Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-09 / 280. szám, péntek

0 A kötelezettségvállalások emberek vannak mögött Már közöltünk rövid beszámolót arról, hogy a dióspatonyi szövetkezet tagjai mily sikeresen végzik az őszi munkákat. Azt is megemlítettük, hogy a nagy szorgalom legmegbízhatóbb motora az adott szó, az a kötelezettségvállalás, amellyel a prerovi járás versenyjelhívására válaszoltak. A preroviak felhívására már sok száz szövetkezet adott 'llsi választ, amelyben ígérik, hogy a jövő évi termelési tervet nemcsak teljesítik, hanem túl is szárnyalják. A kötelezettségvállalások tételében, illetve nyilvánosságra hozatalában a dióspatonyiakat már sok százan megelőzték, s mégis azt kell mondani, hogy az ő ígéretük egyike a legértékesebbeknek, mondhatnánk példaadó körültekintéssel dolgozták ki kötelezettségvállalásukat. Az egész tagság ügye Ä diőspatonyiak kötelezettségvállalását az teszi értékessé, hogy az adott szó náluk nem a szövetkezet irodájában született meg, hanem a szövetkezet tagsága konkrét javaslatok formájában szabta meg a jövő évi termelés hogyanját és mikéntjét. A kötelezettségvállalások olyanok — és ez sokkal értékesebb minden hangzatos szónál — amelyeknek teljesítését konkrét formában lehet értékelni egyes munkacsoportokon, sőt egyéneken keresztül is. Hogy ez így van Diőspatonyban, ez mindenekelőtt a falusi pártszervezet érdeme, a kommunistáké, akik mindig amellett szálltak síkra, hogy a kötelezettségvállalások olyanok legyenek, amelyek mögött a szövetkezetesek százai állnak, s az adott szó legyen alaposan meggondolt. Az ígéret Hónapokig tartó munka után született csak meg a végső elhatározás, amelyben kimondják, hogy a prerovi járás szövetkezeteinek példájára, hazánk felszabadításának 15. évében a bruttó-termelést • százalékkal növelik. A két fő termelési ág között nincs különbség, ami annyit jelent, hogy az állattenyésztési termelést ugyanolyan százalékarányban kívánják növelni mint a növényi termelést. .A felületes szemlélő a százalékok láttára azt mondhatná: talán még is jobb lett volna, ha a növényi termelést helyezik előtérbe, hisz enélkül nem lehet nagy hasznosságú, intenzív állattenyésztésről beszélni. Akik igy gondolkoznak, azoknak is igazuk van, de ha alaposabban átnézi a diőspatonyiak tervét, meggyőződhetnek róla, hogy a szövetkezeti tagok elképzelése reális, s így ígéretük teljesíthető. Fontos a takarmány Nincs abban semmi új, ha azt tiondjuk: az állattenyésztési termelés növelésének alapja a takarmányszükséglet megteremtése. Nem új ez a megállapítás, mégis sok helyen nem helyeznek rá kellő súlyt. A diőspatonyiak esetében azonban mást tapasztalhatunk. A fő súlyt a takarmányok termesztésére helyezik. Ez világossá válik akkor, ha az ember nem elégszik meg csupán a már említett 9 százalékkal, hanem azt alkotó elemeire bontja. A 9 százalék náluk csak egy fedő burkolat, a lényeg csak akkor látható, ha az ember sorra veszi, hogy az egyes terményeknél milyen százalékarányban növelik a hektárhozamokat. A számok felbontása után kiderül, hogy míg a szövetkezet a cukorrépa termelését mindössze 1,5 százalékkal, a gabonaféléket 2 százalékkal növeli, addig az egyes takarmányfélék termelésében a hektárhozamok emelkedése az ideinek a kétszeresét is kiteszi. A tervek szerint tehát megvannak a reális lehetőségek arra, hogy az állattenyésztési termelés növeléséhez szükséges takarmányalap meglegyen. A termőképesség fokozásáért A szövetkezet egyik központi kérdése, hogyan lehet növelni a talaj termőképességét, mivel jó talajgazdálkodás nélkül jó és tartós eredményeket nem lehet elérni. Ezért a terv kidolgozásában már komolyan foglalkoztak a talajjavítási munkákkal. Mindenekelőtt a trágyázásra helyeznek nagy súlyt. A jövő évtől már a parcelláikat minden harmadik évben trágyázni tudják. Bevezetik a zöldtrágyázási rendszert és jövőre már 200 vagon tőzeget használnak fel komposzttrágya készítésére. Az utóbbira, vagyis a tőzeg termelésére a CSISZ-tagok vállaltak kötelezettséget. Az ő ígéretükből kiindulva született meg az a kötelezettségvállalás, hogy a talaj termőképességének fokozása érdekében 200 vagon tőzeget termelnek, illetve használnak fel. Egy csoport szava Már előbb beszéltünk róla, hogy a dióspatonyi szövetkezetben a kötelezettségvállalások a tagság teljes részvételével születtek meg. Oldalakat lehetne írni azokról az értékes javaslatokról, amelyek az egyes csoportok keretén belül születtek, és szilárd pillérei az egész szövetkezetre kiterjedő kötelezettségvállalásoknak. Mindent azonban a legjobb akartunk mellett sem sorolhatjuk fel, ezért példának csak néhányat említünk meg. Az egyik ilyen példa az állattenyészBratislava jövő évi fejlődése (CTK) — A Bratislavai Cözponti Nemzeti Bizottiágon most dolgoznak a övö évi tervjavaslaton, nely Szlovákia fővárosa lazdaságának további felendítésére és a lakosságiak nyújtott szolgálatok ökéletesítésére számit. A fejlődés egyik IegJfejezőbb mérőfoka a beruházási munkák terjedelme, atnelvek értéke a jövő évben 390 millió korona lesz. A terv szerint a jövő évben megkezdik egy nagy kórház, és egy új vegytisztító építését. Az eddig végzett előkészítési munkálatok alapján a jövő évben több mint 2500 lakás építését kezdik meg és mintegy 2660-át átadnak rendeltetésüknek. Az új iskolákban 130 tantermet adnak át, ahol további 5525 tanulónak jut hely. Ezenkívül megkezdik 600 iskolásgyerek befogadására alkalmas hat iskola és öt óvoda építését is. Szedik a fűszerpaprikát A szxntpéteri szövetkezet esek (ógyallai járás) öt hektáron termeltek ez ién fűszerpaprikát. melynek szedését már megkezdték. E területről 100 mása fűszerpaprikát adnak el, amelyért több mint 223 000 koronát kapnak. Képünkön: Klára Pivodová, Kőszegi Júlia, Kiss Júlia és Edita Bilková i fűszerpaprikát osztályozzák, (K. Cích felv. — ČTK) tésben dolgozó ifjúsági munkacsoport felajánlása. Az egyik tehénistállóban csupán fiatalok dolgoznak. Amikor a prerovi járás versenyfelhívásáról esett szó, ők is összedugták fejüket, majd nézetüket, elképzelésüket rövid tőmondatokban papírra vetették. A mondatok elárulják, hogy a fiatalok jövőre már az idei 2100 liter tej helyett minden tehéntől 2600 liter tejet akarnak kifejni. A hízósertéseknél dolgozó Horváth János és felesége pedig azt ígérték, hogy egy-egy hektár után az idei 109 kilóval szemben jövőre már 119,2 kg sertéshúst termelnek. E kötelezettségvállalásnál abból indultak ki, hogy a napi súlygyarapodást már most sikerül 30-100 kg-os sertéseknél 68 dekára emelni. Táncos István, Bódis József és Csaba László szintén értékes felajánlást tettek, amely ma már az egész szövetkezet kötelezettségvállalása is. A szövetkezet tervében eredetileg 11 malac elválasztása szerepelt. Az említett anyasertésgondozók azonban .vellenjavaslattal" jöttek. ők azt mondták, nem 11 lesz az évi átlag, hanem tizenkettő. A szó hatott, s ma a szövetkezet kötelezettségvállalásában nem 11, hanem . 12 malac elválasztása szerepel. Ezek tehát azok a részecskék, amelyekből összetevődik a diőspatonyiak kötelezettségvállalása. És ez így van rendjén, mivel értéke s jelentősége csak akkor van még a legszebben hangzó kötelezettségvállalásuknak is, ha mögötte emberek, szorgos kezű munkavezető dolgozók állnak. Szarka István iZÚJSZÓ HASZNOS KEZDEMÉNYEZÉS A nyári és őszi mezőgazdasági munkák gyors befejezésénél a rádiókörök is nagy segítséget nyújtottak. A partizánskéi járásban a Čerenany községben működő rádiókör dolgozott a legjobban. Itt volt a legjobb müsorösszeállltás, s a lakosság körében nagy népszerűségre tettek szert. A Jankovič elvtárs által vezetett rádiókör minden este műsort adott. A tíz tagból álló rádiókör műsorában a bel- és külpolitikai helyzet rövid ismertetésén és a község hírein kívül minden napra külön' programot állított össze. Hétfőn az elmúlt hét legfontosabb eseményeiről számoltak be, kedden a sporteredményeket ismertették, szerdán a CSKP XI. kongresszusának határozataival foglalkoztak és azzal. PÉLDÄT MUTATNAK A SZEPSI JÁRÁS SZÖVETKEZETESEI A szepsi járás szövetkezetesei az őszi árpa vetési tervét 195 százalékra teljesítették, az őszi keverékek vetését 120, a rozs vetését 100 százalékra. A silótakarmányokat 1340 hektárról betakarították. A cukorrépának már több mint 90 százalékát kiásták és több mint felét kihordták. A burgonyatermés fele már száraz helyen van. Az őszi szántással is jól állnak a járás szövetkezetesei. Már több mint 4130 hektárt szántottak fel. Lesilóztak 36 ezer tonna silótakarmányt. E munkájukkal példát mutatnak a kassai kerület sok szövetkezetének. B. Nemček, Kassa hogy e határozatokat hogyan teljesítik a községben. A helyi hangszóró minden csütörtökön kívánsághangversenyt közvetített. A legfontosabb kultúreseményekről pénteken informálták a hallgatókat. Ezen a napon a gyermekek részére rövid meseműsort készítettek elő. A szombat esti műsor különösen elszórakoztatta a lakosságot. akik nagy örömmel fogadták a szombat estékre előkészített esztrádmüsort. Jó lenne, ha a többi községekben Is követnék a čerenanyak példáját és a helyi hangszórót nemcsak a község hivatalos közleményeinek közvetítésére használnák fel. Buda Ferenc, Partizánske Tanulságos rendezvény Vlášek politikai tiszt alakulatának könyvtára a párt és CSISZ részlegszervezet közreműködésével irodalmi estet rendezett Peter Jilemnický nemzeti művész müveiről. Az irodalmi esten a katonák hálás hallgatóknak bizonyultak. Prok tizedes a Szlovák Nemzeti Felkelésben szerzett tapasztalatairól és Peter Jilemnickýről beszélt. Považan szakaszvezető nagyra értékelte ezt az irodalmi estet és kijelentette, hogy az író minden müvét el • 'fogja olvasni. A többi elvtársak kérték, hogy rendezzünk hasonló irodalmi esteket Július Fučík könyveiről, a Fucík-jelvény megszerzéséhez szükséges könyvekről és újonnan megjelent könyvekről is, Az alakulatnál könyvkiállítást rendeztünk, .ahol a Szlovák Nemzeti Felkelés térképe és Peter Jilemnický életéről és műveiről rendezett kiállítás nagy érdeklődést keltett. Karol Neupauer, szakaszvezető Hírek a cukorrépabegyűjtésről Az idei cukorrépa\már a kiszedés előtt sokat ígérőnek bizonyult. Szövetkezeteseink nem is csalódtak. Eddig a legszebb eredményeket — a cukorgyárak kimutatása szerint — a dobrai EFSZ érte el, ahol 10 hektáron az 5 százalékos levonás után 580 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. Ez a hozam igazolja, hogy ahol az agrotechnika bevált módszerét alkalmazzák, ott nem maradnak el az eredmények. Márpedig Iván István, a dobrai EFSZ elnöke ettől | egy tapodtat sem tér el. A dobraiak 171154 koronát kaptak a cukorrépáért, ami nagymértékben emeli a munkaegység értékét. Hasonló jó eredményeket értek el a perbenyíki szövetkezetesek is, ahol a cukorrépa átlagos hektárhozama az 5 százalékos levonás után közel 450 mázsa volt. A perbenyikieknek több mint 200 000 korona folyt be cukorrépából a közös "kasszába. Kászonyi István, Királyhelmec A legfontosabb a nevelőhatás N< épi demokratikus országunkban a szocialista demokratizmus legkifejezőbb megnyilvánulása a nép nagy tömegeinek a közügyek intézésében és a gazdaság irányításában való közvetlen, alkotó részvétele. Hazánkban éppúgy, mint a szocialista tábor többi országában egyre fokozódik a lakosság öntudatossága, kezdeményezése. Fényes bizonyítéka ennek táborunk nagy nemzetközi sikerei és az összes szocialista ország, az egész szocialista világrendszer gyors fejlődése. E fejlődés alapját, a lakosság öntudatosságát és kezdeményezését állandóan el kell mélyítenünk. Ebből következik az a törekvésünk, hogy egyre jobban kiszélesítsük azt a területet, melyben a lakosság aktívan intézi saját ügyeit s mely tevékenység egyúttal nevelőhatású is legyen. E területek közé miért ne sorolhatnánk be a bíráskodást is. Méltán feltehetjük a kérdést: Miért forduljunk minden üggyel a bírósághoz? Miért foglalkozzon az ügyészség az üzemben, vagy a faluban előforduló minden apró-cseprő kihágással ? Hiszen a bíróságoknak elég más fontos ügyük van, s a kisebb kihágásokat a dolgozók saját maguk könnyebben és főleg sokkal hatásosabban elintézhetik. S ha egyes népbíróságok még mindig, hogy úgy mondjuk el vannak öntve apró ügyekkel, ez semmiképpen sem felel meg általános elképzeléseinknek. Václav Škoda igazságügyminiszter a kerületi bíróságok elnökeinek országos értekezletén tartott beszámolójában tanulságos példát említett. A teplicei népbíróság elé az egyik állami gazdaság idős dolgozójának ügye került, aki másfélmázsa árpát tulajdonított el. A bíróság azonban az ügy megtárgyalása helyett javasolta, hogy a megtévedt dolgozó, aki máskülönben munkáját jól ellátta, saját munkatársai előtt feleljen tettéért. A fegyelmi bizottság az illető dolgozó jelenlétében a kár megtérítésére kötelezte és nyilvános dorgálásban részesítette őt. Más büntetést nem kapott. Mégis, ez a döntés minden bizonnyal jobb és hatásosabb volt, mintha az illetőnek bármilyen egyéb büntetést mértek volna ki. Hiszen nekünk egyáltalában nem ércrekünk, hogy a dolgozó emberből, aki hibát követ el, rögtön „bűnözőt" csináljunk. Nemzeti bizottságaink hatáskörükben sok, úgynevezett büntetendő esettel foglalkoznak. Ha azonban elgondolkozunk ezen ügyek elintézésének eddigi gyakorlata fölött, látnunk kell, hogy a dolgozók választott szerve a választók közvetlen részvételével sokkal jobban hozzájárulhatna a dolgozók állampolgári öntudatosságának fokozásához. S itt újból annak az elvnek érvényesítéséről van szó, hogy a dolgozók saját maguk intézzék el a falvakon, városokban, EFSZ-ekben és másutt előforduló ügyeiket. Cokan talán nem értenek egyet ^ azzal, amikor arról beszélünk, hogy számunkra nem annyira a kemény büntetés, mint inkább a nevelés a fontos. Azt vallják, hogy a hibákkal szembeni szigorúság nélkül nem érhetünk célt. Tévedés ne essék, mi is a szigorúság mellett foglalunk állást, sőt végeredményben úgy is mondhatnánk, hogy az eddiginél nagyobb szigorúság mellett. Kétségtelen, sok embernek jobban tudatosítania kellene, hogy ha meg nem engedett módon eltulajdonítja a miénket, a közöst, ezzel egész társadalmunknak és ennek következtében saját magának is árt. Miről van tehát szó? Arról, hogy az elkerülhetetlen szigorúságot és következetességet alkalmazva, ne csak a bűnösöket sújtsuk, hanem egyúttal szüntelenül erősítsük az igazi szocialista erkölcsöt is. A nyilvánosság, az ismerősök környezete, a munka- és lakótársak erkölcsi ítélete nagy nevelőhatású tényező. Más erkölcsi hatást tesz valamely kihágást elkövető egyénre, ha ügyét nem talárba öltözött ismeretlen bírák előtt, nem a nemzeti bizottság büntetőtanácsa irodájának zárt ajtói mögött, hanem közvetlen ismerősei, munkatársai előtt tárgyalják, ha ismerősei hallják az eset részleteit és ők mondják el, mit gondolnak a tettről. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az ilyen ember kevesebbet veszít, értékéből, s emellett bensőleg mélyebb nyomokat hagy benne. De nemcsak benne, hanem azokban is, akik az eset tárgyalásán részt vettek. Vagy vegyük például az önkiszolgáló boltok tolvajlási eseteit. Tény, hogy a becsületes vásárlók döntő többsége mellett még mindig akadnak tisztességtelen hajlamú, enyveskezű emberek, akik megkísérlik a tolvajlást. Bizonyos számú ilyen eset előfordult eddig is, s minden valószínűség szerint a jövőben is meg fog történni. Ha azonban egyszer az önkiszolgáló boltban jól látható helyen táblát tennének ki, melyre ráírnák, hogy ebben az üzletben ez és ez az egyén lopást követett el, úgy véljük, a továbbiakban az ilyen becstelen kísérletek nagyon megritkulnának. S aligha túlozunk, ha azt állítjuk, hogy az így kipellengérezett egyén hajlandó lenne súlyos büntetést megfizetni, sőt bizonyos időt leülni is, csakhogy neve és szégyenletes tette ismerősei tudomására ne jusson. A z elmondottakból kitűnik, miért szerveztük meg már több üzemben az úgynevezett elvtársi bíróságokat, amelyek számos kisebb kihágást intéztek el sikeresen, hogy ezekkel ne kelljen az ügyészségnek foglalkoznia. Főleg pedig azért, hogy az ilyen esetek száma egyre csökkenjen. Az elvtársi bíróságok a szakszervezetek szervei, s amint tevékenységükben kellő tapasztalatokra teszünk szert, megfelelő módon szabályozva lesz működésük irányzata és hatáskörük. Ezzel egyúttal lehetővé válik, hogy mindenütt megalakulhassanak, ahol ez szükségesnek mutatkozik, mégpedig nemcsak az üzemekben, hanem azon a széles területen, mely a nemzeti bizottságok tevékenységi körébe tartozik. Az elvtársi bíróságok bevezetésének természetesen fokozatosan kell történnie, s csak ott, ahol ennek megvannak a kellő feltételei, mindenekelőtt ott, ahol a dolgozók közös együttműködésével már eddig is számos kérdést sikeresen megoldottak. (Szem előtt kell azonban tartani, hogy helytelen lenne, ha a megalakuló elvtársi bíróságok esetleg olyan súlyosabb ügyekkel is foglalkoznának, amelyekben a döntés joga vitán felül a rendes népbírőságokat illeti.) Emellett továbbra is ki kell használni az üzemekben az eddigi fegyelmi bizottságok tevékenységét és általában minden ismert módozatot ki kell aknáznunk ahhoz, hogy a bíráskodásban elmélyüljön annak legfontosabb oldala — nevelő hatása. (Rp — g) ÜJ SZÖ 5 * 1959. október 9.