Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-13 / 314. szám, péntek

/ A szocializmus építése befejezésének fontos kérdéseiről Antonín Novotný elvtársnak, a CSKP KB első titkárának a Központi Bizottság 1959. szeptember 23-i ülésén és a vezető pártmunkások 1959. október 29-/ értekezletén elmondott beszédéből Elvtársak, a Központi Bizottság elé terjesztették a népgazdaság fejlesztését szolgáló 1961-1965-ös harmadik ötíves terv fő irányelveinek javaslatát. Az irányelvek pártunk XI. kongrcszszusának határozataiból indulnak ki, amelyek a népgazdaság fejlesztésével foglalkoznak 1965-ig, illetve 1975-ig. A CSKP Központi Bizottságának politikai irodája már néhányszor foglalkozott az irányelvek javaslatával, és a közelmúltban a javaslatot megkapták a CSKP Központi Bizottságának tagjai, a kerületi bizottságok, a kerületi nemzeti bizottságok és a minisztériumok, hogy megismerjék a tervezetet, és észrevételeket, kiegészítő javaslatokat tegyenek vele kapcsolatban. Elmondhatjuk tehát, hogy a harmadik ötéves terv előkészítésének rendkívüli figyelmet szenteltünk és szentelünk. A harmadik ötéves terv biztosítja a párt XI. kongresszusa irányvonalának teljesítését A harmadik ötéves terv fő irányelveinek javaslata magában foglalja és biztosítja azokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a szocializmus építésének befejezésével. Elsősorban a következő tényekből indul ki: Az ipari termelés gyarapítását, valamint a népgazdaság fejlesztési tervének teljesítését tekintve 1959-ben is folytatódik a kedvező fejlődés. Az ipari termelés növelését a második ötéves terv utolsó éveiben 16 százalékkal irányoztuk elő, e gyarapodás azonban kb. 21 százalékot ér el. Kedvező a munkatermelékenység növekedése és teljesítjük az önköltségek tervbevett csökkentését is. Feltételezhető, hogy idén az iparban, az építőiparban és a közlekedésben túlteljesítjük a tervfeladatomelése 61,8 százalékkal, a közszükségleti cikkeké 31,6 százalékkal emelkedjék. Különös figyelmet fordítunk az ipari termelés keretén belül a gépipar fejlesztésére. A társadalmi munka termelékenységének lényeges növelését és az önköltségek csökkentését túlnyomórészt az új technika bevezetésével érhetjük el, s ennek az új technikának a fő szállítója gépiparunk lesz. A legnagyobb eréllyel hozzá kell látnunk, hogy megszüntessük a népgazdaság egyes ágazatainak lemaradását a világ vezető államai mögött az új technika fejlesztésében, az automatizálásban, gépesítésben és kemizálásban. Ügy véljük azonban, itt az ideje, hogy a , . .... , , „„ , , . , műszaki tudományok fejlesztésével kat. Mindez lehetővé tesz., hogy | f IaIkozó á„ , bizott

s

J

á ame

l 1960-ra nagyobb tervfeladatokat tuz- m?

r egy éve müködi

k agyobb zünk magunk elé. A mezőgazdaságban az idén bizonyos sikereket értünk cl. A növénytermesztést tekintve az idei eredmények meglehetősen egyenetlenek. A kenyérgabona felvásárlási tervét szeptember 10-ig 106.6 százalékra teljesítették. Hála a dolgozók széleskörű mozgósításának, az aratás és a felvásárlás kedvezően ment végbe. A gabona átlagtermését hektáronként 23 mázsára becsüljük. A hoszszan tartó szárazság veszteségeket okdzott a cukorrépa-, burgonya- és takarmánytermésben .Előttünk áll a tény, s nagyon körültekintően kell gazdálkodnunk a takarmánnyal, hogy biztosítsuk az állattenyésztés tervbevett feladatait. Az idei tapasztalataink az időjárással kapcsolatban ismét meggyőztek arról, milyen helyes az a törekvésünk, hogy termővé tegyük a földeket, lecsapoljuk a mocsarakat, és víztárolókat, halastavamar egy éve müködik, határozott javaslatokat dolgozzon ki e kérdések megoldására. Ugyanez vonatkozik a minisztériumokra is, hisz az új technikáról már három éve beszélünk, de a dolog még mindig alig valamivel jutott előbbre. Fokoznunk kell saját nyersanyagés erőforrásaink kihasználását, s biztosítanunk még nagyobb felhasználásukat a népgazdaság további fejlesztése érdekében. Minőségi változásokat akarunk elérni a beruházási politika terén is, mégpedig elsősorban abban, hogy a felhasznált eszközöket több termelő létesítmény egyesülésének bocsátjuk rendelkezésére, A világ műszaki fejlődése jelentős mértékbon megköveteli. hogy a beruházásokat termelési berendezésekre és nagy javításokra összpontosítsuk. Nem építhetünk állandóan új és drága gyárakat, amelyek gyakran műszakilag alacsony kat stb. létesítsünk aszály esetére. | színvonalon állnak, s ugyanakkor nem Ha kellő víztartalékok állnának rendelkezésünkre. cukorrépában a veszteségek kisebbek lennének. Meg kell állapítanom, hogy felelős intézményeink ezt a mezőgazdaságunk számára oly fontos dolgot nem értették meg kellőképpen; a víztárolók attól, hogy általánosságban beszélni fogunk róluk, nem épülnek fel. Szükséges, hogy az EFSZ-ek, a helyi nemzeti bizottságok teljes mértékben kihasználják mindazokat az anyagi lehetőségeket, amelyeket riliamunk erre a célra nyújt. Természetes, hogy a talajvizes földről le kell vezetni a vizet; a fődolog azonban a vizet összegyűjteni és célszerűen felhasználni. Ha lényegesen növelni akarjuk a mezőgazdasági termelést, akkor legnagyobb segítőnknek éppen a vizet kell tekintenünk. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a mezőgazdaságban is biztosíthatjuk az 1960-as év kedvező indulási feltételeit. Most már csak tőlünk függ, hogyan mozgósítjuk dolgozóinkat, hogy fordulatot érjünk el mezőgazdasági termelésünkben. A második ötéves terv során a munka termelékenysége egy dolgozóra átszámítva az iparban 40 százalékkal, az építőiparban 53 százalékkal kell, hogy növekedjék; ennek alapján további intézkedéseket tehetünk a nép életszínvonalának emelésére. így alakulnak ki a kedvező előfeltételei annak, hogy teljesítsük az országos konferencia határozatát, amely szerint a személyes fogyasztást a második ötéves tervben egyharmadával és az átlagos reálbért egyötödével emeljük. A harmadik ötéves terv irányelveiben igényes és jelentős feladatokat tűzünk ki. Oj minőségi fokozatot akarunk elérni Csehszlovákia népgazdaságának fejlesztésében. E célkitűzés elérését elsősorban az teszi lehetővé, hogy fokozottabban kihasználjuk minden anyagi forrásunkat és termelési lehetőségünket. A fő súly az ipari termelésre esik, amelynek jelentősége az ország egész népgazdaságában tovább nő Az ipari termelést a második ötéves tervhez képest 50,8 százalékkal akar• juk növelni. A termelőeszközök felhasználjuk ki kellóképpen a meglévő létesítményeket. Ügy hiszem, gépiparunkban ezt az alapelvet nagyon komolyan és mielőbb életbe kell léptetnünk. Az irányelvek javaslata feltételezi országunk sokkal nagyobb fokú és szorosabb kölcsönös gazdasági együttműködését a többi szocialista állammal, elsősorban a Szovjetunióval. Ennek az együttműködésnek az elmélyítése nagy jelentőségű számunkra elsősorban a nyersanyag és energetikai források kihasználását, valamint a gépipar termelési terveinek szakosítását, s ezzel a gépgyártás stabilizációját tekintve. A mezőgazdaságban a legfőbb súlyt arra helyezzük, hogy megszüntessük a mezőgazdasági termelés lemaradását. Minden figyelmünket arra fordítjuk, hogy belterjesen használjuk ki a földet. Nagyobb beruházásokat fektetünk a földbe, hogy 1965-ben elérjük a tervbevett hektárhozamokat, mégpedig búzában 27 métesmázsát, árpában 26,5 métermázsát, repcében 17 métermázsát és cukorrépában 325 métermázsát hektáronként. Ez lehetővé teszi, hogy megjavítsuk növényi termékekkel való ellátásunkat, s ugyanakkor biztos hazai bázist teremtsünk az állattenyésztés fejlesztésére. 1965-ben hektáronként 175 kg húst akarunk termelni az 1958. évi 132 kilóval szemben, 730 liter tejet az 1958. évi 494 literrel szemben és 407 tojást az 1958. évi 327 darabbal szemben. A mezőgazdaság bruttó-termelése 1957-hez képest a harmadik ötéves terv vegéig 38,6 százalékkal emelkedik, ebből Szlovákiában 47,2 százalékkal. Ez feltételezi, hogy az évi átlagos gyarapodás meghaladja a 4 százalékot. Szlovákiában az 5 százalékot. A növénytermesztés terén a fejlődés gyorsabb lesz, mint az állattenyésztésben. A mezőgazdaság szakaszán magunk elé tűzött feladatok mind reálisak és teljesíthetők. Hozzájárul ehhez a további gépesítés és kemizálás, ami megkönynyíti és termelékenyebbé teszi a mezőgazdasági munkát. Ezzel egyidejűleg megteremtjük annak előfeltételeit, hogy a mezőgazdaságban is teljes mértékben érvényesítsük a nagyüzemi gazdálkodás formáit. A nemzeti jövedelem a harmadik ötéves terv során 1960-hoz képest 42,9 százalékkal emelkedik. A személyi fogyasztás 1965-ben 30,6 százalékkal lesz nagyobb az 1960-as évinél, és 50 százalékkal haladja túl az 1957-es évi fogyasztást. Az átlagbérek a harmadik ötéves terv fejlődésére, milyen a hatásuk és vetülefük a mindennapi életben, s a szerzett tapasztalatok alapján le kell vonnunk a következtetéseket és olyan intézkedéseket kell hoznunk, hogy szüntelenül tovább haladjunk előre. Kiderül, hogy egyes régebbi intézkedéseket is az új általános rendezéshez kell alkalmaznunk, amely abból indul ki, hogy elértük a szocialista társadalom fejlődésének bizonyos színvonalát. Ezzel természetesen nem akarom azt mondani, hogy régebbi intézkedéseink rosszak voltak. Erről szó sincs, ámde ma már ismét valamivel előbbre vagyunk, és új problémák lépnek fel, amelyek átfogó megoldást kívánnak. Éppen erről van szó. Az új, szocialista társadalom fejlődése számos új problémát hoz magával, amelyeket meg kell oldanunk, ha nem akarjuk fékezni a társadalom előresorán haladását. Minél gyorsabban közele11 százalékkal emelkednek, s »z egy ; dünk kitűzött célunkhoz - a szocialakosra számított reális jövedelem 1957-hez képest 40 százalékkal. Áttérünk a 42 órás munkahétre, a bányákban pedig a 40 órásra. További lényeges javulás és tökéletesedés következik be a nevelés és az oktatás, az egészségügy szakaszán egész kulturális életünkben. Lényegében megállapíthatjuk, hogy a harmadik ötéves terv irányelvei úgy biztosítják hazánkban a szocializmus építése befejezésének irányvonalát, ahogyan azt pártunk XI. kongresszusa tü.íte ki, amikor hangsúlyozta, hogy a szocializmus építésének befejezését nem időlegesen eleve elhatárolt időszakként fogjuk fel, hanem mint a fejlődés egész szakaszát, amelynek során társadalmunk a szocializmus felépítése alapján további erőket gyűjt, új anyagi és kulturális forrásokat teremt, hogy tovább juthassunk a kommunizmusba. E célkitűzés teljesítése érdelizmus építésének befejezéséhez, — s ahogy nőnek a dolgozók sikerei a szocialista építésben, úgy merülnek fel előttünk egyre újabb és újabb problémák. A jelenlegi időszakban éppen azt látjuk, hogy számos ilyen probléma — jelentőségét tekintve — már átmegy a kommunista társadalom előkészítésének és építésének időszakába. Ma már egyre inkább kirajzolódnak szemünk előtt a sikeresen felépített szocialista társadalom fő körvonalai. Elmondhatjuk, hogy országunkban végleg, egyszer s mindenkorra győztek a szocialista termelési viszonyok. Ma már csak rövid idő kérdése, hogy mikor és milyen alkalommal értékeljük a szocializmus n

a9y győzelmét a Csehszlovák Köztársaságban. Szocialista társadalmunk ma már marxista-leninista elvek szerint , . . . , .. , . szervezett. Az iparban, az építőiparkeben mar számos mtezkedest haj- k közlekedésben szocialista tettunk vegre. mint például az ipar . t Msi viszonyok vanna

k. A S2

0. c\ c q v oni I ninci r u i c'/nr"\fn7ni ť oc i ^ és az építőipar új szervezetét es irányítását, a tervezésnek és a pénzügyi ellátás biztosításának új rendszerét, a mezőgazdasági termények felvásárlásának új rendszerét, a gép- és traktorállomások munkájának újjászervezését, valamint a gépek átadását az egységes földművesszövetkezetek tulajdonába. Kibővítettük a nemzeti bizottságok hatáskörét, amelyek most közvetlenül irányítják népgazdaságunk jelentős részét. Növeltük a kerületi nemzeti bizottságok, s részben a járási nemzeti bizottságok hatáskörét a közigazgatási kérdésekben is. Bevezetjük az iskolai oktatás új rendszerét, amelynek célja, hogy szoros kapcsolatba hozzuk a tanítást a gyakorlati munkával, jobban előkészítsük a fiatalokat a szocializmus és a kommunizmus építésének munkájára. Folyamatban van a munkásbérek rendszerének átépítése, s ezzel kapcsolatban megfelelő teljesítmény normák kidolgozása. Növeltük a munkások .és a technikusok anyagi érdekeltségét a termelés eredményeiben. Ezek közül az intézkedések közül néhány már teljes mértékben érezteti hatását életünkben, másokat most vezetünk be, s ismét mások még csak az előkészületek állapotában vannak. Mindenképpen azonban olyan intézkedésekről van szó, amelyek közül már sok összefügg a fejlett szocialista társadalom tulajdonképpeni fejlődésével, és a fejlődésnek ebben az időszakában szükség is van rá. Időről időre azonban meg kell vizsgálnunk, hogyan hat ez, vagy amaz intézkedés a társadalom egész cialista állam biztosan kezében tartja a pénzügyeket és a kereskedelmet. Az ipar vezetésének szervezete megfelel a szocialista alapelveknek. Nincs messze az idő, amikor a szocialista termelési viszonyok a falun is teljes mértékben győzedelmeskednek. A szocialista nagyüzemi termelés további fejlődése mezőgazdaságunkban, az új technika, a falu és város közelsége viszonylag gyorsabban eltörli a különbséget város és falu között. Hála népgazdaságunk fejlődésének, nevezetesen az ipari termelés példátlan növekedésének, lényegesen emelkedett egész dolgozó népünk életszínvonala. A szocializmus építése szemléltetően bebizonyította, mily óriási lehetőségeket hoz a népnek a szocialista társadalmi rend az anyagi és kulturális színvonal emelése terén. A munkások és a parasztok szövetségére támaszkodva szilárd egységbe kovácsoltuk egész dolgozó népünket. A lenini nemzetiségi politika elvei alapján országunk népe javára oldottuk meg a csehek és a szlovákok viszonyát, az egységes Csehszlovák Köztársaságban az egyes nemzetiségek helyzetét. Szlovákia fejlődésében egy sorban halad a cseh országrészekkel. Az országban minden hatalom teljes egészében a munkásosztály kezében van, amely hatalmát a dolgozó parasztsággal és az értelmiséggel szorosan együttműködve érvényesíti. Köztársaságunk népe részt vesz egész életünk igazgatásában és irányításában. Társadalmunkban egyre inkább elmélyül a szocialista demokrácia. A nép műveltsége soha nem látott magaslatot ért el, mivel a népi demokratikus rend lehetővé teszi, hogy a dolgozók széleskörű és sokoldalú műveltségre tegyenek szert. Egyre inkább elhomályosul a lényeges különbség a t?sti és a szellemi munka között. A szocializmus építésének során megnőtt népünk szocialista öntudata, amelynek gyakorlati kifejezője a városi és falusi dolgozók politikai és munkás aktivitásának, kezdeményező készségének fellendülése. Ez az öntudat abból a nagy bizalomból fakad, amelyet dolgozó népünk táplál Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikája és célkitűzései iránt. Mindez érthetően hatással van Csehszlovákia népe politikai és erkölcsi egységének elmélyítésére és megszilárdítására. E meggyőző tényezők mellett kedvező nemzetközi adottságok is vannak, melyek abból következnek, hogy Csehszlovákia biztos része a szocialista országok egységes közösségének, amelynek élén a Szovjetunió áll. Ha összefoglaljuk, elvtársak, mindazt, amit elértünk országunkban, megállapíthatjuk, hogy Csehszlovákiában a szocializmus győzelme lényegében már megvalósult. Mint már mondtam, meg kell vizsgálnunk az eddigi intézkedések eredményeit, és a továbbiakban abból a szempontból kell megítélnünk őket, nem elavultak-e már egyesek, nem követelnek-e további korrekciót, nem kell-e egy lépéssel előbbre mennünk. Ezzel a vizsgálódásunkkal és esetleges következtetéseinkkel szorosan összefüggnek a Szovjetunió tapasztalatai, valamint azok az eredmények, amelyeket a Szovjetunió a szocialista társadalom fejlesztésében és a kommunista társadalom építésében elért. Ez pedig, úgy vélem, a legfontosabb alapvető szempontok egyike, amelyeket döntésünk során számba kell vennünk. Ezért elvtársak; fel szeretnék vf»Mii néhány megfontolandó problémát, melyek közül egyesek — nézetem szerint — politikailag szerfölött fontosak egész további előrehaladásunk számára. Ezek a javaslatok nagy jelentőségűek és messzemenő hatásúak, ezért szükséges, hogy a Központi Bizottság foglalkozzék velük, állásfoglalás céljából az egész párt és a dolgozók elé terjessze őket, s a kapott észrevételek, megjegyzések szerint dolgozza ki megoldásukat. Előfordulhat, hogy nem mindenki érti meg ezeket a dolgokat, mivel esetleg lokálpatriotizmusból, vagy személyi érdekekből indult ki. Számunkra azonban világos kell legyen, hogy csak egy szocializmust építhetünk, amely a marxizmus-leninizmus elveibői, a proletár nemzetköziség elveiből, a szocialista demokrácia elveiből indul ki. Világos kell legyen, hogy csak ez az igazi szocializmus győzedelmeskedik a világon, s ennek a célkitűzésnek kell alárendelnünk minden cselekedetünket. Ez azt jelenti, olyan szocializmust kell építenünk, amelyben teljes mértékben érvényesül és kibontakozik a munka, az állam és az élet szocialista szervezete, amelyben teljes mértékben kifejlődik a tudomány és a technika, a műveltség és a kultúra, a magas életszínvonal. Ez pedig, úgy vélem, világos kell, hogy legyen a párt funkcionáriusai és tagjai előtt. A gondolatok, melyeket a Központi Bizottság elé terjesztettek, nem részletes elemzések, hanem csupán elvi indítványok, amelyeket részletesen ki kell dolgozni és meg kell vitatni. A nemzeti bizottságok űj területi beosztásával közelebb hozzuk az állami közigazgatást a termeléshez és a dolgozó néphez A fő kérdésnek az államhatalom és az állami közigazgatás — a nemzeti bizottságok területi szervezetének új elrendezését tekintem. Önök is tudják, hogy jövőre kell megtartani mind a nemzeti bizottságok, mind a nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács választásait. Eredetileg arra gondoltunk, nem volna-e helyesebb elhalasztani a választásokat 1961 elejére, mivel 1960-ban számos országos jelentőségű feladatot kell megoldanunk de részletesebb tanulmányozás utáu kiderült, hogy az egész párt, valamennyi társadalmi szerv és szervezet összpontosított erőfeszítésével sikeresen megoldhatjuk mindezeket a feladatokat és a törvényesen előírt határidőre lefolytathatjuk a választásokat. A választások mindig számos múlhatatlan politikai és szervezési intézkedéssel függnek össze. Ámde még a választások előtt meg kell oldani egy sor sürgős kérdést, amelyeket a társadalmi és termelési viszonyok nagy változásainak befejezése, népgazdaságunk, kultúránk és tudományunk további fejlődése s mindenekelőtt az vet fel előttünk, hogy tovább folytassuk a szocialista demokrácia elmélyítésére irányuló törekvéseinket Ezért elvtársak, elsősorban ezekro a kérdésekre szeretném összpontosítani figyelmemet. Mindnyájan ismerik területi politikai beosztásunk történelmi kialakulását. Régebben országrészek, megyék, járások és községek voltak, később 1919-től kezdve kerületek, járások és községek. A területi beosztásban sok minden még a múlt századból, sőt néha még régebbi időből maradt fenn. Az országos hivatalok megszünteté(Folytatás a 4. oldalon) ÜJ SZÖ 15 ff 1959- november 9.