hanem hetekig esett az eső, de a kukori­caszár vagy a pajtában, vagy a szé­rűben kupacba rakva megtalálható volt minden gazda portáján. Vagy tán annyira igényesek lettünk ta­karmány dolgában, hogy a kukorica­szárat semmibe vesszük? A tél hosszú, s eddig még minden esztendőben temérdek gondot okozott szövetkezeteinkben a jószág áttelel­tetése. Sokat tudnának arról beszél­ni a bősi szövetkezeti tagok, mit jelent, ha már januárban szűken kell mérni a takarmányt, s milyen kevés tejet ad a tehén, ha a jó silótakar­mány helyett búza-szalma szecská­ból készült abrakot eszik. Az ipoly­viskiek viszont semmiféle titkot nem árulnak el, amikor sikerekről beszél­ve kihangsúlyozzák: takarmány nél­kül nem lehet sok húst, tejet, vajat termelni. Ne higyje senki sem, hogy ha ezt a dolgot szóvá tesszük, ezzel meg­húztuk a vészharangot. Nem, az idén nem állunk oly rosszúl takarmány­ban, sokkal bátrabban nézhetünk a ven" hangulat uralkodik minden ete­téskor, tönkre megy egy-egy kis boglya széna, vagy here, belegyúrják sárba, mert miért is szedné fel a szétszórt szálakat a tehénetető, csi­nálta ezt egyéni gazdálkodó korában, akkor be kellett osztani, hogy ta­vaszig kitartson, miért tegye ezt most, amikor a nagy kazlak bírják, van heréből is, szénából is bőven. Nem kicsinyeskedés akar ez len­ni, hiszen anélkül nincs, hogy etetés közben, amíg a kazlakból az istálló­ba, a jászolba kerül a takarmány, néhány szál széna el ne hulljon, vagy akár pár deka szemestakar­mány tönkre ne menjen. Nem is erťôl van sző, hanem arról, hogy amíg lehet, amíg idő és alkalom van rá, okosan gazdálkodjunk a ta­karmánnyal. A jó gazda olyan, hogy addig, amíg a határban egyetlen szál takarmány is van, semmi esetre sem nyúl a készletekhez, mert úgy van ám, ha egyszer megkezdik a „he­rekosztot", úgy fogy egyik napról a másikra, hogy észre sem veszik s vége a nagy kazalnak. Most, a tél beálltával, még ha bő­ven is van takarmány, mindig arra kell gondolnunk, hogy hosszú lesz a tél, későn mehet a jószág legelőre, tehát úgy osztjuk be a takarmány­adagokat, hogy jusson ma is annyi, mint mondjuk három hónap múlva. Az adott szó kötelez, ezt legjobban a szövetkezeti tagok tudják, hiszen a parasztember jelleménél, becsüle­tességénél fogva olyan, ha egyszer valamit kimond, szavát állja. S az, hogy a jövő esztendőben 10 — 15 szá­zalékkal több húst, tejet, tojást ter­melnek és adnak az országnak, nagy szó. A tettek nélküli szó, a pusztába kiáltó szó viszont semmit sem ér, mert tettek nélkül nem lesz több hús, s egyéb mezőgazdasági élelmi­szer a dolgozók asztalán. Š hogy a szó igazi értelmet kapjon, már mos­tantól munkához kell látni úgy, hogy a jövő esztendő, második ötéves ter­vünk utolsó éve, sok sikert hozzon. Persze a sikerhez jó munka kell, mégpedig olyan, hogy a jövő eszten­dő vége felé ne kelljen majd „ki­teregetni" efféle dolgokat. Természetesen a jó munka mellett küzdenünk kell az év minden nap­jában, órájában a nemtörődömség, a hanyagság ellen, s akkor minden bi­zonnyal a szorgalomért búsásan fizet majd a föld, a jó bánásmódért na­gyobb hasznot ad a jószág, persze csak akkor, ha a bánásmódba bele­tél elibe, hiszen azok a szövetke- ! értjük mindenkor és elsősorban azt, zetek, amelyek jó gazda módján cse­lekedtek, s nem csupán a jó herét, szénát, bükkönyt takarították be, hanem a kukoricaszárat is elsilóz­ták répafejjel keverve, nem is félnek attól, hogyan telel át a jószág. Attól sem tartanak, hogy a téli hónapok idején a takarmányhiány folytán je­lentősen csökken a tejhozam, sőt c szövetkezetek túlnyomó többsége a pferovi felhívásra válaszolva jelen­tősen növeli majd az állattenyésztés hasznosságát. De hát a pferovi fel­hívást a bratislavai kerület számos szövetkezete is elfogadta. És hogyan gondolják a 10—15 százalékos növe­kedést, ha oly takarmányt, amelyet ha annak rendje és módja szerint a maga idejében betakarítunk, táp­értékben vetekszik a gyengébb mi­hogy nagy hasznot hajtó állatte­nyésztés csakis bőséges takarmány­termeléssel, s idejében történő be­takarítással érhető el. Közlemény a kormány üléséről Növeljük a föld termőképességét (ČTK) — A kormány 1959. december 16-i ülésén megtárgyalta a mező­gazdasági föld termőképességének fokozásáért folyó országos mozgalom fejlesztéséről tartott beszámolót. Ez a mozgalom a CSKP Központi Bizott­sága márciusi és júniusi ülésének a mezőgazdasági termelésben elérendő alapvető fordulatra irányuló intézkedésekről hozott határozata visszhang­jaként bontakozott ki és fontos részévé vált hazánknak a szovjet hadsereg által való felszabadítása 15. évfordulója tiszteletére megindult szocialista munkaversenynek. A mozgalom keretében 1959. decem­ber 7-ig hetvenmillió korona értékű talajjavítási munkát végeztek el terven felül. 12 538 hektáron megva­lósították a területi talajjavítást le­csapolás és öntözés útján, 1134 kilo­méter hosszúságú kis folyómedret, s fő lecsapolási és öntözőrendszer be­rendezését szabályozták. E vízgazda­sági meliorációs munkálatokon kívül a mezőgazdasági föld termőképessé­gének növelése érdekében további kötelezettségvállalásokat teljesítettek több mint 40 millió korona értékben, amiben bennfoglaltatik a halastavak tisztítása, amelynek során több mint 300 ezer köbméter iszapot emeltek ki. Csaknem egymillió köbméter kom­posztot készítettek és megvalósították a földterületek újramegmüvelését is. A mezőgazdasági föld termőképessé­gének növeléséért folyó országos mozgalom kezdete óta a • brigádosok több mint 300 ezer műszakot dolgoz­tak le, a talajjavítási munkák és a föld termővé tétele során. December első hetében ezekben a munkákban naponta átlag 11138 brigádos vett részt. A nemzeti bizottságok feladatai Az elért eredmények ellenére — amelyekben jelentős részük van az ifjúság és a hadsereg brigádjainak Éjjel nappal szántanak A nyitrai kerület szövetkezeteinek föld­jein közel 90 í'i-ban már teljesítették a szántás tervét. A szövetkezetek földjein éjjel-nappal 450 lánctalpas traktor szánt, de részt vesznek a munkában a GTÁ-k és EFSZ-ek kerekes traktorai is. Az állami gazdaságok földjein további 128 traktor dolgozik. Mindeddig a mélyszántás tervét 5 állami gazdaság teljesítette. A bratislavai kerület: teljesítette a mélyszántás tervét (CTK) - A bratislavai kerület EFSZ-einek és GTA-inak traktorosai Szlovákiában a második helyre ke­rülve, december 16-án 100 százalék­ra teljesítették a mélyszántás tervét. Összesen több mint 141 ezer hektár földet szántottak fel. A kerület nyolc járása már telje­sítette, sőt túlteljesítette a mélyszán­tás tervét. A myjavai, malackai, trna­vai, szenei, szeredi és Bratislava­vidéke járásokban még e héten befe­jezik a szántást. E kerületekben a csehországi kerületekből • érkezett 20 lánctalpas traktor, ezenkívül a duna­szerdahelyi, a csallóközcsütörtöki GTÄ-k és védnökséget gyakorló üze­mek 10 traktorosa segédkezik a szántás elvégzésében. — a mezőgazdasági föld termőképes­ségének növeléséért folyó szocialista munkaverseny főleg a vállalt kötele­zettségek teljesítése terén eddig még nem érte el a kívánt tömeges mére­teket. Ezért szükséges, hogy ez az országos mozgalom a nemzeti bizott­ságok valamennyi fokán rendszeres gondoskodás és mindennapos tömeg­szervezési munka tárgyát képezze. A dolgozók tömeges kezdeményezésé­nek kibontakoztatásában arra van szükség, hogy a nemzeti bizottságok széleskörű kapcsolatban legyenek az egységes földművesszövetkezetek tagjaival, az állami gazdaságok, a gép- és traktorállomások, valamint a védnökségi üzemek dolgozóival a kö­telezettségek megtárgyalásánál, telje­sítésük megszervezésénél és a szo­cialista verseny eredményeinek rend­szeres értékelésében. A kerületi és járási nemzeti bizott­ságok figyelme a mezőgazdasági föld termőképességének fokozásáért folyó szocialista verseny fejlesztésében ed­dig túlnyomórészt azokra a nagy ta­lajjavítási akciókra irányult, amelyek elsősorban az ifjúsági, a hadsereg és az üzemek brigádjai részvételével valósulnak meg. Ezzel szemben a nemzeti bizottsá­gok nem fordítanak kellő figyelmet a helyi jelentőségű mezőgazdasági föld termőképességének növelését célzó akciókra. Ezeket az akciókat tömeges méretekben elsősorban az egységes földmüvesszövetkezetek és állami gazdaságok önsegélye útján, a gép- és traktorállomások, valamint • •••••••••••• A dolgozó nők munkájának meg­könnyítése érde­kében a vendéglők és éttermek nem­zeti vállalata érté­kes kezdeménye­zést tanúsított. Topolčanyban megrendezte azon ételek és italok ki­állítását, amelyet a hivatásukban elfoglalt háziasz­szonyok megren­delhetnek és így minden fáradtság nélkül készülhet­nek fel a karácso­nyi ünnepi lako­mára. F. Sivák CTK felv. a falusi lakosság segítségével kel! megvalósítani. A Földművelésügyi Minisztérium és a kerületi nemzeti bizottságok fel­adata lesz. hogy a mezőgazdasági föld termőképességének fokozását célzó munkálatok a helyes irányban folyjanak a mezőgazdasági termelés fejlesztésének konkrét szükségletei alapján. Ezek a munkák mindeddig a földek lecsapolására összpontosultak, de nem szenteltek kellő figyelmet az öntözésre szolgáló vízfelfogő beren­dezéseknek. A mezőgazdasági föld termőképességének gyors és lényeges növelése céljából továbbra is figyel­met kell fordítani a komposzt készí­tésére, a földterületek újramegműve­lésére, a halastavak meszezésére és tisztogatására stb. Ezekhez a mun­kákhoz nem szükséges terveket ké­szíteni, nincs szükség építőanyagra, különleges gépi eszközökre és szak­képzett dolgozókra, úgyhogy e mun­kák elvégzésére teljesen felhasznál­hatók az önkéntes munkabrigádok. Kapcsolódjanak be a talaj ­javítási szövetkezetek is A mezőgazdasági föld termőképes­ségének fokozásáért folyó országos mozgalom feladatainak teljesítése cél­jából szükséges, hogy az akcióba na­gyobb mértékben bekapcsolódjanak a talajjavítási szövetkezetek is. Szük­séges továbbá, hogy a népgazdaság valamennyi ága és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai folytassák a munkabrigádok, a szakdolgozók és a gépi eszközök mozgósítását s a me­zőgazdasági föld termőképességének növelésére irányuló oroszágos mozga­lom számára gondoskodjanak a szük­séges pénz- és anyagi forrásokról. A kormány hangsúlyozta a mező­gazdasági föld termőképességének fo­(Folytatás a 2. oldalon)' • •••••••••••• 72 szövetkezeti lakást adlak ál a lakóknak Az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a szövetkezeti la­kásépítés iránt érdeklődök száma. SZORGALMAS MUNKÁNAK GAZDAG A GYÜMÖLCSE AZ IFJÚSÁG ÉS A MELIORÁCIÓ ~ T aj, de nagyon meleg van... ne dobáljatok agyon azzal az agyagos föld­— J del... mi már teljesítettük a mai tervünket, így festett egy nyári nap — az andódi határban. Nem egy helyről voltak itt a fiatalok. Az érsekújvári is­— kólák, üzemek fiataljaiból, CSISZ tagjaiból tevődött össze a brigád. Egyesek —i talán először vették kezükbe a lapátot, először hallották ezt a szót: melioráció. Voltak olyanok is, akik kirándulásnak, nőségű szénával, kinn hagynak a ha- I W ki s nyaralásnak vélték a dolgot. De tárban; hogy tönkretegye az eső. a | »« f .l^'aVa'ÄTsaľaÄ ' , a . ' , , a vízimadarak birodalma volt, a fiatalok Bunos mulasztas ez mar azért is, j kitartó munkájával mert annak ellenére, hogy szálas- és silótakarmányfélékből igaz, 101 szá­zalékos eredményt értünk el, de ha az egész takarmánykészletet zabegy­ségben, tehát minőségben vesszük, 9 százalék hiányzik a száz százalék­noz. A korai elégedettség, a pillanat­nyi sikerekből való élés általában mindig megbosszulja magát. így van ez az idén néhány szövetkezetben is. Termett sok széna, here, bük­köny, hát kell most már kukorica­szárat ennie a jószágnak? Helytelen nézet az ilyen, mert elbizakodott­ságra vezethet, nemcsak ilyen for­mában, hogy a gyengébb minőségű takarmány kárba vész, hanem úgy is, hogy a jóval sem tudunk helyesen, beosztással gazdálkodni. Azokon a helyeken, ahol „van takarmány bő­TÖBB SZÁZMÉTERES LEVEZETŐ CSATORNA KÉSZÜLT EL és jő pár hektárral gyarapodott az andó­di ĽFSZ termőföldje. És ez nemcsak An­dódon, hanem a szentpéteri, a várkonyi, a csilízradványi határban is így volt. Sőt úgy is fnondhatnánk, hogy Szlovákia bár­mely vidékén. Ebben az évben a párt fel­hívására a CSISZ-szervek és szervezetek közösen a Földművelési Megbízotti Hiva­tallal versenyt indítottak a meliorációs munkák elvégzésére. A CSISZ védnöksé­get vállalt a vízszabályozási építkezések felett. És az eredmény nem csekély. Szlovákiában 42 775 fiatal dolgozott 10 kerületi, 69 járási és 379 helyi építke­zésen. Összesen ledolgoztak 2,785 971 bri­gádórát és munkájukkal 7228 hektár föl­det tettek használhatóvá. Habár ez a szám nem nagy a mezőgazdászok sze­mében, kezdetnek mégis szép eredmény. Képzeljük el, a meliorációs munkálatoknak KÖZEL 50 000 FIATAL A HIRDETŐJE, a szervezője! És ha nem lettek volna a nehézségek néhány építkezésen, melyek­kel a fiataloknak meg kell birkóznia, az eredmény még szebb lenne. A minap ellátogattunk a filozófiai fa­kultásra, ahonnan a lányok a csilízközi vízszabályozási csatornák építkezésén dolgoztak. Büszkék a lányok arra, hogy ily nehéz szakaszon tölthették el a nyári szünidő egy részét. Sok szép emlékük van. Megkérdeztük őket, voltak-e nehézségek. .,tgen, voltak, de csak eleinte. Tudniillik féltünk a mocsarak zenészeitől, a békák­tól. De aztán azokkal is megbarátkoztunk. Az igaz, hogy a tervezés, a kijelölés sem volt rendben. De segítettünk ezen is. Megtanultunk bemérni, kijelölni, sőt még azt is, hogyan kell a lapát nyelét meg­csinálni úgy, hogy ne törje fel a tenye­rünket". EZ MÁR ÜJ T1PUSÜ DIÁKSÁG Nem voltak egyedül. Közel 13 500 diák­ifjú dolgozott ez idén a meliorációs épít­kezésen. A vízszabályozási munkálatok­ból kivette részét a munkásifjűság is. A martini és a ružomberoki járás mun- J kásfiataljki kötelezettséget vállaltak, hogy 500 ezer darab lecsapoló csövet készíte­nek el. A žilinái kerületben a munkásfia­talok nemegyszer vállvetve a falusi fia­talokkal, közösen dolgoztak az építkezésen. A dubnicei Vorosilov Üzem fiatal mérnö­kei a műszaki tervezés meggyorsításnál segédkeztek. A vízszabályozási munkála­tokból azonban a falusi fiatalok vették ki az oroszlánrészt. Közel 700 falusi szerve­zet küldött fiatal brigádosokat a csator­názásokra. A szentpéteri fiatalok kezde­ményezték A MUNKACSAPATOK KÖZÖTTI VERSENYT A TALAJ MEJAVlTÁSÁRA. És az eredmény: 12 671 méter hosszú levezető csatorna, 778 köbméter komposzt, mellett sikeresen végezték el az egész évi mezőgazdasági munkálatokat. Ugyan­így volt ez Bősön, Imelyen, a szenei, so­morjai, zselizi és más járásokban is. A verseny első része befejeződött. Győztes­ként a žilinai kerület CSISZ szervezete került, ki, ahol két kerületi, 14 járási és 173 helyi vízszabályozási építkezésen 12 578 fiatal CSISZ-tag dolgozott. És ma, amikor a fiatalok kétnapos aktívája érté­keli az elért eredményeket, hazánk fel­szabadulásának 15. évfordulója tiszteleté­re a fiatalok vállalják, hogy ebben a* irányban a párt határozatát a jövőben még nagyobb lelkesedéssel, még szebb eredménnyel fogják teljesíteni. Szigl Ferenc Szeptember elején Szlovákiában csak 18 lakásszövetkezet.működött és 28 előkészítő bizottságot alakí­tottak. Ma már a jóváhagyott szö­vetkezetek száma 85 s tagjainak száma meghaladja a 3200-at. Ezenkívül 50 további előkészítő bi­zottság működik. A meglevő la­kásszövetkezetek már építik laká­saikat — 1929-et, amelyek több­ségét az állami építkezéstől vették át. Piešťanyban már 24 lakást, Érsekújváron pedig már 48 lakást adtak át a lakóknak. A legtöbb lakásszövetkezet — 18 — a bratislavai kerületben műkö­dik. A kassai kerületben 15, a Bra­tislavai Központi Nemzeti Bizott­ság által irányított területen pedig 14 lakásszövetkezet van. Másfélmillió korona értékű áru terven felül (ČTK) - A Kralovy Vary-i Porce­lángyár Staré Role-i termelési-gazda­sági egységének dolgozói már telje­sítették az idei export-tervet. A brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert termékeik fokozott érdeklődés­nek örvendenek a világpiacon. Az év végéig terven felül másfélmillió ko­rona értékű kiviteli porcelánárut ké­szítenek.

Next

/
Thumbnails
Contents