Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-20 / 261. szám, vasárnap

Ny. Sz. Hruscsov az ENSZ közgyűlésén előterjesztette a Szovjetunió új leszerelési javaslatait NÉGY ÉVEN BELÜL FELOSZLATNI minden fegyveres erőt ÉS MEGSEMMISÍTENI MINDEN FEGYVERT Viláq proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. szeptember 20. vasárnap 30 fillér XI. évfolyam, 261. szám A Szovjetunióban bevezetik a hét órás munkanapot Moszkva (TASZSZ) — A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Központi Szakszervezeti Tanács határozatot hagyott jóvá, amely szerint az 1959-es év negyedik negyedéve és az 1960-as év negyedik negyedéve közötti időszakban be kell fejezni a munkások és az alkalmazottak rövidebb munkanapra való áttérését. Ugyanakkor fizetés rendezést hajtanak végre. A határozat értelmében valamennyi munkásnak és alkalmazottnak hét órás munkanapja lesz és a legjelentősebb munkaszakaszon, a föld alatt dolgozó munkásoknál bevezetik a hat órás munkanapot. A határozat megállapítja a munkások bérszabályzatának és a tech­nikai dolgozók és hivatalnokok fizetésének új emelését. Ugyanakkor az S^KP XXI. kongresszusa határozatának értelmében a legalacsonyabb fizetést 400—450 rubelre emelik. A határozat megállapítja, hogy 19 58 —1959-ben a szénipar és a vas­kohászat dolgozói áttértek a hat órás munkanapra. Ezután bevezették a hét órás munkanapot a színes fémkohászati üzemekben, a vegyiipar­ban, cementiparban, vasbeton gyártó üzemekben, valamint a sóbá­nyászatban. A föld alatt dolgozóknál áttértek a hat órás munka­napra. Még ezévben hét órás munkanapra térnek át a gépiparban, a fém­megmunkáló iparban, olaj és gáziparban. A határozat hangsúlyozza, hogy a rövidebb munkanapra való áttérés az egyidejű bérszabályozással annak bizonyítéka, hogy tovább fejlődik a szocialista gazdaság és nö­vekszik a munkások és alkalmazottak anyagi és kulturális színvonala. Sajtőnapi számvetés Ma ünnepeljük a sajtó napját. Nekünk, kommunista újságíróknak ez a nap nemcsak ünnepet, hanem a számadás napját is jelenti. Tudatá­ban vagyunk annak, hogy a sajtó, a rádió, a televízió dolgozóira milyen hatalmas feladatok hárulnak a kom­munizmus eszméinek győzelemre vi­telében. Tudatában vagyunk annak, hogy pártunk, a munkásosztály, egész dolgozó társadalmunk úgy tekint a sajtóra, mint a dolgozók tanítójára, a nép nevelésének fontos tényező­jére. Feladatunk nemcsak az, hogy pártunk és kormányunk politikáját megismertessük a dolgozókkal s a határozatok valóra váltására mozgó­sítsuk őket, hanem az is, hogy pár­tunk és kormányunk segítségére le­gyünk abban, hogy a dolgozók né­zeteit. javaslatait tolmácsolva ad­junk igaz képet az ország minden részén uralkodó helyzetről, hogy ez irányú munkánkkal is még hatéko­nyabban szolgálhassuk szocializmust építő társadalmunk érdekeit. A sajtó, a rádió, a televízió dol­gozóinak élete és munkássága egybe­forrott a dolgozó nép életével, mun­kájával, a munkásosztály célkitűzé­seivel, a szocializmus építése befe­jezésének valóra váltásával Errő', tanúskodik a Csehszlovák Újságíró Szövetség III. kongresszusa, mely tegnap kezdődött, hazánk fővárosá­ban. Ez az 'esemény növeli az idei sajtónap jelentőségét, mert az új­ságírók legfőbb fóruma arról tár­gyal, hogyan teljesítjük a pártunk XI. kongresszusa határozataiból adó­dó, a sajtóra háruló nagy feladato­kat. Növeltük-e a sajtó színvonalát, eszmeiségét, pártosságát, meqtet­tünk-e minden tőlünk telhetőt a nyomdaipar, a tájékoztatási szolgá­lat fejlesztése, a papírgyártás növe­lése, a hírlapterjesztés rugalmassága érdekében? Segítjük-e eléggé a já­rási és üzemi lapokat küldetésük tel­jesítésében Z Ezek olyan kérdések, melyek mindegyikére nem adhatunk egyön­tetű választ. Az olvasók, a dolgozók tömege azt varja a sajtó, a rádió, a televízió munkatársaitól — amit pártunk célunkul is tűzött ki — hogy tovább tökéletesítsük nevelő és szervező tevékenvséqünket. fokozzuk pártosságunkat, hoqy több qondot fordítsunk a dolgozók politikai, öko­nomiai és szakismereteinek qyarapí­tására, hogy ezáltal méq sikereseb­ben vehessék ki részüket az eqész társadalmunknak méq eléqedettebb életet teremtő szocialista építőmun­kából. Ezen a téren naqy előrehala­dást értünk el. Erről tanúskodnak a dolqozóknak a szerkesztőséqekhez tömeaesen küldött levelei, melyeknek mi is csaknem minden nap hefyet adunk lapunkban. A dolqozók az új­ságokban meqjelent írásokból sokat tanulnak, mert tudomást szereznek bennük más üzemek, munkahelyek tapasztalatairól s ezek felhasználá­sával sikeresebb tevékenyséqet fej­tenek ki. De nemcsak ezt teszik. Építőmunkájuk eredményeiről na­ponta adnak hírt a szerkesztőséqek­nek. Itt azonban be kell ismernünk, hoqy méq nem tettünk meq mindent a sajtó tömeqszervező funkciójának betöltésében. A munkás- és paraszt­levelezők színvonalának emelése ér­dekében többet kell velük tanácskoz­nunk, és nem szorítkozhatunk csu­pán a levélbeli érintkezésre. A közel­jövőben meq is rendezzük lapunk le­velezőinek értekezletét, hoqy a le­velezők. mint helyi tudósítók az ed­diginél méq tevékenyebben vehessék ki részüket lapunk szerkesztéséből. A szocialista munkabriqádok szlo­vákiai találkozóján felszólaló elv­társak — örömünkre — arról be­széltek, hoqy az idei év legnagyobb mozgalmának, a szocialista munka­brigád mozqalmának megindítását a sajtónak köszönhetik. A sajtó és a rádió tudatta először velük, hoqy a szovjet dolqozók milyen raqyogó si­kereket értek el a kommunista mun­kabriqádok szervezésével. De arról, hoqyan támogatjuk most a széles méretben kifejlődött szocialista mun­kabriqád-mozqalmat, bírálólaq nyi­latkoztak, mert — amit be kell is­merni — nem fordítottunk eddiq eléq qondot a briqádok tapasztalatainak népszerűsítésére, a hibák feltárására stb. S mi, ha furcsán is hanqzik, örülünk ennek a bírálatnak s hibán­kat jóvá is tesszük, örülünk azért, mert látjuk, hoqy a dolgozók szív­üqye a sajtó, hűséqes seqítőtársukat látják benne, mely nemcsak tanít, nevel, hanem utat is mutat a szo­cializmus méq eredményesebb építé­sében. Büszkék vaqyunk erre az ösz> szeforrottsáqra, büszkék, mert a kommunizmus üqyét szclqáljuk. S ez naqy feleiősséqqel jár. Ez tevékeny­séqünk színvonalának állandó eme­lését kívánja meq tőlünk, azt, hoqy méq következetesebbek leqyünk munkánkban. Ezt Ígérjük is mai ün­nepünk, a sajtó napja alkalmával, ígérjük, mert, mélységesen tudatá­ban vagvunk annak, hoqy a szocia­lizmus korszaka ujsáqírójának lenni nem azt jelenti, hoqy a ma esemé­nyeit röqzítő krónikusainak, hanem szocialista jelenünk és kommunista jövőnk élenjáró harcosainak kell len­nünk. hoqy minden tettünket, min­den leírt és kimondott szavunkat a boldoq jelenünk és méq boldpqabb jövőnk iránti mélységes felelősségér­zet hassa át. New York (TASZSZ) - Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete közgyűlésének szeptember 18-1 ülésén beszédet mondott Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke. x Ny. Sz. Hruscsov beszéde a nemzetközi szervezetben rendkívül nagy érdeklődést keltett. Már jóval a köz­gyűlés ülésének kezdete előtt rendkívüli élénkség ural­kodott az ENSZ termeiben és folyosóin. Diplomaták, újságírók és fényképész riporterek gyülekeztek itt Eu­rópa, Ázsia, Afrika és Amerika különböző országaiból. Délután 3 órakor (időszámításunk szerint 20 órakor) az ENSZ épülete elé érkezett Ny. Sz. Hruscsov kísére­tével. A bejáratnál melegen üdvözölte D. Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára, A. A. Szoboljev, a Szovjetunió ál­landó ENSZ-beli képviselője és más hivatalos szemé­lyek. Ezután a szovjet kormányfő az ülésterembe lépett. A küldöttek felállva, viharos tapssal üdvözölték a becses vendéget. Ny. Sz. Hruscsov V. A. Belaundenak, az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszaka elnökének, D. Hammarskjöldnek, az ENSZ főtitkárának és A. A. Gro­miko szovjet külügyminiszternek kíséretében az elnök­ségi asztalhoz ment. Ny. Sz. Hruscsov a díszvendégeknek fenntartott helyre ült. V. Belaunde elnök, az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése XIV. ülésszaka küldötteinek ne­vében rövid beszédben üdvözölte- Ny. Sz. Hruscsovot. Ezután Ny. Sz. Hruscsovnak adta át a szót, aki hosz­szan tartó taps közepette az emelvényre lépett. A Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszéde után az ülésteremben viharos taps zúgott fel. A kül­döttek és a vendégek felállva ünnepelték Ny. Sz. Hruscsovot. Az ENSZ-közgyűlés elnöke köszönetét fejezte ki Ny. Sz. Hruscsovnak és hangsúlyozta, hogy beszédét mérhetetlen figyelemmel hallgatták meg. Az ülés véget ért. A küldöttek szétoszlottak és élén­ken tárgyalták benyomásaikat. A diplomaták, akik már az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapítása óta itt vannak, nem emlékeznek egy államférfi beszédére sem, amely oly rendkívüli hatást keltett volna, mint Ny. Sz. Hruscsov beszéde. Pedig az ENSZ fennállásának 14 éve alatt a legkülönbözőbb országok sok államférfia beszélt itt. Ny. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde ELNÖK ŰR! KÜLDÖTT URAK! Dwinght Eisenhower elnök úr meg­hívására az USA-ban tett látogatá­som ideje egybeesik az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése ülésének megnyitásával. Engedjék meg, hogy elsősorban őszinte kö­szönetemet fejezzem ki a közgyűlés küldötteinek és főtitkárának, hogy alkalmat nyújtottak nekem arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének emelvényéről szólhassak. Ezt annál is többre becsülöm, mert a Szovjetunió ma a közgyűlés tár­gyalása elé fontos javaslatokat ter­jeszt elő a legégetőbb problémával kapcsolatban, amely valamennyi nemzet szivén fekszik — a leszere­lés problémájával kapcsolatban. A történelem nem ismer még egy olyan nemzetközi szervezet, amely­be a nemzetek annyi reményt fek­tettek volna, mint az Egyesült Nem­ietek Szervezetébe. Súlyos időkben született, amikor még nem ült el a második világháború utolsó csa­táinak zaja, és amikor még füstö­lögtek a megsemmisített városok és falvak romjai. Az Egyesült Nemze­tek Szervezete a nélkülöző emberek millióinak vágyait és'törekvéseit fe­jezve ki, fő feladatául kihirdette a jövő nemzedékeknek mentesítését a háborús vésztől. Ma az Egyesült Nemzetek Szervezetében több mint nyolcvan állam tömörül. Soraikba lépett számos állam, amelyek * a múlt háborúban ellenségei voltak azoknak, akik e szervezetet ala­pították, E nemzetközi fórum megalakítása óta több mint 14 év telt el. De azo­kat a célokat, amelyekért e szer­vezet létesült, még mindig nem ér­ték el. A népek még mindig szün­telenül aggódnak a békéért, jö­vőjük sorsáért. S hogyisne aggód­nának, ha hol a világ egyik részé­ben, hol a másik részében hábo­rús összetűzések robbannak ki és embervér folyik. A világ felett, amely még nem felejtette el a má­sodik világháború borzalmait, új há­borús veszély fellegei tornyosulnak, amelyek időnként viharfelhőkké sö­tétednek. A nemzetközi kapcsolatokban le­vő feszültség nem tarthat örökké: vagy kiéleződik olyannyira, hogy csak egy kiút marad — a háború, vagy az államok közös erőfeszítésé­vel sikerül idejében e feszültséget kiküszöbölni. A népek elvárják, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetet fokozott erőfeszítéssel törekszik az államok közötti bizalom és kölcsö­nős megértés kialakítására és a vi­lágbéke megszilárdítására. A nemzetközi ügyekben, a vitás problémák megoldásában a siker csak akkor lehetséges, ha az álla­mok nem arra irányítják figyel­müket, ami a mai világot elválaszt­ja, hanem arra, arai az államokat közel hozza egymáshoz. Semmilyen társadalmi és politikai különbség, semmilyen ideológiai és vallásos kü­FELHlVJUK olvasóink figyelmét, hogy lapunk holnapi számában teljes egészében közöljük [a szovjet kormány nyilatkozatét;! a leszerelésről lönbözőség nem gátolhatja az ENSZ tagállamait abban, hogy megegyez­zenek a legfőbb dologban — ab­ban, hogy a békés együttélés és a baráti együttműködés elveit szen­tül és tántoríthatatlanul betartsa minden állam. Ha a nézeteltérése­ket, a szociális különbségeket állít­juk előtérbe, akkor ez elkerülhetet­lenül kudarcra ítéli a béke megőr­zésére irányuló minden törekvésün­ket. A XX. században nem lehet úgy, mint a középkori fanatikusok tették, hadjáratot indítani, hogy a másikat tüzzel-vassal kiirtsák anélt kül, hogy ne keletkezne az a ve­szély, hogy az emberiség egész történelmének legnagyobb kataszt­rófájába sodródik. Maga az Egyesült Nemzetek Szer­vezete a különböző -társadalmi és politikai rendszerű államok békés együttműködésének gondolatát tes­tesíti meg. Hisz látjuk, "hány állam van képviselve ebben a teremben, hány különféle társadalmi rend­szerhez tartozó állam, mily sok faj és nemzetiség, mily különféle világ­nézetek és kultúrák! Bár különböző államok különféle­képp tekintenek a vitás kérdésekre, bár nem egyezik nézetük a jelen­legi nemzetközi feszültség okait il­letőleg, egyet kell értenünk azzal, hogy az ellentétek leküzdése a kor­mányoktól tényleges törekvést, ki­tartást és államférfiúi bölcsességet követel meg. Bekövetkezett az idő, amikor az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének a béke szilárdítására irá­nyuló törekvését kell, hogy ki­egészítse valamennyi állam kor­mányfőinek törekvése, a békét és a nemzetek biztonságát védelmező legszélesebb néptömegek törekvése. (Folytatás a 2. oldalon.) DAG HAMMARSKJÖLD, AZ ENSZ FŐTITKÁRA ÜDVÖZLI NYIKITA SZERGEJEVICS HRUSCSOVOT, A SZOVJET­UNIÓ MINISZTERTANÁCSÁNAK ELNÖKÉT AZ ENSZ SZÉKHÁZÁBAN. (Képtávirón érkezett)

Next

/
Thumbnails
Contents