Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-16 / 317. szám, hétfő

Kerületi aktívák a talajjavításról — Szombaton Bratislavában és Nyitrán megrendezték a kerületi párt— és gazdasági dolgozók aktíváit a talaj termévé tételéről. A bratisla— vai aktíván jelen volt Rudolf Strechaj, a CSKP KE politikai irodájának — póttagja, a Megbízottak Testületének elnöke, Alexander Dubček, az = SZLKP KB irodájának póttagja, az SZLKP kerületi bizottságának vezető = titkára, valamint a bratislavai kerület több más vezető párt- és gaz== dasági dolgozója. A nyitrai aktíván részt vettek: Vratisíav Krutina, = a CSKP KB titkára, Michal Chudík, az SZLKP KB irodájának tagja. — mezőgazdasági megbízott, Ján Janik, az SZLKP KB osztályvezetője, va= lamint a kerületi pártbizottság és a kerületi nemzeti bizottság képviselői. A bratislavai aktíván a fő beszámolót Štefan Raško, a kerületi nemzeti bizottság alelnöke tartotta. Hangsúlyozta, hogy azokat az eredményeket, amelyeket a bratislavai kerületben a mezőgazdasági termelésben elértek, tovább növelhetnénk, ha megjavítjuk a termelés feltételeit a Csallóköz némely járásában és a Vág mentén. Raško elvtárs rámutatott arra a segítségre, amelyet a talajjavítási munkáknál az ifjúság nyújtott. A kerületi és járási ifjúsági építkezéseken ebben az évben 3590 brigádos vett részt, akik 429 ezer órát dolgoztak le- A taiajjavítási munkákból jelentősen kivették részüket néphadseregünk tagjai is, valamint a falvak és városok lakossága. A vitában felszólalt Rudolf Strechaj elvtárs is, aki a bratislavai kerület konkrét feladatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy a jövőben sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni nemcsak a talajjavításnak, hanem szem előtt kell tartani az egész földalap zőgazdasági dolgozók és a nemzeti bizottságok nyújthatják. A nyitrai aktíván Tibor Bohdanovský, a kerületi pártbizottság vezető titkára tartotta a beszámolót, amelyben többek között kijelentette, hogy a nyitrai kerületben a múltban kevés gondot fordítottak a talajjavításra és a föld termővé tételére. Az első köztársaság idején, de később is 1958ig a nyitrai kerületben csak 33 350 hektár földterületet mentesítettek a víztől, tehát az egész mezőgazdasági földterület 5,7 százalékát. Még roszszabb volt a helyzet az öntözés terén, ahol a szükséges berendezéseket csak 4745 hektár számára építették ki, ami a kerület földterületének 0,8 százaléka. Az 1961 — 65. években a nyitrai kerületben 465 mtli.~ koronát fordítanak a talajjavítási munkákra. A harmadik ötéves tervben a nyitrai kerületben a talajjavításban tehát több munkát gyarapításának feladatát is. Ebben a I végeznek el, mint a legutóbbi 40 év legnagyobb segítséget maguk a me- | alatt. Villanyfénynél A JAVULÁS ÚTJÁN C

salókák az őszi napok. Ha az órád után igazodsz, csak délutánt mutat, s mégis azon veszed észre magad, hogy szinte átmenet nélkül rád szakad a sötétség. Te pedig még nem tartod befejezettnek a napot. A kisújfalusi szövetkezet tagjaival vagy vezetőivel akarnál egyről-másról szót váltani. Nyisd hát ki jól a szemed, hogy megleld az irodát. Ugye, nem is olyan egyszerű falun ilyenkor a tájékozódás? Az ablakokból fénykévék vetődnek az utcára, de elrejtik a falra függesztett táblát, amelyet fürkésző tekinteted keres. Rájössz, hogy most már jobb, ha szemed helyett szádra bízod magad. Nézd csak, ott jön egy menyecske. Jókora üvegkancsó csillog kezében. Friss sörért siet a vendéglőbe. Kedvesen adja az útbaigazítást. S te máris a szövetkezet irodájának betonozott tornácán iparkodsz cipődet megszabadítani a sártól. Bent erős fényű izzó ég. S már az ablakon keresztül látod, hogy papírok fölé hajolva az elnök is ott ül. Kétyi István, régi ismerősöd. Kissé öregesen hervadt arcát, őszülő dús bajuszát már a búcsi szövetkezetből ismered. Egy egész álló nap vele jártad az említett szövetkezet határát ... Mint ahogy az már lenni szokott, ha idegen érkezik a „portára", úgy érzed; minden tekintet rád tapad. Az egyik kíváncsian csillog, a másik fürkészve tapogat végig. Csak az elnök tekintete marasztaló: szava egyszerű, közvetlen. — Eljöttél - mondja olyan hangon, mintha nem is három-négy évvel, hanem csak három napja történt volna az a határjárás. Arról érdeklődsz, hogyan érzi magát az új helyen. i— Mindegy, hogy hol segít az ember - válaszol. A kisújfalusiak megkértek: nem segítenék-e nekik egyenesbe tenni szövetkezetüket. Mit tehettem. Elfogadtam a meghívást. Örülök, hogy így cselekedtem. Kicsit talán büszke is vagyok rá, hogy ma már Kisújfalu is az élvonalban halad. Te csak bólintasz. Mit is mondhatnál nagyhirtelenében. Az elnök azonban, mint aki már megszokta, hogy ne végezzen félmunkát, tovább szövi a beszélgetést. M

ostanáig úgyszólván az alapokat raktuk. Kurtábbra fogtuk a részesedést, még az idén is csak 14*.- koronát fizetünk munkaegységenként, ellenben megteremtettük az alapokat ahhoz, hogy kéthárom év múlva harminc-negyven És mi lesz az eredménye? Nos, mit koronát is adhatunk egy-egy mun- j szólsz hozzá? Vagy akarod, hogy az kaegységre. I elnök válaszoljon? Legyen hát. Kétyi István lassan feláll. Szemé- í ~ Jövőre az ideihez képest 12 vavel rádhunyorít; kövesd. A szomszédos irodahelyiségbe kalauzol. . \ gon sertéshússal és 3 vagon marhahússal akarunk többet termelni. — Mariska, legyen szíves, vegye elő a könyveket — kéri meg a fekete munkaköpenyes fiatal könyvelőnőt. Csanda Mária ujjai fürgén mozognak a számsorokon. Arcára árnyékot vet a villanyfény, amikor megszólal. — A tervezett bevételt — az idén első ízben — 167 ezer koronával túlszárnyaljuk. S te most csodálkozol. Az elnökről a könyvelőnőre, aztán újból az elnökre sandítasz. Hol itt a logika? - akarod kérdezni. A bevételi tervet túlszárnyalták s a tervezett húsz korona helyett mégis — előreláthatólag — csupán tizennégy korona jut egy-egy munkaegységre. A könyvelőnő azonban már nem enged szóhoz jutni. — Tehát a bevétel több, mint amennyit terveztünk, viszont a tervezett kiadást is túlléptük. — Nem is kevéssel — veszi át a szót Kétyi István - kereken négyszázezerrel. B

arátom, szinte látlak, amint térdedre fektetett jegyzetfüzetedbe körmölöd: Kisújfalun valami baj van a kréta körül... Pedig hát kár az elhamarkodott cselekedetért. Igaz, hogy több a bevétel a tervezettnél, s az is, hogy a kiadás is és most szerinted ezen a hangsúly. De gondolkozz csak! A tervezett kiadások túllépése csakugyan veszteséget jelent-e? Ha csak a munkaegységek értékének hogyanját veszed, igen, de ha azt is tudod, hogy a terv és a valóság közötti különbség csak kis mértékben róható fel a rossz munka következményének, már nem kételkedsz. Az említett összeg nagy részét a földbe, a gazdaságba fektették. És hidd el, jól tették! A befektetett összeg gazdagon fog kamatozni. A látszólagos „ráfizetés" váltja majd valóra Kétyi István elképzelését, azt, hogy lehet még és lesz is 30-40 korona Kisú j faluban a munkaegység értéke. Nem volt-e helyes, amikor az eredeti tervvel szemben 220 hektár kalászos alá takarmányféléket vetettek? A vetőmag persze pénzbe került, de megérte. A szövetkezetnek van bőven takarmánya. Nem szorulnak senkire. T ehetséges volna ilyen tervnek a megvalósítása, ha nincs alap, ha nincs jószág, takarmány ? A befektetés már az idén is éreztette kedvező hatását. Míg tavaly csak 40 000 tojást termeltek, az idén már 10 hónap alatt 107 ezret. A fejési átlag járási (párkányi járás) méretben náluk a legjobb. Nos, mielőtt kimondanád a bíráló szót, ezt mind látnod kell, mert ez az igazság. A hibát másutt kell keresni. Igen, mert ilyesmi is akad Kisújfalu szövetkezetében. Baj, hogy a tagság nem szívesen lapozza a könyvet. Megelégszik azzal, hogy van egy mérnök-agronómusuk, képzett zootechnikusuk, elnökük. Nem megy a tagok téli iskolázása, az idősebbek és a fiatalok is vonakodnak a tanulástól. Ez pedig baj, komoly hiba. Ezen változtatni kell! Kik változtassanak a helyzeten? Azok, akik jó irányba terelték a szövetkezet gazdálkodását, a kommunisták, a szövetkezet vezetői. Szarka István A komáromi hajógyár kommunistái a harmadik ötéves terv irányelveiről tanácskozva, mélyreható bírálat tárgyává tették az üzem tervteljesitését. Az 1958-ban elért kimagasló munkasikerek után a tervteljesítés mérlege most igen jelentős elmaradást mutat — a tervet évi átlagban kb. 80 százalékra teljesítik. Ez a helyzet a tervezés hiányosságaira, a hatékonyságnak az elmúlt évben felületesen végrehajtott felülvizsgálására, a pártszervezet ellenőrzési jogának hiányos gyakorlására vezethető vissza. Lényegében ez idézte elő a gazdasági vezetés egyéb hibáit is — a tervteljesítés ügyei közös kollektív megtárgyalásának, ellenőrzésének és a kollektív vezetés elvének mellőzését. A jelenlegi helyzet másik, igen fontos okozója a gyártás hiányos anyagellátása, a különböző gépi berendezések, félkész áruk szállítása terén gyakorta ismétlődő fegyelmezetlenség azon üzemek és vállalatok részéről, amelyek közreműködnek a hajógyártásban. Az anyagellátás terén lévő komoly hiányosságok megoldhatók. Természetes, hogy nem az anyagbeszerzési osztály dolgozóit helyetesítve, de a közös, nemzetgazdasági érdek jegyében kell a párt- és szakszervezetnek összeköttetésbe lépnie az illetékes üzemek kommunistáival s minden dolgozójával, hogy azok is teljes mértékben tudatosítsák közös felelősségüket a komplex exportszállítmánynak is nevezhető hajók tervszerű, jóminóségű és hatékony gyártásáért. A részlegszállítmányokat gyártó vállalatokkal való elvtársi viszony és együttműködés elmélyítése már a múlt évben is jobb eredményeket hozott volna! Ha nem is teljesen, de lényeges mértékben el lehetett volna kerülni a jelenleg mutatkozó hanyatlást. Sajnos, a komáromi hajóayár vezetősége szemet húnyt az anyagbeszerzésben tévő visszaélések felett, s a könynyebb, de csak átmeneti megoldást jelentő utat választotta: a termelés nyers értékének, a munkatermelékenységnek és az átlagos béreknek a mérlegét sok esetben a részlegszállítmányok értékének formális beszámításával hozták helyes arányba. A hibákról, a szervezés hiányosságairól nem azért beszélünk, hogy öncélúan felhánytorgassuk őket. A bírálat célja, hogy a tanulságokból okulva a jövőben több szemszögből, a tapasztalt ember előnyös szemszögéből szemléljék a feladatokat, s válasszanak utat, megfelelő módszert teljesítésükre. Nem téveszthet irányt az, aki közvetlenül a célba néz! Ez a helyes felfogás a kommunisták révén termőtalajra talált a termelési részlegeken, ahol az igazgatóhelyettes gyártásvezető alakulata különböző vonatkozásokban reálisan felmérte a jelenlegi helyzetet és az egyes úszómüvek tényleges készenléti fokának megfelelően állította össze a távlati feladatokat, megjelölve a termelés igényelt az előkészítő alakulatok számára. Joggal mondható, hogy ez a módszer hasznos újítás. Csupán arról van még szó, hogy nem szabad lebecsülni az apró teendőket sem, hiszen ezekből tevődik össze a kitűzött cél elérése: letörleszteni azt az adósságot, mely a komáromi hajóépítőket nemzetgazdaságunk számláján terheli. Ki kell emelni azt a tényt, hogy a hajógyár dolgozói ebben a vonatkozásban nap mint nap helyes állásfoglalásukról tesznek tanúbizonyságot. Eddig még nem tapasztalt mértékben növekszik az alkotó kezdeményezés, mely a szocialista munkaverseny széleskörű kiterjedésében, a felajánlások tömegében nyer hű kifejezést. Ez nem csupán a termelési kedv, de a politikai öntudat és a gazdasági felelősségérzet megnyilvánulása is. Csupán a negyedik üzemrészlegen, amely nem is olyan régen a verseny sereghajtója volt, az első novemberi napokban 57 kollektív munkavállalást tettek a dolgozók a tervezett feladatok határidő előtti teljesítésére. A hazánk felszabadításának 15. évfordulója tiszteletére tömegmozgalommá fejlődött munkaverseny forrását, a dolgozók növekvő kezdeményezését most a párt és a szakszervezet arra használja fel, hogy a munka minden szakaszán megvalósítsa a dolgozók javaslatainak érvényrejuttatását, bírálataik meghallgatását s minden munkahelyen érvényesítse a kollektív vezetés elvét. Mert — mint azt a komáromi hajógyár kommunistái ma már tudatosítják —, ennek az alapvető elvnek a mellőzése, vagy csak kampányszerű érvényesítése a gyár jelenlegi helyzetének egyik okozója. Összesítve a tanulságokat és a komáromi hajóépítők lelkes kezdeményezését, remélhetjük, hogy lia a meglévő lehetőségeket helyesen kihasználják, a hajógyár ismét az élenjáró üzemek sorába léphet. S ennek eléréséért küzdeni — ez nem csak a kommunisták, de minden pártonkívüli dolgozó számára is ma az első számú feladat. —ye— Ezúttal az étkezésről « Bizony nem könnyű dolog a prá- I külön önkiszolgáló étkezdével gai Jalta, a bratislavai Devín, a Kar- rendelkezik. is Ä textil a moly ellensége lesz Ä ŽILINAI SLOVENA ÚJDONSÁGA: VÍZHATLAN, GYÜRHETETLEN ÉS NEM PISZKOLÓDÓ TEXTILANYAG — Ä žilinai Slovena-üzemnek és klE sérleti munkahelyének eredményei kö— züi különösen fiqyelemre méltók az 5 újszerűen előállított textllfajták, ésS pedig a vízhatlan, a molynak ellen5 álló, a flyürhetetlen és a nem piszI kolódó textilgyártmányok. Mindezeket E már előkészítették a ranyban való — gyártásra. A molynak ellenálló textilt a textilipar szenzációjának tekinthetjük. A svájci Gejga o ég által gyártott Mittn nevű készítmény eqy százaléknyi vegyítésével feldolgozott textilanyaa ellenáll a molyok támadásának. A textilgyár kezeskedik gyártmányáért s abban ai esetben, ha esetlea a szövetet a moly mégis csak megrágná, hajlandó e szövetet kicserélni. A textil vlzhatlansáqát a cérium és a zsírtartalmú savak komplex vegyületeinek alkalmazásával érik el. Ezt a vegyületet Ceran CS védjeggyel a boleticel Chemotex üzem gyártja. A textilanyag vízhatlanná tételének egyik előnye, hogy az Így feldolgozott szövetet semmilyen folyadék sem piszkíthatja be. például tinta avagy vörös bor sem, mivel a folyadékok egyáltalában nem tapadnak az ilyen textilanyaghoz és lefolynak róla. Ojdonsáq a különösen slnadráqok készítésére alkalmas piros, fekete, kék és azurkékszínű újfajtájú textilanyaq, mely nem qyürődik, vízhatlan és meqőrzi a nadrág vasalását. Ez a szövet részben tiszta kaszilonból (a krepszilonharisnyák anyagához hasonló anyagból) és a bélfonál tiszta gyapiúból áll. Ez az anyag még ez idén piacra kerül. Hangsúlyoznunk kell azonban, hoqy ez a szövet klzáról«q slnadráqok készítésére alkalmas. Ezek az újfajta textiláruk világviszonylatban is a leqmaqasabb színvonalon állnak s elérték a fejlődés jelenleg legmagasabb fokát. lovy Vary-i Moszkva, vagy a lomnicai Praha éttermek sűrűn telegépelt étlapjairól a választás. „Vadat, halat, s mi jő falat" — mindezt az ínycsiklandozó étlap 25-30 ízes étel formájában kínálja a vendég tányérjára. Ínyenc legyen, aki kiismeri magát az ételek különböző nemzetközi elne vezéseiben. A legtöbb vendég úgyis bécsi szeletet, sertéssültet vagy gulyást rendel. A nemzetközi idegenforgalom fellendülése időszakában erre mégis szükség van és ez a helyes. Sokkal nagyobb baj, hogy egyes járási székhelyek, vagy nagyobb községek étkezdéiben (a kisebb falvakról nem is beszélve), ahol pedig szintén elég gyakran megáll a gépjárműves külföldi és a hivatalos ügyét intéző, vagy szabadsága idején arra barangoló belföldi, még a fenti legelterjedtebb három meleg ételből sem választhat, örülhet, ha virslit, vagy tíz deka felvágottat kap. Ez már persze helytelen dolog, ezért a nemzeti bizottságok szíves figyelmébe ajánljuk. A helyes megoldás kulcsa valahol a középen van. Mindenki, különösen az átutazó, valahol átmenetileg tartózkodó személy nem étkezhet üzemi étkezdében. Vendéglőkre, meleg étel kimérésére mindenütt szükség van. Prága készül a II. Országos Spartakiáddal kapcsolatos csúcslátogatottságra és az önkiszolgáló étkezdék létesítésén túlmenően fokozatosan tíz nagyobb étteremben felújítják az olcsóbb árú, gyorsabb kiszolgálást biztosító menürendszert. A nagyforgalmú Porič útvonalán fekvő Ural kávéházban és étteremben a napokban már megkezdték 6,50 koronás egységáron a menük felszolgálását. Térjünk be hát és együk végig az olcsónak, jutányosnak mondható menüt. Elöljáróban megállapíthatjuk, hogy az Ural Prága egyik legkorszerűbben, választékos Ízléssel berendezett vendéglője. Mint a legtöbb ilyen üzem Prágában, az Ural is az ségét. első emeleten van, de a földszinten 1 A bejáratnál, ahol különben az esti zenedíjat szedik, idősebb bácsi árulja az ebédjegyeket. A vendég négy ételkollekcióból választhat, a négy különböző menú összetétele nagyobb táblán olvasható. Mind a négyféle menú levesből, főételből és tésztából áll. Amelyikben kisebb a főétel húsadagja, vagy a főétel esetleg teljesen húsnélküli, ott a levesben van hús (gulyás-, pacal-, aprólékleves) vagy a tésztaadag nagyobb (csokoládétorta, bajorfánk, töltött bukta, sonkáskocka stb.) A magyarázat: árkalkuláció, egészségügyi szempont és változatosság. A negyedik számú menüt (tojásos daraleves, marhahús kapormártással, finompité) ízletesnek találtam, a kiszolgálást gyorsnak, a környezetet kellemesnek. Az ebédjegy átnyujtásán kívül külön fizettem az elfogyasztott italért. A menün kivül étlapról való rendelés is lehetséges, a menühöz külön burgonya, gombóc, rizs, kompót stb. is kapható. Természetesen minden asztalon étlap fekszik. Az ebéd elfogyasztása után az irodában érdeklődtem az első tapaszlatok után. A menürendszer bevezetésével elsősorban a vendég érdekeit tartották szem előtt. Az Uraira azért esett a választás, mert eddig zenéstáncos esti kávéház volt és a tágas, szép helyiség a déli órákban nem volt kihasználva. Az esti zenéstáncos jelleg továbbra is megmaradt, sőt szerdánként és csütörtökönként artistaszámokból összeállított műsort is bevezettek, ám azért esténként is érvényes a menürendszer. Aki csak vacsorázni jön, nem fizet zenedíjat. Ha jól érzi magát és tovább marad, a fizetőpincér a belépődíjat utólag felszámítja. Az Ural terve napi 300 ebédmenü felszolgálására számít. Ügy véljük, hogy a menürendszer bevezetése hasznos gyakorlati intézkedés, mely minden bizonnyal elnyeri a fogyasztóközönség elégedettSzily Imre. A gottwaldovi Svit-üzem a maga nemében egyedülálló múzeumának gazdag gyűjteménye nemcsak a lábbeli fejlődésének történetét szemlélteti, hanem azt is, hogy a divat miként befolyásolta a termelést és tükrözi az emberi társadalom fejlődését. Az üzemben megőrzött rajzok alapján készült különféle lábbeli és ritka eredeti darabok szemléltetik, hogy az emberiség a világ különböző tájain milyen lábbelit viselt az idők folyamán. Képünkön a harmincéves háború idején viselt lovascsizma. CTK felvétele * * • § • A SZÖVETKEZETI LAKÄSÉPÍTKEi ZÉS Ígéretesen fejlődik a bratislavai ^ kerületben. Ma már 11 lakásépítési § szövetkezet működik a kerületben, ^ melyek ez idén és a jövő évben 525 *» lakásegységet adnak át tagjaiknak. • KASSÁN 2 millió korona költséggel zöldségraktár épül. Az év végéig 500 ezer koronát fordítanak az építkezésre. A rohamosan fejlődő város felkészül az egyre nagyobb számú lakosság szükségleteinek kielégítésére. • A PREŠOVI JÄRÁSBELI Lipovce község határában, amely község a kitűnő minőségű Salvator ásványvíz révén Ismeretes, barlangot fedeztek fel. A barlangkutatás dolgozói csaknem 200 méternyire hatoltak a barlangba. A kutatást folytat.iák. •ir A žilinai kerületben a dolgozók kilenc hónap alatt több mint 12 millió órát dolgoztak le a város- és fa lufejlesztési akció keretében. Az akció eredményeképpen a kerületben 27 építményt és sok más közhasznú művet építettek. •fr Az Állami Filharmónia november 14én a Román Népköztársaságba utazott, ahol a csehszlovák-román kulturális egyezmény keretében hat hangversenyt rende • A HRADECI Fotochema-üzemben sikeresen megoldották egy új, nagymértékben fényérzékeny inverzfilm előállítását, melynek minősége semmiben sem marad el az eddig külföldről beszerzett hasonló gyártmányok minőségétől. Elsősorban 8 és 16 miliméteres 21/10 din. fényérzékenységű filmekről van szó. Az üzemben az említett filmekkel egyidejűleg 25/10 din. legnagyobb fényérzékenységű inverzfilmet is előállítottak. •ír PRÁGÁBAN a žižkovi és vysoíanyi váró* kerületek határán a prágai autőszövetkezet csaknem 10 millió korona befektetéssel köztársaságunk legkorszerűbb autószolgálatát és javítóműhelyét építi. Két csarnokban csaknem 4000 négyzetméternyi területen 16 üzemrészleg lesz. váróterem, büfé, mosdók és más szociális berendezés. A legkorszerűbb technikával felszerelt javító gépsor segítségével hetenként két és félezer autót hoznak rendbe. A teljesen automatizált gépkocsimosóban két műszakban naponta 600 személyautót kezelnek majd. ÜJ SZÓ 2 * 1959. november 13.