Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-13 / 314. szám, péntek

/ A szocializmus építése befejezésének fontos kérdéseiről Antonín Novotný elvtársnak, a CSKP KB első titkárának a Központi Bizottság 1959. szeptember 23-i ülésén és a vezető pártmunkások 1959. október 29-/ értekezletén elmondott beszédéből Elvtársak, a Központi Bizottság elé terjesz­tették a népgazdaság fejlesztését szolgáló 1961-1965-ös harmadik öt­íves terv fő irányelveinek javaslatát. Az irányelvek pártunk XI. kongrcsz­szusának határozataiból indulnak ki, amelyek a népgazdaság fejlesztésével foglalkoznak 1965-ig, illetve 1975-ig. A CSKP Központi Bizottságának po­litikai irodája már néhányszor fog­lalkozott az irányelvek javaslatával, és a közelmúltban a javaslatot meg­kapták a CSKP Központi Bizottsá­gának tagjai, a kerületi bizottságok, a kerületi nemzeti bizottságok és a minisztériumok, hogy megismerjék a tervezetet, és észrevételeket, kiegé­szítő javaslatokat tegyenek vele kapcsolatban. Elmondhatjuk tehát, hogy a harmadik ötéves terv elő­készítésének rendkívüli figyelmet szenteltünk és szentelünk. A harmadik ötéves terv biztosítja a párt XI. kongresszusa irányvonalának teljesítését A harmadik ötéves terv fő irány­elveinek javaslata magában foglalja és biztosítja azokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a szocializmus építésének befejezésével. Elsősorban a következő tényekből indul ki: Az ipari termelés gyarapítását, va­lamint a népgazdaság fejlesztési ter­vének teljesítését tekintve 1959-ben is folytatódik a kedvező fejlődés. Az ipari termelés növelését a má­sodik ötéves terv utolsó éveiben 16 százalékkal irányoztuk elő, e gya­rapodás azonban kb. 21 százalékot ér el. Kedvező a munkatermelékeny­ség növekedése és teljesítjük az ön­költségek tervbevett csökkentését is. Feltételezhető, hogy idén az ipar­ban, az építőiparban és a közleke­désben túlteljesítjük a tervfeladato­melése 61,8 százalékkal, a közszük­ségleti cikkeké 31,6 százalékkal emelkedjék. Különös figyelmet fordítunk az ipari termelés keretén belül a gép­ipar fejlesztésére. A társadalmi munka termelékenységének lényeges növelését és az önköltségek csök­kentését túlnyomórészt az új tech­nika bevezetésével érhetjük el, s ennek az új technikának a fő szál­lítója gépiparunk lesz. A legnagyobb eréllyel hozzá kell látnunk, hogy megszüntessük a népgazdaság egyes ágazatainak lemaradását a világ ve­zető államai mögött az új technika fejlesztésében, az automatizálásban, gépesítésben és kemizálásban. Ügy véljük azonban, itt az ideje, hogy a , . .... , , „„ , , . , műszaki tudományok fejlesztésével kat. Mindez lehetővé tesz., hogy | f IaIkozó á„ , bizott s J á ame l 1960-ra nagyobb tervfeladatokat tuz- m? r egy éve müködi k agyobb zünk magunk elé. A mezőgazdaságban az idén bizo­nyos sikereket értünk cl. A növény­termesztést tekintve az idei ered­mények meglehetősen egyenetlenek. A kenyérgabona felvásárlási tervét szeptember 10-ig 106.6 százalékra teljesítették. Hála a dolgozók széles­körű mozgósításának, az aratás és a felvásárlás kedvezően ment végbe. A gabona átlagtermését hektáron­ként 23 mázsára becsüljük. A hosz­szan tartó szárazság veszteségeket okdzott a cukorrépa-, burgonya- és takarmánytermésben .Előttünk áll a tény, s nagyon körültekintően kell gazdálkodnunk a takarmánnyal, hogy biztosítsuk az állattenyésztés tervbe­vett feladatait. Az idei tapasztala­taink az időjárással kapcsolatban is­mét meggyőztek arról, milyen helyes az a törekvésünk, hogy termővé te­gyük a földeket, lecsapoljuk a mo­csarakat, és víztárolókat, halastava­mar egy éve müködik, határozott javaslatokat dolgozzon ki e kérdé­sek megoldására. Ugyanez vonatkozik a minisztériumokra is, hisz az új technikáról már három éve beszé­lünk, de a dolog még mindig alig va­lamivel jutott előbbre. Fokoznunk kell saját nyersanyag­és erőforrásaink kihasználását, s biztosítanunk még nagyobb felhasz­nálásukat a népgazdaság további fej­lesztése érdekében. Minőségi változásokat akarunk el­érni a beruházási politika terén is, mégpedig elsősorban abban, hogy a felhasznált eszközöket több termelő létesítmény egyesülésének bocsátjuk rendelkezésére, A világ műszaki fej­lődése jelentős mértékbon megkö­veteli. hogy a beruházásokat terme­lési berendezésekre és nagy javítá­sokra összpontosítsuk. Nem építhe­tünk állandóan új és drága gyárakat, amelyek gyakran műszakilag alacsony kat stb. létesítsünk aszály esetére. | színvonalon állnak, s ugyanakkor nem Ha kellő víztartalékok állnának ren­delkezésünkre. cukorrépában a vesz­teségek kisebbek lennének. Meg kell állapítanom, hogy felelős intézményeink ezt a mezőgazdasá­gunk számára oly fontos dolgot nem értették meg kellőképpen; a víztá­rolók attól, hogy általánosságban be­szélni fogunk róluk, nem épülnek fel. Szükséges, hogy az EFSZ-ek, a he­lyi nemzeti bizottságok teljes mér­tékben kihasználják mindazokat az anyagi lehetőségeket, amelyeket rilia­munk erre a célra nyújt. Természe­tes, hogy a talajvizes földről le kell vezetni a vizet; a fődolog azon­ban a vizet összegyűjteni és célsze­rűen felhasználni. Ha lényegesen növelni akarjuk a mezőgazdasági termelést, akkor legnagyobb segítőnk­nek éppen a vizet kell tekintenünk. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a mezőgazdaságban is biztosíthatjuk az 1960-as év kedvező indulási fel­tételeit. Most már csak tőlünk függ, hogyan mozgósítjuk dolgozóinkat, hogy fordulatot érjünk el mezőgaz­dasági termelésünkben. A második ötéves terv során a munka termelékenysége egy dolgo­zóra átszámítva az iparban 40 szá­zalékkal, az építőiparban 53 száza­lékkal kell, hogy növekedjék; ennek alapján további intézkedéseket tehe­tünk a nép életszínvonalának eme­lésére. így alakulnak ki a kedvező előfeltételei annak, hogy teljesítsük az országos konferencia határozatát, amely szerint a személyes fogyasz­tást a második ötéves tervben egy­harmadával és az átlagos reálbért egyötödével emeljük. A harmadik ötéves terv irányelvei­ben igényes és jelentős feladatokat tűzünk ki. Oj minőségi fokozatot akarunk elérni Csehszlovákia nép­gazdaságának fejlesztésében. E cél­kitűzés elérését elsősorban az teszi lehetővé, hogy fokozottabban kihasz­náljuk minden anyagi forrásunkat és termelési lehetőségünket. A fő súly az ipari termelésre esik, amelynek jelentősége az ország egész népgazdaságában tovább nő Az ipari termelést a második ötéves tervhez képest 50,8 százalékkal akar• juk növelni. A termelőeszközök fel­használjuk ki kellóképpen a meglévő létesítményeket. Ügy hiszem, gépipa­runkban ezt az alapelvet nagyon ko­molyan és mielőbb életbe kell lép­tetnünk. Az irányelvek javaslata feltételezi országunk sokkal nagyobb fokú és szorosabb kölcsönös gazdasági együttműködését a többi szocialista állammal, elsősorban a Szovjetunió­val. Ennek az együttműködésnek az elmélyítése nagy jelentőségű szá­munkra elsősorban a nyersanyag és energetikai források kihasználását, valamint a gépipar termelési tervei­nek szakosítását, s ezzel a gépgyár­tás stabilizációját tekintve. A mezőgazdaságban a legfőbb súlyt arra helyezzük, hogy megszüntessük a mezőgazdasági termelés lemara­dását. Minden figyelmünket arra for­dítjuk, hogy belterjesen használjuk ki a földet. Nagyobb beruházásokat fektetünk a földbe, hogy 1965-ben elérjük a tervbevett hektárhozamo­kat, mégpedig búzában 27 métes­mázsát, árpában 26,5 métermázsát, repcében 17 métermázsát és cukor­répában 325 métermázsát hektáron­ként. Ez lehetővé teszi, hogy meg­javítsuk növényi termékekkel való ellátásunkat, s ugyanakkor biztos ha­zai bázist teremtsünk az állatte­nyésztés fejlesztésére. 1965-ben hek­táronként 175 kg húst akarunk ter­melni az 1958. évi 132 kilóval szemben, 730 liter tejet az 1958. évi 494 literrel szemben és 407 tojást az 1958. évi 327 darabbal szemben. A mezőgazdaság bruttó-termelése 1957-hez képest a harmadik ötéves terv vegéig 38,6 százalékkal emel­kedik, ebből Szlovákiában 47,2 szá­zalékkal. Ez feltételezi, hogy az évi átlagos gyarapodás meghaladja a 4 százalékot. Szlovákiában az 5 szá­zalékot. A növénytermesztés terén a fejlődés gyorsabb lesz, mint az ál­lattenyésztésben. A mezőgazdaság szakaszán magunk elé tűzött fel­adatok mind reálisak és teljesíthe­tők. Hozzájárul ehhez a további gé­pesítés és kemizálás, ami megköny­nyíti és termelékenyebbé teszi a mezőgazdasági munkát. Ezzel egy­idejűleg megteremtjük annak előfel­tételeit, hogy a mezőgazdaságban is teljes mértékben érvényesítsük a nagyüzemi gazdálkodás formáit. A nemzeti jövedelem a harmadik ötéves terv során 1960-hoz képest 42,9 százalékkal emelkedik. A sze­mélyi fogyasztás 1965-ben 30,6 szá­zalékkal lesz nagyobb az 1960-as évinél, és 50 százalékkal haladja túl az 1957-es évi fogyasztást. Az átlag­bérek a harmadik ötéves terv fejlődésére, milyen a hatásuk és vetülefük a mindennapi életben, s a szerzett tapasztalatok alapján le kell vonnunk a következtetéseket és olyan intézkedéseket kell hoznunk, hogy szüntelenül tovább haladjunk előre. Kiderül, hogy egyes régebbi intézkedéseket is az új általános rendezéshez kell alkalmaznunk, amely abból indul ki, hogy elértük a szocialista társadalom fejlődésének bizonyos színvonalát. Ezzel természe­tesen nem akarom azt mondani, hogy régebbi intézkedéseink rosszak vol­tak. Erről szó sincs, ámde ma már ismét valamivel előbbre vagyunk, és új problémák lépnek fel, amelyek át­fogó megoldást kívánnak. Éppen erről van szó. Az új, szo­cialista társadalom fejlődése számos új problémát hoz magával, amelye­ket meg kell oldanunk, ha nem akarjuk fékezni a társadalom előre­során haladását. Minél gyorsabban közele­11 százalékkal emelkednek, s »z egy ; dünk kitűzött célunkhoz - a szocia­lakosra számított reális jövedelem 1957-hez képest 40 százalékkal. Át­térünk a 42 órás munkahétre, a bá­nyákban pedig a 40 órásra. További lényeges javulás és tökéletesedés következik be a nevelés és az ok­tatás, az egészségügy szakaszán egész kulturális életünkben. Lényegében megállapíthatjuk, hogy a harmadik ötéves terv irányelvei úgy biztosítják hazánkban a szocia­lizmus építése befejezésének irány­vonalát, ahogyan azt pártunk XI. kongresszusa tü.íte ki, amikor hang­súlyozta, hogy a szocializmus építé­sének befejezését nem időlegesen eleve elhatárolt időszakként fogjuk fel, hanem mint a fejlődés egész szakaszát, amelynek során társadal­munk a szocializmus felépítése alap­ján további erőket gyűjt, új anyagi és kulturális forrásokat teremt, hogy tovább juthassunk a kommunizmus­ba. E célkitűzés teljesítése érde­lizmus építésének befejezéséhez, — s ahogy nőnek a dolgozók sikerei a szocialista építésben, úgy merül­nek fel előttünk egyre újabb és újabb problémák. A jelenlegi idő­szakban éppen azt látjuk, hogy szá­mos ilyen probléma — jelentőségét tekintve — már átmegy a kommu­nista társadalom előkészítésének és építésének időszakába. Ma már egyre inkább kirajzolód­nak szemünk előtt a sikeresen fel­épített szocialista társadalom fő kör­vonalai. Elmondhatjuk, hogy orszá­gunkban végleg, egyszer s minden­korra győztek a szocialista termelési viszonyok. Ma már csak rövid idő kérdése, hogy mikor és milyen alka­lommal értékeljük a szocializmus n a9y győzelmét a Csehszlovák Köz­társaságban. Szocialista társadalmunk ma már marxista-leninista elvek szerint , . . . , .. , . szervezett. Az iparban, az építőipar­keben mar számos mtezkedest haj- k közlekedésben szocialista tettunk vegre. mint például az ipar . t Msi viszonyok vanna k. A S2 0. c\ c q v oni I ninci r u i c'/nr"\fn7ni ť oc i ^ és az építőipar új szervezetét es irányítását, a tervezésnek és a pénzügyi ellátás biztosításának új rendszerét, a mezőgazdasági termé­nyek felvásárlásának új rendszerét, a gép- és traktorállomások munkájá­nak újjászervezését, valamint a gé­pek átadását az egységes földmű­vesszövetkezetek tulajdonába. Kibővítettük a nemzeti bizottságok hatáskörét, amelyek most közvetle­nül irányítják népgazdaságunk jelen­tős részét. Növeltük a kerületi nem­zeti bizottságok, s részben a járási nemzeti bizottságok hatáskörét a közigazgatási kérdésekben is. Beve­zetjük az iskolai oktatás új rend­szerét, amelynek célja, hogy szoros kapcsolatba hozzuk a tanítást a gya­korlati munkával, jobban előkészít­sük a fiatalokat a szocializmus és a kommunizmus építésének munká­jára. Folyamatban van a munkás­bérek rendszerének átépítése, s ez­zel kapcsolatban megfelelő teljesít­mény normák kidolgozása. Növeltük a munkások .és a technikusok anyagi érdekeltségét a termelés eredmé­nyeiben. Ezek közül az intézkedések közül néhány már teljes mértékben érezteti hatását életünkben, másokat most vezetünk be, s ismét mások még csak az előkészületek állapotában vannak. Mindenképpen azonban olyan intézkedésekről van szó, amelyek közül már sok összefügg a fejlett szocialista társadalom tulajdonkép­peni fejlődésével, és a fejlődésnek ebben az időszakában szükség is van rá. Időről időre azonban meg kell vizsgálnunk, hogyan hat ez, vagy amaz intézkedés a társadalom egész cialista állam biztosan kezében tartja a pénzügyeket és a kereskedelmet. Az ipar vezetésének szervezete meg­felel a szocialista alapelveknek. Nincs messze az idő, amikor a szocialista termelési viszonyok a fa­lun is teljes mértékben győzedel­meskednek. A szocialista nagyüzemi termelés további fejlődése mezőgaz­daságunkban, az új technika, a falu és város közelsége viszonylag gyor­sabban eltörli a különbséget város és falu között. Hála népgazdaságunk fejlődésének, nevezetesen az ipari termelés pél­dátlan növekedésének, lényegesen emelkedett egész dolgozó népünk életszínvonala. A szocializmus épí­tése szemléltetően bebizonyította, mily óriási lehetőségeket hoz a nép­nek a szocialista társadalmi rend az anyagi és kulturális színvonal eme­lése terén. A munkások és a parasztok szö­vetségére támaszkodva szilárd egy­ségbe kovácsoltuk egész dolgozó népünket. A lenini nemzetiségi poli­tika elvei alapján országunk népe javára oldottuk meg a csehek és a szlovákok viszonyát, az egységes Csehszlovák Köztársaságban az egyes nemzetiségek helyzetét. Szlovákia fejlődésében egy sorban halad a cseh országrészekkel. Az országban minden hatalom tel­jes egészében a munkásosztály ke­zében van, amely hatalmát a dolgozó parasztsággal és az értelmiséggel szorosan együttműködve érvényesíti. Köztársaságunk népe részt vesz egész életünk igazgatásában és irá­nyításában. Társadalmunkban egyre inkább elmélyül a szocialista demok­rácia. A nép műveltsége soha nem látott magaslatot ért el, mivel a népi de­mokratikus rend lehetővé teszi, hogy a dolgozók széleskörű és sokoldalú műveltségre tegyenek szert. Egyre inkább elhomályosul a lényeges kü­lönbség a t?sti és a szellemi munka között. A szocializmus építésének során megnőtt népünk szocialista öntudata, amelynek gyakorlati kife­jezője a városi és falusi dolgozók politikai és munkás aktivitásának, kezdeményező készségének fellendü­lése. Ez az öntudat abból a nagy bizalomból fakad, amelyet dolgozó népünk táplál Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának politikája és célki­tűzései iránt. Mindez érthetően hatással van Csehszlovákia népe politikai és er­kölcsi egységének elmélyítésére és megszilárdítására. E meggyőző tényezők mellett ked­vező nemzetközi adottságok is van­nak, melyek abból következnek, hogy Csehszlovákia biztos része a szocia­lista országok egységes közösségé­nek, amelynek élén a Szovjetunió áll. Ha összefoglaljuk, elvtársak, mind­azt, amit elértünk országunkban, megállapíthatjuk, hogy Csehszlová­kiában a szocializmus győzelme lé­nyegében már megvalósult. Mint már mondtam, meg kell vizs­gálnunk az eddigi intézkedések ered­ményeit, és a továbbiakban abból a szempontból kell megítélnünk őket, nem elavultak-e már egyesek, nem követelnek-e további korrekciót, nem kell-e egy lépéssel előbbre mennünk. Ezzel a vizsgálódásunkkal és eset­leges következtetéseinkkel szorosan összefüggnek a Szovjetunió tapaszta­latai, valamint azok az eredmények, amelyeket a Szovjetunió a szocialista társadalom fejlesztésében és a kom­munista társadalom építésében elért. Ez pedig, úgy vélem, a legfontosabb alapvető szempontok egyike, amelye­ket döntésünk során számba kell ven­nünk. Ezért elvtársak; fel szeretnék vf»Mii néhány megfontolandó problémát, melyek közül egyesek — nézetem szerint — politikailag szerfölött fon­tosak egész további előrehaladásunk számára. Ezek a javaslatok nagy je­lentőségűek és messzemenő hatásúak, ezért szükséges, hogy a Központi Bi­zottság foglalkozzék velük, állásfogla­lás céljából az egész párt és a dolgo­zók elé terjessze őket, s a kapott észrevételek, megjegyzések szerint dolgozza ki megoldásukat. Előfordul­hat, hogy nem mindenki érti meg eze­ket a dolgokat, mivel esetleg lokálpat­riotizmusból, vagy személyi érdekek­ből indult ki. Számunkra azonban világos kell le­gyen, hogy csak egy szocializmust építhetünk, amely a marxizmus-le­ninizmus elveibői, a proletár nemzet­köziség elveiből, a szocialista demok­rácia elveiből indul ki. Világos kell legyen, hogy csak ez az igazi szocia­lizmus győzedelmeskedik a világon, s ennek a célkitűzésnek kell aláren­delnünk minden cselekedetünket. Ez azt jelenti, olyan szocializmust kell építenünk, amelyben teljes mérték­ben érvényesül és kibontakozik a munka, az állam és az élet szocialista szervezete, amelyben teljes mérték­ben kifejlődik a tudomány és a tech­nika, a műveltség és a kultúra, a magas életszínvonal. Ez pedig, úgy vélem, világos kell, hogy legyen a párt funkcionáriusai és tagjai előtt. A gondolatok, melyeket a Központi Bizottság elé terjesztettek, nem rész­letes elemzések, hanem csupán elvi indítványok, amelyeket részletesen ki kell dolgozni és meg kell vitatni. A nemzeti bizottságok űj területi beosztásával közelebb hozzuk az állami közigazgatást a termeléshez és a dolgozó néphez A fő kérdésnek az államhatalom és az állami közigazgatás — a nemzeti bizottságok területi szervezetének új elrendezését tekintem. Önök is tud­ják, hogy jövőre kell megtartani mind a nemzeti bizottságok, mind a nem­zetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Ta­nács választásait. Eredetileg arra gon­doltunk, nem volna-e helyesebb elha­lasztani a választásokat 1961 elejére, mivel 1960-ban számos országos je­lentőségű feladatot kell megoldanunk de részletesebb tanulmányozás utáu kiderült, hogy az egész párt, vala­mennyi társadalmi szerv és szervezet összpontosított erőfeszítésével sike­resen megoldhatjuk mindezeket a fel­adatokat és a törvényesen előírt ha­táridőre lefolytathatjuk a választáso­kat. A választások mindig számos múl­hatatlan politikai és szervezési intéz­kedéssel függnek össze. Ámde még a választások előtt meg kell oldani egy sor sürgős kérdést, amelyeket a társadalmi és termelési viszonyok nagy változásainak befejezése, nép­gazdaságunk, kultúránk és tudomá­nyunk további fejlődése s mindenek­előtt az vet fel előttünk, hogy tovább folytassuk a szocialista demokrácia elmélyítésére irányuló törekvéseinket Ezért elvtársak, elsősorban ezekro a kérdésekre szeretném összpontosí­tani figyelmemet. Mindnyájan ismerik területi politi­kai beosztásunk történelmi kialaku­lását. Régebben országrészek, megyék, járások és községek voltak, később 1919-től kezdve kerületek, járások és községek. A területi beosztásban sok minden még a múlt századból, sőt né­ha még régebbi időből maradt fenn. Az országos hivatalok megszünteté­(Folytatás a 4. oldalon) ÜJ SZÖ 15 ff 1959- november 9.

Next

/
Thumbnails
Contents