Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)
1959-08-13 / 223. szám, csütörtök
A laoszi ellenőrző bizottság ismét kezdje meg tevékenységét Hanoi (ČTK) — Hanoiban nyilvánosságra hozták annak a jegyzéknek szövegét, melyet Pham Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztere intézett Gromiko szovjet és Selwyn Lloyd angol külügyminiszterhez, akik közösen elnököltek az 1954. évi genfi értekezleten. Pham Van Dong újból felhívja a szovjet és az angol külügyminiszter figyelmét arra, hogy nagyon válságos lett a helyzet Laoszban. Az amerikai imperialisták beavatkozása Laoszban komolyan megszegi a genfi egyezményeket és célja, hogy Laoszt az USA katonai támaszpontjává tegye és háborút készítsen elő a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya, amely aláírta a genfi egyezményeket és szomszédja a laoszi királyságnak, aggodalommal szemléli a laoszi helyzetet és az amerikai imperialisták kísérleteit, amelyek közvetlenül és komolyan veszélyeztetik a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. . A Vietnami Demokratikus Köztár-i saság külügyminisztere felszólítja az Indokínáról tárgyalt genfi értekezlet elnökeit, tegyenek hatékony intézkedéseket a laoszi Nemzetközi Felügyelő és Ellenőrző Bizottság tevékenységének újbóli megkezdésére és így biztosítsák a Laoszra vonatkozó genfi egyezmények teljesítését, Indokína és Délkelet-Ázsia békéjét. Pham Van Dong hasonló tartalmú táviratot küldött Nehru indiai miniszterelnöknek. Pham Van Dong reményét fejezi ki, hogy az indiai miniszterelnök és kormánya az indokínai Nemzetközi Felügyelő és ElLaoszban tovább folynak a harcok Vieng Csang (ČTK) — Luang Prabang, Sam Nua, Phong Caly laoszi tartományok népe Sananikone miniszterelnök királyi kormányának fokozott terrortámadásai ellen harcol. A királyi kormány további csapatokat küld a nép ellen. A sikertelen hadműveletek után újabb csapategységeket vontak össze északra Luang Prabang tartományban. A helyi lakosság partizáncsapatok segítségével védekezik és sok helyen meghátrálásra kényszerítette a királyi katonaságot. A királyi katonák többségének nincs kedvére a testvérgyilkos háború és nem akar harcolni a nép -ellen. A legutóbbi hadműveletek alkalmával a királyi csapatok 70 katonája az őserdőbe szökött. lenőrző Bizottság elnöklő országának befolyását és pozícióját tekintve intézkedéseket tesz, hogy a Nemzetközi Felügyelő és Ellenőrző Bizottság ismét kezdje meg tevékenységét és segítse elő a Laoszra vonatkozó genfi egyezmények, valamint a laoszi királyi kormány és Pathet Lao egységei közötti egyezmények teljesítését. Vizsgálatot Aisza Idir halála ügyében — követeli az ENSZ egyik jogi bizottsága és az SZVSZ A Jogászok Nemzetközi Bizottsága — az. ENSZ gazdasági és szociális tanácsa mellett működő nem kormányjellegű testület — bejelentette, hogy táviratot intézett de Gaulle francia elnökhöz, kifejezve azt a véleményét, amely szerint kívánatos lenne, ha egy független és illetékes szerv alapos vizsgálatot tartana Aisza Idir algériai szakszervezeti vezető halála ügyében. A Szakszervezeti Világszövetség titkársága Dag Hammarskjöld ENSZ főtitkárhoz intézett táviratában ismételten kérte, hogy az ENSZ — valamennyi nemzetközi szakszervezeti szövetség képviseletével — küldjön nemzetközi vizsgálóbizottságot Algériába. A bizottság egyik feladata lenne, hogy megvizsgálja Aisza Idir halálának körülményeit és az algériai börtönökben, illetve internálótáborokban sínylődő több száz szakszervezeti tag helyzetét. A marokkói sajtó a franciák szaharai atomfegyverkísérleteiről Rabat (ČTK) - A marokkói lapok egyöntetűen elítélik a francia kormány álláspontját, amely egyáltalán nem veszi tekintetbe az afrikai államok tiltakozását a szaharai atomfegyver kísérletek ellen. Az At-Tahrír azt írja, hogy valamennyi afrikai országnak arra kellene törekednie, hogy megvédje népét a fenyegető veszedelemtől. Az AlAllan tiltakozik a francia kormány azon szándéka ellen, hogy a Szaharát atomfegyver-kísérleti területté változtassa. Zikmu nd és Hanzelka Libanonban Zikmund és Hanzelka csoportja augusztus 10-én délben már a kilencedik útjukba eső ország, Libanon területére lépett. A legutóbbi három nap folyamán az expedíció háromszor cserélte ki Tatra 805-ös kocsijaik udvariassági zászlait, melyek a csehszlovák zászlók mellett lengenek. Az expedíció augusztus x8-án éjjel a mesebeli Dzsebel Akra hegység alatt elhagyta Törökország földjét és vasárnap az Egyesült Arab Köztársaság szíriai területének partmenti szakaszán folytatta útját. Amikor a két kocsi augusztus 10én éjjel a bejrúti csehszlovák nagykövetség előtt megállott, a tachométer 7850 kilométert mutatott. Az expedíció Libanonban feldolgozza eddigi élményeit és újra jelentkezik az OK7HZ/OD5 rövidhullámú adóállomás hullámhosszain. (ČTK) India követeli Kína felvételét az ENSZ-be Szadath Ali Chan, az indiai külügyminisztérium parlamenti titkára azzal a követeléssel lépett fel a népgyűlésben, hogy javasolja az indiai kormány: tűzzék az ENSZ közgyűlésének napirendjére a Kínai Népköztársaság ENSZ képviseletének kérdését. „Kína már tagja az ENSZ-nek, az egyedüli megoldatlan kérdés az, kinek van joga őt képviselni, jelentette ki Szadath Ali Chan. Szerintünk irreális és helytelen, hogy egyes tajvani személyiségek képviseljék Kínát. Meggyőződésünk, ha nem teszik lehetővé, hogy egy olyan nagy ország, mint Kína, igazi kép viselői részt vegyenek e nemzetközi szervezet munkájában, egyre nehezebben érhetik el az ENSZ céljait." (CTK) Kuba Népi Szocialista Pártjának nyilatkozata Havanna (ČTK) - Kuba Népi Szocialista Pártja nyilatkozatot adott ki, melyben hangsúlyozza, hogy az amerikai államok külügyminisztereinek értekezletét azért hívták össze, hogy elősegítse a Kuba ügyeibe való beavatkozást és különféle ürüggyel nyomást gyakoroljon Kubára. A kubai nép úgy véli, következetesen yéget kellene vetni a szuverén országok ügyeibe való külföldi beavatkozásnak akár egy állam, akár egy olyan csoportosulás, mint az Amerikai Államok Szervezete teszi ezt — mondja a nyilatkozat. Kuba Népi Szocialista Pártjának nyilatkozata végül kiemeli, hogy a latinamerikai nemzeti mozgalom, melyben minden haladó erő részt vesz, felszabadító és forradalmi jellegű. Ez a mozgalom áll a kubai nép mögött az imperializmus elleni közös védelemben. Uruguay Kommunista Pártja a napokban országszerte számos tüntetést rendezett, melyeken szolidaritást vállaltak Kubával. Az uruguayi közvélemény az amerikai államok külügyminisztereinek értekezletével kapcsolatban követeli hogy akadályozzák meg a kubai beavatkozást. Journal of Commerce: „Békepánik tört ki a tőzsdén" New York (ČTK) - A New York-i tőzsdén kedden a részvények lényegében a hétfői mély zuhanás szintjén állottak. A szakértők 5 milliárd 400 millió dollárra becsülik a hétfői veszteséget. 1238 tétel közül 979nél 14,78 pontot kitevő zuhanás történt. A Wall Streeten nagy a felfordulás. A Journal of Commerce, az amerikai monopolista körök sajtószerve nyíltan beismeri, hogy „az értékpapírpiacon „békepánik" tört ki a Wall Street-i üzérek között annak következtében, hogy Hruscsov és Eisenhower kölcsönös látogatásaival kapcsolatban kilátások vannak a „hidegháború feszültségének csökkenésére." A New York-i tőzsdén az 1955 óta bekövetkezett legnagyobb zuhanás a nyugat-európai fővárosok értékpapír-piacát is befolyásolta. A londoni tőzsdén az amerikai részvények többségének és kivétel nélkül az összes amerikai értékpapíroknak az árfolyama zuhant. A legnagyobb veszteség a frankfurti tőzsdét érte, mivel szoros kapcsolat van a nyugatnémet és az amerikai tőke között. Párizsban is csökkentek az amerikai részvények, de ugyanakkor a nyugatnémet és holland értékpapírok is. További veszteséget könyveltek el a stokcholmi és e | genfi tőzsdén. Elemi csapások Nyugat-Európában London (ČTK) - Hétfőn nagy elemi csapások sújtották egész Nyugat-Európát. Szélvihar, erős esőzések, jégesők nagy kárt tettek az emIII::: berek egészségébén és vagyonában. Anglia déli partvidékén, Cornualban több mint 6 cm-es csapadékot mértek. Méteres hullámok árasztottak el sok házat, két házba pedig mennykő ütött. Lyon. — A vihar Dél-Franciaországból a Francia Alpok felé zúdult. Nagy károkat okozott Dél- és Közép-Franciaországban. Lakóházakat döntött romba és majdnem elpusztította a termést. Milánó — Milánó és Torino olasz városokban egy órán át teljesen megbénult az élet. A szél letépte a háztetőket, kitörte az ablakokat és fákat csavart ki tövestől. Öriási károkat okozott a jégeső. Félkilogrammos jégdarabok is estek. Kitörték az ablakokat, nagy kárt okoztak az utcákon parkoló autókban, tönkretették a Lancia és Liberti Autógyár üvegtetejét. Legalább 10 személy megsebesült. A milánó-amszterdami gyorsvonatba becsapott a villám. |j?ÍŠnH:g«:::::S::;n^ A Román Munkáspárt és a kormány fő célja a nép életszínvonalának állandó emelése. Az utóbbi években egyre több román dolgozó költözött új lakásba. Az 1956 58-as években 43 ezer új kényelmesen berendezett lakás épült Romániában. (Foto - ČTK — Agerpres.) A világpolitikában az elmúlt, fontos eseményekben különben is gazdag hetet egy világtörténelmi jelentőségű bejelentés tette emlékezetessé. Minden eseményt, még a genfi külügyminiszteri értekezlet befejeződését is háttérbe szorította az a hír, hogy a világ két vezető nagyhatalma: a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok vezető politikusai, Hruscsov elvtárs és Eisenhower elnök kölcsönösen meglátogatják egymást. A két látogatás bejelentése újból bebizonyította, hogy napjainkban egyre inkább túlsúlyba jut a Szovjet unió által kezdettől fogva szorgalmazott gondolat: minden vitás kérdést békés úton, az államférfiak, lehetőleg a legilletékesebb, a legmagasabb tisztet betöltő államférfiak közötti békés tárgyalások útján kell megoldani. Ezt sürgeti egyre fokozódó erővel a világ nemzeteinek békevágya, a békés megegyezéshez vezető tárgyalások követelése. De a nemzeteknek a békére, a megértésre, a baráti együttműködésre irányuló akarata e napokban megnyilvánult határaink közvetlen szomszédságában, Bécsben is, a VII. Világifjúsági Találkozó alkalmával. Különféle fajokhoz tartozó, különböző politikai meggyőződésű, világnézetű, vallású fiatal emberek jöttek itt össze, hogy kicseréljék tapasztalataikat, megosszák egymással örömeiket és gondjaikat, egyszóval, hogy megismerjék és megértsék egymást annak ellenére, hogy a világ legkülönbözőbb részeiből, több mint 110 országból érkeztek oda. A Világifjúsági Találkozó fő jelszava — a béke és barátság — fényes győzelmet aratott Ausztriában is, ahol pedig a kormány és a reakciós vezető körök semmiképpen sem jártak a találkozó rendezőinek kezére, hanem ellenkezőleg, széles mértékben lehetővé tették, hogy különféle provokátorok megzavarják az ifjúság békés összejövetelét. De végeredményben ez is jellemzi korunkat: a békés együttműködés gondolata már olyan erős, hogy azt nem lehet semmilyen eszközzel sem elfojtani. Mindössze két hete, hogy heti külpolitikai összefoglalónkban igyekeztünk megmutatni a genfi tárgyalások távlatait, rámutatni arra a tényre, hogy a berlini kérdéssel foglalkozó külügyminiszteri értekezlet láncszem egy hosszas fejlődésben, amelynek motorja, hajtóereje az emberiség túlnyomó többségének békevágya és amelynek fékezője, hátráltatója a világ reakciós, monopolista, imperialista körei. Az elsőnek említett erőnek látható vezére a Szovjetunió, annak kommunista pártja, a másiké az Amerikai Egyesült Államok kormánya s az a mögött álló, csápjait az egész kapitalista világra kiterjesztő monopoltőke. A reakciós, háborús erők felvonulása jóformán a második világháború befejezésének másnapján megkezdődött. Első látható jele az volt, hogy 1947 decemberében, a Londonban megtartott békeértekezleten az Egyesült Államok k'épviselői cinikusan kijelentették: „céltalannak látják a további tárgyalást" és megindították a hidegháborút. Ennek első jelenségei a nyugati megszállási övezetek egyesítése, a reakciós Nyugat-Németország megteremtése, az 1948. évi berlini válság felidézése, a nyugateurópai tőkés oszágoknak a Marshallterv révén amerikai járomba törése voltak. Miután a hidegháború említett intézkedései nem hozták meg a kellő gazdasági fellendülést a nagy nemzetközi monopóliumok számára, Koreában meleg, véres háborút robbantottak ki. Ebből csak azért nem lett általános világégés, mert a Szovjetunió vezette béketábornak sikerült megakadályoznia annak felidézését. A szocialista tábor országainak gazdasági és politikai megerősödésével lehetőség nyílt a békeerők ellentámadására, aminek első eredménye a koreai fegyverszünet megvalósítása, egy esztendő múlva a hátsó indiai békés megegyezés létreho- ása, végül pedig, 1955-ben a kormányfők első genfi értekezlete volt. A nemzetközi reakció azonban nem adta fel a harcot, kétségbeesett ellentámadásra gyűjti össze erejét, kirobbantja a magyar ellenforradalmat és a revizionizmus eszközeivel igyekszik megbontani a szocialista tábor egyre növekvő erejét. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa látható jele mindenki számára annak a ténynek, hogy a revizionizmus trójai falova is hamarosan eljátszotta szerepét. Annak minden formáját, ahol csak felütötte fejét, nemcsak leleplezték, de meg is semmisítették. A Szovjetuniónak ugyanakkor meghirdetett új hétéves terve már az Egyesült Államok gazdasági hatalmával versenybe lépő hatalmat mutat, amely a szocialista tábor többi országával, elsősorban az ugrásszerű fejlődésen keresztül menő Kínával együtt az új, nem kapitalista, szocialista világrendszernek létét, gyors fejlődését dokumentálja. Ilyen körülmények, ilyen erőviszonyok között vetette fel a Szovjetunió a múlt év végén a pillanatnyilag legzavaróbb nemzetközi kérdésnek, Berlin és a német egység rendezését. A háborús erők az indokolt és az egész emberiség javát szolgáló ajánlatot „ultimátummá" igyekeztek torzítani, sőt voltak olyan imperialista hangok is, hogy „itt a legjobb alkalom a világkommunizmussal való leszámolásra". 1959 eleje azonban már nem volt alkalmas a koreaihoz hasonló véres, háborús válság kirobbantására. Érdekes módon elsőnek és legkonkréttabban a kozervatív angol, kormány ismerte fel az alapjaiban megváltozott erőviszonyokat. Ezért sietett annak elnöke, Macmillan Moszkvába, hogy az atomtöltésű messzehordó rakéták korában egyengesse a nemzetközi kérdések egyetlen lehetséges megoldási módját: a tárgyalásokat. A fejlődést elősegítette az imperializmus legmakacsabb, leggonoszabb szellemének, Dullesnek a kiesése a nemzetközi politikából, ami azután közvetlenül lehetővé tette a genfi külügyminiszteri értekezlet tárgyalásainak megkezdését. A Szovjetunió elküldte képviselőjét erre a tanácskozásra, a jóllehet előre megmondotta, hogy ezen a szinten aligha várható a súlyos nemzetközi kérdések megoldása. A nyugati nagyhatalmak azonban azzal akarták megfizettetni a legmagasabb szintű tárgyalások megrendezéséhez való hozzájárulást, hogy a Szovjetunió egyszer s mindenkorra mondjon le a nyugat-berlini kérdés egyoldalú rendezésének jogáról. Ezen a holtponton — bizonyos részeredmények elérése ellenére - szakadt meg a genfi tárgyalás. Amint most utólag kitűnt, a tárgyalások szünetében, július elején vetette fel a Dullesnél reálisabb gondolkodású és Herter külügyminiszter által kevésbé befolyásolt Eisenhower elnök a szovjet és az amerikai vezető államférfiak kölcsönös látogatásának gondolatát. Mondanunk sem kell, Eisenhower elnök ezzel az ajánlatával Moszkvában nyílt ajtókat döngetett. Bizonyos értelemben az ilyen kétoldalú megbeszélések — te-hát nem hivatalos tárgyalások — még eredményesebbek, hasznosabbak lehetnek, ha szemünk előtt tartjuk továbbra is azt az alapvető fontosságú tényt, hogy eredményt a rendkívül bonyolult nemzetközi helyzetben, a szóban forgó érdekek óriási súlya, jelentősége következtében a szovjet külpolitika felfogása szerint csak hosszan tartó, szívós, s ami a legtöbb: mindkét részről a megegyezés szándékával vezetett tárgyalások alapján lelhet elérni. Mint láttuk, hosszú az út, eseményekben és válságokban gazdag, amely a hidegháború 12 év előtti kitörésétől 1959. szeptember 15-ig vezet, amely napon a történelemben először lép szocialista ország legfőbb képviselője mint egyenrangú tárgyalófél az élenjáró kaptalista ország területére. Öriási eredmény ez a múlt távlatában — de mégis csak kezdet. Kezdete annak, hogy az a kapitalista, imperialista világ, amely az elmúlt négy évtized alatt számtalan alkalomból és minden elképzelhető formában hirdette a szocialista rendszer életképtelenségét, a kom r munizmus megvalósításának lehetetlenségét, a szocialista országok gazdasági, politikai, tudományos alsóbbrendűségét, — most végre mindenki számára látható és érthető módon a tények, a valóság tudatára ébred és rálép a két világrendszer békés egymás mellett élésének egyetlen lehetséges útjára: a tárgyalásokra. A távlatokat azért igyekeztünk szemléltetni, hogy senki se várjon csodát, de hogy mindenki lássa: a Szovjetuniu vezette béketábor politikája jó, helyes és eredményes úton jár. Ezt a napnál fényesebben fogja bizonyítani az a pillanat, amikor rövid néhány hét múlva Washingtonban, a Fehér Ház tárgyalóasztalánál egymással szemben ülnek majd Hruscsov elvtárs és Eisenhower elnök. -P. ÜJ SZŐ 4 * 193 9- augusztus 13.