Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-26 / 327. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljeteti! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. november 26. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 327. szám Váljék természetessé Egy gépipari üzemben ma még azt tartjuk természetesnek, ha a műszakok száma 1—1,5 körül mozog. Ez az állőalapokkal való egyáltalán nem gazdaságos bánásmódnak a következménye. Hogyan is beszélhetnénk a gépek hatékony kihasználásáról ott, ahol 7-8 órán át üzemeltetik csak a gyakran fgen drága berendezéseket, ahol nem használják ki kellőképpen a második műszak adta lehetőségeket. Természetesen az lenne a legjobb — s szocialista építésünk fejlődése ezt szükségessé is teszi —, ha a gépeket, berendezéseket a leghatékonyabban kihasználnánk, ha minden üzemben, ahol az lehetséges, bevezetnénk a kétmüszakos termelést. Novotný elvtárs nemrégen elhangzott beszédében további előrehaladásunk igen jelentős tényezőjének minősítette a kétműszakos termelést. Ez a kérdés azért vetődött fel és megoldására azért van szükség, mert sok minden, ami jó volt eddig,' amit természetesnek vettünk, a jövőben a fejlődést gátló körülménnyé, nemzetgazdaságunk további gyarapításának kerékkötőjévé válik. Amikor egy-egy új üzemet építettünk, meg lehettünk elégedve azzal, hogy úgyahogy fedezhettük a gyár szakemberszükségletét, legalább egy műszakot el tudtunk látni megfelelő emberekkel. Ma, amikor dolgozóink szakképzettségi színvonala jelentősen emelkedett és tovább emelkedik, már igényesebbek lehetünk. Ma már nemcsak arról van szó, hogy az üzem meginduljon, minél előbb minél több árut gyártson, most előtérbe kerül a termelés hatékonysága, a gazdaságosság kérdése, az állóalapok lehető legjobb kihasználásának problémája. Hová jutnánk, ha a további termelésnövekedést csupán újabb üzemek építésével, újabb beruházásokkal akarnánk megoldani? Minden számolni tudó ember megmondhatja, hogy így nem jutnánk messzire, hogy a beruházásra szolgáló összegeket máshonnan kellene előteremteni, s ez a közellátás, a bérek, az általános életszínvonal rovására menne. Hogy Novotný elvtárs szavaival éljünk: egyetlen társadalom, tehát a szocialista társadalom sem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy sokszor több milliárd értékű berendezést naponta csak hét, vagy hat órán keresztül használjon ki." Akkor és úgy bővítjük üzemeinket, vagy építünk újakat, amikor és ahogy azt a meglevő üzemek gazdálkodása lehetővé teszi. Az üzemek gazdálkodása megjavításának egyik módja éppen a kétműszakos termelés bevezetése, mert ez lehetővé teszi a gépek jobb kihasználását, növeli a termelést, lehetővé teszi a nagyobb sorozatok gyártását, ami kétségtelenül hozzájárul a nagyobb gazdasági effektus, nagyobb nyereség megteremtéséhez. Ennek senki más, mint az ország dolgozó népe látja hasznát. Hogyan lássunk hát hozzá a kétműszakos termelés bevezetéséhez ? Követendő példákban nincs hiány. Az általános gépipar líšeňi üzemében a műszakok száma 2,1, a myjavai Armatúra-üzemben 2, a rožňovi Teslában 2, stb. A komáromi hajógyárban ez a szám csak 1,42-t tesz ki, de nem ez az egyetlen üzem, ahol a gépeket csak másfél, vagy annyi műszakban sem használják ki. Mi a kérdés megoldásának módja? Az ezen a téren élenjáró üzemekben a második műszak bevezetését elsősorban az tette lehetővé, hogy elegendő szakmunkást képeztek ki a második műszak számára és olyan intézkedéseket foganatosítottak, amelyek eredménye a termelés műszaki színvonalának emelése volt. A technikai fejlesztés ugyanis, amikor már minőségi változást eredményez a termelésben, számos munkást felszabadít, munkáját feleslegessé ' teszi. Ezeket az embereket azután tanfolyamokon, az üzemi iskolákban stb. szakmunkásokká képezik ki, és így elegendő ember jut a második műszak számára is. A kérdés megoldása nem mindenütt ilyen egyszerű. A bratislavai BEZ-ben például olyan problémával is találkoztak, amely a prémiumelosztással függött össze. Itt ugyanis a műszak végén számos munkadarab félkészen maradt, s azt a következő váltás emberei fejezték be. Ilyen esetben vitás volt a jutalom elosztása. A kérdést egyszerűen oldották meg: egy-egy csoport kollektív prémiumot kap a feladat túlteljesítéséért, s ezért a csoportot kettéosztották, úgyhogy a 20-tagú brigád 10 tagja délelőtt megkezdte a munkát, további 10 tagja pedig a délutáni műszakban befejezte. De nemcsak ilyen problémák akadnak. Feltételezhetjük, hogy az általános két műszakra való áttérés különféle új gépek beállítását teszi szükségessé. Ezenkívül számos társadalmi kérdés is felmerülhet. A délutáni műszakban dolgozók gyermekeinek ellátása például megköveteli az üzemi bölcsőde egésznapos megszervezését. Követelések merülhetnek fel a különféle kulturális rendezvények idejének megváltoztatását, az üzletek árusítási idejének meghosszabbítását illetőleg. Mindezekre a kérdésekre ügyelni kell, amikor a kétműszakos termelés általános bevezetéséért harcolunk. Az üzemi pártszervezeteknek figyelmüket arra kell most összpontosítaniok, hogy a lehető legkörültekintőbben foglalkozzanak a kérdéssel, a kommunisták értessék meg pártonkívüli munkatársaikkal a kétműszakos termelés óriási népgazdasági jelentőségét, nyújtsanak segítséget az ezzel kapcsolatos legkülönfélébb problémák megoldásában. Erre további fejlődésünk érdekében van szükség. Mert a munkaidő lerövidítése — s ez nagy dolog a dolgozók életében — is attól függ majd, mennyire vált üzemeinkben természetessé a gépek lehető legjobb kihasználása, a kétműszakos termelés. A Szovjetunió képviselőinek köszönete a Nagy Október 42. évfordulójára küldött jókívánságokért ANTONÍN NOVOTNÝ, a CSKP KB első titkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke és VILIAM ŠIROKÝ miniszterelnök címére a következő távirat érkezett a Szovjetunió képviselőitől: „Drága elvtársak! Az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és az egész szovjet nép nevében szívből köszönetet mondunk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulójára küldött őszinte és baráti üdvözleteikért. Nemzeteink testvéri kapcsolata és együttműködése az Októberi Forradalom dicső eszméi megvalósításának, a marxizmus-leninizmus halhatatlan eszméi győzelmének szemléltető példáját adja a nemzetek közötti kapcsolatok terén. A szovjet nép nagy örömmel és lelkesedéssel veszi tudomásul azokat a kiváló sikereket, melyeket népük Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével a szocializmus építésében s a kommunizmusba való átmenet feltételeinek előkészítésében elért. A Csehszlovák Köztársaság népgazdaságfejlesztése harmadik ötéves tervének sikeres teljesítése ezen út fontos szakasza lesz. Drága elvtársak, további sok sikert kívánunk önöknek és Csehszlovákia testvéri népének a szocializmus építésében és a világbékéért vívott harcban. Erősödjék és virágozzék « szovjet nép és Csehszlovákia népe örök, szilárd barátsága! NY. SZ. HRUSCSOV, az SZKP KB első titkára, a Szovjet Minisztertanácsának elnöke, K. VOROSILOV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke A csehszlovák-német barátság hatalmas manifesztációja Berlinben Az esti órákban aláírták a közös nyilatkozatot A csehszlovák párt- és kormányküldöttség szerdán délelőtt az NSZEP KB berlini székházában további tárgyalásokat folytatott az NDK párt- és kormányküldöttségével. A csehszlovák küldöttséget Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, az NDK küldöttségét pedig Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára és az NDK miniszterelnökének első helyettese vezeti. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak nagy részvételével délután 16 órakor a berlini Sport halléban hatalmas nagygyűlésen manifesztálták Csehszlovákia és az NDK népeinek barátságát és egységét. A manifesztáción V/altér Ulbricht és Antonín Novotný elvtárs mondott beszédet. A két küldöttség az esti órákban közös nyilatkozatot írt alá. Novotný elvtárs beszéde Elvtársak, drága barátaim, a főváros lakossága! Csehszlovákia népe s párt- és kormányküldöttségünk nevében szívélyes elvtársi üdvözletünket tolmácsolom önöknek, berlini dolgozóknak, s önök által az egész német népnek. A Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatásunk és utunk s ez a mai manifesztáció Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság új viszonyáról tesz tanúbizonyságot. Mindenütt, ahová látogatásunk során eljutottunk, láttuk és főként éreztük, hogy népeink barátsága nem üres szó csupán. A városokban, az üzemekben, a földműves termelőszövetkezetekben egyaránt nagyon szívélyesen fogadtak bennünket, mindenütt jó barátaikat látták bennünk, megismertettek bennünket munkájuk eredményeivel, nyíltan beszéltek problémáikról és fogyatékosságaikról. Mindenütt, főként az üzemekben nagyon szívélyesen beszéltek a csehszlovák üzemek dolgozóival fennálló kapcsolataikról, tapasztalatcseréjükről és kölcsönös ismereteikről, ami elősegíti üzemeik fejlődését, műszaki problémáik megoldását. Valóban a legjobb baráti kapcsolat, a proletár nemzetköziség szellemében kialakult viszony ez. Űgy véljük, ezt a utat fogjuk követni a jövőben is, hogy minél szilárdabbá kovácsoljuk barátságunkat. Láttuk és éreztük, hogy a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásával új korszak kezdődött kölcsönös kapcsolataink terén. Bár népeink örök idők óta szomszédságban élnek, a múltban ez a szomszédi viszony nem volt jó. Ellenségeskedés mérgezte hosszú időn át. Ha ma, a történelem folyamán első ízben beszélhetünk igazi barátságról, kölcsönös elvtársi segítségről, törekvéseink és céljaink azonosságáról, ezt annak köszönhetjük, hogy a marxi-lenini pártok vezette munkásosztály önöknél és nálunk is győzedelmeskedett. A letűnt uralkodó osztályok — a tőkések és földbirtokosok — zsákmányoló céljaik érdekében szándékosan mérgezték népeink kölcsönös viszonyát. Országaink dolgozói megdöntötték a kizsákmányolók hatalmát s eltávolították a két ország barátságát és együttműködését akadályozó társadalmi erőket. Csehszlovákia népének nagy érdeke, hogy tovább szilárduljon barátsága a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóival, hogy a szocialista nemzetköziség elvei alapján tovább bővüljön és mélyüljön kölcsönös együttműködésünk. Azt akarjuk, hogy országaink és népeink jőbarátként éljenek egymás mellett. A Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia szocialista rendszere és a szocialista országok Szovjetunió vezette szilárd és egységes közösségéhez tartozásunk — kölcsönös elvtársi és baráti kapcsolataink szilárd alapja és biztosítéka. Látogatásunk alkalmával, a munkásokkal, parasztokkal és dolgozó értelmiségiekkel való számos találkozásunkkor láttuk a szocialista építés jótékony hatását gazdaságuk, kultúrájuk, tudományuk és technikáink fejlődésében, a lakosság életszínvonalának emelkedésében. Különösen mély hatást gyakorolt ránk dolgozóik lelkesedése. Beszélgetéseink során láttuk, hogy büszkék a szocialista építésben elért sikereikre, tudatosítják történelmi felelősségüket a német munkásosztállyal és a német nemzettel szemben a Német Demokratikus Köztársaság, Németország történelmében az első munkás-paraszt állam további megszilárdulásáért és felvirágzásáért. A szocializmus fejlődése hazájukban az egész német munkásosztály, az egész német nép számára rendkívül nagv jelentőséggel bír. A Német Demokratikus Köztársaság békeszerető és demokratikus állam, melyben a hatalom a munkásoké és a parasztoké —, megalakulása súlyos csapást mért a német imperializmusra és a nemzetközi reakcióra. A német munkásosztály forradalmi hagyományait és a német nemzet haladó eszméit megtestesítő Német Demokratikus Köztársaság nagy rokonszenvünket és sokoldalú támogatásunkat élvezi. Az elmúlt tíz év meggyőzően igazolja, milyen sikereket arattak hazájuk dolgozói a szocializmus építésében Németország Szocialista Egységpártjának vezetésével. Szorgalmas munkájukkal lényegében helyre hozták a háborús károkat. A kétéves és az első ötéves népgazdaságfejlesztési terv teljesítésével köztársaságuk erős ipari országgá vált, mely az ipari termelés terjedelmét tekintve európai' viszonylatban az ötödik helyen áll. Mély elismeréssel adózunk a Német Demokratikus Köztársaság munkásosztályának, műszaki értelmiségének és minden dolgozójának. Önökkel együtt örülünk a szocialista építésben elért nagy sikereiknek. Elismerjük és nagyra becsüljük szövetkezeti és magángazdálkodó parasztjaiknak a mezőgazdasági termelésben és az országépítésben elért eredményeit. Ez a reális alapja annak, hogy megvalósítsák pártjuk programját a békéért, a szocializmus győzelméért és egész Németország békeszerető és demokratikus államként való nemzeti megújhodásáért folytatott küzdelmükben. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói a hétéves népgazdaságfejlesztési terv merész feladatainak teljesítésével megkezdték hazájuk nagyméretű szocialista építését. Meggyőződésünk, hogy Németország Szocialista Egységpártjának V. kongresszusán kitűzött harci programjukat sikerrel teljesítik. Hazájuk dolgozói kezdeményezésének nagyvonalú kibontakozása is ezt bizonyítja. Ezt fejezi ki a szocialista munkabrigádok mozgalma, a termelési feladatok túlteljesítése, a dolgozók lelkesedése és szilárd elszántsága, hogy teljesítik és tülteljestik a hétéves tervet. Ezt bizonyítja a dolgozók öntudatos viszonya a munkához és a társadalomhoz, a szocialista építés feladatainak teljesítésében tanúsított kezdeményezésük, igyekezetük, hogy űj szocialista módon dolgozzanak és éljenek. Meggyőződtünk róla, hogy a munkásosztály és valamennyi dolgozó szilárdan támogatja Németország Szocialista Egységpártjénak politikáját, egyetért kitűzött céljaival és munkájával aktívan elősegíti e célok elérését. (Folytatás a 3. oldalon) Közle

mény a kormány üléséről A GÉPEK ÁTADÁSÁT A GTÁ-K MÁR A JÖVÖ ÉVBEN BEFEJEZHETIK A GÉP- ÉS TRAKTORÁLLOMÁSOK ÜJ FELADATAI = A kormány 1959. november 24. ülésén értékelte a mezőgazdasági = gépeknek az EFSZ-ek számára való eladása eddigi folyamatát s a S gép- és traktorállomások további tevékenységének irányzatáról tárE gyalt. Azzal, hogy a gép- és traktorállomások az egységes földművesszövetkezeteknek adják át a mezőgazdasági gépeket, létrejönnek a gépek eddiginél jobb felhasználásának s a mezőgazdasági termelés munkatermelékenysége gyorsabb ütemű növelésének feltételei. A gép- és traktorállomások eddig traktoraik 42,9 százalékát, cséplőgépeik 62,1 százalékát, kévekötőgépeik 57,3 százalékát és több más gépet adtak el a földművesszövetkezeteknek. A gépek eladásának eddigi eredményei arról tanúskodnak, hogy a szövetkezetekben nagy az érdeklődés a gépek iránt. Ezért a gépek eladását lényegesen meggyorsíthatjuk és már a jövő év folyamán befejezhetjük. A növényvédelem céljaira és más különleges mezőgazdasági munkák elvégzésére, valamint a közeljövőben gépekkel nem teljes mértékben ellátott EFSZ-ek számára szükséges tartalékként a traktorok egy része a gép- és traktorállomásokon marad. A gépek átadásával egyidejűleg biztosítanunk kell minél több traktoros és mezőgazdasági szakember (agronómus, zootechnikus) áthelyezését az egységes földművesszövetkezetekbe s a szövetkezeteknek gondoskodniuk kell a szakemberek megfelelő munkafeltételeiről. A gép- és traktorállomások a gépek eladásának befejezése után is fontos politikai és műszaki-szervezési központok lesznek, melyek közreműködésével az állam továbbra is hathatósan elősegíti a szövetkezeti szocialista termelés fejlesztését. A GTÄ-k tevékenysége a jövőben a mezőgazdaságban az új technika bevezetésére, a traktorok, mezőgazdasági gépek karbantartására és javítására — a generáljavításokat is beszámítva —, továbbá az EFSZ-eknek nyújtott termelési és műszaki tanácsadásra fog irányulni. A GTÁ-k különösen a növényvédelem, a talaj termőképességének növelése, továbbá kisebb talajjavítások és talajrendezések terén a jövőben is végeznek mezőgazdasági munkákat. A gép- és traktorállomások a komplex technikai szolgáltatások biztosítása érdekében az adott járás keretében 1960. január 1-től a gépjavításokon kívül pótalkatrészekkel is ellátják a mezőgazdasági üzemeket. A gép- és traktorállomások gondoskodnak a jövőben az EFSZek gépesítési, valamint más szakembereinek neveléséről is. A kormány egyúttal elrendelte, hogy a kerületi és központi mezőgazdasági javítóműhelyeket a Földművelésügyi Minisztérium hatásköréből az Általános Gépipari Minisztérium hatáskörébe helyezzék át. E vállalatok végzik majd a mezőgazdasági üzemek számára a traktorok, a bonyolult szerkezetű mezőgazdasági gépek s a legbonyolultabb összetételű részeik generáljavításait, amennyiben azokat a gép- és traktorállomások nem biztosíthatják. Ezenkívül gondoskodnak pótalkatrészek és célszerű mezőgazdasági berendezések készítéséről is. Ä kormány foglalkozott továbbá a vegyianyagokkal végzendő növényvédelem távlati biztosításának kérdésével is. A mezőgazdasági növények megvédése a kártevőktől és gyomoktól megfelelő időben és helyes módszerrel a gazdag termés elérésének fontos feltétele. A kormány megállapította, hogy az agrokémiai készülékek termelése a harmadik ötéves terv éveiben lényegében összhangban lesz mezőgazdaságunk egyre növekvő szükségleteivel. Egyben meghagyta az illetékes minisztériumoknak, hogy a jövőben fokozott gondot fordítsanak a növényvédelemhez szükséges, s az eddiginél hatásosabb új vegyianyagok előállítására, valamint termelésük minél gyorsabb megkezdésére. A kormány egyéb kérdéseken kívül külkereskedelmünkre és nemzetközi kapcsolatainkra vonatkozó számos javaslatról is tárgyalt.