Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-17 / 288. szám, szombat

Az utolsó felvonás „Olyan korban élünk, amikor a szé­gyenteljes gyarmatosítás évszázadai­nak utolsó felvonása játszódik le. Közeleg az idő, amikor e drámában lehull a függöny és végérvényesen elválasztja az ázsiai és afrikai nem­zetek gyarmati életmódját a szabaď, ragyogó jövőtől. A Közép- és Távol­Kelet népei már most benyújthatják a közel 400 éves gyarmatosítás erő­szakosságainak és kegyetlenkedései­nek számláit. Kiszámították, hogy ez országok ásványkincseinek háromnegyed ré­sze mindeddig közvetlenül vagy köz­vetve a nyugati biznismannok kezé­ben van. Minden olajipari arab dolgo­zó nehéz munkája az amerikai olaj­királyoknak évente 40 ezer dollár hasznot hajt? míg a munkások csak 400 — 450 dollárt keresnek évenként. — A gazdaságilag fejletlen orszá­goknak nyújtott amerikai segítség csupán urak asztaláról lehullott mor­zsa. A háború utáni években például Washington az arab országoknak csupán 136 millió dollár „segélyt" nyújtott, míg a Szaúd-Arábiában mű­ködő egyetlen amerikai olajtársaság, az ARAMCO tiszta haszna 300 millió dollár volt. Krasznája Zvezda című szovjet lap Hidegháborús mesterkedések „Az Egyesült Államok újra megmu­tatja, hogy az amerikai imperialisták és kiszolgálóik fel akarják használni az ENSZ-t a kínai belügyekbe való beavatkozásra. A hidegháború fenn­tartására akarják provokálni a kínai népet s meg akarják akadályozni a nemzetközi feszültség csökkenését. A Malájföld és Írország által az úgynevezett „Tibeti kérdésben" "be­nyújtott határozati javaslat, amely­nek célja a kínai belügyekbe való beavatkozás, kizárólag az Egyesült Államok műve. Az USA az ENSZ köz­gyűlésének idei ülésén ellenséges kampányt folytat Kína ellen, amely­nek célja a Kína és az ázsiai-afrikai országok közötti ellenségeskedés el­hintése s Ny. Sz. Hruscsovnak az Egyesült Államokban tett látogatása eredményeként bekövetkezett nem­zetközi feszültség csökkentésének ellensúlyozása. Tibet Kína elidegeníthetetlen része, ezt senki nem vonhatja kétségbe, ezért az ENSZ-ben kiprovokált vita az úgynevezett „Tibeti kérdésről" teljesen szabálytalan és ezért a Kína belügyeibe való beavatkozás céljával hozott mindennemű határozat ér­vénytelen. Az USA mesterkedéseinek eredményeként hozott ENSZ-határozat e fontos világszervezet tekintélyének további csorbulását eredményezi." Ta Kung-Bao c. kínai lap Mi lesz a „Besetzungs­kinder"-rel ? Á „Besetzungskinder" a megszállást gyerekek (anyjuk nyugatnémet, apjuk a nyugati megszálló csapatok katonája — (a szerk.) közül az elsők 1960-ban kilép­ntk az iskolából és szakmát kell talfilniok. Számuk 1946 óta elérte a 72 ezret. Kö­zülük 6000 gyerek keverék (fehér anyá­tól és néger apától származik) 1946-ban született a legtöbb (1500) színes gyerek. Az anyák rendkívül nehéz helyzetben van­nak. A házasságon kívüli megszállási gyermekek anyját védő szövetség elnöke keserűen mondta el, hogy a gyermektar­tási kereseteket az amerikaiak heidelber­gi főhadiszállására kell benyújtani, s né­hány hónapos várakozás után rendszerint az a válasz érkezik, hogy az alperest már visszahelyezték az Egyesült Államokba, vagy tartózkodási helye ismeretlen. Odaát meg a legtöbb amerikai államban' érvé­nyes törvény szerint csak akkor lehet el­járást indíttatni, ha a felperes ugyanab­ban az államban lakik, mint az alperes." Sliddeutsche Zeitung című nyugatnémet lap Ellentétek a nyugati táborban „A legtöbb bonni politikai szemé­lyiség szívesebben látná a csúcsérte­kezletet inkább később, mint hama­rább. Az angol kormány sürgeti a csúcsértekezletet, míg a francia és nyugatnémet kormány azt szeretné, ha később valósulna meg. A végleges nyugati döntés e kérdésben az ame­rikai kormánytól függ. Macmillan arra törekszik főleg, hogy meggyőzze Eisenhowert és a többi nyugati vezetőt, hogy elérkezett a legmagasabb szintű értekezlet ösz­szehívásának ideje és nem lenne megfelelő a legfontosabb vitás kérdé­seket külügyminiszteri, vagy nagy­követi szinten megvitatni. E kérdés­ben van továbbra is a fő ellentét Macmillan és Adenauer között. Aden­auer valószínűleg ezért halasztotta el a választások előttre tervezett lon­doni látogatását." Christian Science Monitor című amerikai lap A SZOVJET ŰRRAKÉTA 339 200 kilométerre a Földtől Moszkva (TASZSZ) - Az önműkö­dő bolygóközi állomás október 15-én a moszkvai i-dőszámítás szerint 20 órakor a Herkules csillagképben volt. Rektaszcenciója 17 óra 5 perc 41 másodperc, deklinációja 25 fok 33 perc. A bolygóközi állomás az említett időpontban a Kanári-szigetektől dél­nyugatra, az Atlanti-óceán ama pont­ja fölött volt, melyet a nyugati hosszúság 22,1 fokának és az északi szélesség 25,6 fokának koordinátái határoztak meg. A bolygóközi állomás október 15-én 20 órakor 339 200 ki­lométer távolságra volt a Földtől és körülbelül másodpercenkénti 0,9 kilométeres sebességgel haladt. A röppálya mérési eredményének feldolgozása igazolta, hogy az ön­működő bolygóközi állomás az előre Belga-Kongó küzd függetlenségéért Leopoldville (ČTK) - Belga-Kon­góban a helyzet egyre feszültebb. A Matadi kikötővárosban lezajlott véres incidensek után, melyek hat emberéletbe kerültek, a nyugati ügy­nökségek további zavargásokról szá­molnak be. A Belga-Kongó és Ruan­da Urundi ügyeivel foglalkozó belga minisztérium hivatalos jelentése sze­rint a zavargások folyamán 20 afrikai életét vesztette, 17 pedig megsebe­sült. A belga rendőrség több mint 200 afrikait letartóztatott. meghatározotthoz nagyon közel álló pályán repül. Október 15-én moszk­vai időszámítás szerint 18 órától 19 óráig végzett mérésekkel megállapí­tották, hogy az állomás tudományos és mérőműszerei rendesen működ­nek. A röppálya és a tudományos mé­rés október 15-i adatait feldolgozzák. Az önműködő állomásról október 16-án moszkvai időszámítás szerint 13 órától 14 óráig nyernek további adatokat. Csehszlovák ipari kiállítás nyílik Irakban nár vük l,n Bagdad (ČTK) — A bagdadi sajtó mi napok óta a készülő első csehszlovák ipari kiállításról ír, melyet tekintettel rendkívüli állapotra csak október 22 nyitnak meg Bagdadban. A bagdadi lapok ezzel kapcsolatban terjedelmes cikkei közölnek Csehszlovákiáról és jejlett gaz dóságáról. A kiállítás igazgatósága csütörtököt sajtóértekezletet rendezett, melyen résztvevőket megismertették Csehszlová kia gazdasági életével. Tizennégy külke reskedelmi vállalatunk 2000 termékén nagyobb részét első ízben állítják Irakban. A kiállítás 500 négyzetmétei terül el. ' D. Eisenhower elnök beszéde Abelenben New York (ČTK) Eisenhower elnök október 13-án beszédet mondott Abelen­ben, az elnöki könyvtár létesítése al­kalmából. Megállapította, hogy „az em­beri tevékenységet nem korlátozzák töb­bé a Föld fizikai határaj", és „meg­nyíltak a bolygóközi tér határai." Majd így folytatta: „Az államoknak ma nincs más logikus kiütjük, mint az, hogy a kényszert becsületes tárgyalásokkal és együttműködéssel helyettesítsék. A nagy változások nyilvánvalóak, s talán a re­mények és tettek újabb korszakába ve­zetnek bennünket, de ez a megértéstől és bölcsességtől függ, amellyel a prob­lémák egész körét megoldjuk." Az USA „nem térhet ki ama kötelessége elől, hogy megoldást keressen" — tette hozzá az elnök. Állást foglalt amellett, hogy a lesze­relési tervek alapján megtakarítható összegeket „nagyméretű és hatékony kí­sérletekre használják fel az egész világ helyzetének megjavítására." SZAKADÁS a francia kormánytéborbar Kilenc képviselő kilép az Unió az új köztársaságért parlamenti csoportjából Párizs (ČTK) — Az Unió az új köz­társaságért (UNR) parlamenti csoportjá­nak kilenc képviselője október 14-én, szerdán éjfél előtt bejelentette, hogy kilép a francia nemzetgyűlés eme legnagyobb csoportjából. Ezek a képviselők a cso­port szélsőséges szárnyához tartoznak. Közöttük vannak elsősorban azok, akik tevékeny szerepet játszottak a tavalyi algériai és korzikai puccsokban, így Delbecque, Thomaze, Biaggi és Arrighi. Elhatározásukat azzal indokolják, hogy nem adtak nekik lehetőséget nézetük ki­fejtésére arról, hogy Algéria franciává tétele az egyedüli út ahhoz, hogy meg­őrizzék a francia befolyást Algériában. Az Unió az új köztársaságért parla­menti csoportja kilenc képviselőjének ki­válása mutatja azt a válságot, amelyben a legnagyobb francia kormánypárt utóbbi hetekben vergődik, főleg pedig most, amikor az algériai kérdés ENSZ-közgyűlés napirendjére került. A képviselők azonban nem lépnek k: közvetlenül az Unió az új köztársaságért nevű pártból. Valószínű, hogy az algé­riai kormánypolitika magyarázatáról fi lyó egész vita a párt első kongresszu­sa elé kerül, amelyet Bordeauxban no­vember közepén tartanak. A kormány algériai politikájával nem értenek egyet más képviselők, a szél­sőségesen gyarmatosító eljárás hívei sem. Ezért várható, hogy a legközelebbi na­pokban ők is kilépnek e parlamenti cso portból. I ' I ' oľXzíúíílil) jtygg ÚJFAJTA ÉPÍTKEZÉSI ANYAG BULGÁRIÁBAN Szófia (ČTK) — Két bolgár mérnök javaslatot tett a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa építészeti bizottságának új kiváló építkezési anyag alkalmazására a lakás- és ipari építkezésben. Ez az új anyag a téglavasbeton, amelyből a mennyezetet fogják készíteni. Az újfajta építkezési anyag beveze­tésével évente nagymennyiségű anyagot, így például 80 ezer köbméter fát, 60 millió kilogramm cementet és 2 millió 500 ezer kilogramm vasat takarítanak meg. Lengyelországnak van a legnagyobb kénkészlete a világon Varsó (ČTK) — A Lengyel Népköztár­saságnak Tarnobrzeg térségében van a legnagyobb kénkészlete az egész vilá­gon. Az eddig felfedezett lelőhelyekeri a kénkészleteket 111 millió tonnára becsü­lik, míg az eddig ismert legnagyobb mexikói kénkészletek mennyisége mint­egy 90 millió tonna. A lengyelországi kénlelőhelyeknek az az előnyük, hogy nem fekszenek mélyen a föld felszíne alatt és ezért a kén olcsó felszíni fejtéssel is termelhető. Ä hegesztők nemzetközi értekezlete az NDK-ban Halle (ČTK) — Halléban (NDK) csü­törtökön a hegesztési technikáról tárgya­ló nemzetközi értekezlet kezdődött, ame­lyen Magyarország, Bulgária, Csehszlová­kia, Belgium, Jugoszlávia, Ausztria, a Né­met Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság több mint 800 mérnöke, technológusa, konstruktőrje és hegesztője vesz részt. M M ••••••• ^••••••••••••••••••••• M H M « H < M MM H H HHM M4 •••»•••»•+••«•»•••••••< E hét közepén ért véget hazánk képviselőinek, Novotný elv­társnak, a CSKP KB első titkárának, köztársaságunk elnökének és a kí­séretében levő elvtársaknak a távol­keleti baráti szocialista országokban tett útja. Párt- és kormányküldött­ségünk részt vett a Kínai Népköz­társaság megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású ünnepségeken, ahol tol­mácsolta Csehszlovákia népének őszinte szeretetét és nagyrabecsülé­sét a nagy kínai nép s annak való­ban történelmi eredményei iránt. A Kínában tett látogatás után No­votný elvtárs és a többi elvtársak Koreába és Mongóliába látogattak, ahol hivatalos tárgyalásokat folytat­tak s látogatásuk végén közös nyi­latkozatokat tettek közzé. Kommunista pártunk és államunk vezető tényezőinek e távol-keleti útját nagy figyelem kísérte, hisz nem csekély küldetést töltött be ez a látogatás. Ojból kidomborította a Szovjetunió vezette szocialista tábor országainak megingathatatlan egysé­gét, amelyek több ezer kilométer távolságban egymástól is közös cé­lokért vállvetve küzdenek. S ez az együttműködés, ez a baráti megér­tés az alapja a szocialista országok valamennyi sikerének. A szocialista országok egysége és ereje azonban olyan tényező, amely nemcsak a szocialista táboron belül hat, hanem beláthatatlan befolyást gyakorol az egész világ fejlődésére. Ennek az utóbbi időben újból tanúi vagyunk, hisz a szocialista orszá­gok egységes és hatalmas erőt kép­viselő fellépése következtében a nemzetközi helyzet fejlődése új irányt vett. Ez az új politikai irány­zat a legerőteljesebben Hruscsov elvtárs nemrégi amerikai látogatása alkalmával nyilvánult meg, valamint abban a visszhangban, amelyet az általános és teljes leszerelésre tett szovjet javaslatok keltettek. Azt lát­ÜJ SZÖ 5 * 195 9- október 17.. hatjuk, hogy a Nyugaton is egyre szélesebb politikai körökben reáli­sabb álláspontra helyezkednek a vi­lág erőviszonyait és a további fejlő­dés távlatait illetőleg. Ma már gú­nyos mosoly fogadja a Nyugaton is azt, aki a hatalmas szocialista tábor erejét kétségbe merné vonni vagy éppen e tábor széthullását jósolná, így azután egyre világosabbá válik a felismerés, hogy a világ megol­datlan, égető problémáit békés tár­gyalások útján kell megoldani. A nemzetközi helyzetben, a béke javára az utóbbi időben beál­lott számos változás ellenére még sok jel mutat arra, hogy a hideg­háború hívei nem szándékoznak le­tenni a fegyvert s továbbra is a nemzetközi légkör megmérgezésére törekszenek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tárgyalótermében is ott ül még a régi „dullesi erőpoli­tika" számos bajnoka, amint ezt a közgyűlés főbizottságában lezajlott napirendi vita is megmutatta, ahol mechanikus többséggel keresztülvit­ték az ún. „tibeti kérdés" napirend­re tűzését. Ennek a kérdésnek már maga a felvetése is az ENSZ köz­gyűlésén átlátszó provokáció, amely­lyel hangulatot igyekszenek kelteni a Kínai Népköztársaság ellen s elte­relni a figyelmet azokról a tényleg fontos problémákról, amelyekről a közgyűlésnek döntenie kell, így el­sősorban a leszerelés kérdéséről. Tibet a népi Kína oszthatatlan ré­szét képezi s ezért élesen ellenke­zik az ENSZ alapokmányával az, hogy róla a közgyűlés tárgyaljon. Kuznye­cov elvtárs, a Szovjetunió képvise­lője a főbizottságban joggal állapí­totta meg, hogy az ún. „tibeti kér­dés" durva és semmivel sem indo­kolható beavatkozást jelent Kínai Népköztársaság belügyeibe. Hogy e kérdés megtárgyalásának nincs sem­milyen jogi alapja, ezt jól tudják azok is, akik az USA külügyminisz­tériumának sugallmazására e kérdés napirendre tűzése mellet kardoskod­tak. Képlnutatóan az emberi jogok védelmezőinek igyekezve magukat feltüntetni, nem jogi alapra, hanem a tibeti nép „szabadságjogaira" hi­vatkoztak. Hogy ez az állításuk mennyire légből kapott és álszent, látható abból, hogy azok, akik az idén tavasszal fegyveres lázadásra buzdították a tibetieket, nem sza­badságot akartak hozni, hanem el­lenkezőleg, arra törekedtek, hogy minden szabadság- és demokratikus jogától megfosszák Tibet népét és a barbár jobbágy-rendszert fenntart­sák az országban. Világos, hogy ezek az urak nem a tibeti nép érdekeit tartották és tartják szem előtt, ha­nem a feudális reakciót védelmezik. Tibet lakossága azonban nem kér ebből az embertelen rendszerből, szétzúzta az ellenforradalmi láza­dást és rendíthetetlenül halad kí­nai testvérei oldalán jobb jövője felé. Az ENSZ-beli mesterkedések azonban — s ezt hangsúlyozni kell — megzavarják a nemzetközi kap­csolatokban beállott javulás folya­matát. Ezek közé tartozik az ame­rikaiak újabb manőverezése is a Biztonsági Tanács nem állandó tag­jainak megválasztása körül. A Biz­tonsági Tanács új tagjait Kanada, Japán és Panama helyébe választják, mert ezek mandátuma ez év decem­ber 31-én lejár. Az újonnan meg­választandó országok két évig lesz­nek a Biztonsági Tanács tagjai. A szavazás titkos és a jelölt meg­választásához a szavazatok kéthar­mada szükséges. Az első menetben Equador és Cey­lon képviselői elnyerték a szükséges többséget és így megválasztották őket. A harmadik helyre, amely jog szerint a kelet-európai országokat illeti meg, Lengyelországot és Török­országot jelölték. Törökország jelö­lését az USA támogatja, de egyre fokozódó nyomásával sem sikerült eddig Törökország jelölését győze­lemre segítenie. Az ENSZ közgyűlése plénumán eddig 25 menetben sza­vaztak. Lengyelország ugyan meg­kapta a szavazatok többségét, de hat szavazat hiányzik a szükséges kétharmados többséghez. A szava­zást jövő hétfőn folytatják, de az eddigi eredményekből is világosan látható, hogy az amerikai szavazógé­pezetnek az ENSZ-ben egyre nehe­zebb a dolga, egyre több ország morzsolódik le. így több latin-ame­rikai ország is Lengyelországot tá­mogatta, sőt a skandináv országok is Törökország jelölése ellen szavaz­tak. Az imperialista tömb, miután látja Törökország jelölése keresztül­hajszolásának reménytelenségét, kínjában Jugoszláviát ajánlja, mint kompromisszumos megoldást, jólle­het Jugoszlávia már ismételten tagja volt a Biztonsági Tanácsnak. Franciaországban tovább fo­lyik a nagy kártyakeverés a köz­ponti kérdés, az ötéves algériai há­ború körül. De Gaulle tábornok egy­részt azt követeli, hogy először az algériai nép tegye le feltétel nélkül a fegyvert s utána — négy év múlva — állítólag szabadon dönthet sor­sáról. Nem hisszük, hogy sokan volnának a Hruscsov elvtárs által legutóbbi beszédeiben annyit hangoztatott jó­zan ész képviselői között, akik át ne látnának ezen^ a játékon. A fran­cia imperializmus* tényleg az „utolsó védelmi vonalon" harcol és igyek­szik menteni, ami még menthető. Az elmúlt években — jórészt volt fran­cia gyarmatokból kilenc független afrikai állam alakult s jövőre megint egész sor afrikai nép szerzi vissza függetlenségét: Kamerun, Togo, Szo­máliföld, Nigéria. De hatalmas füg­getlenségi megmozdulások vannak Belga-Kongóban, Nyasszaföldön, más közép-afrikai francia gyarmatokon Dél-Afrikában is. Közben a kőolaj egyre szélesebb sugárban ömlik a Szaharában, egyre több a kibányá­szott vasérc, réz, foszfát és — ter­mészetesen — a profit is. És most veszítse el a francia és egyéb nagy­tőke ezeket a „terülj asztalkám"­okat? így érthető, hogy az imperialista körök mindenütt — elsősorban ter­mészetesen Franciaországban — mindent megtesznek a zsákmány megtartására. Helyzetük gyengeségét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy már csak ígérgetnek. Ebben viszont az egész nemzetközi reak­ció kezükre játszik. Sok múlik most azon, hogy az algériai nemzeti fel­szabadító mozgalom vezére kihasz­nálják az imperialista frontnak e meg­torpanását, de ne vegyék készpénz­nek az imperialista ígéreteket. P. J.

Next

/
Thumbnails
Contents