Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-17 / 288. szám, szombat

liiHimmiMmiiiiNiiiiiii[:;iii;.;:i[:::,::m;!;;:;;::niimmmiiim^ Az automatizálás a szocializmus és a kommunizmus technológiája Gép, amelynek az emberinél pontosabb szeme van Hivatalosan ezt a gépet — amely nem nagyobb egy iróasztalnái és amelyet a Nové Mesto-i VUMA (automatizálási kutatóintézet) mérnökei szerkesztettek — „programvezérlésű mechanikus anöd-drót fürésznek" hívják. Mi a különlegessége? Az elektroerrozlv fémmegmunkálás módszerének alkalmazásával különösen kemény acélfajtákba is könnyűszerre! a megkívánt alakú kivágást, lyukat, kört, akármilyen görbealakú formát vág. S ezt sokkal gyorsabban végzi, mint az általában" használatos marógépek. Ilyen már volt, ez nem újság — mondhatnánk, s igazunk lenne, mert a villamosszikrával végzfett fémmegmunkálás ma már nem megy újdonságszámba. De még nem magyaráztuk meg a „programvezérlésű" szót. Lyukasztott kártyák. fából készült formák, vagy egyszerűen kész gyártmányról való kopírozás formájában ismeretes a gépbe előre behelyezett program, amelyet a gép azután automatikusan megvalósít. Legújabban az elektronikus agy módszerét is felhasználják a programvezérlésnél. Az anódfűrésznél mindezt egy varázsszem helyettesíti. Ez szerezte neki a brüsszeli nagydíjat is. E berendezés lehetővé teszi, hogy a gép egyenesen a rajzból — akár egy nagy képzettséggel rendelkező szakmunkás — leolvassa teendőit. Milyen is a varázsszem? így működik: A kívánt forma rajzát behelyezik a gép varázsszeme elé. A szem „lenézi" a rajzot, ennek alapján parancsot ad a szervmotoroknak, amelyek századmilliméternyi pontossággal a kapott impulzusok alapján mozgatják a rajz szerint a befogott acéldarabot a fűrész szikramezejében. A „lenézését", azt, ami az ember szeménél is pontosabbá teszi a gépet, egy fényelem teszi lehetővé, amely a rajznak tükörre vetített fekete vonalára úgy reagál, hogy csökkenti az áramfeszültséget. A fényelem tulajdonsága ugyanis, hogy fényhatásra „A munkatermelékenység olyan nagymérvű növeléséhez, amilyenre a szocialista társadalom sokoldalú fejlődésénél van szükséa — az automatizálás ielenti a kulcsot". ANXONlN NOVOTNÝ, a CSKP KB első titkára a párt XI. kongresszusán A VUMA munkájáról áramot fejleszt. Hamár most a fehér papiros által visszavert fényt rávezetjük a fényelemre, akkor az elegendő áramot enged az irányító berendezésbe, úgyhogy az korlátlanul működni hagyja 'a vágást végző fűrészt. Ha azonban a fehér papiroson egyszerre fekete vonal — a kivágás rajza — jelenik meg, a fényelem kevesebb fényt kap (a fekete szín nem veri vissza a fényt) és így meggátolja a fűrész további munkáját s arra tereli mozgását, amerre „szabad" fehér terület van a rajzon. Képünkön ezt az elmés gépet láthatjuk, mely az ember fizikai munkáját a legkeményebb acél megmunkálásánál is a rajz és fémlemez behelyezésére, valamint a homlokfalon látható gomb megnyomására csökkenti. Mit ielent AZ AUTOMATIZALAS / ^ llllllllllilllMlllllllllllllllillllllMllllllllllllllllllllllllllllIlillllllllllllHIIIIIIIIIII a kapitalista országokban... 1

Campbell professzor 1956 novembe• rében az Industry and Labour c. lapban a kanadai vállalkozók gyűlése alkalmából a következőket írta: „Az automatizálást csak egyetlen dolog teszi indokolttá — az automatizálásnak hasznot kell hajtania." n

<\ General Motors gépkocsimonopó• lium egy munkás termelékenységét az 1947. évi 7,17 gépkocsiról 1955-ben 11,34 gépkocsira növelte az automatizálás segítségével. Az egy munkás által elért haszon így 2363 dollárról 6202 dollárra ugrott. m

Ha az USA egész iparát teljesen au• tomatizálnák. irányítására másfél millió munkás elég lenne. A munkások 90 százaléka tehát kenyér nélkül maradna. ¥•17 A Westohester Bank nagyrészben • • • automatikus számológépekkel szerelte fel Intézeteit: Eredmény: a hivatalnokok 75 százalékát elbocsátották. Automatikus, mélyedéseket vágó gép. Nem marással, hanem szikrázással munkálja meg a fémet. Különösen kemény acélfajták megmunkálására alkalmas. (VUMA felvételei.) V

A Commonwealth Edison cég auto• matikus számológépek bevezetése után 500 alkalmazottja közül 410-et elhocsáto't rj Az USA gépkocsiipara 6 százalékban • automatizált. Ha továbbra is ilyen tempóban halad az automatizálás, akkor 10 éven belül ezen iparág egymillió dolgozója közül 800 ezret kitesznek az utcára. VI8 Véaül egy amerikai elmélet az au» tomatizálás „ártalmatlanságáról": „Az automatizálás nem vezethet munkanélküliséghez, mert az állami ipar, főleg az automatizáláshoz szükséges berendezéseket gyártó ipar teljes egészében felszívja az automatizált üzemekből elbocsátott munkásokat" (a kompenzáció elmélete). Az elmélet igen szép, de mégis ötmillió a munkanélküli az Egyesült Államokban. A dolog magyarázata: a „teljes felszívódás" lehetetlen, mert a befektetett állandó tökének szükségszerűen kisebbnek kell lennie a változó tőkén (munkabéren) megtakarítottaknál. Éppen ez az, amiért a tőkés automatizál. Más szóval: A munkások bérén megtakarított összegnek _ csak egy része megy beruházásra, a többi a tőkés zsebébe jut. Ha tehát pl. száz munkást elbocsátanak, azok bére, mondjuk 10 000 dollár megmarad. Nem lenne értelme ezt a tízezer dollárt csak azért megtakarítani, hogy egy másik beruházás révén ezt teljes egészében visszaadjuk a munkásoknak. Hol maradna itt a haszon? Haszon reménye nélkül pedig — mint fentebb láttuk — a kapitalista társadalomban senkinek eszébe sem jut automatizálni. Ezen a tízezer dolláron nem munkásokat alkalmaz a tőkés, hanem további automatikus qépeket vásárol (természetesen az automatákat gyártó üzemben is), hogy méa jobban növelhesse nyereségét. ...és a szocialista társadalomban I

Mint minden eszköz, amely a szo• cialista társadalomban a termelés növelését elősegíti, az automatizálás is a dolgozók anyagi és kulturális jólétének fokozását szolgálja. Hol automatizál a szocialista társadalom? Mindenekelőtt ott, ahol csökkenteni kell a munka fáradságosságát, növelni a munkabiztonságot, kiküszöbölni az egészségre káros hatásokat. 3

A Szovjetunióban számos automati• kus üzem működik — még sincs munkanélküliség. A tervezett gazdálkodás biztosítja ezt. Az automatizálást, mint a termelés növelésének eszközét ott vezetjük be, ahol hiány, szűk keretmetszet mutatkozik, hogy kiegyenlítsük azt. Az automatizálás fokozatosan eltünteti a szellemi és fizikai munka közti különbséget, mert állandóan nagyobb számú, nagy szakképzettségű, műveletirányító munkás kiképzését követeli meg. A gépkocsihengerek gyártásánál pl. egy szovjet üzemben az eddigi termelésnél a dolgozók 56 százaléka volt termelömunkás, 8,2 százalékuk gépszabályozó és 9 százalékuk karbantartó. Az automatizált termelésnél csak 18 százalék a termelömunkás, 44,2 százalék a nagy szakmai felkészültségű gépszabályozó és 24 százalék a karbantartó. A munkások szakképzettségének, s így a rájuk eső termelékenységnek növelése a bérek emelkedését és a munkaidő csökkentését vonja maga után. A nagyolvasztók* automatizálásával azok kapacitása 8 százalékkal növekszik. 12 nagyolvasztónál tehát egy egész, százmillió rubel értékű nagyolvasztó építése takarítható meg. 7

Az automatizálás nagy megtakarítá• sokat és óriási termelésnövekedést eredményez. Ez a hatása csak a szocialista társadalomban jelenti a munkaidő lerövidítését, az átlagkereset növelését, a piac jobb és több áruval való ellátását, az árak leszállítását, összesítve — az életszínvonal emelkedését. 6/ = A VUMA a Nové Mesto nad Vá= hom-i gépesítési és automatizálási = kutatóintézet nevének rövidítése. = Nézzük meg rövid tudósításunkban, = mivel foglalkoznak ipari automati= zálásunk eme jelentős központjá= ban. A VUMA tudósainak, mérnökeinek és munkásainak eddigi tevékenységét számos, főleg elektroerrozív és szuperszonikus fémmegmunkálásra készített automatikus gép dicséri. Egyik legnagyobb sikerük a motorgyertyák önműködő gyártására készült berendezés, amely 11 kombinált gépből áll. Némelyik gép 4—5 munkamenetet is végez, teljesen emberi kéz hozzájárulása nélkül. A gépsor esztergályoz. menetet vág, hegeszt, elvégzi a motorgyert.ya kerámiai részének elkészítését, csiszol, tisztít, csomagol, — összesen 19 műveletet végez. Ez a berendezés körülbelül 9 millió korona évi megtakarítást eredményez. Az egyik munkafolyamatot például, amely eddig 720 másodpercig tartott, 113 másodperc alatt elvégzi. A harmadik ötéves terv éveiben jut a napvilágra számos automatikus gépsor, ^amelyek szerkeszté- r sével most foglalkoznak az intézetben. Ezek közé tartozik az elektrotechnikában használatos lemezes ellenállók automatikus gyártása. A termelő üzemek 1961-ben már ezzel a berendezéssel gyártják az ellenállókat. További jelentős automata az üvegzománcos kondenzátorokat gyártó gépsor, amely a gyártás öszszes műveleteit elvégzi. Ezt 1962-ben helyezik üzembe. Ugyanabban az évben már a villanykörték fémrészét is automatikus gép fogja gyártani, emberi kéz beavatkozása nélkül. Az elektroKerá-miai kondenzátorok gyártása addigra szintén önműködő lesz. A kutatóintézet• ••••• Szuperszonikus (ultrahangra működő) fúrógép, a Nové Mesto-i VUMA munkája. Ez a gép az ipari használatra módosított fájdalommentes fogfúró. ben (foglalkozni fognak a nyomtatott áramkör gyártási technológiájával is. Ez a kapcsolási rendszer igen előnyös, mert kiküszöböli a dróthuzalok és kapcsolások okozta zavarokat a rádiókban és a televíziós vevőkészülékekben. A kutató intézetben a gyártási technológia kidolgozásán kívül elkészítik a nyomtatott áram. kör automatikus gyártásához szükséges gépeket is. Előreláthatóan 1963-ban minden hazánkban gyártott rádió és televíziós vevőkészülék nyomtatott áramkörű lesz. Számos más probléma megoldásán Is fáradoznak az intézetben. A legbonyolultabb gépkomplexum általános elképzeléseitől a legapróbb részletkérdésekig mindennel foglalkoznak itt, ami az automatizálással összefügg. így igyekeznek • Nové Mesto-i VUMA-ban arra, hogy harmadik ötéves tervünk feladatalt már könnyebb munkafeltételek közepette, nagy termelékenységű gépekkel teljesíthessük. 2. 4. 5. M

inden üzemnek megvan a maga ezermestere, akit rendszerint idősebb szakmunkásnak ismerünk és akihez a fiatalok bizalommal fordulnak „hogyan s miképp lehetne" kérdéseikkel. Az ilyen üzemi ezermester, aki mindenhez ért, fúr, farag és spekulál (a szó jó értelmében) — szinte nélkülözhetetlen. Ahol felismerték az ilyen emberek képességeit, új iránti vonzódásukat, jó hasznukat veszik az újítók műhelyeiben vagy a karbantartásban. A myjavai armatúragyárnak is van ezermestere - Ján Alina elvtárs, akit igen helyesen a mechanizációs műhelybe helyeztek. Ez ragyogó ötlet volt, mert ha ma az üzemben az automatizálás helyzete iránt érdeklődik valaki, egyenesen hozzá küldik ezekkel a szavakkal: „Alina elvtárs a mi fő automatizálónk". Milyen ember Ján Alina? Először is nem idős - alig múlt harmincéves. EZERMESTER ÉS AUTOMATIZÁLÁS Szombat táján már borostás az álla, olajfoltos sapkát hord, halkan beszél és ... kár folytatni, nem ez jellemző rá. Legfőbb jellemzője: ő tudja igazán, mit jelent az új technika bevezetésénél a tanulás, mit jelent a megoldhatatlannak látszó problémák feletti szűnni nem akaró töprengés. Ö az olyan ember típusa, aki minél többet tanul, annál inkább érzi, milyen sokat kellene még tudnia, milyen hiányos a tudása. Mérnök, tudós ő talán? Nem. Össze-vissza három polgárija van. De minduntalan ezt hallani tőle: „Gyerekek (ez a gépeknél dolgozó munkáslányoknak szól) tanuljatok, mert lemaradtok. Hát azért csinálom én egyre-másra az automatákat, hogy a ti hozzá nem értéstek miatt elromoljanak?!" Hát ilyen ember Ján Alina. Fúr, farag, szerkeszt, spekulál, tanul. Aztán, amikor készen van egy-egy munkával, ez biztosan azt jelenti, hogy 200-300, de néha 500 százalékkal is megnövekedett valamely munkahelyen a munkatermelékenység. Ott egy szelepsapka-kikészító gép, amely három munkamenetet végez el és még ellenőrzi is a gyártmányt, — teljesen emberi kéz beavatkozása nélkül. Amott egy elmés szerkezet, egy öreg fúrógép alkatrészeiből készített szelepfejfúró automata ... Az egyik automatarészlegen panaszkodnak a lányok: „Most már nem lehet olyan jól keresni, mint a régi gépeken lehetett." Alina ekkor komoly arcot vág, töprengeni látszik. Néhány nap múlva visszajön: „Az igazgatóság belátta, hogy ezek az új gépek nem váltak be, leszereljük őket. A jövő héten újra a régi gépeken dolgozhattok." „Azt már nem!" - sietnek a lányok a tiltakozással, mert amennyire nem volt komoly Alina látszólagos töprengése, annyira nem gondolták komolyan ők sem a panaszt. Csak hát olyan divat az, elhúzódni minden újtól. Ennek ellenszerét is ismeri ezermesterünk, Ján Alina. Ilyen az ő munkája. De nemcsak ez a fontos. Neki álmai is vannak. Hangosan álmodozik: „Gyerekek, egyszer majd reggel bejövünk, a kapunál a lyukasztás több munkát ad, mint ezer szelep legyártása .. ." Van, aki nevet rajta, de az a kislány, aki az automata szelepfúrónál dolgozik, nem nevet. Ö azt hiszi, hogy Alina egész komolyan beszél. Pedig ő csak álmodozik; ő aztán igazán tudja, hogy az nem megy olyan egyszerűen ... Irta és összeállította: VILCSEK GÉZA ÍJJ SZÓ 104 * 195

9. október 14.