Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-12 / 253. szám, szombat

Világ proletárjai

, egye'siUjéteJé! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. szeptember 12. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 253. szám CSAK JOGOK? Ezernyi meggyőző példával, megdönthetetlen érvvel bizonyítható tény, hogy ami életünk minden területén történik s amit öszszefoglalóan országépítő munkának nevezünk, nem öncélú valami. Nem szállt meg minket semmiféle nagyzási hóbort, nem azért serénykedünk, hogy ezzel vagy azzal, ilyen vagy olyan létesítményünkkel, vívmányunkkal hősködjünk. Másról, sokkal többről van szó. Üj világot teremtő törekvéseink határozott célja az ember java, boldog élete. A világ hatalmasai évezredek óta porszembe sem vették az egyszerű embert, kényük-kedvére bántak vele s csak annyiban nyomott a latban, amennyiben az uralkodó osztályok önző osztályérdekeit szolgálta vagy veszélyeztette. A történelemben elsőként a munkásosztály lép fel olyan tudományosan megalapozott tanítással, amelynek lényege a kizsákmányolók trónfosztása, az ember felszabadítása. A munkásosztály győzelme lehetővé tette — szintén első ízben a történelemben — olyan társadalmi forma hatalomra jutását, amely magába foglalja az emberek döntő többségét, csak a heréket, az élősködőket rekeszti ki és a leghumánusabb ideológia, a marxizmus-leninizmus tanítása jegyében az azonos érdekek sziklatalapzatán nyugszik. Társadalmunk a dolgozó emberek társadalma, amely csak úgy érheti el a maga elé tűzött célokat, ha egységes táborba kovácsolja mindazokat, akik becsületesen végzik munkájukat, akik építeni és nem hátráltatni akarnak. Kissé sántít a hasonlat, amikor azt mondjuk, hogy valamennyien egy gépkolosszus alkatrészei vagyunk, de tény az, hogy bárhol is dolgozzunk, munkánk elképzelhetetlen sok társunk más jellegű, de hasznos tevékenysége nélkül, önmagunk, csak a saját erőnkre és tudásunkra utalva nem érhetünk el semmit. Fogaskerekekként igazodik egymáshoz a sok-sok foglalkozás, az emberi munka számos válfaja, s már maga ez á folyamat is arra késztet minket, hogy felismerjük a kézenfekvő igazságot: a kollektíva, a társadalom erejében rejlik minden egyén ereje, bárhol is dolgozzék, s a társadalmat valamennyiünk munkássága lendíti előre. Rendkívül fontos dolog, hogy ehhez a felismeréshez mindenki eljusson. A kölcsönös összefüggéseknek ilyen gyakorlati felismerése ugyanis arra vezet, hogy az ember kitörülhetetlenül az agyába vési: megbecsüléssel tartozom a kollektíva, az egész társadalom iránt, amely lehetővé teszi, elősegíti munkámat, s értelmet ad neki. E felismeréstől már csak egy lépés választ el a társadalom iránti kötelességérzet és felelősségtudat kialakulásától. Ez pedig olyan tényező, amely elkerülhetetlenül szükséges, ahhoz, hogy meggyorsítsuk előrehaladásunkat. Nem állíthatjuk azt, hogy mindenkiben fellelhetjük ezt a társadalom iránti felelősségtudatot. Nem állíthatjuk azért, mert az új életet lényegében a burzsoá társadalom által nevelt, eszméitől befolyásolt emberekkel kezdtük építeni. A felszabadulás óta tizenöt esztendő telt el s ez idő alatt gazdaságunkban, politikai életünkben óriási változások történtek. Az új arculatú ember formálásában is jelentős eredményeket értünk el. De minden embert még nem sikerült 'és nem is sikerülhetett ilyen rövid idő alatt az új erkölcsre nevelni. Meglátszik ez a munka iránti viszonyban is. Számos olyan emberrel találkozhatunk egyes munkahelyeken, akik még nem ismerték fe:, vagy csak szóban vallják, de tettel nem tanúsítják, hogy az egyén és a társadalom érdeke nálunk azonos, hogy a jól végzett munka valamennyiünk érdekét szolgálja. Senkitől sem kívánhatjuk, hogy munkájában íziben hivatást, élete értelmét lássa, habár egy fél emberöltő alatt százezrekben alakult ki a munka iránti ilyen viszony. Azt azonban joggal megkövetelhetjük, hogy ki-ki a maga posztján becsületesen végezze munkáját, lett légyen segédmunkásról avagy egyetemi tanárról szó. Most nem azokra célzunk, akik ilyen vagy olyan oknál fogva nem tudják jól betölteni feladatkörüket, mert akárhogy is igyekeznek, képességeik, felkészültségük még ki nem elégítő. Ha a többet akarás, a tanulni vágyás, esetleg az adottság nem hiányzik, idővel minden rendbejön. Beszélnünk kell azonban az olyan, sajnos szintén előforduló esetekről, amelyek nem a felkészültség, hanem a társadalom iránti felelősségérzet, a kötelességtudás hiányos voltáról tanúskodnak. Ki ne ismerné azt az embertípust, amely ugyan magától értetődőnek tartja a társadalom gondoskodását az emberekről, gyakran teli tüdővel „bírál" is, hogy ez vagy amaz drága, hogy nincs elég jó lakása, hogy rosszul működik a közüzem, hogy a tanító nem jől oktatja gyermekét, hogy ez is, meg az is rossz, de arra már nincs ideje, hogy egy kissé körülnézzen a maga portáján. Pedig, ha ezt tenné, akkor sok mindent észrevenne. Például azt, hogy nem tartja be a törvényesen előírt munkaidőt, ímmel-ámmal dolgozik, semmi készséget és kezdeményezést nem tanúsít, egyszóval munkáját valami szükséges rossznak tartja és a legtermészetesebbnek, hogy ilyen silány munkáért nemcsak rendes bért kapjon, hanem szabadon élvezhesse indokolt, törvényes jogai mellett lehetőleg azt is, amihez nincs jussa. Az ilyen embereknek is végrevalahára rá kell döbbenniök, hogy az egyén és a társadalom kapcsolata nem egyoldalú, társadalmunk nem fejőstehén, nem lehet tőle csak követelni és adni csupán kényszeredetten és keveset. Áz ilyen embereknek meg kell érteniök, hogy magatartásukkal nemcsak a társadalmat és közvetlen munkatársaikat károsítják meg, akiknek gyakran helyettük kell megfogni a munka jobbik végét, hanem önmagukat is. .S ha minden igyekezetünk ellenére ezt mégsem tudják vagy akarják megérteni, akkor tudomásul kell venniök: nem húnyhatunk szemet afölött, ha valaki semmibe veszi a»köz érdekét, nem akarja becsületesen teljesíteni kötelességét. Ilyen esetben nem leszünk engedékenyek, nem lehetünk és nem is leszünk érzelgősek. Társadalmunk, előrehaladásunk, jövőnk érdeke ezt parancsolja ! Ä bányászok betartották szavukat MUNKASIKEREKKEL KÖSZÖNTIK A BANYASZNAPOT A szoc

ialista munkav

ers

en

y ha

tal

mas m

ozgató erő € A h

armadik ötéves tervben cöbb m

illiárdos befek

tetések bányaiparunk fejlesztésére Bányászaink körében már hagyományossá vált, hogy ünnepnapjukat — a bányásznapot — újabb és újabb munkasikerekkel köszöntsék. Igy történt ez most, az idei jubileumi 10. bányásznap előtt is. Az ünnepségek már ma, szombaton kezdődnek. A Bányaipari Alkalmazottak Szlovákiai Szakszervezeti Szövetsége szombaton tartja Prievidzán ünnepi ülését, melyen részt vesz EGYMILLIÓ KILENCSZÁZEZER KORONA HÜSÉGPÖTLÉKOT FIZETNEK KI A KASSAI KERÜLETBEN A kassai kerület bányászai az év elejétől mostanáig 49 ezer tonna magnezitet, vas, réz, mangán és piritércet fejtettek terven felül. Ezzel nagy érdemet szereztek a poproči és a rozsnyói bányászok. A kassai, lubenyíki és jelšavai magnezitesek a bányásznap tiszteletére 16 ezer tonna magnezit-nyersanyagot fejtettek terven felül. A jelšavai bányászok és kohászok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulója tiszteletére több mint 690 ezer korona értékű kötelezettséget vállaltak. Ez a tervfeladatok túlteljesítését, a termelés gazdaságossabbá tételét jelenti. • pártunk és kormányunk küldöttsége. A délutáni és az esti órákban a bányaüzemek dolgozói sportrendezvényeket, esztrádmüsorokat, népmulatságokat tartanak. Vasárnap a manifesztációs ünnepi üzemi gyűléseken kitüntetik a legjobb bányászokat és műszaki dolgozókat. Az ország minden bányaüzemében az új munkasikerek jegyében ünneplik meg az idei jubileumi bányásznapot. AZ ELMARADT ÜZEM IS AZ ÉLRE KERÜLT A bányásznap előtt a Novákyi Léhota-bányában is értékes munkasikereket értek el. A bányaüzem a múlt hónapban elmaradt a szénfejtésben. A bányásznap tiszteletére indított szocialista munkaverseny eredményeképpen szeptember elejétől kezdve már 7,1 százalékkal túlteljesíti a tervet s a szlovákiai szénipar legjobb üzemei közé került. A bányaüzem dolgozói a héten már a második fejtési rekordot érték el. A csütörtöki három műszakban 1080 tonna szenet fejtettek, amivel 20 A Handlovai Nagybányában nagy gondot fordítanak a bányásztanoncok nevelésére. Mint képünkön is láthatjuk a föld mélyén oktatják őket a gyakorlati munkára. K: Lenner felv. Az idei bányásznapon az ostravai szénbányák dolgozóinak két új kultúrházat adnak át és a harmadik építését rövidesen befejezik. Az ostravai Sztálin Nagybánya dolgozói ez évben társadalmi munkával, másfél millió korona befektetéssel szép új kultúrházat építettek (képünkön). V. Švorčík (CTK felv.) tonnával sikerült túlszárnyalniok eddigi fejtési rekordjaikat. ÜJ BÁNYAÜZEMEKET ÉPÍTÜNK A jubileumi bányásznapon nemcsak az idei év eredményeit értékeljük, hanem méltatjuk a bányaiparnak a szocializmus építése éveiben elért óriási fejlődését is. Van mivel büszkélkednünk. Nézzük csak a szlovákiai adatokat. Míg 1937-ben Szlovákiában 838 ezer tonna szenet és 1 millió 91 ezer tonna vasércet fejtettünk, az elmúlt évben a szén- és lignitfejtésben 2 millió 432 ezer tonnát, a vasércfejtésben pedig 1 millió 614 ezer tonnát értünk el. A XI. kongresszus határozata értelmében bányaiparunk az eddiginél is gyorsabb ütemben fog fejlődni. Üj szénbányák építésével, a meglévők korszerűsítésével elérjük, hogy a harmadik ötéves tervben a szlovákiai szénbányák több mint 3 millió. tonna szénnel adjanak többet népgazdaságunknak, ami azt jelenti, hogy 1965-ig csaknem 5 millió tonna szenet fogunk évente fejteni. A vasércbányák s a magnezitipar fejlesztésében is hasonló gyors ütemű fejlődést érünk el. A harmadik ötéves terv végéig elérjük az évi 2 és fél millió tonnányi ércfejtést, a magnazit-nyersanyag fejtésében pedig a 60 százalékos növekedést. Csupán a szlovákiai bányaipar fejlesztése a harmadik ötéves tervben több milliárd korona befektetést igényel. Mé?tó válasz a kelet-szlovákiai kezdeményezésre A Hradec Králové-i kerületben 57000 hektár földet ármentesítenek 32 000 hektár föld öntözhetövé tétele — Mire képes az összefogás A mezőgazdasági föld iránti gondoskodást az utóbbi években kissé elhanyagoltuk. Ezt a mulasztást most behozzuk. Államunk talaj javítási munkálatokra jelentős pénz- és anyagi eszközöket bocsát rendelkezésre. A föld termőképességének fokozása a kelet-szlovákiai parasztság felhívása óta országos üggyé nőtt. Nagyszabású tervíik és felhívásuk nyilvánosságra hozatala után köztársaságunk jóformán minden kerületében készülnek a méltó válaszra. MIRE KÉSZÜL A HRADEC KRÁLOVÉ-) KERÜLET? A kerület termelési feltételei igen sokrétűek, lehetőségei felmérhetetlenek. A kerület 350 000 hektárnyi mezőgazdasági földjéből több mint 230 000 hektár szántóföld. Ebből már eddig 70 000 hektár területet ármentesítettek, 4000 hektárt öntöznek, a folyók 1500 km hosszúságban szabályozottak. A kerület nagy részét a Labe vize termékenyíti. A mai helyzet is jobb, mint máshol, de további vízgazdálkodási szabályozás még jobban fokozná a föld termőképességét. A kerületben már nagyban folynak az előkészületek a váicsz ünnepélyes kihirdetésére és a munka megkezdésére. A tervbe vett nagyszabású vízgazdálkodási és vízszabályozási rendezés, arait 1975-ig akarnak megvalósítani, összesen 1 milliárd 323 millió Kčs költséget igényei. Az eredmény 57 ezer hektár föld ármentesítéše, 32 000 hektár föld öntözhetövé tétele és 408 km hosszúságban folyószabályozás. A terv négy nagyobb víztároló-medence építésével is számít, amelyek közül a legnagyobb — p. rozkoši — 70 millió köbméter vizet tárolna és a Hradec Králové-i, pardubicei és prágai kerület területén kb. 40 000 hektár föld öntözhetövé tételét tenné lehetővé. Építenek új szivattyútelepeket is. Az ilyen hatalmas beruházás egyrészt a föld fokozottabb termelékenységét, másrészt a mezőgazdasági munkák könynyebbségét vonja maga után. Az eddigi előzetes számítások alapján az ármentesltett területeken a répatermő vidéken a jövedelmezőség 10,8, a burgonyatérmő vidéken 8,3 és a hegyvidéken 4,9 százalékkal emelkedne. A számítások helyességét mi sem igazolja jobban, minthogy az idén a Nový Bydžov-i járásban megállapítást nyert, hogy az ármentesített réteken hektáronként 50 métermázsa szénát, míg a r.e<m ármentesített réteken csupán 22 métermázsa szénát termesztettek. Ehhez hozzá kell számítani a jobb sarjúhozaimot is. Az eredmény tehát 2—3szoros hozamtöbblet. A szűkebb értelemben vett meliorációs munkálatokon kívül a kerület egyéb talajjavítási intézkedéseket is foganatosít. EGYRE TÖBB MELIORÁCIÓS SZÖVETKEZET ALAKUL Á kerület első meliorációs szövetkezetei már az elmúlt év végén megalakultak, s a mai napig összesen 26 működik. További meliorációs szövetkezetek szervezése folyamatban van. Az EFSZ-ek jövö évi termelési-pénzügyi terveinek kiadási tételei már tartalmazni fogják a talajjavítási munkálatok megvalósításához szükséges összegeket. A chlumeci meliorációs szövetkezet munkacsoportjai a szakemberek vezetésével máris serényen dolgoznak. A kerület vízgazdálkodási és talajjavítási terveit úgy állították össze, hogy azok évenként mindig a legfontosabb munkákat tartalmazzák. Ezeket azonban gyorsan el kell végezni, hogy rövid időn belül hasznot hajtsanak. A terv összeállításánál figyelemmel vannak arra is, hogy kerületi (pl. a Cidlina szabályozása), járási, vagy kisebb területen megvalósított helyi akcióról van-e szó. A kerületi és járási pártaktívák után, ahol alaposan megvilágították a talajjavítás országos és helyi jelentőségét, aj egyes községekben és üzemekben most vannak folyamatban azok a gyűlések, ahol a mezőgazdasági, ipari dolgozók, állami alkalmazottak nyilatkoznak, mit tesznek, müven és mennyi munkát vállalnak e nagyszabású cél mielőbbi megvalósítása érdekében. AZ ÖSSZEFOGÁS EREJE Az eddigi felajánlások azt bizonyítják, hogy a terv teljesítésében a mezőgazdasági dolgozók nincsenek magukra hagyva' Segítő kezüket nyújtják, egyesült erővel veszik ki részüket a munkából az üzemi, közlekedési, építőipari dolgozók, a tanítók és diákok, a hivatalok, intézmé-: nyek munkatársai és természetesen a társadalmi szervezetek, amelyek közül igen serényen tevékenykednek a CSSZBSZ szervezetei. A kerületi szervezet tagsága 100 000 munkaóra segítséget vállalt, ebből a horicei járási szervezet tagjaira 6000 óra esik. Van aki egy egész hetet, van aki szabad idejét, vasárnapjait, 10—20 órát szentel erre a munkára. VannaíT, akik konkrét munkateljesítmények elvégzéséi vállalták. A Nový Bydžov-i járás üzem) dolgozói elvállalták, hogy személyenként az idén és köztársaságunk felszabadításának 15. évében nyolc órát dolgoznak a talajjavítás! munkálatokon. Az üzemek gépjármüvek kölcsönzésével is hozzájárulnaK a sikerhez. Példájukat a kerület többi járása is követi. Ennek a lelkesedésnek köszönhető, hogy a Labeba ömlő Trotina patak 5' km hosszú szakaszának szabályozására a tervbe vett 100 000 óra brigádsegítség helyett már eddig 200 000 órányi segítséget ajánlottak fel. Ennek a munkaszakasznak az elvégzéséhez szeptember 20-án kerületi manifesztáció keretében már hozzá is látnak. JÓ PÉLDA, HASZNOS TAPASZTALATOK A márciusi és júniusi párthatározatok értelmében hazánk minden kerületében napirendre tűzték a talajjavítás problémáit. Mindenütt folynak az előkészületek. Hol jobban, hol gyengébben. A Hradec Králivé-i kerületben az élre szöktek. Szeptember 20-án nyilvánosságra hozzák terveiket. Jó példa lesz. Hasznos tapasztalataikból meríthetnek majd a többi kerületek. Éljenek a lehetőséggel. Talán még annyit, hogy a talajjavítás! munkálatok a prerovi felhívási mozgalcm szerves részét alkotják és a mezőgazdasági termelés fokozását célozzák. SZ. I.