Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-13 / 284. szám, kedd

Viláo prótéi'ňrjrH

, eavesWieletc! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. október 13. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 284. szám AZ EGÉSZ ORSZÁG ÜGYE Ha azt akarjuk, hogy esztendőről esztendőre dúsabb legyen az asztal, jobban éljünk, erről magunknak kell gondoskodnunk. Varázsszóval, csodákkal a föld nem terem többet, az állatok nem hoznak nagyoob hasznot, a mi dolgunk és az egész ország népének a feladata m.ndent, húst, tejet, vajat termelni, aruböséget teremteni. Igaz, a mezőgazdasági termékek előteremtése elsősorban a föld művelőire, a szövetkezeti tagokra vár, akiknek tudatosítaniok kell, hogy a jövő esztendőben átlag 6 százalékos emelkedést kell elérnünk a mezőgazdasagban az idei eredményekhez képest. Számokban ez anynyit jelent, hogy 230 ezer tonna gabonával, 650 ezer tonna takarmánynyal, 100 ezer tonna hússal és 190 millió liter tejjel kell jövőre többet termelnünk, mint az idén. Megvan-e a nagyobb termés elérésének a feltétele ? Igen, a nagyobb terméshozamok elérésének sokféle módja van, s e módok nem ismeretlenek a mezőgazdasági dolgozók előtt, hiszen a CSKP KB mácius; ülése megmutatta az utat, a járható utat a termelés fokozásara. Szükségtelen, hogy a nagyüzemi termelés különböző formáiról most e cikkben beszéljünk, elég, ha a legfontosabbról szólunk bővebben, hiszen ma már mindenki előtt világos, a nagy terméshozamok elérésének legfőbb biztosítéka, ha a mezőgazdaság legalapvetőbb termelőeszközét — a talajt állandóan gondozzuk, évről évre pótoljuk az elhasznált tápanyagokat. Persze, mivel a legalapvetőbb termelőeszközről van szó, elsősorban is az a fontos, hogy belátható időn belül bővítsük a szántóterületet, más szóval országos' méretű meliorációs munkákkal tegyünk termővé minden eddig keveset termő, parlagon heverő talpalatnyi földet. A Központi Bizottság márciusi ülése után született meg Kelet-Szlovákia dolgozói körében a nagyszabású meliorációs munkára való országos felhívás, mely rövid idő alatt jó talajra talált az egész országban. E meliorációs munkák jelentőségét megértette az egész ország népe, s örvendetes, hogy országos méretben már ma kiváló eredményekről adhatunk számot. Mégis úgy véljük, nem leszünk ünneprontók, ha arról is szólunk, hogy egyes helyeken még lassan haladnak a munkák, sok a kifogás, hogy nem kapnak csatornavájó gépet, kevés az alagcsövezéshez szükséges cserépcső és más egyéb. Igaz, minden ilyen nagyobbszabású munka elkerülhetetlenül magával hoz különféle akadályt, nehézséget, de összefogással, jó munkaszervezéssel minden kiküszöbölhető. Mit tegyünk tehát, ha nincs gép, s hiányzik valamilyen anyag az alagcsövezéshez? Várjunk a gépekre és hagyjuk, hogy a talajvíz ellepje a földet? Helytelen volna az ilyen álláspont, mert a jó példák százai bizonyítják, hogy tervszerű munkával, a községek lakóinak bevonásával gép nélkül is sokat tehetünk. Kiváltképpen az ifjúság mozgósításával érhetünk el nagy eredményeket, hiszen az ifjak derekas munkát végeztek a Zsitva folyó szabályozásánál is, melynek eredményeképpen e területen ma már dúsabb a kalász, nagyobb a kukoricacső, több szénát kaszálnak esztendőről esztendőre a Zsitva folyó menti szövetkezetek. Sok helyütt találunk már régebben készített vízlevezető csatornákat, melyek nagyobb részét már behordta a törmelék, besüppedt az oldala. Ezek tisztításával, rendbehozásával is sokat tehetünk a nagyobb terméshozamok biztosítására. Okosan cselekedtek az ipolysági járásban az egyházasmaróti szövetkezet tagjai, amikor elhatározták, hogy első dolguk lesz a régebben készített vízlevezető csatornák rendbehozása. Két esztendő alatt 60 hektárnyi földet tettek ilyképpen termékennyé. S az eredmény? Az első cukorrépatermés 400 mázsát adott hektáronként, silótakarmányból meg 800 mázsás hektárhozamot értek el e területen. Megérte tehát a fáradozást, megérte, hogy nem vártak ölbetett kézzel, amíg jön a gép, és az állam rendbehozza számukra a csatornákat. Megérte azért is, mert azzal, hogy 60 hektár föld termékennyé vált, többet, több mezőgazdasági terméket adtak az országnak, de a többről több jutott a közös kasszába is, tehát ők is gazdagabbak lettek, nem beszélve arról, hogy a jövőben mit jelent majd, ha ily szorgalommal végzik a meliorációs munkákat. Arról van szó, hogy a jobb élet megteremtése mindannyiunk, az egész ország népének ügye. A munkásosztály bármikor, még a legnehezebb időben is tudta, hogy leghűségesebb szövetségesét, a parasztságot kell támogatnia, segítenie. A most folyó országos jelentőségű munkában segít a munkásosztály, persze tudnia kell, hol szorít a csizma, miben vár támogatást a falu népe. Követésre méltó kezdeményezés született, s a munkás-parasztszövetség nagyszerű példáját bizonyítja a gottwaldovi kerület eljárása. E kerületben is, mint hazánk minden vidékén, nagy visszhangra talál KeletSzlovákia parasztságának a felhívása. Itt is, ahogy már szó volt róla, a megnövekedett feladatok megvalósításához hiány mutatkozott cserépcsövekben, s lassan haladt az alagcsövezés. Mit tegyenek, hagyják állni a munkát, s várjanak, amíg kapnak csöveket? A kezdeményezésben nincs hiány a kerületben. A kerületi nemzeti bizottság néhány dolgozója ellátogatott a kerület téglagyáraiba. Gyárról gyárra járva, meggyőző szóval beszélgettek a gyár dolgozóival. Az eredmény? Egymásután születtek a kötelezettségvállalások a terv túlteljesítésére, ami annyit jelent, hogy nemcsak téglából termelnek többet a tervezettnél, hanem ennek eredményeként 2 millió alagcsövezéshez szükséges cserépcsövet gyártanak, ami igen sokat jelent majd a kerület EFSZ-einek a meliorációs munkák meggyorsításában. Dicséretre méltó cselekedet, mely azt bizonyítja, hogy a föld termékennyé tétele nem csupán a falu életét teszi szebbé, hiszen, ha több hús, tej, vaj és egyéb mezőgazdasági termék kerül a piacra, ezt megérzi a város is, a gyári munkás, a bányász s minden dolgozó az egész országban. így kell tehát ezekre a nagyméretű munkákra nézni, és soha sem szabad szem elől téveszteni, hogy a meliorációs munkák elvégzése az egész ország ügye. Versenyeznek a palásti fiatalok A palásti szövetkezet kertészetében ott leng a CSISZ-zászló. Arra figyelmeztet, hogy ott fiatalok dolgoznak. A nyolctagú ifjúsági kollektíva, amelyet Ján Boháč vezet, a palásti szövetkezet büszkesége, az ipolysági járásban széltében-hosszában beszélnek róluk. A palásti fiatalok az elmúlt fél év alatt megszerezték a CSISZ KB és a Megbízottak Testülete vándorzászlaját. A fiatalok zöldségtermelő csoportja nyár óta versenyben van a szocialista munkabrigád cím megszerzéséért. Munkateljesítményeik bizonyítják, hogy nagy sikereket érnek el. Minden hektár földről a tervezett 25 ezer korona helyett 35 ezer korona b evételt érnek el s íly módon a szövetkezet pénztárába terven felül 100 ezer korona folyik be. A Ján Boháč vezette CSISZ-kollektíva nemcsak szocialista módon dolgozik, hanem úgy is él. Esténként a munka után ott látjuk a CSISZ-tagokat a szövetkezeti klubban. A palásti szövetkezetben a többi fiatal is — a szövetkezeti tagságnak egyharmada fiatal — elhatározta, hogy követi a CSISZtagok példáját. Az állattenyésztésben dolgozó fiatalok munkacsoportja a közeli napokban szintén versenybe áll a szocialista munkabrigád cím megszerzéséért. Novotný elvtárs mongóliai látogatásának MÁSODIK NAPJA Ulan Bátor (ČTK) Szambu, a nagy népi hural elnökségének elnöke és Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a minisztertanács elnöke vasárnap este díszvacsorát rendezett Novotný elvtárs, valamint pártunk és kormányunk többi tagjainak tiszteletére. Este az Ulan Bator-i Állami Zeneiés Drámai Színházban ünnepi hangversenyt rendeztek Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára és a Csehszlovák Köztársaság elnöke hivatalos látogatása alkalmából. A zsúfolt fzínház nézőközönsége viharos tapssal fogadta a testvéri Csehszlovákia képviselőinek megjelenését. A himnuszok elhangzása után a legszebb mongol nemzeti dalokat, zenekari műveket és táncokat mutatták be a mongol művészek, valamint több csehszlovák népdalt, kórus- és zenekari művet adtak elő. * Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök a hétfő délelőtti órákban pártunk és kormányunk képviselői kíséretében nemzetiszínű szalagokkal átfont koszorút helyezett el az Ulan Bator-i Szuhe Bátor és Csojbalszan Mauzóleumban. A kegyeletes aktuson jelen voltak Cedenbal és Szambu elvtársak. A vendégek ezután Cedenbal elvtárs kíséretében a Mongol Népköztársaság Központi Állami Múzeumába látogattak. Érdeklődéssel tekintették meg a Mongólia ásványkincseit, növényi- és állatvilágát szemléltető osztályt. A kiállított tárgyak között láthatók a 600 millió évvel ezelőtt élt óriásgyíkok csontvázleletei. Elvtársaink a múzeum történelmi részében megtekintették a mongol nép írásbeli emlékeit. Látogatásuk végén megtekintették a képző- és népművészeti osztályt. A látogatók könyvébe ezt írták: „Megelégedéssel láttuk múzeumukat, mely szemléltetően bemutatta a mongol nép történetét, a Mongol Népköztársaság gazdagságát. Sok további sikert kívánunk a múzeum munkaközösségének érdemdús munkásságában, mely jelentősen szolgálja a népnevelést." Novotný elvtárs és kísérete ezután rövid sétát tett a városban. Ulan Batornak ma körülbelül 140 ezer lakója van. Az utóbbi években gyorsan épülnek tégla lakóházak és középületek, modern üzemek. A hagyományos mongol jurták egyre inkább kiszorulnak a város központjából. Állami egyetem létesül, melyen 1500 fiatal mongol tanul, ezenkívül állami színház, mozik, múzeumok és sportpaloták épültek. A mongol nép, mely a néphatalom fennállása alatt a hűbéri társadalomból egyenesen a szocializmusba tér át, nagy figyelmet és gondot fordít fővárosa építésére. Ulan Bátor, a köztársaság legnagyobb iparközpontjává válik. Az ország iparának több mint a fele Ulan Batorban összpontosul. Üj üzemek "épülnek a Szovjetunió és más szocialista országok segítségével. A Mongol Népköztársaság legnagyobb ipari üzeme, az Ulan Bator-i Csojbalszan Ipari Kombinát 25 évvel ezelőtt létesült az állati eredetű fő nyersanyag, a bőr- és gyapjú feldolgozására. Az utóbbi években alapjai(Folytatás a 3. oldalon) A kelet-szlovákiai üzemóriás hazánk második acélszíve Harmadik ötéves tervünk irányelvei közelről érintik KeletSzlovákia hatalmas fejlődését is, mindenekelőtt a Kassa mellett építendő Keletszlovákiai Kohómű felépítésével kapcsolatban. A hatalmas építkezés néhány problémájáról és távlatairól adott tájékoztatás Emil Chlebec elvtárs, az SZLKP kassai kerületi bizottságának vezető titkára, a ČTK tudósítójával folytatott beszélgetés során. A kérdéseket és a válaszokat az alábbiakban közöljük: KÉRDÉS: Ily nagy mű építését a szovjet szakemberek tevékenysége, amely a tervdokumentációk elkészítésében és a korszerű szovjet berendezés szállításában nyilvánul meg. Munkánkban teljes mértékben hasznosítani fogjuk nemcsak az ostravai tapasztalatokat, valamint a tudományos- és kutatóintézetek ismereteit, hanem bevezetjük a szocialista munkaverseny új formáit is és alkalmazzuk a vlagyimíri terület munkásainak és technikusainak tapasztalatait is. KÉRDÉS: Milyen lesz a Keletszlovákiai Kohómű építésének üteme, és milyen további vállalatok létesülnek még a legközelebbi években? VÁLASZ: Pártunk irányelveinek szellemében jelentősen lerövidítjük a Keletszlovákiai Kohómű és a vele kapcsolatban épülő vállalatok építésének idejét. A kormány határozata alapján a kohóműben a jövő évben megkezdjük egy öt hengersoros, 820 millió korona beruházást igénylő hengerde építését, amely már 1963. július 1-én kész gyártmányokat ad. Aránylag rövid időn belül, a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulóján, 1964-ben már kitermeljük az első acélt. Az évi termelés meghaladja a vítkovicei, kunčicei, trineci és bohumíni vasművek jelenlegi termelését. Ilyen teljesítményű kohászati kombinátot ezidáig egyetlen európai kapitalista állam sem épített. bizonyára nagy szervező-politikai munka előzi meg. Milyenek az eredmények ezen a téren? VÁLASZ: A Keletszlovákiai Kohómű . építésének jelentősége túlnő Szlovákia határain. Azt mondhatjuk, hogy nem lesz hazánkban vállalat, amely ne részesednék kisebb, vagy nagyobb mértékben e kohászati óriás építéséből. Ez a tény arra késztet bennünket, hogy a feladatok teljesítéséhez necsak lelkesen, de felelősségteljesen lássunk hozzá. A kassai kerület pártszervei és szervezetei nagyarányú magyarázó kampányt valósítottak meg hazánk eme, Ostrava után a második, kohászati központjának politikai és gazdasági jelentőségéről. Már a múlt év végén megkezdtük a Keletszlovákiai Kohómű dolgozói számára 400 lakásegység építését, amelyeket fokozatosan adunk át használatra. A jövő évben további 600 lakás és egy 1200 lakásegység teljesítményű panelgyár építését kezdjük meg. Kassa elővárosában, a sacai lakónegyedben már beköltöztek az első munkások az új házakba. További 500 lakás felépítésével olyan előnyt szerzünk, hogy megtakaríthatjuk az ideiglenes munkásszállók és barakkok építésének költségeit. A kohómű szükségletei számára összesen 10 500 lakásegységet építünk. A lakásépítkezéssel egyidőben bővítjük a közellátási hálózatot, a városi közlekedést, fokozzuk a dolgozókról való gondoskodást, bővítjük az egészségügyi és kulturális intézményeket. Előnyt szereztünk a földmunkákban és az előkészítő építkezési munkákban is, amelyek már a kohómű területén folynak. A Keletszlovákiai Kohómű számára nagyszámú szakképzett dolgozóra lesz szükség. Ezért már 3000 munkás Ostravába ment gyakorlatra és 600 tanonc tanul a kohászati iskolákban. További műszaki-gazdasági dolgozók és szakképzett munkások megnyerésére a kerületi és járási nemzeti bizottságok segítségével igyekszünk. Jelentős segítséget nyújt A Nagy Október tiszteletére (ČTK) — A michalovcei Dukla Tégilagyár dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulója tiszteletére a téglagyártás évi tervét 101 százalékra teljesítették és kötelezettségvállalást tettek, hogy az év végéig terven felüt még L50 ezer téglát gyártanak. A prešovi Dukla Téglagyárak dolgozói — amely vállalat alá tartozik a michalovcei üzem is — egyúttal kötelezték magukat arra, hogy önköltségen a jövö évben csaknem két és félmillió koronát takarítanak meg. A Keletszlovákiai Kohómüvön kívül a harmadik ötéves terv a kassai kerületben további ipari vállalatok jelentős bővítésére számít. Tornán felépül a köztársaság legnagyobb cementgyára, Ružina mellett egy vízierőmü, bővítik a Keletszlovákiai Gépgyárat Kacsán, valamint a sviti vegyiüzemet. Kassán egy hőerőművet, Rudňanyban egy komplex vasércfeldolgozó üzemet építenek, növelik a Szlovákiai Magnezit Művek termelését és megvalósítják a vasútvonalak nagyméretű villamosítását. Felépül továbbá a szovjet határtól a kőolajtávvezeték és számos más objektum, amely az egészségügyet, iskolaügyet fogja szolgálni. További szociális és kulturális intézmények létesülnek mind a kassai, mind a prešovi kerületben. A beruházási költségek a kassai kerületben nagyjából 18 milliárd koronát tesznek ki, egész Kelet-Szlovákiára pedig az 1961—1965-ös években a beruházási összeg több mint 25 milliárd korona lesz. KÉRDÉS: Mi a politikai szervezőmunka súlypontja ily jelentős feladatok teljesítésénél? VÁLASZ: A kassai kerületi pártbizottságnak a közelmúltban tartott plenáris ülésén részletesen elemeztük azokat a kérdéseket, amelyek a harmadik ötéves terv feladataival kapcsolatosak és amelyek ebből a tervből a kassai kerületre hárulnak. Megmutatkozott, hogy továbbra is a pártszervek és -szervezetek aktivitására kell támaszkodni, arra az igyekezetre, amelyet a kommunisták a többi dolgozóval egyetemben az élet és munka minden szakaszán a szakszervezeti szövetségek tagjaival, a CSISZ-el, valamint a nemzeti bizottságokkal és a Szlovák Nemzeti Front további szervezeteivel egyetemben kifejtenek. AZ IPARI TERMELÉSBEN a világ legelső államai közé tartozunk 1960 19§5 A

zok a sikerek, amelyeket dolgozó népünk pártunk vezetésével a szocialista építőmunkában ér el, Csehszlovákiát a világ legnagyobb mértékben iparosított államai sorába emelik. Az egy főre eső szénfejtésben, "tilnmosáram-fejlesztésben és egyes tovdbbi alapvető fontosságú ipari termékek előállításában megközelítjük a legfejletteb tőkés országokat, sőt azokat túl is szárnyaljuk. Ipari termelésünk a Csehszlovák Köztársaság háború előtti ipari termelése színvonalához viszonyítva 1965-ben hatszor nagyobb lesz. E2 azt jelenti, hogy két hónap alatt annyi ipari terméket állítunk elő, mint a háború előtt egy egész év alatt. Ezért fokozott mértékben ébresztik fel mindnyájunk érdeklődését azok a távlatok, amelyeknek pártunk Központi Bizottsága szeptemberi ülésén, a harmadik ötéves terv irányelveinek megvitatott javaslatai nyitnak meg előttünk. Az ipari termelés a harmadik ötéves terv éveiben további 50 százalékkal növekszik. Igen gyors ütemben — az 1957. évi eredményekhez viszonyítva 161 százalékkal — növekszik a harmadik ötéves terv utolsó éveiben gépipari termelésünk is. Az egy lakosra átszámított acéltermelésünk 1965-ben nagyobb lesz, mint az Amerikai Egyesült Államoknak a legutóbbi években átlagosan elért termelése. A szénfejtés, a vegyiipar és további ipari ágazatok is oly gyors ütemben fejlődnek majd hazánkban, aminőt egyetlen egy tőkés országban sem érnek el.