Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-21 / 322. szám, szombat

BHSS m a Föld meghódítására Ujabb lépés Gát a Bering-szorosban A világűr meghódításának lélegzetelállítóan izgalmas kísérletei sem terelhetik el figyelmünket — a Föld meghódításáról. A Földön is van még sok meghódítani való. Például P. M. Boriszov Sztálin-díjas szovjet mérnök tervet készített a Bering-szorosban létesítendő hatalmas gát felépítésére, amelynek segítségével, a terv szerzője szerint, meg lehet változtatni a sarkvidéki területek klímáját, s a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kanada területén fekvő hatalmas kiterjedésű. örök fagytól megbénított térségeket termő talajjá lehet változtatni. A Lityeraturnaja Gazeta tudósítója felkereste Boriszov mérnököt. A vele folytatott beszélgetésből idézzük ezeket az érdekes részleteket. Az ábránd megszületése Hol és mikor született meg a gondolat, hogy meg kell javítani a klímát? — A húszas évek végén, amikor befejeztem tanulmányaimat a moszkvai bányászati akadémián és Észak-Szahalinra utaztam olajat keresni. A fagyos talajon nehezen ment a fúrás és az építkezés. A kemény hideg az embereket is megviselte. Mennyit ábrándoztunk a melegről . .. Vessünk egy pillantást a térképre '— Mielőtt a gátról beszélnénk — mondja Boriszov — először rövid földrajzi ismertetést szeretnék adni. Nézzen csak ide ... (íróasztalán kiteregette a hatalmas világtérképet, amelynek középső részét a körülbelül 13 millió négyzetkilométeren elterülő Északi-jegestenger foglalja el.) A Szovjetuniót délről, délnyugatról és délkeletről magas hegyek koszorúja veszi körül. Ez azt jelenti, hogy a hegyek három oldalról elzárják az országot a meleg déli légáramlatok elől. A negyedik oldalon, északon viszont szabad az út az északisarki medence hideg légtömegei előtt. Ez az oka, hogy a Szovjetunió területének 47 százaléka az örök fagy vidéke. A hideg és száraz levegő, amely a hóval és jéggel borított óceán felől húzódik be az országba, nyáron a síkságokon felhevül és kiszívja a nedvességet a talajból és a növényekből. Ezért van gyakran aszály a Volga-vidéken, a Kaukázus vidéki síkságokon és más területeken. A hideg nagy adószedő És még egy dolog: a hideg kegyetlen rabló, óriási anyagi eszközöket vesz el az országtól. A Szovjetunió északkeleti részein és más országok hasonló klímájú vidékein az üzemek, villanytelepek, bányák stb. építése másfél-kétszer annyiba kerül, mint a mérsékelt éghajlatú vidékeken. A Szovjetunióban a beruházások mintegy 10 százalékát a hideg nyeli el. A hétéves tervre előirányzott beruházás összege 1940 milliárd rubel. Ebből tíz- és tízmilliárd rubel — adó a hidegnek. És milyen károkat okoz, hogy a téli időszakban minden évben leáll a tengeri és a folyami közlekedés! És mibe kerül az északi-tengeri út, a világ legnehezebb és legdrágább tengeri közlekedése!... Ez a helyzet a Szovjetunióban. Most nézzük meg, mi van külföldön. Nagyrészt az Északi-jegestenger az oka, hogy Japán északi részén gyakran nem érik be a rizs, hogy befagy a Sárga-tenger északi része; s gyakran okoz károkat a franciaországi szőlősgazdáknak, mennyi bajt csinál Németországban, Olaszországban. Kanadában is hatalmas térségeken örök fagy uralkodik. Az Északi-jegestenger megnehezíti az amerikaiak életét is. Alaszka: a kegyetlen fagyok hazája. Területének 70 százalékát örök fagy veri bilincsbe. Még az Egyesült Államok szívében is megmutatja hatását az északi-sarki medence rideg klimája. A Szent Lőrinc-öböl az Egyesült Államok legnagyobb iparvidékéről, a Nagy Tavak környékéről utat nyit az Atlanti-óceánhoz. A tavak hosszú hónapokon át hajózhatóak, de az Atlanti-óceánra kijárást biztosító öböl vizét az évnek csaknem a felében vastag jégpáncél borítja, s az amerikaiak óriási összegeket költenek a jég elleni küzdelemre. A Föld „vízfűtése" Először vizegáljuk meg, miért keletkezett ez a jég, - folytatja Boriszov. - Nem azért, mert az óceán vize hideg. Egyáltalán nem. Távolról sem az Öceán a „bűnös", hanem a belé ömlő folyók. Az Ob, a Lena, a Jenyiszej stb., folyók édes vize könnyebb az óceán sós vizénél. Az óceánba jutva egy felső, édesebb réteget alkotnak s ez a réteg jéggé fagy. A jég visszaszorítja a mélyen fekvő vízrétegek melegét, amely felmelegíthetné a hideg, sarkvidéki levegőt. Tehát meg kell szüntetni a jégpáncélt. De hogyan? Ezt megtehetné a meleg Golf-áram, amely az Atlanti-óceánból kerül az Északi-jegestengerbe. Ha érintetlenül jutna az északi sarkvidékre, gyorsan felolvasztaná a jeget. Az Északi-jegestenger azonban az atlanti bejáratnál hideg áramlatokkal fogadja a Golfáramot - közülük a Labrador-áram és a kelet-grönlandi áram a legerősebb. Ezek együtt annyira lehűtik és elerőtlenítik a Golf-áramot, hogy az szinte egyáltalán nem tesz kárt a jégtakaróban. Vizet szivattyúzni a Jeges-tengerből a Csendes-óceánba Semlegesíteni kell tehát a hideg áramlatokat, szabad utat kell engedni a Golf-áramnak. Mégpedig a Bering-szoroson keresztül! Ha itt szivattyúkkal felszerelt hatalmas gátat építenének s átszivattyúznák a vizet az Északi-Jegestengerből a Csendesóceánba, a hideg áramlatok megbénulnának, nem találkozhatnának és vegyülhetnének a Golf-árammal. Ezek a szivattyúk ugyanakkor fokoznák a Golf-áram meleg vizének áramlását is. A melegét megőrző felszabadult Golf-áram egyenes úton jutna keresztül az Északi-jegestengeren és hiánytalanul leadhatná melegét. A meleg és a hideg áramlatok szembeáramlása helyett — ami jelenleg fenntartja és megújítja a jégtakarót — a meleg atlanti víz közvetlenül, egyenes úton jutna el az északi-sarki medencén keresztül a Csendes-óceánba s felolvasztaná a jeget. De nemcsak ez befolyásolná az éghajlat felmelegedését. A jég és a hó ugyanis a nap melegének 90 százalékát visszaveri a világűrbe. A víz ezzel szemben elnyeli a meleget. Ha egy pillanatra feltételezzük, hogy az Északi-jegestenger jégpáncélja már felolvadt, akkor a tenger vize által elnyelt meleg körülbelül 150-szer nagyobb, mint a földünkön egy év alatt bányászott, szénben, olajban és gázban rejlő hő. Földünk így hasonlíthatatlanul melegebb és csapadékdúsabb lenne. Az álom megvalósítható! — Ezek után — mondja Boriszov mérnök — áttérhetünk a Beringszoros gátjának problémájára. (Pjotr Mihajlovics elővesz egy vastag doszsziét, amely több száz gépírásos lapot, rengeteg vázlatot, sémát, rajzot, számítást tartalmaz. Üjra a térképre mutat... Itt a Bering-szoros. Ez a keskeny két csík köti össze a szibériai Csukcs-félszigetet az amerikai Alaszkával. Véleménye szerint itt kell gátat építeni.) Hogy hogyan lehet megvalósítani egy ilyen gigászi építkezést? Hogyan lehet elzárni a 74 kilométer hosszú s átlag 50 méter mély szorost? — Természetesen összeszerelt gát lenne — magyarázza a mérnök. — Körülbelül így nézne ki. (Kiterít egy ív papírt, amely vasbeton-pontonok több emeletes lépcsősorát ábrázolja). A pontonokba lennének beszerelve a szivattyúk, helyesebben szólva a vízhajtó csavarok. A pontonokat például Vlagyivosztokban és az amerikai partvidéken lehetne megépíteni, azután a Bering-szoroshoz vontatni és itt, a helyszínen összeszerelni. .Csak" 70 milliárd rubel Ehhez valószínűleg több száz milliárd rubelre lenne szükség — próbálja az újságíró kipuhatolni, menynyibe is kerülhet egy ilyen építkezés, amelyet még nem ismer az emberi történelem. — Ugyan már, mit képzel! — csodálkozik Pjotr Mihajlovics. — Hozzávetőleges számítások szerint a gát körülbelül 70 milliárd rubelbe kerülne. Ha figyelembe vesszük, hogy a szűzföldek megművelésére körülbelül 31 milliárdot költöttünk és ez az összeg már bőségesen megtérült, akkor nem tekinthetjük túlságosan nagy kiadásnak ezt a 70 milliárdot, amellyel több száz millió hektár földet lehetne hasznossá tenni. Egyes tudósok szemében a terv ma még utópisztikus ábránd. De nem is olyan régen a holdrakétát is fantáziának tekintették. Más tudósok és tudományos kutatóintézetek — miután megismerkedtek a Bering-szoros gátjának tervével — teljesen reálisnak tartják az elgondolást. A villamos energia előteremtése Minden építkezéshez villamos energia szükséges. Honnan veszik majd az áramot a Bering-szorosban, ezen a távoli lakatlan területen? — Igen, ez nehéz probléma — bólintott Pjotr Mihajlovics. — De meg lehet oldani. Aránylag sok villamos energiára lenne szükség, — körülbelül annyira, mint amennyit négy sztálingrádi vagy két bratszki erőmű termel. Hogy honnan vegyük ezt az energiát? Először is az atomkorszakban néhány tucat úszó atomerőmű is szóba kerülhet. De nem ez az egyetlen lehetőség. Az Északi-jegestengert körülvevő hatalmas területek igen gazdagok szénben, gázban és olajban. Sajnos, e területek természeti kincseiről még nincs alapos ismeretünk. De a viljuji medencében, a Léna partján már tártunk fel gázlelőhelyeket. Számításaim szerint háromezer-háromezerötszáz kilométer hosszúságú gázvezetékkel meg lehet oldani az energiaproblémát. Azután meg: az amerikaiak Alaszkában, a szoros közelében olajat keresnek és kétségkívül találnak is. De vegyük a legrosszabb esetet: sem nekünk, sem az amerikaiaknak nincs viszonylag közel sem atomenergiánk, sem szenünk, olajunk vagy gázunk. Ebben az esetben is volna megoldás. Ma, amikor már többezer kilométerre tudjuk vezetékeken továbbítani a villamosenergiát, nem nehéz elképzelni, hogy Szibériából, Kanadából árbocok vezetnek a Bering-szorosig ... Amikor enyhébb lesz a klíma Ml történik, ha a ma még papíron lévő terv betonná és acéllá válik? Pjotr Mihajlovics csodálatos dolgokról ábrándozik: jakutföldi gyümölcsöskertekről. Arról az időről álmodozik, amikor az Északi-jegestenger partján egészen a Vrangel-szigetig januárban körülbelül ugyanolyan lesz a hőmérséklet mint Ukrajnában és a hajók egész évben akadálymentesen közlekedhetnek. Arról álmodozik, hogy a Szovjetunióban is, Kanadában is, Alaszkában is fokozatosan megszűnik az örök fagy és a kihalt tundra gazdag legelőkké és mezőkké változik. A francia szőlősgazdák és a japán rizstermelők nyugodtan hajthatják álomra fejüket. — Amint látja — folytatta Pjotr Mihajlovics rövid szünet után — a gát tervei korunk reális műszaki lehetőségeinek számbavételével készültek. De azért nem szabad leegyszerűsíteni a dolgot. Nem az a lényeg, hogy hány milliárdba kerül az építkezés, hiszen a befektetés aránylag gyorsan megtérülne. De a munkakörülmények! A Bering-szoros lakatlan vidék. Azután a rendkívüli méretek ... Ilyen hatalmas problémát egy államnak szinte lehetetlen megoldania, akármilyen erős. Közös erőfeszítésekre, sok állam együttes alkotó munkájára van szükség. Csaknem az egész északi félteke, elsősorban Kanada, az Egyesült Államok északkeleti része, egész Skandinávia, Németország, Lengyelország, Kína, Japán északi része hasonlíthatatlanul előnyösebb helyzetbe kerülne az északi sarkvidék klímájának megváltoztatásával. Természetesen valamennyien hozzájárulhatnak és hozzá is kell járulniok az építkezéshez. De a terv megvalósításának legfőbb gondja mégis a két legnagyobb hatalomra, a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra hárulna. És ezzel kapcsolatban — ragyog fel Pjotr Mihajlovics tekintete — még valamiről ábrándozom: e két állam vezetői nemrégen Washingtonban találkoztak, s a közeljövőben találkoznak Moszkvában Is, hogy folytassák a Washingtonban megkezdett beszélgetést az egész emberiséget érintő számos problémáról. Megbeszélésük legfőbb tárgya természetesen a politikai légkör enyhébbé tétele. Amikor bekövetkezik ez az enyhülés és elolvad a „hidegháború" jege, szélesre tárul majd az út az Északi-jegestenger örök jegének felolvasztását szolgáló közös munkálatok előtt is. A SZOVJET TERV AMERIKAI VISSZHANGJA Az amerikai közvéleményben nagy . érdeklődést keltett a Lityeraturnaja Gazetában megjelent cikk. A New York Times, a New York Herald Tribúne stb. részletesen ismertették Boriszov mérnök tervét. Egyes amerikai tudósok — írja * New York Times — úgy vélik, hogyha a gát puszta felépítése megszüntetné a víznek a szoroson keresztül történő átáramlását, ez a gáttól északra és délre növelné a hőmérséklet-különbséget. Ez melegebbé tehetné a Bering-tengert és a nyugati szelek révén enyhíthetné Dél-Alaszka hideg klímáját. Ugyanakkor — — vélekednek egyes tudósok — Észak-Alaszkában és Szibériában erősödne a hideg. Az amerikai tudósok — hangsúlyozza a lap — csak a terv „részletes tanulmányozása után" mondják ki végső véleményüket. A Boriszov-féle terv alapos tanulmányozásának szükségességéről nyilatkozott dr. Harry Waxler, az Egyesült Államok Időjárástanl Intézete meteorológiai kutatóosztályának vezetője, dr. Dressler, az Országos Tudományos Alap atmoszférakutatási programjának vezetője stb. P. M. Boriszov terve természetesen még nem tekinthető befejezettnek. Ez csak egyik megoldási lehetősége annak a problémának, amelyen sok szovjet tudós és mérnök dolgozott. Boriszov mérnök tervét kétségtelenül gondosan tanulmányozni kell, s tekintélyes szakértők véleményére és kiegészítéseire van szükség. Az azonban kétségtelen, hogy ha megszűnik a „hidegháború" és a világ tudósai egyesíthetik erőfeszítéseiket, akkor megvalósíthatják a Föld klímájának megjavítására vonatkozó műszaki terveket. Ez az eszme alkotta a szovjet mérnök tervének alapját, s így értelmezte azt Ernst Grünlng alaszkai demokrata szenátor is, aki kijelentette: — üdvözölnünk kell minden olyan javaslatot, amely lehetővé teszi a tudományos együttműködést az oroszokkal^.., A közeljövőben meg kell szervezni a tervvel kapcsolatos területeken működő vezető szovjet és amerikai tudósok találkozóját... Grüning arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy Boriszov tervét „haladéktalan és rokonszenvező vizsgálatnak" vesse alá. A szenátor kijelentette: januárban meg akarja szerezni a kongresszus beleegyezését, hogy a szovjet és az amerikai fél közösen tanulmányozza ezt a tervet. Mi a helyzet a színes televízió terén? A legutóbbi időben egyre gyakrabban hangzik el az a kérdés, hogy mi a helyzet a színes televízió fejlődése terén és hazánkban mikorra várhatjuk a televízió színes adásait? Ezenkívül az a kérdés is gyakori, milyen elv szerint készült a már forgalomba került színszűrő készülék és milyen az általa közvetített színek minősége. S. Stoklásek mérnök, a rádió és a televízió kísérleti részlegének dolgozója e kérdésekre a következő választ adta: A CSKP Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának az 1961—1965. évi népgazdaságfejlesztési harmadik ötéves terv kidolgozására vonatkozó irányelvei a közlekedési és a távösszeköttetési hálózat fejlesztéséről szóló III. fejezetben előirányozzák a fehérfekete képekből álló első műsor adásáról gondoskodó televíziós adóállomások s egyben a bel- sé külföldi átvételi állomások építésének befejezését. A harmadik ötéves terv utolsó évében bevezetjük a prágai körzetben a második televíziós •műsor kísérleti adásait és megalapozzuk a színes televízió kísérleti adásainak (megkezdését is. Az említett irányelvekkel összhangban már megtettük az előkészületeket a kísérleti adások kipróbálása és fejlesztése érdekében. Ha figyelembe vesszük a jelenlegi helyzetet és a színes televízió már végrehajtott kísérleti adásai terén szerzett tapasztalatokat, le kell szögeznünk, hogy a színes televízió nagyarányú fejlesztése elsősorban olcsó és megbízhatóan működő vevőkészülékek forgalomba hozásától függ. Az erre irányuló munkálatok azonban mindeddig csak kísérleti jellegűek és még korántsem hidaltuk ét a tömeges gyártásra alkalmas vevőkészülékek fejlesztése terén felmerülő nehézségeket. A harmadik ötéves terv utolsó évére tervezett színes televíziós adás ezért — amennyiben addig nem dolgozzuk ki a vevőkészülékek új, az eddiginél jobb módszerét — kizárólag kísérleti jellegű lesz. ÜJ SZÖ 8 * 1959- november 19.