Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)
1959-10-18 / 289. szám, vasárnap
QZS RA '91 JeqOJHO g£6l 'BABlSJ)GJa j J \ ; vwspzoôjopiy Hunniái saaaiq yipmuwii ' SQ~996T—I96I yunöpsvpznödau I3A1HÄNVHI Sesesieizo^j 5[t?AO|zsqas^ E SO ^[BUHSys^ozig iiuodzo^j Bflitfj eisiimrarao^j BpjeAopsips^ •BJ1JA -Bf 6§SU3qUI3 OpBIBll zsjBs ZB S? UIOIB6 -ZOUISB^UnUX [Z05H3ZIU3U B JUBUBJ B[6OJ >)3U9BJSSSI33P>I t[aq)3[0S33q 5?S?:)!SIJIBA -Bsui >[EUIB}EpBlSJ AJ31 S3A?;p ^ipElUJEl] B BF9ZO6[0p [JÍUU3UIBIBA BI^SAOIZSqOSQ ÍSoq s iaA?6?szs3>]jBZopi5 s? isA^e^swi -faj 'iSAgfaja 'i9A5sezaÁu?iuepza>] jjund^u ^BUBH? uBq6uBqzsso safia; iBjBpsiaj ABBU >(AU9S9JZSAIFAJ 6?SBPZB6D5U B A6OH 'ISUJB 3AP9ZPIÍ6 UBA 6atu BÄU ? UUO >í 65SBSJ?JZO}J >15AO|ŽSQAS3 B S? BEJSJJOZIA puodzpji >iEU?f5J5d Bjsjunuiuiox B[Ji?AO]Zsq3S3 •jjaiaj auijap -afjai nau^soiaiuja; 6?N A BistiBjídEJj B [3' 5)3uafa? lÄuaipj in[Ozsqs s? oja weJH -I? 10.9Í JLSUSSSIAIUJAJ BE|IA B uaq-S96T Ji° 6? ZSJ 0 Bisíjspozs B Ä6oq 'zoif sttható területek erdősítéséhez. Biztosítsuk a fagondozás idejében való és jó elvégzését s csökkentsük az ültetéskor adódó veszteségeket. A kevésbé értékes fa jobb kezelésével és jobb kihasználásával 11,8 százalékra csökkentsük a tüzelőanyag részarányát. Növeljük a gallyfa részarányát az összes hasznos faszállítmányokból, úgy hogy 1965-ben legalább 150 ezer méter legyen. 1965 végéig 600 kilométernyi szilárd erdei utat építsünk és 25—30 százalékra növeljük a gépesített munkák részarányát, ebből a fa megközelítésekor végzett gépesített munkák arányát 50—55 százalékra, a fa elszállításánál végzett munkák részarányát pedig 95—100 százalékra. Oldjuk meg a gallyak és fatönkök kitermelésének gépesítését. III. A közlekedés fejlesztése A közlekedés műszaki rekonstruálásával biztosítanunk kell a népgazdaság ezzel kapcsolatos szükségleteit. A közlekedési rendszer keretében a lehető legtökéletesebben ki kell aknáznunk az egyes közlekedési ágazatok műs-aki előnyeit. 1965-ben el kell érnünk a rakodási műveletek 80-90 %-os gépesítését. A vasúti közlekedésben a fő feladat elsősorban az egyes árufajták tömeges szállítása lesz közép és hosszú távra. A harmadik ötéves tervben tonnákban kifejezve 30 — 31 %-kal kell növelnünk a szállítmányok súlyát és 1965-ben mintegy 228 km-re kell csökkentenünk az átlagos szállítási távolságot. A* áruszállítás meggyorsításával növelnünk kell a népgazdaságban az árucikk-forgalmat. A vasutak és a szállítók hatékony együttműködésével 1965-ben legalább 3,55 napra kell csökkentenünk egy kocsiforduló idejét és legalább 18,85 tonnára növelnünk a vagonegységek statikai megterhelését. Munkaszüneti napokon is gondoskodnunk kell a ki- és berakodásról és így el kell érnünk a közlekedési eszközök egyenletes kihasználását. E feladatok teljesítése érdekében az 1961-65-ös években végre kell hajtanunk a vasúthálózat kiterjedt műszaki rekonstruálását, amely lehetővé teszi a vasútvonalak teljesítőképességének lényeges növelését. Határozottan csökkentenünk kell a gőzmozdonyok általi vontatást. A harmadik ötéves tervben 1054 kilométernyi, többnyire kétvágányú vasútvonalat kell villamosítanunk, úgyhogy 1965-ben vasútvonalainknak mintegy 15 %-a legyen villamosítva. Végre kell hajtanunk a kiindulási vasútvonalak elektrifikálását. Egyben gondoskodnunk kell arról, hogy 1965-ben legalább 51 %-ban villanymozdonyok vontassanak. Gyors iramban ki kell fejlesztenünk a Dieselelekromos vontatást is, amelynek 1965-ben legalább 23 %-ban kell részesednie az egész forgalmi teljesítményben. Meg kell gyorsítanunk az új vontatási rendszerek, elsősorban e váltóáram felhasználásán alapuló vontatási rendszer kidolgozását, hogy a harmadik ötéves terv során alkalmazhassuk ezeket az új vontatási rendszereket. Biztosítanunk kell azt, hogy a mozdonyok teljesítménye átlagban 320 lóerővel növekedjék, ami a túlsúlyos mozgalommal együtt lehetővé teszi, hogy 12-13 %-kal növeljük a tehervonatok átlagos brutto súlyát. A villanymozdonyok évi teljesítményét 1965-ben 1960-hoz viszonyítva 65-68 %-kal kell növelnünk. A gépesítés minél tökéletesebb kihasználása érdekében a ki- és berakodást olyan helyekre kell összpontosítanunk, ahol ezeket a munkafolyamatokat célszerűen gépesíthetjük. A vagonparkot ki kell egészítenünk négytengelyes nagy vagonokkal. A vagonok rakfelületének teljes kihasználása érdekében egyes vasútvonalakat tökéletesíteni kell. Évente mintegy 700—900 km-nyi vasútvonalon kell e célból végrehajtanunk a fő javítást és meg kell háromszoroznunk a hézagmentes vágányok hosszát. A műszaki gyorsaság és a szállítási intenzitás növelése mellett korszerű biztonsági berendezést kell létesítenünk. Az 1961 —65-ös években 569 km-nyi vasútvonalat automatikus blokkal, legalább 1237 km-nyi vonalat automatikus leállító készülékkel, 74 állomást pedig 2 ezer vál20 tóegység felhasználásával biztonsági reléberendezéssel kell ellátnunk. A rendező pályaudvarok építése és átépítése során alkalmaznunk kell az új osztályozó technikát, a kerékfékeket, az automatikus jelzőberendezést, a műszaki televíziót és a dróttalan összeköttetést. A személyszállításban lényegesen tökéletesítenünk kell a közlekedési kultúrát, elsősorban meg kell gyorsítanunk a közlekedést, a személykocsi-parkot korszerű négytengelyes személy- és hálókocsikkal kell kiegészítenünk és a vasútállomásokon tökéletesítenünk kell az utasokat szolgáló berendezést. Meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy 1965-ben, az 1960-as évhez viszonyítva 15—16 %-kal növekedjék a személyszállítás. A vasúthálózat kiterjedt műszaki rekonstruálásával, az állomásokon végzett munka tökéletesítésével az 1961-65-ös években növelnünk kell a szállítás terjedelmét; maximális mértékben gépesítenünk kell a vasútvonalak karbantartási munkálatait, így meg kell teremtenünk annak feltételeit, hogy 1965-ben a munkatermelékenység legalább 25 %-kal magasabb legyen az 1960-as szintnél. A szervező és irányító tevékenységet összpontosítani kell arra a feladatra, hogy továbbra is tökéletesítsük a vasúti közlekedj grafikonjának teljesítését, megszilárdítsuk a szállítási fegyelemet és a személyes felelősséget. A gépkocsi közlekedésben a fő feladat elsősorban a rövidebb távolságra való szállítás, illetve olyan küldemények szállítása, amelyeknél sok függ a gyorsaságtól, vagy amelyek kárt szenvedhetnek a gyakori átrakodás következtében. Különösen az apróbb küldemények szállításában kell megjavítanunk a lakosságnak nyújtott szolgálatokat. \ 1965-ben tonna-kilométerekben kifejezve hozzávetőlegesen 62 százalékkal kell növelnünk az 1960-as évhez viszonyítva a gépkocsik általi szállítás terjedelmét. Az állami és az üzemi gépkocsik szállítás közötti célszerű munkamegosztásának elérése érdekében 1965-ben a ČSADnek tonna-kilométerekben legalább 63 százalékban kell részesednie az országos tehergépkocsi-szállítás tervezett terjedelmében. A tehergépkocsi-szállítást gazdaságosabbá kell tenni, hogy 1965-ben az árunak tonna-kilométerben kifejezve legalább 16 százalékát pótkocsikban szállítsák. A ČSAD-nek 29 százalékkal kell növelnie a munka termelékenységét, a személyszállítás terén pedig új autóbuszokat keli bevetni. A gépkocsi-javítás terén szervezésileg és anyagilag is, biztositanunk kell a gépkocsik aggregátos módszMrel végzett fő javítását, és más komolyabb javításait, hogy ily módszerrel az összes javításnak legalább 50 százalékát végezzük el. Tovább kell növelnünk a gumiabroncsok élettartamát. Foglalkoznunk kell a városi és a külvárosi közlekedés problémáinak megoldásával elsősorban a nagy varosokban és a központokban. A folyami közlekedésben növelnünk kell az áruszállítás terjedelmét, s az ötéves terv során tonna-kilométerekben kifejezve 34,4 százalékkal kell fokoznunk a tonnánkénti teherblró-képeség kiaknázását. Folytatnunk kell a hajók korszerűsítését, átépítését. A légiforgalomban legalább megháromszorozzuk a szállítást. Ezt nagy befogadóképességű gyors repülőgépek útján biztosítjuk. Gyors gépekkel kell gyarapítanunk a légitaxik parkját is, alkalmaznunk kell a függőlegesen is startoló gépeket, s így meg kell teremtenünk valamennyi kerületi város, fontos gazdasági és rekreációs központ közötti légiforgalmat. E nagy feladatok teljesítése érdekében a prágai repülőteret legfontosabb nemzetközi repülőterünkké kell kiépítenünk, a többi repülőteret pedig fokozatosan alkalmassá kell tennünk korszerű repülőgépek fogadására. Az úthálózat kiépítésében új munkamódszereket és anyagokat alkalmazva 55 —60 százalékra kell növelnünk a pormentes utak arányát. A hidak és a felüljárók átépítésénél döntő mértékben főleg a tipizált előgyártott elemeket kell felhasználnunk. Le kell számolnunk az úthálózat jelenlegi lassú ütemű és szétforgácsolt rekonstruálási módjával és gyors Irambin hatékonyan korszerűsítenünk kell a legfontosabb távolsági útvonalakat. Rekonstruálnunk kell a kiindulási utakat és meg kell kezdenünk a köztársaság - területét átszelő autóstráda építését. A távösszeköttetésben 95 százalékra kell automatizálnunk a telefonközpontokat. 1960-hoz viszonyítva 63 százalékkal kell növelnünk a telefonállámások számát, úgyhogy 100 lakosra 10,6 készülék jusson. Ki kell egyenlítenünk a cseh kerületek és Szlovákia közötti különbségeket a telefonhálózat terén. Míg 1960-ban a városközti telefonbeszélgetéseknék csupán 4 százaléka zajlott le automatikus kapcsolással, 1955-ben a beszélgetések 20 százalékánál kell ezt a műszaki módszert 21
