Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-06 / 277. szám, kedd

• • fŕ d rom ierroil im Szocialista ország építésünk során e dasági termelés növelésének kérdése, is van itt szó? Arról, hogy talajjavítási, ezer hektárokat teszünk még termöbb a Bódva, Nyitra völgye lakóinak, vagy óhaja, vágya jut kifejezésre e nagysze embereknek legtöbb esetben legnagyobb ban a Latorca és Bodrog, Csallóköz né Csallóköz népének nem volt ereje útját tudta sikeresen felvenni a harcot a f volt az úr, a víz szabta meg, milyen AKADTAK s még ma is akadnak emberek — persze akik csak hírből vagy térképről ismerik a csallóközi rónát —, a szigetközt tartották vagy tartják az ország éléskamrájának. Pedig hát sajnos ez nincs így. Igaz lesz ez a nézet majd akkor, ha pél­dául a Csallóköz alsó részén, a Csi­lizközben nem lesz többé jónéhány ezer hektár az áradás és talajvíz sze­szélyének kitéve. Ha majd azt mond­hatjuk; Csallóközben még sem a víz az úr. Ha majd Csallóközben nem kö­szönt be korábban az ősz, mint mond­juk Mátyúsföldön. Kicsit furcsán is hangzik az utóbbi állítás, de mégis az igazságban rejlik gyökere. Nem az éghajlati viszonyok teszik ezt, hanem a még legnagyobb úr; a víz. Ismert dolog, hogy egyik legértékesebb ta­karmánynövényünk, a kukorica nem igen szereti a „lábvizet", márpedig, • •••••••••••• A studeneci szövetkezet (levočai já­rás) Kelet-Szlovákiában a juhtenyész­tésben kiemelkedő helyen áll. A 660 juhból álló nyáj jó bevételi forrása a szövetkezetnek. Juhtúróért, gyapjúért és bárányokért 200 000 korona bevételt tervezett a szövetkezet. Az első félév­ben 200 százalékra teljesítették a juh­túró begyűjtésétr A frissen fejt juhtejet Ján Palenčár studeneci bača szállására kell szállí­tani, hogy minél előbb juhsajtot ké­szítsenek belőle. A studeneci szövetke­zet terven felül eddig csaknem 20 má­zsa juhsajtot adott be. (F. Sivák felvétele, ČTK) Kilencvenötmillió koronás felajánlás A prešovi kerület dolgozói, akik hazánkban elsőként fogadták 15 év­vel ezelőtt a testvéri Szovjetunió hadseregét, a duklai harcok 15. év­fordulóját 95-millió 641-ezer korona értékű szocialista felajánlásokkal kö­szöntik. A prešovi kerület ipari üzemeiben kötelezettségvállalásokat tettek több mint 26-millió korona értékű gyárt­mány terven felUli elkészítésére, va­lamint közel 8-milIió korona megta­karítására és 4- és félmillió koronás nyereségtöbblet elérésére. Ezenkivül újítási javaslatok és műszaki-szer­vezési intézkeedések bevezetésével további sokmilliós értéket teremte­nek. Ezt a komplex kerületi kötele­zettségvállalást 122 Üzemi, 1846 kol­lektív és 8286 egyéni felajánlás tá­masztja alá. gyre jobban előtérbe kerül a mezögaz­Mindenekelött azt nézzük meg, miről új vízgazdálkodási rendszerrel száz­é, jövedelmezőbbé. Kelet-Szlovákia, éppen a csallóközi parasztembernek rü tervekben. A folyók mentén élő ellensége a víz volt; Kelet-Szlovákiá­pének a méltósággal hömpölygő Duna. állni az időnként áradó folyónak, nem eltörő talajvízzel, egyszerűen a víz lesz az aratás, az őszi betakarítás. hogy mikor kap és meddig tart a „lábfürdő," ez nagy részben a szelíd­sége, festői szépsége miatt annyiszor megénekelt Dunától függ. A víz az, amely — ha kedve tartja — közelebb hozza.az őszt, korábban elsárgítja, elfonnyasztja a kukoricát. Szembe kell hát szállni a hatalmas „ellenséggel", ez Csallóköz népének óhaja, s a nagy elhatározásban segíti őket az ország. Már most hatalmas gépóriások álltak csatasorba hadat üzenve a kártevő elemnek. Bővítik, mélyítik a már meglévő régi csator­nákat, s Csallóköz térképén piros vo­nalak mutatják, hol épülnek majd az újak. És hogy e harcban kié lesz a győzelem, az emberé, vagy az elemé, ahhoz nem fér kétség. Bár nehéz lesz az „ütközet", de a győztes mégis az ember lesz, s az elem-a rabszolga, mely köteles lesz szolgálni minden­ható i^rát; az embert. NAPHOSSZAT JÁRJUK a csallóközi rónát, s az emberi akaratnak nagy­szerű eredményei máris megmutat­koznak. A Vásárút és Lúcs közötti csatornán, amely a Nagy- és Kis­Dunát köti össze, máris dolgoznak a bágerek. E csatorna hivatva lesz a Nagy-Duna „fölösleges" vizének le­vezetésére, s egyben a talaj és bel­vizek „összeterelésére", de szükség esetén öntözésre is felhasználják a környező szövetkezetek. A csatorna nem új, csak mindmáig el volt ha­nyagolva, aki törődni szeretett volna vele, annak nem volt hozzá tehetsé­ge, aki törődhetett volna vele, az hallani sem akart róla. A csatornák rendbehozására, újak építésére csak most, amikor hazájá­ban a nép az úr, amikor szocializmust építünk, kerülhetett sor. Most kerül­hetett csak sor arra, hogy az Alsó­CsallőkQzben tjAbb mint 32 ezer hek­tár, eddig sást, kákát termő talaj rövid időn béHfľi feljavításáról lehes­sen beszélni, hogy az említett csator­na másodpercenként ne tíz, de hu­szonhárom köbméter vizet szállítson. öröm erről Írni, de látni kell azt is, hogy ilyen nagyszabású talajjaví­tási munkákra csakis hazánk munkás­osztályának a munkafronton elért nagyszerű eredményei után kerülhe­tett sor. A munkásosztály a kitermelt javak egy részét most a csallóközi szövetkezetesek rendelkezésére bo­csátja, nagyszerű gépekkel siet meg­segítésükre, hogy törekvésüket eddig soha nem látott siker koronázza, hogy a jövőben már ne a víz legyen az úr, ne az szabja meg a kenyér nagyságát, hanem az ember, a szövetkezeti tagok, a Csallóköz valóban az ország kime­ríthetetlen éléstárává váljék. S E NAGYSZERŰ segítséget tőlük telhetőleg a szövetkezetesek is ipar­kodnak viszonozni. A nagymegyeri járás szövetkezetesei például a ked­vezőtlen gazdasági feltételek mellett is már az idén örömmel fogják majd jelenteni, hogy kötelezettségvállalá­sukat, vagyis a második ötéves terv termelési feladatai! a fő mutatószá­mokban már az idén teljesítik. De még egyéb nagy jelentőségű dolgok is történnek a járásban, s ez mindenek­előtt a járási pártbizottság és a falusi pártszervezetek munkájának eredmé­nye, hogy a talajjavítással kapcsola-. tos minden munkát nem az államtól várják. Az állam támogatása annyira fellelkesítette a járás lakosait, hogy a nyár folyamán — különösen az if­júság — ezrével vett részt a csator­názási munkákban. A szövetkezetesek pedig kisebb öntözési, illetve vízleve­zetési munkákat maguk elvégeznek. A nyárasdi szövetkezetesek például az idén saját erejükből felépítettek egy öntözőberendezést, amelynek se­gítségével közel 120 hektárt tudnak öntözni. Berendezésüket az államilag épített fő csatornára kapcsolták rá. S ma már a víz nemcsak kárt, de egyben hasznot is hoz. Azt teszi, amit az ember kíván tőle, nagyobb termést, több húst, tejet eredményez. Nagyszerű dolgot művelnek az apá­caszakállasi szövetkezetesek is. Ná­luk is az öntözéses gazdálkodás ke­rült előtérbe. Évek hosszú során át a szó legszorosabb értelmében a víz felett jártak, a határuk nagy részé­ben mégis kiégett a termés. Az idén aztán felszínre hozták a vizet, felépítettékv a csatornákat s jövőre már ötven hektárt tudnak ^llátni a szükségletnek megfelelően vízzel. NAGY DOLGOK EZEK, amelyek ma Csallóközben történnek, s e nagy­szerű eredményeket a rabszolgasors­ből, az elnyomatás alól felszabadult emberek valósítják meg. Csallóköz sorsa ma már nemcsak a Csallóköz­ben élő ember ügye, hanem az egész országé. A milliókba kerülő csatornák gátjain hazánk egész népe találko­zik, s a győzelem biztos, mert az em­lített értelemben „közös ellenséggel" ma már nem néhány ezer ember, de egy erős, ipari-gazdasági téren fej­lett ország népe száll szembe, olyan országé, amelyben már nem a nép rabszolga, hanem a dolgozó ember igázza le a természetet, szolgálatába kényszeríti, s amelynek élén a dolgo­zók élharcosai, a kommunisták állnak. A csallóközi róna hálás lesz ezért. Dolgozó népünk állandóan növekvő igényeit is a legmesszebbmenően ki tudjuk elégíteni. Szarka István Ilyen lesz a dunai vízierőmű. Csehszlovák és osztrák mérnökök együtt­működésével született meg a Bratislava felett építendő dunai vízierőmű terve. Képünk az erőmű modelljét ábrázolja. (ČTK) • • • • •••••••••••••••• A szakképzettség növelésének nagy segítője A Csehszlovák Tudományos-Technikai Társaság munkájáról C sehszlovákia Kommunista Párt­jának XI. kongresszusa, va­lamint a IV. szakszervezeti kong­resszus hatására mindinkább ejő­térbe lép a munkatermelékenység növelésének és a lehető legnagyobb hatékonyság elérésének feladata a termelésben. A szakszervezeti szer­vek jelentős mértékben hozzájárul­nak ahhoz, hogy továbbra is mind jobban feljődjék az újítók és felta­lálók mozgalma, amely a termelés szükségletei által meghatározott te­matikai feladatok megoldására, 3 így a munkatermelékenység növelésére irányul. Az új technika fejlődésének egyik legfontosabb feltétele a dol­gozók szakképzettségének és műsza­ki tudásának állandó növelése. Ezen a téren fontos szerepet tölt be a Cseüszlovák Tudományos-Technikai Társaság, amelynek munkája a mű­szaki értelmiség és a munkásság kö­zötti együttműködés megszilárdulá­sát, valamint a legjobb dolgozók, újítók, technikusok, mérnökök és tu­dósok alkotó erejének Összpontosí­tását tűzte ki célul a műszaki világ­színvonal eléréséért a nemzetgaz­daság összes ágazatában. Nézzünk meg egyet a Tudományos­Technikai Társaság kerületi szervei közül. A nyitrai kerületi tanácsnak mindeddig 13 szaktagozata, 76 üzemi csoportja és 2600 tagja van. A Tu­dományos-Technikai Társaság nyitrai kerületi tanácsának keretében szá­mos technikus, mérnök, tudós és nemzetgazdász, sok kiváló munkás, újító, feltaláló és szervező működik. A nyitrai kerületi tanács nagy fi­gyelmet szentel a fiatal techniku­sok és munkások megnyerésének és kedvező feltételeket teremt a dolgo­HfliHnHHSSiB-Sjffiii-SnffljjmHi^^ A Vlagyimir i mozgalom segít feltárni a tartalékokat A Rövid Idő múlt el azóta, hogy d unió vlagyimiri körzete dolgozóin 9 költségeinek csökkentésére irány • hangja hazánk dolgozói körében arra irányul, hogy a lehető Iegha 0 zásokra előirányzott összegeket é • sokat érjUk el. Munkahelyeinken s miképp kellene megoldani egyes 41 ményt hozzanak és kevesebb költ Számos esetben megmutatkozott, hogy nem mindig szükséges új beru­házásokat eszközölni, hanem a re­konstrukció segítségével ugyanolyan eredményt érünk el kevesebb pénzért. A vlagyimiri mozgalom eddigi fejlődé­se hazánkban mér meghozta első eredményeit, amelyek több millió ko­ronára tehetők. De nemcsak a meg­takarítások jelentenek nagy segítsé­get. A régebbi üzemek, berendezések újjáépítése egyúttal tehermentesíti gépipari üzemeinket is, amelyek min­denekelőtt az újonnan épült gyárakat látják el gépekkel. SZÁZMILLIÓ KORONÁS MEGTAKARÍTÁS A Práce napilap tudósítást közöl egy Pardubice környéki villanyerőmű építéséről. E villanyerőmű felépítését veszélyeztette az a tény, hogy kése­delem mutatkozott a tervek elkészí­tésében. Ezért a pardubicei építészeti dolgozók Reichl mérnök javaslatára azt tanácsolják, hogy ne új erőművet építsenek, hanem az opatovicei vil­lanyerőművet bővítsék egy további olgozóink megismerkedtek a Szovjet­ak mozgalmával, amely a beruházások ul. A mozgalomnak nagy volt a vissz­is, főleg az építészetben. A mozgalom tékonyabban használjuk fel a beruhá­s a lehető legnagyobb megtakarítá­már folynak a viták arról, hogyan beruházásokat, hogy nagyobb ered­séget igényeljenek. részleggel. E javaslat megvalósításá­val 100 millió koronát takaríthatunk meg. Az előzetes számítások szerint két 110 megawattos turbina, amelyet az új részlegben helyeznek üzembe, már 1962-ben 820 millió kilowattóra áramot adhat terven felül. A REKONSTRUKCIÓ 25 MILLIÓT EREDMÉNYEZ Helyesen értelmezték a mozgalom célkitűzéseit a chlumačanyi dolgozók, akik azt javasolták, hogy egy új csempegyártó üzem felépítése helyett — amely egymillió négyzetméter csempét gyártana évente - bővítsék ki az anyagelőkészítő üzemet, amely teljes mértékben helyettesítené az új gyárat. E javaslat megvalósítása nem kevesebb, mint 23 millió korona meg­takarítást eredményez. Chlumačanyban azonban nem elé­gedtek meg ezzel a javaslattal és minden eszközt kihasználnak arra, hogy még jobban felkarolják a dol­gozók kezdeményezését és növeljék részvételüket a termelés irányításé- | ban s így is csökkentsék a költsége­ket. Jó példát mutatnak a szlovákiai üzemek számára a kassai építészeti vállalatok szövetségének dolgozói. Itt a dolgozók a szepesváraljai kőneme­sítő üzem építési terveinél jelentős megtakarításokra tettek javaslatokat, úgyhogy a beruházási költségek a tervezettnél jőval alacsonyabbak lesz­nek, de jelentősen megnövekszik az üzem kapacitása. Ez annál értékesebb kezdeményezés, mert a szepesi ter­méskő iránt nagy érdeklődés mutat­kozik nemcsak hazai építészetünk­ben, hanem külföldön is. NAGYOK MÉG A TARTALÉKOK Amint a fenti példákból is látható, a rejtett tartalékok jelentősek. A vla­gyimiri mozgalom éppen azt a célt követi, hogy ezeket a tartalékokat feltárjuk és kihasználjuk. Szükség van azonban még nagyobb igyekezet kifejtésére ezen a téren, hogy a moz­galom még jobban kiterjedjen főleg a szlovákiai üzemekben. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert a szocialista ipa­rosítás keretében Szlovákia képezi, hazánknak azt a részét, ahol a leg­többet építünk, ahová az állami költ­ségvetés a legnagyobb beruházási összegeket irányltja. Éppen ezért itt sokkal nagyobb lehetőségek nyílnak e mozgalom számára, mint akárhol másutt. (P) zó nők bekapcsolódására a Tudo­mányos-Technikai Társaság munká­jába. Ezen a téren igen szép ered­ményeket értek el a topolčanyi Mier­üzemben, a boš^nyi bőrfeldolgozó üzemben és a nyitrai cukorgyárban. IJogyan dolgoznak az egyeí 11 szaktagozatok és az üzemi csoportok? A vízgazdasági tagozat például jelentős mértékben hozzájá­rult az újítók kerületi konferenciá­jának megszervezéséhez. Ez a kon­ferencia a műanyagok használatát, az automatizálás és gépesítés kérdéseit tárgyalta meg a vízgazdasági szaka­szon. Szép munkát fejt ki a bá­nyásztagozat is. Ez jelentős segítsé­get nyújt a novákyi szénbányákban dolgozó szocialista munkabrigádok­nak. A bányásztagozat a munkavéde­lem és munkabiztonság növelése ér­dekében nagy munkát fejt ki a bá­nyatüzek elleni harc terén. Gyűjti é 3 feldolgozza az erre vonatkozó adatokat és tapasztalatokat s ezek­kel a mentőcsoportokat a gyakorla­tok alkalmával megismerteti. Az elektrotechnikai tagozatban a legsikeresebb munkát a nyitrai posta­és távíróközpont üzemi csoportja fej­ti ki. Ebben az üzemben előadáso­kat tartottak a távbeszélő technika és rádiótechnika kérdéseiről és megis­mertették a hallgatókat a legkorsze­rűbb készülékekkel. Számos előadást és szemináriumot rendezett a gépé­szeti tagozat is, amely a Zlaté Mo­ravce-1 Hűtőszekrénygyárban szemi­náriumot rendezett a termoelektri­kus hűtésről. E szeminárium kere­tében négy előadást tartottak, ame­lyek során a hallgatók megismerked­tek a félvezetők alkalmazásának ta­pasztalataival a Szovjetunióban. Ér­tékes kezdeményezéséért érdemel dicséretet az energetikai tagozat, amelv tapasztalatcserét rendezett a plzeňi V. I. Lenin Müvekben, ahol a dolgozók meqismerkedtek a terme­lés menetével és elsajátítottak szá­mos szervezési és technológiai újí­tást. X^ülön nagyra kell értékelni a ­1*- Tudományos-Technikai Társa­ság kerületi tanácsának szilikátokkal foglalkozó tagozatát, amelynek a csábi pareelángyárban, a Zlaté Mo­ravce-i téglagyárban és az azbeszt­cementgyárban működő üzemi cso­portjai jelentős nevelő tevékenységet fejtenek ki. Az aszbesztcementgyár­ban működő üzemi csoport előadás­sorozatot dolgozott ki az üzemi mun­kaiskolák számára. Ezeket az elő­adásokat átvették hazánk többi az­besztcement gyártásával foglalkozó üzemei is és eszerint fogják végez­ni a dolgozók szaktudása növelését célzó oktatást. A közlekedési tagozat gazdag elő­adási tevékenységet folytat. Az elő­adásokat filmekkel tarkítják. A nyit­rai autóközlekedési váilalat üzemi csoportja egy műszaki filmet vásá­rolt a gépkocsik karbantartásáról, amely jó segítséget nyújt a gépko­csivezetőknek. Érdekes tevékenysé­get folytat a leopoldovi élesztőipari üzem üzemi csoportja, amely után­képzési tanfolyamot rendezett a mun­kások számára matematikából és vegytanból. A Csehszlovák Tudományos-Tech­nikai Társaság jelentős mér­tékben hozzájárul ahhoz, hogy még szorosabbá váljék a műszakiak és munkások együttműködése és így megteremti az elmélet és gyakorlat egységének előfeltételeit a minden­napi munkában. Stáhl Zoltán, a Szlovák Szakszervezeti Tanács dolgozója. ÖJ SZÖ 5 * 1059. október 6

Next

/
Thumbnails
Contents