Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-24 / 325. szám, kedd

Behozzák a lemaradást u Ujev napján kicserélik a cégtáb­lát a vágsellyei műtrágyagyár építke­zésén. A Hydrostav üzem veszi ét a Stavoindustriától a munkálatokat. Az átadásig még sok a tennivaló. Az épít­kezés dolgozói szeretnék letörleszteni adósságukat a terv teljesítésében. Az első félévet egyhónapos lemaradással zárták. A harmadik negyedévben va­lamit behoztak, de októberben ismét csak 91 százalékra teljesítették a ter­vet. Az év utolsó két hónapjában háromszor annyit kell építeniök, mint októberben, hogy teljesíthessék az évi tervet. Két hét óta gyorsabb ütemben folynak a munkálatok. A felsőbb párt­szervek, a gazdasági szervek, valamint az építkezési anyagokat szállító üze­mek képviselői az építkezés párt­funkcionáriusaival és vezető dolgozói­val pártnapon beszélték meg a foko­zott feladatokat, és utána új rezsim­tervet állítottak össze az üzemben. Jelenleg meghosszabbított és éjszakai műszakokban dolgoznak az építkezés dolgozói és vasárnapra brigádot szer­veztek a lemaradás behozására. A különféle munkaszakaszokon megértéssel fogadják az emberek az új célkitűzéseket. Buzma János ács­csoportjának tagjaival beszélgettünk. A társalgásra olyan időt fogtunk ki, amikor anyaghiány miatt állt a munka. Gömbfák hiányoztak. Később az iro­dában megtudjuk, hogy a raktárban van fa elég. Valóban van! Csak olyan vékony gömbfa nincs, amilyenre az ács-csoportnak szüksége van. — Ilyen nehézségeink vannak, — mondja Buzma elvtárs. — Éjjel is dolgoznánk, ha anyagunk lenne és ha gépeket kapnánk a munka megkönnyí­tésére. Magunk hordjuk ide és emel­jük a tetőre az anyagot. Nehezebb és költségesebb így a munka, meg tovább is ťart. A csoport többi tagjai helyeslően bólogatnak, s ők is sorban mondják panaszaikat. Bár a csoport tagjai a tervet 140 százalékra teljesítik, s nagy teljesítményükhöz mérten jól keresnek, bosszankodnak a hibákon. Kifogásolják, hogy gyakran nem tud­ják az egyes munkálatoknál előre a normát. Ez nehezíti a szocialista mun­kaverseny kibontakozását. Az irodai dolgozókat okolják. A munka szerve­zésével is bajok vannak. — Mi belátjuk, hogy az idő sürget mondja Illés József ács — s min­dent megteszünk, hogy a tervet mi­előbb teljesítsük. Helyes az is, hogy a béWnkeverő gépek este is dolgoznak. Olvastuk Novotný elvtárs felszólalá­sát* melyet a CSKP KB ülésén mon­dott. A gépek jobb kihasználásáról beszélt. Igaza van! Csakhogy erre mi gondolhattunk volna már nyáron, ami­kor a gépek délután háromkor leáll­tak. Az időjárás akkor kedvezőbb volt a meghosszabbított és éjszakai mű­szakokra. Hasonlóan beszélnek a gépkocsive­zetők, akik sáros utakon nehéz kö­rülmények között fuvarozzák az épít­kezési anyagot. Marek elvtárs, az emelődarus autó vezetője azt mondja, hogy munkatársai ennek ellenére min­dent megtesznek a lemaradás beho­zására. A vasárnapi brigádokban va­lamennyien résztvesznek. Azonban ők sem helyeslik, hogy csak most kez­dik el két műszakban a munkát, és amikor szép idő volt, akkor lanyhán folyt a terv teljesítése. i— Már hónapok óta figyelem ­mondja Marek elvtárs - hogy a hónap elején éppen hogy teszünk valamit és később hajrával akarjuk behozni azt, amit kényelemből elmulasztottunk. Októberben még a hónapot is meg­nyújtottuk, november 5-ig dolgoztunk az októberi terv teljesítésén. így is nagy volt a lemaradás. Most arra az öt napra is dolgoznunk kell, amivel megrövidítettük a novembert. Nincs Sz rendjén. Nem csinálhatunk ma­gunknak más naptárt az építkezésen. Bajok vannak a szombatokkal is. Egyes mesterek és hivatalnokok már pénteken hazamennek, és akadnak munkások, akik követik ..példájukat". Michálik elvtárs üzemi őr mutatott rá erre a pártszervezet taggyűlésén. A pártszervezet intézkedni fog. Rendet teremt a mulasztókkal. Azon­ban nem maga, hanem a gazdasági vezetők útján. Hisz ők felelnek érte, nekik kell biztosítani a rendszeres munkát. A vasárnapi műszakokat is. A pártszervezet tagjai agitációs mun­kával és példamutatással megteszik a magukét, segítenek majd. De a gaz­dasági munka közvetlen irányítása, az építkezési anyagok beszerzése, a gépi berendezésről való gondoskodás és általában a munkafeltételek biztosí­tása elsősorban a gazdasági vezetők feladata. Akadnak azonban építkezési veze­tők, akik ezt rosszul értelmezik és feleslegesnek tartják, hogy a párt­Szervezet gazdasági ügyekkel foglal­kozzék. Mikor a pártonkívüli Vincent Hanzelt, az építkezési részleg veze­tőjét megkérdeztük, milyen kapcso­lata van a pártszervezettel, azt vála­szolta, hogy tőle sem a pártszervezet, sem a pártcsoport nem akart még semmit. Szerinte nincs is rá szük­sége. Szakember, érti a munkáját, és ő a felelős. De kinek? Csak a gazda­sági vezetőknek, vagy a pártszerve­zetnek is? Azért azonban, hogy Vincent Han­zel csak a gazdasági irányítást látja, nem őt, hanem a kommunistákat hi­báztatjuk. Hisz egyik taggyűlésükön határozatot is hoztak, hogy a pártta­gok az építkezésen előforduló hiá­nyosságokat a gazdasági vezetőkkel közösen tárgyalják meg és orvosolják. Nem igaz, hogy Vincent Hanzel részlegén nincsenek problémák. Hisz októberben a tervet csak 77 százalék­ra teljesítették és a béralapot 19,4 százalékkal túllépték. Pedig igen fon­tos munkarészleg ez. Mégis többezer méteren késve csinálják a betonuta­kat, 18 hektár terület parkosítása és fásítása nem folyik a terv szerint, a központi gépműhely építésénél rossz anyagellátás késleltette a munkát stb. - Nagy a fejetlenség — mondja az építkezés részlegvezetője. Októberben már megvoltak a gépműhely alapjai. A szükséges vasszerkezet idejében megérkezett, azonban hat méteres da­rabokban. Nekünk két méterrel hosz­szabb kellett. Visszaküldtük a szállí­tónak és vártunk. Később még egy szállítmányt kellett visszaküldeni. Ekkor már nyugtalanított a lemara­dás a terv teljesítésében. A vasszer­kezet ide-oda szállításával több mint fél hónapot vesztettünk. Nekem kel­lett teherautóval érte mennem. Fél nap alatt Bratislavában beszereztem a szükséges vasszerkezetet, azonban lemaradásunkat a terv teljesítésében már nem tudtuk behozni. Az említett esetben nem ártott vol­na, ha a gazdaság: vezetők a kommu­nistákhoz fordulnak. Nem azért, hogy ők menjenek el az építkezési anya­gért, hanem hogy intézkedjenek. Elis­merjük, hasznos dolgot végzett Vin­cent Hanzel azzal, hogy anyagbeszer­zés miatt járt-kelt, azonban más munkáját végezte. Hová jutna, ha minden anyagszállítmányért maga menne el. Most különösen fontos, hogy a gazdasági dolgozók ne végezzék munkájukat elvontan a kommunisták politikai tevékenységétől. Az, hogy az építkezési részleg vezetői a csoport­vezetőkkel megtárgyalják az egyes munkálatok határidejét, hogy tudat­ják velük, milyen prémiumokat kap­nak a dolgozók, ha teljesítik a tervet — még nem minden. A kommunisták politikai munkájának jelentőségét sem szabad lebecsülni, mivel ez is előmozdítja a munkálatok ütemét. Az üzemi pártszervezet fontosnak tartja, hogy a szakszervezet jobban végezze a munkáját. Az építkezésen közel ötszáz szakszervezeti tag van, M A vágsellyei Duslo vegyiipari kombinát építői hazánk felszabadítása 15. évfordulójának tiszteletére elhatározták, hogy az idei építési tervet de­cember 20-ig teljesítik. Képünkön Borza Gyula 5 tagú csoportját láthat­juk munka közben. (CTK) felvétele. bár hónapokkal ezelőtt csak 175 volt. A tagság jogosan követeli, hogy ne csak az elnök, hanem az üzemi bi­zottság mint egész és az egyes bi­zottságok is dolgozzanak. Mennyire fontos volna a bérbizottság munkája. A nemzeti biztosítás bizottságától is sokat várnak a tagok. Az építkezésen nagy igyekezetet fejtenek ki a kommunisták, hogy a kötelezettségvállalások és a szocialis­ta munkaverseny most, mikor olyan fontos feladat előtt áll az üzem. ne legyen formális. Eddig főleg papír­munkából állt az egész. A mesterek leírták, milyenek az igények, s a dol­gozók anélkül, hogy lényegben át­gondolták volna, aláírták a kötele­zettségvállalást. Az ellenőrzés abból állt, hogy a hónap végén a mester átnézte, mit végeztek a dolgozók, összehasonlította azt a vállalásban ki­tűzött feladatokkal és jelentette, mennyiben teljesítették a dolgozók „adott szavukat". A szakszervezet fordulatot akar elérni a kötelezettségvállalások szer­vezésében és értékelésében. Legfonto­sabbnak tartják megismertetni a dol­gozókkal csoportonként és egyénen­ként, milyenek a feladatok az év vé­géig. De tudatják a dolgozókkal azt is, hogy fokozott munkaigyekezetü­kért milyen jutalomban részesülnek. Nagy változások történnek az építkezés gazdasági és politikai éle­tében. Azok a célkitűzések melyek szerint idő előtt teljesítik az évi tervet, és így adják át a munkála­tokat a Hydrostav-üzemnek, megala­pozottak és teljesíthetők. Ha minden a régiben maradna, lehetetlen volna a feladatot teljesíteni. Azonban az építkezési dolgozók a pártszervezet vezetésével és intézkedéseivel képe­sek a „lehetetlent" megvalósítani. Drábek Viktor Megemberelték magukat A kisráskai EFSZ az elmúlt években a nagykaposi járás utolsó szövetkezetei között kullogott. Az év elején azonban megemberelték magukat a szövetkezete­sek és sokkal odaadóbban, lelkesebben fogtak munkához. Ennek az volt az ered­ménye, hogy fokozatosan javult a gazdál­kodás, amit az is bizonyít, hogy 11 hek­tár cukorrépa földről átlag 300 mázsás termést takarítottak be. A szövetkezet gazdálkodásának megja­vulását az ifjúság is elősegítette, mely külön munkacsoportban szép eredménye­ket mutat fel a növénytermelésben. Kul­turális téren ugyancsak fejlődés tapasz­talható a községben. Nemrég műkedvelő színjátszócsoport alakult, mely színda­rabok, táncok előadásával szórakoztatja a lakosságot. A falunak már állandó mo­zija is van, mely vonzóvá teszi az if­jak előtt a falusi életet. Bajusz János, Voján TANULNI LEHET TOLUK ~ Nem új keletű az a mondás, — hogy az állami gazdaságok a szocialista nagyüzemi mező­— gazdaság példaképei a szövet­— kezetek számára. Bár elvétve ~ az állami gazdaságok munkája — sem éri el a kívánt szintet, — mégis azt kell mondani: van — mit tőlük tanulni! Nincs szándékomban egy általános elmefuttatást írni, hanem konkrét tények alapján próbálom mindazt igazolni, ami a címben áll. A Nagy­megyeri Állami Gazdaság és a nagy­megyeri járás szövetkezeteinek ered­ményei között próbálok párhuzamot vonni. Mindenekelőtt azonban beszélni kell arról, hogy a nagymegyeri járás szövetkezetesei a főbb termelési mutatókban — a járási pártkonferen­cia célkitűzéseinek megfelelően — már az idén elérték a második ötéves terv végére előirányzott termelési szintet. Beadási kötelezettségüket a tejen és a sertéshúson kívül jóval túlszárnyalták. A járási pártbizottság vezető titkárának szavai szerint az év végéig a tej- és disznóhúsbeadást is hiánytalanul teljesítik. Az idei jő gazdasági eredmények természetesen a szövetkezetek bevételében is meg­mutatkoztak. A múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva 10 MILLIÓ KORONÁVAL EMELKEDETT a bevételük. Ez lehetővé teszi, hogy jövőre lényegesen többet fordítsanak a termés színvonalának emelésére. A jó eredmények azonban kissé elhomályosodnak, ha a járás terüle­tén gazdálkodó állami gazdaságok eredményeivel hasonlítjuk össze. Az állami gazdaságok a termelés ága­zatában messze a szövetkezetek előtt járnak. Hogy az állítást konkrét té­nyekkel is igazoljam, csupán két pél­dát fogok megemlíteni. A szövetke­zetesek járási méretben 520 liter te­jet termelnek egy-egy hektár után. Más járások szövetkezeteinek ered­ményeihez képest ez szép siker, de a Nagymegyeri Állami Gazdaság eredményei mellett eléggé eltörpül­nek, mivel az állami gazdaság dolgo­zói egy-egy hektár után az idén már 800 liter tejet termeltek. A sertéshústermelés terén szintén az állami gazdaságok járnak az élen. Sertéshústermelésük többszörösen a szövetkezetesek fölé emelkedik. Az állami gazdaságokban 554 KG SERTÉSHÚS JUT egy hektárra, míg a szövetkezetek­ben a sertéshústermelés csupán 90 kg között mozog. Ezek a tények világosan igazolják, hogy a szövet­kezetek még sokat tanulhatnak az állami gazdaságoktól, ahol már jóval nagyobb mértékben alkalmazzák az új munkamódszereket és a munka szervezésében is jóval a szövetkeze­tek fölött állanak. Az összehasonlítás azonban egyéb dolgokra is figyelmeztet. Többek kö­zött arra. hogy minden föltétel adva van ahhoz, miszerint a szövetkezetek is az állami gazdaságok színvonalára emelkedjenek. Ezt igazolják a járás élenjáró szövetkezetei, amelyek nem­csak egy szinten mozognak az állami gazdaságokkal, hanem esetenként egyes állati termékekből már túl is szárnyalták eredményeiket. A járási átlagon azonban sokat rontanak a gyengén gazdálkodó szövetkezetek, mint például a csicsói, ahol az egy hektárra eső tejtermelés még a 200 litert sem éri el, vagy a nemesócsai szövetkezet, ahol 32 kg sertéshúst termelnek hektáronként. MI HÁT A LEGSÜRGŐSEBB TEENDŐ? Az, hogy a lemaradozó szövetke­zetekben mindenekelőtt a kommu­nisták tegyenek meg minden tőlük telhetőt s jobb eredmények elérésért serkentsék a szövetkezet pártonkí­vüli tagjait is. A kommunisták legye­nek a fejlődés szorgalmazásának él­harcosai. Szarka István Az ipar nagyarányú fejlődése a kassai kerületben A Kassa melletti kohászati kombi­nát építésének megkezdésével szo­rosan összefügg a mellék- és kiegé­szítő részlegek, valamint további fontos ipari üzemek építése. Ezeken az építkezéseken elsősorban a Hron építészeti üzem, a Magasépítészeti vállalat, valamint a kassai mérnöki Topoľčanybait két új gyár épül (ČTK) — A prievidzai Priemstav dolgozói múlt év augusztusában meg­kezdték Topolčanyban egy korszerű malátagyár építését. Feltételezik, hogy a tervezet pontossabbá tételével és újabb építési technológia érvény­re juttatásával mintegy 4 millió koronával csökkentik az építkezési költségeket. Az új malátagyár évi 16 500 tonna maláta előállítására lesz alkalmas és a terv szerint ebből a mennyiségből 11 600 tonnát külföldre szállít 5000 tonnát pedig az új to­poleanyi sörgyárba, melynek építését 1960 elején kezdik meg. A korszerű berendezésű sörgyár évi teljesítőké­pessége 300 ezer hektoliter lesz, de feltételezhető, hogy termelését ké­sőbb 500 ezer hektoliterre növeli. építkezés vesz majd jelentős mér­tékben részt. A Keletszlovákiai Kohómü zavarmente* üzemeltetéséhez szükséges mészkövet a veeláryi Nagybányában fogják fejteni. E körzetben loma közelében korszerű ce­mentgyárat és nagy mészégetőt építenek a jövőben a mészkő s a kohókombinát hulladékanyagát képező salak és hamu feldolgozására. Csány községben épületele­meket gyártó üzem és másutt építészeti iparunk további termelési részlegei épül­nek. A kerületben gépipari üzemek építését s a már létezők kibővítését is tervezik, ami különösen a kassai Keletszlovákiai Gépgyárra, a poprádi Tatra-vagongyárra, a prakovcei gépgyárra és a krompachyi Szlovák Elektrotechnikai Üzemre vnoatko­zik. Alsó Mecenzéfen szintén új üzem épül, melyben kovácsolt szerszámokat gyár­tanak majd. Üj vegyi, élelmiszer- és köz­szükségleti ipari vállalatok s üzemek épí­tését, valamint bővítését is tervezik. A kerületben a harmadik ötéves terv évei folyamán 31 900 lakásegységet építe­nek. ltlHIHIH»iililliHlliitlt*IW*itiHH»titt4imH)HiHIII||HHHmiimiH)|lllltm HI A Staré Ouholice-i EFSZ a kralupyi járás egyik leg­jobb szövetkezete. 272 hektár mezőgazdasági te­rületen munkálkodnak. Érlelődik a szomszéd szö­vetkezettel való egyesülés gondolata is. A harminc éves MVDr. Václav Chyský körzeti állatorvos az állat­állomány fejlesztése és nagyobb hasznossága érde­kében minden hozzá be­osztott szövetkezetben és állami gazdaságban felfek­tette a szaruasmarhaállo­mány egészségvédelmi in­tézkedéseinek a tervét. A nyilvántartási és ellen­őrzési könyvecskebői, ame­lyet az elnök és a köny­velő jelenlétében a szövet­kezeti irodában tanulmá­nyozunk, első pillantásra kitűnik a szarvasmarha­állomány, annak állapota, minden érdemleges válto­zás, mit ír elő a terv, mi­lyen a tuberkulináció (a tuberkulózissal való fertő­zöttség megállapítása ) eredménye az egyes istállókban. A tervezett •szarvasmarhaállomány 199 darab, ebből 81 tehén. A jelenlegi állomány 214 da­rab, ďe csak 11 tehén. A tehenekkel tehát lema­radtak. A rendszeres nyil­vántartás és ellenőrzés Tisztelik és becsülik már 1958. október 16-a óta, tehát több mint egy esz­tendeje folyamatban van, az utolsó tuberkulináció 1959. július 16-án volt. Az csak természetes, hogy minden állat számozott és a tüdővészesek a fülükön külön meg vannak jelölve. És mert előfordulhat, hogy a szövetkezeti irodában — az ördög nem alszik — a könyvecske eltűnhet, Chy­ský elvtárs azonos köny­vecskéket vezet saját cél­jaira és azonos jelentése­ket küld a járás illetékes osztályára. Nagy segítség a köny­vecske, mert az előszó az állatorvos tanácsa, ren­delkezése elrepülhet, de az írás megmarad és ezért az állatorvos minden taná­csát, rendelkezését köny­nye,n érthető formában bejegyzi és a zootechnikus ­sal, akivel állandó kapcso­lata van, valamint a szö­vetkezet elnökével aláírat­ja. Ilyen bejegyzés például, hogy az egészséges allatok külön, lehetőleg korszerű istállóban tarlandók. Ahol éppen látogatóban va­gyunk, ott a szövetkezet tagjai arra a legbüszkéb­bek, hogy ők ezt már meg­valósították és bevált. Így aztán könnyebben megy a borjak nevelése is. Az állatorvos tanácsára jól bevált az istálló körüli és gyengeárammal töltött drótkerítéssel szegélyezett kifutók létesítése. Az egészséges állatok istálló­jában két külön boxot tartanak fenn a mester­ségesen megtermékenyí­tendő állatok számára. Staré Ouholicén nem beosülik te az állatorvos preventív vagy kuratív jellegű tanácsait. Meggyő­ződtek róla, hogy a tudo­mányos felkészültségű szakember tanácsa aranyat ér. Chyský elvtárs pedig nem fukar a jószándékú tanácsadásban. Egyszer azt írja be a könyvecskébe, milyen magasra hányják a szalmát az állatok alá, egyszer azt, mivel etesse­nek, ha bizonyos betegs'ég elötünetei mutatkoznak, sőt előírja azt is, milyen legyen az istálló ablaka, hogy az állat meg ne fáz­zék és mégis friss leve­gőhöz jusson. Rövidre szabott látoga­tás is elég annak megálla­pításához, hogy Chysý elv­társat tiszteli és szereti a falu népe. Különben nem üdvözölnék messziről és nem szólítgatnák oly ked­vesen. Ezt bizonyítják Če­nék Dolejší, a szövetkezet népszerű elnöke, Antonín Smetana, a szövetkezet is­kolázott könyvelője, az állatgondozók, etetők, min­denki, akivel találkoztunk: És: meggyőződtem róla magam is. Nincs nagyobb elismerés a dolgozók sze­reteténél. Pedig Chyský elvtársnak nincs könnyű dolga. Tíz falu, tizenhárom mezőgaz­dasági üzem (EFSZ-ek és állami gazdaságok) es a körzete területén még egyénileg gazdálkodó pa­rasztok állatállománya tartozik gondoskodása alá. Lakóhelyétől legmesszebb fekvő munkahelyéig a tá­volság 12 kilométer. Jól jön a gépkocsi, ha még oly rozoga is. Chyský elvtárs és állat­orvos társai hasznos mun­kát végeznek. Megérdem­lik, hogy felfigyeljünk rá­juk. Szily Imre ÜJ SZÓ 4 * 1"59. november 24.

Next

/
Thumbnails
Contents