Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-16 / 287. szám, péntek

A harmadik ötéves terv irányelvei biztosítják a CSKP XI. kongresszusán kitűzött alapvető célok elérését Vilóg vmlettirjrň, eove^iff letek! Közlemény a kormány üléséről UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJANAK NAPILAPJA 1959. október 16. péntek 30 fillér XI. évfolyam, 287. szám Napjaink egyik legfontosabb követelménye A kormány szerdai ülésén a CSKP Központi Bizottsága és a kor­mány irányelveinek javaslatáról tárgyalt, melyek a Csehszlovák Köz­társaság 1961 — 1965. évi harmadik ötéves népgazdaságfejlesztési ter­vének összeállítására vonatkoznak. Az irányelvek biztosítják a CSKP XI. kongresszusán kitűzött alapvető célokat, melyeket hazánk szocia­lista építése befejezésének szakaszában a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának fejlesztésében követünk. A kormány az irányelvek tárgya­lásakor hangsúlyozta, hogy a har­madik ötéves terv feladatai sikeres teljesítésének elengedhetetlen felté­tele a társadalmi munkatermelé­kenység állandó növelése a munka­idő párhuzamos rövidítése mellett, amit elsősorban az új technika nagy­szabású alkalmazásával és tökéletes kihasználásával, főként a második műszakok nagyobb mérvű bevezeté­sével s a káderek képzettségének tökéletesítésével kell elérni. E feltételek teljesítését a harma­dik ötéves terv összeállításán vég­zendő további munkálatok folyamán kell biztosítani. Olyan nagy felada­tokról van szó, melyeknek teljesíté­séből minden termelési-gazdasági egységnek, üzemnek, központi szerv­nek és kerületi bizottságnak ki kell vennie a részét. A kormány ugyanakkor meghatá­rozta a harmadik "ötéves terv javas­latán végzett munkálatok további menetét. A tervezetet a jóváhagyott irányelvek alapján dolgozzák ki. Az irányelvekből eredő feladatokat 1959. november 14-ig bontják fel a ter­melési-gazdasági egységekre. Az ala­csonyabb fokú nemzeti bizottságok által irányított vállalatokat és szer­vezeteket illetően a kerületi nem­eeti bizottságok tanácsai arányosan módosíthatják az irányelvek felbon­tásának határidejét, de csak úgy, hogy betartsák azt a határidőt, me­lyen belül a kerületi nemzeti bizott­ság tanácsa köteles a terv egész ja­vaslatát a kormány és az Állami Tervbizottság elé terjeszteni. A köz­ponti szervek és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai biztcsitják, hogy a termelési-gazdasági egységek és szervezetek legkésőbb 1960. ja­nuár 50-ig kölcsönösen megtárgyal­ják és tisztázzák szállítói- és át­vevői kapcsolataikat. A termelési­gazdasági egységek harmadik ötéves tervük saját javaslatát 1960. március 5-ig terjesztik a felettes szervek elé. A központi szervek és a kerüle­ti nemzeti bizottságok tanácsai 1960. április második felében terjesztik elő a harmadik ötéves terv javasla­tait. A Csehszlovák Köztársaság 1961-1965. évi állami népgazdaság­fejlesztési tervének általános terve­zetét — miután az Állami Tervbi­zottság megtárgyalta — 1960 júliu­sában terjesztik a kormány elé. A kormány egyszersmind hang­súlyozta, hogy a harmadik ötéves terv végleges szövegén végzett munkák sikeres elvégzésének leg­fontosabb feltétele az 1959-re terve­zett feladatok teljesítése és az 1960. évi terv sikeres kidolgozása. A kormány azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a dolgozók aktív részvétele, mely már a Csehszlová­kia felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére tett felajánlási mozga­lomban megnyilvánult, lehetővé te­szi olyan terv összeállítását, mely­nek alapján az irányelvekhez képest még jobban biztosítják a szocialista társadalom szükségleteit. Az irány­elveket a közeli napokban a napi sajtó hozza nyilvánosságra. Fokozni kell a munkabér gazdasági szerepét Ismerni, tudni, tanulni! Olyan sza­vak ezek, amelyek egyre mélyebb ér­telmet nyernek életünkben. Olyan idők járnak ma, hogy azt a tudást, ami tegnap még elég volt, ma már szűkösnek érezzük, holnapra pedig már egyenesen kevésnek tartjuk. Ezért lép előtérbe ismereteink állan­dó bővítésének kérdése, a tanulás, nemcsak a fiataloknál, hanem az idő­sebbeknél is. Bizony, néha elég nehéz dolog ósz­becsavarodó fejjel tanulni. Az idő kerekét azonban nem lehet megállí­tani. Ha az ember nem halad a kor­ral, manapság könnyen megtörtén­het, hogy az apró gyermek is kényel­metlen helyzetbe hozza. Hiszen az élet napról napra újabb ismereteket vet fel, olyanokat, amelyek az idő­sebbek által oly gyakran emlegetett ,£ni időnkben" még nem voltak meg. Hol volt még akkor mondjuk a foto­cellás megmunkálógép, a magneto­fonszalaggal irányított gép, az első és a második kozmikus sebesség, ak­kor még nem kellett tudni sem a félvezetőkről, sem az anyagi érde­keltség hosszú időtartamú normatí­váiról és sok más egyébről. Változnak az idők és szükségsze­rűen módosul az emberek tudásával szemben támasztott igényesség is. Valamikor elég volt, ha a mester ki tudta állítani a munkalapot és értett a munka kiosztásához. Ma mindenki fclőtt nyilvánvaló, hogy az ilyen mes­ter egy percig sem állhatná meg a helyét az új követleményekkel szem­ben. Ma már nemcsak a munka ki­osztásához és a megfelelő alkatrészek előkészítéséhez kell értenie, hanem otthon kell lennie ezer más dologban, amilyenek például a munkatermelé­kenység és a bérek alakulásának kér­dése. az operatív normák, a műszaki­lag indokolt normák, a termelés ha­tékonysága, az önköltség, a haladó munkamódszerek és sok más kérdés, mely a midennapi termelőmunkában előfordul. Hazánk ipara ma mintegy négysze­rese a második világháború előttinek. Nem volt könnyű feladat a hatalmas előrehaladás elérése. Mindez azon­ban még nem minden. 1965-ig ipa­runkat a háború előttinek hatszoro­sára növeljük. S itt a múltbeli ta­pasztalatok alapján teljes határozott­sággal kijelenthetjük, hogy még szorgalmasabb tanulással jövőbeni sikereink még jobb előfeltételét te­remtjük meg. Hiszen ez évtől kezdve terveinket új módszerekkel számít­juk ki és itt minden tekintetben a legfontosabb tényező a dolgozók al­kotó kezdeményezése. A kezdemé­nyezés pedig javaslatokban és ötle­tekben nyilvánul meg, mely a jobb, tökéletesebb terv összeállítására irá­nyul. Ezek pedig annál jobbak és gazdagabbak lesznek, minél nagyobb a dolgozók ismerete, tudása. A nagyobb nyomatékosság kedvé­ért teljes határozottsággal megismé­telhetjük tehát, amit már a fentiek­ben említettünk: mai tudásunk hol­napra már nem elegendő, sőt némely szakaszon már a mostani követelmé­nyeknek sem felel meg. Nézzük pél­dául azt a párttaggyűlést, amelyen egyik üzemünk egyik részlegének kommunistái az 1960. évi terv elő­készítésével foglalkoztak. Első te­kintetre, vagy jobban mondva a régi mérce szerint a gyűlés jó volt. A kommunisták meghallgatták a részleg vezetőjének beszámolóját, hozzászóltak a beszámolóhoz, opti­misták voltak, bíztak a saját erejük­ben és a részleg dolgozóinak erejé­ben. Mégis ez a taggyűlés nem volt olyan, amilyenre manapság szük­ségünk van. Mégpedig azért, mert ezen a gyűlésen semmi új nem volt. Lefolyásában nem mutatkozott meg, hogy idén már másod ízben készítjük elő új módszerrel a tervet. Márpedig a népgazdaság új irányítási formái­nak változást kell hozniok a párt­szervezetek munkájának módszerei­ben is. A kommunistáknak és a párt­funkcionáriusoknak az új feltételek között is megfelelően érvényesiteniök kell a gazdasági vezetés feletti ellen­őrzés jogát. Természetesen az ember nemcsak azért tanul, mert másként nem le­hetne a társadalom teljes értékű tagja. A szocialista társadalomban az ismeretek állandó bővítése, hogy úgy mondjuk nélkülözhetetlen az ember saját érdekében is. Hisz min­den kölcsönös összefüggésben van. A társadalom annál gazdagabb, minél hathatósabban járulnak hozzá az egyesek gazdagságának gyarapításá­hoz. Az egyének hozzájárulása pedig annál bőségesebb, minél nagyobb tu­dással, ismeretekkel rendelkeznek. Logikus tehát, hogy a társadalom egyes tagjait tudásuk, ismereteik mértékének megfelelően jutalmazza is. Szemléltető példáját látjuk ennek napjainkban a munkásbérek új, he­lyesebb rendszerének bevezetésével kapcsolatban. Az új rendszer ugyan­is a bér megállapításánál nagy súlyt fektet a képesítésre, vagyis arra. milyen az illető alkalmazott tudása. Bizonyos időbe telt, míg a rend­szeres tanulás szükségességét egyes emberek megértették. Régebben is hívták őket az üzemi munkaiskolába, meggyőzték őket általános és szak­mai tudásuk gyarapításának fontos­ságáról. Sokan azonban úgy vélték, hogy nagyon jól megvannak e nélkül is, hogy már elegendő tapasztalattal rendelkeznek munkájuk elvégzéséhez. Voltak olyanok is, akik a továbbkép­zést azzal utasították el, hogy erre nincs elég idejük. Nézzük meg azon­ban a mostani helyzetet. Az üzemek­ben, ahol az új bérrendszer beveze­tésén dolgoznak, egyszerre megteltek az üzemi munkaiskolák padjai, a munkások tanulással töltik estéjüket, a mesterek az ipariskolát látogatják. Az anyagi érdekeltség felkeltése egy­úttal megteremtette a tanuláshoz szükséges időt ís. S mindennek ered­ményeként növekszik az üzemekben a munka termelékenysége, fokozódik az érdeklődés a munkaidő, a nyers­anyag, a gépek és berendezések jobb kihasználásáért. Az emberek nagyobb figyelemmel követik a munka meg­szervezését és ezzel a termelés szer­vezőit is tudásuk gyarapítására ser­kentik. Mindebből az egész társada­lomnak haszna van. Az így nyert tapasztalatok pedig a jövőben min­den bizonnyal további értékes ered­mények elérésének alapjává válnak. Ennek ugyanis egyre nagyobb szükségét fogjuk érezni. Vegyük pél­dául a következőt: a harmadik ötéves tervnek pártunk Központi Bizottsága által jóváhagyott irányelvei a mű­szaki fejlesztés terén nagy feladato­kat foglalnak magukban. Arra számí­tunk, hogy az elkövetkező években hatalmas lépést teszünk előre a ter­melési folyamatok gépesítése és au­tomatizálása terén. Erre szükségünk van azért, hogy a dolgozók munkáját megkönnyítsük, hogy túlszárnyaljuk a legfejletteb kapitalista országokat és a termékek bőségével biztosítsuk a nép életszínvonalának állandó emelkedését. Márpedig ez az egész magas szín­vonalú technika nem a mérnökök és technikusok valamely szűk csoportja számára készül. Ellenkezőleg, bánni kell tudnia velük bármely munkás­nak. Ehhez pedig feltétlenül szüksé­ges, hogy tudásuk nagyobb legyen, mondjuk mint ma a legjobb mesteré, a mesternek pedig meg kell tanulnia a munka szervezését a magas mű­szaki színvonalú munkahelyeken mondjuk úgy, ahogy ma ehhez a mérnök ért. A mérnök tudásának pedig messze meg kell haladnia a mai színvonalat. Egyesek talán el­képzelhetetlennek tartják mindezt. De gondoljunk csak vissza mondjuk tíz évvel azelőttre. Akkor is elkép­zelhetetlennek tartottunk sok min­dent, ami ma már természetes és magától értetődő. Ez teljes bizony­sággal mutatja azt, hogy az elkövet­kező időszakban is meg fogunk bir­kózni az előttünk álló feladatokkal. Olyan időket élünk, amikor rend­szeres tanulás nélkül nem lehet meg sem öreg, sem fiatal. S teljes meg­győződéssel jelenthetjük ki, nagy­szerű időszak ez, amely oly haté­konysággal serkent a tudás gyarapí­tására. a társadalom által nyújtott anyaai és kulturális értékek célszerű kihasználására és ezzel a gazdagabb, ' eredményesebb életre. A kormány a harmadik ötéves terv irányelveivel összefüggésben meg­tárgyalta a bérek alakulásának a harmadik ötéves tervre vonatkozó koncepcióját. Ez a CSKP XI. kong­resszusának arra, vonatkozó irányel­veiből indul ki, hogy a termelés, a munkatermelékenység és a népgaz­daság hatékonysága további növe­lésének érdekében fokozhi kell a bér gazdasági szerepét. E koncep­ció meghatározza azon problémák megoldásának elveit, melyeket a munka díjazása terén a termelőerők további növekedése, az új techni­ka széleskörű alkalmazása és a szo­cialista termelési viszonyok fejlődé­se vet fel. A koncepció nyomaté­kosan hangsúlyozza a műszaki fejlő­désnek a bérek szervezetére gyako­rolt hatásával összefüggő kérdések gyors tisztázását, tekintettel arra is, hogy feltételezzük a munkaidő lerö­vidítésének folyamatát. E koncepció alapja a névleges bé­rek további emelkedése a munkater­melékenység emelkedésével össz­hangban. Kiemeli a névleges bér sze­repét az életszínvonal emelésében, egyszersmind biztosítja, hogy a nép­gazdasági ágak közötti bérviszonyok társadalmi jelentőségüknek és a népgazdaság fejlődési szükségletei­nek megfelelően alakuljanak ki. Az érvényesítésére vonatkozó gyakorlati következtetések a tervezés és pénz­ellátás új elveinek, főként az anyagi érdekeltség hosszú időtartamú nor­matíváinak hatékonyabb kihasználá­sára irányulnak. A harmadik ötéves tervben a bérek alakulása jóváhagyott koncepciójának érvényesítése tekintetében döntő je­lentősége lesz a munkások bérrend­szere következetes és helyes módo­sításának. Eredményei kiinduló ala­pul szolgálnak majd a bérek alaku­lására a harmadik ötéves tervben. A kormány ezért foglalkozott az ipari munkások új bérrendszerei ér­vényesülésének folyamatával. Meg­állapította, hogy a bérrendszerek módosítása lényegében kielégítő ütemben halad előre. Jelenleg már körülbelül félmillió munkást díja­zunk az új rendszerek alapján, ami a szóban forgó ipari ágak munkásai­nak egyharmadát jelenti. A módosí­tás megvalósítása mind a termelés, a munkatermelékenység és a gaz­daságosság növekedése, mind az át­lagbérek emelkedése terén kedvező eredményekkel jár. Az új bérrendszert alkalmazó üze­mek jobb gazdasági eredményeket érnek el, mint az ipar átlagosan. Az 1 iparban az első félévi nyersterme­| lési tervet 101,6 százalékra, a mun­katermelékenység tervét 102,2 száza­lékra, a munkások átlagbérét pedig 100,5 százalékra teljesítettük. A bér­rendszert módosító üzemek a ter­vezett termelést 102,2 százalékra, a munkatermelékenységet pedig 102,5 -103,5 százalékra teljesítették. A műszaki és szervezési módosítá­sokkal nyert és az üzemekben foko­zatosan érvényesülő megtakarítások összesen több mint 180 millió ko­ronát tesznek ki. Ezek az eredmé­nyek lehetővé tették, hogy az átlag­bérek is gyorsabban emelkedjenek ezekben az üzemekben. Míg az iparban az átlagbérek jú­niusban 49 százalékkal voltak na­A kormány továbbá határozatot ho­zott a város és faluszépítés jubileu­mi nagy akciójának támogatásáról és kibontakoztatásáról. Ez az akció an­nak a versenynek keretében bonta­kozódik ki, mely a Csehszlovák Köz­társaság szovjet hadsereg által való felszabadítása 15. évfordulójának tiszteletére az iparban a termelési feladatok túlteljesítéséért és a má­sodik ötéves terv határidő előtti tel­jesítéséért, a mezőgazdaságban pedig a mezőgazdasági termelés 1960. évi tervének túlteljesítéséért és a föld termékenységének fokozásáért indult. A város- és a faluszépítési akció nem új dolog lakosságunk számára, az 1955-ös jubileumi év óta, mely alkalomból az akciót elindították, lakosságunk minden évben bebizo­nyította, mennyi leleményesség, ál­dozatkészség és szorgalom lakozik benne, ha közérdekű mű megterem­téséről van szó. Évről-évre nő a végzett mű értéke. Népünk a város­és faluszépítési akcióban bebizonyí­totta nagyfokú hazafias öntudatát. A legutóbbi öt év folyamán a la­kosság önkéntes önsegélyével szá­mos iskolai, egészségügyi, kulturá­lis, sport és vízgazdasági intézmény épül, sok közteret, parkot, ligetet, zöld sávot, közlekedési vonalat stb. hoztak rendbe. Am még sok min­den javításra szorul, hogy hazánk még gyönyörűbb és pompásabb le­gyen. Most az a fontos, hogy azok­nak kezdeményezését, akik már ki­dolgozták a terveket és bejelentet­ték a felajánlásokat, minden község, gyobbak, mint tavaly júniusban, az új bérrendszert érvényesítő vállala­tokban ugyanekkor 90 koronával vol­tak magasabbak az átlagbérek. A ve­gyiiparban az új bérrendszert érvé­nyesítő vállalatokban az egész ághoz viszonyítva 53 koronával szemben 96 koronával volt nagyobb a béremelke­dés, hasonlóképpen a közszükségleti iparban az egész ág 39 koronás át­lagos növekedéséhez viszonyítva 72 koronával emelkedtek a bérek. Az élelmiszeriparban az új bérrendszert alkalmazó vállalatokban az egész ág 47 koronás átlagos béremelkedéséhez képest 82 koronával emelkedtek a bérek. A bérek átépítésében elért sikerek semmi esetre se szüljenek önelé­gültséget. A módosítás nagy része csak most van igazán előttünk. A bérátépítés általában kedvező le­folyása ellenére különösen a kohá­szati iparban komoly hibák mutat­koznak. A szóbanforgó ág fő prob­lémái, melyekről a CSKP Központi Bizottsága a legutóbbi ülésén tár­gyalt, elsősorban a termelés irányí­tásának és szervezésének szakaszán megülnek fel, de a bérrendszer mó­dosításának előkészítésében és meg­valósításában is éreztetik hatásukat. A gépiparban is nehézségek mutat­koznak. melyek kedvezőtlenül befo­lyásolják az új bérrendszer érvénye­sítésének ütemét. A bérrendszer átépítésének az egész iparban történő sikeres befe­jezése érdekében elengedhetetlenül fontos, hogy mindenekelőtt a kohá­szati és a gépipar dolgozói vonják le a következtetéseket az eddigi fo­gyatékosságokból és tartsanak lépést a népgazdaság többi ágával. A kormány ezért elvárja, hogy a gazdasági dolgozók és a szakszerve­zeti funkcionáriusok aktívája az új bérrendszerre áttérő vállalatok, fő­ként a kohászati és gépipari válla­latok dolgozóival egyetemben minden erőt kifejt, hogy a pártszervezetek vezetésével megteremtse a bérátépí­tés kitűzött időpontban való sikeres megvalósításának szükséges szerve­zési, gazdasági és politikai feltéte­leit. Végrehajtását a népgazdaság fejlesztésére irányuló általános igye­kezet szerves részének kell tekinte­nünk, és össze kell kapcsolnunk a szocialista munkaverseny fejleszté­sével, az új technika alkalmazásáért folytatott küzdelemmel, a tartalékok­mozgósításával az 1960. évi terv elő­készítésében. A bérátépítés sikeres megvalósítása jelentós lépés lesz népgazdaságunk további fejlesztésé­ben. minden lakos felkarolja. Fontos, hogy a párt- és a kormány támoga­tásával minden nemzeti bizottság, a Nemzeti Front minden szervezete, a nép minden társadalmi szervezete, a fegyveres erők tagjai, a szakszer­vezeti szövetségek, a termelési ágak, üzemek, üzletek, a vendéglátó ipar, a szövetkezetek — korra és foglal­kozásra való tekintet nélkül az egész lakosság bekapcsolódjék a város- és faluszépítési akcióba, mely annak az évfordulónak tiszteletére indult, hogy a szovjet hadsereg 15 évvel ezelőtt felszabadította a Csehszlo­vák Köztársaságot. Különösen nagy jelentőségű a ju­bileumi vájos- és faluszépítési ak­ció fővárosunkban, Prágában, mely a nagyszerű II. Országos Spartakiád színhelye lesz. Ha a Z-akció eddigi tapasztalatai­nak felhasználásával nagyvonalúan mozgósítjuk a lakosságot az önse­géllyel végzett építésre, a városok és falvak szépítéséért és fejleszté­séért indult jubileumi verseny an­nak a széleskörű versenynek egyik fontos része lesz, melyet a nemzeti bizottságok hazánk felszabadítása 15. évfordulójának tiszteletére indí­tottak. Csak a szocialista rendszer szabad népe, csak szocialista jelenünkben a kommunista holnap fényes céJjíft követő nép alkothat önsegéllyel ilyen hatalmas müvet. Ne legyen hazánknak egyetlen rendezetlen faluja sem. Becsülettel teljesítsük a jubileumi jelszót: „A még szebb hazáért!" A felszabadulás jubileumi évfordulójának tiszteletére bontakoztassuk ki a város­és faluszépítési akciót

Next

/
Thumbnails
Contents