Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-23 / 294. szám, péntek

A választók bizalma kötelez A MÁSODIK választási időszakban mind a népgazdaság fejlesztésében, mind a lakosság életszínvonalának emelésében és a falu szocialista átépítésében a Banská Bystrica-i kerület nemzeti bízottsáqai komoly eredmények elérésével dicsekedhetnek. A kerület ipari ágazatában az idei féléves tervet az üzemek dolgozói 15,7 millió korona értékű többlettermékkel szárnyalták túl, ugyanakkor a munkatermelékenység tervét 101,5 százalékra teljesítették. Jelentős siker koronázta a nemzeti bizottságok munkáját a mezőgazdasági termelés fokozásában és a falu szocialista átépítésében, melynek eredményeként a kerület megművelhető területének 76,2 százalékán szocialista naqyüzemi qazdálkodás folyik. Mind az iparban,'mind a szövetkezetesítésben elért eredmények elválaszthatatlanul összefügqnek a kerület nemzeti bizottságainak, véqrehajtó- és seqédszerveinek áldozatkész és céltudatos tevékenységével. Illő tehát, hoqy ezúttal aprólékosabban foglalkozzunk a nemzeti bizottsáqok és seqédszerveik munkájával, melyek a második választási időszakban sokkal szervezettebben és rugalmasabban fogtak hozzá az előttük álló nem könnyű célok megvalósításához. , A nemzeti bizottságok irányítása alá tartozó gazdaság hatékonysága fokozásának irányelvei teljes mértékben érvényesültek a kerület nemzeti bizottságainak munkájában. A kerületi nemzeti bizottságtól kezdve az alsóbb fokú nemzeti bizottságokig az albizottságok mellett a dolgozók széles tömegeiből hatalmas aktíva kapcsolódott bele a közügyek irányításába és a kerület fejlesztésének munkájába. Az albizottságokon kívül ma már a kerületben 187 utcabizottság működéséről beszélhetünk, ahol a nemzeti bizottság választott tagjain kívül 1700 polqár tevékenykedik. Ezek az emberek a második választási időszak folyamán nagyszerűen elsajátították az irányítás művészetét és aktív munkájukkal nagy mértékben elősegítették a nemzeti bizotságok tanácsának a nép jóléte érdekében kifejtett tevékenységét. A NEMZETI BIZOTTSÁG segédszerveiben működő dolqozók szervező munkájuk nyomán — amellett, hogv nagy segítséqet nyújtottak üzemük, szövetkezetük és községük fejlődésében — jelentős értékekkel gazdagították népgazdaságunkat. Ján Spiro elvtárs például, aki a Slovenská Lupča-i Biotika üzemben, mint bérelszámoló dolgozik, a munkások maqán- és közügvei intézése mellett arra is módot talált, hoqy az üzemben gyártott és adó alá eső készítmények folyamatos leszállítását intézze. Ezzel a kezdeményezésével a költséqvetés bevételi számlájának alakulását kedvezően befolyásolta. Imrich Barniak a kremnicai járás Vieska községében viszont a lakosság támogatásával eleiét vette a ..fuserek" törvénybe ütköző működésének, akik különböző munkák elvégzéséért a lakosságtól túlméretezett munkadíjat követeltek. Természetesen a kereseti adót nem fizették be a JNB-nek és jelentős öszszeqü adócsalást követtek el. Badinka Ilonka neve nem ismeretlen a panyidaróciak előtt. Lelkes munkájával a nemzeti bizottság pénzüqyi-költségvetési albizottsáqában és a közügyek intézésében méltán kiérdemelte a lakosok megbecsülését. Külön kell beszélni az utcabizottságok működéséről is, melyek — mint már az imént említettük csaknem 1700 főnyi széleskörű aktívával sikeresen tevékenykednek.. Rimaszombatban például a nemzeti bizottsáq kezdeménvezésére a közelmúltban kilenc utcabizottság alakult. Azóta a helyi nemzeti bizottság tanácsa is eredményesebben oldja meg feladatát, hiszen az utcabizottság tagjai sok hasznos javaslattal támogatják mŰKÖdését. Az 5.. 6. és a 7. utcabizottság például az adóbeszedés ütemének megjavítása mellett azt javasolta a tanácsnak, hagvja jóvá a városon keresztül folvó öreg patak feltöltését, mely eddig a különféle betegségek terjedésének fészke volt. A város lakói szívesen vállaltak társadalmi munkát a patak feltöltésénél és ma már a szennyvíz nem rontja többé a város levegőjét. A máaodik számú utcabizottság pedig a lakosságnak nyújtandó fizetett szolgáltatásokban megnyilvánuló rendellenességeket segített rendbe hozni a város közüzemeiben. Az utcabizottságok tevékenységét a HNB nagyra értékeli és további működésük támogatására a tanács egvik tagját szemelte ki, aki szakmai és politikai segítségben részesíti tevékenységüket. BANSKÁ BYSTRICÁN, a városi nemzeti bizottság mellett működő 46 utcabizottsáq a SZNF 15. évfordulója ünnepségeinek előkészületeiben tüntette ki magát. A lakosság mozgósításával a város szépítésében 60 ezer órát dolgoztak le, ezenkívül 120 gyümölcs- és díszfát ültettek kl a város különböző részein. Nem egy esetben a lakosok kérelmére magán vaqy családi, sőt közügyeik 'elintéTésére is vállalkoznak a városi nemzeti bizottságnál. Losoncon, Zvolenben ugyancsak hűséges seqítőtársnak bizonyultak az utcabizottságok. Nagyszerű kezdeményezés jellemzi a nemzeti bizottsáqok munkáját a tanvabizottsáqok meqszervezése terén is: ezeket azon településeken hozták létre, amelyek távol esnek a városoktól és a község politikai életétől. Igen hasznosnak bizonyult például a Palást községhez tartozó Iszkornya-tanya bizottsáqának létrehozása is, mely rövid működése ellenére komolv érdeklődést váltott ki a lakosok körében. E település lakóinak szintén meqvannak a maquk sajátos problémái, melyeket a községben kevésbé ismernek. Ilyenek közé tartozik a közséqhez vezető út építése is, melyet a HNB támogatásával a tanya lakói társadalmi munká1 val végeztek «1 a közelmúltban. Ezenkívül az autóbuszmegállóhelynél várótermet építettek, hogy az esős, hideg idők beálltával ne fagyoskodjanak az utasok. Ugyanakkor az EFSZ helyi munkacsoportjának irányításából, támogatásából is kiveszi részét a tanyabizottság. Az Iszkornya-tanya szövetkezeteseire méltáii lehetnek büszkék a község lakói, mert hiszen sikereik tették a járás határain túl is ismertté a palásti szövetkezetet. A HARMADIK ötéves terv még nagyobb felelősséget ró a nemzeti bizottságokra. hisz a gépiparban és a mezőgazdaság további fejlődésében döntő fordulatot kell elérni. Ez kevésbé válhatna lehetővé a nemzeti bizottság tagjainak, valamint a nemzeti bizottság széleskörű aktívájának, a lakosságnak még naqyobb mérvű segítsége nélkül. Az előttük álló célkitűzések megvalósításának biztosítására a KNB tanácsa már megtette a szükséges intézkedéseket és a KNB osztályai mellett működő albizottságok mellé szakemberekből, az üzemek dolgozóiból, a szövetkezeti tagok soraiból és a dolgozó értelmiségiek közül széleskörű aktívát vont be az irányításba. Hasonlóképpen jártak el a járási nemzeti bizottságok, melyek saját gyakorlatukból jól tudják, mit jelent a dolgozó nép közvetlen segítsége a közügyek irányításában. Ha a kerület nemzeti bizottságai helyesen felkarolják az aktívákban dolgozó lakosok segítségét és működésükben reájuk támaszkodnak, nem maradhat el a siker. . Szombath Ambrus 1„ÚJ szó Fejlődnek a helyi gazdálkodási üzemek A kassai járás 64 községében az előirányzat szerint ez évben 174 helyi gazdálkodási kisüzemet kell létesíteni a HNB-k hatáskörében. Az első félév elmúltával megállapíthatjuk, hogy eddig 26 községben 41 helyi gazdálkodási üzem létesült, s járásunkban összesen már 104 ilyen kisüzem működik. A helyi gazdálkodási üzemek fejlesztésén tovább dolgozunk és az előre megállapított tervet teljesíteni fogjuk. Egyelőre azonban még sok helyen kezdeti nehézségekkel küzdünk e vonalon. A legnagyobb nehézségek közé tartozott, hogy a helyi gazdálkodási üzemek sok esetben nem a dolgozóknak nyújtandó szolgálatokat tartották elsőrendű feladatuknak. Különösen a kőművesek, asztalosok és az üzemek dolgozói gyakran főleg arra törekedtek, hogy a szocialista szektornak dolgozzanak. Ezt a kérdést sikerült tisztáznunk és a kisüzemek ma már teljesítik küldetésüket. • Különösen példásan dolgoznak ezek az tizemek Sacán, Alsómislyén, Rozgonyon, Szinán, Szaláncon, stb. Vannak azonban olyan községeink Is, amelyek lemaradtak a helyi gazdálkodási kisüzemek létesítésében. Például Pulyi, Bárca, Rás, Csány, stb. A járás területén jelenleg 11 borbély-, 3 fodrász-, 16 asztalos-, 12 kovács-, 3 villanyszerelő-, 5 rádiójavltő-üzem, 2 fényképészet, 6 női szabóság, 7 férfiszabóság, 1 bádogos-üzem, 2 kárpitos-üzem, 1 favágó-üzem és egy fürésztelep, 12 cipészet, 11 kőműves-, 3 ács- és 3 festőcsoport dolgozik. Ezenkívül vannak még seprőkészltő-, abroszfestő- és hasonló kisebb üzemek, amelyek mind a dolgozók szükségleteinek kielégítésén dolgoznak. Rendkívül gyorsan fejlődik a helyi nyersanyagok kihasználása. Szokolon már dolgozik a mezei téglaégető, ahol 30 állandó munkaerővel folyik a termelés és ez ideig több mint félmillió téglát égettek ld. A téglát a környék lakosai családi házak építéséhez veszik igénybe. Hasonlóan dol-/ gozik Kalsán Is a mezei téglaégető. Itt 12 ember végzi a munkát, de az égetést még nem kezdték el. Ügy tervezik, hogy amíg az időjárás engedi, nyers téglát készítenek, amelyet a tél folyamán folyamatosan fognak kiégetni. Kostoľany nad Hornádon és Vyšné Opátsken kavics- és homokbánya van. Eddig több mint 10 ezer m

3 kavicsot és homokot termeltek ki. A misiokai kőbányában 4 ezer m' követ termeltek kl eddig. A munkálatok tovább folynak. Járásunkban valahogyan nem értékelik kellően a daráskövet. Az alsómlslyei kőbáhyában jelenleg is 800 m

3 daráskő fekszik kitermelve s egyelőre nincsen érdeklődő. Szövetkezeteink felfigyelhetnének erre, ugyanis a daráskőből megfelelő mezőgazdasági épületeket lehet olcsón építeni. Ivan Sándor, Kassa. Az elért eredmények utat mutatnak az újabb sikerek felé Pártunk nagy jelentőségű márciusi és júniusi határozatának teljesítésével kapcsolatban megtartott ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy pártszervezeteink és szövetkezeteink hogyan teljesítették e nagy fontosságú határozatokat. Szövetkezeteink nagy többsége szocialista kötelezettségvállalást tett a feladatok teljesítésére, sőt túlteljesítésükre. A határozatok elenőrzése megmutatta, hogy a vállalt kötelezettségeket egyes esetektől eltekintve teljesítették, sőt sok esetben még túl is szárnyalták. Szövetkezeti dolgozóinkra ösztönzőleg hatottak az eddig elért eredmények és újabb kötelezettségvállalásokat tettek a jövő évi tervek túlteljesítésére. Az elért eredményekből szükséges megemlíteni pl. a királyi EFSZ-t. Ez a szövetkezet a tejtermelésben már ma elérte az 1965-re kitűzött feladatokat. Ennek ellenére kötelezettségvállalást tett, hogy a jövő gazdasági évben 30 000 liter tejjel és 5400 tojással termelnek' többet, mint 1959-ben. Nagy jelentőségű kötelezettségvállalást tett a Akadályozzuk meg a tűzvészek keletkezését (ČTK) — A belügyi és a földművelésügyi megbízott felhívással fordul Szlovákia lakosságához, melyben figyelmeztetnek arra, hogy Szlovákiában különösen a vasúti vágányok közelében levő erdőkben és épületeken egyre gyakrabban kerül sor tűzvészekre, melyeket a mozdonyok kéményéből kiröppenő szikrák okoznak. A további tűzvészek megakadályozása érdekében felhívja az összes erdőtulajdonosokat, az erdők haszonélvezőit, valamint a termelési-gazdasági egységek igazgatóit, hogy a vasúti vágányok mentén minél hamarább tisztíttassák ki a mezővédő erdősávokat, a HNB-k pedig a különösen veszélyeztetett helyeken gondoskodjanak 8 szükséges őrjáratok megszervezéséről. sajógömüri EFSZ is, amelynek az összértéke 373 150 koronát tesz ki. A hanvai EFSZ a közellátásra 1960-ban 290 q sertéshússal, 77 000 liter tejjel, 115 942 tojásai, 272 q szemestakarmánnyal és 5600 q cukorrépával többet fog adni, mint ez ; idén. A harmadak vállalták, hogy a terméketlen területen talajjavító munkálatokat végeznek s így 80 hektár földet tesznek termővé. A szkárosi EFSZ kötelezettségvállalása 327 130 koronát tesz kl. Ki kell emelnünk azokat a szövetkezeteket, amelyek már áttértek a szocialista munkaverseny magasabb formáira és a kötelezettségvállalásokat egyéni felajánlásokkal támasztják alá. Ezt tették például az oldalfalai szövetkezetben is, ahol az állattenyésztésben dolgozó Lőrincz Gyula kötelezettséget vállalt, hogy egy tehéntől 300 liter tejjel fog többet termelni, mint 1959-ben. Hasonló módon cselekedtek az elvtársak Orávkán is, ahol Juéák Jenő kötelezettséget vállalt, hogy terven felül minden tehéntől 100 literrel több tejet fog fejni. Ha ezeket a kötelezettségvállalásokat nézzük, bizakodva .tekintünk a jövő elé. Minden előfeltételünk megvan ahhoz, hogy a kitűzött feladatokat teljesíteni tudjuk. Fazekas Pál, Tornaija. Ügyes pionírok Ä pered! pionírok e napokban a helyi tűzoltó-parancsnok vezetésével tűzoltási gyakorlatot tartottak. A pionírok jól végezték, el az egyórás gyakorlatozást, s kiérdemelték a járási és a kerületi szervek elismerését. Pirk János, Pered. Harmadik ötéves tervünk problémái ív. A VlZ - FONTOS NYERSANYAG Igaz, már régen elmúltak azok az idők. amikor a víz — a levegőhöz hasonlóan — gazdátlan jószág volt és nem volt semmi értéke. Tudjuk, hogy már az ókorban a legmagasabb kultúrfokot elért területeken igen beható vízgazdálkodás folyt és mint az antagonisztikus társadalmakban minden magántulajdonban levő termelőeszköz, kizsákmányolás tárgyát képezte. A vízjog busás munkanélküli bevételeknek volt a forrása, számos háború oka. A jelen idők konfliktusaiból elég idéznünk azt az elkeseredett harcot, amely a Nílus életet adó vizének felosztásáért három állam: Abesszínia, Szudán és Egyiptom között folyik. Hazánknak csak a szocializmusban lehetséges ütemű iparosításával, a lakosságnak és igényeinek állandó szaporodásával szükségessé vált, hogy megvizsgáljuk 10—15 évre kidolgozott népgazdaságfejlesztési távlati tervünkkel kapcsolatban egész vízgazdálkodásunkat. Csehszlovákia ugyanis nem tartozik a vízben bővelkedő országok közé. Csak az a vízmennyiség áll rendelkezésünkre, amely hazánk területén csapadék formájában esik. Külföldről az egyetlen tetemesebb vízmennyiséget a Duna hozza, amely déli határaink mellett folyik és amely Szlovákia jelentős részének folyóvizeit felvéve ismét elhagyja országunk területét. A Csehszlovákiában évente lehulló csapadékmennyiséget körülbelül 90 milliárd köbméterre becsülik, amelynek közel egyharmada jut el folyóvizeinkbe. Ez aránylag megfelelő mennyiség lenne. A baj ott kezdődik, hogy a csapadék elosztása térbelileg és időbelileg Csehszlovákiában igen egyenlőtlen. Vannak kimondottan nedves, évi 2000 mm csapadékkal bíró területeink és vannak igen száraz vidékeink, mint például Dél-Morvaország vagy Dél-Szlovákia egyes részei, ahol az évi csapadékmennyiség még a gabonaneműek sikeres termesztéséhez szükséges 600 mm-t sem éri el mindig. A csapadékelosztás időbeni egyenlőtlensége közismert. Elég, ha a mostani kéthónapos szárazságra gondolunk éppen akkor, amikor pedig nedvességre számos mezőgazdasági terményünk és a szántóföld eredményes megművelése szempontjából égető szükség volna. További gondokat okoz a vízellátás terén egyes hatalmas, igen nagy mennyiségű ipari haszonvizet igénylő üzemek létesülése. Különösen energetikai, kohászati és vegyi vállalatainknak van szüksége óriási mennyiségű vízre. Ez a vízmennyiség természetesen nem semmisül meg, de beszennyeződik, használhatatlanná válik, sőt ahova eljut, további károkat okoz. Ezért nemcsak az ipar vízszükségletének az ellátása, hanem az ipar szennyvizeinek megtisztása is már harmadik ötéves tervünk keretében igen fontos megoldandó problémává válik. 1957-ben népgazdaságunknak 3 milliárd köbméter vízre van szüksége, amely vízmennyiség 1965-ben több mint 5 milliárd köbméterre emelkedik. Ezt a vízmennyiséget a folyók természetadta állapota már nem tudja szolgáltatni, főképp nem ott, ahol arra különösen nagy menynyiségben van szükség. Ilyen az észak-csehországi bányavidéken a már működő és a legközelebbi években létesülő óriási méretű energetikai művek vízszükséglete, Ostrava vidékének vagy az építés előtt álló kassal kohókombinátnak vízzel való ellátása. Ezért az energetikai célokra (elektromos áram fejlesztésére) épülő további víztárolók mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az ipari, sőt az ivóvízszükséglet biztosítására szolgáló víztárolók. Harmadik ötéves tervünk folyamán összesen 1430 millió köbméter vizet tároló vízduzzasztót építenek, amelynek immár nagyob része az ipari és az ivóvízszükséglet fedezésére szolgál. Ilyenek például Szlovákiában a Hriňová község mellett épülő és a Losonc vidéki csoportos vízvezetékrendszer szükségletét fedező ivóvlztároló, vagy a Kassától északra, a Hernádon épülő és a várostól délre fekvő kohóművek ipari vízszükségletének egy részét szolgáltató víztároló építése. Természetesen folytatjuk az elsősorban energetikai célokat szolgáló vízierőmüvek építését. Mindenekelőtt befejezzük a hazánk területén létesülő legnagyobb ilyen müveket a Moldván Orlík és Kamyk mellett, míg Szlovákiában a Vág-lépcső épülőfélben levő műveit: Krpelany — Sučany — Lipovec, valamint Hričov — Mikšová — Považská Bystrica készülnek el. Előkészítjük a Vág felső folyásán egy további energetikai duzzasztógát építését és a közeljövőben eldől, vajon a Dunán a csehszlovák-osztrák vagy pedig a csehszlovák-magyar vízierőmű építése kezdődik-e meg előbb. Mint mondottuk, ivóvízszükségletünket sem tudjuk már kutak fúrásával, a szokásos módon fedezni. Prágában már évtizedek óta működik ivóvíztisztító állomás, amely a Moldva vizét teszi ihatóvá. Ezt többek között harmadik ötéves tervünk folyamán kibővítjük. Különösen nagy beruházásokat igényel a két nagy iparvidék: Észak-Csehország és Ostrava környékének ivóvízzel való ellátása. Jelenleg hazánk lakosságának 47 százaléka részesül rendszeres ivóvízszolgáltatásban. Ezt az arányt 1965-ig 56 százalékra akarjuk emelni. Emellett növelnünk kell az egy főre esö ivóvízfogyasztást is, amely jelenleg fejenként és naponta átlagosan 180 liter, beleszámítva az ipar által elhasznált ivóvízmennyiséget is. Harmadik ötéves tervünk végén a napi vízfogyasztás legalább 200 literre fog emelkedni. Üj ivóvíz-szolgáltató rendszerek építése elsősorban csőkérdés, hiszen legközelebbi ötéves tervünk folyamán 6300 kilométer hosszúságú, nyomást kibíró vízvezeték-csőre lesz szükségünk. Ennek felét már nem fémből, hanem azbesztcementből, üvegből, illetve túlfeszített betonból készítik. Az ivóvízellátás higiéniai szempontból csak akkor lehet jó, ha ugyanakkor a csatornázás is megépül. Jelenleg hazánkban a lakosság 32 százaléka lakik csatornával rendelkező településeken. Ezt az arányt 1965-ig 40 százalék fölé akarjuk emelni, ami több mint egymillió ember lakta terület csatornázását jelenti. A csatornázáshoz csatlakozik vagy 200 városi szennyvíztisztító állomás megépítése, ami által városi szennyvizeinknek a felét megtisztítjuk és a kivont szerves anyagokat különböző mezőgazdasági és ipari célokra felhasználjuk. Hogy milyen károkat okoznak az ipari szennyvizek, azt minden folyó mellett élő ember tudja. Harmadik ötéves tervünk folyamán határozott lépést teszünk a jelenlegi tarthatatlan és jelentős károkat okozó állapot megszüntetésére. Ebből a célból 450 víztisztító állomás épül, amelyek az eddigi károk összegét évente vagy 150 millió koronával csökkentik, bár a kérdést 1965-ig még teljesen meg nem oldják. A különböző vízgazdálkodási beruházásokkal kapcsolatban és a folyók szabályozása, duzzasztógátak építése révén gondolunk belső hajózható vlziutaink bővítésére is, mert ezeknek aránya — más országokhoz képest — még igen csekély. Természetesen nálunk nehezíti a kérdés megoldását az az ismert körülmény, hogy nagyobb folyőinknak a felső folyása van hazánk területén. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban kell megemlítenünk a mezőgazdasági célokat szolgáló vízgazdálkodási és vízrendészeti beruházásokat. Tudjuk, hogy termőföldjeink egy részén túlsók a víz, másokon pedig — méghozzá éppein a fő vegetációs időszakban — nem jut elegendő nedvesség. A harmadik ötéves tervünk egyik legfontosabb feladatát képező meliorációs beruházások keretében egyes víztárolóink ipari célokon kívül mezőgazdasági öntözési.célokat is szolgálni fognak. Emellett számos olyan létesítmény épül, amelyeknek kizárólagos célja csapadékszegény területeink öntözése a megkívánt időpontban. Mindezek a beruházások természetesen hatalmas összeget emésztenek fel, mégis egytől egyig múlhatatlanul szükségesek. Hazánk rohamos további iparosítását, a mezőgazdaság tervezett termelésfokozását, a lakosságnak ivóvízzel és haszonvízzel való kellő mértékű és higiénikus ellátását csak a felsorolt intézkedések pontos megvalósításával tudjuk biztosítani. Sz. t. ÜJ SZÖ 5 * 1959- október 17..