Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-22 / 323. szám, vasárnap

Vítág proletárjai, egt/esiüietek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. november 22. vasárnap 50 fillér XI. évfolyam, 323. szám A TERV - TÖRVÉNY Államunk területi szervezetének jelentős változásai, amelyekről Novot­ný elvtárs a CSKP KB* szeptemberi ülésén, majd pedig a vezető pártdol­gozók tanácskozásán beszélt, rendkí­vüli mértékben befolyásolni fogják gazdaságunk tovább fejlődését is. Az átszervezésnek ugyanis alapvető elve a gazdasági érdekek szem előtt tar­tása. A területi átszervezés így hoz­záidomul gazdaságunk 15 esztendős gyors fellendülésének követelményei­hez, éspedig úgy, hogy létrejönnek a többé-kevésbé egységes gazdasági te­rületek. Ezeknek a területeknek jel­legét az határozza meg, hogy a nép­gazdaságnak melyik ágazata tölt be itt döntő szerepet. Természetesen más, nem kevésbé fontos tényezőket is tekintetbe veszünk az átszervezés megvalósítása során. Ez különösen a járásokra vonatkozik. A lényeg azon­ban az, hogy az eddigi területi meg­szervezés nem áll összhangban a ki­alakult új helyzettel, a termelőerők hatalmas méretű kibontakoztatásával és ha nem folyamodnánk ehhez az in­tézkedéshez akkor ez fékezné gazda­ságunk fejlődését. A területi átszervezés mellett szá­molunk azzal is, hogy további körzeti, illetve helyi jelentőségű vállalatok a nemzeti bizottságok hatáskörébe ke­rülnek. így még jobban kiszélesítjük a közvetlen operatív irányítást és el­mélyítjük a demokratikus centraliz­must. Sok függ most attól, hogy helyesen értelmezzük a nemzeti bizottságok jogköre ezen további bővítésének ér­telmét és célját. Nincs itt helye sem­miféle lokálpatriotizmusnak, elsőren­dű az állami terv, egész népgazdasá­gunk érdeke. Ha nem ezt az útat járnók, zavart idéznénk elő gazdasá­gunkban, nemhogy meggyorsítanánk, hanem lelassítanánk fejlődését, külön­böző aránytalanságok keletkeznének és újabb nehézségekkel kellene meg­küzdenünk. Mi tehát a tervbevett változtatások értelme és célja? Elsősorban az, hogy a közvetlen operatív irányítás köze­lebb kerüljön a termeléshez és így jobban felkarolhassa a helyi kezde­ményezést, jobban kiaknázhassa a he­lyi anyag- és nyersanyag-forrásokat, gyorsabban feltárhassa a termelési tartalékokat és így hatékonyabban megvalósíthassa az országos népgaz­dasági terv célkitűzéseit. Ezen intéz­kedés további célja, hogy a vállalatok idejében reagálhassanak a lakosság szükségleteire és az eddiginél jobban kielégítsék őket. A változtatások megvalósítása tehát növelni fogja a dolgozók részvételét népgazdaságunk irányításában. Lát­hatjuk, hogy az új intézkedések ér­telme és célja nem áll ellentétben az egységes országos népgazdasági terv követelményeivel, hanem feltéte­lezi e célkitűzések eddiginél még tökéletesebb elérését. A terv továbbra is törvényt jelent a vállalatok szá­mára. S ez az eddiginél még foko­zottabb mértékben érvényes. A válla­latok munkáját elsősorban annak alapján fogjuk mérlegelni, hogyan teljesítik tervfeladataikat, aszerint vajon megértették-e, hogy a terv kö­telező törvény számukra, amelyet minden szervnek és szervezetnek, funkcionáriusnak feltétlenül be kell tartania. Ezt az elvet lényegében mindenki teljes egészében elismeri. Egyes ese­tekben azonban ez csak a dolog el­méleti része és a gyakorlat valami mást mutat. Nemegyszer tanúi va­gyunk annak, hogy pl. a kerületi építkezési vállalatok a „saját" kerü­letükben túlszárnyalják a lakásépítés tervét, de még az ennél is fontosabb feladataikat más kerületekben csak immel-ámmal teljesítik. Márpedig azt az elvet, hogy a terv — törvény, nem elég csak szavakban elismerni, ha­nem tettekkel kell a gyakorlati élet­ben megvalósítani. Egyes elvtársak a területi átszer­vezés változásairól beszélve leegy­szerűsítik ezt a kérdést, amikor azt állítják, hogy lényegében csak másol­juk a Szovjetunióban bizonyos idővel ezelőtt foganatosított intézkedéseket. Ez a gépies összehasonlítás nem vesz tekintetbe néhány sajátos és lényeg­bevágó tényt. A Szovjetunióban a gazdasági területek nagysága és ipari potenciálja többszöröse a mi létrejövő területünk nagyságának. A Szovjet­unió területei jelentős mértékben ki­elégítik az itt élő lakosság szükség­leteit és ezenkívül hozzájárulnak az egész népgazdaság fejlesztéséhez. Nálunk más lesz a helyzet. Vegyük pl. Ostrava vidékét. Ez a terület szo­ros kapcsolatban áll az egész köz­társasággal, hiszen az ostravai szén, acél és hengerelt anyag nélkül elkép­zelhetetlen a többi terület gazdasági fejlesztése. Mindez közvetlenül megkívánja, hogy gazdaságunkat továbbra is köz­pontilag irányítsuk és az egész köz­társaság szempontjából fontos vállala­tokat a minisztériumok irányítsák. Enélkül lehetetlen gazdaságunk to­vábbi fellendítése. A területek és já­rások azokat a vállalatokat fogják irányítani, amelyek a terület, illetve járás gazdasági szempontjából fonto­sak. Ilyenek pl. a sütödék, a vendég­lők. a kereskedelem egy része, egyes közszükségleti árucikkeket gyártó üzemek stb. Persze ezeknek alválla­latoknak is meglesz a helyük a köz­pontilag egységesen irányított gazda­ságban. Éppen ezért nem soroljuk be őket az ún. közüzemek közé és a te­rületi, valarftint járási szervek irá­nyításuk során továbbra is a kormány által megállapított elvekből indulnak ki. A népgazdaságfejlesztés állami ter­ve ezekre a vállalatokra is vonatkozik és teljesítése ebben az esetben is kötelező törvény. Ha ezt az elvet min­den egyes munkahelyen állandóan szem előtt tartjuk, akkor a dolgozók még tevékenyebb részvételével növel­ni fogjuk népgazdaságunk hatékony­ságát. Márpedig ez alapvető feltétele a dolgozók életszínvonala emelésének. Más ágazatok is segíthetnek Az építőipari vállalatok dolgozói­nak igyekezetét, hogy határidőre tel­jesítsék a tervet — sok esetben más ipari ágazatok fékezik, mivel válla­lásaikat nem teljesítik a meghatá­rozott időre. A felépített lakóháza­kat sok esetben nem adhatják át rendeltetésüknek azért, mert késnek a szerelési munkákkal. Ez csak fő­városunkban 600 lakás átadását kés­lelteti. Eddig 3000 lakás átadásával ma­*adt le az építőipar. Ez a lemaradás azonban nemcsak a szerelők hibája, hanem az építőké is. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy míg a brnói és a plzeni kerületek építőipari vállalatai már teljesítették a lakás építés ter­vét, sok kerületben azonban még né­hány száz lakás átadásával maradtak adósak. Ezt a lemaradást főleg a téli időszakra való rossz felkészülés okozta. Szlovákia területén még a la­kások tervezett 40 százalékát kell átadni és ez a szám kell, hogy moz­gósítsa az építőipar vállalatait. Az Üstí nad Labem-i kerületben és a Karlovy Vary-i kerületben is hasonló a helyzet. Hogy ezt a feladatot az építőipari vállalatok idejében telje­síthessék, szükséges, hogy más ipar­ágazatok is segítsenek a szerelési munkák befejezésénél. Ä csehszlovák párt­ás kormányküldöttség az NDK-ban LÁTOGATÁS A LEGNAGYOBB BERLINI ÜZEMBEN • DÍSZELŐADÁS AZ ÁLLAMI OPERAHÁZBAN • KÜLDÖTTSÉGÜNK A BITTERFELDI ELEKTROKÉMIAI KOMBINÁTBAN FRIEDRICH EBERT, NAGY-BERLIN FŐPOLGÁRMESTERE ÜDVÖZLI ANTONÍN NOVOTNÝ ELVTÁRSAT, A CSEH­SZLOVÁK PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG VEZETŐ­JÉT. Foto ČTK — UH Rublíč A csehszlovák párt- és kormányküldöttség pénteken a délutáni órákban Novotný elvtárs vezetésével meglá­togatta a Sztálinról elnevezett legnagyobb berlini üze­met. Az üzem alkalmazottainak ezrei fogadták az épület előtt és munkahelyeiken a csehszlovák vendégeket. No­votný, Široký és a többi elvtársak megtekintették az Üzem egyes részlegeit. Szívélyes fogadtatásban része­sültek mindenütt, ahová eljutottak. Ezután baráti mani­fesztációi rendeztek az üzem nagy éttermében. \ mani­fesztáción Paul Werner, a berlini kerületi pártbizottság első titkára és Otakar Šimúnek elvtárs mondott beszé­det. (Lapunk 3. oldalán közöljük). A csehszlovák párt- és kormánvküldöttség berlini lá­togatásának második napja az Állami Operaház dísz­előadásának megtekintésével ért véget. Küldöttségünk részt vett Mozart Figaro házassága című operájának előadásán. A színház csarnokában Alexander Abusch, az NDK kulturálisUgyi minisztere és Max Burghardt ptofe«szor, az Állami Opera főintendánsa üdvözölte Antonín Novotný elvtársat, a CSKP KB első titkárát, a Csehszlovák Köz­• társaság elnökét és a küldöttség többi tagját. A díszpáholyban a csehszlovák párt- és kormánykül­döttség tagjai mellett Ottó Grotewohl, az NSZEP KB politikai irodájának tagja, az NDK miniszterelnöke, Bruno Leuschner. az NSZEP KB nolitikai irodájának tag­ja, miniszterelnökhelyettes, az Állami Tervbizottság el­nöke és Alexander Abusch kulturálisügyi miniszter foglalt helyet. Az előadáson az NDK politikai és kultu­rális életének vezető személyiségei is részt vettek. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség Novotný elvtárs vezetésével szombaton megkezdte többnapos körútját az NDK-ban. A küldöttség a déli órákban a Halle kerületbeli Bitterfeldbe érkezett, mely az NDK fontos szén- és vegyiipari központja. A kombinátban az üzem és a város több mint 40 ezer dolgozója fogadta a vendégeket. Küldöttségünk meg­ismerkedett a kombinát termelésével és a szocialista munkabrigádok mozgalmával. (Folytatás a 3. oldalon) A Guineai Köztársaság elnöke hazánkba látogat = (CTK) - Sekou Toure, a Gui­E neai Köztársaság elnöke, minisz­5 terelnöke Antonín Novotný köz­= társasági elnök meghívására kísé­= retével 1959 november végén — Csehszlovákiába látogat. Nagyszerű teljesítmény Az ostrava-karvinái bányakörzet dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tett felaján­lások teljesítésével elérték a bánya­körzet történetében a legnagyobb napi fejtést. A múlt héten a napi fejtés meghaladta a 80 530 tonnát, ami 20 tonnával több, mint az eddigi legjobb eredmény, amelyet 1959. január 30-án értek el. Á legtöbb szenet a Sztálin, Petr Cingr és a Duk­la Bányák dolgozói fejtették. AKADALYOZZUX MEG a nemzetközi helyzet újabb romlását Hruscsov elvtárs levele a sajtóhoz MOSZKVA (ČTK). — NYIKITA HRUS­CSOV A SAJTÓHOZ INTÉZETT LEVELÉ­BEN MEGKÖSZÖNI A SZOVJET ÉS KÜL­FÖLDI ÁLLAMPOLGÁROKNAK A SZOV­JETUNIÓ MINISZTERTANÁCSÁHOZ ÉS AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁHOZ A KÖ­ZELMÚLTBAN TETT AMERIKAI LÁTOGA­TÁSÁVAL KAPCSOLATBAN INTÉZETT LEVELEIKET ÉS TÁVIRATAIKAT. Levelében azt írja, hogy amerikai munkások, farmerek, értelmiségiek és vál­lalkozó körök képviselői sok baráti leve­let küldtek. A levélírók örömmel fogad­ják a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kének és az amerikai elnöknek kölcsönös látogatását. Óhajukat fejezik ki, hogy to­vább javuljon a Szovjetunió és az USA viszonya, legyen baráti, s hogy a szov­jet kormány továbbra is a hidegháború és a hajmeresztő fegyverkezés beszüntetésére törekedjék. A szovjet kormány mindenkor lenini bé­keszerető külpolitikát folytatott és fog a jövőben is folytatni — írja Nyikita Hrus­csov. A más államok belUgyeibe való be nem avatkozás elvét tartja szem előtt, kölcsönös alapon együttműködésre és ba­rátságra törekszik minden országgal, min­dent elkövetett és el fog követni a világ­béke megszilárdítása érdekében. A szovjet kormány tejvei azonosak a világ népeinek nemes vágyaival, melyeket leveleikben fejeztek ki — hangsúlyozza Hruscsov elvtárs. Most olyan feltételek ala­kultak ki, hogy megakadályozhatjuk a hi­degháború híveit, nehogy újra a nemzet­közi helyzet romlását idézzék elő. A szovjet kormány és a szovjet nép erejétől telhetően mindent megtesz, hogy az államok kapcsolatai javuljanak, hogy az emheriség örökre megszabaduljon a háború veszélyétől, hogy győzzenek a bé­kés együttélés elvei. A Szovjetunió és az VSA tudományos, technikai, kulturális és iskolaügyi egyezményt kötött Moszkva (TASZSZ) — A Szovjetunió és az USA Moszkvában egyezményt írt alá az 19R0—1961. években a tudomány, a technika, az iskolaügy és a kultúra terén folytatandó együttműködésről. Az egyezményt azután kö­tötték meg, hogy a küldöttségek vezetői, Georgij Zsukov, a külföldi kul­turális kapcsolatok állami bizottságának elnöke és Lecwellyn Thompson, az USA szovjetunióbeli nagykövete november 6-tól 20-ig tárgyalásokat folytattak. Az egyezmény magába foglalja a küldöttségek cseréjének módját a tudomány a technika, az iskolaügy és a kultúra valamennyi területén. Az előző hasonló egyezményt a két ország 1958. január 27-én kötötte meg. Az új egyezmény körülbelül azonos arányban határozza meg a küldött­ségcserét, egyes ágakban, azonban mint például a mezőgazdaságban csökken a cserelátogatás. Az egyezmény leszögezi, hogy mindkét fél nagy jelentőséget tulaj­donít a tudományos csere bővítésének Felépült a Latorca balparti gátja (ČTK) November 21­én a kassai műszaki építkezések dolgozói ünnepélyesen befejez­ték a Latorca balparti gátjának építését. A Latorca balparti gátjá­nak határidő előtti befejezése óriási sikert jelent az építészet munkájában. A 20.6 km hosszú balparti gátat 1 évvel korábban fejez­ték be és az egész épí­tési időszak alatt 1432 000 köbméter föl­det helyeztek át. A gát 6 község területén 8000 hektár szántóföl­det véd meg az árhul­lámtól. Ennek a terü­letnek több mint a fe­lét szántóföldekké vál­toztatják. Már az épít­kezés közben a közsé­gek szövetkezetesei több mint másfélezer kevés hozamú rétet szántottak fel. Az ün­nepi /gyűlésen Ján Matyi, a polyáni szö­vetkezet elnöke a szö­vetkezet dolgozóinak nevében kötelezettsé­get vállalat, hogy a harmadik ötéves terv mezőgazdasági felada­tait három év alatt teljesítik. és minden szükséges lépést megtesz a Szovjetunió Tudományos Akadémiá­ja és az USA Országos Tudományos Akadémiája között 1959. július 9-én megkötött egyezmény megvalósításá­ra. Mindkét fél fenntartja magának a lehetőséget a tudósok utólagos kikül­désére. Az egyezmény az atomerőnek békés célokra való felhasználásában folyta­tott együttműködés kibontakozására számít. E téren közös munkák szer­vezésének óhaját fejezi ki. Az egyezmény megnevezi azokat az ipari, építőipari, közlekedési és ke­reskedelmi ágakat, melyekben 3—4 hétre megszervezik a küldöttségek kölcsönös látogatásait. A mezőgazdaság terén a Szovjet­unióba látogató amerikai küldöttsé­gek megismerkednek a tervezésben, az élelmiszerfeldolgozásban végzett kutatásokkal és gyakorlattal, a szikes talajok elleni küzdelemmel, a takar­mánytermeléssel és a legelők gondo­zásával. Az egyezmény az iskola- és az egészségügynek szenteli a legnagyobb figyelmet. Mindkét fél megegyezett a szovjet és amerikai egyetemek hall­gatóinak, jelöltjeinek, fiatal tanárai­nak és tudományos dolgozóinak cse­réjéről. Az 1961-1962 években azon­ban e csere nem haladja túl a 85 személyt. A moszkvai egyetem a Co­lumbiai Egyetemmel, a leningrádi egy tem a Harwardi Egyetemmel, a kijevi a Jale Egyetemmel, a taskenti pedig az Indián Egyetemmel cseréli Moszkvában ] ki tanárait és előadóit. Az USA és a Szovjetunió kölcsönö­sen orosz és angol nyelvtanárokat fog meghívni. Az USA és a Szovjetunió orvosai évente közös tudományos üléseket rendeznek, melyeken meg­tárgyalják a rák-, a szívbetegségek és a gyermekbénulás problémáit. Az egyezmény megállapítja, hogy mindkét fél elősegíti a nagy szak­képzettségű orvosok cseréjét, akik megismerkednek a tudományos inté­zetek munkájával, kicserélik tapasz­talataikat és közös kutatást fognak végezni. Az egyezmény a zeneművészeti és színművészeti együttesek és szólisták cseréjére is számít. Mindkét részről lépéseket tesznek, hogy a filmek vá­sárlása az egyenjogúság és kölcsönös anyagi előnyök alapján történjék. Biz­tosítja 15—20 dokumentumfilm ki­cserélését. Mindkét részről elősegítik a rádió­és televíziós adások kicserélését Mű­sorra tűzik állami és közéleti ténye­zők beszédét. Az Amerika és a Szovjetunió című folyóiratok példányszámát 77 ezerre emelik. Mindkét fél elvben megegyezett, hogy közös alapon közvetlen repülő­összeköttetést létesítenek az. USA és a Szovjetunió között. A Szovjetunióban és az USÁ-ban baráti sportversenyeket rendeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents