Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-19 / 290. szám, hétfő

A lengyel gazdasági élet problémáiról Gomulka elvtárs beszéde a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB-nak ülésén Varsó (ČTK) — A lengyel sajtóiroda jelentése szerint október 17-én tartotta Varsóban a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága III. plenáris ülését. Napirenden volt a húsellátásban mutatkozó nehéz­ségek megtárgyalása és e nehézségek leküzdésére irányuló intézkedések. A beszámolót Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tartotta. Beszámolójában a hús és húské­szítmények iránti kereslet növeke­déséről beszélt és három tényezőt hangsúlyozott: a városi és vidéki lakosság vásárlóképességének állan­dó gyors növekedését, a lakosság számának nagytokú gyarapodását, va­lamint a hús és húskészítmények helytelenül megállapított árviszo­nyát. A LEMP Központi Bizottságának el­ső titkára részletesen elemezte eze­ket a tényezőket és utalt arra, hogy az átlagbéreknek 1960-ig 30 száza­lékkal kellett volna emelkedniök. A munkabérek és a lakosság jöve­delmének emelkedési mutatója azon­ban már most túlmagas anélkül, hogy megfelelő mennyiségű áru fedezné, ami kétségkívül a je­lenlegi nehézségekre vezetett a húsellátásban. W. Gomulka rámuta­tott arra, hogy a szocialista szektor­ban az átlagos reálbér ez év első felében az 1955. évi havi bérhez vi­szonyítva 30,6 százalékos emelkedést mutatott. A városi lakosság vásárló­képessége nemcsak a reálbérek, ha­nem a nyugdíjak emelésének követ­keztében is fokozódott. 1955 óta a mezőgazdasági lakosság jövedelme is jelentősen növekedett. A kiskeres­kedelemben havonta átlagban 47 százalékkal több árut adtak el, mint 1955-ben. Főképpen a hús, a hús­készítmények és a zsiradékok eladá­sa fokozott. A hús és az állati zsiradékok fogyasztása Lengyelor­szágban az 1955. év 30 kilójáról 1958-ban 47,8 kg-ra, vagyis 22 szá­zalékkal emelkedett. W. Gomulka ezután a húsellátásban be­állott további nehézségek okairól — Len­gyelország lakosságának szokatlanul magas növekedéséről beszélt. Kijelentette, hogy Lengyelországnak 1950-ben 25 millió la­kosa volt. Ez a szám 1960-ig 29 millió 900 ezerre emelkedik, ami 20 százalékos növe­kedést jelent. Jk szónok nagy figyelmet fordított a hús és más élelmiszerek árának kölcsönös viszonyára. Kijelentette, hogy a hús- és húskészítmények ára nem volt rentábilis. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a hús- és húskészítmények árát azonnali hatállyal 25 százalékkal kell emelni. W. Gomulka hangsúlyozta, hogy a szo­cialista szektorban az utolsó három és fél év alatt az átlagbérek 54.6 százalékkal emelkedtek, míg a munkatermelékenység az iparban csupán 21.3 százalékkal növe­kedett. Ezután részletesen foglalkozott a lengyel külkereskedelem problémáival —, amelyek elsősorban a szén világpiaci árá­nak csökkenéséből erednek, végül pedig elemezte Lengyelország belső helyzetét. Beszédének további részében hangsúlyoz­ta a népgazdaság jobb irányításának szük­ségességét. A szónok rámutatott a munkából v$ló távolmaradás növekedésére a lengyel üze­mekben és kijelentette, hogy fokozni kell az ellenőrzést az állami eszközök kezelése fölött. W. Gomulka beszámolójának befejező részében utalt arra, hogy minden nehéz­ség ellenére a lengyel népgazdaság egész­séges alapokra támaszkodik és állandóan fejlődik. Az ipari termelés tervét túlszár­nyalták, — az ipari termelés ez év első három negyedévében a múlt év ugyanazon időszakához mérten 9.1 százalékkal emel­kedett. Nyugat-Németországban 15 000 kommunistát állítottak a bíróság elé Düsseldorf (ČTK) A Német Szövetségi Köztársaságban 1956 óta, amikor jogtala­nul betiltották Németország Kommunista Pártját, 15 000 kommunistát állítottak bí­róság elé, — mondotta Willy Wieners, a bonni össznémet kérdés minisztériumának referense Hagenben. Németország Kommu­nista Pártjának volt tagjait börtönbüntetés­re, súlyos pénzbüntetésre ítélték és állandó rendőri felügyelet alá helyezték. Sok kom­munistát még abban az időben ítéltek el a pártban végzett tevékenységéért, amikor a párt még legálisan működött. Miko;an elvtárs Finnországba látogat Helsinki (ČTK) A finn külügymi­nisztérium jelentése szerint Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének első helyettese októ­ber 22-én kétnapos látogatásra Finn­országba utazik. Mikojan finnországi látogatása so­rán aláírják a szovjet-finn kereske­delmi egyezményt 5 évre. A Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének első helyettese Helsinkiben egyúttal meg­nyitja a szovjet ipari kiállítást. A guineai szabadság első gyümölcse John Gollan az angol munkásmozgalom feladatairól London (ČTK) - John Gollan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjá­nak főtitkára a Daily Worker szom­bati számában közölt cikkében fel­szólítja az angol munkásmozgalmat, kellőképpen készüljön fel arra, hogy a konzervatív párt választási győzel­me után fokozódik majd a munkásság jogai ellen intézett támadások hul­láma. Gollan hangsúlyozza valameny­nyi angol baloldali erő egységének jelentőségét. „Fokozódó osztályharc — írja — ez a kilátás a jövőre nézve. Ebben a helyzetben minden szocialista szakszervezeti tag és öntudatos munkás előtt két feladat áll; a mun­kásosztály mozgósítása a MacMiilan kormány elleni, valamint a munka­adók és vállalkozók támadásai el­leni harcra, a munkáspárt védelmé­re irányuló akcióknak azonnali meg­kezdése e párt jobb szárnyával szemben azért, hogy ez a párt a munkásosztály pártja maradjon és szocialista célokat kövessen." Belgium új reformokat ígér Belga-Kongóban Brüsszel (ČTK) De Schryver belga gyarmatügyi miniszter rádióbeszédet mondott, amelyben kifejtette a belga kormány reformtervét. E re­formokat a legközelebbi években akarják a Belga-Kongóban bevezetni. Ezzel a kormány el akarja odázni a függetlenség azonnali megadását, amelyet Kongó vezető politikai párt­jai, főképpen az Abako és a Kommu­nista Párt követel. Belga-Kongó népe növekvő elége­detlenségének és terjedő nemzeti felszabadító harcának nyomására a belga kormány kénytelen volt meg­ígérni, hocfy 1960 szeptemberéig meg­alakítja Kongó parlamentjét és köz­ponti kormányát. E kormány élére a király által kinevezett főkormányzó kerül, aki széleskörű hatalommal rendelkezik majd és nem tartozik a parlamentnek felelősséggel. Belgium Kommunista Pártja köve­teli, hogy Belga-Kongóban általános demokratikus választás megtartásával válasszanak nemzetgyűlést, amely megalakítaná a kongói nemzeti kor­mányt. A belga kormánykörök azon­ban ettől félnek. A belga kormány reformokat ígér és ezzel akarja halo­gatni a belga gyarmati birodaľom bomlását. A NEW YORK-I FEKETE PENTEK Harminc évvel ezelőtt, 1929. októ­ber 19-én leírhatatlan jelenetek ját­szódtak le a New York-i börzén. Az évek óta tartó tőkés konjunktúra kellős közepén, mint derült égből a villámcsapás, úgy hatott az árfo­lyamok katasztrofális zuhanása a kapitalista világ fellegvárában. A leg­több ember számára ezzel a fekete péntekkel vette kezdetét a világtör­ténelem legnagyobb válsága, amelyet csak felső fokban használt jelzőkkel a legsúlyosabbnak, a legmélyebbnek, a legáltalánosabbnak, a leghosszabb­nak mondottak. Miért okozott ilyen óriási megle­petést az egész kapitalista világban — az akkor a világ túlnyomó ré­szére kiterjedt válság kitörése? A válasz egyszerű. Mint tudjuk, előtte néhány éven át a föld számos országában jelentős konjunktúrának örvendtek a vállalkozó körök. Azt hitték, hogy a háborút követő gaz­dasági pangás évei után, az em­beriségre — de legalább is a tő­késekre — beköszöntött az arany­korszak. A konjunktúra éveinek el­nöke az Egypsült Államokban, Cool­lidge amikor 1028 végén elhagyta hivatalát, búcsúbeszédében „örökös prosperitásról" szónokolt. A tőkés rendszer tudósai a kapitalizmus jö­vőbeni válságmentes fejlődéséről ábrándoztak, és sokan voltak, külö­nösen azok, akiknek a konjunktúra búsás hasznot hajtott, akik hittek is az árak, az árfolyamok és a nyereségek örökös emelkedésében. Egyedül a marxista közgazdászok látták helyesen a helyzetet. Megálla­pították és nyomukban a Ili. Inter­nacionálé is, hogy csak a tőkés rend­szer ideiglenes, átmeneti megszi­lárdulásáról van szó, amelyet előbb vagy utóbb annál mélyebb zuhanás követ. A válság első jelei már hónapok­kal a New York-i fekete péntek előtt, 1929 tavaszán elsősorban a me­zőgazdasági termékek és a nyers­anyagok árában bekövetkezett jelen­tős árlemorzsolódásban megnyilvá­nultak. Csak amikor ez az áresés és ennek következményeképpen a a legszélesebb rétegek sorában be­álló vásárlőerő-csökkenés jelentős méreteket öltött, rántotta magával, az iparvállalatok részvényeinek árfo­lyamait is. A válság rohamosan ki­terjedt a tőkés gazdasági élet min­den szakaszára, a termelésen kívül a hitelre, a kereskedelemre, a pénz­ügyekre egyaránt. A tőkés világ ipari termelése rövid két esztendő alatt körülbelül a felé­re esett és nagyjából azon a szín­vonalon mozgott, mint harminc év­vel azelőtt, a század elején. A me­ződaságban a pangás, ha még lehet, ennél is mélyebb volt, és a munka­nélküli ipari munkások tízmillióival együtt a mezőgazdasági lakosságot is világszerte elképzelhetetlen nyomor­ba döntötte. A nyilvántartott mun­kanélküliek száma a válság tetőfo­kán njeghaladta az 50-60 milliót, de az ipari munkásság többi része sem dolgpzott többet hetenként 2—3 napnál. A mezőgazdasági lakosság „láthatatlan nyomora" még ennél is nagyobb arányú volt. Az óriási mennyiségű eladhatatlan élelmiszer­készletet egyre-másra semmisítették meg a világ legkülönbözőbb részé­ben, míg ugyanakkor, százmilliókat az éhenhalás veszélye fenyegette. A kapitalizmus történelme e leg­nagyobb válságának okait számosan kutatták, elemezték. E téren is a marxistáké elsősorban az érdem, hogy felfedték, miért öltött ilyen óriási méreteket a kapitalizmusnak rendszeresen, ciklikusan megismétlő­dő krízisei közül éppen az 1929. év­ben kitört válság. Ennek a jelenségnek a fő okát ab­ban kell keresni, hogy a kapitalista rendszer általános válságának idő­szakába esett. Ezért terjedt ki az egész tőkés világra, amire addig a válságok történetében nem volt pél­da. Hevességét fokozta, hogy egy­időben volt agrárválság és ipari vál­ság, amihe? igen nagy méretű hitel­válság társult. Az általános világválság hazánkat, az akkori kapitalista Csehszlovákiát, még az átlagosnál is mélyebben súj­totta. A nyilvántartott munkanélkü­liek száma meghaladta a másfél milliót. Nemcsak egyes gyárakban, de jóformán egész iparágakban megszűnt a munka. Emellett a vál­ság nálunk tovább is tartott, mély­pontját egy évvel később, csak 1933­ban érte el, és az új gazdasági fel­éledés jelei is későbben mutatkoztak. Akik dolgozó népünk soraiból átélték az 1929 —1935-ös éveket, megmond­hatói, mit szenvedett akkor a dol­gozók legszélesebb rétege és hozzá­tartozóik. A tőkés rendszer vezérei, amint magukhoz tértek első dermedtségük­ből, lázasan keresték a válságból ki­vezető utat. Természetesen nem arra törekedtek, hogy azokon segítsenek, akiket a válság a legjobban sújtott: az ipar és a mezőgazdaság nincste­lenjein, hanem minden áron vissza akarták állítani a vállalkozás hasz­nothajtóságát. Erre a kapitalizmus az elnyomás és a kizsákmányolás régi módszerei mellett új eszközökhöz: a fasizmus adta lehetőségekhez fo­lyamodott. Számos országban meg­szüntette a polgári demokrácia utolsó maradványait, felszámolta a dolgozó nép sok évtizedes harcok árán meg­szerzett szociális vívmányait és a fegyverkezésben, új háborúk indí­tásában, újabb gyarmatok, piacok erőszakos megszerzésében látta a válságból kivezető egyetlen utat. A tőkés profit megmentése érdeké­ben megindított háborús készülődé­sek, nyílt háborúk Kínában, Abesszí­niában, Spanyolországban stb. vezettek azután a második világháború kitö­réséhez. A második világháború megszám­lálhatatlan halottja, óriási anyagi vesztesége jelentette a legnagyobb tőkés válságból kivezető egyetlen kapitalista utat. Sz. L. A mikor Guinea népe egy évvel ez­előtt elutasította De Gaulle alkot­mányát és az önállóságot választotta, a nyugati világban a független Guineai Köz­társaság megalakításáról mint „egyszerű kísérletezésről" beszéltek és írtak, A francia kormány a guineai „kísérle­tezésből" saját magának akarta kikaparni a gesztenyét. Mindenképpen arra töreke­dett, hogy Guinea intő példája legyen „az idő előtt választott függetlenségnek", amelyet állítólag csakis zűrzavar és végül is gazdasági összeomlás követhet. A fiatal államot a Guineai Köztársaság megalakí­tása után azonnal gazdasági bojkott alá helyezte. A franciaországi bankok és gui­neai fiókjaik elutasították a hitel folyósí­tását, a kormány megtagadta a tőkebe­ruházást és a gazdasági segítséget. Ezen­felül a francia kormány hivatalnokai és „szakemberei" a függetlenség kihirdetése után minden lehetőt elhurcoltak Guineá­ból. A fiatal köztársaság a gyarmatosítók­tól csak a gazdasági elmaradottságot és a nyomort örökölte. Guinea népe úgyszólván üres kézzel, azonban nagy lelkesedéssel és erővel fogott hozzá a munkához. Sekou Touré kormánya rövid időn belül kidolgozta a mezőgazdaság és ipar fejlesztésének ter­vét, amelyet a nép nagy lelkesedéssel fo­gadott. Guinea főképpen hatalmas bauxit lelőhelyeit akarja kihasználni. Bauxitkész­leteit 600 millió tonnára, a vasérclelőhe­lyek készleteit pedig kétmilliárd tonnára értékelik. Guinea folyói évente 12 milliárd kWó villanyáramot adhatnak. Ezért a kormány duzzasztó gátak és vízierőművek építését tervezi. Guinea tőkehiányban szenved. Azonban ez népét nem riasztotta el az építéstől. Az első támogatást az úgynevezett „em­beri beruházások" vagyis a lelkes önkén­tes munka nyújtotta. Guinea Demokratikus Pártjának kongresszusán már jelentették az önkéntes, áldozatkész munka első eredményeit: 8060 kilométernyi új ország­utakat, 335 tantermet, 672 hidat építettek, 28 orvosi rendelőt rendeztek be 65 kol­lektív ültetvényt létesítettek és nagy mennyiségű gyümölcsfát ültettek. „Ezen beruházások" értéke elérte már a 10 mil­liárd francia frankot. Mindez azonban a hatalmas műnek csak kezdetét jelenti. A Guineai Köztársaság kormánya gyors ütemben akarja leküzde­ni az elmaradást és fokozatosan ki akar építeni minden olyan ágazatot, amelynek fejlesztésére megvannak az előfeltételek. Guinea gazdaságának építésében nem áll egyedül. Számíthat őszinte barátainak tá­mogatására. Ghana már 1958. november 23-án 10 millió fontsterling kölcsönt fo­lyósított a fiatal államnak. A Szovjetunió sokkal előnyösebb feltételek mellett nyúj­tott jelentős hitelt Guineának, mint ami­lyenek mellett eszközöltek „beruházáso­kat" az ország gyarmatosítói. A szocialista államok egész sora kötött keresekdelmi egyezményeket Guineával az egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján. A gyarmatosítók jóslata Guinea „össze­omlásáról" nem vált be. Guinea népe füg­getlenségének egyéves évfordulóján büsz­ke lehet müvére. Legfrissebb jelentésünk a harmadik szovjet űrrakétáról (Folytatás az 1. oldalról) Moszkva (TASZSZ) Az automatikus boly­góközi állomás október 18-án 17 óra 50 perckor (közép-európai idő) befejezi első útját a Föld körül. A bolygóközi ál­lomás a Föld és a Hold térségének kuta­tását végezte. Miközben a Holdat meg­kerülte, lefényképezte a Hold másik ol­dalát, ami a Földről nem látható. A tudományos mérések adatait és a fényképezés eredményeit most dolgozzák föl, majd nyilvánosságra hozzák. Első föld­kerüli útjának befejezése után, amikor ismét távolodni fog a Földtől, két napon át nem lesz megfigyelhető a Szovjetunió területéről. A bolygóközi állomással való legközelebbi kapcsolat október 21-én 15 és 16 óra kö­zött lesz lehetséges, (moszkvai időszámí­Az amerikai atomtudósok küldöttsége elégedett a Szovjetunióban tett látogatással Moszkva (ČTK) John McCone, az ame­rikai atomerő bizottság elnöke, az ameri­kai tudósok küldöttségének vezetője moszkvai sajtóértekezleten kijelentette, hogy rendkívül meg van elégedve szov­jetunióbeli útjával. Azt a programot, ame­lyet Jemeljanov professzor az atomerő ki­használása főigazagatóságának vezetője állított össze a küldöttség számára, jól rendezték meg. A küldöttség szovjetunióbeli tartózkodá­sa során számos laboratóriumot, tudo­mányos intézetet és vállalatot keresett fel Moszkvában, Leningrádban és más szovjet városokban. A küldöttség tagjaira nagy hatással volt a szovjet tudományos munkahelyek tökéletes felszerelése, a mun­ka helyes szervezése és a vezető káderek magas szakképzettsége. Az angol külügyminiszter Franciaországba látogat London (ČTK) — Londonban hivatalosan jelentették, hogy Selwyn Lloyd brit kül­ügyminiszter november 14-én kétnapos lá­togatásra Párizsba utazik, ahol Couve de Murwille francia külügyminiszterrel fog tárgyalni. A nyugati hírügynökségek közlése sze­rint a két államférfi a csúcsértekezlet kérdésével is foglalkozik majd. tás szerint). Ugyanabban az időben a bolygóközi állomás mintegy 327 000 kilo­méternyi távolságra lesz a Földtől a ke­leti hosszúság 38. és a déli szélesség 23. foka felett. Nem sikerült megegyezést elérni New York (ČTK) - Már 95 napja tart az amerikai acélmunkások sztrájkja, akik munkabéremelést és a munkafeltételek javítását követe­lik. A 12 acéltársaság és a szakszer­vezeti szövetség képviselői közötti tárgyalások a monopolisták makacs­sága miatt kudarcot vallottak. Az acéltársaságok képviselői szom­baton elutasították az Acélgyári Munkások Szakszervezeti Szövetsé­gének új javaslatát. A munkaadók képviselői ellenjavaslatokat nyújtot­tak be, amelyeket azonban McDo­nald, az Acélgyári Munkások Szak­szervezeti Szövetségének elnöke tel­jesen elfogadhatatlanoknak minősí­tett. Ez év első nyolc hónapjában 1 670 000 munkás sztrájkolt az USA-ban Washington (ČTK) Az USA munkaügyi minisztériuma közölte hogy az Egyesült Államokban ez év első hónapjában 2825 sztrájk volt, amelyen 1 670 000 munkás vett részt. Ez év augusztusában 700 sztrájk­ban 750 000 dolgozó ezek közül, egy fél­millió acélgyári munkás vett részt. Tiltakozás a nyugat­németországi sorozások ellen München (ČTK) - Október 16-án este a müncheni népgyűlés az 1922 és 1939 évfolyambeliek viharosan tilta­koztak a sorozás ellen. A gyűlés résztvevői lelkesen éltet­ték az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatot. MOSZKVÁBAN szombaton ért véget a szocialista országok pénzintézetei vezető dolgozóinak értekezlete. (ČTK) ABU ABID, Marokkó gazdaságügyi mi­nisztere közölte, hogy a marokkói kor­mány elhatározta, a marokkói frankot 20,44 százalékkal leértékeli. (ČTK) SVÉDORSZÁG Kommunista Pártja par­lamenti csoportjának ülésén követelte, hogy a költségvetési hiányt ne a fogyasz­tási adó bevezetésével, hanem a katonai kiadások leszállításával pótolják. A kom­munisták továbbá javasolják, emeljék a nagytőkések adóját, adózzák meg a tőzs­de jövedelmet és szigorítsák meg az adó­politikát a részvénytársaságokkal szem­ben. (ČTK) j BURGIBA, Tunézia elnöke október 17-én Tuniszban megnyitotta a VII. nemzetközi nagyvásárt, amelyen 14 ország, közöttük Csehszlovákia, a Kinai Népköztársaság és Lengyelország is részt vesz. (ČTK) A REUTER hírügynökség jelentése sze­rint Jordániában hét tisztet és egy pol­gári személyt halálra ítéltek azért, mert ez év márciusában megkisérelték_a jordán királyi kormány megdöntését. (ČTK) AZ ETNA tűzhányó északkeleti krátere forró hamut és izzó követ lövelt 100 mé­ter távolságra. A környező falvak lakos­ságát veszedelem nem fenyegeti. (ČTK) A KUBAI KORMÁNY Raul Castrot, a miniszterelnök fivérét, a kubai haderők főparancsnokát, nemzetvédelmi miniszter­ré nevezte ki. (ČTK) A TÖRÖK SAJTÓ jelentése szerint Tö­rökországban befejezték a középtávolságú rakéták amerikai támaszpontjainak épí­tését. (ČTK) DELHIBEN október 17-én befejezték az India és Pakisztán közötti tanácskozások első fázisát a határmenti problémákról. (ČTK) SZUBANDRIO, Indonézia külügyminiszte­re Tokióban aláírta a japán hadikárpót­lásokról és az Indonéziának nyújtandó hi­telről szóló emlékiratot. (ČTK) DÉL-VIETNAMBÓL Hanoiba érkezett jelentések szerint a Ngo-dinh-Diem-kor­•mány folytatja a széleskörű tisztogatást, nein kímélve volt munkatársait sem. (ČTK) ÜJ SZÖ 3 * ^ber 19.

Next

/
Thumbnails
Contents