Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-20 / 291. szám, kedd

Vilno nrnlefňrini. eaveniffielek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJANAK NAPILAPJA 1959. október 20. kedd 30. fillér XI. évfolyam, 291. szám Kétkedésnek nincs helye Az ember nem mindennapos örömök és gondok közepette ritkán teszi fel önmagának a kérdést: milyen korban élek. hogyan tekint maid vissza évszázadok múlva az emberi társadalom történelmének szorgos kutatója ezekre az esztendőkre, miképpen határozza meg e néhánv évti/ed jelentőségét s e néhány évtizedben élő. munkálkodó emberek szerepét? De ha mégis olyŔor-olykor felmerül ez a kérdés — és kétségtelen, hogy minden gondolkodó ember előbb vagy utóbb foglalkozik vele - akkor éreznünk, látnunk és tudnunk kell, hogy olyan korszakban élünk, amelyhez foghatót nem találunk az emberi társadalom eddigi történetében. Oj világ születik ézekben az évtizedekben. súlyos vajúdás, áldozathozatal és harc árán, amely törvényszerűen helyébe lép a réginek, amely kitárja a további fejlődés szinte beláthatatlan távlatait, az egész világon megteremtve a kizsákmányolástól, a kapitalizmus farkaserkölcsétől mentes igazán emberi élet feltételeit. Olyan korban élünk, amelyben a földteke lakosságának mintegy egyharmada ereje, kezdeményezése és lelkesedése teljes latbavetésével küzd a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért, olyan korszakban élünk, amelyben Ázsia és Afrika annak előtte elnyomott nemzetei mind nagyobb méretekben, mind világrengetőbben követelik jogaikat és nemcsak követelik, hanem lázasnak mondható ütemben győzelemre juttatják nemzeti felszabadító harcukat. És mindez nem évszázadok müve, az átalakulás idejét néhány évtizedben mérhetjük le, mert a történelmi fordulópont, az új élet hajnalhasadása 1917 októbere, az a forradalom, amely a viláq egyhatodán hatalomra juttatta a munkást, a parasztot, a. dolgozó népet. Ennek a fejlődésnek mi nemcsak szemlélői, esetleg csodálatba eső tanúi vagyunk, hanem tevékenyen kivesszük belőle részünket. Kézenfekvő igazság ez, tény annak ellenére, hogy nap nap után végzett munkánk során ritkán vagy talán egyáltalán nem jut eszünkbe: újra egy-egy téglát raktunk le az új világ nagy építkezésén, hogy újra én itt, te ott, ő meg amott, sok ezernyi különféle munkahelyen, eltérő feltételek között, különböző adottságokkal és képességekkel felruházva, kisebb vagy nagyobb mértékben, de újra tettünk valamit, ami a mi javunkat és gyermekeink, az elkövetkezendő nemzedékek javát szolgálja. A sok millió ember apró tetteiből, néha szürke, néha únott. néha fáradságos munkájából így tevődik össze mozaikszerűen a hatalmas alkotás, így jön létre a szocializmus ma már égbenyúló, eget ostromló, kőszikla talajon álló rendíthetetlen piramisa. A szocialista tábornak jól megfontolt, reális, határozott céljai vannak. Nem titkoljuk őket. Utói akarjuk érni és meg akarjuk előzni mind a termelés terjedelmében, mind az egy főre eső termelésben és fogyasztásban a legfejlettebb kapitalista országokat. Ebben a nemes versengésben kivétel nélkül, komoly feladat hárul minden egyes szocialista országra. Mi itt Csehszlovákiában nem tűzhetünk magunk elé olyan célt, hogy utolérjük pl. az Amerikai Egyesült Államokat a termelés abszolút terjedelmében. De harmadik ötéves tervünk nem kevésbé merész feladatokat tűz elénk, amelyeknek megvalósítása azt a célt szolgálja, hogy az'egy főre eső termelésben és fogyasztásban utolérjük és megelőzzük a világnak ezt a legnagyobb tőkés államát. Mindenki előtt világos, hogy ez egyben az életszínvonal növelése terén is élretörést jelent. Van, aki kétkedik lehetőségeinkben, van aki hitetlen Tamásként tekint terveinkre. elképzeléseinkre, konkrét, kézzelfogható törekvéseinkre? Ha van, akkor előbb vagy utóbb meggyőzik a tények. Meggyőzi az élet, a fejlődés, ha nem vaksággal sújtott, ha tárgyilagosan fel tudja mérni a helyzetet, ha nem folytat ostoba struccpolitikát. Nem szavakkal akarjuk a kétkedőket meggyőzni, nem kerek, kicsiszolt mondatokkai, amelyek néha fellengzősen is hathatnak. Mi a tények, az adatok, a számok szaván szólunk az emberekhez. Beszéljenek tehát a tények, győzzenek meg az adatok, a számok. Vessünk egy pillantást az egy főre eső termelés kérdésére. Franciaország' 1937-ben előttünk járt a villanyáram, az acél, a cement és más hasonló termékek egy főre eső termelésében, habár Csehszlovákia már akkoriban is fejlett ipari állam volt. Ma már beértük és megelőztük ezt a nagy tőkés országot. Nyugat-Németország háború előtti egy főre eső villanyenergia-termelése két és félszerese volt a miénknek. Egy főre számítva háromszor annyi kőszenet és két és félszer annyi acélt gyártott, mint mi. És mi a helyzet" ma? A villanyenergia és a kőszén termelésében már csak egyharmadával, az acélgyártásban pedig egytizedével előz meg minket az NSZK é^ nincs messze az az idő, amikor elhúzunk mellette, elhagyjuk. Nagy-Britanniát az acél és a cement egy főre eső termelésében már megelőztük. Az USÄ-t utolértük az egy főre eső cementtermelésben, majdnem behoztuk előnyét a kőszéntermelésben és az acélgyártásban. Egy további pillantás a fogyasztásra. A háború előtt a legfejlettebb kapitalista országokban az egy főre eső átlagos fogyasztás mintegy kétszerese volt a miénknek. Az 1957-es adatok szerint pl. a húsfogyasztásban utolértük az NSZK-t és nem sok hiányzik ahhoz, hogy behozzuk Nagy-Britannia és Franciaország előnyét. Egyben számításba kell vennünk e mutatónál azt is, hogy nálunk a fogyasztás arányosan oszlik meg a lakosság különböző rétegei között, míg a kapitalista államokban kiugróan nagy a kizsákmányoló rétegek fogyasztása és mélyponton vesztegel a kizsákmányolt tömegeké. Beszélnünk kell arról is, hogy az egész világon élenjáró helyet töltünk be a háztartásoknak rádiókkal, televízorokkal, hűtőszekrényekkel, mosógépekkel való ellátásában. Ami pedig a szociális és egészségügyi gondoskodást^ illeti, még a nyomunkba sem érnek a legfejlettebb /kapitalista államok, mivel a Szovjetunióval együtt minden kétséget kizáróan a világ ranglistájának legelőkelőbb helyén állunk. Még mindig közbevetheti valaki, hogy nem olyan biztos ennek ellenére sem a kapitalista országok túlszárnyalása, mert hát azok sem fognak egy helyben topogni az elkövetkezendő években. Erre is megvan a jól megalapozott válaszunk. A mi népgazdaságunk fejlődésének üteme összehasonlíthatatlanul gyorsabb, mint bármelyik kapitalista államé.A tények azt mondják, hogy 1950től 1958-ig ipari termelésünkt 11,7 százalékkal emelkedett évente, míg az USÄ-é csak 2,5 százalékkal, NagyBritanniáé 3,4 százalékkal és Franciaországé 6,6 százalékkal. A harmadik ötéves tervben évente átlag 10 százalékkal növeljük ipari termelésünket és ennek segítségével 1965-ben pl. az egy főre eső acéltermelés eléri az évi 379 kg-t. Elég, ha összehasonlításképp megjegyezzük, hogy az USA 1956-ban, amikor a legtöbb acélt termelte, egy főre átszámítva 622 kg-t produkált. Folytathatnánk a tények, a számok felsorolását és folytatnunk is kell minden egyes munkahelyen, hogy ne legyen egyetlen egy becsületes, munkáját szerető ember sem, aki ne tekintene a lehető legnagyobb derűlátással a jövő elébe. Megvan erre minden okunk, mert a szocializmust szabadon építő nép csodákra képes. A MERÉSZ TÁVLATOK jobb munkára serkentenek A dolgozók kezdeményezése biztosítja a cél elérését A napokban tették közzé a CSKP < [ KB-nak és Csehszlovákia kormáj nyának irányelveit a harmadik öt- < (éves tervre vonatkbzóan. Dolgo-! > zóink élénk érdeklődéssel ismer- < ' kednek az irányelvekkel. A fő fel- j i adat most a dolgozók alkotó kez- ( j deményezésének felkarolása. Nem í i szabad figyelmen kívül hagyni í > egyetlen olyan javaslatot sem.tj J amely elősegíti mai feladataink > > teljesítését, mert ez a harmadik <, (ötéves terv előkészítésével kapJ i csolatban nagy jelentőséggel bír. A kohászat dolgozói mozgalmat indítottak az eddigi lemaradások behozására és a műszaki berendezés korszerűsítésére. A technológiai és munkafegyelem megszilárdításáért, val^nint az iránjSló tevékenység színvonalának J e#&teléséért kifejtett igyekezetük elősegíti a jövő évi, válamint a harmadik ötéves terv előkészítését. A kohászok meg akarják teremteni az összes feltételeket a harmadik ötéves terv hiánytalan teljesítésére. Hiszen olyan feladatok várnak rájuk, amelyek meghaladják a CSKP XI. kongresszusa által kitűzött célokat. 1965-ben kohászaink már tíz és félmillió tonna acélt fognak termelni. A XI. pártkongresszus csak 9,2—9,7 millió tonnával számolt. A koksz termelésében is megnövekedtek az eredeti feladatok. A kongreszszus irányelveiben kitűzött 10,7 millió tonna helyett 11,6 millió tonnát gyártanak a harmadik ötéves terv végén. Kohászati iparunk nyers termelése a harmadik ötéves tervben 55 százalékkal növekszik. E merész célkitűzéseket kohászaink többek között az új technika fejlesztésével, a haladó munkamódszerek alkalmazásával, gépesítéssel és a műszaki konzervativizmus ellen folytatott küzdelemmel akarják elérni. A szovjet bolygóközi állomás lefényképezte a Hold túlsó felét Moszkva (CTK) \ szovjet önműködő bolygóközi állomás holdkörüli útján lefényképezte a Hold túlsó felét. Nyikolaj Barbasov professzor, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának csillagászati tanácsa mellett a Hold- és a bolygók fizikai viszonyainak tanulmányozására létesített bizottság elnöke a moszkvai Pravdában kifejti, hogy a szovjet tudósok most már a Hold eddig ismeretién túlsó felére vonatkozó adatok birtokában vannak. Ezeknek az adatoknak alapján tüzetesebben tanulmányozhatják a Hold felsz'ie keletkezésének történetét és törvényszerűségeit. A tudós hangsúlyozza, hogy most már haladást érhetnek el a Hold keletkezése kérdésének és a felületének kialakulásával kapcsolatos biológiai folyamatok kérdésénék megoldásában. A sajtóügynökségek vasárnap nagy figyelmet szenteltek a TASZSZ ama közleményének, hogy a szovjet bolygóközi állomás a Holdat körülrepülve lefényképezte a Holdnak a Pöldről nem látható túlsó felét. Kenneth Gatland, az angol bolygóközi társaság alelnöke kijelentette, hogy „ez figyelemre méltó siker", bármilyenek is legyenek a fényképek, átlagosak, vagy csak megközelítőek, mégis kétségtelen, "figyelemre méltó sikert jélentenek, E siker annál figyelemre méltóbb, mert az állomás nagyon közel jutott a Holdhoz és ismét visszatért a földközelségbe. Gatland megjegyezte, hogy az amerikai légierők is megkísérelték rakéta felbocsátásával lefényképezni a Hold túlsó felét, de a három kudarc természetesen megakadályozta szándékuk megvalósítását. A bányászok szintén nagy feladatok előtt állnak. A harmadik ötéves tervben a kőszénfejtés 20 százalékkal, a barnaszén és lignit fejtés pedig 36,3 százalékkal növekszik. Nemcsak erről van azonban szó. Végérvényesen ki kell kü-» 'szöbölni a rosszminőségü szenet a lakosságnak és a közlekedésnek szánt szállítmányokból. A kőolajiparban szintén óriási a termelés növekedése. A harmadik ötéves terv végén 1958-al szemben 50 százalékkal több kőolajat fogunk termelni. E feladat teljesítésében nagy segítséget nyújtanak a szovjet gépi berendezések és jelentős a Szovjetuniótól kapott tudományos és műszaki segítség. Mindemellett azonban szükség van arra, hogy a dolgozók kezdeményezésének felkarolásával megteremtsük a terv túlteljesítésének feltételeit is. A beruházási építkezésre vonatkozó terveket meg kell vitatni a legjobb dolgozókkal, műszakiakkal és tervezőkkel. Ezen a téren a bányaépítő vállalatok már gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek. Az utóbbi három év folyamán például 2 millió 527 ezer koronát takarítottak meg a beruházási építkezés hatékonyságának ellenőrzésével. A bányászok feladatainak teljesítését mindenekelőtt az teszi lehetővé, ha a mélybányákban meghosszabbítják a fejtőfrontokA és elérik a 200 méteres átlagot. A napi előrehaladásnak több mint 2 méternek kell lennie, és ezért nagy figyelmet kell szentelni a komplex gépesítésnek. Csak így érhető el a munkatermelékenység növelésében rájuk háruló feladatok teljesítése. A munkatermelékenység a bányászatban a harmadik ötéves tervben 10,4 százalékkal emelkedik.' •••••••••••••••••••••••••A A prágai ČKD Sokolovo Üzemben jót működik a CSISZ üzemi szervezete. Ma az üzemben 1250 CSISZ-tag van, akik jelentős mértékben kiveszik részüket az üzemre háruló i eladatok teljesítéséből. A CS1$Z számos kiváló dolgozót nevelt. Karel Schafferhans nemrégen még szintén CSISZ-tag volt, s ma is szívesen vállat a fiatalok nevelésével összefüggő munkát. Képünkön éppen magyarázat közben láthatjuk, amint egy tanonccal ismerteti a szakma titkait. V. lomoz (ČTKJ felv. Megvalósul a régi álom Negyvenkilenc millióval olcsóbb • A vlagyimíri mozgalom követőkre talált Megérdemelt kitüntetés A kelet-szlovákiai síkság folyóinak szabályozásával 96 ezer hektár földet mentesítünk az árhullámtól és további 27 ezer hektár föld felszántását teszsziik lehetővé. A harmadik ötéves tervben kormányunk a talajjavítási munkákra több mint másfél milliárd koronát irányoz elő, azaz 4 és félszer anynyit, mint a második ötéves terv éveiben. A Laborc, .Latorca és az Ung folyók szabályozásával, gátjaik kiépítésével megvalósul Kelet-Szlovákia lakóinak régi álma, mert termékennyé válik az a föld, mely évtizedek folyamán minden évben az említett folyók árhullámaiban fürdött. E merész tervek megvalósításán, mely páratlan, Kelet-Szlovákia történetében, már hónapok óta mérnökök, szakemberek dolgoznak, hogy pontosan meghatározzák, papírra vessék a csatornák, gátak és szivattyúk helyét és összeállítsák a költségvetést. Részletesebb tájékoztatásért a nemrég vörös zászlóval kitüntetett bratislavai Hydroprojekt kassai fiókjához fordultunk. Alexander Grajevsky mérnököt, a tervező csoport vezetőjét, aki 8 tagú tervező kollektívájával már pontosan egy éve dolgozik a kelet-szlovákiai síkság rendezésén, éppen munkahelyén találtunk. Különben gyakran csak kint található meg, a Laborc folyó pártján, ahol a helyszínen legjobban ellenőrizheti a terv módosítását. — Hogyan állnak a terv elkészítésével? — kérdeztük meg Grajevsky mérnököt mindjárt beszélgetésünk elején. — A kelet-szlovákiai síkság vízgazdálkodásának rendezése első szakaszában a Laborc gátjait kell kiépíteni, levezetőcsatornákat építeni és a talajvizet kell levezetni. Erre a nagyméretű munkára már elkészítettük az alaptervet, mely eredetileg 175 millió korona költségvetést irányoz elő. Kormányunk már folyósította is az összeget, tehát még ez idén megindulhat az építkezés a Laborc fo'lyó partján. Kollektívánk azonban mégegyszer átdolgozta az eredeti tervet, Jiogy a beruházási költségeken megtákarítást eszközöljünk. Hallottunk a 'vlagyimíri mozgalomról; no«, mi is elhatároztuk, hogy a lehető legkisebb beruházással minél nagyobb eredményt érjünk el munkánkban. — Úgy tudjuk, hogy 49 millió koronával csökkentették az eredeti költségvetést? — Igen. Oj technológiai eljárással, az anyagszállítás és a munkaszervezés átdolgozásával 49 millió koronával csökkentjük a beruházási költséget. Ez csak a munka első szakaszára vonatkozik. Például a Laborc szabályozásánál és gátjának építésénél az eredeti tervet módosítottuk és ezzel további 25 millió megtakarítást nyertünk. Átdolgoztuk a szivattyú állomás tervét, ami további másfélmillió korona megtakarítást jelentett. A kollektívában Anton Pach, Ernest Balogh és Vyskoč elvtársak érdemelnek dicséretet szorgalmukért. De mondhatom a többiek is mindent elkövettek, hogy minél nagyobb összeget takarítsunk meg népgazdaságunknak. Röviden csak ennyit mondott munkájukról Grajevsky mérnök, aki jó maga is megérdemli az elismerést. Hiszen az ő vezetésével érte el ez a kis kollektíva a 49 milliós megtakarítást, mely nem kevesebb mint 700 családi ház építési költsége. Megkérdeztük még a bratislavai Hydroprojekt tervező osztályán Bella mérnököt, aki az egész kelet-szlovákiai síkság vízgazdálkodása tervének kidolgozását vezeti, mikor látnak hozzá a terv megvalósításához. — Még ez idén novemberben — válaszolta kérdésünkre. A Kassai Ingstav vállalat dolgozói már ez idén nagy teljesítményű építőgépekkel vágnak belo a kelet-szlovákiai síkság földjébe, hogy megkezdjék a folyó megzabolázását. Ezt á munkát, amely a kilenc szakasz közül az első lesz, a harmadik ötéves terv harmadik, vagy negyedik évében fejezzük be. Nemcsak a Ilyrostav dolgozóitól függ, hogy a harmadik ötéves tervben minden építkezés a leghatékonyabb Isgyen, hanem minden üzem munkásától, mesterétől, műszaki dolgozójától is. Aki keres az talál, mondja a közmondás, és keresni érdemes. Hisz ha a beruházási költségek csak 1 százalékát takarítjuk meg, a harmadik ötéves tervben ez 3 milliárd 120 millió koronát jelent, mely összeget további üzemekbe fektethetjük be. Ezért fontos, hogy a Hydrostav dolgozóinak példája nyomán más vállalatok is elsajátítsák a vlagyimíri mozgalom elveit, hogy már most minél jobban felkészüljenek a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítására. Horváth Sándor.