Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)
1959-11-14 / 315. szám, szombat
Világ proletárjai , egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. november 14. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 315. szám Biztosítani kell a világbékét és valamennyi békeszerető ország nyugodt építőmunkáját Köztársaságunk elnöke fogadta a diákok nemzetközi értekezletének küldöttségét (ČTK) - Antonín Novotný, köztársaságunk elnöke pénteken, november 13-án délelőtt a prágai Várban fogadta a diákok nemzetközi békeértekezletének 117 küldöttét. A fogadáson jelen volt Václav Kopecký miniszterelnökhelyettes, Jelentős lépés előrehaladásunk útján ľ apunk tegnapi számában közöltük Novotný elvtársnak a Központi Bizottság szeptemberi ülésén és a vezető pártfunkcionáriusok októberben tartott országos értekezletén elmondott beszédét. Rendkívül nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk ennek a beszédnek, a benne foglalt gondolatoknak, elképzeléseknek és terveknek. Hisz nem kevesebbről, mint arról van benne szó, hárítsuk el az előrehaladásunkat fékező és gátló akadályokat, vessük el, ami már idejét múlta és elavult s forradalmi lendülettel törjünk a kitűzött, immár kézzelfogható valósággá váló célkitűzésünk, a szocializmus felépítése felé. Nóvotný elvtárs beszédében olyan problémákat és megoldásra váró kérdéseket vetett fel, amelyeket maga az élet, a szüntelen fejlődés állítottak elénk. De mert Novotný elvtárs beszéde számos olyan gondolatot és javaslatot tartalmaz, amelyek mindegyike életünk elevenébe vág, lehetetlen dologra vállalkoznánk akkor, ha azokkal most e vezércikk keretében akár csak futólag is akarnánk foglalkozni. A beszédben felvetett kérdésekkel úgyis külön-külön és részletesen fogunk foglalkozni, most pedig e helyütt leghelyesebb, ha kiragadjuk a leglényegesebbet, azt a kérdést, amelyet maga Novotný elvtárs is a fő kérdésnek tekintett s amely előreláthatólag a pártszervezetekben és az emberek között is a legtöbb szóbeszéd tárgyát fogja képezni. Ez a kérdés pedig az állami közigazgatás új területi beosztására tett javaslat. E kérdéssel kapcsolatban mit kell elsősorhpn is és nagy nyomatékkal hangsúlyoznunk ? Egyrészről azt, hogy nem lehet ezt a kérdést minden más egyéb kérdéstől elszigetelten vizsgálni, úgy tekinteni rá, mintha semmi mással nem függne össze. Másrészről látnunk és tudatosítanunk kell azt, hogy nem azért szükséges a közigazgatás új területi átrendezése, mintha az eddigi rendszer rossz és elhibázott dolog lett volna. Nem, nem erről van sző, hanem arról, hogy ami jó volt tíz évvel ezelőtt, ami akkor, az akkori viszonyok között a fejlődést szolgálta, az már ma, az eddigi fejlődés eredményeként, de még inkább a további fejlődést tekintve, elavulttá, idejét múlttá, a a további fejlődést gátló körülménynyé vált. Abból a döntő körülményből kell kiindulnunk, hogy — Novotný elvtárs szavait idézve — „ha öszszefoglaljuk mindazt, amit elértünk országunkban, megállapíthatjuk, hogy Csehszlovákiában a szocializmus győzelme lényegében már megvalósult." Vegyük még tekintetbe a harmadik ötéves tervünk kitűzte távlatokat, amelyek nemcsak a szocializmus végleges és teljes győzelmét jelentik hazánkban, hanem már a kommunista társadalomba való fokozatos átmenetet is magukban foglalják, — íme teljes valóságában előttünk áll annak magyarázata, miért nem jó az, ami eddig volt, miért válik a fejlődést gátló akadállyá az, ami csak néhány évvel ezelőtt is még a fejlődést szolgálta. Harmadik ötéves tervünk és az új területi átszervezésre tett javaslat, valamint az ezzel kapcsolatos kérdések szorosan összefüggnek egymással, olyannyira, hogy javasolt megvalósításuk időpontja is egybeesik. 1961-ben kezdjük meg a harmadik ötéves tervet s pártunk 1961. január 1-ével javasolja életbeléptetni az új területi közigazgatási rendszert. A z a kérdés most már, miért és mennyiben vált elavulttá, fejlődésünket gátló akadállyá az állami közigazgatás eddigi területi beosztása? Miért van szükség arra, hogy megszüntessük az eddigi kerületi rendszert, és hogy revízió alá vegyük a járások területi beosztását is s azok számát is — viszonylag — az új kerületek számának arányához mérten csökkentsük? A feltett kérdés lényegében magában foglalja a feleletet is. Azért van szükség a közigazgatás új területi átrendezésére, hogy megszüntessük annak szétaprózottságát. Ámde nemcsak erről van szó. Látnunk kell az érem másik oldalát is, éspedig azt, milyen előnyökkel jár a közigazgatás szétaprózottságának megszüntetése, mennyiben és hogyan szolgálja a fejlődést, ha összevonjuk a járásokat és kerületeket, — sőt azokon a helyeken, ahol a szükség úgy kívánja, községeket is — s az eddiginél jóval nagyobb közigazgatási területeket létesítünk? Többféle lényeges szempontot kell itt figyelembe vennünk. Induljunk ki abból, ami a legközvetlenebbül érinti az embereket s amely a legtöbb bosszúságot, kellemetlenséget okozza nekik, — a hivatali bürokráciából. A mind a mai napig még eléggé tekervényes ügyintézésből, abból, hogy az emberek mindennapos ügyes-bajos dolgait, a helyi jellegű, a helység körzetébe és érdekkörébe tartozó dolgokat sok esetben még mindig nem ott intézik, nem ott döntenek felőlük, ahová éppen tartoznak, tehát a községben vagy a járásban, hanem egy-két fokkal följebb: a kerületben, vagy az illetékes központi hivatalban. Igaz, itt nagyon ésszerűen közbevethetné valaki, mit csináljon az a sok hivatali dolgozó, ha már vannak, az a dolguk, hogy ügyeket .és dolgokat intézzenek. Csökkenteni kell számukat, egyszerűbbé kell tenni az ügyintézést és máris levágtuk a bürokrácia sárkányának egyik fejét. Ez igaz, és ki ne tudna arról, hogy pártunk már hosszú évek óta mily szívós harcot folytat a hivatali bürokrácia ellen; nem egy intézkedést tett az ügyvitel egyszerűsítésére, a felesleges íróasztalok megszüntetésére. Mindez igaz, de mégsem jött meg a kívánt eredmény. Valóban sikert e téren csak akkor érhetünk el, ha kellő és egyre nagyobb jogkörrel ruházzuk fel az ügyeket intéző alsóbb szerveket, ha a döntés jogát életközelségbe visszük az emberek problémáihoz, az élet mindennapos kérdéseihez. Ha az egyes kérdésekről ott dönthetnek, ahol azok hogyanját és mikéntjét a legjobban ismerik, akkor megszűnik a sok hercehurca, feleslegessé válnak a közbeeső, sok esetben csak az aktákat továbbító hivatalok. Az új területi beosztást célzó javaslatnak éppen az a célja, hogy az eddiginél még jobban elmélyítsük szocialista demokráciánkat, hogy életünk mindennapi problémáit, egyes kérdéseit ott intézzék, ahol az élet zajlik. Novotný elvtárs beszédében arról szólt, hogy a szocialista demokráciánkat elmélyítő intézkedéseknek teljes mértékben tükrözniök kell a termelési és társadalmi viszonyok terén bekövetkezett változásokat, azt a döntő jelentőségű. körülményt, hogy hazánk a szocializmus megvalósulásának küszöbén áll. „Arról lesz szó - mondotta Novótný elvtárs —, hogy az eddiginél még jobban kibővítsük elsősorban a járások és községek hatáskörét és felelősségét a közigazgatás és az irányítás szakaszán, mégpedig a demokratikus centralizmus elve szerint, a központi irányítással megbonthatatlan egységben." D e jelentős mértékben kihatott az egyes nemzeti bizottságok tevékenységére azok dolgozóinak színvonala, politikai és szakmai képzettségük is. Korántsem akarjuk most ezzel a megállapítással megbántani a nemzeti bizottsági dolgozókat és lebecsülni eddig végzett munkájuk eredményeit, hanem arról van szó, hogy fejlődésünk, az egyre igényesebb, egyre nagyobb feladatok, a nemzeti bizottságok megnövekedett s a továbbiakban még jobban kiterjedő hatásköre a nemzeti bizottságok dolgozóival szemben is egyre nagyobb követelményeket támasztanak. Az államigazgatás terén is azt akarjuk elérni, amit népgazdaságunk egyes ágazataiban lényegében már megvalósítottunk. Éspedig azt, hogy a legjobb mérnökök ne az egyes hivatalokban üljenek, hanem az üzemekben, a termelésben gyümölcsöztessék tudásukat és képességeiket, hogy a mezőgazdasági termelés hogyanját és mikéntjét kisújjában hordó kiváló agronómus ne jelentéseket szerkeszszen és továbbítson valamely Íróasztal mellett, hanem tudása a mezőgazdasági termelés növelésében iusson kifejezésre, abban érvényesüljön. Az új területi átrendezés folytán megvalósíthatjuk ezt az elvet az államigazgatásban, a nemzeti bizottságoknál is. Az egyes járási és kerületi nemzeti bizottságok megszűntével számos, kiváló képességű munkaerő felszabadul, akiknek alkalmuk és módjuk lesz arra, hogy tudásukat és képességeiket az alsóbb szerveknél tevékenykedve a nép javára gyümölcsöztessék. Tgen nagy jelentőségű vonása -^•a területi átrendezésnek annak gazdasági jellege. Ugyanis az új területek megállapításánál egyik döntő jelentőségű szempont, hogy a közigazgatási egység egyben gazdasági egységet is alkosson. A szocializmus építése során, az elmúlt évek folyamán hazánkban né'hány jelentős gazdasági körzet alakult ki. E gazdasági körzetek kialakulását még inkább kidomborítják és körvonalazzák a közeljövő, nevezetesen a harmadik ötéves terv célkitűzései. Ilyen szerves együvé tartozó gazdasági egységet alakít majd ki például a Kassán felépülő Keletszlovákiai Kohóművek, amely jellegénél, arányainál, gazdasági és politikai jelentőségenél fogva messze környék életét, fejlődését és alakulását szabja meg. Hát nem a legtermészetesebb, magától értetődő dolog, hogy a közigazgatási beosztás azonosuljon ezzel a gazdasági körzettel? Nem lehet ilyen éles határvonalat húzni a gazdasági és a közigazgatási terület meghatározásában a kialakítandó* új járásoknál. Nemcsak azért nem lehetséges ez, mivel a járások területi nagyságuknál fogva nem képezhetnek olyan gazdasági egészet, mint az új kerületek, hanem azért sem, mert semmi esetre sem lehet célunk, hogy például kizárólag mezőgazdasági jellegű járásokat hozzunk létre s ezáltal csökkentsük a munkásosztály befolyását ezeken a területeken. Ellenkezőleg, éppen arra törekszünk, hogy a munkásosztály szerepét az eddiginél még jobban megszilárdítsuk, befolyását az egyes területeken az eddiginél még jobban növeljük. Ugyanezen szempontok kell, hogy érvényesüljenek nemzetiségi szempontból is. Nem engedhetjük meg, hogy ilyen vagy olyan nemzetiségű járások alakuljanak ki s ezáltal az egyes nemzetiségeket elszigeteljük hazánk többi nemzetiségétől, hanem az új területi átrendezésnek — éppúgy mint eddig — hazánk összes népeinek testvéri együttélését kell szolgálnia. "^ľovotný élvtárs beszédének •^csak néhány, leglényegesebbnek tünő vonásával foglalkoztunk. Ámde e rövidre szabott cikkből, annak mondanivalójából is kitűnik, mily nagy horderejű kérdésekről van szó. Nem kétséges, hogy ez a beszéd, a benne foglalt javaslatok, éppen azért, mert minden kétséget kizáróan hazánk további előrehaladását szolgálják, sok vitára, megbeszélésre ad alkalmat a dolgozóknak. S éppen azért, mert a beszéd előrehaladásunk szempontjából döntő jelentőségű kérdésekkel foglalkozik, sehol sem szabad megengedni, hogy bárki is e nagy jelentőségű kérdéseket mellékvágányra vigye, a kérdésekről folyó beszélgetéseket elsekélyesítse, országos érdekeket jelentéktelen helyi érdekekbe fullasszon. A kommunistákra, pártunk összes szervezeteire hárul az a feladat, hogy mint minden esetben, most is nyilt, őszinte, elvtársi szóval magyarázzák meg a dolgozóknak, miről van szó. Mi a magunk részéről azzal fordulunk a dolgozókhoz, olvasóinkhoz, hogy mint annyi sok más esetben, most is forduljanak szerkesztőségünkhöz, ha valamely kérdés nem tiszta előttük, ha bővebb magyarázatot, felvilágosítást kívánnak valamiről. Mindannyiunk érdeke, h«gy megvalósítsuk e nagy jelentőségű javaslatokat s általuk még közelebb hozzuk a szocialista holnapot. Vladimír Koucký, a CSKP KB titkára, dr. František Kahuda iskolaés kulturálisügyi miniszter, Miloslav Vecker, a CSISZ Központi Bizottságának elnöke, Zdenék Urban, a CSKP Központi Bizottságának osztályvezetője és dr. Václav Kŕístek, az iskola- és kulturálisügyi miniszter első helyettese. Negyvennyolc állafr, diákszervezetei képviselőinek nevében, akik a történelmi november 17-e 20. évfordulójának napjaiban a köztársaság fővárosában az egész világ akciós, harcos fasisztaellenes békeegységének megteremtéséről tárgyalnak, Jifl Pelikán, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke mutatta be a küldöttséget a köztársaság elnökének és a jelenlevő hivatalos tényezőknek. Köszönetet mondott a köztársasági elnöknek a meghívásért és kijelentette, hogy a prágai diákértekezlet valamennyi résztvevőire ez a meghívás nagy buzdítást jelent további (Folytatás a 2. oldalon) Ne várjunk mindent az államtól k falajavítási munkák váljanak a szövetkezetek legsajátabb ügyévé — A kassai és prešovi kerület— nek a kelet-szlovákiai föld ter— mékennyé tételéről tárgyaló ak— tíváján részt vettek mindkét gg kerület talajjavító szövetkeze— tei, építővállalatai, tervező ~ hivatalai s a JNB-k vezető dol~ gozói. — Az aktíva tanácskozásán részt == vett Vratislav Krutina, a CSKP = KB titkára, František Dvorský, Sr az SZLKP KB titkára és Ján — Janik, az SZLKP KB mezőgazda™ sági osztályának vezetője. A HARMADIK ÖTÉVES TERV SORÄN a kassai és prešovi kerületben 24 ezer hektár földterületet kell vízmentesíteni és 19 ezer hektár földet öntözőberendezéssel ellátni. A vállalatok, melyek a vízmentesítési és talajjavítási munkálatokat végzik, jól teljesítik terveiket. Mindamellett nem kielégítő a talaj termőképességének növelése Kelet-Szlovákiában. A JÁRÁSOK TÖBBSÉGE csak az állami beruházási munkát végző vállalatokra támaszkodik. A két kerületben mindössze meliorációs szövetkezetek alakultak. Ezek többsége is igen kevés munkát végez. Nem lehet állandóan azzal takarni az el nem végzett feladatot, hogy nincs meg a kellő tervezési alap, gépesítési eszköz vagy technikai segítség. A komposztok készítéséhez, a rétek felszántásához, az elhanyagolt vízlevezető csatornák rendbehozásához nem kell különleges terveket készíteni. Több helyen a már kész tervek sincsenek igénybe véve. A KELET-SZLOVÁKIÁBAN járt párt- és kormányküldöttség tiszteletére a kelet-6zlovákiai dolgozók kötelezettséget vállaltak, hogy a vízFeltárják a tartalékokat (ČTK) - A topoľčänyi járás mezőgazdái hazánk felszabadítása 15. évfordulójának tiszteletére kötelezetségvállalást tettek, hogy 1960-ban az ez évihez viszonyítva 22,1 százalékkal növelik a mezőgazdasági termelést. A hústermelést hektáronként 183,5 kg-ra, a tejtermelést 548,4 literre és a tojáshozamot 562,5 darabra fokozzák. mentesítési akcióban 300 ezer brigádórát dolgoznak le. E vállalás teljesítése lehetővé tenné 75 kilométeres vízmentesítési csatorna építését, vagy 15 ezer hektár föld vízmentesítését, miáltal sok ezer hektár terület válnék termőképessé. Brigádmunka-felajánlásának nem tesz eleget a szepsi járás, amely a felajánlott 61 ezer órából mindössze 5820 órát dolgozott le. Felajánlásuk teljesítését még meg sem kezdték a nagykaposi, trebišovi, gelnicai, svidníki, prešovi és további járások. KRUTINA ELVTÁRS, a CSKP KB titkára felszólalásában nyomatékosan hangsúlyozta, hogy hazánk egyik legjelentősebb akciója a kelet-szlovákiai alföld termékennyé tétele. Erre és az ezzel összefüggő munkák elvégzésére az állam kétmilliárd koronát irányozott elő. Ami az építési vállalatokat illeti, azok tervszerűen időre végzik munkájukat. A hiba abban rejlik, hogy a talaj termőképességének növelését nem minden szövetkezet tekinti saját ügyének. Több kezdeményezéssel és megértéssel kell hozzákezdeni a nagy építéssel összefüggő apróbb munkák elvégzéséhez. A nagy folyók is apró forrásokból, patakokból nőttek naggyá. A KELET-SZLOVÁKIAI ALFÖLD művelhetőbbé tétele is apróbb munkákkal jön létre. A több tojás, tej, hús, a bőség elérése attól függ, miként valósítjuk meg a mezőgazdaság termelésének növelését. Az ehhez vezető út a kelet-szlovákiai alföld termékennyé tétele. m. s. Javult a sertéshúsbeadás (ČTK) - Azok az intézkedések, amelyeket ez év elején foganatosítottak a sertéshústermelés fokozására, most jó eredményeket hoznak. A cseh kerületekben ez év októberében 113 százalékra teljesítették a sertéshúsbeszolgáltatás havi tervét. Az első novemberi dekád további növekedést hozott. 15 400 sertéssel többet adtak be. Ez a dekád volt a legjobb az év elejétől. Az utol'ső negyedévi feladatot előreláthatólag 135 000 sertéssel (13 és félmillió kg súlyban) túlteljesítik. Az ústíi kerület egyik példás szövetkezetébe, Déča. nyba november 11én a Német Demokratikus Köztársaságból öttagú küldöttség érkezett. A küldöttséget Heinz Wittig, a gerai járásban levő kauerni szövetkezet elnöke vezeti. A dééanyi szövetkezet tagjai viszonozzák a látogatást, melynek célja a tapasztalatok kicserélése. A képen a dééanyi EFSZ vezető dolgozói a német vendégekkel a szövetkezet kataszteri tervét ismertetik. Jíri Finda felvétele (ČTK)
