Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-05 / 306. szám, csütörtök

Vüáa voléfôr'irn, eaveaiľlietétc! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. november 5. csütörtök 50 fillér XI. évfolyam, 306. szám A szocialista korszak embere Kövessük a zvolení járás példáját A jövő évi terv és a vlagyimíri mozgalom • Kisebb beruházások — nagyobb eredmények • A hatékonyság ellenőrzésének magasabb formája (V) — Számos esetben már beszámoltunk azokról az eredményekről, amelyeket egyes üzemek a vlagyi­míri mozgalom követésével elértek. Ma azért beszélünk a zvolení járás üzemeiről, mert itt a járási pártbizott­ság oly módon állt a mozgalom élére, mint azt annak idején a vlagyimíri területi pártbizottság tette. A já­rásban megtalálták a módját, hogyan alkalmazzák- ezt a hatékonyság szempontjából szinte felmérhetetlen jelentőségű módszert a mi viszonyaink közepette. A dolgozók a jövő évi terv irányszámaiból és a har­madik ötéves terv irányelveiből indultak ki. Céljuk a mozgósító terveknek az eredeti előirányzottnál kisebb költségekkel való túlteljesítése. A járás fejlesztésének tervével tisztában vannak és ezért arra tudják irányí­tani figyelmüket, ami a legfontosabb. Ez teszi lehetővé, hogy a hatékonyság növelésének módjáról szóló viták ( az üzemekben nem általánosak, hanem konkrétak. Az ilyen viták eredménye pedig reális, kézzelfogható száz­milliókat hoz nemzetgazdaságunknak még járási méret­ben is, mint azt az alábbiakban látni fogjuk. Ebben méltó követésre a zvoleni példa. Példásan teljesítik A Kelet szlovákiai Kohómü építői, a Hronstav dolgozói még ebben az évben 27 millió korona értékű munkát akar­nak elvégezni a nagy művön. Képeink a jelenlegi munkálatokról adnak ízelí­tőt: Az építkezésre rengeteg vas és acélalkatrész érkezik. Ezt a vasúti ko­csikból egy nagy portáldaru fogja le­emelni. A daru pályáját építik Štefan Bosý, Ján Tomášek és Cselár Gáspár (fenti kép). A kavics átrakását is tel­jesen gépesítették. A billentő szerke­zetű teherkocsi a vagon mellé áll és a szállítószalag elvégzi a berakodást (baloldali kép). Š. Petráš (ČTK) felv. kötelezettségvállalásukat (ČTK) — A bratisla­vai Hydrostav dolgozói, a Munkaérdemrend tu­lajdonosai a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forra­dalom 42. évfordulójának tiszteletére a terv ha­táridőelőtti teljesítésére, anyagmegtakarításra és az építkezések időtarta­mának lerövidítsére irá­nyuló több mint 1300 kollektív kötelezettség­vállalást tettek. Megfo­gadták, hogy az egész évi termelési tervet 13 nappal határidő előtt teljesítik és az év végéig 7 500 000 korona értéket termelnek. Az előzetes értékelés szerint 10 hónap alatt 102 százalékra teljesí­tették az építkezési alaptermelés időtervéi és 5 600 000 korona ér­téket termeltek terven felül. Az egyes építkezé­seken a harmadik ne­gyedévben több mint 286 köbméter feldolgo­zott fát, 153 tonna ce­mentet, mintegy 13 ton­na vasat, 10 650 darab téglát és egyéb anya­got több mint '398 000 korona értékben megta­karítottak. A terv és a kötelezettségvállalások sikeres teljesítéséből a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért ver­senyző 14 kollektíva a legnagyobb mértékben kiveszi részét. ////////////////////////^^^^ Épül a Keletszlovákiai Kohómű A tejüzem példája A juhtúró és a juhsajt külföldön is igen keresett kiviteli cikkünk. Termelését ezért fokozni kívánjuk, sőt újabb beruházásokat is eszköz­lünk a termelés növelésére. Egy új termelőrészleg felépítésének költsé­gei meghaladnák a félmillió koronát. A dolgozók javasolták, hogy a Zvo­lenská Slatina-üzemet körülbelül 90 ezer koronás költséggel építsék át. így a termelés már jövőre 35 ezer kg-ra növekszik. És 410 ezer korona megmarad. 303 millió Ilyen és hasonló módon láttak a hatékonyság, növeléséhez a zvoleni járás üzemeinek dolgozói. Meg kel! még említeni néhány üzemet, ame­lyek - jól értelmezve a vlagyimíri .példát - jelentős tartalékokat tár­tak fel. A Gyetvai Gépgyár, az autó­javító-üzem, az állami gazdaság, a helyi GTÄ, a Középszlovákiai Barom­fifeldolgozó-üzem, a Kriváň erdőgaz­daság, a Lesostav, de számos kis­ipari szövetkezet is a tartalékoknak a dolgozók alkotó kezdeményezésével való feltárásához látott. Az ered­mény: 303 millió 523 ezer korona megtakarítása egyetlen járásban. Va­lóban követésre méltó példa! Legkö­l zelebb már más járásokról, e példa követőiről szeretnénk írni ezen a helyen. Üj feladatok, új problémák tor­nyosulnak elénk. A társadalmi válto­zások, az életszínvonal lényeges emelkedése, a gazdaságunkat óriási ugrásokban fejlesztő ötéves tervek megváltoztatják eddigi életmódunkat is. Ezért foglalkozott pártunk XI. kongresszusa olyan behatóan öt fő feladatunk egyikével, a kulturális forradalom befejezésével, amely a nevelés, a műveltség, az ember tár­sadalmi élete sarkalatos kérdéseinek megoldását tűzi ki célul. Az emberek gyakran felteszik a kérdést: mi a fontosabb? Szocialista módon dolgozni, avagy szocialista módon élni? Helytelenül feltett kér­dés ez, nem vizsgálja életünket dia­lektikus módon. A helytelen kérdés­re viszont helyes választ adnak a szocialista munkabrigádok, amelyek megmutatják az utat, de nemcsak megmutatják, hanem úttörő munkát is végeznek. Szocialista módon kell dolgoznunk és élnünk is — ez a he­lyes válasz. És éppen a szocialista munkabrigádek tevékenységében nyilvánul meg ez kézzelfogható mó­don, magában hordva a kommuniz­mus csíráit, felölelve mindazt, amit tovább kell fejlesztenünk, amit fel­tétlenül támogatnunk kell. Felmerül egy másik, helyes és rendkívül fontos kérdés is. Hogyan dolgozzunk és éljünk szocialista mó­don? Ez nemcsak az elmélet, hanem elsősorban a gyakorlat kérdése. Lét­re kell hoznunk azokat a feltétele­ket, amelyek az új szocialista tár­sadalom követelményeivel összhang­ban kedvezőek az új életformák ki­alakítására és nem engedik meg a múlt káros örökének elburjánzását. Jelenleg legfontosabb feladatunk el­érni azt, hogy társadalmunk minden egyes tagja öntudatos emberként te­kintsen a munkára, mivel ettől függ társadalmunk előre haladása. A mun­ka és a munka iránti szocialista vi­szony nélkül nem élhetnénk kultu­rált életet és ennek fordítottja is érvényes, a kulturált élet minden egyes munkaszakaszon új alkotó tet­tekre ösztönöz. Ezzel kapcsolatban is rá kell mu­tatnunk a szocialista munkabrigádok egyik nagyon fontos tapasztalatára. A szocialista munkabrigádok a terv feladatainak túlszárnyalására, a mű­szaki és szervezési problémák meg­oldására, a magasabb munkaterme­lékenységre stb törekednek és e te­vékenység közben gyakran rádöb­bennek arra, hogyha mindezt el akarják érni, akkor gyarapítani kell ismereteiket, nagyobb műveltségre kell szert tenniök. Éppen ezért kü­lönösen a fiatal brigádtagok igye­keznek elnyerni a szakképesítést, mégpedig egyes esetekben több szakmában. Ebben a jelenségben már megnyilvánulnak a kommunista em­bert jellemző vonások. Hiszen a kommunizmusban élő ember nemcsak egyetlen egy ágazatban lesz szak­ember, hanem nagy általános mű­veltséggel rendelkezve, eddig nem ismert mértékben széleskörűen gya­rapítani fogja szaktudását. A brigádok közös igyekezete arra ösztönzi tagjaikat, hogy a kollektíva iránti viszonyuk felelősségteljes, új jellegű legyen. A brigádtagok ezért kötelezik magukat arra. hogy közö­sen ellátogatnak a kulturális rendez­vényekre, hangversenyekre, színhá­zakba, mozikba, közösen kirándulnak stb. Ez is az egyik módja annak, hogy kölcsönösen jobban megismer­kedjenek és ugyanakkor életük kul­turáltabbá váljon. Sokat beszélünk a kultúráltságról és a kultúráról s mégis nem egy em­ber igen lsszűkíti ezeket a fogal­makat, úgy véli, hogy a kultúráltság kifejezhető a mozik, a színházak, a kiállítások számával, látogatottságuk emelkedésével, a könyvek nagy pél­dányszámaival. Természetesen ez is hozzátartozik a kultúrához, de tá­volról sem fedi annak fogalmát. Éle­tünkben rendkívül fontos szerepet tölt be — éppen a kulturáltság szemszögéből nézve — viselkedé­sünknek, családi kapcsolatainknak, lakásunk berendezésének, étkezé­sünknek stb. kulturáltsága. Mind­máig nem ritkán találkozunk olyan jelenségekkel, hogy egyes emberek gorombán bánnak másokkal, egyes szülők nem beszélnek úgy gyerme­keikkel, mint ahogy azt a nevelés célja és módszere megkívánná és sorolhatnánk az ehhez hasonló ked­vezőtlen, kiküszöbölendő megnyilvá­nulásokat. Mi magunk felelünk társadalmun­kért. Tőlünk függ, hogy milyen lesz a jövőben. Népünk tudatában már ma kezd kialakulni a jövő emberének arculata. Az emberek sokkal többet foglalkoznak az erkölcs kérdéseivel, és elítélik az olyan tulajdonságokét, mint amilyen például az önzés, a meg nem szolgált előnyök hajhászá­sa, a gőgösség, az alamusziság. Ter­mészetesen nem vagyunk valamilyen idealista erkölcscsőszök. Csupán ar­ról van szó, hogy leküzdjük a bur­zsoá erkölcs maradványait s elérjük azt, hogy az emberek tettei össz­hangban álljanak a szocialista élet­mód elveivel. Ezt elsősorban gazda­ságunk, társadalmunk átformálása, továbbfejlesztése útján érjük el, mi­vel ez végeredményben kialakítja az új embert is. Természetesen ezt a folyamatot munkánkkal meg kell gyorsítanunk. Az ember élete a szocializmusban nem szürke, nem egyhangú, sok le­mondást követelő élet. Ellenkező­leg, a mi életünk boldog, gazdag és teljes élet. Ez az élet méltó a szo­cialista korszak müveit, kulturált emberéhez, aki már nem fél a ter­mészetfölötti erőktől, aki megtanult szocialista módon élni és dolgozni. Ez az élet méltó ahhoz, aki kiala­kította társadalmunk iránti helyes viszonyát, aki tudja, hol van a he­lye, mit kell tennie. Ez az élet mél­tó ahhoz, aki a társadalom érdeké­ben kifejtett munkásságában élete igazi értelmét látja. Az üzemi pártszervezetek szerepe Az SZLKP járási bizottsága az üze­mi szervezeteknek feladatul adta, hogy a vlagyimíri terület tapaszta­latai alapján behatóbban foglalkoz­zanak a tartalékok feltárásával. Ez azt jelenti, vonják be a hatékony­ság ellenőrzésének akciójába a dol­gozók legszélesebb rétegeit. Az üze­mi pártszervezetek a szakszervezet és a műszaki-gazdasági tanácsok se­gítségével elemezték az előttük álló feladatokat. Ezt a jövő évi és a táv­lati tervek alapján végezték. Jól megszervezték a dolgozók javasla­tainak feldolgozását és a gazdasági vezetők útján biztosították a javas­latok érvényrejuttatását. Ez az aktív, széles alapokra épített tevékenység azután meg is hozta eredményét. A dolgozók igen rövid időn belül sok millió korona megtakarításának lehe­tőségére mutattak rá. A zvoleni Bucina-üzem eredményeiről már írtunk lapunkban. Külön említést érdemel azonban az a módszer, amelllyel megoldották a fahulladék feldolgozásának kérdését. A távlati terv ezzel, valamint több más újfajta faárú gyártására szol­gáló üzem felépítésével számolt.'Er­re összesen körülbelül 225 millió koronás beruházásra lenne szükség. Egynegyedmilliárd koronára! Amikor összesítették a Bučina dolgozóinak a fahulladék feldolgozására és az új árufajták termelésének biztosítására tett javaslatait, kitűnt: A feladatot 70 millió 500 1 ezer koronás, főleg rekonstrukcióra . és különféle módo­sításokra fordítandó beruházással teljesítik — 155 millióval olcsóbban! a szovjet leszerelési javaslattal Ezekben a napokban a stonavai CSISZ-bánya építői csehszlovák aknavá­jó-rekordot értek el. A hét és fél mé­ter átmérőjű akna mélyítésének eddigi rekordja havi 100,25 méter volt. A sto­navai bányászok ezt az eredményt 120,14 méterre javították. Képünkön a 100­tagú kollektíva egyik csoportjának tag­jait láthatjuk, amikor jól végzett mun­kájuk után a felszínre jöttek. Húsz új egységes földmuvesszövetkezet (ČTK) — Szlovákiában október 19-től november 2-ig húsz új EFSZ alakult. Az új és a meglévő földmü­vesszövetkezetekbe 3072 kis- és kö­zépparaszt lépett. A szövetkezetek földalapja 12 650 hektárral növeke­dett. Több mint 3000 kis- és közép­paraszt jelentkezett az EFSZ-ek tag­jává olyan községekben, ahol eddig még nem alakult meg a szövetke­zet. Szlovákiában ez idő szerint 1716 247 hektárnyi területen, Szlo­vákia mezőgazdasági földjének 70,2 százalékán 2704 egységes földműves­szövetkezet működik. A szocialista szektor összesen 2 070 350 hektá­ron, Szlovákia mezőgazdasági földte­rületének 73,5 százalékán gazdálko­dik. New York. (ČTK) — Karel Kurka nagykövet, a Csehszlovák Köztársa­ság állandó ENSZ-küldötte kedden átadta az ENSZ titkárságának a cseh­szlovákiai dolgozók határozott álláspontját bizonyító okmányokat, me­lyekben tökéletesen egyetértenek a teljes és általános leszerelésre tett szovjet javaslattal. Kurka nagykövet kérte, hogy az ENSZ közgyűlésé­nek XIV. ülésszakán képviselt államok küldöttségeivel a szokásos módon ismertessék a csehszlovákiai dolgozók határozatának tartalmát. A szovjet leszerelési javaslattal kapcsolatban hozott közös szovjet­amerikai határozatot, melyet az ENSZ politikai bizottsága már egyönte­tűen elfogadott, a közeljövőben a közgyűlés plénuma elé terjesztik. r Értékes felfedezés = Moszkva (ČTK) — Alfonsas Mer­E kis, litván növénykutató tudós fel­E fedezte, hogy a növényszövetek = életfani folyamatainak mesterséges — megújításával megakadályozható a gaoona megdőlése. Merkis hidro­— génperoxiddbl, kálciumpermanga­= náttal és más oxiddiószerekkel kí­= sérletezett. A gabona hatásukra ~ rendkívül szóvós lett. A vegyszerek ellenállóvá tették a megdóléssel — szemben, Sőt a teljes érettségi fo­r kon megdőlt gabonaszárakat sike­= rült újra felemelni.

Next

/
Thumbnails
Contents