Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-28 / 329. szám, szombat

Világ proletárjai , egy esüljete k! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. november 28. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 329. szám HOZZÁTOK SZÓLUNK, a nemzeti bizottságok dolgozóihoz Hozzátok fordulunk ma, elvtársi szóval, a nemzeti bizottságok funkcio­náriusaihoz és dolgozóihoz. Hozzátok szólunk, mert munkátok, problémái­tok, tevékenységetek tökéletesítésé­nek, rugalmasabbá tételének, a lakos­ság és a népgazdaság szükségleteivel való még jobb egybehangolásának fel­adata közös érdekünk. A járásokban ezekben a napokban fejeztétek vagy fejezritek be a mezőgazdasági termelés feladatainak felbontását az egyes szö­vetkezetekre és községekre a harma­dik ötéves terv irányelvei szerint. 1965-ig hozzávetőlegesen 40 százalék­kal kell növelnünk a mezőgazdasági termelést és 44 százalékkal a piacra kerülő termékmennyiséget. Ez any­nyit jelent, hogy a következő években még nagyobb feladatok várnak a nem­zeti bizottságokra, még igényesebben tekintünk munkátokra. A mezőgazda­sági jellegű feladatokon kívül tevé­kenyebben kell foglalkoznotok az építkezési anyagok helyi forrásainak kiaknázásával, nagy gondot kell fordí­tanotok az építészet problémáira. Gyorsabban akarjuk építeni az iskolá­kat, a helyi lehetőségeket jobban ki­használva, önsegélyre támaszkodva, figyelmesebben akarunk törődni a lakosságnak nyújtott szóigálatok meg­javításával, az iskola és az élet kö­zötti kapcsolat elmélyítésével, a nép­művelő munka fejlesztésével, mind­azokkal a feladatokkal, amelyek szer­vező és politikai munkátok tartalmát képezik. Talán felmerül bennetek a kérdés: miért vetjük fel ezeket a feladatokat, amelyekkel tisztában vagytok? Azért, mert ezek a feladatok elsőrendűek, teljesítésük döntőfontosságú. Ügy véljük, hogy különösen most, amikor előkészítjük a területi átszervezést, amely természetesen személyi érde­keiteket is érinti hangsúlyozottan rá kell irányítanunk figyelmeteket ezek­re a problémákra. Nálunk, a személyi érdekeket nem helyezzük a társadalmi érdekek elé. Végeredményben valamennyiünk szá­mára a döntő az, mennyivel növeljük a mezőgazdasági termelést, vajon elég lakást és iskolát építünk-e, va­jon tökéletesebb, szélesebbkörű és olcsóbb lesz-e a közszolgáltatás, vajon rend lesz a közlekedésben, egyszóval az, hogy minden szakaszon az egész társadalom s így annak valamennyi tagja elégedettebb és szebb életének megteremtésén munkálkodjunk. Már­pedig ez a „vajon" ez tőlünk függ, munkánktól. Ezért volna helytelen, ha egyeseket közületek kötelességei­tek teljesítésében befolyásolna a ter­vezett átszervezés, ha helytelenül úgy éreznétek, minek is bajlódunk ezzel, hiszen úgyis változások lesz­nek a nemzeti bizottságokban. Rendszerünk ellenlábasai, de néha »lyan emberek is, akik nem értik ilyen vagy olyan intézkedésünk értelmét, •élját, hangjukban „részvéttel" ezt mondják nektek: „Látod-látod, minek törted magadat, minek fáradoztál, most létszámfeletti leszel". Nincs szükségetek ilyen „részvétre", mert tevékenységtek jellemzője mindig az volt, hogy a köz érdekében dolgozta­tok s nem az egyéni haszonért. Aki csak egy kicsit öntudatos, annak lát­nia kell azt a felmérhetetlen szervező munkát, áldozatkészséget, az átvir­rasztott éjjeleket, azt a nagy ener­giát, amelyet gazdaságunk, járásunk és községeink fellendítése érdekében kifejtettetek. Csak a rosszindulatú ember nem látja mennyi fáradságba, lemondásba került például a falu szövetkezetesítése, mennyi gondot kellett fordítanotok évről évre az ara­tás, a betakarítás, a begyűjtés fel­adatainak teljesítésére, mennyi szer­vező munkát és kezdeményezést igé­nyel a községfejlesztési akció. És látnunk kell azt is, milyen jelentős munkát végeztetek eddig a dolgo­zóink közötti új, szoialista kapcsola­tok kialakításában. Államigazgatá­sunk megszervezésében csak azért tehetünk egy újabb lépést előre, — és az új területi megszervezés éppen ilyen lépés — mert ezen jelentős in­tézkedés feladatainak megteremtésé­hez komoly mértékben ti is hozzájá­rultatok. Tisztán kell látnunk azonban a helyzetet. Látnunk kell. hogy az eddi­gi területi megszervezés már elavult, és a nemzeti bizottságok dolgozóinak minden áldozatkészsége, lelkiismere­tessége és munkaigyekezete mellett sem tölthet be olyan szerepet, amely összhangban állna a harmadik ötéves terv igényes feladataival. Olcsóbbá kell tennünk az államapparátust, kö­zelebb kell hoznunk még inkább a termeléshez, tovább keli decentrali­zálnunk a népgazdaság irányítását, az állami ügyek igazgatását, fokoznunk kell a dolgozók részvételét az irányí­tásban és az adott feladatokhoz mér­ten tökéletesítenünk kell munkánk módszereit és formáit. Mindez meg kívánja az új szervezési feltételek létrehozását. Ezt pedig az új területi megszervezés hozza magával. Ha így tekint'ink a kérdésre, akkor tudatosítjuk, hogy a párt ebben az esetben sem gondol egyetlenegy cso­port érdekére, hanem az egész társa­dalom szükségleteivel összhangban valamennyiünk érdekére. A gyakorlat már ezerszer igazolta ennek az elv­nek a helyességét. Az elért sikerek büszkeséggel tölt­hetnek el benneteket, a nemzeti bi­zottságok funkcionáriusait és dolgo­zóit. És ebből a büszkeségből kellene táplálkoznia annak a meggyőződés­teknek, hogy a területi átszervezés előkészítése idején egy pillanatra sem lankadhattok azon feladatok tel jesítésében, amelyek a nemzeti bi­zottságok előtt jelenleg állanak. Ne engedjétek meg, hogy eddigi munká toknak akár csak egy töredéke is kárba vesszék. Rosszakaróink kuvi kolása újra visszhang nélkül marad, mert nem számolnak a nemzeti bi­zottságok dolgozói túlnyomó többsé­gének öntudatosságával, politikai szé­leslátókörűségével és felelősségérze­tével, amely elég erős ahhoz, hogy egyesek esetleges helytelen eljárását ellensúlyozza. Dolgozóink elvárják tő­letek, ne engedjétek meg, hogy bárki elítélésre méltó, ravasz számítással az adott feladatot elüsse, hiszen — úgymond — majd az új nemzeti bi­zottság megoldja ezt a kérdést. Tőletek, a nemzeti bizottságok funkcionáriusaitól és dolgozóitól függ, hogy már most, hazafias moz­galom induljon, amelynek jelszava a következő elv legyen: Tiszta író­asztalhoz üljön az új nemzeti bizott­ság. Ne maradjanak elintézetlen ügyek, megválaszolatlan levelek, megoldatlan feladatok vagy javasla­tok. És talán még egy dolgot meg kell említenünk. Elég sokan vannak, akik büszkék voltak járásukra, a járás székhelyére. Természetesen az új kerületi megszervezés sok változást hoz. Számos város már nem lesz já­rási székhely. És mi lesz ezzel a ré­gi büszkeséggel? Ugyanilyen büsz­kén tekintsünk a nagyobb, életké­pesebb, a komolyabb jogkörrel és a fejlődés jelentősebb lehetőségeivel, növekvő igényeink teljesebb kielégí­tése tökéletesebb feltételeivel ren­delkező új járásokra. Már most tö­rődjünk azzal, hogy az új járások, a mi járásaink példásak legyenek, mozgalmassá váljon gazdasági és kulturális életünk. Ebben segítséget nyújthat és kell is nyújtania a nem­zeti bizottság minden funkcionáriu­sának és dolgozójának a községben és a járásban éppúgy, mint a kerü­letben. A következő hónapok kétségtele­nül rendkívül fontos időszakot je­lentenek. Felkészülünk a harmadik ötéves tervre, amely befejezi nálunk a szocializmus építését és felkészü­lünk az új területi megszervezés megvalósítására. Ez a két feladat szorosan egybefonódik. Éppen ezért közvéleményünk figyelme ebben az időszakban rátok, a nemzeti bizott­ságok funkcionáriusaira és dplgozói­ra összpontosul, s éppen ezért ez az időszak komoly próbatételt jelent számotokra. Olyan időszak ez, amelyben az eddiginél talán még in­kább számítunk öntudatosságtokra, arra, hogy az életben példaadó te­vékenységgel fogtok küzdeni azon helyes elvünk érvényesüléséért, hogy a helyi, a személyes érdeke­ket a társadalom érdekeinek kell alárendelnünk. SEKOU TOURÉ, a Guineai Köztársaság elnöke Prágába érkezett í (ČTK) - Antonín Novotnýngk, a Csehszlovák Köztársaság elnö­kének meghívására pénteken, november 27-én a déli órákban repü­lőgépen Prágába érkezett Sekou Touré, a Guineai Köztársaság el­nöke és miniszterelnöke. Hazánk fővárosa az új független afrikai állam legmagasabb képviselő­jének méltó fogadást készített elő. A ruzyni repülőtéren már megérke­zése előtt gyülekeztek a dolgozók, főképp az ifjúság, hogy a guineai el­nöknek és kíséretének tolmácsolják azt a meleg rokonszenvet, amelyet népünk a hős guineai nép irányában érez. A Guineai Köztársaság legmagasabb képviselőjének fogadására megjelent Antonín Novotný köztársasági elnök, Zdenék Fierlinger, Václav Kopecký, Otakar Šimúnek, Viliam Široký elv­társak, Vladimír Koucký, a CSKP KB titkára, a nemzetgyűlés elnökségi j tagjai, dr. Josef Plojhar, dr. Emanuel Šlechta és dr. Jozef Kyselý minisz­terek, a Nemzeti Front pártjainak képviselői, Václav Dávid külügymi­niszter, a kormány további tagjai, Adolf Svoboda, Prága főpolgármestere, a miniszterek helyettesei, a táborno­ki kar, a Károly Egyetem és a Ke­leti Intézet képviselői, valamint po­litikai, gazdasági és kulturális éle­tünk továbi képviselői. Jelen volt Vla­dimír Knap, Csehszlovákia guineai rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe, aki a küldöttséget csehszlo­vákiai útján kíséri. A repülőtéren jelen voltak a prá­gai diplomáciai testület tagjai, vala­mint csehszlovák és külföldi újság­írók. Az 11-18 különrepülőgépet, amely a Guineai Köztársaság elnökét és kí­séretét hozta, Csehszlovákia határá­tól a ruzyni repülőtérig a csehszlo­vák légierők reaktív vadászrepülőgé­pei kísérték. Röviddel 12 óra után a repülőgép leszállt a ruzyni repülőtéren. A je­lenlevők lelkes éljenzése közepette léptek ki a repülőgépből Sekou Tou­ré, a Guineai Köztársaság elnöke és miniszterelnöke feleségével. Velük együtt érkezett Saifoulaye Diallo, a nemzetgyűlés elnöke és felesége, Kéita Fodóba, belügyi és biztonság­ügyi miniszter és Seydou Konté, a Guineai Köztársaság moszkvai nagy­követe. Guinea elnökét és kíséretét ezután a hivatalos személyek üdvözölték. Elhangzott a csehszlovák és a guineai állami himnusz s 21 ágyúlövés dör­dült el a guineai elnök tiszteletére. A repülőtér fő épülete előtti téren Sekou Touré a díszőrség parancsno­kának jelentését fogadta, majd Anto­nín Novotný köztársasági elnök kísé­retében szemlét tartott a díszszázad felett. A prágai iskolák pionírjai vi­rágcsokrokkal halmozták el a kedves vendégeket. Ezután Sekou Touré guineai elnököt a csehszlovák kor­mány, a diplomáciai testület tagjai és más hivatalos személyiségek üd­vözölték. A főváros lakossága lelkes tapssal és éljenzéssel fogadta a becses ven Antonín Novotný köztársasági el­nök saját nevében, a Csehszlovák Köztársaság kormányának és Cseh­szlovákia népének nevében üdvözöl­te Sekou Tourét, a Guineai Köztár­saság elnökét. Sekou Touré az üdvözlő beszédre meleg hangú beszéddel válaszolt. Guinea elnöke ezután Antonín No­votný köztársasági elnök kíséretében a repülőtér épülete előtt gépkocsiba ült, hogy a prágai Várba menjen. Az autó Sekou Touréval és Antonín No­votnýval Prága lakosságának sűrű sorfala között haladt, majd 13 órakor a Mátyás kapu mögötti udvaron állt meg. Sekou Touré Antonín Novotný köztársasági elnök kíséretében a prá­gai várba érkezése után — amely a guineai köztársasági elnök szállása lesz prágai látogatása során — szem­lét tartott a díszőrség felett. Ekkor a Vár bástyáján a Csehszlovák Köz­társaság elnökének lobogója mellé déget. „Éljen a független Guinea, | feltűzték a Guineai Köztársaság pi­Éljen Sekou Touré", kiáltották üte- ros-sárga-zöld színű állami . lobogó­mesen. I ját. Antonín Novotný köztársasági elnök beszéde Tisztelt Elnök Or, Tisztelt vendégek, Csehszlovákia népe nevében és a magam nevében a legszívélyesebben üdvözlöm önt, valamint kíséretének minden tagját országunkban. Az ön szefnélyében elnök úr Afrika nem­zeti felszabadító mozgalmának je­lentős képviselőjét, Guinea szabad­ságharcosát és függetlenségének megteremtőjét üdvözlöm. Guinea népe szilárd álláspontjával és elszánt erőfeszítésével megsza­badult a gyarmati uralomtól és el­nyerte politikai és nemzeti önálló­ságát. A Guineai Köztársaság a nép érdekében végrehajtott intézkedé­sekkel és állami függetlenségének megszilárdításával elnyerte minden haladó és békeszerető erő elismeré­sét, tekintélye egyte növekszik Afrika többi nemzete -körében is, amelyek felszabadulásukért a gyarmati ura­lom alól és a nemzeti önállóságért harcolnak. Szeretném önt elnök úr biztosí­tani, hogy Csehszlovákia népe teljes megértést tanúsít a guineai népnek | köztársasága függetlensége megszi­lárdítása érdekében kifejtett törek­vései iránt. Népünk rokonszenvét bírják a szabadságukért küzdő többi afrikai nemzetek is. A múltban köz­társaságunk dolgozói is hosszú har­cot vívtak nemzet; és szociális fel­szabadulásukért és ezért teljes mértékben támogatják az ön népé­nek erőfeszítését. Nagyra értékeljük, hogy a Guineai Köztársaság megalakulása után rövi­desen baráti kapcsolatok jöttek lét­re országaink között és ezek a kap­csolatok a kölcsönös tisztelet és egyenlőség alapján egyre fejlődnek. Lehetséges lesz önnek elnök úr meggyőződni nemzeteink mély szo­cialista öntudatáról és népünk azon őszinte óhajáról is, hogy az egész világon létrejöjjenek a béke meg­őrzésének feltételei, hogy a vitá6 nemzetközi kérdéseket soha többé ne oldják meg háború útján. Mi a nemzetek közötti békés egymás mellett élés hívei vagyunk és ez az elv képezi békés külpolitikánk alap­(Folytatás a 2. oldalon) Ne feledkezzünk meg a munkaerőtoborzásról Harmadik negyedév: 120.5 százalék • Ostravára 276 dolgozóval több jelentkezett • A bratislavai kerület elmarad §a (j. 1.) - A jelen időszakban sok olyan feladat áll előttünk, amely j== leköti dolgozóink figyelmét. Főleg harmadik ötéves tervünk előkészí­|= téséről, az új technika és technológia bevezetéséről, az új bérrend­1 H szerről, az idei tervfeladatok teljesítéséről van szó. E feladatok mel­=E lett azonban nem feledkezhetünk meg a szervezett munkaerőtoborzás­^ ról sem. Hiszen iparunk kulcsfontosságú ágazatainak még mindig igen ~ sok új dolgozóra van szükségük. Az eddigi eredmények Az eddigi eredmények azt mutat­ják, hogy Szlovákia nemzeti bizottsá­gai a munkaerőtoborzás tervét a harmadik negyedévben 120 százalék­ra teljesítették, amikor is 3865 dol­gozó helyett 4657 dolgozót nyertek meg a kulcságazatokban való mun­kára. így kiegyenlítették elmaradásu­kat, amely az első félévben kelet­kezett. Az elmaradás behozásán kívül és terven felül az ostrava-karvinái szénkörzet számára 276 dolgozót nyertek meg. Hol maradunk el? Annak ellenére, hogy a munkaerő­toborzás tervét egészben teljesítet­tük, az elmúlt negyedévben mégis mutatkoztak fogyatékosságok. A tervet ugyanis nem teljesítettük egyenlete­sen, és az egyes részfeladatokat — mint például az építészet és a ve­gyiipar számára való munkaerőto­borzást — csak részben teljesítettük. Háromnegyed év alatt 15 677 dolgo­zót nyertünk meg, ebből Ostrava számára 5454-et, az építészet szá­mára pedig 5016-ot. További három héttel A tisovái brikettgyár építői a napokban újabb kötelezettségvál­lalást tettek hazánk felszabadítá­sának 15. évfordulója tiszteletére. Az új üzem építését, amely évi 550 ezer tonna brikettet fog gyár­tani, 1960. május 9-én fejezik be. Ez az eredetileg vállalt határidő további három héttel való lerövi­dítését jelenti. A felajánlást az építők az itt dolgozó NDK-beli szerelőkkel együtt tették. Az eredmények jobbak is lehetné­nek, ha jobban teljesítené feladatait a bratislavai és a žilinai kerület. Az elmaradást főleg a járási nemzeti bi­zottságok munkaerőügyi osztályainak elégtelen szervező tevékenysége okoz­za. Az említett kerületekben elégtele­nül dolgoztak a politikai albizottságok is. Nem ellenőrizték eléggé és rend­szeresen a nemzeti bizottságokat és a vállalatokat. 1976 dolgozó több mint egy évre szóló szerződést írt alá a kulcságazatok vállalataiban. Ez sokkal jobb eredmény, mint ami­lyent tavaly elértünk, amikor csak 885-en szerződtek hosszabb időre. A jelen időszakban nagy feladatok hárulnak az elmaradozó kerületekre, ahol főleg a járási politikai albi­zottságoknak kellene megjavítaniok munkájukat. Ugyanakkor szükség van arra is, hogy az ostrava-karvinái szénkörzet számára többéves vagy állandó szerződést kötő dolgozókat nyerjünk meg. OROM ÉS BÜSZKESÉG A bratislavai Matador-üzem kémé­nyei a tegnapi nap folyamán is egy­kedvűen pöfékelték a füstkarikákat. A gyár történetében ez a nap azon­ban mégis eltér az egyszerű munkás hétköznapoktól. Ez a nap ünnepet, örömet, büszkeséget jelent. Az üzem dolgozói a műszak után a gyár kul­túrháza felé iparkodtak. A szépen terített asztalok mellett több száz munkás, technikus, mérnök foglalt helyet, hogy a közös munka, törek­vés eredményét együtt, közösen ün­nepelhessék. Miről is volt szó? Arról, hogy a Matador-üzem dol­gozói szorgalmuk elismerése jelélül elnyerték a Vegyiipari Minisztérium vörös zászlaját. Ez annyit jelent, hogy a harmadik negyedév során fel­adataikat a termelés minden szaka­szán jóval túlszárnyalták. Hogy miként vált ez lehetségessé? Mindenekelőtt a szocialista mun­kaverseny volt az az erő, mely — képletesen mondva - most kezükbe adta ezt az aranybetűkkel átszőtt vö­rös lobogót. A zászló láttán meghatottsággal vegyülő öröm, büszkeség tükröződött a markáns munkásarcokon. Közülük sokan emlékeznek még arra, amikor ha szárnyát bontotta a vörös zászló, ezrével mozdult meg a munkás. Sza­badságot, életet, kenyeret követeltek. Akkor hitet, bátorságot adott a zász­ló, ma láttára büszkeségtől dobban meg a munkásszív. Övék a zászló, mely szorgalmukat, munkájukat di­cséri, mely hirdeti, hogy a Matador dolgozói nemcsak a harcban, hanem az építésben is magukra találtak. A párt él, vezet ma is éppúgy, mint régen. A párt szava kelt életre a szo­cialista munkabrigád cím elnyerésé­ért versenyzőkben. 28 csoport ver­senyezik e megtisztelő cím elnyerésé­ért, s a huszonnyolc közül Ján Bobok csoportja egy héttel ezelőtt tulajdo­nosává vált e címnek. Most ő is ott ül az ünneplők kö­zött. Tekintete büszkén követi a zász­lót, amint az igazgató kezébe veszi, keményen markolja, mintha ezzel akarná kifejezni gondolatát: „A jö­vőben is megtartjuk... igaz, elvtár­sak?" Kint lomhán ömlik a füst, bent ünnepelnek a munkások. S az Inter­nacionálé hangjaira nem egynek ül harmat szempillájára. A tekintetük büszkeség, ígéret, a jövőbe vetett hit. Szarka István

Next

/
Thumbnails
Contents