Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-14 / 224. szám, péntek

Nagyobb gondot kell fordítani az űj tagjelöltek felvételére A KASSAI KERÜLET pártszerve­zetei a múlt év folyamán és ez év első felében a legkiválóbb munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség sorából 5590 elvtársat és elvtársnőt vettek fel a párt tagjelöltjeivé. Kö­zülük 2947 munkás volt. örvendetes az a tény, hogy a párt soraiba valő felvételre egyre nagyobb számban jelentkeznek a munkásosztály legki­válóbb fiai és leányai és mindinkább többen lépnek a pártba dolgozó, va­lamint tanulmányait folytató ifjú­ságunk köréből is. A kerület pártszervezeteinek gya­rapítása terén elért egyes sikerek azonban nem leplezhetnek bizonyos, különösen a párt szociális összetéte­lében mutatkozó fogyatékosságokat. Novotný elvtárs a CSKP XI. kong­resszusán hangsúlyozta, hogy a szo­cialista országépítés befejezéséért vívott harcunk első arcvonala az üzemekben, a falvakon van. Ez azt jelenti, hogy a párt sorai megerősí­tésének színhelye is elsősorban az üzemekben és a falvakon van. A kassai kerületi pártbizottság iro­dája a múlt év júliusában a CSKP KB határozata értelmében nagyon következetesen elemezte kerületi pártszervezetünk szabályozásának és gyarapításának kérdését. Határoza­tot hozott, melynek értelmében a pártszervezeteknek fő figyelmüket a szociális összetétel lényeges megja­vítására, elsősorban pedig arra kell összpontosítaniok, hogy a falvakon erősödjenek pártunk sorai. A hatá­rozat hangsúlyozta, hogy különösen a Kassa-vidéki, a trebišovi, a király­helmeci, a IevoSai és a kežmaroki járásokban növelni kell a szövetke­zeti tagok soraiból kikerülő pártta­gok számát. Az eddigi eredmények arról tanús­kodnak, hogy ahol a járási pártbi­zottságok felelősségteljesen és teljes következetességgel vitatták meg a szóban forgó határozatot, ott kon­krét határozatokat hoztak és az egyes üzemek, földmüvesszövetkeze­tek, valamint munkahelyek helyzeté­nek elemzése alapján hozzáfogtak a legkiválóbb munkások és szövetke*­zeti tagok céltudatos politikai elő­készítéséhez. Ez különösen kedve­zően a trebišovi járásban nyilvánult meg, ahol a pártba felvett munká­sok a tagság 56,5 százalékát tették ki s ezenkívül a felvett szövetkezeti tagok aránya 26,1 százalékra emel­kedett. A királyhelmeci és a Kassa­vidéki járásokban e téren fennálló helyzet azonban arről tanúskodik, hogy a párt szociális összetétele a pártbizottság irodája határozatának megvitatása után sem javult. Ha következetesen elemezzük a párt sorai szabályozásának és gyara­pításának kérdését, arra a következ­tetésre jutunk, hogy a szociális összetétel kerületünk járásainak többségében nem felel meg sem az SZLKP KB erre vonatkozó irányel­veinek, sem a járási pártszervezetek­re háruló feladatoknak, sem pedig az egyes járások jellegének. így pl a Kassa-vidék járás mezőgazdasági jellegű, a mezőgazdaság szövetkeze­tesítését a járásban már több mint 90 százalékban végrehajtották. Te­kintettel erre a tényre az lenne he­lyes, hogy a járásban az új tagjelöl­tek mintegy 40 százaléka a szövet­kezeti tagok soraiból kerüljön ki, A helyzet azonban más. Az év első felében 75 munkást, 42 egyéb fog­lalkozású dolgozót és csak 21 szö­vetkezeti tagot vettek fel a pártba. A LEGKÖZELEBBI IDŐSZAKBAN, mint ahogyan erre a CSKP KB fel­hívta figyelmünket, egész pártunk fő tevékenységének arra kell irá­nyulnia, hogy biztosítsuk a mező­gazdasági termelés alapvető fejlesz­tésével kapcsolatos feladatok telje­sítését. Nagyon fontos, hogy a CSKP KB márciusi és júniusi ülésén foga­natosított intézkedések már ez idén megnyilvánuljanak a mezőgazdasági termelés növekedésében. Ehhez elen­gedhetetlenül szükséges, hogy a fa­lusi pártszervezetek teljes mérték­ben betöltsék fontos küldetésüket, következetesen érvényesítsék a párt vezető szerepét, irányítsák, vezes­sék a földműveseket a párt által ki­tűzött feladatok teljesítésére. Szük­séges tehát, hogy mindenütt erős pártszervezetek legyenek és a kom­munistákat megfelelően széthelyez­zék a mezőgazdasági termelés egyes szakaszain. Kerületünkben azonban eddig 17 olyan falusi pártszervezet van, melynek ötnél kevesebb a tag­létszáma és 49 pártszervezet, me­lyeknek soraiban egyetlen EFSZ-tag sincs. Emellett vannak olyan párt­szervezetek is, ahol már hosszabb idő óta egyetlen tagjelöltet sem vet­tek fel. Csak a Kassa-vidéki járás­ban 59 alapszervezetben, ebből 42 falusi szervezetben az év első felé­ben egy tagjelöltet sem vettek fel. Ebben a járásban számos az olyan falusi pártszervezet, ahol már több éve nem vettek fel tagjelölteket. Hasonló a helyzet néhány további járásban is. Például a revúcai járás­ban 17, a rozsnyóiban 29, a sečov­ceiben 17 falusi pártszervezet az el­ső félév folyamán egyetlen tagje­lölttel sem gyarapodott: Ebből látható, hogy a járási párt­bizottságoknak a munkások mellett különös figyelemmel kell foglalkoz­niuk a szövetkezeti tagoknak a párt­ba való felvételével is. Azokba a szervezetekbe, amelyekben már ré­gen nem vettek fel tagjelöltet, hosz­szabb időre aktivistákat kell kikül­deni. El kell végezni az illető párt­szervezet munkájának mélyreható elemzését, különös tekintettel a dol­gozók körében végzett nevelőmun­kára és ezt az elemzést a pártszer­vezet elnökének jelenlétében meg kell tárgyalni a járási pártbizottság irodájának, illetve a járási pártbi­zottságnak ülésein. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen gya­korlat helyes és utána gyors javu­lás következik be a pártszervezet egész tevékenységében. A JÄRÄSI PÁRTBIZOTTSÁGOKNAK és az alapszervezeteknek nemcsak az új tagjelöltek felvételére, hanem nevelésére is nagy gondot kell for­dítani. Gyakran előfordul még min­dig, hogy egyes pártszervezetekben elhanyagolják a tagjelöltekkel vég­zett munkát, nem foglalkoznak ve­lük, nem kapnak feladatokat, sőt a tagjelöltségi idő betartásával sem törődnek. Például csak a levočai já­rásban 23 olyan pártszervezet van, ahol már letelt számos tagjelölt tagjelöltségi ideje.Az ilyen jelensé­gek pártunk alapszabályzatának meg­sértését jelentik. A párt sorai gyarapításának és szociális összetételének megjavítása megköveteli, hogy ezek a kérdések a járási pártbizottságok, alapszerve­zetek figyelmének előterébe kerül­jenek. A párt járási bizottságainak ezen a téren az eddiginél sokkal hathatósabb támogatásban kell ré­szesíteniük az alapszervezeteket. Most, a nyári munkák idején szük­séges, hogy a pártszervezetek még jobban elmélyítsék a pártonkívüliek körében végzett munkájukat. A tö­megek között végzett szervező mun­kával, személyes példamutatással, valamint azzal, hogy a pártmunkába bekapcsolják a pártonkívüliek egy­re szélesebbkörű aktíváját, meg kell teremteniök annak további politikai feltételeit, hogy a párt soraiba fel­vegyék a munkásosztály legjobb fiait, a legkiválóbb szövetkezeti ta­gokat, dolgozó értelmiségieket. JOZEF MRÁZ a kassai kerületi pártbizottság dolgozója. A partizánske! Augusztus 29. ÜZemben megkezdték a téli cipők gyártását. Képün­kön Michal Hello, az üzem Igazgatója a gyártmányok ellenőrzése közben. A nyitrai járás egészségügyi dolgozói teljesítik a XI. pártkongresszus határozatát A nyitrai járás egészségügyi szol­gálata két csoportra osztható: a vi­dék körzeti központjainak és a város egyesített poliklinikai szolgálatának dolgozóira A poliklinikai szolgálat megterem­tése modern felszerelést, szakkeze­lést, a rendelőórák megfelelő beosz­tását, az egészségügyi szolgálat fo­kozott javulását eredményezte. A ke­zelőorvosok nyújtotta szolgálat az eddiginek négyszeresére emelkedett, amennyiben az eddigi két orvosi szolgálat helyett nyolc egészségügyi körzet létesült egy belgyógyász irá­nyításával. A nyitrai járás egészségügyi dol­gozói, szem előtt tartva a XI. párt­kongresszus határozatát, feladatul tűzték ki a város poliklinikai szolgá­latának további javulását, a körzeti orvosok munkájának megkönnyíté­sét szolgáló mynka-harmonogram kidolgozását a kerületi központ szakorvosainak és fogászainak be­kapcsolásával, hogy özek szakmunká­ja elősegítse a falvak orvosainak munkáját. További feladatul tűzték ki a körzeti rendelők ma már nél­külözhetetlen modern műszerekkel — elsősorban röntgen-készülékekkel valő felszerelését, gyermekorvosi és fogászati szolgálat kiépítését, ezen­felül pedig további rendelők létesí­tését az olyan 6000 lelket számláló körzetekben, amelyekben még nincs helyi orvosi szolgálat. A helyi nemzeti bizottság hathatós támogatásával sikeresen folyik a majmírovcei és a golinovói orvosi rendelők bővítése és korszerűsítése, ami lehetővé teszi, hogy még ez év­folyamán megkezdhesse működését a gyermekorvosi és fogászati rende­lő is. Veľké Zälužién viszont rövi­desen felszerelésre kerül egy nagy­teljesítményű röntgenkészülék. A mentőszolgálat további fejlesztése érdekében ez év végéig újabb két mentőautót állítanak szolgálatba, s így a járás falvaiban hat mentőautó áll majd a rászoruló betegek rendel­kezésre. Az egészségügyi szolgálat minősé­gének fokozott javítása nem képzel­hető el ideológiai és szaktudásfej­lesztés nélkül, ezért a Járási Egész­ségügyi Intézet lehetővé tette hat orvos számára, hogy elsőfokú bel­gyógyásszá képezzék ki magukat. Ugyancsak megteremtette annak le­hetőségét. hogy az ápolónők és gyer­mekgondozók megszerezhessék az előírt szakképzettséget. A nyitrai p^likünikAn sebészeti, or­topéd; női- és gyermekorvosi, fül-, orr- és gége-, idegorvosi, és fogor­vosi rendelők működnek. Fontos sze­repet kapott a poliklinikán az egy­séges egészségügyi dokumentáció — a központi nyilvántartás — felfek­tetése. Ma már nyoma sincs a tolongás­nak az orvosi rendelők előtt és az időre beosztott páciensek nyugodtan várják, amíg a nővérek beszólítják őket. Az egész napon át tartó orvosi rendelésen felül rendszeres készen­léti szolgálat működik. Szervezés alatt áll a poliklinika modern és a mai követelményeknek megfelelő la­boratóriuma. A poliklinikai szolgálat megszerve­zése jelentős fejlődést jelentett a szocialista egészségügyi szolgálat megjavítása terén, hibák azonban még vannak. Elsősorban a szemor­vosi és bőrgyógyászati rendelőket szükséges bővíteni. Minden feltétele megvan annak, hogy a poliklinika minden tekintet­ben kielégítse a kívánalmakat, mert dolgozói hivatásuk fontosságát min­den tekintetben átérezve teljesítik feladataikat a pártkongresszus hatá­rozata szellemében. -D»lk>s István, Nyitra I ÖJ szó Határjárás Alig pirkad a hajnal, a perbenyíki ha­tárban kerékpározik egy ember. Az ár­patarló szélén megáll. Kázsmér István traktoros csak a fordulóban veszi észre a szemlélőt, de rögtön felismeri, Szabó János, a szövetkezet elnöke. Kíváncsi ember, aki mindent tudni akar és mindenről személyesen meggyőződik. Már fél háromkor találkozott vele. ö tan­kolt, az elnök meg a kerülővel beszélge­tett. Azóta 0 húzott jó néhány barázdát, r A járás legjobb szövetkezete A vékei szövetkezetben érdemes volt < 'bevezetni az új technológiai módszert. ( I Azóta a napi súlygyarapodás 25 de- ( lkával emelkedett. Miről is van szó tulajdonképpen? Elöljáróban annyit, hogy a vékei ' ! szövetkezet elnyerte a második ne-< gyedévben a „Járás legjobb szövetke-; zete" vándorzászlót. A sertésistállókban az önetetőköní 'ott találjuk a napi takarmány össze- ( I tételének, tápan.yagértékének és a hó- $ (naponkénti súlygyarapodásnak pontos < ikimutatását. , Ezek után még jobban érthető, hogy' 'Tóth elvtárs nyugodtan állítja, az év J t végére legalább 12 korona részese­J Pdés lesz munkaegységenként a szö­1 fvetkezetben. ( i A baromfitenyésztésről is érdeklő- ( ^dlink. mivel járásunkban az a hír f )jSrja, hogy a vékei szövetkezet barom-.; ,fitenyésztése a legjobb. Tóth elvtárs elmondja, hogy a szö- J vetkezetnek 5150 tojótyúkja van, a na» ' 'pi tojáshozam 260 darab. Tavasszal,' 'amikor a tyúkok jól tojtak, 100 tyúkra i Inapi 70—75 tojás Is jutott. Az egész ^ lévl tojásbeadást már május elsején j [teljesítették. 33 500 tojást szabadároni I adtak el és ezért a szövetkezet 52 000 i , koronát kapott. A szövetkezet februárban 2873 csir-J 'két vásárolt, júniusban újabb 3000? 'darabot. A baromfiakat Kopasz Emma, ŕ 'Bélán Jánosné és a leánya gondozzák.^ Kalapos József, Bacska f A hála jeléül A múlt napokban népes küldöttség járt a Kassai Kerületi Nemzeti Bizottságon. A rozhanovcei szövetkezet 15-tagú ifjú­sági csoportja Zamborsky Imre szövetke­zeti elnök vezetésével jelentette a kerü­let vezető dolgozóinak, hogy az aratás­sal és a csépléssel már rendben vannak. Ez a küldöttség egyben mást is jelké­pezett, az új szövetkezeti nemzedéket, az ifjúságot, amely feltalálja magát a szÖV vetkezetben. A rozhanovcei szövetkezetben nagy a tanulási vágy, a mezőgazdasági tanoncis­kolába 18 fiatal jelentkezett, ketten pedig a Mihalovcei Mezőgazdasági Szakiskolába. A budaméri szövetkezeti küldöttség is ellátogatott a kerület vezető dolgozóihoz. A küldöttségben fiatal növénytermelési dolgozók voltak. A szövetkezetesek ugyan­is azon igyekeznek, hogy a fiatalság mi­nél nagyobb számban legyen a szövetke­zetben. A vajkovcei szövetkezeti küldöttség is megjelent a kerület vezető dolgozói előtt. E községben 24 tagú CSISZ-szervezet mű­ködik. A fiatalok munkáját csak dicsérni lehet. A szövetkezetesek büszkeséggel be­széltek Varga András tanítóról, aki so­kit fáradozik a kulturális élet fellendí­tésén és sokat törődik a pionírokkal. A. Lukáč, Kassa. mert nem maradhat 12 hektáron alul az elnök meg bejárta a fél határt. Az elnök szemügyre veszi a tarlót, ku­tat a szalmában, de hiába. Majd az agro­nómussal beszélget és tovább megy A fi­lu szélén megnézni a borjúkat, elmegi Fazekas Lászlóhoz, a fiatal borjúgondo zóhoz. Laci akkorra már mindent rendbe­tett, s így az elnök mindent rendben ta­lál,t. Útja azután az irodába vezet, aha számot vet a terméseredményekről. A bú­•za jól fizet, 26—28 mázsát ad hektáron­ként, 3 mázsával több lesz az átlagter­més a tavalyinál. A beadást is teljesí­tették, megkezdték a dohánytörést, ahol i fiatalok tevékenykednek. Ezután az elnök a vendéglő felé tart mivel hallotta, a kombájnosok panaszkod­nak, hogy nem kaptak frissítőt a tarlón Hűvös levegő fogadja, gyerekek sora­koztak a pult előtt különböző méretű kan­csókkal. — Kis sört? — Igen — szaladt ki a száján a szí. jnajd az agyán átcikázik a gondolat. — Itt nincs hiba. A pohár után nyúl. Milyen jó, hűs, üdítő. Milyen jó lenne a búzaföldön. Miért nem visznek sört v kombájnosoknak ? Már is kint van a vendéglő előtt. Men­ne a szövetkezet irodája felé, de két le­gényke az útját állja, egy százliteres hordóval cipekednek, alig bírják a kocsim feltenni. — Hová mentek? — Utánpótlást viszünk a kombájnosok­nak! — Hangzik a válasz és a kocsi to­vagördül. — Megelőztek! — Ezek a fiatalok min­denütt ott vannak. Hiába no ... fiatalok Ekkor villan az eszébe, hogy ő is az, közéjük tartozik, hisz állandóan köztiü. van. Tóth Gyula, Perbenyíl: Sokat fejlődött a máfasi szövetkezet A málasi szövetkezetesek büszkén mond­hatják, hogy győztek a kenyércsatában. — Mindenkit mozgósítani kellett — mondja Szitás József, a szövetkezet el­nöke —, mert két kombájnt, két csép­lőgépet, egy magtisztítógépet kellett ki­szolgálni, s emellett még a dohányt is törni kellett és a kertészetben is akadt munka. Beszélgetésünk során érdeklődtünk a szövetkezet állattenyésztéséről. Az elnök elmondotta, hogy az állattenyésztés a szövetkezet legnagyobb pénzforrása. Ki­váló dolgozókat találunk az állattenyész­tésben. Párák Sándor és a felesége 400 sertést etet. A sertések naponta 56 dkg súly­gyarapodást érnek el, egy hónap alatt 67 métermázsát. Ez idén már beadtak 255 sertést s az év végéig még 400-at adnak be. Ügy tervezték, hogy minden hektár­ra egy-egy sertést adnak, be. jövőre még egyszer annyit, vagyis 1200 darab 88 ki­lós sertést adnak a közellátásnak. — A lehetőség megvan rá — mondja Slávik elvtárs, a szövetkezet zootechni­kusa —, mert 850 sertésünk van, ebből 450 már a jövő évre számítható. Van 80 állandó és 40 átmeneti kocánk. A fejőkről sem lehet megfeledkezni. Lenthár László félév alatt 12 tehéntől 17 800 liter tejet fejt ki, így a napi tej­! hozam 8,24 liter tehenenként. Szép ered­> ményt ért el Kmetyo Ferenc is, nyolc­! literes fejési átlaggal, j Sokat fejlődött a málasi szövetkezet s előreláthatólag hat-hét korona része­i sedés lesz munkaegységenként az év vé­i gén. llubec Béla, Málas­ÉLENJÁROK Déli 12 óra van, amikor bekopogtatunk a gazdasági irodába. Egyéb időszakban a 800 hektáros gazdaság vezetőjét nem­igen lehet megtalálni. — Az éneklő madarakkal kel s az éj­jeli baglyokkal tér pihenőre — mondják az alkalmazottak. Holba Ferencnek ez a szokása. Ó nem szeret — pláne aratás, cséplés idején 5—6 óránál többet pihenni. Korban köze­lebb az ötvenhez, mint a negyvenhez, de terméshozamai élvonalban állnak az egész állami gazdaságban. Szorgalmáról, munkabírásáról a lekéri és Vilmos-major munkásai tudnak beszélni. Kérdésünkre, hogy miként állnak a csépléssel, megadja a feleletet: — Három nap múlva — hacsak valami rendkívüli esemény nem jön közbe — az összes gabonánk a magtárban lesz. Az őszi árpánk 14 hektárról 32 mázsás átlaggal, tavaszi árpánk 43 hektárról '2S mázsás átlaggal a magtárban van. Ai ősziből terven felül hektáronként 6 má­zsa, a tavasziból terven felül 4 mázsa termett. Búzavetésünkböl kedd estig elcsépeltünk 73 hektárt. Szombatig pedig készen va­gyunk a különbözettel. Búzából 26 má­zsa a tervünk, de ezt feltétlenül túl­lépjük. Hoqy mennyivel, ezt csak a végén mondhatom meg. Gazdasági kollektívánk kitűnően dolgozott. — Nézze meg a határunkat — mond­ta — Holba elvtárs. — Mi már megnéztük idejövet — je­gyeztük meg. — Azonban a kapások kö­zött feltűnt nekünk a cukorrépa és a kender, valamint „kukorica-vegyülék" ... — Hát, kérem, ez az első kísérletünk és örömmel kell megállapítanom, hogy si­került. Ugyanis 12,5 hektáron egy sor répát, egy sor kukoricát vetettünk. Eredmény? — 250 míísa répára számítok, s ez meg is lesz és 43—45 mázsa csöves kuko­ricára hektáronként. Ugyanilyen kísérletet tettem: cukorrépa és kender (mag) ter­mesztésére 14 hektáron. Ez Is bevált. A 250 mázsás hektárho/am mellett min­den hektárról leveszünk 5 mázsa kender­magot, aminek a hivatalos ára 974 korona métermázsánként, ami nem több s nem .kevesebb, mint hektáronként 4870 korona, vagyis a kísérleti területen 68 180 korona. — Van egy érdekesebb kísérletem is — kapja fel a ifejét Holba elvtárs. — A Vil­mosi-részlegen 19 hektáron rendes vető­géppel vegyesen vetettünk kukoricát cu­korrépával, illetve répamaggal keverve. — Ennek jobban örülök, mint a kendernek Ezen a területen feltétlenül elérjük a/ 55 mázsás kukoricahozamot és a 60—6' mázsás répahoz3mot hektáronként. Itt az önköltség — az egyelési és a kapáias kiadások alig változtak. Mindkét ter­mény egy sorban fut, a kukorica térkö­zeiben — agrotechnikai előírások szerin< — ott a bámulatosan kifejlett cukorré­pa. Bárkinek és bármikor meg lehet te­kinteni ezt az érdekes kísérletet. Arra a kérdésünkre, ezek az érdekei­kísérletek honnan indultak ki. Holba elv­társ így válaszol. — A téli hónapokban Janda Ferenc elv­társsal, a zselizi központi igazgatóság dol­gozójával sokat vitattuk a Szovjetunió mezőgazdaságának óriási fejlődését és ha­talmas terméshozamait és minden elméle­ti feltevést és gyakorlati tapasztalatot egybevéve, gazdaságunk talajviszonyait alaposan ismerve, a növények tápanya­gát kiszámítva, láttunk hozzá a „minden talpalattnyl föld" kihasználásához. Holba és Janda Ferenc elvtársak kí­sérlete sikerrel járt. Követendő és dicsé­, retes munkát végeztek, de dicséret il­j letí e szép eredményekért a lekéri rész­leg egész kollektíváját. 1 Patyolat Sándor, Oros*l»n

Next

/
Thumbnails
Contents