Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-17 / 318. szám, kedd

Erős barátság gyümölcse | j4úsz éoe lóriéul... TERVEZGETNEK, számolnak a Ter­belédi Egységes Földművesszövetke­ret tagjai, hogyan tehetnék fiatal, alig egy esztendős szövetkezetüket gazda­gabbá, hogyan érhetnének el bősége­sebb termést jövőre. Tengernyi gond­juk, ísnnivalójuk van mostanában a szövetkezet vezetőinek hogy befejez­zék az őszi munkákat, lefektessék a következő év eredményeinek alapjait Sok feladattal kellett' és kell még megbirkózniuk. Erről beszélgettünk Fehér József elvtárssal, a falusi pártszervezet bi­zottságának egyik tagjával, aki majd­nem egy évre forgatta vissza az idő kerekét s a többi között ezt mondta: „Sok fejtörést okozott a közös gaz­dálkodás elindítása, a szükséges nyil­vántartások előkészítése Saját erőnk­ből szerettünk volna felépíteni egy 200 férőhelyes sertésistállót, de fogal­munk sem volt, hogyan kezdjünk hoz­zá." Mindez csak egy töredéke annak a sok tennivalónak, amit a szövetkezet megalakulása magával hozott. De mindjárt hozzátette azt is. hogy az EFSZ vezetősége nem riadt vissza a sok nehéz, de szép feladattól. A tagok túlnyomó része az első naptól kezdve szívvel-lélekkel dolgozott, „mégsem ártana azonban, ha Valamely üzem védnökséget vállalna felettünk" mon­dogatták az év elején a szövetkezet vezetői, tagjai egyaránt, akik a falu dolgozói szebb életének megalapozá­sához kezdtek. Számítottak tehát a város segítsé­gére, a munkás-paraszt szövetség erejére. S a losonci Járási Építkezési Vállalat dolgozói nem is várattak ma­gukra sokáig. Mikuláš Zenka, az üze­mi pártszervezet elnöke, Molnár Vil­mos elvtárs, a vállalat igazgatója s egy-két tapasztalt munkás kereste fel a falut, hogy segítsenek a szövetkezeti parasztoknak a jól jövedelmező kö­zös gazdaság kialakításában. A helyi nemzeti bizottság irodájában találkoztak a falusi pártszervezet képviselőivel és az EFSZ vezetőségé­vel. Barátságos eszmecsere után meg­beszélték a közös tennivalókat. A szövetkezet tagjai már a kezdet kezdetén megértették, hogy az EFSZ jövedelmezőségének kulcskérdése a fejlett állattenyésztés. Ezért a tag­gyűlésen olyan határozatot hoztak, hogy megteremtik a közös állatállo­mány részére szükséges férőhelyeket. De még ez sem elég. Hogy a terv, a határozat minél előbb valósággá váljék, szóljanak hozzá a védnökségi üzem dolgozói is, akik végeredmény­ben szakemberek - mondotta a falusi pártszervezet bizottsága. S megegver­tek az üzemi pártszervezet vezetősé­gével, hogv nyilvános pártgyűlésen a kőművesekkel, ácsokkal lakatosokkal, vlz- és villanyszerelőkkel is megbe­szélik a szövetkezet teríeit, a tagok elképzeléseit. Eléjük tárják a' induló szövetkezet problémáit s kérik véle­ményüket, segítségüket. ÖSSZE IS ÜLTEK az üzem dolgozói. A pártbizottság és az igazgatóság nagyszerű dolognak lettek tanúi. An­nak. milyen mérhetetlen alkotó erő. tettvágy, mennyi élet és kezdeménye­zés van az emberekben Csak bátorí­tani kell őket. s nincs az a feladat, amelyet meg ne oldanának. A nyilvá­nos pártgyűlést ugyan nem a legjob­ban készítették elő, mert a résztvevők zöme azt sem tudta, miről lesz majd szó. Mégis, amikor a pártbizottság ismertette elgondolásait a szövetkezet megsegítéséről, egymás után álltak fel a dolgozók s áradt belőlük a sok-sok javaslat. K. Radoleciová, a mezőgazda­sági építkezési osztály technikai dolgo­zója vállalta, hogy kijelöli a sertésistál­ló alapjait. (Másoktól tudtuk meg hogy ennél többet csinált, ásott és betonozott is.) Fábry Lajos lakatos, a pártbizottság egyik tagja. Kertész Barna, Megyeri Ferenc és sokan má­sok az alapok kiásására, betonozására, falazására, egyszóval az istálló gyors felépítésére jelentkeztek. Nem tartott sokáig, s tető alá került nem kétszáz, hanem ötszáz férőhelyes, a legújabb technológiával, önetető-berendezésse! épült sertésistálló. A védnökségi üzem segítségének, kezdeményezésé­nek köszönhető, hogy már az új istál­lóban növekszik a sertésállomány, szemmel láthatóan gyarapodik a kö­zös vagyon. Juraj Skypaiától a helyi nemzeti bizottság elnökétől tudtuk meg. hogy a Járási Építkezési Vállalat dolgozói a nagy paraszti munka az aratás és cséplés ideje alatt is derekasan tel­jesítették ígéretüket. A faluban min­denki meg volt győződve róla, hogy az üzemi munkások a kenyérért való csatában is tartják szavukat. De hogy mindjárt az aratás megkezdésekor tömegesen keresik fel a szövetkeze­tet, azt kevesen hitték, Az üzem dol­gozói látták, hogy szükség van véle­ményükre, segítségükre, ezért hívás nélkül is gyakran mentek a faluba, hogy mindenben segíthessenek a szö­vetkezeti parasztoknak, példát mutas­sanak nekik a munkában, lelkesítsék, buzdítsák őket a jobb, az üzemben bevált szervezettebb termelésre, az idő jobb kihasználására. , SZABAD IDEJÜKBEN tanácskoztak. Nem volt valami pontokba szedett napirend az üléseken, de talán éppen azért volt olyan közel az élethez. Mi­ről is tanácskozhattak? — érdeklód­tünk. — Mindenféléről, ami fontos a falunak, a szövetkezetnek — válaszol­tak többen, majdnem egyszerre, Töb­bek között szó volt a munkaverseny­ről is. Nem véletlen, hogy Papp Lajos, az üzem főkönyvelője, Kristian Zoltán lakatos és a szövetkezeti parasztok között verseny alakult ki. Ügy vágták a rendet, hogy a marokszedők alig győzték a munkát. Pihenés közben ismertették a szövetkezeti parasztok­kal a verseny célját, feltételeit, el­mondották, milyen előnyök származ­hatnak az EFSZ-nek abból, ha majd ők is eredményesen versenyeznek. Bizonyára mindenki egyetért azzal, hogy az emberekkel foglalkozni a leg­szebb feladat. S hogy mennyire érde­mes, mi sem igazolja jobban, mint az, hogy az ősziek betakarításánál, a szántásnál, vetésnél már alig szorul­tak segítségre. Külön kell szólni a szövetkezeti asszonyokról. Elsősorban Anna Pet­rášováról. Helena Jankováról, Albert Júliáról, akik minden munkában meg­állják helyüket. Az EFSZ háziasszo­nyainak érzik magukat, sehol sem tű­rik a rendetlenséget, nem takargat­ják egymás hibáit. Ügy gazdálkodnak, takarékoskodnak a közös vagyonnal, mint a sajátjukkal. Vigyáznak minden szem gabonára. Nem hagytak egy ré­pát. egy krumplit sem a földben, hogy minél több cukor, kenyér, hús kerül­jön a saját és a dolgozók asztalára. Balaskó Sándor, traktorosról is sok jót hallottunk a faluban. Jó eredményeit elsősorban annak köszönheti, hogy gondját viseli gépének. Szeretettel ápolja, kezeli. Munka után rendszere­sen elvégzi a kötelező karbantartást. Felkészülnek a turista-forgalomra Örökzöld fákkal borított hegyek között fekszik hazánk egyik legszebb városa. Banská Bystrica. A várost és környékét télen-nyáron számtalan turista látogatja. Ennek következté­ben a kerület nemzeti bizottságai kellőképpen akarnak felkészülni a jövőben várható nagyszabású ide­genforgalomra. A távlati tervek szerint a Banská Bystrica-i kerület idegenforgalma ­elsősorban az Alacsony-Tátráé - a harmadik ötéves terv folyamán roha­mosan emelkedik. A fejlődésből nem maradnak ki a körmöci hegyek és a Szlovák Érchegység sem. 1965-ig ki­lenc új hegyi- és turistaszálló épí­tését kezdik még. illetve fejezik be az Alacsonv-Tátrában. Ezek befoga­dó képessége meghaladja majd az ezer fekvőhelyet. A chopoki kötélpálya környékén és a Bystrá közséotől északra húzódó gyönyörű völgyben, ahol kristály­tiszta heqyioatakok csörqedeznek, a Garam felé már modem hegyi­szállók emelkednek. Amint pedig meg­épül a Pol'anára vezétő új szerpentin­út, befejezik majd a turistaszálló épí­tését is. Ezeken a helyeken nr'ndenütt kitűnő síterep várja a téli sportok kedvelőit. Rövidesen újabb kiránduló hellyel gazdagodik az Alacsony-Tátrát láto­gató turisták menetrendje. A Krá­ľova hola tetején már a közeljövő­ben modern hegyiszálló alapjait rak­ják le. Annak érdekében pedig, hogy a látogatók könnyebben érhessék el a hegycsúcsot, ahonnan nagyon szép kilátás nyílik a Magas-Tátrára is, a harmadik ötéves terv időszakában kötélpályát építenek a déli lejtőn. Ma már sok turista gépkocsin kö­zelíti meg a kirándulóhelyeket. A motorizmus gyors előretörése a Fel­ső-Garam mentén is szükségessé teszi a táborozó helyek létesítését. 1962-ig Banská Bystrica újabb szál­lodával várja a turistákat és a vá­ros környékén megkezdik két „mo­tel" építését. Nem marad le az egészségügy sem. Üjabb intézetek várják majd a gyógyvizektől gyógyulást váró bete­gekŕt. A kerület kiváló fürdőhelyein, mint Ďudincén, Kováčován és Sliac-fürdón már a jövő évben megkezdik egy-egy gyógyintézet épí­tésének előkészületeit. Rövidesen valóra válik azoknak a természetbarátoknak óhaja is, akik a Sitnó kilátójáról szeretnék látni a vidéket, de a hegymászás nehéz­ségei eltanácsolták őket tervük meg­valósításától. A harmadik ötéves terv első évében a Sitno meredek lejtőin kötélpálya épül a Počúvadlo melletti nemzetközi üdülőtábor felől. Berkes József Az őszi munka kezdete óta üzemzavar § nélkül dolgozik. Egy nap kiesése sem § volt géphiba miatt. § A VÉDNÖKSÉGI JÄKÁSI ÉPlTKE- $ ZÉSI VÁLLALAT tapasztalatai bebizo- ^ nyitották, hogy az EFSZ-nek nyújtott § minden támogatás többszörösen visz- § szatérül. Elmondhatjuk, hogy az üzem § dolgozói termelő- és nevelömunkájá- ^ nak nyomán gyorsan nőtt és erősödött ^ a szövetkezet. % De kár le*sne a félúton megállni, a ^ téli hónapokban a babérokon pihenni. ^ A szövetkezeti tagoknak nagy szüksé- ^ gük van továbbra is a segítségre. ^ Azért mondjuk: továbbra is, mert az fc •elvtársak a nyár végén, az ősz elején ^ ritkábban látogattak a faluba. Persze, ^ t ar«iä~eííeň7 harcöt''r!<aDÍtuIác"6"el­nem a seg.teni akarás hagyo t alabb. s,„ n d ü, tiItako2Ô kommu nista hanem szervezés, hiba akadályozza a fc párt szervezte A d 0, Q0zó k, eIsősor­do gozók nagyszerű kezdemenyezesé- 5 ban g munkásosztálv fiZer Vezett él­nék tovább, kibontakozását. |i enállési harcába bekapcsolódtak a A faluban még folyik a harc az új ^haladó qondolkodású. hazafias ér­és a régi között. Nem kétséges, hogy § zolmü diákok is, akik 1939. október a szövetkezet tagsága a falusi párt- § 28-án tevékeny részt vettek azokon szervezet vezetésével megvalósítja el- ^ a tüntetéseken, amelvek a köztár­képzeléseit. Gazdagabbá teszi a szö- ^ sa sá0 megalakulásának 21. évfor­vetkezetet, önmagát. A kommunistá- i öulőiára, a kivívandó igazi füqget­kon. a védnökségi üzem kommunistáin s lensénre, a néptömegek szabadság­*vivilil/- AlrAcnrUon lt ft 7 mihamarahVi c . i .. * , , « . Ki ne emlékeznék Csehszlová­kia náci megszállásának tragikus Idejére? Az ökölbeszorított ke­zekre, az elszánt fogadkozásokra, hogy ez nem maradhat így, cse­lekedni kell Az ellenállás gon­dolata már a megszállás pillana­tában felmerült és ezzel függött össze a dolgozóknak a diákság részvételével lezajlott 1939. ok­tóber 28-i prágai antifasiszta tün­tetése, az erőszakos megszállás ellen irányuló november 15-1 ha­zafias kiállás és végül november 17-ének tragikus eseménye. Ma húsz éve ennek. A fasiszta elnyomók véres dikta­Télen is terem saláta Már szerelik az első félautomata | csőhegesztőt fognak használni. A részleget a karvinai Š m*£ e s hasítására támadásuk fő segédüzem építi. S célját a diákinternátusok képezik. S November 17-én kétezer diákot, professzort koncentrációs Az új gépsoron 78—114 mm átmérőjűi 1 . csövekkel fognak dolgozni, amelyeket a S számos vlz- * « • - *' és gázvezetékek építésénél, valamint a ^táborokba hurcolnak, többeket ha­lakásépítkezésnél alkalmaznak. ' § Iáira kínoznak. A ruzvni laktanya Az új üzemrészleg példaképül fog szol- $ vesztőhelvén a hóhérok kilenc diákot gálni más népi demokratikus országok szá- ^ kivéqeznek. Azzal a céllal, hogy So­mára is. Maga az építkezés most érkezett í el döntő szakaszába. Ezekben a napokban '' szerelik a gépi berendezést. A jövö év ele­jén már próbaüzembe helyezik a gépsor egyes részeit. ha többé ki nem nyitják, a cseh főiskolák kapuit három évre bezár­ják. A fasiszták e qalád cselekedete nemcsak a cseh kommunisták, ha­nem az egész cseh nép. a szlávság és véqső következményeiben több európai nép kultúráia, tudománya, élete és jövője ellen iránvult. Ennek a felismerése csak fokozta a nácik elleni aktiv ellenállást otthon és az eoész viláyon. November 17-ének kegyetlen megtorló intézkedései akaratlanul is fiqvelmeztetésül szolgáltak: Cseh­szlovákia doloozó népe él, harcol, követeli ioqait, szabadsáqát, hiába áldozta fel a „szabad" világ. Az el­árult. lefeovverzett orszáo nem nyu­godott bele a megszállás keserű té­nvébe. A kommunista párt által irá­nyított ellenállás fokozódik és ez a világ minden tisztességes emberét felrázta, elszánt harcra mozgósítot­ta, a fasizmus képmutató álarcát le­tépte. 1941-ben Londonban november 17-ét a diáksáq nemzetközi napjává nyilvánítják. E harci jelképből szü­letett meq 1946-ban a haladó diák­ság világszervezete — az eredmé­nyes munkát végző Nemzetközi Di­ákszövetség. Az 1939. november 17-i véres ese­ményekre nem emlékezhetünk csu­oán kegyelettel. Mindaddig, míg a francia imperialisták vesztőhelyre hurcolják az algériai diákokat, haza­fiakat, mert harcolnak népük sza­badsáqáért, míg a spanyol és nyu­gatnémet diákokat „ börtönbe vetik, amiért tűntetnek a demokrácia mel­lett, és az amerikai imperialisták katonai támaszpontjai ellen, amíg Latin-Amerika diákjait azért veszik üldözőbe, mert nem hajlandók meg­békélni népük nyomorával, az észak­amerikai monopolisták kizsákmá­nyolásával, mindaddig, amíg Nyu­gat-Németországban amnesztiában részesülnek, maoas állami _tisztsé­qeket . töltenek be és a mi létünk ellen is irányuló revansizmust hir­detik és szeretnék meovalósítani no­vember 17-e vérfürdőjének közvet­len szervezői, addig a mi célunk: küzdeni a reakció, a fasizmus sötét erőivel szemben, egyesülni az elnyo­mottakkal a békeharchan, nemzeti füooetlenséqükért és szabadságukért vezetett harcukban, küzdeni az ál­talános és teljes leszerelésért, a bé­kés eovüttélésért, a német béke­szerződésért, Erre kötelez ma a no­vember 17-éré' való emlékezés min­den haladó erőt az eoész viláaon. Diáksáounkat, az érteimisén fiatal nemzedékét mindez arra készteti, honv mind tevékenyebben veove ki rés7őt új társadalmi rendünk épí­téséből. Szily Imre pártoktatás színvonalasabbá tételében ^ rik ádíán foglalnak állást és nem és a szövetkezeti tagok iskolázásában ^hajlandók meghunyászkodni az erő­is segítségükre lesznek majd. ^szak. a rabság és terror előtt. A fa­Erdősi Ede ^ siszta megszállás elleni el6ö nyílt ^tiltakozás volt ez. Az állandó rette­gésben élő meqszálló hatalom az SS i feovveres alakulatait vezényelte a ^ tüntetők ellen. Ezek nem átallottak A kalondai EFSZ 16 áron 800 000 ko- | feavvert használni a fegyvertelen tö­rona költséggel modern üvegházat készít- § meg ellen, és dicstelen szereplésük tetett. Az üvegházakban már nő az első fc „eredményeként" több súlyosan következik a hónapos retek, karalábé, kar- , ~ fiol, uborka és más zöldségfélék termesz- § szabadításáért, onállősáqáért. Munká­tése. A kalondai szövetkezetesek egész i *ok és diákok vérbeborult teste a télen friss zöldséggel akarják ellátni a lo- § Zitná utca kövezetén maradt. Otakar sonci piacot. ^Sedláček munkás, Jan Opletal or SÓLYOM LÁS ZLÓ, Losonc ^ vostanhalloató sérüléseikbe belehal­~~~~™~~~~"" ^tak. A gyilkosok: a nácik, az impe­rialisták. Sok hazafi szeme nyílott i ki. sokan készültek a méltó válasz­adásra. ^ A náci kopók, akik pártunk sejtjeit i nem képesek ártalmatlanná tenni, I Š tömegakciókhoz folyamodnak. Ezzel $ akarják megrémíteni a diáksáoot és (ČTK) A Klement Gottwald Üj Kohóban cSeh néDet. Jó ürüovül szolgál no­Áry íťllí 1 le-^kóVV UAllfrtTlU MTAWlVlO V * -f > — —, • • . , . ­Ä Csehszlovák-Szovjet Barátság Műhelyében A NOVÝ DVÜR-I GÉPGYÁRBAN szép sikereket ér el a Csehszlovák-Szov­jet Barátság Műhelye, amelyet Jozef Jíra mester vezet. Ebből a műhely­ből számos olyan közszükségleti árucikk került ki, amely hozzájárul belföldi piacunk gazdagabbá tételé­hez. Ebben a műhelyben készült töb­bek között az EM 540-es elektromos borotválógép, amely a legjobb kül­földi gyártmányokkal szemben is jól megállja helyét. E gép iránt nagy az érdeklődés a külföld részéről is. Az idei cukorrépatermés fele már a gyárakban van (CTK) - A brati­slavai vasutak dolgo­zói jól felkészültek az idei kampányra. Ezt főképpen a kampány folyamatos menete igazolja, amelynek ke­retében a cukorgyá­rakba csaknem 350 ezer tonna répát és a mezőgazdáknak több mint 185 ezer tonna répaszeletet szállítot­tak. Ez csaknem fele annak a répamennyi­ségnek, amelyet a cu­korgyáraknak az ez évi kampányban kell fel­dolgozniok. A legtöbb cukorrépát — több mint 68 ezer tonnát — a diószegi cukor­gyárba szállítottak fel­dolgozás végett. A bratislavai vasutak alkalmazottai ezen fi­hez járult lagymértékben hozzá 690 kol­lektíva versenye a szocialista munkabri­gád cím elnyeréséért és a túlsúlyos moz­galom. A bratislavai vasút körzetében 496 mozdonycsoport irá­nyít túlsúlyos szerel­vényeket, amelyek az elmúlt negyedévben normán felül több mint 1 millió < 719 ezer tonna terhet szállítottak. Gottwaldov - Kelet-Morvaország ipari metropolisa. CTK - felvétele. ÜJ SZÖ 5 * 1959. november 17.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents