Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-09 / 219. szám, vasárnap

í Vildg broletdrjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. augusztus 9. vasárnap 30 fillér XI. évfolyam, 219. szám Tevékenységünk fő színtere a falu Mozgalmas az élet manapság a fa­luban. Folyik az aratás, a cséplés és ezzel egyidejűleg hazafias moz­galom bontakozik ki hazánknak a szovjet hadsereg által történt fel­szabadítása közelgő 15. évfordulójá­nak tiszteletére. A prerovi járás EFSZ-einek felhívása nyomán ország­szerte verseny indul a falvakon a termelési tervek túlszárnyalására. Mindez a szövetkezeti tagoknak és a mezőgazdaság többi dolgozójának arról a törekvéséről tanúskodik, hogy mezőgazdasági termelésünkben gyors fordulatot érjenek el, hogy minél előbb több húst, tejet, tojást és más mezőgazdasági terméket ad­janak dolgozóink asztalára. Falvaink dolgozóinak ebben a tö­rekvésükben nagy segítséget jelen­tenek pártunk új intézkedései, me­lyek a begyűjtés új megszervezésé­re, a gépesítés fejlesztésére, a ter­vezés és az irányítás megjavítására vonatkoznak. Az ügy sikerének leg­fontosabb feltétele azonban az, hogy a mezőgazdasági földterületről minél több és minél olcsóbb termékeket nyerjünk. Ennek pedig alapvető kö­vetelménye, hogy a mezőgazdasági dolgozók gyarapítsák tudásukat, el­sajátítsák és bevezessék a nagy­üzemi termelési formákat, felismer­jék és kiaknázzák a termelés tarLa­lékait és más lehetőségeket. Mezőgazdaságunk termelésének gyors fejlesztésében óriási feladatok várnak a mezőgazdasági szakembe­rekre. Hazánk mezőgazdasági földte­rületének döntő részén kollektív gazdálkodás folyik. A mezőgazdaság szakképpzett dolgozóinak tudása, ta­pasztalatai, kedvező magatartásuk az új módszerek iránt, a legnagyobb mértékben hozzájárul ahhoz, hogy hazánk ezer es ezer földművesszö­vetkezetében teljes mértékben kiak­názzák a közös gazdálkodás adta hatalmas lehetőségeket. Munkájukra különösen most van nagy szükség; amikor a falu döntő fordulatot akar elérni a mezőgazdasági termelés szakaszán. Szövetkezeteinkben egyre több szakemberre, agronőmusra, zoo­technikusra, gazdászra, gépesítőre van szükség. Az élet követeli meg, hogy ezek tevékenységének fő szín­tere :: falu legyen, az a hely, ahol a mezőgazdasági termelés színvona­lának fejlődéséről elsősorban dönte­nek. Pártunk rendkívül nagy gondot fordított és fordít a mezőgazdasági szakemberek nevelésére. A különféle mezőgazdasági iskolákból minden év­ben a végzett növendékek százai és ezrei kerülnek ki. Falvaink szocia­lista átalakulása számukra az érvé­nyesülés és a továbbfejlődés korlát­lan lehetőségeit biztosítja. A mezőgazdasági szakembereknek azonban tudatában kell lenniök an­nak, hogy ezek az előnyök és lehe­tőségek egyúttal köteleznek is. Pár­tunk és egész népünk joggal elvárja tőlük, hogy minden erejüket és ké­pességüket az EFSZ-ek megszilárdí­tására, az egész mezőgazdasági ter­melés alapvető fejlesztésére fordít­ják. Pártunk Központi Bizottságának határozatai világosan kifejtik, hogy a termelés fokozása és a szövetke­zetek fejlesztése éppen a szakembe­rek segítségével, valamint a mező­gazdaság valamennyi dolgozója szak­képzettségének növelésével érhető el. Ezt állandóan szem előtt kell tartaniok a pártszerveknek és szer­vezeteknek és állandó gondot kell fordítaniok arra, hogy a mezőgazda­sági termelésben minél több szak­ember tevénykedjék közvetlenül. Itt az ideje egyszer s mindenkorra véget vetni annak a helyzetnek, hogy a mezőgazdasági szakemberek jó része minden elképzelhető helyen dolgozik, csak éppen a falun nem. Sok mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkező ember adminisztratív munkát végez, mások idejük legna­gyobb részét a járási és kerületi székhelyeken töltik, s a falukon csak ritkán látni őket. Logikus, hogy ily módon tudásuk és képességük távol­ról sincs kihasználva. Az idén már foganatosítottunk egyes intézkedéseket, melyek előse­gítik a szakemberek nagyobb rész­vételét a mezőgazdasági termelés fokozásában. A mezőgazdasági irá­nyítás egyes szerveiben dolgozó szakemberek közül sokat hosszabb időre kiküldtek az EFSZ-ekbe, hogy ott segítsenek pártunk Központi Bi­zottsága határozatának feldolgozásá­ban. Mások az egyes szövetkezetek­ben felmerülő nehézségek elhárítá­sában segédkeznek. S ami a legfon­tosabb, egész sor szakember végle­gesen átment a szövetkezetekbe dolgozni. Jó tapasztalatokat nyertünk a különféle tudományos intézetekben dolgozó szakembereknek a falvakra való rövidebb, hosszabb időtartamú kiküldésével is. Ennek a gyakorlat­nak nagy jelentősége van mind az EFSZ-ek továbbfejlődésében, mind az illető szakemberek további munká­jában. Különösen nagy gondot kell azon­ban fordítanunk azon szakemberekre, akiket közvetlen a faluban végzett állandó munkára akarunk megnyerni. Őszinté» meg kell mondanunk, hogy ezen a téren még számos akadályt kell leküzdenünk. E szakemberek kö­zül legtöbb hosszú ideig a központi hivatalokban és a 'mezőgazdasági irányítás más szerveiben, gépállomá­sokon, stb. dolgoztak. Többségük megszokta a „kényelmes" életet, amelyet általában a város és az iroda nyújt a falvakban a gyakorlati tevékenységgel szemben. Éppen ezért minden lehetőséget megpró­bálnak, hogy kibújhassanak a falusi élet, a közvetlenül a falvakon vég­zett munkák alól. Az ilyen maga­tartás ellen természetesen határo­zott harcot kell folytatni. 1965-ig terv szerint 25 ezer szak­embernek kell dolgoznia az EFSZ-ek­ben és az állami gazdaságokon. Ez a szám mutatja, mily nagy szükség van rájuk falvainkon és figyelmeztet az e téren fennálló nagy felada­tainkra is. A pártszerveknek már most arra kell vezetniök a nemzeti bizottságokat, hogy nézzenek utána, hol dolgoznak a mezőgazdasági is­kolák végzett tanulói. Egész biztos, hogy sokat közülük más szakaszokon fognak megtalálni. Mindenekelőtt ezeket a szakembereket kell a kép­zettségüknek megfelelő munkára megnyerni. Tény, hogy ez a munka nem könnyű, azonban távolról sem megoldhatatlan. Szükséges azonban, hogy a kommunisták jó példát mu­tassanak és emellett türelmes, nyílt, felvilágosító munkát folytassanak. Azoknak, akik attól félnek, hogy nem állják meg a helyüket a falvakon végzett gyakorlati munkában, segítő kezet és kezdetben hathatós támo­gatást kell nyújtani. Feltétlenül szólnunk kell arról is, hogy a megfelelő számú szakképzett dolgozó nevelése érdekében a szö­vetkezeteknek is többet kell ten­niök a jövőben az eddiginél. Minden szövetkezetben számon kell tartani, hány szövetkezeti tag megy iskolába és gondoskodni kell az egyes szö­vetkezeti tagok képzettségének fo­kozásáról. Szükséges tehát, hogy az EFSZ-ek nccsak kérjék a szakembe­reket, hanem saját tagjaik sorából is válasszák ki a megfelelő embe­reket és küldjék el őket az egyes mezőgazdasági iskolákba. Ezen a té­ren a falusi pártszervezeteknek és a nemzeti bizottságoknak is bőven akad tennivalójuk. Oda kell hatniok, hogy az előbb említett követelmé­nyeknek minden egyes szövetkezet­ben eleget tegyenek, s ezzel egyide­jűleg meg kell győzniök a szövet­kezeti tagokat arról, hogy gyerme­keiket küldjék mezőgazdasági mes­teriskolákba, műszaki iskolákba és más mezőgazdasági tanintézetekbe. Mezőgazdasági termelésünk nagy feladatai valóra váltásának egyik legfontosabb feltétele, hogy már most minél több szakembert nyer­jünk meg a falvakon végzett mun- | kára, fokozottabban gondoskodjunk a további kádernevelésről és a me­zőgazdasági dolgozók általános szak­képzettségének növeléséről. TELJES ERŐBEDOBÁSSAL A BETAKARÍTÁS SIKERES BEFElEZÉSťŕRT, MERT az időjárás diktálja a tempót Gyorsítsuk meg a cséplést, a tarlóhántást és a másodnövények vetését Szlovákiában már nem sok az aratnivaló. Néhány nap inúlva csaknem minden járás jelentheti: végeztünk az aratással. De jelenti ez azt is, hogy most már biz­tonságban van a termés? Nem egészen, hiszen még sok gabona várja keresztekben, asztagokban a cséplő­gépet. Gyengén halad továbbá a tarlóhántás, s a má­s«dnövények vetése. Szlovákiában a szövetkezetek au­gusztus 5-ig csak 45,7 százalékra teljesítették a tar­lónövények vetési tervét. Ennek fő oka, hogy nem for­dítanak- kellő gondot a tarlóhántásra, hiszen a leara­tott területnek a nevezett időig csak 58 százalékán hajtották végre a tarlóhántást. Pedig azzal elsősorban saját magának okoz kárt az a szövetkezet, amelyben el­hanyagolják a szalmahordást, a tarlóhántást és a má­sodnövények vetését. Meggyorsult a gabona asztagba hordása A brigádosok hősies segítsége foly­tán az utóbbi napokban meggyorsult a gabona asztagba hordásának az üteme. Ez azt jelenti, hogy a cséplés is meggyorsult, hiszen asztagokből nyomban eső után is lehet csépelni. Az utóbbi napok jobb szervezése folytán 20 százalékkal növekedett a munkák üteme. Persze ez nem tehet elbizakodottá senkit sem, mert a learatott gabonának 40 százaléka még a tarión várja, hogy kicsépeljék. Ennek az az oka, bár az utóbbi na­pokban javulás állott be a cséplés­ben, hogy még mindig lassú a tempó az éjszakai műszak bevezetésében. Befejezéshez közelednek az aratással, lemaradnak a tarlóhántással. A nyitrai kerület dolgozó paraszt­sága néhány nap múlva büszkén je­lentheti: végeztünk az aratással. De ebbe az örömbe belevegyül egy jó­adag üröm is, abban a formában, hogy a gabona cséplésc, de kivált­'////////////////////////////////////////•//////// ^ < A gabonabegyüjtés eredménye augusztus 7-én ^ Kerület: Százalék: 1. Ústí nad Labem 79,3 2. Bratislava 75,2 Í 5. Nyitra 69,­4. Liberec 61,8 Š 5. Hradec Králové 53,7 Š 6. Prága 51,2 7. Kassa 50,6 § 8. Olomouc 46,9 9. Brno 38,4 10. Karlovy Vary 36,7 11. Pardubice 35,5 12. Prešov 35,4 Š 13. Plzeň 31,1 Š 14. Gottwaldov 30,2 S 15. Banská Bystrica 29,­16. Ostrava 14,1 17. České Budéjovice 6,4 18. Žilina 6,4 19. Jihlava 4,3 100,5 százalékra teljesítette a gabona- í; beadási tervet. képpen a tarlóbuktatás eléggé lassan halad, ennek folytán sok még a ten­nivaló, hogy a másodnövények vetési tervét is sikeresen teljesíthessék. Az ógyallai járásban, úgy látszik, tanul­tak a múlt esztendők tapasztalatai­ból, amikor sokat küzdöttek a takar­mányhiánnyal, mert egyedül ebben « járásban „szabadultak" meg a má­sodnövények vetési gondjaitól, sót 230 hektárral több tarlónövényt ve­tettek a tervezettnél. Két műszakban csépelnek A füleki járásban — már hírt ad­tunk róla — eléggé jól haladtak az aratással, ellenben sok nehézség akad most a gabona hordásában és a csép­lésben. Valahogy lankadt az az ütem, amely az aratásban oly szép sikere­ket hozott. Ezért a hét közepe táján a járási aratási bizottság operatív­ülésén tárgyalta meg a munkák me­netét. Részletesen, alaposan, átvet­ték a földművelésügyi miniszter rá­dióbeszédét és megszületett a hatá­rozat: A cséplés meggyorsítása érde­kében minden községben két műsza­kot kell szervezni a gabona asztagba hordására és a cséplésre. Az opera­tív beavatkozás sikert hozott. Csü­törtökön minden cséplőgép üzemké­pes volt, sőt sok szövetkezetben cséplőbúgás „zavarta" az éjszaka csendjét. Minden kárbaveszett gabo­naszem elsősorban a szövetkezetnek jelent veszteséget, tehát most az a feladat, hogy a füleki járásban is minél több gép dolgozzon két mű­szakban, hogy a siker, éppúgy, mint az aratásban, a cséplésben is teljes legyen. Üjabb négy járás a célban Ahhoz a 13 szlovákiai járáshoz, melyek már eleget tettek legelső ál­lampolgári kötelességüknek, teljesí­tették a gabonabeadás tervét, au­gusztus 7-én négy járás, a galántai, a verebélyi, a szeredi és a kremnicai csatlakozott. A dolgozó parasztság lelkes munkája, a brigádosok segít­sége meghozta a sikert, s e járások is büszkén jelentették: célba értünk. A szemeti szövetkezetesek gazdaságosan kihasználták a kombájnt a termésbeta­karítás meggyorsítására. P. Haško felvétele A BRATISLAVAI VASUTAK DOLGOZÓI értékes felajánlásokkal üdvözlik az V. vasutasnapot A forgalmisták versenye • 30 000 vagont tolatnak sérülésmentesen • Tisztaság­rekord a vonatokban ® A kisállomás is kitesz magért • Szappant és törülközőt a csallóközi vonatokba Vasúti dolgozóink körében a vasutasnap előtt országos mozgalommá fejlődött az az igyekezet, mely a vasúti forgalom ol­csóbb, ésszerűbb lebonyolítását eredmé­nyezi. A nagyállomáson összesen 34 forgalmista indítja és fogadja érkezésükkor a személy- és tehervonato­kat. Műszakonként négyen vannak szolgá­latban. A vasutasnap tiszteletére az állo­más forgalmistái elhatározták, hogy ver­senyezni fognak egymással, mégpedig műszakonként. Felajánlásukban vállalták, hogy 72 műszak leforgása alatt minden szerencsétlenség nélkül irányítjfik, illetve indítják a vonatokat, versenyeznek a gra­fikon százszázalékos teljesítéséért. A tolatok munkafelajánlásának az a lényege, hogy az elkövetkező egyhavi időszak alatt 20 ezer vasúti kocsi tolatását végzik el bal­eset- és sérülésmentesen. Nevezetes tény a nagyállomás életében, hogy 1959-ben eddig a legkisebb szerencsétlenség sem fordult elö. A tisztaság érdekében a szlovákiai vasútállomások kö­zül itt tesznek a legtöbbet. Természetesen még így sem eleget. Ezt tudják a vagonok tisztítói is és éppen ezért vállalták, hogy 60 vagont takarítanak ki alaposan és 10 szerelvény felett védnökséget vállalnak, melyeket fokozott körültekintéssel takarí­tanak ki. Figyelemre méltó kezdeménye­zése ezeknek a dolgozóknak az, hogy két vonatszerelvényt, mely 17.15 órakor, il­letve 16.20 órakor indult Galánta és Zá­horská Nová Ves felé, a leglelkiismerete­sebben kitisztítanak. így remélik elérni azt, hogy a valóban tiszta környezetben az utasok kevesebbet fognak szemetelni. Számításuk teljesült. A vonatokban visz­szaérkezésük után sokkal kevesebb sze­metet találnak, mint azelőtt. A „kisállomáson" még merészebb felajánlásokkal találkoz­tunk. Először is az átlagos grafikon tel­• •••••••••••• Idöjárásmérö műsze­reket hazánkban egyedül a Metra Praha nemzeti vál­lalat gyárt. Ez az üzem kiváló műsze­reivel nagy sikert ért el a brüsszeli világkiállításon is. Képünkön Vojtech Marek vezető mű­szerész és Jozef Konopa mester lát­hatók, akik higany­hőmérőt vi zsgálnak. Ezeket a műszereket a brnói nemzetközi nagyvásáron is be­mutatják. " (ČTK felv.) jesítése nem lehet kevesebb, mint 99 százalék. Július folyamán 99,3 százalékra váltották valóra ezen az állomáson a pon­tossági mutatókat. A teherkocsik álláside­jét (rakodás közben) legkevesebb 5 szá­zalékkal csökkentik, s mindenekelőtt arra törekszenek, hogy vasárnaponként és íj­jelenként is folyjon a ki- és berakodás, ahogy azt a terv megállapítja. A cél érde­kében először is a szállítóknak és a fuva­rosoknak kell megértő magatartást tanú­sítaniok. Az utazóközönségnek nagy ötömére a? elmúlt napokban összeállítottak egy gyors­vonati kocsikból álló szerelvényt, mely Komáromig fog közlekedni s melyhez még egy hasonlót augusztus 15-ig forgalomba helyeznek. A vasúti közlekedés kultúrál­tabbá tétele érdekében ezen az áliomáipn is tervezik, hogy ellátják a vagonokat kel­lő higiéniai felszereléssel (víz, szappan, törülköző stb.), azonban, amíg meg nem változik a jelenlegi helyzet e szakaszon, ez értelmetlen és célszerűtlen volna, mert tűrhetetlen dolog, amit egyes szélsőséges, neveletlen utasok megengednek maguknak. Gazda István elvtárs, a kisállomás fő­nöke, aki tájékoztatott bennünket a fel­ajánlásokról, elmondta, hogy nemrég egy újrafestett szerelvényt indítottak el Ko­máromba, belül tükrökkel és képekkel el­látva. Amikor 24 óra múlva a vagonok visszaérkeztek, 4 tükör és két kép hiány­zott. A kisállomás vasutasai az elmondottakon kívül a vasutasnap előtt még arattak Is s így nyújtottak segítséget új kenyerünk időbeni betakarítására. 24 vasúti dolyv-0 szabadságát a gabonatáblákon töltötte, de kívülük még vagy húszan egyrészt műszak után. másrészt — ha helyettesíteni tud­ták őket —, munkaidőben is segítettek az aratásban. (szó)

Next

/
Thumbnails
Contents