Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-16 / 287. szám, péntek

A harmadik ötéves terv irányelvei biztosítják a CSKP XI. kongresszusán kitűzött alapvető célok elérését Vilóg vmlettirjrň, eove^iff letek! Közlemény a kormány üléséről UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJANAK NAPILAPJA 1959. október 16. péntek 30 fillér XI. évfolyam, 287. szám Napjaink egyik legfontosabb követelménye A kormány szerdai ülésén a CSKP Központi Bizottsága és a kormány irányelveinek javaslatáról tárgyalt, melyek a Csehszlovák Köztársaság 1961 — 1965. évi harmadik ötéves népgazdaságfejlesztési tervének összeállítására vonatkoznak. Az irányelvek biztosítják a CSKP XI. kongresszusán kitűzött alapvető célokat, melyeket hazánk szocialista építése befejezésének szakaszában a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának fejlesztésében követünk. A kormány az irányelvek tárgyalásakor hangsúlyozta, hogy a harmadik ötéves terv feladatai sikeres teljesítésének elengedhetetlen feltétele a társadalmi munkatermelékenység állandó növelése a munkaidő párhuzamos rövidítése mellett, amit elsősorban az új technika nagyszabású alkalmazásával és tökéletes kihasználásával, főként a második műszakok nagyobb mérvű bevezetésével s a káderek képzettségének tökéletesítésével kell elérni. E feltételek teljesítését a harmadik ötéves terv összeállításán végzendő további munkálatok folyamán kell biztosítani. Olyan nagy feladatokról van szó, melyeknek teljesítéséből minden termelési-gazdasági egységnek, üzemnek, központi szervnek és kerületi bizottságnak ki kell vennie a részét. A kormány ugyanakkor meghatározta a harmadik "ötéves terv javaslatán végzett munkálatok további menetét. A tervezetet a jóváhagyott irányelvek alapján dolgozzák ki. Az irányelvekből eredő feladatokat 1959. november 14-ig bontják fel a termelési-gazdasági egységekre. Az alacsonyabb fokú nemzeti bizottságok által irányított vállalatokat és szervezeteket illetően a kerületi nemeeti bizottságok tanácsai arányosan módosíthatják az irányelvek felbontásának határidejét, de csak úgy, hogy betartsák azt a határidőt, melyen belül a kerületi nemzeti bizottság tanácsa köteles a terv egész javaslatát a kormány és az Állami Tervbizottság elé terjeszteni. A központi szervek és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai biztcsitják, hogy a termelési-gazdasági egységek és szervezetek legkésőbb 1960. január 50-ig kölcsönösen megtárgyalják és tisztázzák szállítói- és átvevői kapcsolataikat. A termelésigazdasági egységek harmadik ötéves tervük saját javaslatát 1960. március 5-ig terjesztik a felettes szervek elé. A központi szervek és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai 1960. április második felében terjesztik elő a harmadik ötéves terv javaslatait. A Csehszlovák Köztársaság 1961-1965. évi állami népgazdaságfejlesztési tervének általános tervezetét — miután az Állami Tervbizottság megtárgyalta — 1960 júliusában terjesztik a kormány elé. A kormány egyszersmind hangsúlyozta, hogy a harmadik ötéves terv végleges szövegén végzett munkák sikeres elvégzésének legfontosabb feltétele az 1959-re tervezett feladatok teljesítése és az 1960. évi terv sikeres kidolgozása. A kormány azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a dolgozók aktív részvétele, mely már a Csehszlovákia felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére tett felajánlási mozgalomban megnyilvánult, lehetővé teszi olyan terv összeállítását, melynek alapján az irányelvekhez képest még jobban biztosítják a szocialista társadalom szükségleteit. Az irányelveket a közeli napokban a napi sajtó hozza nyilvánosságra. Fokozni kell a munkabér gazdasági szerepét Ismerni, tudni, tanulni! Olyan szavak ezek, amelyek egyre mélyebb értelmet nyernek életünkben. Olyan idők járnak ma, hogy azt a tudást, ami tegnap még elég volt, ma már szűkösnek érezzük, holnapra pedig már egyenesen kevésnek tartjuk. Ezért lép előtérbe ismereteink állandó bővítésének kérdése, a tanulás, nemcsak a fiataloknál, hanem az idősebbeknél is. Bizony, néha elég nehéz dolog ószbecsavarodó fejjel tanulni. Az idő kerekét azonban nem lehet megállítani. Ha az ember nem halad a korral, manapság könnyen megtörténhet, hogy az apró gyermek is kényelmetlen helyzetbe hozza. Hiszen az élet napról napra újabb ismereteket vet fel, olyanokat, amelyek az idősebbek által oly gyakran emlegetett ,£ni időnkben" még nem voltak meg. Hol volt még akkor mondjuk a fotocellás megmunkálógép, a magnetofonszalaggal irányított gép, az első és a második kozmikus sebesség, akkor még nem kellett tudni sem a félvezetőkről, sem az anyagi érdekeltség hosszú időtartamú normatíváiról és sok más egyébről. Változnak az idők és szükségszerűen módosul az emberek tudásával szemben támasztott igényesség is. Valamikor elég volt, ha a mester ki tudta állítani a munkalapot és értett a munka kiosztásához. Ma mindenki fclőtt nyilvánvaló, hogy az ilyen mester egy percig sem állhatná meg a helyét az új követleményekkel szemben. Ma már nemcsak a munka kiosztásához és a megfelelő alkatrészek előkészítéséhez kell értenie, hanem otthon kell lennie ezer más dologban, amilyenek például a munkatermelékenység és a bérek alakulásának kérdése. az operatív normák, a műszakilag indokolt normák, a termelés hatékonysága, az önköltség, a haladó munkamódszerek és sok más kérdés, mely a midennapi termelőmunkában előfordul. Hazánk ipara ma mintegy négyszerese a második világháború előttinek. Nem volt könnyű feladat a hatalmas előrehaladás elérése. Mindez azonban még nem minden. 1965-ig iparunkat a háború előttinek hatszorosára növeljük. S itt a múltbeli tapasztalatok alapján teljes határozottsággal kijelenthetjük, hogy még szorgalmasabb tanulással jövőbeni sikereink még jobb előfeltételét teremtjük meg. Hiszen ez évtől kezdve terveinket új módszerekkel számítjuk ki és itt minden tekintetben a legfontosabb tényező a dolgozók alkotó kezdeményezése. A kezdeményezés pedig javaslatokban és ötletekben nyilvánul meg, mely a jobb, tökéletesebb terv összeállítására irányul. Ezek pedig annál jobbak és gazdagabbak lesznek, minél nagyobb a dolgozók ismerete, tudása. A nagyobb nyomatékosság kedvéért teljes határozottsággal megismételhetjük tehát, amit már a fentiekben említettünk: mai tudásunk holnapra már nem elegendő, sőt némely szakaszon már a mostani követelményeknek sem felel meg. Nézzük például azt a párttaggyűlést, amelyen egyik üzemünk egyik részlegének kommunistái az 1960. évi terv előkészítésével foglalkoztak. Első tekintetre, vagy jobban mondva a régi mérce szerint a gyűlés jó volt. A kommunisták meghallgatták a részleg vezetőjének beszámolóját, hozzászóltak a beszámolóhoz, optimisták voltak, bíztak a saját erejükben és a részleg dolgozóinak erejében. Mégis ez a taggyűlés nem volt olyan, amilyenre manapság szükségünk van. Mégpedig azért, mert ezen a gyűlésen semmi új nem volt. Lefolyásában nem mutatkozott meg, hogy idén már másod ízben készítjük elő új módszerrel a tervet. Márpedig a népgazdaság új irányítási formáinak változást kell hozniok a pártszervezetek munkájának módszereiben is. A kommunistáknak és a pártfunkcionáriusoknak az új feltételek között is megfelelően érvényesiteniök kell a gazdasági vezetés feletti ellenőrzés jogát. Természetesen az ember nemcsak azért tanul, mert másként nem lehetne a társadalom teljes értékű tagja. A szocialista társadalomban az ismeretek állandó bővítése, hogy úgy mondjuk nélkülözhetetlen az ember saját érdekében is. Hisz minden kölcsönös összefüggésben van. A társadalom annál gazdagabb, minél hathatósabban járulnak hozzá az egyesek gazdagságának gyarapításához. Az egyének hozzájárulása pedig annál bőségesebb, minél nagyobb tudással, ismeretekkel rendelkeznek. Logikus tehát, hogy a társadalom egyes tagjait tudásuk, ismereteik mértékének megfelelően jutalmazza is. Szemléltető példáját látjuk ennek napjainkban a munkásbérek új, helyesebb rendszerének bevezetésével kapcsolatban. Az új rendszer ugyanis a bér megállapításánál nagy súlyt fektet a képesítésre, vagyis arra. milyen az illető alkalmazott tudása. Bizonyos időbe telt, míg a rendszeres tanulás szükségességét egyes emberek megértették. Régebben is hívták őket az üzemi munkaiskolába, meggyőzték őket általános és szakmai tudásuk gyarapításának fontosságáról. Sokan azonban úgy vélték, hogy nagyon jól megvannak e nélkül is, hogy már elegendő tapasztalattal rendelkeznek munkájuk elvégzéséhez. Voltak olyanok is, akik a továbbképzést azzal utasították el, hogy erre nincs elég idejük. Nézzük meg azonban a mostani helyzetet. Az üzemekben, ahol az új bérrendszer bevezetésén dolgoznak, egyszerre megteltek az üzemi munkaiskolák padjai, a munkások tanulással töltik estéjüket, a mesterek az ipariskolát látogatják. Az anyagi érdekeltség felkeltése egyúttal megteremtette a tanuláshoz szükséges időt ís. S mindennek eredményeként növekszik az üzemekben a munka termelékenysége, fokozódik az érdeklődés a munkaidő, a nyersanyag, a gépek és berendezések jobb kihasználásáért. Az emberek nagyobb figyelemmel követik a munka megszervezését és ezzel a termelés szervezőit is tudásuk gyarapítására serkentik. Mindebből az egész társadalomnak haszna van. Az így nyert tapasztalatok pedig a jövőben minden bizonnyal további értékes eredmények elérésének alapjává válnak. Ennek ugyanis egyre nagyobb szükségét fogjuk érezni. Vegyük például a következőt: a harmadik ötéves tervnek pártunk Központi Bizottsága által jóváhagyott irányelvei a műszaki fejlesztés terén nagy feladatokat foglalnak magukban. Arra számítunk, hogy az elkövetkező években hatalmas lépést teszünk előre a termelési folyamatok gépesítése és automatizálása terén. Erre szükségünk van azért, hogy a dolgozók munkáját megkönnyítsük, hogy túlszárnyaljuk a legfejletteb kapitalista országokat és a termékek bőségével biztosítsuk a nép életszínvonalának állandó emelkedését. Márpedig ez az egész magas színvonalú technika nem a mérnökök és technikusok valamely szűk csoportja számára készül. Ellenkezőleg, bánni kell tudnia velük bármely munkásnak. Ehhez pedig feltétlenül szükséges, hogy tudásuk nagyobb legyen, mondjuk mint ma a legjobb mesteré, a mesternek pedig meg kell tanulnia a munka szervezését a magas műszaki színvonalú munkahelyeken mondjuk úgy, ahogy ma ehhez a mérnök ért. A mérnök tudásának pedig messze meg kell haladnia a mai színvonalat. Egyesek talán elképzelhetetlennek tartják mindezt. De gondoljunk csak vissza mondjuk tíz évvel azelőttre. Akkor is elképzelhetetlennek tartottunk sok mindent, ami ma már természetes és magától értetődő. Ez teljes bizonysággal mutatja azt, hogy az elkövetkező időszakban is meg fogunk birkózni az előttünk álló feladatokkal. Olyan időket élünk, amikor rendszeres tanulás nélkül nem lehet meg sem öreg, sem fiatal. S teljes meggyőződéssel jelenthetjük ki, nagyszerű időszak ez, amely oly hatékonysággal serkent a tudás gyarapítására. a társadalom által nyújtott anyaai és kulturális értékek célszerű kihasználására és ezzel a gazdagabb, ' eredményesebb életre. A kormány a harmadik ötéves terv irányelveivel összefüggésben megtárgyalta a bérek alakulásának a harmadik ötéves tervre vonatkozó koncepcióját. Ez a CSKP XI. kongresszusának arra, vonatkozó irányelveiből indul ki, hogy a termelés, a munkatermelékenység és a népgazdaság hatékonysága további növelésének érdekében fokozhi kell a bér gazdasági szerepét. E koncepció meghatározza azon problémák megoldásának elveit, melyeket a munka díjazása terén a termelőerők további növekedése, az új technika széleskörű alkalmazása és a szocialista termelési viszonyok fejlődése vet fel. A koncepció nyomatékosan hangsúlyozza a műszaki fejlődésnek a bérek szervezetére gyakorolt hatásával összefüggő kérdések gyors tisztázását, tekintettel arra is, hogy feltételezzük a munkaidő lerövidítésének folyamatát. E koncepció alapja a névleges bérek további emelkedése a munkatermelékenység emelkedésével összhangban. Kiemeli a névleges bér szerepét az életszínvonal emelésében, egyszersmind biztosítja, hogy a népgazdasági ágak közötti bérviszonyok társadalmi jelentőségüknek és a népgazdaság fejlődési szükségleteinek megfelelően alakuljanak ki. Az érvényesítésére vonatkozó gyakorlati következtetések a tervezés és pénzellátás új elveinek, főként az anyagi érdekeltség hosszú időtartamú normatíváinak hatékonyabb kihasználására irányulnak. A harmadik ötéves tervben a bérek alakulása jóváhagyott koncepciójának érvényesítése tekintetében döntő jelentősége lesz a munkások bérrendszere következetes és helyes módosításának. Eredményei kiinduló alapul szolgálnak majd a bérek alakulására a harmadik ötéves tervben. A kormány ezért foglalkozott az ipari munkások új bérrendszerei érvényesülésének folyamatával. Megállapította, hogy a bérrendszerek módosítása lényegében kielégítő ütemben halad előre. Jelenleg már körülbelül félmillió munkást díjazunk az új rendszerek alapján, ami a szóban forgó ipari ágak munkásainak egyharmadát jelenti. A módosítás megvalósítása mind a termelés, a munkatermelékenység és a gazdaságosság növekedése, mind az átlagbérek emelkedése terén kedvező eredményekkel jár. Az új bérrendszert alkalmazó üzemek jobb gazdasági eredményeket érnek el, mint az ipar átlagosan. Az 1 iparban az első félévi nyersterme| lési tervet 101,6 százalékra, a munkatermelékenység tervét 102,2 százalékra, a munkások átlagbérét pedig 100,5 százalékra teljesítettük. A bérrendszert módosító üzemek a tervezett termelést 102,2 százalékra, a munkatermelékenységet pedig 102,5 -103,5 százalékra teljesítették. A műszaki és szervezési módosításokkal nyert és az üzemekben fokozatosan érvényesülő megtakarítások összesen több mint 180 millió koronát tesznek ki. Ezek az eredmények lehetővé tették, hogy az átlagbérek is gyorsabban emelkedjenek ezekben az üzemekben. Míg az iparban az átlagbérek júniusban 49 százalékkal voltak naA kormány továbbá határozatot hozott a város és faluszépítés jubileumi nagy akciójának támogatásáról és kibontakoztatásáról. Ez az akció annak a versenynek keretében bontakozódik ki, mely a Csehszlovák Köztársaság szovjet hadsereg által való felszabadítása 15. évfordulójának tiszteletére az iparban a termelési feladatok túlteljesítéséért és a második ötéves terv határidő előtti teljesítéséért, a mezőgazdaságban pedig a mezőgazdasági termelés 1960. évi tervének túlteljesítéséért és a föld termékenységének fokozásáért indult. A város- és a faluszépítési akció nem új dolog lakosságunk számára, az 1955-ös jubileumi év óta, mely alkalomból az akciót elindították, lakosságunk minden évben bebizonyította, mennyi leleményesség, áldozatkészség és szorgalom lakozik benne, ha közérdekű mű megteremtéséről van szó. Évről-évre nő a végzett mű értéke. Népünk a városés faluszépítési akcióban bebizonyította nagyfokú hazafias öntudatát. A legutóbbi öt év folyamán a lakosság önkéntes önsegélyével számos iskolai, egészségügyi, kulturális, sport és vízgazdasági intézmény épül, sok közteret, parkot, ligetet, zöld sávot, közlekedési vonalat stb. hoztak rendbe. Am még sok minden javításra szorul, hogy hazánk még gyönyörűbb és pompásabb legyen. Most az a fontos, hogy azoknak kezdeményezését, akik már kidolgozták a terveket és bejelentették a felajánlásokat, minden község, gyobbak, mint tavaly júniusban, az új bérrendszert érvényesítő vállalatokban ugyanekkor 90 koronával voltak magasabbak az átlagbérek. A vegyiiparban az új bérrendszert érvényesítő vállalatokban az egész ághoz viszonyítva 53 koronával szemben 96 koronával volt nagyobb a béremelkedés, hasonlóképpen a közszükségleti iparban az egész ág 39 koronás átlagos növekedéséhez viszonyítva 72 koronával emelkedtek a bérek. Az élelmiszeriparban az új bérrendszert alkalmazó vállalatokban az egész ág 47 koronás átlagos béremelkedéséhez képest 82 koronával emelkedtek a bérek. A bérek átépítésében elért sikerek semmi esetre se szüljenek önelégültséget. A módosítás nagy része csak most van igazán előttünk. A bérátépítés általában kedvező lefolyása ellenére különösen a kohászati iparban komoly hibák mutatkoznak. A szóbanforgó ág fő problémái, melyekről a CSKP Központi Bizottsága a legutóbbi ülésén tárgyalt, elsősorban a termelés irányításának és szervezésének szakaszán megülnek fel, de a bérrendszer módosításának előkészítésében és megvalósításában is éreztetik hatásukat. A gépiparban is nehézségek mutatkoznak. melyek kedvezőtlenül befolyásolják az új bérrendszer érvényesítésének ütemét. A bérrendszer átépítésének az egész iparban történő sikeres befejezése érdekében elengedhetetlenül fontos, hogy mindenekelőtt a kohászati és a gépipar dolgozói vonják le a következtetéseket az eddigi fogyatékosságokból és tartsanak lépést a népgazdaság többi ágával. A kormány ezért elvárja, hogy a gazdasági dolgozók és a szakszervezeti funkcionáriusok aktívája az új bérrendszerre áttérő vállalatok, főként a kohászati és gépipari vállalatok dolgozóival egyetemben minden erőt kifejt, hogy a pártszervezetek vezetésével megteremtse a bérátépítés kitűzött időpontban való sikeres megvalósításának szükséges szervezési, gazdasági és politikai feltételeit. Végrehajtását a népgazdaság fejlesztésére irányuló általános igyekezet szerves részének kell tekintenünk, és össze kell kapcsolnunk a szocialista munkaverseny fejlesztésével, az új technika alkalmazásáért folytatott küzdelemmel, a tartalékokmozgósításával az 1960. évi terv előkészítésében. A bérátépítés sikeres megvalósítása jelentós lépés lesz népgazdaságunk további fejlesztésében. minden lakos felkarolja. Fontos, hogy a párt- és a kormány támogatásával minden nemzeti bizottság, a Nemzeti Front minden szervezete, a nép minden társadalmi szervezete, a fegyveres erők tagjai, a szakszervezeti szövetségek, a termelési ágak, üzemek, üzletek, a vendéglátó ipar, a szövetkezetek — korra és foglalkozásra való tekintet nélkül az egész lakosság bekapcsolódjék a város- és faluszépítési akcióba, mely annak az évfordulónak tiszteletére indult, hogy a szovjet hadsereg 15 évvel ezelőtt felszabadította a Csehszlovák Köztársaságot. Különösen nagy jelentőségű a jubileumi vájos- és faluszépítési akció fővárosunkban, Prágában, mely a nagyszerű II. Országos Spartakiád színhelye lesz. Ha a Z-akció eddigi tapasztalatainak felhasználásával nagyvonalúan mozgósítjuk a lakosságot az önsegéllyel végzett építésre, a városok és falvak szépítéséért és fejlesztéséért indult jubileumi verseny annak a széleskörű versenynek egyik fontos része lesz, melyet a nemzeti bizottságok hazánk felszabadítása 15. évfordulójának tiszteletére indítottak. Csak a szocialista rendszer szabad népe, csak szocialista jelenünkben a kommunista holnap fényes céJjíft követő nép alkothat önsegéllyel ilyen hatalmas müvet. Ne legyen hazánknak egyetlen rendezetlen faluja sem. Becsülettel teljesítsük a jubileumi jelszót: „A még szebb hazáért!" A felszabadulás jubileumi évfordulójának tiszteletére bontakoztassuk ki a városés faluszépítési akciót