Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-10 / 311. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK NAPILAPJA 1959. november 10. kedd 50 fillér XI. évfolyam, 311. szám Használjuk ki a dolgozók minden kezdeményezését A nemzeti bizottságok, a dolgozó nép által demokratikusan megválasz­tott hatalmi szervek tevékenységé­nek minden célja a nép egyre jobb életének megteremtésére irányul. Működésük egyik fontos szakasza a lakosság panaszainak, észrevételei­nek és javaslatainak érdemleges, gyors elintézése, Hazánk minden tá­ján ezer és ezer levél érkezik éven­te a nemzeti bizottságokra. E leve­lekben az emberek bizalommal for­dulnak választott szerveikhez, hol jogos panaszuk, helyes javaslatuk és észrevételük meghallgatásra talál s mielőbbi elintézést nyer. Hasonló­képpen a nyilvános^ gyűléseken is számos bírálat, megjegyzés hang­zik el a polgárok részéről, az embe­rek őszinte bizalommal kérnek ta­rácsot, segítséget a választó kör­zetben megválasztott nemzeti bizott­sági tagtól. Mindez közéletünk mély demok­ratizmusáról tanúskodik. A lakosság bírálatát, megjegyzéseit, javaslatait döntő mértékben az a törekvés hat­ja át, hogy elősegítsék közös ügyünk győzelmét és ezzel hozzájáruljanak az üzemek, falvak, hivatalok jobb munkájához, egész életünk állandó javításához. Dolgozóink ily módon is részt vesznek a közügyek intézésé­ben, a gazdaság irányításában és el­lenőrzésében. Az irányító munkában való részvétel pedig egyúttal fokoz­za a dolgozók öntudatosságát és ar­ra neveli őket, hogy a személyes érdekeket helyesen kapcsolják egy­be az egész társadalom érdekeivel. A bizalom a nemzeti bizottságok iránt, az a meggyőződés, hogy a pa­naszokat, javaslatokat felelősségtel­jesen, igazságosan elintézik és ide­jében eltávolítják a felvetett fogya­tékosságokat s minden igazságtalan­ságot — ez az alapja a lakosság és a nemzeti bizottságok szoros kap­csolatának és alapfeltétele a nem­zeti bizottságok szervező munkája kibontakoztatásának. Éppen ezért a nemzeti bizottságok minden tagjá­nak legfontosabb kötelessége, hogy figyelmesen meghallgassa a dolgo­zók szavát és értékelje bizalmukat A nemzeti bizottságok tanácsának pedig egyik elsőrendű feladata rend­szeresen ellenőrizni, hogy szakosz­tályaik és az alsóbbfokú nemzeti bizottságok hogyan intézik el a la­kosság panaszait s megjegyzéseit, megfelelően figyelembe veszik-e a dolgozók szavát. Aligha kell bővebben hangsúlyoz­nunk, mennyire fontos számunkra a dolgozók panaszainak a. lehető leg­rövidebb időn belüli elintézése. An­nál nagyobb jelentősége van ennek, miután a dolgozók nemcsak saját érdekükben fordulnak a nemzeti bi­zottsághoz, hanem egyre nagyobb mértékben a közösség, az egész társadalom érdekében. Vegyünk pél­dául olyan fontos szakaszt, mint a mezőgazdaság. Az elmúlt időszak­ban az összes panaszok egyötöde az ezzel összefüggő kérdéseket érin­tette. A szövetkezeti tagok és a többi mezőgazdasági dolgozók nyíl­tan feltárják a fogyatékosságokat, rámutatnak a szövetkezetek gazdál­kodásában előforduló hibákra, ami­lyenek például a közös vagyon szét­lopkodása, a munka helytelen jutal­mazása, a takarmánnyal való rossz gazdálkodás, a meg nem felelő köny­velési nyilvántartás és más fogya­tékosságok. Márpedig éppen ezen e szakaszon van meg az előforduló panaszok gyors elintézésének leg­kedvezőbb feltétele. Hiszen a JNB dolgozói és a helyi nemzeti bizott­ságok, szövetkezetek, mezőgazdasági dolgozók között a legszorosabb kap­csolatnak kell lennie, ami lehetősé­get nyújt arra, hogy a panasztevő, a nemzeti bizottság tagja és más té­nyezők jelenlétében az ügyet a hely­színen elintézzék. A nemzeti bizottságok dolgozói és funkcionáriusai nagyobb képzettsé­gének köszönhetően általában jelen­tős javulás állt be a dolgozók hoz­zászólásainak elintézésében. Tény azonban; hogy a járási és helyi nem­zeti bizottságok egyes döntéseit még mindig revediálni kell. Ez arra mu­tat, hogy az alsóbbfokú nemzeti bi­zottságok munkájának állandó tö­kéletesítésére a jövőben az eddigi­nél is nagyobb gondot kell fordíta­nunk. Igaz, a nemzeti bizottságok jog­körének kibővítésével a megoldásra váró problémák is egyre szaporod­nak. S előfordult aztán, hogy a nem­zeti bizottságok egyes tagjai rövid időn belül nem tudnak megbirkózni az egyes feladatokkal, nem képesek helyes döntés meghozatalára. Szól­nunk kell azonban arról is, hogy egyes helyeken nem tudatosítják kellően azt a tényt, hogy a jogkör kiszélesítése egyúttal nagyobb fe­lelősséggel is jár. A helytelen dön­téseket gyakran az a helytelen gya­korlat okozza, hogy az ügyet a pa­nasztevő és a nemzeti bizottság tag­jának részvétele nélkül oldják meg. Ezzel kapcsolatban nem hagyhatjuk említés nélkül egyes nemzeti bizott­ságok munkájának azon komoly fo­gyatékosságát, hogy vagy egyálta­lán nem, vagy csak nagyon kis mér­tékben vonja be tagjait az egyes megjegyzések, illetve panaszok meg­tárgyalásába, s ily módon a döntés meghozatalában ezek nem érvénye­síthetik élettapasztalataikat és hely­zetismeretüket. Márpedig választó­körzeteikben a lakosság helyzetét és szükségleteit éppen ők ismerik leg­jobban, s ezért a elöntésben is a legfelelősségteljesebb szerepet kell betölteniök. Ugyanakkor újból hang­súlyoznunk kell, ha a nemzeti bizottság tagja bírni akarja i vá­lasztók bizalmát, akkor minden te­kintetben jó példával kell előljárnia. A múltban ezen a téren is számos fogyatékosság fordult elő. Nem volt ritkaság például, hogy egyes falvak­ban a szövetkezet megalakítása ide­jén a nemzeti bizottság tagjai agi­táltak ugyan ennek érdekében, ők maguk azonban nem jártak elől jó példával. Márpedig kevés hitele van annak, aki vizet prédikál, ö maga azonban bort iszik. E helyen feltétlenül szólnunk kell arról is, hogy egyesek gyakran in­dokolatlan, jogtalan panaszokkal terhelik a nemzeti bizottságokat. Vannak még olyanok, akik önző ér­dekeiket nézik és figyelem nélkül hagyják a társadalom érdekeit. Akadnak notorikus panasztevök is, akik abban a meggyőződésben él­nek, hogy az igazság csakis az ő oldalukon állhat. Az ilyenek képesek arra, hogy indokolatlan követelé­seikkel egész sor dolgozó munká­ját' lekössék. Mondanunk sem kell, milyen nagy kárt okoznak ezzel egész társadalmunknak, mennyire fékezik a jogos kívánságok elintézését. Az utóbbi időben jelentős haladást értünk el a panaszok és megjegy­zések gyorsabb elintézésében. Sok nemzeti bizottságunk tanácsa ma már rövidebb idő alatt intézi el az ilyen ügyeket, mint ahogy azt az erre vonatkozó hirdetmény meg­szabja. Nem mondhatjuk azonban, hogy ezen a téren már minden rend­ben van, hiszen ma is számos eset­ben előfordul, hogy egyes ügyek el­intézése túlságosan hoászú időt vesz igénybe. E téren a további javulás elérése a nemzeti bizottságok egyik fontos feladata. Hiszen ha a dolgo­zók panaszai gyors elintézést nyer­nek, az további hozzájárulást je­lent a dolgozók jogainak és érde­keinek védelméhez, tovább szilárdít­ja a szocialista törvényességet. Min­den megfontolt javaslat, jogos pa­nasz hozzájárul a bürokratikus meg­nyilvánulások kiküszöböléséhez, az állami és a gazdasági apparátus munkájának állandó tökéletesítésé­hez. Tudatosítanunk kell, hogy ha­zánk minden polgárának jogában áll megjegyzéseivel és panaszával a nemzeti bizottsághoz, avagy annak tagjához fordulni s ennek elintézé­séről záros határidőn belül választ kell kapnia. A dolgozók megjegyzései kezde­ményezésük, aktivitásuk megnyilvá­nulása. Konkrét tartalmukkal lehe­tővé teszik gazdasági, kulturális és társadalmi életünk gyorsabb előre­haladását. Több gyártmány ­KISEBB BERUHÁZÁSSAL (ČTK) - A Sztálin Művek dol- § - „ C A politikai és gazdasági dolgozók országos aktívája Vff/S*/SS/SSSSS/S//S/SSSSSSSSfSS/S/SSSSSSS//SSfSfíi (ČTK) - Hétfőn a prágai Obecní Dúm Smetana-termében országos aktívát tartottak a politikai és gaz­dasági dolgozók arról, hogyan kezd­jék meg egységesen a harmadik öt­éves népgazdaságfejlesztési terv ki­dolgozását. Az aktíván részt vettek J. Dolanský. V. Kopecký, O. Šimú­nek, V. Široký, L. Jankovcová és R. Strechaj elvtársak, a CSKP KB poli­tikai irodájának tagjai és póttagjai. V. Černík és B. Köhler elvtársak, a CSKP KB titkárai, F. Zupka elvtárs, a Központi Szakszervezeti Tanács el­nöke és a miniszterek. Jelen voltak továbbá a szakszervezeti szövetsé­gek központi bizottsáaainak elnökei, a kerületi nemzeti bizottságok el­nökei, a kerületi pártbizottságok tit­kárai és osztályvezetői, a miniszté­riumok vezető dolgozói s további gazdasági és politikai dolgozók. A harmadik ötéves terv előkészí­tésében előttünk álló feladatokról Otakar Šimúnek elvtárs miniszter­elnökhelyettes, az Állami Tervbizott­ság elnöke mondott beszámolót. Ki­emelte a munkatermelékenység nö­velésének döntő jelentőségét a har­rt madik ötéves terv feladatainak telje­sítése szempontjából. A terv elő­készítésében nagy figyelmet kell szentelni a technika fejlesztésének, főként egész üzemrész'egek és üze­mek komplex gépesítésének és kor­szerűsítésének s a termékek világ­színvonala elérésének. Fontos továb­bá a meglevő berendezések maximális kihasználása, főként a kétmüszakos váltás, mint fő termelési munka­rendszer bevezetése útján. Šimúnek elvtárs a továbbiakban a munkaidő lerövidítéséhez szükséges feltételek­kel foglalkozott, s kiemelte a dolgo­zók szakképzettsége fokozásának nagy jelentőségét. A harmadik öt­éves tervben végzett munkálatod fő célja a népgazdaság hatékonyabb fejlesztése útjának megtalálása. Fontos, hogy a minisztériumok, a kerületi szervek és termelési-gazda­sági egységek egységes, egybehan­golt törekvése ez ir.ányban összpon­tosuljon, hogy a harmadik ötéves tervet a dolgozók széleskörű aktívá­jának részvételével dolgozzuk ki. A beszámoló után az aktíva szá­mos résztvevője felszólalt a vitában. AZ IDO SÜRGET MINÉL ELŐBB FEJEZZÜK BE az őszi munkákat A nagysallói határban moz­galmas élet folyik, Patai Pál, Kon­dacs János és Bakula András állat­gondozók kötelezettséget vállaltak, hogy az állatállomány részére 8500 köbméter silótakarmányt készítenek. Kötelezettségüknek eleget is tesz­nek. Szeptember 30-án 6000 köb­méter siló már elkészült. Jelenleg a répaszelet és kukoricaszár elrak­tározásán szorgoskodnak. Széna, takarmányszalma szintén bőven akad. Minden mázsa takar­mányt nyilvántartanak, azaz takar­mánytervet készítettek, melyben le­szögezték, hogy a meglévő takar­mány 10 százalékát a jövő évre tar­talékolják, hogy az esetleges gyen­ge termés esetén ne érje őket meg­lepetés. * A Zselízi Állami Gazdaság üzemrészlegein megértették az őszi munkák fontosságát. A traktorok két műstakban dolgoznak. Az őszi vetések alá 2666 hektár, a tavasziak alá 885 hektár földet műveltek meg, a trágyát pedig 773 hektáron szántották aiá. Az ősziek vetését is szorgalmasan végzik. Eddig 113 hektár rozsot, 529 hektár árpát és 210 hektár öszi ta­karmánykeveréket vetettek el. Az öszi munkálatok végzésénél kü­lönösen Zólyomi Gyula traktorost kell kiemelni, aki az aratás s csép­lés alatt is bebizonyította szorgal­mát, munkaszeretetét, s ezzel nagy­mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a zselízi üzemrészleg az elsők között szerepel. A zselízi járásban e héten be­fejezik a cukorrépa szedését. A ku­koricatörés is szépen halad. Eddig 63 százalékát hordták be, de a kóró betakarítását már nem végzik elég gyors ütemben, ami késlelteti a szán­tást. Innen ered, hogy a tavasziak alá a tervezett terület 12 százalékát szántották csak fel. A mélyszántás körül sem jobb a helyzet. Sürget az idő. Leginkább az ősziek vetését kell siettetni, mert eddig a búza 37 százalékát, az árpa 78 szá­zalékát és az őszi keveré :ek 64 százalékát vetették csak el ami azt mutatja, hogy még bőven van vetni való. Szövetkezeteseinknek meg kell ér­teniök, hogy az idejében végzett munka a jövő évi termés biztosítéka. (and.) Befejezték a burgonya és a cukorrépa betakarítását A kassai kerület valamennyi járásában, kivéve a treblšovi, sečovcei és kassai járásokat, befejezték a kukoricatörést. Az említett három járásban még ezerhétszáz hektár kukorica vár törésre, igen sok a kukori­caszár is a határban. KERÜLETI MÉRETBEN a rozs vetését 97,5 százalékra telje­sítették. Egyedül a szepsi járás fe­jezte be az ősziek vetését. Az idö sürget. Még sok a kerület­ben a tennivaló. A királyhelmeci já­rásban 500 hektáron még nincs elvet­ve az őszi búza, a rozsnyói járásban 150 hektáron, a trebišoviban 700 hek­táron. A rozsnyói, királyhelmeci és a szepsi járás az őszi keverékek vetését túlteljesítette. Nagy a lemaradás a kerületben a mélyszántás végzésében. Összesen 88 ezer hektáron kell elvé­gezni a mélyszántást, de ez ideig mindössze 15 ezer hektárt szántottak fel. EZ ARRA FIGYELMEZTET, hogy meg kell gyorsítani a mélyszán­tás ütemét, mert az idejében és jól elvégzett mélyszántás a jövő évi gaz­dag termés alapja. Nem lehet a lema­radást csupán a száraz időjárással in­dokolni, amíg á kerület gépállomásain 727 traktorból mindössze 458 s a szö­vetkezetek 1156 gépe közül csak 725 dolgozik. A SZÄRAZ IDÔJÄRÄS ugyan megnehezíti a szántást és a ve­tést, de jobb szervező munkával és az összes gépek kihasználásával, az üzemképtelen gépek gyors kijavításá­val és főleg a két műszakban való szántással még a fagy beállta előtt el lehet és el is kell végezni a mély­szántást. (m. s.) A lakásépítkezés távlatai Szlovákiában (ČTK) — A CSKP XI. kongresszusa a lakosság életszínvonala további — emelésének alapvető feladataként tűzte ki a lakáskérdésnek 1970-ig E való megoldását. Szlovákiában ez idő alatt 412 ezer lakást kell felépíte­E ni, ami a mai lakásalapnak több mint egyharmadát képezi. Ezen igé­= nyes feladat teljesítése ily rövid időben megköveteli hatalmas anyag-, = munka- és pénzügyi források mozgósítását és országos mozgalom ki­E bontakoztatását a lakásépítkezés támogatására. Ján Zemko mérnök, E a megbízott helyettese és a Szlovákiai Építkezési Bizottság elnökének E helyettese a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának a szlovákiai lakás­E építkezés jelenlegi helyzetéről és fejlesztése távlatairól a következő­E ket mondotta: „A harmadik ötéves térv során Szlovákiában 192 ezer lakást kell fel­építeni. Ezek 28,8 százalékát az állam, 27,7 százalékát a lakásszövetkezetek és vállalatok, 38,5 százalékát pedig magánosok fogják megvalósítani. Az EFSZ-ek lakásépítkezése 5 százalékot fog kitenni. Az ily nagymérvű építkezés meg­valósítására 1970-ig nemzeti jö­vedelmünkből mintegy 35 milliárd ko­ronát kell fordítani. A lakásépítkezés gazdasági oldala már csak azért is rendkívüli jelentőségű, mert az épít­kezési kiadások megtakarításának csupán 1 százaléka több mint 300 millió koronát tesz ki, ami további 4500 lakás felépítésére elegendő. A lakásépítkezés fejlesztésében je­lentős szerepet tölt be főképp a szö­vetkezeti és a vállalati építkezés, amely lehetővé teszi a helyi anvag­és pénzügyi források mozgósítását. A lakásépítkezés új formái lényege­sen fokozzák a dolgozók aktív részvé­telét a lakásépítkezésben, elmélyítik az egyének érdekeinek összhangba hozását a társadalom érdekeivel, va­lamint a társadalmi tulajdon iránti kapcsolatot, biztosítják továbbá a lakások gyors és gazdaságos építésé­nek előfeltételeit és a lakbér leszál­lítását. 1960-ban Szlovákiában szövetkezeti formában 3750 lakást kell felépíteni. A lakásépítő szövetkezetek szervezé­sének és megalakításának üteme nem felel meg a kitűzött céloknak. A nem­zeti bizottságok, a gazdasági szervek és a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom szervei eddig nem teljesítik elég rugalmasan szervezési funkció­jukat a dolgozók mozgósításában a szövetkezeti lakásépítkezés megvaló­sítására. Egyelőre csupán a szövetke­zeti lakásépítkezés kerületi bizottsá­gai fejtenek ki tevékenységet. A szö­vetkezeti lakásépítkezés propagálásá­ban és szervezésében a legjobb ered­ményeket a Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság mutatja ki, ahol eddig 13 szövetkezet működik 1196 taggal. A Bratislavai Központi Nemzeti Bizottságot követi a kassai, a brati­slavai és a žilinai kerület. A legna­gyobb elmaradás a prešovi kerületben mutatkozik. Október 30-ig Szlovákiá­ban 62 szövetkezetet (2298 taggal) hagytak jóvá. Ezenkívül 38 előkészítő bizottság alakult 441 taggal, úgyhogy Szlovákiában a szövetkezeti lakásépít­kezés előkészítésére 2739 érdeklődő, ebből Bratislavában 1331 érdeklődő társult. Példás kezdeményezést nyil­vánított a bratislavai Komenský Egye­tem lakásépítő szövetkezete, amely 438 tagot számlál. Megvannak a reális előfeltételek, hogy már 1960-ban va­lamennyien szövetkezeti lakásban fog­nak lakni. Bár eddig nem értük el a kívánatos ütemet a szövetkezeti és vállalati la­kásépítkezés fejlesztésében, a leg­utóbi két hónapban mégis figyelemre méltó módon növekedett az új szö­vetkezetek száma. A vállalkozások egyike, amely jelentős mértékben já­rul hozzá a szövetkezeti lakásépítke­zés gondolatának megismertetéséhez és terjesztéséhez, a szövetkezeti la­kásépitkezési kiállítás, amelyet a-Szlo­vákiai Építkezési Bizottság és a Bra­tislavai Központi Nemzeti Bizottság rendez. A kiállítást Bratislavában a Hviezdoslav téren szombaton, novem­ber 7-én nyitották meg és azután fo-r kozatosan megtartják Szlovákia vala* mennyi kerületi városában.

Next

/
Thumbnails
Contents