Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-16 / 347. szám, szerda

A Szovjetunió a legközelebbi 15-20 év alatt megvalósíthatja ÄZ ORSZÁG TELJES VILLAMOSÍTÁSÁT Nézzük hazánk közelmúltját. Hitler 1941-ben háborút indított a Szovjetunió ellen. A háború majdnem négy évig tartott! Ha hazánk nem teremtett volna rövid időn belül hatalmas ipart és fejlett mezőgazdaságot, ezek az évek végzetesek lehettek volna számunkra. Tehát ha az ember csak az olcsóságot nézi és figyelmen kívül hagyja az építési időtartamot, nemcsak hogy nem erősítheti meg azt, amit már kivívott, hanem még el is veszítheti, tönkre teheti az ellenértéket. Erről van szó. A kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben rendkívül komoly, létfontosságú kérdés az időnyerés, a gazdasági feladatok megoldása határidejének kérdése. A Szovjetunió és a szocialista tábor országai új világot képeznek. Több mint egymilliárd ember halad a marxizmus-leninizmus zászlaja alatt. A szocializmus országai rohamosan fejlődnek. Erőink ma sokká! hatalmasabbak, mint az imperializmus erői. Äm a kapitalizmus még mindig erős és nem szabad lebecsülnünk erejét. Ma sok kapitalista kezet fog velünk, bár többjüknek ez sincs különösképpen ínyére, de a körülmények rákényszerítik erre. fit tőkések irántunk való viszonya az erők viszonyától függ. Önök tudják, hogyan viszonyultak hozzánk a kapitalisták a forradalom első éveiben, most pedig kénytelenek számolni velünk, kezet adni nekünk. Meg kell mondanunk, hogy mi mindenkor készek voltunk kezet nyújtani nekik. Miért vettek most bennünket figyelembe? Azért, mert erősek lettünk, mert most csak úgy egyszerűen nem mellőzhetik a szocializmust. Ezt Dulles is kénytelen volt beismerni élete utolsó időszakában. Most az imperializmus más ideológusai is erről beszélnek. Kénytelenek számolni velünk. Találkozáskor üdvözölnek bennünket, de ha a tőkés országokkal folytatott gazdasági versenyben lemaradunk, akkor aligha fogják készséggel felénk nyújtani a kezüket, és meggondolják: „Megéri-e, hogy kezet adjunk nekik?" Ezért az időnek, az ídőnyerésnek kérdése a gazdaság fejlesztésben, mindenekelőtt az erőmüépítkezésben a fö kérdés. A víz, melyet a vízierőművekben energiatermelésre készülünk felhasználni, elfolyik. Űj jön a helyébe, melyet mi felfogunk, duzzasztógátakat építünk és a nép szolgálatába állítjuk. A folyók energiája nem szökik el tőlünk, de ha mi a vízierőművek építésére összpontosítjuk igyekezetünket, időt vesztünk, az idő kerekét pedig nem fordítja vissza az ember. Ezért nem vitás, melyik erőmű a jobb. a hőerőmű, vagy a vízierömű ? Egyik is, másik is jó. A vízierőmüvek jobbak '.ennének, ha gyorsabban épülhetnének. Jelenleg azonban a hőerőművek a jobbak, mivel gyorsabban helyezhetők üzembe. Természetesen egyetérthetnénk a vízierőmüvek elsődleges fejlesztésével, ha nem lenne oly nagy — mondjuk csak egy év lenne — az időkülönbség. E kétszerte, háromszorta hosszabb építkezési időtartammal már nem juthatunk előre. Ez már kissé hosszú idő. I. T. Novikov: Majd megoldjuk! Hruscsov: Csak oldják meg! Nagyon, nagyon kérem,, oldják meg! Meg kell mondanom evtársak, hogy az erőmüépítők nagy haladást tettek az erőműépítési tudomány és a mérnöki tudomány fejlesztése terén. Egyes tudósok és mérnökök azonban görcsösen ragaszkodnak a régihez. Azt hiszem, még sok olyasmi előfordul a vízierőművek építkezésein, amitől mielőbb megszabadulhatunk és meg is kell szabadulnunk, ha meg akarjuk gyorsítani építésüket. Egy bizonyos mérnök valamikor régen kidolgozta az építkezés megszervezésének tervét és ez a munkaszervezés a mai napig is érvényes, bár már elavult s időben, szervezésben és a technikában is hátráltat bennünket. Sok függ attól, hogyan fogjuk megszervezni az építést. Nekem például tetszett az az eszme. hogy a szaratovi vízierőmúvet különleges bukógát nélküh építik. A terv szerint a víznek a vízierőmün keresztül kell folynia. A szakértők véleménye szerint ez haladó elgondolás, e mivel megtestesül a tervben, azt jelenti, hogy .iól megfontolt és megvalósítható. Olcsóbbá teszi az építést. Alkalmazzuk a haladó módszereket, építsünk gazdaságosan Ä párt Központi Bizottsága nemrégen levelet bocsátott ki a villanyenergia ésszerű népgazdasági felhasználásáról. A villanvenergia észszerű gazdaságos felhasználása váljék országos üggyé. Én azonban azt akarom, hogy helyesen értelmezzék a párt felhívását. Ne úgy fogják fel, hogy a termelés rovására menjen a villanyáram-takarékosság. Küzdeni kell a pazarlás ellen, tekintettel arra, hogy a pazarlás soha sem a gazdagság, hanem inkább az ostobaság jele volt. Hogy kommunista társadalomban éljünk, erre előbb és igazán fel kell készülni. Nem érdemes esztelenségeket elkövetni a szocializmusban. Ésszerűen és megfontoltan kell irányítanunk qazdasŕiciunkat. Nemrégen határozatot hoztunk a színes fémekkel, rézzel, nikellel stb. való takarékoskodásról. Szeretnénk, ha ezt is helyesen értelmeznék: mi nem akarunk m>nden áron színes fémet megtakarítani a gépek, aggregátok és műszerek rovására. Elegendő anyagunk van erre. De nem pazarolhatunk színes fémeket ott. ahol nélkülözhetők. Iqv Például egvcs üzemek azt az e.lvet követik: miné! nehezebbek -eqv csillár, annál többet kannak értük. Fel kell számolnunk a színes fémek pazarlását. De mi nem öncélú takarékoskodást akarunk. Bűn lenne takarékoskodni a színes fémmel ott, ahol nélkülözhetetlen. Nemegyszer bíráltam a tervezőket ?s építőket azért, hogy fát használA mezőgazdaság néhány Engedjék meg, hogy a falvak villamosításának néhány kérdésére is rátérjek. E téren nagy a lemaradásunk.' A múltban nem fordítottunk rá íiondot. A párt Központi Bizottsága és a kormány intézkedéseinek eredményeképpen jelentős sikereket értünk el a mezőqázdasricj fejlesztésében. Rohamosan növekedett a gabonatermesztés és az állattenyésztés. Az állam az utóbbi években fokozta a mezőqazdasáqi beruházásokat és az ország hasznát látta ennek. Nézzük például a szűzföldek megművelését. tak lakóházak építésére, bár vasbetont és más anyaqot használhatnának. Megtudtam, hogy a bratszki vízierőmű építőit félelem fogta el é3 úgy gondolták, bírálni fogják őket, azért, ho.qy faházakat építenek. Én azonban úgy gondolom, hogy a bratszki vízierőmű építkezésén helyesen cselekedtek. Esztelenség volna az erdőből Kujbisevbe menni építőanyagért. Ez a példa azonban nem lehet szabály. Most az új építési módszerek lehetővé teszik sokkal fontosabb és olcsóbb építkezéseket. Rendszeresen 3-4 emeletes házakat építsünk, ezek a Ieqqazdasáqosabbak. A négyemeletes házak alsó emeletei családi lakások legyenek, a folvosórendszerű negyedik emeleten a nőtleneknek és ifjú házasok számára építsünk szobákat. Ott élhetnek addiq, amíq gyermekeik születnek. azután más lakást liapnak. Igy gondoskodunk az emberekről, ugyanakkor nem engedjük meq a pazarlást. A hatalmas szibériai vízierőmüvekbő! nyert olcsó villanvenerqia alapián nagyon célszerű, hoqy közvetlen közeliikben villanvenerqiára épüi lő ipart, például hatalmas alumínium, veoyi és más üzemeket létesítünk. Általában úqv kell terveznünk, hoav az Ú1 vállalatok a most épülő új, hatalmas vízierőművek közelében feküdjenek és olvan ütemben építsük e vállalatokat, hogv a villany| erőművekkel párhuzamosan kezdhes1 sük meq üzemeltetésüket. villamosításának kérdése A legutóbbi hat év (1954-1959) folyamán az áliam 37 milliárd 400 millió rubelt fordított a szűz- és parlagon heverő földek megművelésére. Ugyanekkor a szűzföldek piaci qabonatermesztése folytán az állami költségvetésbe körülbelül 62 milliárd rubel folyt be. Az állam ily módon a szüzföldek megművelésének eredményeképpen több mint 24 milliárd rubel tiszta jövedelemre tett szert. Ezenkívül a szüzföldeken eszközölt beruházások eredményeképpen mintegy 30 milliárd rubel összegre bővültek a ízovhczok, műszaki javítóállomások és begyűjtő szervezetek termelési alapjai. Kitűnik, hogy a szűzföldek meqművelésére fordított kiadások néhánv év alatt megtérültek. Most kellemes érzés hallani, hogy az idei húsfelvásárlás az 1953. évinek kétszeresére, a tejfelvásárlás pediq mintegy 2 és félszeresére emelkedett. > Nemrégen polgári lapok tudósítóinak jelentéseit olvastam. Azt írják, hogy az üzletekben sok az áru, a háziasszonyok tetszés szerinti nagyságú táskákkal jöhetnek vásárolni és különféle árucikkel tömhetik tele, hoqv a kereskedők már a iárdán kínálják portékájukat. Kellemes látvány, hoqv Moszkva nem dzsunqe!. hoqy az emberek nem futkároznak, hol is kaphatnak tejet. Az emberek ma tudják, hoqy a tejüzletekben tetszés szerinti mennyiséqben vásárolhatnak meqfelelő minőségű tejet és tejtermékeket. .Tó! dolgoztak a kolhozpat'asztok. sikereik örömmel töltenek el bennünket. Az utóbbi években nagyon megváltozott a mezőqazdasáq helyzete. Amikor 1949 véqén Ukrajnából Moszkvába mentem dolgozni, beutaztam a moszkvai terület déli járásait. Visszatérésem után Sztálin elvtárs meqkérdezett: — Mondja el. mit látott, mi a véleménve a helvzetrol? Azt válaszoltam: — Sok építménv és ház romba dőlt, helyenként szalmával tömték be az ablakokat, nincs üveg. A leqnaoyobb baj: Sokan nem tartják érdeküknek a kolhoztermelés növelését. A fiatalemberek a városba menekültek, a fiatal lányok magukra maradtak, nincs kihez férjhezmenniök. Önök nevetnek, pediq ez érthető, a leqénv nősüljön meq, a lány menjen férjhez. Ez volt a helyzet. De mc«t minden rendbe iön. Ha az ember kimeqv a kolhozba, kellemes érzés látni, hoqv iól öltözöttek a parasztasszonyok. és messziről nem is lehet megállapítani, öreqek-e, vagy fiatalok. A leqényeknek is jobb a sorsuk a falvakban. Fokozódott az anyaqi érdekeltségük a kolhoztermelés fejlesztésében. Ifjúságunk felnőtt és becsülettel dolgozik a termelésben, az építkezéseken. a kolhozokban és szovhozokban. Már beszéltem Valentyina Zsárkájának, a bratszki vízierőmű-építkezés betonozójának felszólalásáról. Ezek az építők korunk hősei. Régente az irodakisasszonyokat tartották híres , leányoknak, mintha eqv felsőbb osztály képviselői lettek volna. Most elmondhatjuk. hogV nálunk a fizikai munkát végző embert sem ruházata, sem érteimi képessége nem különbözteti meg a szellemi munkát véqzőtől. Önök hallották, milyen logikusan és megqyőzöen. nagyságának, értékének tudatában szólalt fel itt ez a lány, és mily büszkeségérzettel beszélt betonozó munkájáról. Elvtársak, meq kell oldanunk a falu villamosítását. Mi • tud juk, milyen nagy fiqyelmet szentelt Lenin a falu villamosításának. A villanyfény meq.ielenését a faluban Lenin nevével hozták összefüggésbe a parasztok és előszeretettel mondogatták, hoqv nálunk is kiqs'ulladtak Iljics lámpásai". A falu villamosítását megfontoltan, körzetenként kell megvalósítanunk, hoqv ez valóban lenini villamosítás leqven. Célszerű, hoqy ott, ahol az állami villanyhálózat húzódik, rákapcsolják a kolhozokat. Ahol pedis nincs áramhálózat. építsenek mellékhálózatot. Az állami villanyhálózatoktól távolfekvö kolhozok számára típusterveket doiqozunk ki járási, falusi villanyerőművek építésére, úovhoav naqyon qazdasáqosak Ipayenek és a mezőqazdasáq olcsó villanvenergiához iusson. A kolhozok ezt saiát erejükből meq tudják' valósítani. A kolhozok jelenlegi gazdasági helyzetében nem haladja túl erőiket ez a munka. Szövetkezeti alapon széleskörűen ki kell bontakoztatnunk a magasfeszültségű és elosztó hálózatot. alközpontok, járásközi és kolhozközi erőművek építését. A kolhozok eszközöljenek pénzbefektetést, az állami szervezetek pedig adják meq a szükséqes seqítséqet. A falvak villamosításával nagy tettet hajtunk véqre a kolhozparasztsáq. s az eqész nép javára, a kommunizmus útján való közös előrehaladásunk meqqyorsítása érdekében. Népünk nagyra becsüli az építők hőstetteit Elvtársak! Szeretnék végül szólni az orszáq villamosítása készülő távlati tervének jelentőségéről is. Ez a terv pártunk programjának, a kommunista építés programjának szerves része. Villamosítás nélkül nem gépesíthetjük és nem automatizálhatjuk a termelést. Gépesítés és automatizálás nélkül pediq nem tudjuk növelni a munka termelékenyj séqét. Ezért annak érdekében, hogy fokozzuk a munka gépesítését és növeljük a munka termelékenységét, még naqyobb méretekben kell villamosítani. Villamosítanunk és gépesítenünk kell a népgazdaság valamennyi ágát Iqy biztosítjuk a munka termelékenyséqének állandó növekedését, hogv e fontos mutatókban mielőbb utóiérjük és megelőzzük a leqfejlettebb tőkés országokat. A munka termelékenységének szakadatlan növelése nélkül nem tudjuk megteremteni a termékbőséget, nem tudjuk lerövidíteni a dolgozók munkaidejét. Ezt csak a termelés villamosításával és automatizálásával érhetjük el. Éppen ezért a villanyerőművek és enerqetikai hálózatok építői a kommunizmus építőinek eqyik élcsapata. Dicséret illeti önöket sikereikért, de szemükre vetjük, ha az ország teljes villamosításának feladataiból eredő kötelesséqeik teljesítésében eqvik-másik szakaszon elmaradnak. Önök építésünk legnagyobb tiszteletet érdemlő szakaszán dolgoznak, bár a társadalom érdekében végzett munkában nincs tiszteletre nem méltó szakasz. A társadalom életének alapja az emberi munka. Munka nélkül semmi sincs. Biztosítanunk kell annak feltételeit, hoqy minden ember munkája nagyon termelékeny és ugyanakkor örömtől áthatott leqven. hoqy minden ember szükséqét érezze. Ezt valaha sokan nem értették meg, ma is akadnak kételkedők, akik nem hiszik, hoqv eljön az az idő, amikor a munka minden ember elsőrendű létszükséqlete lesz. Még nem jött el ez az idő. de mi biztos úton haladunk a kommunizmus eme komoly alapelvének meqvalósulása felé. Lenin örökének beteljesülése: az cqész orszáq villamosítása méq kedvezőbb lehetőségeket biztosít a kommunizmus sikeres építésére, a ksrI szerű technika alapján, » népgazdaság valamennyi áqának további qyors fejlesztésére. Mi lehet fennköltebb és nemesebb a társadalom, a nép és a jövendő nemzedékek boldogsáqa érdekében véqzett munkánál? Az építők, bárhol is dolgozzanak, örök emléket állítanak. Hatalmas erőműveik élő megtestesülései a szovjet nép hősies munkájának a szocializmus é6 kommunizmus időszakában. Ezért túlzás nélkül állíthatjuk, hoqy önök örökéletű pompás emléket állítanak naq.v korunknak. Büszkék vagyunk rá, hogy hazánkban <t történelem folyamán első ízben qyőzött a munkásosztály, a dolgozó nép. Népünk a helyzet ura lett: felépítette a szocialista társadalmat és a kommunizmus -<- a viláq leqiqazsáqosabb és legtökéletesebb társadalma felé eqvenqeti az utat. Nagy és megtisztelő feladat hárul önökre, elvtársak. Önök becsülettel teljesítették és teljesítik ezt a feladatot. Nincs okunk kétséqbe vonni, hoq.v a jövőben is sikerrel foqják teljesíteni. Äm úgy vélem, nem jól értenének meo, ha nem szólítanám fel önöket a munkálatok iobb megszervezésére. az anvaqi eszközök és lehetőségek iobb kihasználására annak érdekében, hoqv meqqvorsítsuk előrehaladásunkat a kommunista társadalom építésének útján! Elvtársak! A párt XXI. kongreszszusa jóváhaqvta a kommunista épíI tés grandiózus programiát. A Szovjetunió népei pqvöntetűen helyeselték, a szocialista orszáqok dolgozói és a haladó szellemű emberek világszerte örömmel fogadták a kongresszus történelmi ielentőségű határozatait. hétéves tprvünket. E proqramot ellenfeleink is kénytelenek tekintetbe venni. A tőkés országokban manapság különféle bizottságok létesülnek. értekezleteket hívnak öszsze, amelyeken meqvitatják a szocialista orszáqok qazdasáqi fejlődéséről szóló jelentéseket. A burzsoá közgazdászok, mérnökök, tudósok egyre q.vakrabban tesznek olyan kijelentéseket, hogy a Szovjetunió hétéves terve reális valóság, hoqy a szovjet nép sikerrel megvalósítja tervét. A burzsoá közgazdászok ma azon törik a fejüket, milyen haladéktalan intézkedéseket tefivenrk a tőkés orszáqok, nehoqy a Szovjetunió utóiérje őket a fejlődésben. A burzsoá ideológusok beismerik, hogy a Szovjetunió és a szocialista orszáqok qyors qazdasáqi fejlődése — a kapitalizmus komoly kihívása A szocialista orszáqok hatalmas qazdasáqi fellendülése vonzó erejű példát mutat a qazdasáqilaq elmaradoti országoknak, amelyek a füqgetlenséqüket. gazdaságuk, életszínvonaluk és kultúrájuk állandó emelkedését biztosító helyes útra akarnak lépni. Ellenfeleink a kommunizmussal r-int valami madárijesztővel igyekeztek és igyekeznek rémítqetni a tőkés orszáqok egyszerű dolgozóit. Pontosan úgy cselekednek, mintázok, akik az ördöggel ijesztgetik a maradi embereket, fantasztikus szörnyű képeket festvén a pokolról. De az ilyen legendák csak a tudatlan emberekre képesek hatni ideiq-óráig. Az ördögről szóló mesék híresztelő! kihasználják azt. hoqy senki és sohasem látta és nem is látja meq az ördögöt. A kommunizmussal kapcsolatban azonban csődöt mond ez a szemfényvesztésük. ltllenfeleink bömbölik: „Eljön a kommunizmus és vége a szabad világnak". Ez azokat a vénasszonyokat juttttja eszembe, akik az ördöggel ijesztgetik a gyerekeket. Emlékszem hogy gyermekkoromban a nagyanyáiTi is azt mondta: „Eljön az ördög és akkor vége lesz a világnF.k". D» az ilyen mesékre nemigen adnak az emberek. Napjainkban nem rejthetik véka alá a kommunizmusról szóló igazságot. Az idő rohan, a kommunizmus pedig fejlődik és erősödik A szovjetország fennállásának 42 éve alatt nemcsak leküzdötte évszázados elmaradottságát, hanem a világon elsőként lótte ki a holdrakétát. A tőkések egymás után végeznek kísérleteket és még sem sikerül nekik: Kilövik a rakétát, de az visszaesik. Mit jelent ez? Látjuk, hogy a kommunizmus nem olyan rossz, mint ahogyan ellenfelei beállítják. Erre már a tőkés országok lakói is kezdenek ráébredni. Ha teljesítjük és túlteljesítjük a hétéves tervet s még jobban emeljük az életszínvonalat —, ezt pedig elérjük, — világviszonylatban nálunk lesz a legmagasabb az életszínvonal. Az emberek még jobban felismerik a kommunizmus reális vonásait, gyümölcseit. A dolgozók milliói ekkor azt mondják: ha a kommunizmus rossz a kapitalistáknak, adja isten, hogy mielőbb beköszöntsön hozzánk

1 A kommunizmust most már nemcsak elméletileg, hanem érzékelhető formában, reálisan, közvetlenül a gyakorlati életben kezdik értelmezni és felfogni. Az emberek látják, mit ad a kommunizmus a népeknek, hogyan javítja meg életüket. Látják, hogy a szocialista országok egyre több gabonát, húst, vajat, cipőt és ruhát termelnek, több lakást építenek, felvirágoztatják kultúrájukat. Ezekből az elemekből jön létre az élő kommunizmus Csak a dogmatikusok és az élettől teljesen elszakadt, egyének hajtogatnak kői-hellyé vált igazságokat minduntalan, ha a kommunizmusról beszélnek. Pedig az élet előrehalad, a kommunizmus a gyakorlatban győzedelmeskedik. Elmaradott hazánk a szovjet hatalom fennállásának éveiben ért el ilyen magaslatokat! Ez a gyakorlati kommunizmus. Napjainkban » kommunizmus nem valamilyen absztrakt, elvont fogalom, hanem reális valóság, melyet a marxizmus-leninizmus útján haladó több százmillió ember teremt meg. Elvtársak! Már több hónap telt P! pártunk XXI. kongresszusa óta. Most már az SZKP XXII. kongresszusára kezdünk készülni, mely megtárgyalja a Központi Bizottság beszámolóját éselfogadja a párt új programját. E t hazánk kommunista építésének programja lesz. A szovjet embereket az a biztos tudat hatja át, hogy önök — az energetikai vállalatok építői — a jövőbeli is a kommunista építés egyik élcsapatátképezik. Éljenek energetikai vállalataink hős építői — az ország villamosítása nagy lenini eszméinek megvalósításáért küzdő aktív harcosok! A szocializmus alapja lerakóinak, a szocializmus múlt és jeleen építőinek neve örökre fennmarad. A jövő nemzedékek dicső korunk hőseiként fogják tisztelni őket! Éljen lenini kommunista pártunk! Éljen a győzelmes kommunizmus! ÜJ SZÖ 4 * 1959. december li