Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-06 / 307. szám, péntek

£ szülőknél kezdjük az ateista nevelést A járási nemzeti bizottságok A CSKP országos konferenciája S? 1956-ban kitűzte a nemzeti bizóttfflj ságok jogkörének és felelősségééi nek lényeges növelését és fokoW zott részvételüket hazánk gazdami sági fejlesztésének és kulturális sfe életének irányításában. PártunkSj« nak ez az irányelve fokozatosan ^ egyre kifejezőbben valósul meg a gyakorlatban, amint ezt a decentralizáeiö eddigi lefolyása bizoK nyitja. Szocialista demokráciánk fejlődésével párhuzamosan a nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége is egyre fokozódik. A nemzeti bizottságok költségvetése ma már az állami költségvetés 30 százalékát képezi. Népgazdaságunk állóalapjainak egyharmadát a nemzeti bizottságok közelik. A nemzeti bizottságok irányítanak országos jelentőségű gazdasági szakaszokat, így a mezőgazdaságot és a begyűjtést, az építőipart, közlekedést, a kereskedelmet, fejlesztik a helyi termelést és a szolgáltatásokat. Egyre nagyobb befolyást gyakorolnak a nemzeti jövedelem elosztására és a lakosság életszínvonalának emelkedésére. Tevékenységük a kerület, a járás, a község gazdasági és kulturális életéről való gondoskodásra irányul. A fokozott jogkör és felelősség feltétlenül megköveteli, hogy a nemzeti bizottságok irányító munkájának valamennyi fokon magasabb színvonala, tökéletesebb módszerei és formái leűyenek. E követelményeket lényegéoen magukban foglalják a „Nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság irányítása gazdasági hatékonyságának növeléséről" szóló alapelvek. Ha abból indulunk ki, hogy a nemzeti bizottságok által irányított gazdaság a népgazdaság szerves részét képezi és ennek feladata minél nagyobb mértékben hozzájárulni a kerületek, járások és községek sokoldalú fejlesztéséhez, e téren még teljesebb mértékben kell érvényesíteni a demokratikus centralizmus lenini elveit. Csak igy lehet a helyi érdekeket összhangba hozni az országos érdekekkel. Eme igényes és nagyméretű feladatok sikeres teljesítése megkívánja a nemzeti bizottságok gazdasági-szervező munkája színvonalának emelését, az alacsonyabb fokú nemzeti bizottságok tevékenységének rendszeres kibontakoztatását, valamint azt, hogy a lakosság széles rétegei bekapcsolódjanak a gazdaság irányításába és az állam igazgatásába. A mai időszakban a nemzeti bizottságok rendszerében a fő súly a járási nemzeti bizottságokra hárul. Arról van szó, hogy a járási nemzeti bizottságok a helyi nemzeti bizottságok irányításának, valamint a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaságnak fő láncszemévé' váljanak. Elértük-e már ezt az állapotot? A számos jelentős siker és a járási nemzeti bizottságok munkájának emelkedő színvonala ellenére e kérdésre még nem válaszolhatunk egyértelmű igennel. Számos olyan JNB-nk van már, amelyekben a gazdaság-szervezői, valamint a kulturális nevelőmunka az állandó bizottságokban, a nőbizottságokban, a segédszervekben és aktívákban működő polgárok széleskörű részvételével teljes ütemben folyik s ez kedvezően megnyilvánul a gazdasági feladatok teljesítésében és a kulturális forradalom megvalósításában. Az ilyen járások közé tartozik a a Banská Bystrica-i kerületben pl. Losonc, Ipolyság, Tornaija, amelyek a fő gazdasági feladatok sikeres teljesítése folytán vezető helyen állanak. A tornaijai JNB azáltal, hogy szoros kapcsolatban áll és rendszeres befolyást gyakorol a helyi nemzeti bizottságokra, a lakosság körében öntudatos és lelkes munkalendületet és szocialista munkaversenyt bontakoztatott ki. A járás ezért a feladatok teljesítésében szép eredményeket ér el. E járásban az utóbbi hónapokban nagy figyelmet szenteltek a szocialista munkabrigádok mozgalmának is. A munkaerötoborzási feladatok teljesítéséért indított szocialista verseny hozzájárult ahhoz, hogy a járás a kerületben az első helyre került. Hasonló sikereket érnek el a lakosság soraiból kikerülő aktivisták segítségével a pénzügy, a szociális biztosítás és a szolgáltatások szakaszán is. A gabonabegyűjtés biztosítása folyamán a h^lyi nemzeti bizottságok páros-versenyben álltak egymással. A versenyben álló helyi nemzeti bizottságok funkcionáriusai A CSEMADOK Központi Bizottsága és A HF.T szerkesztősége 1959, november 15vel elofizetö-gyüjtő versenyt hirdet, mely 1960. február 15-én ér végat. Az előfizető-gyűjtő versenyben részt vehetnek az egyéni lapterjesztőkön kívül a CSEMADOK helyi szervezetei, iskolai és szövetkezeti kollektívák és más tömeg szervezetek dolgozói is. Az előfizető-gyűjtő verseny külön erre a célra kiadott jelentkezési lapokon történik. Az előfizetési jelentkező lapokat minden járási postahivatalnál, a CSEMADOK minden helyi szervezeténél és a járási titkárságon be lehet szerezni. A versenyt a CSEMADOK járási titkárságai és a járási postahivatalok lapterjesztő szakosztályai irányítják és szervezik. Versenydíjak: 1. Televíziós készülék (Rubin). 2. Televízióskészülék (Mánes). 3. Tangóharmonika (120 basszus). 4. Gramofonos rádió. 5. Rádió. 6. Fényképezőgép (Flexaret). 7. Táskarádió. 8—12-ig. 300 koronás betétkönyv. 13—29-ig. Sakkfelszerelés. 30— 50-ig. Egy évre A HÉT díjmentes előfizetése. 51—75-ig. 50 korona értékben könyv. Tehát összesen 75 díjat sorsolunk ki azok között, akik a versenyszabályok értelmében a legtöbb előfizetőt szerzik meg a három hónapig tartó versenyben. A versenyre vonatkozó feltételeket az érdeklődők minden járási postahivatalnál, minden CSEMADOK járási titkárságon, a CSEMADOK helyi szervezeteinél és minden magyar tannyelvű iskola igazgatóságán megkaphatják. A HÉT kiadóhivatala A családban sok örömet jelentett az iskolaév kezdete. A szülők egy része boldog volt azért, mert iskolaköteles lett szeretett fiacskája, leánykája, másik része, hogy magasabb osztályba került gyermeke. De boldogsággal együtt gond is költözött nem egy családi fészekbe. Egyike az ilyen gondoknak manapság beíratni, vagy kiíratni vallásoktatásról a gyerekeket. Ebben a kérdésben nem egy családban a vélemények kicserélése folyamán keményebb szóváltásra is sor került. Előfordulnak ilyen jelenetek a kispolgári, paraszti, . munkáscsaládokban egyaránt. De egyes esetekben ott is, ahol a család egyik tagja szervezett munkás, vagy tagja a kommunista pártnak. „Azt akarom, hogy gyermekem kiskorában tanuljon meg imádkozni és gyónni, áldozni járjon a templomba. Ezt láttuk a szüléinktől, ezért írattam be a gyermekemet hittanra". Az ilyen és hasonló, a régi szokásokra hivatkozó megnyilvánulásokkal a szülök nem is sejtik, mennyire ártanak gyermekük fejlődésének. A felnőttek éljék bele magukat az olyan gyerek lelkivilágába, amely a szülői házban mást hall, mint az iskolában. A gyerek nevelése, jövőjének kialakítása nem az iskolában, hanem a szülői házban kezdődik. Sajnos, még igen gyakori, hogy az iskolából hazatérő gyerek az anyukától, a nagymamától az ellenőrző könyv, a házifeladat ellenőrzése helyett ilyen kérdéseket kap; Imádkoztál, voltál a templomban?". Az ilyen családi otthonban rendszerint ez az állandó téma: „Megver az isten". „Az isten nem engedi meg, hogy boldogulj", vagy „Isten segítségével még sokra viheted." A szülők ilyen neveféssel tudatosan vagy tudatlanul — ez egyre megy — rontják gyermekeiket, megrendítik a felnőttek iránti bizalmukat. A gyermekben kialakul a kétlakiság, megtanulja, hogy tettéért ne vállaljon felelősséget. Képmutató és hazudozó lesz. A fiatalság ateista nevelését tehát a szülőknél kell kezdeni. A szülők és az iskolabarátok társulatának ezen a téren a jövőben nagyobb tevékenységet kell kifejtenie. A szülök munkaközösségének — amellett, hogy segít az iskola különféle rendezvényeinek -sikeres lebonyolításában, hogy szerény tagdíjaiból hozzájárul a szükséges felszerelési tárgyak gyarapításához — elsősorban a szülők állandó nevelésével kell foglalkoznia. Türelmes, felvilágosító, népnevelő munkát kell végeznie. A szülői értekezleten meg lehet vitatni, ki lehet cserélni a véleményeket. A tnamák és apák tanúi a végbement történelmi átalakulásnak. Mindannyian emlékeznek a múltra. A történelemben sem kell nagyon visszalapozni, emlékezetüket sem kell nagyon megerőltetni, hogy viszszaemlékezzenek a munkanélküliségre, a nyomorra, a silány munkabérekre és munkafeltételekre. A vallás pedig sohasem tagadta meg önmagát, emberemlékezet óta a kizsákmányolók érdekeit védte. FüA Galanda-csoport kiállítása — a Galanda-csoport 11-ik kiállítása a E bratislavai Cyprián Majerník Galériában S g napokban megnyílt. Az ifjú szobráE szok, festők és grafikusok műveikben = az új ember új életét új formájában töE rekszenek kifejezni. Čutek, Kompánek, 3 Tóth, Barčik, Krivoš, Laluha, Pašteka, — Štubňa mai életérzéssel Igyekeznek E megfogalmazni az egyén és a világ — külső-belső képét. Nem művészi elE zárkózottsággal szólnak maguknak~ magukról, hanem mindenkihez, akinek E kultúráiis igénye a kép, a szobor E s azokhoz, akit enr.ek az igénynek meg E akarnak nyerni. (— ny) lünkben cseng. még most is. hogyan áltatták a papok a nyomorban tengődő hívőket a szentírásra hivatkozva. Kassán az 1959, 60 iskolai évben -a múltévhez viszonyítva 10 százalékkal csökkent a hittanra beíratott tanulók száma. Három tizenegyéves iskolában — köztük a magyar tannyelvű iskolában is — teljesen megszűnt a hitoktatás. Ezekben az is-^ kólákban a tanítókar. a szülők munkaközösségével egyetemben úgy tekint a hittanra járás vagy nem járás kérdésére, mint szocialista társadalmunk sok türelmet igénylő, de egyben megoldásra váró egyik fő feladatára. A szülői értekezleteken „A pedagógiai nevelés az iskolában és otthon" címmel előadásokat, tartanak és ezeket egybekapcsolják a tudományos világnézet ismertetésével. A magyar tannyelvű iskolában megtartott szülői értekezleten többek között a szovjet tudomány világraszóló sikerét, az űrhajózás megvalósításának nagy eredményeit, a békés egymás mellett élés kérdéseit, a teljes leszerelésre tett szovjet javaslatot is ismertették. Valaki felvetheti a kérdést, mi köze van a szülői értekezletnek az ilyen jellegű kérdésekhez. A feltett kérdésre csak egy válasz lehet. Igenis, sok köze van. A szülők azonosak a szocialista haza építőivel. Valamennyien munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók. Nem lehet közömbös senkinek, aki szereti családját, embertársát, hazáját, miként alakul a nemzetközi helyzet, derült napfényes jövő, vagy háború, rombolás lesz az emberiség sorsa, öriási hiba lenne a tudományos világnézet szellemében meg nem magyarázni a történelmi fejlődést. Jóra változott életünket az új társadalmi rendszernek köszönhetjük. Társadalmi rendszerünk tudományos alapokon épült fel és ezért szükséges, hogy minden szülőt megismertessük a tudományos világnézettel. Mózes Sándor '////A'/////////////////////////////////////////// < í Š |PETRIK JÖZSEF: \Öszi remény dall | Őszi reménydal ^ Vadliba rajok úsznak már ^ az égi utakon, ^ húzódj mellém, ne maradjak ^ fc diófa-csupaszon. X ^ ^ Tán visszacsábít tavasztól \ a hószín ^kökényág? \ Mondtam, készülj rá: elpereg, % de őszre termést ád! Š š ^ Hullásig érett most a szív, § ha híven szeretett — ^ S mi adhat nála több mosolyt § és életmeleget? Š $ ^ - Nézd bátyám, kőműves, a dér ^ ^ csipdesi már kezét, • i i S nevet, mert keblén érzi még § § hű asszonya fejét... § í $ 5 Nem emésztik élettelen, \ sivár gondolatok ^ Az én kedvem is felderül, fc ha te is akarod. Š I ^ Most újbor-szagűk a napok ^ s hálói lágy a' fény; Š i enyésző őszben is fakad S ^ vidám szín és — remény'. | Š $ Örömvárástól duzzadó \ már mind, az egész föld; ^ Ha te is érted, mit nekünk, i hogy nincs a levélzöld? ^ s $ § Ha bízhatunk szép életet, \ fussatok évszakok! § Veled együtt s mindenkivel fc csak lombosodhatok. \ \ ////////////////////////////////////////////////y. és az irányítás kölcsönösen meglátogatták, segítették és bírálták egymást. így sikeresebben folyt a munka. E járás lakosainak egyre fokozódó aktivitása és kezdeményezése más feladatok teljesítésében is megnyilvánul. Épp az ellenkező képet mutatja a poltári vagy a kékkői járási nemzeti bizottságok munkája. Ennek oka abban rejlik, hogy e járásokban az elvtársak még nem értették meg teljesen, hogy a fokozott jogkörrel összefügg a feladatok teljesítéséert viselt felelősség növekedése is. Nem értették meg teljesen, hogy a lakosság kezdeményezését csupán tevékenyen működő helyi nemzeti bizottságok útján, lehet iszélesk'irúen kibontakoztatni és a helyi nenfzeti bizottságok munkáját rendszeresen irányítani kell, segítséget és tanácsot kell nekik nyújtani az előttük álló, gyakran bonyolult problémák megoldásában. A járási nemzeti bizottságok munkájának emelkedő színvonala szemmel láthatóan megnyilvánul a prešovi kerületben is. Itt a járási nemzeti bizottságok elsősorban az EFSZ-ek alakítására és megszilárdítására fordítanak gondot. Kezdeményezésükkel lényeges mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az év kezdetétől szeptember végéig e kerületben a kis- és középparasztok 125 új EFSZ-t alakítottak és húsz EFSZ-t egészközségi szövetkezetté bővítettek. Különösen a nagykaposi és a michalovcei járási nemzeti bizottságok jártak el he- j lyesen. Ezekben a járásokban már ! 100 százalékos a szövetkezetesítés. ! Határidő előtt teljesítették a gabona, ' a repce, a tojás, a cukorrépa begyűjtését, s emellett a burgonyabegyűjtésben szlovákiai viszonylatban az első helyre kerültek. E nagy fel- j adatok sikeres teljesítésében főleg j a járásoknak s az általuk irányított helyi nemzeti bizottságoknak van nagy részük. A feladatok teljesítésében sok szép sikert ért él a prešovi járás is. Az év kezdete óta e járásban 28 EFSJjE alakult, a gabonabegyöjtést 30 nappal a határidő előtt teljesítették. A járás teljesítette a burgonya és a többi növényi termék begyűjtését is. A Prešovi Járási Nemzeti Bizottság valamennyi ülésén foglalkozik a mezőgazdasági termelés fejlesztésének kérdéseivel és konkrét intézkedéseket hoz a feladatok teljesítése és a fogyatékosságok kiküszöbölése érdekében. Hasonlóképp a JNB tanácsa rendszeresen megtárgyalja a mezőgazdasági problémákat, s ilyen irányban vezeti a helyi nemzeti bizottságokat is. A járási nemzeti bizottság tagjai és dolgozói gyakran kijárnak a falvakra, hogy konkrétan segítsék a helyi nemzeti bizottságokat és tanácsaikat a feladatok teljesítésében. Például a CSKP KB márciusi határozatainak feldolgozása során a járási nemzeti bizottság csaknem valamennyi dolgozója kiment a falvakra és hatékony segítséget nyújtott a helyi nemzeti bizottságok tanácsainak az adott irányelvekkonkrét alkalmazásában. így történt ez a nyári és az öszi mezőgazdasági munkák idején is. Ezek a járási nemzeti bizottságok munkájának pozitív vonásai, amelyeket tovább kell fejleszteni. Most főként arról van szó, hogy a feladatoknak az egyes szakaszokon való kampányszerű teljesítése helyett áttérjenek a komplex módszerekre, 6évonva a munkába a járási nemzeti bizottság és az állandó bizottságok tagjait, akiknek a tevékenység nana kielégítő Komoly fogyatékosságnak kell tekintenünk azt, hogy ebben a járásban, ahol a mezőgazdasági termelés kérdései az első helyen állanak, egyáltalán nem működik az állandó mezőgazdasági bizottság. Ez a fogyatékosság meg is mutatkozik a helyi nemzeti bizottságok tevékenységében, amelyek ugyancsak nem szentelnek figyelmet az olyan fontos segédszerveknek, mint az állandó bizottságok. A Prešovi Járási Nemzeti Bizottság azonban mindeddig nem volt képes erejét úgy megosztani, hogy hatékony segítséget nyújtson valamennyi helyi nemzeti bizottságnak. Ogy tűnik, mintha egyes községekről „megfeledkezne". Ezért pl. Fintán, Záhradnében, Kojaticén, Šarišské Lužiankyban és egyes további községekben is a l^elyi nemzeti bizottságok gyengén dolgoznak, rendszertelenül tartanak üléseket és tárgyalásaik felületesek. A járási nemzeti bizottság és tanácsa lényegében jó és helyes intézkedéseket hoznak, de eme intézkedések közül sok csupán papíron marad. A járási nemzeti bizottság tanácsának osztályvezetői és a tanács felelős dolgozói megfeledkeznek a jóváhagyott intézkedések teljesítésének ellenőrzéséről. Ebből kitűnik, hogy az ellenőrzést még távolról sem értették meg s nem tartják irányító munkájuk szerves részének. A Prešovi Járási Nemzeti Bizottság munkájának problémái lényegükben — bizonyos változtatásokkal — ugyanazok, mint a legtöbb járás pioblémái. Van ugyanis számos közös ismérvük: a legtöbb járási nemzeti bizottság még nem érte el munkájának azt a színvonalát, hogy képesek volnának komplex módon megoldani, rendszeresen biztosítani valamennyi szakasz feladatait és hogy hatékony, állandó segítséget tudnának nyújtani a hatáskörükbe tartozó összes helyi nemzeti bizottságnak. A munkában még nagyon sok a kampányszerüség. Ennek oka főként abban rejlik, hogy még mindig következetlenül alkalmazzák az irányítás új elveit, nem támaszkodnak kellőképpen a lakosság kezdeményezésére. Általában erősen lemarad az ellenőrzés és ennek következtében számos jó határozat hatástalan marad s nem hoz konkrét ereuményeKet. Gyakran hallatszanak olyan hangok a járásokban, hogy az ilyen széleskörű és igényes feladatok teljesítéséhez „hiányzanak az emberek". A jól dolgozó járások példái azonban azt mutatják, hogy ember van eieg, csak be keli őket kapcsolni a tevékeny munkába, elsősorban az állandó bizottságokba, serkenteni kell kimeríthetetlen nagy munkakezdeményezesüket és helyesen kell öKet vezetni es irányítani. Általában a járási nemzeti bizattságoK es valamennyi nemzeti bizottság doígozoinak sokkal többet kellene tanuiniok a szovjetek példáiból, valamint a pártszervek lenini munkastílusának példáiból. Ez annál is elkerülhetetlenebb, mert jogkörük és felelősségük tovább fog növekedni. ŠTEFAN RUDOHHADSKÝ FELHÍVÁS illlllllllilllll Npvember 15-én indul „A Hét' nagy előfizető-gyűjtő versenye Csiliznyárasd kulturális fejlődése Csiliznyárasd a nagymegyeri járásban fekszik. Lakosainak száma alig haladja meg az ezret. E kis falucska a felszabadulás előtt elszigetelve élt. Az ifjúság egytantermes, rosszul felszerelt iskolában tanult. A negyedik osztály elvégzése után a fiatalok többnyire a kocsma látogatóivá lettek, nem éltek kulturált módon. Az érettségit csak a falu néhány jobbmódú polgárának gyermeke tette le. A felszabadulás után minden megváltozott. 1949-ben megkezdték az új, modern iskola építését. Ebben az iskolában a tanulók 5 évig tanulnak, majd a Csilizradványi Nyolcéves Középiskolában megszerzik a középiskolai végzettséget. Sok fiatal technikumot, tizeneg.yéves iskolát látogat. 1956-ban társadalmi munkával felépítették az új kultúr háza't. Az ifjúság már nem a kocsmát, hanem a kultúrházat látogatja. A Csepiadok két jól sikerült színdarab bevételéből televíziós készüléket vásárolt. A helyi nemzeti bizott^g filmvetítőgéppel ajándékozta meg az új kultúrházat. Azóta_rendszeres filmvetítés folyik. Most a könyvtár kibővítését tervezik. A falu majdnem minden családjának van rádiója. A szövetkezeti tagok a nyáron derekasan doiqoztak, elsők lettek a,gaconabetakarítási varsenyben. Jó munkájukat a járási mezőgazdasági osztály televíziós készülékkel jutalmazta. Az itt felsoroltak is bizonyítják, hogy a múltban elszigetelt falu tevékeny kulturális életet él. VVimmer Z. Komárom. v ÍOJ SZÖ 5 * 1959. november 8.