Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-08 / 279. szám, csütörtök

ViľŕiQ proletárjai, epveaiU jelek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. október 8. csütörtök 50 fillér XI. évfolyam, 279. szám Mezőgazdaságunk jövőjéről vetkezeti tag számára, hiszen pár­tunk világosan kifejtette, hogy a nagy terméseredmények elérésének egyedüli útja a mezőgazdaság leg­alapvetőbb termelőeszközeinek, a talaj termőképességének fokozása, illetve az a fontos, hogy a leg­közelebbi években termővé te­gyünk minden eddig parlagon he­verő talpalatnyi földet. Ez az egyik út a nagyüzemi termeléshez, a má­sik pedig az, hogy a munkaterme­lékenység fokozásával, a haladó módszerek bevezetésével minél többet termeljünk egy hektáron, tekintetbe véve azt az igen fontos tényezőt, mennyibe kerül egy má­zsa gabona termelése, mennyiért állítjuk elő a hús kilogrammját. A szövetkezetek okos, szakszerű gazdálkodásától függ, mennyire tudnak majd élni az állam, a kö­zösség segítségével, hiszen az a 40 milliárd korona, amit a mezőgaz­dasági termelés fellendítése érde­kében beruházás formájában kap­nak a szövetkezetek, roppant nagy összeg, s ennek a nagyobb termés­hozamokban kell gyümölcsöznie. Az állam segít, sok áldozatot hoz a munkásosztály a közös ügy ér­dekében, ez azonban nem tehet könnyelművé egyetlenegy szövet­kezetet vagy tagot sem, mert az ugrásszerű növekedést csakis jó munkával, szorgalommal érhetjük el. A mezőgazdaság jövője elvá­laszthatatlan az egész nép jövő­jétől. S ahogy a mezőgazdaság ed­dig is megállta a helyét az ország­építésben, a jövőben sem vallhat szégyent. Meg kell tehát terem­teni az alapokat a jövő, a harma­dik ötéves terv sikeres teljesíté­séhez. E tekintetben a jövő esz­tendő kivételesen nagy feladatokat ró a mezőgazdaságra. Ennek tu­datában számos szövétkezet vá­laszolt már a preroviak felhívásá­ra, miszerint az előirányzott 6 szá­zalékos termelésnövekedés helyett 10—15 százalékkal növelik a ter­melést. Nagy dolog ez, s büszke lehet hazánk minden dolgozója pa­rasztságunknak e nagyszerű moz­galmára. S ez kötelez, sok min­den kötelez arra, hogy a kimondott szó tettekké érjen — márpedig a parasztember, ha valamit ki­mond, elhatároz, szavát állja, ha törik, ha szakad — olyképpen, hogy a jövő esztendő kétszeresen történelmet írjon. Először, hogy befejezzük a mezőgazdaság szocia­lista átépítését, másodszor, siker­rel fejezzük be a második ötéves tervet, mert a harmadik ötéves terv így kap szilárd, megdönthe­tetlen alapot. A jövő sikerének csírái itt vannak a mában s a jövő attól függ, hogy a ma hajtásait hogyan gondozzuk, ápoljuk oly­annyira, hogy a termés bőséges gyümölcsöt hozzon. S ha már így képletesen beszéltünk a máról s a jövőről, hadd mondjuk ki kere­ken: A jövőt, a holnapot már most az őszi munkákban is formáljuk, úgy értve, hogy ha annak rendje és módja szerint idejében elvetjük az őszieket, betakarítjuk a kapás­növényeket, ez már alapot ad a jövő esztendei jó termésre. És ha a jövőre nagy lesz a termés, bőven lesz takarmány, több hasznot hoz a jószág, a legnehezebbet, a kez­dőlépést sikerrel tehetjük meg a harmadik ötéves terv feladatainak teljesítésére. A józanul gondolkodó ember a jövőbe néz, s nemcsak a mának él, hanem arra is gondol, mi lesz holnap, s munkájával, tetteivel igyekszik a holnapot, a jövőt meg­alapozni. Mert mi cél vezérelhetné az olyan embert nagyobb sikerek elérésére, aki csak a mának, s ön­magának él? Mi fűzheti őt a kö­zösséghez, a társadalom érdekei­hez, ha egyedül önmagán keresztül nézi az életet? Jövő nélkül üres a ma, céltalan az élet. S hogy en­nek mély igazsága van, azt leg­jobban a mi társadalmi rendsze­rünk bizonyítja. Ebben a rendszer­ben már senkinek sem kell retteg­nie a jövőtől, nem kell félnie attól, lesz-e holnap a családjának betevő falatja. Tervszerűen élünk, terv­szerűen dolgozunk, népiesen mond­va „megtervezzük" a jövőt is. A parasztembert már a múltban is megtanította az élet, hogy ter­vezgessen, számolgasson, úgy fog­jon a ceruzája, hogy a • néhány hold földecskéből valahogy jusson élelemre, lábbelire, ruhára. De ab­ban az időben a terv sokszor csak papíron maradt, mert a létért folyó küzdelemben mindig az erősebb kerekedett felül, a gyöngébb alul maradt. Másképpen van ez ma már. Együtt tervez az egész or­szág, s ha a parasztember, a szö­vetkezeti tag valamit elhatároz, akkor segíti őt a közösség, a pa­rasztság mögött ott áll a párt, az egész munkásosztály. S mivel a parasztság és a munkásosztály egymásra utaltsága elvitathatatlan, a közösség jobb életéért folyó munkában is arányosan kell részt vállalniok. Ezért a harmadik öt­éves terv irányelvei éppúgy ki­tűzik a feladatokat az ipari dol­gozókra, mint a mezőgazdaságban dolgozókra. Közösen a mában, kö­zösen a jövőben, hiszen a cél egy, az életszínvonal állandó emelése. Elképzelhető azonban a szocializ­mus építésének a befejezése — melynek velejárója az életszínvo­nal emelkedése — úgy, hogy az ipar rohamosan fejlődik, a mező­gazdaság viszont egy helyben topog ? Nem. Népgazdaságunkban ez azt eredményezné, hogy amit nyertünk a réven, elvesztenénk a vámon. Más szóval, ha a mezőgaz­dasági termelés nem éri el a kí­vánt termelési szintet, akkor kül­földről kell behoznunk drága pén­zért mezőgazdasági termékeket. Hát mondhatjuk annak az ipari dolgozónak, • aki szívvel-lélekkel küzd munkájában azért, hogy több legyen, jobban éljen az ország, hogy ne egy kiló húst vegyen, ha­nem csak egy felet, mert a mező­gazdasági dolgozók nem termelnek annyit, amennyit a fejlődés meg­kíván? Nem mondhatjuk, mint ahogyan az ipari dolgozók sem tagadják meg a parasztságtól a se­gítséget, hiszen ha a mezőgazda­sági termelés fellendítése érdeké­ben jobb, több gépet kér a falu, iparunk megérti és a kívánalmak­nak megfelelő gépekkel segíti a falu népét. Milyen feladat vár tehát a me­zőgazdaságra a harmadik ötéves tervben? Hadd idézzünk itt a CSKP KB szeptember 23. ülésé­nek beszámolójából: „A mezőgaz­dasági termelésnek oly színvonalat kell elérnie, hogy teljes mérték­ben fedezze a lakosság élelmiszer­fogyasztásának feltételezett növe­kedését, ugyanakkor lehetővé tegye a mezőgazdasági termékbehozatal eddigi terjedelmének a csökken­tését és kellő készleteket adhasson a külkereskedelem szempontjából fontos hagyományos mezőgazdasági termékekből." A jövő feladata ad­va van, az út, a forma nem isme­retlen a földművelő ember, a szö­A szovjet űrrakéta 7000 km távolságra közelítette meg a Holdat AZ EGÉSZ VILÁGOT CSODÁLATBA EJTETTE A SZOVJET TUDÓSOK ÉS TECHNIKUSOK TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ SIKERE Moszkva (TASZSZ) - A harmadik szovjet űrrakéta kedden, moszkvai időszámítás szerint 20 órakor (közép­európai idő szerint 18 órakor) az Atlanti-óceán térsé­gében, a déli szélesség 17. foka és 30. perce, valamint a nyugati hosszúság 22. foka és 48. perce által megha­tározott pont felett, a Földtől 37170 0 km-re volt. Ezt megelőzően, közép-európai idő szerint 15,16 óra­kor a rakéta 7000 km-re közelítette meg a Hold felületét és folytatta útját a Hold körül. Október 6-án, közép­európai idö szerint 18 órakor a rakéta 15 000 km-re volt a Hold felületétől. Ebben az időpontban a rakéta a Hold egyenlítőjének síkjához közel a csillagászati 137 hosz­szúsági fokon, valamint a mínusz 12. szélességi fokon mozgott. A rakéta pontosan követte a megadott pályát. A második és harmadik adásban sugárzott mérési adatok előzetes feldolgozása után kitűnt, hogy az ön­működő bolygóközi állomás fedélzetén a hőmérséklet 25-30 fok között ingadozik, a nyomás pedig kb. ezer milliméteres higanyoszlop nyomásának felel meg, ami egyezik az eredetileg megadott mennyiséggel. A tudo­mányos mérőműszerek, a napelemek és a vegyi áram­források kifogástalanul működnek. A tudományos mérési adatokat az űrrakéta — szerdán közép-európai idö szerint 15 órától 16 óráig sugározta, «• üdvözlő távirat az SZKP Központi Bizottságához és a Szovjetunió Minisztertanácsához A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának és a Szovjetunió Minisztertanácsának. Drága elvtársak! Csehszlovákia népe határtalan örömmel és lelkese­déssel vette tudomásul a harmadik kozmikus rakéta ki­lövését, a szovjet tudomány és technika világelsöbbsé­gének további meggyőző bizonyítékát. Drága elvtársak, ma amikor az automatikus bolygóközi állomás nagy pontossággal röpüli körül a Holdat, fo­gadják szívből jövő szerencsekívánatainkat. A szovjet tudósoknak, műszaki dolgozóknak és munkásoknak to­vábbi sikereket kívánunk a bolygók közti térség kuta­tásával kapcsolatos feladatok teljesítésében, melyek nagy hozzájárulást jelentenek a béke megszilárdítá­sához és a n%mzetek békés együttműködéséhez. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJÄNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÉS A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Szai ukat állják J A prešovi kerület dolgozói kereket érnek el a párt- és kor­t mányküldöttség kelet-szlovákiai f látogatása során tett felajánlásaik l teljesítésében. E felajánlások tel- < jesítésével eddig 35 millió koro-1 | nával növelték a termelést és 9,6 l millió koronával csökkentették az < önköltségeket. Az építőipari dol- ( gozók terven felül több mint 7 < millió korona értékű árut termel­! tek. A közlekedés dolgozói közel I i 5 és félmillió koronát takarítottak < meg. vessükei 3-Z OSZIGk6t Az öszi vetés és talajelökészítés tapasztalatai az ipolysági járásban A Banská Bystrica-i kerület több járásában már hetek óta nem esett, így ked­vező feltételek között került sor a cukorrépa, burgonya betakarítására és az őszi takarmánykeverékek silózására. Igen ám, csakhogy az őszi munkák során nem­csak a kapásnövények betakarításáról és a silózásról van szó, hiszen ezekkel a mun­kákkal egyidőben a talajelőkészítést és a búza meg a rozs vetését is végeznünk kell, hogy az agrotechnikai határidók betartásával a kalászosok vetését is befe­jezzük. A NYITRAI KERÜLETBEN J0L HALAD a cukorrépabetakaríiás A nyitrai kerület mezőgazdasági dolgozói a surányi, oroszkai és a nyit­rai cukorgyárnak eddig 23 965 vagon cukorrépát adtak el, ami 8978 va­gonnal több, mint tavaly hasonló idő­szakban. Október 6-ig a begyűjtés tervét 39,5 százalékra teljesítik. Jól halad a kukoricabegyűjtés is. A kerületben eddig 26 205 mázsa sze­meskukoricát gyűjtöttek bc, ami a kerületi feladat 18,6 százaléka. Leg­több kukoricát — 5706 mázsát — az ógyallai járás mezőgazdasági dolgo­zói adtak el. A nyitrai kerületben lemaradtak a burgonyabegyűjtéssel. Az egész évi feladatot eddig mindössze 9 járás teljesítette. A kerület mezőgazdasági dolgozói eddig csak 160 796 mázsa burgonyát adtak be. PÉLDÁT VEHETNEK A PALÁSTIAKTÓL A kerület járásai közül az ipolysági já­rásban sem esett több csapadék a szö­vetkezetek földjeire. Ha a járási vetésát­lagot vesszük alapul, arra a meggyőző­désre jutunk, hogy a többi szövetkezetet megelőzve a palástiak és a szécsénykeiek jóval túlszárnyalták társaik vetési eredmé­nyeit. — Hát ez meg hogy lehet? — kérdezhetné az olvasó, hiszen az emiitett községekben sem volt csapadék, ami ked­vezően befolyásolta volna a tslajelökészi­tést és a vetés sikeres folytatását. A ké­telkedők számára a palásti EFSZ agronómu­sának, Zsiduliák elvtársnak szavaival vá­laszolunk: — Ha nem esik, akkor is elvetjük az őszi kalászosokat. Ezt azért tesszük, hogy­ha baköszöntenek az őszi esők, a csapadék már a talajban találja a vetőmagot. A mi vetéseink így is előbb kikelnek, mint azoké, akik kizárólag nedves földbe sze­retnék elvetni kalászosaikat. AGGREGÁTOK ALKALMAZÁSÁVAL GYORSÍTJÁK MEG A TALAJELÖKÉSZÍTÉST Recska elvtárs, a palásti szövetkezet elnöke is csatlakozott az agronómussal folytatott eszmecserénkhez. Felvilágosítás­képpen elmondotta, hogy náluk aggregátok­ra szerelt hanttörökkel igyekeznek por­hanyositani a talajt és így készítik elő parcelláikon a magágyat. Helyes lesz tehát, ha a palásti szö­vetkezetesek nem várnak a vetéssel, mig beállnak az esős idők, hiszen minden napi késedelem tekintélyes terméskiesést Építik az utakat a Kelet-Szlovákiai Kohóműhöz jelent hektáronként. A szövetkezet tagjai pedig, akik hazánk felszabadításának 15. évfordulója tiszteletére 645 ezer 320 koro­na értékű kötelezettségvállalást tettek, most az öszi munkák során biztosítják felaján­lásuk teljesítésének feltételeit. TF.SMAG ÉS NYÉK LEMARAD Azt mondja a közmondás: Ki mint vet, úgy arat! Lehet azonban, hogy erről a szóban forgó két község szövetkezetesei a töhbi őszi betakarítási munkák során megfeledkeztek. E hét elejéig ugyanis a nevezett falvak szövetkezetében egy szem vetőmag sem került a talajba. A követ­kező évben több gabonát akarunk ter­melni, mint a folyó esztendőben s így akarjuk biztosítani 1960-ban a következő harmadik ötéves terv nagyobb feladatainak teljesítését. De miképpen akarják növelni a hektárhozamokat e három község szö­vetkezetesei, ha az agrotechnikai határ­idők túllépésével vetik el gabonájukat? A járáson és a nevezett szövetkezetekben arról tájékoztattak, hogy ők is válaszoltak a pferovi szövetkezetesek felhívására, sőt hazánk felszabadításának 15. évfordulója alkalmából együttesen közel 600 ezer ko­rona értékű többlettermék termelésére tettek felajánlást. MIÉRT KÉSLEKEDNEK PERESZLÉNYBEN Manga Antal, a szövetkezet elnöke tá­jékoztatásképpen elmondotta, hogy náluk több mint 30 hektárt készítettek el vetés alá, de eddig még egy szemet sem ve­f /- tettek. Nincs mire várni, hiszen október S 10-én már a rozs vetésének határideje ^ is lejár, mely határidő igen rohamosan ^ közeledik. Ugyanúgy szükséges a 40 hek­^ tárnyi kukorica betakarítását is siettetni. 5 mert a helyére őszi gabonát akarnak vetni, í A Hron építő vállalat dolgozói megkezdték a Keletszlovákiai Kohó­műhöz vezető új utak építését. A munka meggyorsítása »érdeké­ben a legkorszerűbb gépeket vetették mun­kába és megkezdték a központi betongyár épí­tését. A fő útvonalat egy 12 méter széles 8 km hosszú út képezi, amely Kassát az építkezés színhelyével köti ösz­sze. Ezenkívül még számos mellékutat épí­tenek. A legfontosabb a 24 méter széles négy- > ŕ KET MŰSZAKBAN DOLGOZZANAK A TRAKTOROK » irányú forgalom számá- . . , . , . . S Az :polysagi járás — bár csak néhány ra is alkalmas sugaruts község p éidájét említettük - lemaradozik lesz, amely Kassa déli ^ a talajelőkészítésben és az őszi kalászn­részét Myslavával köti ^ so k vetésében. Hasonlóképpen, mint a osc/p a Kelets/lovákiaifc nyári munká k idején, most is helyes lenne, össze. A Keletszlovakiais ha két müszakban szervezné l. ; meg a Kohómü területén több^ szántást és a talajeiökészítést. mint 21 km betonutat ^ (Tudósítónktól) építenek. ^mmmmmm'ss/s/ssffffssssssssfrssss/Jsssf/sst ->W!;SS!>1«>"» * • , _ ., . — .. .. Hatalmas előkészületek folynak a Kelet-Sziovákiai Vasművek építésére. A Hron építövállalat már megkezdte az első objektumok építését is. Utakat, javítóműhelyeket, garázsokat építenek. A šacai lakónegyedben a 108 lakásos tömböt még az idén tető alá helyezik. A lakóházak építésénél mutatjuk be képünkön Sporin Viktor betonozó csoportját. ' j. Kočiš (ČTK) felv.

Next

/
Thumbnails
Contents