Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-08 / 309. szám, vasárnap

A szovjet nép békés mun k si b 21 n váltja valóra a kommunizmus eszméit MOSZKVA (CXK) — MINT MÁR TEGNAPI SZAMUNKBAN JELENTET­TÜK, MOSZKVA LAKOSSÁGA PÉNTE­KEN A SPORTPALOTÁBAN DlSZ­GYÜLÉSEN ÜNNEPELTE A NAGY OK­TÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 42. ÉVFORDULÓJÁT. AZ ÜNNEPI BE­SZÉDET AVERKIJ ARISZTOV, AZ SZKP KB ELNÖKSÉGI TAGJA, A KB TITKÁRA MONDOTTA. AZ ALÁB­BIAKBAN KÖZÖLJÜK A BESZÉDET: ELVTÁRSAK! • Negyvenkét évvel ezelőtt óriási esemény rengette meg a világot. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzött Oroszországban. Át­törték a világimperializmus frontját. A munkások és parasztok a Lenin ve­zette kommunista párt irányításával megdöntötték a tőkések és földbir­tokosok uralmát és megteremtették a szovjet hatalmat. A világtörténe­lemben első ízben vívták ki emberi jogaikat és szabadságukat a kizsák­mányolt dolgozók, s lettek sorsuk uraivá. Az Októberi Forradalom felszaba­dította hazánk népeit a szociális és nemzeti elnyomás alól. Megszabadí­totta a termelőerőket béklyóitól, ki­meríthetetlen életforrásokat tárt fel, melyekből a szovjet nép újabb és újabb erőt merít, egyre gazdagabb és erősebb lesz. Ma a Nagy Október 42. évfordulóját ünnepeljük. Ha visszatekintünk a 42 év alatt megtett útra, büszkén ki­jelenthetjük, hogy hős népünk erős szocialista nagyhatalommá fejlesztette államát és az egész haladó emberisé­get csodálatba ejtő sikereket ért el. Elvtársak! A szovjet nép nagy és nehéz utat tett meg 42 év alatt. A belső ellenforradalom és a külföldi beavatkozók népes hadseregei már a forradalom első hónapjaiban rávetet­ték magukat a fiatal szovjet köztár­saságra. Polgárráborút kényszerített ki az ellenség és évekig megakadá­lyozta békés alkotómunkánkat A szovjetország nagy veszteségeket szenvedett. Sok ezer neves forradal­már, népünk legjobb fiainak és leá­nyainak ezrei pusztultak el a haza szabadságáért és a dolgozók boldog­ságáért vívott küzdelemben. A be­avatkozók és a fehérgárdisták ha­talmukba kerítették hazánk létfontos­ságú területeit. Meg akartak fojtani bennünket. A szovjet emberek azon­ban nem inogtak meg, nem adták meg magukat. Lenin szava, a bolse­vikok szava összekovácsolta erőinket, harcra lelkesített minket igazságos ügyünkért és a forradalom nagy vív­mányaiért. Az ellenséges támadás tüzében népünk új rendszert alkotott, szilár­dította a szovjet államot. Népünk az óriási nehézségek ellenére hősies munkájával 1927-ben teljesen helyre­állította a tönkrement gazdaságot. Ekkor körülbelül 15 évre volt szük­ségünk, hogy leküzdjük a múlttól örökölt évszázados gazdasági elma­radottságot, hogy hatalmas ipart, nagyfokúan gépesített mezőgazdasá­got teremtsünk és széleskörűen ki­bontakoztassuk a kulturális építést. A párt bölcs lenini nemzetiségi po­litikájának eredményeképpen az év­századokon át elnyomott nemzetek rövid idő alatt az élenjáró nemzetek színvonalára emelkedtek. Virágzó szö­A. B. ARISZTOV BESZÉDE vetségi és autonóm köztársaságok alakultak hazánkban. A második világháború elején a Szovjetunió a legfontosabb ipari ter­mékek termelésében már utolérte a fejlett európai tőkés országokat. Ami­kor pedig a fasiszta Németország hit­szegőn megtámadta a Szovjetuniót, gazdaságunk a háború folyamán képes volt mindennel ellátni a szovjet hadse­reget, amire az ellenség szétzúzásához szüksége volt. A háború szörnyű rom­lást és viszteségeket okozott nekünk, szocialista hazájukat szerető dicső ha­zafiak életét követelte áldozatul. Asz­szonyainknak is sok szenvedést oko­zott a háború és soknak életébe ke­rült. A fasiszta barbárok még vissza­vonulásukkor is beszámíthatatlan, őrjöngő állapotban romlást okoztak maguk körül, városokat és falvakat, üzemeket és gyárakat, kolhozokat és szovhozokat égettek fel. . A Nagy Honvédő Háború évei a legnehezebb és legkeményebb meg­próbáltatást jelentették számunkra. Ám a kommunista párt körül szoro­san felzárkózott népünk kiállotta a háború próbáját, szétzúzta az ellen­séget és megvédte a Nagy Október vívmányait. (Taps.) A szovjet nép röpke öt-hat év alatt helyreállította a romban é« por­ban heverő városokat és falvakat, be­hegesztette a háború ütötte sebeket és még nagyobb lendülettel kezdte meg az ipar, a mezőgazdaság és a kultúra építését és fejlesztését, a dolgozók életszínvonalának emelését. A kommunista párt, Lenin pártja a szovjet népnek kijutott legnehe­zebb megpróbáltatások ellenére any­nyíra megerősítette és megszilárdí­totta a saját erőibe, a kommunizmus győzelmébe vetett bizalmát, hogy igazi csodákra volt képes. Elvtársak! Lenin azt tanította, hogy forradalmunk lényegénél fogva alkotó forradalom. Azt mondotta: - A proletariátus és az általa veze­tett szegényparasztság fő feladata minden szocialista forradalomban, tehát az 1917. október 25-én meg­kezdődött oroszországi szocialista forradalmunkban is pozitív, azaz al­kotó munka. A szocializmus ellenségei a gyű­lölet hangján befeketítették az Októ­beri Forradalmat és csak romlást okozó, fékevesztett elemként festet­ték le. Buchanan volt oroszországi angol nagykövet emlékirataiban azt írta. hogy „a bolsevikok csak rom­boloerőt, de nem alkotóerőt képez­nek. Képesek rombolni, de nem tud­nak építeni". Hasonló esztelen ko­holmányokat terjesztettek a hazudo­zó burzsoák a földgömb minden ré­szében, a szovjet emberekről, a bol­sevikokról terjesztett legesztelenebb rágalmak özönével árasztották el az egész világot. Még ma sem vesztek ki ezzel a niszkos iparral foglalkozó emberek. Régi néni babona szerint a rágal­mazóknak tüzes lábast kell kinyal­niuk a másvilágon. Szerintünk nem volna baj, ha egyes mostani rágal­mazók már itt ezen a világon ki­nyalnák a tüzes lábast. (Taps.) Természetesen, hazánk dolgozói rombolőmunkát is kénytelenek vol­tak végezni nagy célunk elérésének útján. De ez tisztítómunka volt, csak azt pusztította el, ami elavult és akadályozta társadalmunk fejlődését. A régi világ nem akarta feladni a harcot. A forradalom ellenségei el­keseredett ellenállást fejtettek ki. A nép ereje ezért elsöpörte őket. A kommunista párt Lenin az új, haladó és igazságos társadalmi rend­szer felépítése elengedhetetlen fel­tételének tartotta az elavult, régi vi­láq szétzúzását. Ez az Októberi For­radalomnak, mint nagy népi alkotó­forradalomnak legfontosabb különle­ges vonása. Bárhogyan is törekednek ellen­feleink bemocskolni ,a szocialista rendszert, az élet cáfolhatatlanul igazolja, hogy a szovjet nép nem há­borúk és terjeszkedés útján, hanem békés alkotó munkával valósítja meg terveit, törekvéseit. A szocialista rendszert, a dolgozók milliói törek­vésének művét nem kell erőszakos úton terjeszteni és szilárdítani. Azért tört magának utat, mert meg­feiel a nép legfontosabb létérdekei­nek, a társadalom történelmi fejlő­dése tényleges szükségleteinek. A legnagyobb értékként magasra emeli az ember személyiségét, a bé­kés munka érdekében biztosítja a nép tehetségének teljes és általános kibontakozását. A szabad emberi munka az új társadalmi rendszer viszonyai közepette mindenütt életre kelti az alkotóerőket, egyre több ér­téket alkot az élet gazdagítására, felvirágoztatja a nép gazdaságának és kultúrájának valamennyi ágát. A kommunizmus eszméi éppen ezzel hatalmas vonzóerőt gyakorolnak a világ milliós tömegeire. (Viharos taps.) A kommunista társadalom kibontakozó építésének korszakába léptünk Elvtársak! A XXI. pártkongresz­szus igazolta, hogy a szocializmus nemcsak teljesen, hanem véglege­sen is győzött, hogy hazánk új fej­lődési korszakába, a kommunista társadalom kibontakozó építésének korszakába lépett. A kongresszus történelmi jelentőségű határozatai, Hruscsov elvtárs beszámolója ki­tűzi a párt és a nép fő felada­tait fejlődésünk új szakaszán. A kommunizmus építésének nagyszerű programját tartalmazzák. A szovjet emberek gondolatai és törekvései ma arra irányulnak, hogy meggyorsítsuk előrehaladásunkat, hogy határidő ejőtt teljesítsük a nép­gazdaság fejlesztésének hétéves ter­vét. Mély megelégedéssel meg kell mondanunk, hogy hazánk dolgozói az idén különös örömmel üdvözlik Október nagy ünnepét. A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának most vé­get ért ülésszakán előzetesen ér­tékeltük a gazdasági építésben el­ért idei eredményeket és nemzet­közi sikereinket. Az egyes köztársa­ságok nevében az ülésen felszólaló képviselők beszéltek azokról a si­kerekről, melyeket hazánk dolgozói a hétéves terv első éve tervének teljesítéséért folytatott küzdelmük­ben elértek, beszéltek arról, hogy valamennyi köztársaságban sikerrel folyik a munka, egyre örvendete­sebb és boldogabb az élet. A képvi­selők elmondták, hogy sikerrel tel­jesítik a XXI. pártkongresszus ha­tározatait, a Központi Bizottság jú­niusi plénumának a műszaki fejlesz­tésről hozott határozatait, a nép­gazdaságban egyre gyorsabban be­vezetik az új technikát, a komplex gépesítést és automatizálást', ami a munkatermelékenység szakadatlan növekedésének legfőbb alapja. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak ülése jóváhagyta az 1960. évi népgazdaságfejlesztési tervet, mely a hétéves terv második évére ere­detileg feltételezett növekedésnél lényegesen nagyobb növekedést ha­tároz meg az ipari termelés terén. Az élet jó újítási javaslatokat visz a tervbe. A szovjet ipar új sike­reiben az ipar és az építészet irá­nyítása átszervezésének jó eredmé­nyeit látjuk. A népgazdasági taná­csok munkatapasztalatai cáfolhatat­lanul igazolják, hogy minden gazda­sági mutatóban nagyon szembetű­nően meggyorsítottuk a szocialista építés ütemét. Ebben nyilvánult meg a párt Központi Bizottságának elő­relátása: alapvető intézkedéseket dolgozott ki és hajtott végre az ipar és az építészet irányításénak megjavításában. Még egyszer hangsúlyoznunk kell: Milyen rövidlátó volt és mennyire elszakadt az élettől a pártellenes csoport, mely szembehelyezkedett a termelés irányításának átszervezésé­vel! Milyen károkat okozhatott vol­na népgazdaságunknak, ha nem lep­leztük volna le idejében és nem tettük volna ártalmatlanná! Az idén a mezőgazdaság fejlődé­sében is új sikereket értünk el. Bár hazánk számos vidékén aszály volt, az idén sokkal több gabona termett, mint a szűzföldek megmű­velése előtt a legtermékenyebb évek­ben. Hazánkban november l-ig ösz­szesen 825 millió púddal több gabo­nát vásároltak fel és adtak be, mint amennyit az 1949-1953-as évek át­lagos évi beadásai képeztek. (Taps.) A mezőgazdasági termények idei be­gyűjtése teljeseh fedezi az ország szükségleteit. Az 1959-es év jelentőségét a me­zőgazdaságban, az is növeli, hogy gyorsabb fejlődésnek indult a kö­zös állattenyésztés. Az állattenyész­tés fejlesztésében fontos szerepet játszott a szilárd takarmányalap megteremtése, elsősorban a silóku­korica termelésének növelése. A Szovjetunió népei tesvéri csa­ládjának falusi dolgozói az Októ­beri Forradalom 42. évfordulója al­kalmából nayy sikereket jelente­nek. A dicső Ukrán Köztársaság me­zőgazdasági dolgozói nagy ünnepünk előestéjén azzal örvendeztettek meg bennünket, hogy jelentették a párt Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak: határidő előtt telje­sítették a gabona, a hús a tej és más termékek állami beadásának ter­vét és túlteljesítették a gabona ter­ven felüli eladására tett felajánlá­saikat. (Taps.) Jó gyapottermést értek el a Tád­zsik, Üzbég, Türkmén, Kirgiz és Azerbajdzsán Köztársaság kolhozpa­rasztjai. Sok sikert arattak a ka­zahsztáni szovhozok és kolhozok dolgozói a szüzföidek gabonaterme­lésében és az állattenyésztés kiter­jesztésében. (Taps.) Jól dolgoztak az idén Grúzia, Ör­ményország, Moldava gyümölcsösei­nek, teaültetvényeinek és szőlésze­teinek dolgozói, Belorusszia, Lettor­szág, Litvánia és Észtország marha­tenyésztői és lentermelői. (Taps.) Sikerrel teljesítették kötelezettsé­geiket a gabona, az állati termékek, a zöldség és gyümölcs állami eladá­sában az Uralvidék, a Baskir SZSZK, Tatárország, Kubány, Szibéria, a Vol­ga vidék és az OSZSZSZK számos területének dolgozói. (Taps.) Mindnyájan jól ismerjük a rjaza­nyi terület állattenyésztési dolgo­zóinak nagyszerű kezdeményezését. Már teljesítették az állami húsbe­adás két évi tervét és az év vé­géig még egy harmadik évi terv tel­jesítését vállalják. (Taps.) Három évi terv teljesítése egy év alatt és ugyanakkor a marhaállomány növe­lése — ez valóban önfeláldozó mun­ka, mely megérdemli a legmagasabb elismerést. (Taps.) Mindez meggyőzően igazolja a pár­tunk Központi Bizottsága szeptem­beri plénumán hozott határozatok­nak, továbbá a mezőgazdaság fej­lesztéséről hozott más határozatok­nak óriási jelentőségét, az utóbbi években végrehajtott intézkedések, főként a szűzföldek megművelésé­re és az állattenyésztés fejleszté­sére foganatosított intézkedések kedvező eredményeit. Meg kell emlí­tenünk, hogy e téren különös érde­meket szerzett Nyikita Szergejevics Hruscsov és ezt egész népünk el­ismeri. (Viharos taps.) Minden szovjet ember mindennapi életében érzi mezőgazdaságunk nagy sikereit. Ám még sokat kell ten­nünk a mezőgazdasági termelés nö­veléséért, hogy a legjobbak színvo­nalára emeljük az elmaradozó kol­hozokat és szovhozokat. A pártszer­vezetek és a falusi dolgozók most aktívan készülnek a Központi Bi­zottság plénumára, mely a mező­gazdaság továbbfejlesztéséről fog tárgyalni. A hétéves terv első évét a szov­jet nép anyagi jólétének elért nagy sikerei jellemezték. Az utóbbi idő­ben intézkedéseket dolgoztunk ki és hajtunk végre a közszükségleti cik­kek termelésének növelésére. Jelen­tősen emelkedtek a dolgozók kul­(Folytatás a 4. oldalon) »* * **** ******** ************ ** *** **** ** * **** ************* ******* **************** ** ** *** **** *** ** ************* ** ** ***t*** ** * *+ir********* A BRATISLAVAI DOLGOZOK SZÁZEZRES MANIFESZTÁCIÓJA (Foto K. Bocek) v ÍOJ SZÖ 3 * 1959. november 8.

Next

/
Thumbnails
Contents