Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-27 / 297. szám, kedd

NY. SZ. HRUSCSOV a Román Népköztársaságban Moszkva (ČTK) - A TASZSZ jelenti: Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága és a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének meghívására október 19-e és 25-e között nem hivatalos látogatást tett a Román Népköztársaságban, ahol rövid pihenőt töltött. Ny. Sz. Hruscsov a Román Népköztársaságban való tartózkodása alatt összejött a párt és a köztársaság kormánya vezető képviselőivel és megbeszéléseket folytatott velük, amelyeket rendkívüli szívélyesség jellemzett. Ny. Sz. Hruscsov meglátogatott számos történelmi nevezetességű helyet Romániában. Űtján elkísérte Gheorghe Gheorghiu Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Chivu Stoica, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Ion George Maurer, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének elnöke, továbbá a párt KB politikai irodájának más tagjai és miniszterek, valamint A. Jepisev, a Szovjetunió Román Népköztársaságbeli nagykövete. A Román Munkáspárt KB, a kormány és a Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége október 24-én Ny. Sz. Hruscsov tiszteletére vacsorát adott, j amelyen részt vettek a Román Mun- | káspárt Központi Bizottsága politikai irodájának tagjai, a miniszterek, a Nagy Nemzetgyűlés elnökségi tagjai és mások. A vacsora folyamán Ny. Sz. Hruscsov, valamint a román pártdolgozók és államférfiak között szívélyes baráti beszélgetés folyt le. Gh. Gheorghiu Dej és Hruscsov beszédet mondottak. Ny. Sz. Hruscsov október 25-én Bukarestből repülőgépen visszatért Moszkvába. A repülőgép fedélzetéről, amelyen Moszkvába utazott, Ny. Sz. Hruscsov táviratban köszönte meg a Román Munkáspárt és a román kormány meghívását és azt a szívélyes vendégszeretet, amelyben romániai rövid üdülése alatt részesítették, s mely mélyen meghatotta őt. Kijlönös örömét fejezte ki a román tényezőkkel folytatott megbeszélései felett s az egész román népnek jó egészséget és további sikereket kívánt a szocializmus építésében. A francia közvélemény örömmel üdvözli Ny. Sz. Hruscsov franciaországi látogatását Párizs (ČTK) - A francia közvélemény nagy megelégedéssel fogadta azt a hírt, hogy Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke elfogadta de Gaulle tábornok, francia - elnök meghívását, hogy hivatalos látogatást tegyen Párizsban. Altalános a vélemény, hogy Ny. Sz. Hruscsov és de Gaulle találkozása hozzájárul a nemzetközi feszültség további enyhüléséhez és a két ország közötti kapcsolatok javulásához. A „Francia-Szovjet Társaság" vezetősége nyilatkozatot tett közzé, amelyben „örömmel üdvözli Hruscscv miniszterelnök küszöbönálló franciaországi látogatását" és hozzáteszi: „Ennek a látogatásnak hozzá kell járulnia a két ország közötti gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok alapvető javulásához." A francia szenátorok négytagú csoportja, amely a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodik látogatáson, üdvözölte Ny. Sz. Hruscsov franciaországi látogatását. Az ADN sajtóiroda jelentése szerint a francia szenátorok kifejezték reményüket, hogy Ny. Sz. Hruscsov látogatása és de Gaulle elnökkel való találkozása elősegíti a nemzetközi feszültség további enyhülését. A. I. Mikojan Helsinkiben Helsinki (ČTK) — A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese szombaton meglátogatott egy kábelgyárat, azután pedig részt vett a Leningrád nevű új jégtörő ünnepélyes vlzrebocsátásánál. Ezt a jégtörőt Finnországban készítették a Szovjetunió számára. A „Värtsilä" konszern hajógyárának meglátogatása során, ahol a Leningrád jégtörő épül, A. I. Mikojant elkísérte Szukszalainen finn miniszterelnök és számos más személyiség. A szovjet vendégek jelenlétében ünnepélyesen vízrebocsátott jégtörő keresztelőjét Ny. Sz. Patolicsev. a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere végezte. A „Värtsilä" konszern igazgatója A. I. Mikojan és a többi szovjet vendég tiszteletére ünnepi ebédet adott. Az ebéd folyamán A. I. Mikojan pohárköszöntőt mondott, amelyben megállapította, hogy a Szovjetunió és Finnország között fejlődő kapcsolatok jó példáját aďják a különböző társadalmi rendszer békés együttélésének és a kölcsönös előnyös termékeny együttműködésnek. Szovjet ifjúsági küldöttség utazott az USA-ba Moszkva (ČTK) —Vasárnap Moszkvábóll az USA-ba utazott a szovjet ifjúság 24 tagú küldöttsége Vlagyimir Loginovval az élén. A küldöttség a Diák Utasforgalom Tanácsának meghívására egy hónapot tölt az Egyesült Államokban. Körutat tesz az USA-ban, megismerkedik az amerikai ifjúság életfeltételeivel és tanulmányi módszereivel, valamint az amerikai ifjúsági szervezetek tevékenységével. A küldöttség ott-tartózkodása során új kapcsolatokat létesít az amerikai ifjúsággal. CSOU EN-LAJ, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke október 25-én fogadta Kenza Macumurát, a Japán Demokrata Párt tanácsadóját, aki jelenleg Pekingben tartózkodik. (ČTK) A KOREAI Népi demokratikus Köztársaság Legfelső Népgyűlésének határozata alapján a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság új külügyminiszterévé Pak Szung Dzsult nevezték kl s ugyanakkor Nam Irt felmentették külügyminiszteri tisztsége alól. (ČTK) SEKOU TOURÉ. a Guineai Köztársaság elnöke október 25-én hivatalos látogatásra az Egyesült i Államokba érkezett. Washingtonban fogadta őt D. Eisenhower amerikai elnök. (ČTK) A TOKIÓI RÁDIÓ jelentése szerint október 26-án a Micubisl japán társaság szénbányájának több mint 9000 dolgozója 24 órás tiltakozó sztrájkba lépett a tömeges elbocsátások ellen. (ČTK) SZÓFIÁBAN október 26-án megkezdődött a Bolgár Kommunista Párt KB plenáris ülése, amely az építőipar kérdéseiről tárgyal. (ČTK) JAPÁNBAN szüntelenül emelkedik az élelmiszerek ára és a szolgáltatások díjazása. A japán sajtó szerint az utóbbi időben főleg a hűs és zöldségárak emelkedtek. (ČTK) A SWANSENI „Richard Thcmas et Baldwin" kohászati társaság 750 kohásza háromnapos sztrájk után elhatározta, hogy a jövő hét kezdetén ismét munkába lép, mert az üzem vezetősége szombaton eleget tett a sztrájkolók bérkövetelésének. (ČTK) Közlemény az Albán Népköztársaság tervteljesítéséről Tirana (ČTK) - Az Albán Népköztársaság Állami Tervbizottsága mellett működő Statisztikai Hivatal közölte, hogy az ipari termelés tervét kilenc hónap alatt 103,9 százalékra teljesítették. A múlt év ugyanezen időszakával szemben a villanyáramtermelés 18,3, a kőolajtermelés 14,1 százalékkal emelkedett stb. Ugyancsak nagy sikereket értek el a mezőgazdaság terén. Az Algériai Köztársaság kormánya hajlandó beszüntetni a tűzet Kairó (TASZSZ) — Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya október 25-én hivatalos nyilatkozatot tett közzé, amely szerint hajlandó az algériai nemzeti felszabadító hadseregnek azonnal parancsot adni a harc beszüntetésére, ha a francia kormány is beszünteti katonai akcióit Algériában. „Ha Franciaország erre nem hajlandó — hangsúlyozza az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának nyilatkozata — az algériai háború folytatásáért a felelősség a francia kormányra hárul". Tiltakozások Franciaország-szerte a szaharai atomrobbantás terve ellen Párizs (ČTK) - A TASZSZ párizsi tudósítójának jelentése szerint a Francia Békemozgalom Nemzeti Tanácsának kezdeményezésére az egész országban széleskörű tiltakozó mozgalom folyik a francia kormány tervezett szaharai atombombakísérlete ellen. Vasárnap, október 25-én sok ezer párizsi lakos vett részt Villeuif párizsi elővárosban az atom- és hidrogénfegyverkísérletek ellen rendezett tiltakozó gyűlésen. A gyűlés elnökségében neves politikai és közéleti tényezők vettek részt, közöttük Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára. A gyűlés résztvevői felhívták a francia kormányt, tegyen le veszélyes szándékáról s mondjon le a szaharai atom'-ombarobbantásról. A gyűlés résztvevői viharos tapssal fogadták Albert Chatelesnek, a párizsi egyetem tiszteletbeli dékánjának ama kijelentését, hogv „Franciaország nem a feavverkezési versenyben, hanem a békeharcban növelheti tekintélyét. A francia lakosok tiltakozó gyűléseket tartottak Marcoule atomkutatóközpont közelében is. E gyűlésen számos küldöttség vett részt a délfrancia megyékből. Seine megye békehíveinek küldöttsége vasárnap felkereste a párizsi városházát s a városi tanács képviselőinek tiltakozó határozatot adott át a tervezett francia atombombakísérlett ellen. Tiltakozó gyűlések zajlottak le vasárnap az ország számos további részében is, főleg Pas-de-Calais, Bouches du-Rhone, Cher, Var, Gironde és Rhone megyékben. r Ujabb tények a Mitterrand elleni merénylet kivizsgálásában Párizs (ČTK) — A Francois Mitterrand szenátor elleni merénylet kivizsgálása október 22-én és 23-án újabb fázisába lépett. Megállapították ama férfi személyazonosságát, aki az október 15-ről 16-ra virradó éjszaka Mitterrand autójára lőtt. Ezt a férfit Abel Dahuronnak hívják, Pesquet volt pujadeista képviselő birtokán ispán. Pesquet azzal vádolta Mitterrandot, hogy maga rendezte meg a személye elleni merényletet. Pesquetnek, akinek nagyon rossz híre van, nyilatkozatában azonban ellentmondások mutatkoztak, amelyek azt a benyomást keltették, hogy Mitterrand ellen valóban provokációt szerveztek. Mitterrand a sajtó képviselőinek október 23-án a reggeli órákban adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy valóban provokáció áldozatává vált és Pesquet ellen becsületsértés címén vádat emel. Azt mondotta, hogy Pesquet „szélsőséges elem a szélsőséges elemek között", szolgálatát még Salan tábornok is elutasította tavaly a május 13-1 jobboldali puccs alkalmával. Mitterrand rámutatott, hogy most ellene ugyanolyan emberek lépnek fel és ugyanolyan módszereket alkalmaznak, mint amikor beli és igazságügyminiszter volt és amikor e tisztségében alkalma volt betekintést nyernie a felforgató akciókba. Revansista provokáció Nyugat-Berlinben Berlin (ČTK) — Vasárnap, október 25-én Nyugat-Berlinben revansista manifesztáció zajlott le a Szudétanémet Szövetség megalapításának 10. évfordulója alkalmából. Az évfordulóra külön jelvényt adtak ki Csehország és Morvaország térképével, amely feltünteti az elszakított ún. szudéta kerületeket, valamint Szilézia egy részét Brno és Jihlava vidékének egy részével. Oberländer, Seebohm és Lemmer, a bonni kormány miniszterei a berlini revansistákhoz üdvözlő táviratot intéztek, Lemmer A kanadai külügyminiszter a kormányfői értekezlet mellett Kanada külügyminisztere október 24-én a kanadai rádióban és televízióban beszédet mondott, amelyben röviden értékelte a nemzetközi helyzetet tíznapos párizsi és londoni útja előtt. Többek között kijelentette, hogy Kanada teljes mértékben támogatja a csúcsértekezlet mielőbbi összehívásának gondolatát s szó szerint a következőket mondotta: „Valamennyi fő problémát csupán a kormányfői találkozón lehet megoldani. A szovjet miniszterelnök nemrégi amerikai látogatása kedvező feltételeket teremtett az ilyen értekezlet összehívására." miniszter táviratában nyíltan követelte „a szudétanémet kérdés újabb megoldását." A revansista manifesztáció fő szónoka Wenzel Jaksch, a szövetségi parlament szociáldemokrata képviselője, a szudétanémet szövetségi gyűlés elnöke volt. Beszéde bevezető részében őva intett a j német békeszerződés megkötésétől. A szudétanémetek kitelepítését „az emberiesség elleni gaztettnek" minősítette. Éppúgy, mint a többi szónok, Jaksch is felhívást intézett arra, hogy a revansista szellemet tartsák ébren az áttelepített Ifjúság körében is. PHENJANBAN október 26-án megkezdődött a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Népgyűlésének ülése, amelyen Nam Ir, a Minisztertanács alelnöke beszámolót tart Korea békés egyesítéséről. (ČTK) len volt a rendőrség útján közbelépni ellene. Színhely: FRANCIAORSZÁG Ny. Sz. Hruscsov Egyesült Allamok-beli útja, Eisenhower elnökkel folytatott tárgyalásai és a Camp David-i záróközlemény mély hatást gyakorolt az egész nemzetközi légkörre. A békés együttélés és a békés verseny gondolata, valamint minden vitás kérdés tárgyalások útján való megoldásának gondolata erőteljes haladást tett. A világpolitikában eme új áramlat jeleivel különféle „régimódi" mozzanatoktól eltekintve (a „tibeti" provokáció az ENSZ-ben, a Kelet-Európa képviseletének megakadályozására irányuló törekvések a Biztonsági Tanácsban stb.) jóformán mindenütt találkozunk. Különösen érdekes az, hogy ezeket NyugatNémetország és Franciaország uralkodó köreiben is megfigyelhetjük, a nyugati szövetség szélső jobb Szárnyán, ami méltatlan és meg nem felelő főleg Franciaország, a régi demokratikus és haladó hagyományok hazája számára. Foglalkoztunk már Adenauer kancellárnak az október 17-i sajtóértekezleten elhangzott néhány új kilentésével, amikor a kancellár legszűkebb környezetének meglepődésére kijelentette, hogy a „háborúért meg kell fizetni". Ezt általában a 85 éves kancellár csendes előkészületének tartották ahhoz, hogy a nemzetközi fejlődés újabb szakaszában más hangot kell majd megütni a Német Szövetségi Köztársaság területi követeléseit illetően. Nem lehet csodálkozni azon sem, hogy az egész jelenlegi világhelyzet hatására, amely újabb mérlegelésre késztet, meggyorsul bizonyos változások üteme is a francia külpolitikában. Egyébként igazságtalan volna a francia kormánnyal és de Gaulle tábornokkal szemben elhallgatni azt, hogy a Bonnal való szoros együttműködés szellemében folytatott hivatalos irányvonal kemény kérge alatt Franciaországban újabb folyamat jelel kezdtek mutatkozni, mégpedig előbb, mint a Rajna másik oldalán. A francia politika már évek óta az algériai gyarmati uralom fenntartását követi. Hogy ez a probléma milyen erővel hat Franciaország politikai viszonyaira, jól megítélhető a tavaly tavasszal lezajlott eseményekből, amikor is Párizsban de Gaulle tábornok rendszere került hatalomra. A rendszerváltozás célja az volt, hogy elhalassza a belső válságot s megerősítse az algériai háború híveinek pozícióit. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnünk kell arra is, hogy Franciaország fő szövetségeseinek — a briteknek és amerikaiaknak növekvő elégedetlensége az algériai kérdésben folytatott francia politikával szemben az V. köztársaságot arra késztette, hogy nagyon kétséges támaszt keressen a bonni militaristák személyében. így történt, hogy ama ország uralkodó körei, amelyet rövid 80 év alatt háromszor támadtak meg és fosztottak ki a német militaristák — hamarosan a bonni revansista rendszer bizalmas barátjai lettek. Annak a rendszernek barátjai, amelynek terveiben nem hiányzik Franciaország további „gyarmatosításának" elképzelése sem. Le kell szögezni, hogy az Adenauerrel való szoros szövetség irányzata Franciaországban sohasem talált tömeges támogatásra és hogy ezt az irányvonalat az ország demokratikus erői, főleg a francia kommunisták akarata ellenére folytatták. A kommunisták mindig azt követelték, hogy a német kérdésben folytatott francia politika a német militarizmussal szerzett keserű nemzeti tapasztalatokra épüljön. A német kérdésben folytatott káros politikáján kívül a francia kormány gátolja a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvéseket, sőt az atomkísérletek beszüntetését is. Ennek fő magyarázata ismét Algériában keresendő. A „hidegháború" meghosszabbításával akarták megkönnyíteni az ún. pacifikálás befejezését. A saját atombomba kipróbálásával akartak súlyt adni annak az érvelésnek, hogy „Algéria francia". Ma az európai francia politika fejlődését sajnos egybe kell kapcsolni az algériai kérdésben folytatott politika fejlődésével. Az utóbbi évek tapasztalatai mind erre köteleznek. Ezért jó jel az, hogy változás mutatkozik ebben a kérdésben is, amely a jelenlegi francia politika alfája és ómegája. De Gaulle tábornok szeptember 16-án legalább elméletben elismerte Algéria önrendelkezési jogát és ugyanakkor változás jelei mutatkoznak az Izrael állam iránti francia álláspontban is. A változások kezdetét bizonyltja a szélsőséges jobboldal nyugtalansága, amely oly mértékben aktivizálódott, hogy a francia kormány kényteNy. Sz. Hruscsovnak Franciaországba való meghívásával tetőfokukat érik el azon előjelek, hogy a francia kormány és személyesen de Gaulle elnök gyakorlati útra készülnek lépni s a francia hagyományokhoz méltó, Franciaország tapasztalatainak és nagyhatalmi helyzetének megfelelő politikát akarnak folytatni. A francia politikai színpadra vetett tekintetből nyilvánvaló, hogy ez a változás egyrészt nemcsak a nemzetközi általános fejlődés gyümölcse leszi hanem a kommunisták vezette francia baloldal lankadatlan harcának eredménye a francia külpolitika békés irányzatáért. Másrészt bizonyos, hogy ez nem megy ilyen vagy amolyan formában való konfliktus nélkül a jobboldali tábor keretében a realisztikus és az elvakult erők között. A Szovjetunió és Franciaország közötti megértés elérése nagyon szükséges. Ebben az irányban ugyan jelentős lépés történt 1956 tavaszán, amikor az akkori francia kormány képviselői, Mollet és Pineau — Moszkvában Időztek és ott reményteljes közleményt adtak ki, amely kifejezi a két fél szilárd akaratát arra, hogy a béke ügyének javára munkálkodjanak. A francia politika azonban e kötelezettségétől később jelentősen eltért és ez nem szolgál sem Európa, sem Franciaország érdekének javára. A szovjet-francia kapcsolatokban az új viszony megteremtésének kilátásai most kedvezőbbek, mert ez elősegíti az egész világon uralkodó enyhébb légkört. Ha tehát a küszöbönálló nemzetközi tárgyalások keretében belátható időn belül sor kerül a legmagasabb szintű szovjet-francia találkozóra, ez csak őszintén üdvözölhető. A világ elvárja, hogy a „hidegháború" felszámolására irányuló törekvésekben és a békés együttélés megteremtésében ezután már nem kell nélkülöznie a francia kormány aktív hozzájárulását. J. H. Harmincöt éves az Üzbég és a Turkméo Szovjet Szocialista Köztársaság Harmincöt esztendővel ezelőtt, 1924. október 27-én alakult meg Ázsia szívében a több mint hatmillió lakost számláló Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság, valamint a Kaspi-tenger és az Amu-Darja folyók között elterülő Turkmén Szovjet Szocialista Köztársaság. A hatalmas Szovjetunió e két részének az elmúlt 35 évben végbement óriási fejlődése a napnál is világosabban bizonyítja a lenini nemzetiségi politika áldásos eredményeit. A forradalom előtti Oroszországban Üzbegisztán gyarmati sorban sínylődő peremterület volt, amely elsősorban mezőgazdasági nyersanyagot, főként gyapotot szolgáltatott. Ipara alig volt és csupán az ország mezőgazdasági terményeinek feldolgozására szorítkozott. A szocialista országépítés alapjaiban változtatta meg a köztársaság gazdasági képét. Gyors ütemben fejlődik valamennyi iparága, a szén, kőolaj, a villanyenergia termelése, az építőanyagipar stb. Nem csekélyebb a fellendülés kulturális téren sem. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt az üzbégeknek alig 2 — 3 százaléka tudott írni-olvasni. Ma pedig mintegy 30 főiskola működik és élénk tudományos élet folyik az országban. Hasonló gazdasági jellegű a szomszédos Turkménia, amely egyike a fő gyapottermesztő központoknak és a híres karakuli juhtenyészet hazája. A szocialista országépítés 35 esztendeje alatt gyorsan fejlődött kőolajipara, valamint vegyiipara és a mezőgazdasági nyersanyagokat feldolgozó iparágak. Igen jelentős Turkménia öntöző gazdálkodása is. Mindkét szovjet köztársaság említett adatai is szemléltető képet adnak arról, hogy a következetesen megvalósított lenini nemzetiségi politika révén a nagy Szovjetunió valamennyi nemzete mily hatalmas eredményeket ér el. (pj) ÜJ SZÖ 167 * 1959- október 17..