Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-10 / 311. szám, kedd

Vannak még békeerők Nyugat-Németországban Németország Kommunista Pártja Központi Bizottságának nyilatkozata a nyugatnémet helyzetről Berlin (ČTK) — A Neues Deutschland vasárnapi számában nyilvános­ságra hozta Németország Kommunista Pártja küszöbönálló értekezleté­nek határozati javaslatát: „A Szövetségi Köztársaság helyzete, a békéért és a demokráciáért folytatott küzdelem." A Központi Bizottság vitára bo­csátja a határozati javaslatot a párt valamennyi tagja és a nyugatnémet közvélemény elé és kéri a szociáldemokrata párt, a szakszervezetek és a demokratikus tömegszervezetek tagjait s funkcionáriusait, hogy fejtsék ki álláspontjukat. A határozati javaslat kiemeli: Nyu­gat-Németország népi érői már vannak olyan erősek, hogy fordulatot kény­szerítsenek ki az NSZK politikájában. A Központi Bizottság rámutat az atomfegyverkezés halálos veszélyére, hangoztatva: itt az idő, hogy a két német állam megegyezzék. Ezért ja­vasolja, hogy Németország mindkét része azonnal egyezzék meg: 1. az atomfegyverkezésről való lemondás­ról, 2. az atomfegyverkísérletek be­szüntetéséről, 3. a fegyverkezés azon­nali megszüntetéséről, 4. a fegyveres erők létszámáról, fegyverzetéről és elhelyezéséről, kössenek megnemtá­madási egyezményt, 6. alakítsanak német vegyes bizottságot a békeszer­ződés előkészítésére és Németország újraegyesítése feltételeinek megte­remtésére, 7. egyezzenek meg az európai atomfegyvermentes övezet megalakításáról és a két német állam területén elhelyezett idegen fegyveres erők fokozatos kivonásáról. A határozati javaslat kiemeli, hogy a német munkásosztály csak akkor tölti be vezető szerepét a békeharc­ban, ha egyesül és egyesíti a lakosság többi békeszerető rétegeit is. A párt Központi Bizottsága levonja a tanulságot Nyugat-Németország há­ború utáni történelméből. Az NSZK jelenlegi kedvezőtlen fejlődése annak Huszonötezer új tag a Francia Kommunista Pártban Párizs (ČTK) — A Francia Kommu­nista Párt politikai irodája november 8-án az 1960. évre szóló tagsági iga­zolványok kicserélésével és a további tagtoborzással kapcsolatban nyilatko­zatot adott ki. A nyilatkozatban fel­szólítja a párt valamennyi tagját és szervezetét, kezdjék meg haladékta­lanul a tagsági igazolványok kiváltá­sát, ami egyúttal a fokozott toborzás kezdetét jelenti. Ez idén a Francia Kommunista Pártba 25 ezer új tag lépett be. A Francia Kommunista Párt politi­kai irodája nyilatkozatának befejező részében rámutat arra, hogy a párt megerősítése azon akciók és sikerek záloga, amelyek végül a demokrácia felújításához vezetnek Franciaország­ban. Oberländer miniszter náci múltja Varsó (ČTK) — A Zycie Warszavvy lengyel napilap november 8-i számában részletes cikket közölt, amelyben beszá­molt Oberländer nyugatnémet miniszter náci múltjáról. Dr. Oberländer már harminc esztendeje foglalkozik kém-, tudományos és poli­tikai tevékenységgel, amely a németek Kelet felé való terjeszkedését szolgálta — állapítja meg a lap. Már fiatal ko­rában kémtevékenységet folytatott. Két évvel azután, hogy Hitler átvette a ha­talmat, főiskolai tanár lett. A náci párt funkcionáriusává nevezték ki, s a „Német Keleti Szövetség" vezéri tisztségével bíz­ták meg. A második világháború kitörése után Oberländer megszervezte a náci kémszer­vezet különböző osztályait. 1941. júniusá­ban a Nachtigall kivégzőosztag politikai vezetője volt és részt vett a lvovi la­kosság meggyilkolásában és az ún. ukrán kormány összeállításában. A háború végén az SS különleges osz­tagának tagja volt, ő képezte ki a Vla­szov-egységek tagjait s több bizalmas funkcióval bízták meg. A lengyel lap idézi Adenauer kancel­lár ez évi június 14-1 nyilatkozatát, amely szerint a Szövetségi Köztársaságban „a hitlerizmus és revansizmus nyomai sem láthatók." A lengyel lap ezzel szemben megállapítja, Oberländer tipikus példa ar­ra, hogy Nyugat-Németországban Hitler hívei és a revansisták a legmagasabb funkciókat töltik be. a következménye, hogy a nyugatné­met munkásosztály a háború után kettészakadt, viszont a német impe­rializmus levert reakciós erői csak­hamar egyesültek Adenauer Keresz­ténydemokrata Unió pártja körül. A német burzsoázia uralkodó körei és a nyugati megszálló hatalmak népel­lenes és nemzetellenes politikát foly­tathattak, mert a jobboldali szociálde­mokrata vezérek a munkásmozgalom­ban kifejtett egységbontó tevékeny­ségükkel kezükre játszottak. Németország Kommunista Pártja most történelmi kötelességének tart­ja, hogy a szociáldemokratákkal, szak­szervezeti tagokkal, a városok és fal­vak békeszerető polgáraival vállvetve küzdjön fordulat eléréséért Nyugat­Németország politikájában. Ezért a béke és a demokrácia biztosításának akcióprogramját javasolja, melynek célja fordulat elérése demokratikus úton. A Központi Bizottság kiemeli: vannak még az NSZK-ban erők, me­lyek érvényre tudják juttatni a békés és demokratikus politikát. Az ország legfőbb társadalmi ereje a munkás­osztály. A kommunista párt minden törekvése a munkásosztály akcióegy­ségére irányuljon. A SZOVJETUNIÓ TÚLSZÁRNYALTA AZ ÜSÁ-T ———— a széntermelésben New York (ČTK) - Az USA bá­nyaügyi hivatalának jelentése sze­rint a Szovjetunió tavaly túlszár­nyalta az Egyesült Államokat a szén­fejtésben és a világ legnagyobb szénkitermelője lett. A vasércfejtés­ben is megelőzte az USÄ-t. A jelen­tés megszövegezői kiemelik a szo­cialista tábor országai hatalmának növekedését és különösen bányaipa­ruk legutóbbi sikereit. Feltüntetik, hogy a Szjovjetunió részaránya a viláq acéltermelésében 1953-58-ig 16.2%-ról 20.3%-ra növekedett, vi­szont az Egyesült Államok részará­nya 43.1%-ról 28.6%-ra csökkent. Karamanlisz görög miniszterelnök és Averoff külügyminiszter november 9-én re­pülőgépen háromnapos hivatalos látogatásra Olaszországba utazott, ahol a kormányté­nyezőkkel a nemzetközi helyzet új távlatai­ról és a két ország közel- és közép­keleti politikájáról fognak tárgyalni. (ČTK) Houston texasi kikötőben az Amoco Vir­ginia tartályhajón, amely benzint szállít, tűz ütött kí. A legénység 20 tagja életét vesztette. A legutóbbi hírek szeript az égő hajó tőszomszédságában horgonyzó hajókat és benzintartályokat veszély fenyegeti. A szocialista tábor a világ szén­fejtésének ma a felét termeli ki, noha 1953-ban csak 38.1%-át adta. A szocialista országok részaránya a vasércfejtésben tavaly 31.6% volt az 1953. évi 21.2%-hoz képest. A jelen­tés azt is megjegyzi, hogy a kőolaj­fejtésben, a színes fém termelésében és más ágakban is nagy sikereket arattak. Külön kiemeli a népi Kína nagy sikereit óriási kőszén- és vas­érckészletek feltárásában. • VILÁGSZERTE MEGÜNNEPELTÉK a Nagy Október 42. évfordulóját URUGUAY. - Montevideoban ez­rek vettek részt az Uruguay Kom­munista Pártja által rendezett nagy­gyűlésen. A szónokok beszédeikben kiemelték a Szovjetunió minden té­ren elért történelmi sikereit. Han­goztatták, hogy most, amikor omla­dozik a gyarmatrendszer, eljön a bé­ke győzelmének, a kommunizmus építésének és a marxi-lenini ide­ológia világgyőzelmének órája. A he­lyi lakosság lelkesen üdvözölte a szovjet kulturális küldöttséget, me­lyet Kirszanov költő és Mnyasznyi­kov akadémikus vezet. FINNORSZÁG. - A finn-szovjet társaság ünnepségén Sukselainen mi­niszterelnök, a társaság elnökségi tagjai és a főváros közéleti ténye­zői vettek részt. Jelen volt Zaharov szovjet nagykövet és valamennyi szocialista ország diplomáciai képvi­selője. Bonsdorff professzor, a tár­saság alelnöke behatóan foglalkozott az általános és telies leszerelésre tett szovjet javaslatokkal. Az ünnepély végén finn és szov­jet művészek hangversenyt adtak. AFGANISZTÁNBAN nagyszabású ünnepségek keretében emlékeztek meg az Októberi Forradalom 42. év­fordulójáról. A tabuli rádió külön adásban foglalkozott a nagy évfor­dulóval. Ä lapok első hasábjain közölték az évfordulóval kapcsolatos anyagot. Az Anisz című lap azt ír­ja, hogy „a Szovjetunió népei 42 év­vel ezelőtt új fejezetet nyitottak po­litikai életük történetében. A Szov­jetunió ma az egyik legerősebb nagyhatalom, mely az élet vala­mennyi szakaszán állandóan előre­halad. A Szovjetunió sikerrel küz­dötte le a nehézségek egész sorát és most állandóan emeli a nép élet­színvonalát." Az amerikai mesterséges hold kudarca New York (ČTK) — Az amerikai hír­ügynökség jelentése szerint a Dlscoverer VII. új amerikai mesterséges holdról 17. Föld körüli útján le kellett volna vál­nia a titkos mérőkészülékeket tartalmazó hüvelynek. Az amerikai légierők hétfői jelentése szerint a villamosvezetékben beállott hiba miatt a hüvely nem vált le a mestersé­ges holdról. A Francia Szocialista Párt kitart kétkulacsos politikája mellett Guy Mollet támogatja a Párizs (ČTK) A Francia Szocialista Párt nemzeti tanácsának kétnapos ülése Puteaux párizsi elővárosban november 8-án hatá­rozati javaslattal ért véget, amely meg­Újból munkába állnak az amerikai acélipari munkások Pittsburgh (ČTK) — A Taft Hart­ley-törvény alapján erőszakosan fél­beszakított sztrájk után az amerikai acélművekben ismét megindult a munka. Az Acélipari Munkások Egységes Szakszervezeti Szövetségének jobbol­dali vezetősége felszólította a sztráj­kolókat, hogy november 9-én mint i loyális állampolgárok térjenek vissza Hammar sk j öld Laoszba utazik New York (ČTK) — Vasárnap jelen­tették, hogy 5>ag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára ma Londonon keresztül Laoszba utazik. A hivatalos közlemény szerint a laoszi kormány meghívásának tesz eleget. Látogatásának célja, hogy személyesen megismerje a laoszi hely­zetet. » * * Hammarskjöld laoszi útjára azután ke­rül sor, hogy az úgynevezett laoszi kérdés zsákutcába jutott az ENSZ-ben. A Szar.anikone laoszi miniszterelnök amerikabarát klikkjével szorosan együtt­működő amerikai körök üzelmeikkel elér­ték, hogy a Biztonsági Tanács elé vitték a laoszi kérdést és keresztülvitték egy úgynevezett ENSZ vizsgáló albizottság létrehozását, azzal a céllal, hogy helyszí­ni vizsgálat megejtése után igazolást nyerjen: a Vietnami Demokratikus Köz­társaság beleavatkozik Laosz ügyeibe. Ily módon akarnak ürügyet találni* a nyílt fegyveres beavatkozásra. Az ENSZ vizsgáló albizottságának no­vember 6-i jelentése nem hozott fel A laoszi kormány terrorista akciói Hanoi (ČTK) - A laoszi királyi egy­ségek továbbra is folytatják terrorista akcióikat a polgári lakosság ellen. A Lao Haksat c. lap jelentése szerint a királyi csapatok csupán Luang Pra­bang tartományban októberben 45 falut és 25 rizsraktárt gyújtottak fel. A tartomány lakossága több védelmi harci csoportot szervezett a laoszi királyi egységek terrorista akciói el­len. Luang Prabang lakossága a védel­mi harcok során 220 királyi katonát tett ártalmatlanná, nagyobb számú királyi katonát elfogott, s nagy meny­nyiségű fegyvert zsákmányolt. A Ganz Mávag budapesti gépgyár férfi dalegyüttese a Szovjetunió budapesti nagy­követsége útján a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 42. évfordulója tiszte­letére Ny. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökéne gramofonlemezt és levelet küldött. A férfikar a levélben Ny. Sz. Hruscsov elvtársnak köszönetet mond a világbéke megőrzése érdekében ki­fejtett erőfeszítéséért. (ČTK) Femando Maria Castiella spanyol kül­ügyminiszter Adenauer nyugatnémet kan­cellár meghívására hivatalos látogatásra Bonnba utaztában, Párizsban rövid időre megszakította útját, hogy eszmecserét foly­tasson a francia politikai tényezőkkel (a nyugati hatalmak kormányfőinek összejöve­teléről, valamint a Kelet és a Nyugat kö­zötti csúcsértekezletről. November 10-én folytatja útját a Német Szövetségi Köztár­saságba. (ČTK). AZ ÖSTERREICHISCHE NEUE TAGES­ZEITUNG, az Osztrák Néppárt lapja nyíl­tan követeli, Habsburg Ottónak tegyék lehetővé, hogy visszatérjen Ausztriába. Egyúttal javasolja, hogy a Habsburg-csa­ládnak adják vissza az elkobzott vagyont. (ČTK) kellő bizonyítékokat „a beavatkozásra" vonatkozóan. Az albizottság egyetlen esetben sem észlelhetett beavatkozást a VDK részéről, viszont nem volt feladata, hogy beszámoljon a laoszi ügyekbe törté­nő igazi beavatkozásról. Az igazi beavat­kozók azonban már régen leleplezték ön­magukat. a munkába és engedelmeskedjenek az ország törvényének. D. J. MacDonald, a szövetség elnöke kijelentette, hogy nem szólítja fel a szakszervezet tag­jait olyan akciókra, amelyek lassít­hatnák a termelés újrafelvételét. A vállalkozók elvárják, hogy legha­marább hat héten belül elérik az acélöntés sztrájk előtti színvonalát. A Reuter ügynökség szerint nagyon csekély kilátás van a szakszervezet és a munkaadók megegyezésére. Ezért várható, hogy a törvényben meghatá­rozott 80 nap elteltével újra megkez­dődik a sztrájk. Mitchel munkaügyi miniszter az acélmágnások aggodalmával kapcso­latban kijelentette, hogy alapos mó­dosításra szorul a Taft Hartley-tör­vény. Ezzel azt értette, hogy a kor­mánynak joga legyen ne csak 80 napra, hanem végleg beszüntetni a sztráj­kokat . szaharai atomkísérleteket erősítette a párt Mollet-vezetőségének két­kulacsos poliükáját. A határozati javaslat gazdasági, pénzügyi problémákkal és az algériai kérdéssel foglalkozik. A párt bí­rálja a kormány gazdasági és pénzügyi politikáját s megállapítja, hogy az adóre-: form kiélezi az adófizetők elégedetlenségét, mert igazságtalan. Az algériai kérdésben a határozati javaslat jóváhagyja ugyan de Gaulle algériai politikáját, azonban arra az álláspont­ra helyezkedik, hogy az ellenféllel a tűz be­szüntetésének feltételeiről tárgyalni kelle­ne. A párt nemzeti tanácsának megállapí­tása szerint a párt jelenleg belső válságot él át. Guy Mollet maga is beismerte, hogy a párt 1958 júniusától tagjainak 10 szá­zalékát elvesztette. * * * Guy Mollet beszédében védelmezte „a konstruktív ellenzék" eddigi politikáját, amit a párt a múlt évi parlamenti vá­lasztások óta folytat és az alapvető kér­dések javarészében egyúttal támogatta a kormány polilkáját. Guy Mollett kijelentette ugyan, hogy Franciaország abban az esetben, ha létre­jön a nemzetközi egyezmény az atom­fegyverkísérletek beszüntetésére, haj­landó lemondani az atomfegyverekről, egyúttal azonban állást foglalt amel­lett, hogy a tervbe vett szaharai atomfegyverkisérletet, amelyről most tár­gyal az ENSZ közgyűlésének pollikai bi­zottsága, megvalósítsák. A szocialista párt főtitkára az algériai politikában támogatta a kormány állásponját. I tlIM II MI I II II II H tl I tt tttílMMMttttMIMllMWlMMHMI II HttMMmmUttWtttttlHt Bonnak figyelembe kell vennie a tényeket Egyre többéit követelik a Nyugaton, hogy a bonni kormány ismerje el Lengyelország Odra-Nissa-i határait. De Gaulle francia köztársasági el­nök ismert kijelentése után (emlék­irataiban azt írja, hogy már 1945 májusában igazságosnak ismerte el a szóban forgó határvonalat) októ­berben Debré miniszterelnök is ugyanezt követelte. A nyugati saj­tó egyenes felszólításként könyvelte el a két államférfi reális szavait, hogy a bonni kormány vegye tudo­másul a tényeket. Egyes józanul gondolkodó nyugati államférfiak az Odra-Nissa határvo­nallal kapcsolatban hangsúlyozni akarják a jelenlegi európai helyzet megőrzését a további békés fejlődés érdekében, és figyelmeztetni akar­ják az NSZK kormányát, hogy reá­lisan kezelje az európai problémá­kat s ne feledkezzék meg a legutób­bi háborúért Németországra háruló felelősségről. A Times nemrégen azt írta, hogy Bonn azzal játszhatna szerepet a feszültség enyhítésében, ha kielégítő nyilatkozatot tenne az Odra és Nissa határ elismeréséről. Leveleket is közölt olvasóitól, akik mind egyetértenek abban, hogy az NSZK részéről nagyon csekély tör­lesztés lenne az Odra-Nissa határ elismerése azokért az óriási káro­kért, melyeket a német imperialis­ták a XX. században a civilizációnak okoztak. Hasonló nézetekkel talál­kozhatunk a skandináv országok lapjaiban, a holland, belga, francia, sőt amerikai lapokban is. E nyilatkozatok hatása alatt Nyu­gat-Németországban is terjed az a meggyőződés, hogy a németek nem reménykedhetnek „elvesztett keleti tartományaik" visszaszerzésében, amint a Deutsche Zeitung és a Frankfurter Rundschau írja. A né­met szocialista diákok májusi kong­resszusa az Odra-Nissa határ el­ismerését követelő határozat meg­szavazásával fejezte ezt ki. Az utób­bi reális felszólalások közül meg kell említenünk Mischnicknek, a Szabad Demokrata Párt esseni alelnökének szavait. Tavaly egy marburgi nyil­vános gyűlésen kijelentette, hogy Bonnak egyszer már bele kell nyű­.godnia abba, hogy a nyugati orszá­gokban senki sem támogatja. Len­gyelország nyugati területével szem­ben támasztott igényeit. Ésszerű és szükséges volna véglegesnek elis­merni az Odra-Nissa határvonalat. A világ azonban hiába várja Bonn ésszerű és reális álláspontját. Aden­auer ugyan Eisenhower és Hrus­csov levele után azt mondta a saj­tóértekezleten, hogy minden hábo­rúért fizetni kell és hogy ez nem történhet másként, mint hogy a legutóbbi háborút „a németek szám­lájára" írják. Ám Brentano külügy­miniszter november 5-én tájékoztat­ta a szövetségi gyűlés külpolitikai bizottságát, hogy a német kormány álláspontja a határkérdésben válto­zatlan. Bonn tehát az „1937. évi né­met határok helyreállítását" követe­li. A német nemzet állítólag nem is­meri el a határok kérdésében ho­zott „egyoldalú döntést." Adenauer hallgat. Ahhoz sem volt megjegyzé­se, hogy Krüger, Oberländer és má­sok csökönyös negatív álláspontra helyezkednek a határkérdésben, vagy pedig úgy fogalmazzák meg, .hogy „ha már a tárgyalások meg­kezdése előtt lemondanának az Odra­Nissa mögötti területről, gyöngíte­nék pozícióikat." _ A Münchener Merkúr október 19-i számában ezt így fogalmazta meg: „Ha Eisenhower és Hruscsov levele­ikkel bebizonyították, hogy elisme­rik: nem hagyhatják figyelmen kí­vül Bonnt, ez azt jelenti, 'hogy a szö­vetségi kormány felelőssége a napok­ban rendkívül nagy próbának lesz ki­téve. Elhamarkodott ítélet vagy megfontolatlan megfogalmazás ma könnyen az egyik féi pozíciójának elvesztését és a másik fél előnyét jelentheti." Nyilvánvalóan arról van szó, ho­,gyan érjen el valamit Bonn anélkül, hogy feladná pozícióit és eleget ten­ne a másik fél kedvének. Tehát: nem a béke és megértés, hanem a nyu­gatnémet politika presztízse. Nyu­gat-Németország politikájával időt nyerni igyekszik a Bundeswerh atom­és rakétafelfegyverzésére. Ezért a bónni kormánykoalíció képviselői és miniszterei közül senki sem szólalt fel a német kormánypárt képviselő­jének, Herbert Schneidernek ama felhívása ellen, melyben követelte, hogy a német nemzet a hidegháború nemzete legyen. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya azonban nem mentesült attól a kötelességétől, hogy alávesse magát a nagyhatalmak háború utáni döntéseinek. Hisz Németország 15 évvel ezelőtt feltétlenül kapitulált a nagyhatalmak előtt. Ezenkívül Eisen­hower és Hruscsov Adenauerhez in­tézett leveleikben kifejezték meg­győződésüket, hogy a békés megol­dás esetén Bonnra is számítani kell. A huzavonának és az objektív való­ság el nem ismerésének politikája azonban csak megfoszthatja Bonnt ettől a pozíciójától. Ä világ békét akar és egyetért' abban, hogy az Odra Nissa-i "lengyel határvonal változatlan s a béke el­választhatatlan szerves részét képe­zi. A világ biztosítani tudja békéjét. M. ít f" 3 * 1959. november 10.

Next

/
Thumbnails
Contents