Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-04 / 214. szám, kedd

SZÁMTAN EGY SZÖVETKEZETBEN Ha a ceruza jó gazda kezében van — felér több ezer koronával. Talán azt is mondhatnánk, hogy a mašovicei szövetkezet azért gazdagodik évről évre, mert a szövetkezetben a munka mellett jól tudnak számolni is. S még valamit; mihelyt tudomást szereztek a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos pártés kormányhatározatról, nyomban összedugták fejüket, serceg a toll — számolnak. Tudják, hogy minden ilyen határozat a termelés növelését igyekszik támogatni, s hogy a határozat teljesí" tése elsősorban is saját javukat szol- gálja. így voltak az utóbbi párthatá_ rozattal is, mely a mezőgazdasági termékek begyűjtési rendszerével és " az árak rendezésével foglalkozott. 'A szövetkezet vezetősége behatóan • foglalkozott a határozattal, persze a ^számolgatások közepette nehézségbe is ütközött. A számtani müveletek 'ugyanis rámutattak arra, hogy a szö• vetkezet kevés takarmánnyal és ke- vés beállítható kocával rendelkezik. . S aártunk határozatát viszont ezen hibák megszüntetése nélkül nem teljesíthetik. A mašoviceiek újból számolni kezdtek. Milyen is volt 1957-ben a növénytermelés? — összesen 3594 mázsa gabonát takarítottak be. A beadás teljesítése, az alapok dotálása, a vetőmag biztosítása és a természetbeni járandóság kiosztása után a szövetkezetnek 1275 mázsa szemestakarmánya maradt. Ez pedig kevés volt. A számtani műveletek ezután a jövőbe tekintettek. A számok ezúttal is megmutatták, hogy 1960-ban a 300 mázsa sertéshús és a 278 mázsa marhahús termeléséhez — a hektárhozamok tervezett enjelkedése mellett is — még 437 mázsa szemestakarmány hiányoznék, ha ... ha a szövetkezetesek ezekkel a számokkal megelégednének. A hústermelést nem lehet csökkenteni — mondják —, erről szó sem lehet! Ellenkezőleg! A termelés fokozása — a jobblét parancsa, s ha ennek pártunk a szószólója, zászlóvivője, akkor ez az út nem lehet járhatatlan számukra sem. A szövetkezet 1957-ben 273 sertést hizlalt s 110 kiló átlagos vágósúlyt ért el. A takarmányszükséglet: 678 mázsa szemestakarmány, 588 mázsa zöldtakarmány és 2184 liter fölözött tej volt. Ha a szövetkezet 1960-ban ismét csak 300 mázsa sertéshúst akar termelni — viszont ha a sertések átlagos vágósúlyát 80 kilóra csökkenti —, akkor a szemestakarmányszükséglet 102 mázsával, a zöldtakarmányszükséglet 138 mázsával csökken s csak a fölözött tejből lesz (276 literrel) nagyobb a szükséglet. Átszámítva: A szövetkezet ezzel 22 052 koronát takarít meg. A szövetkezetesek kiszámították azt is, hogy a 273 száztíz kilós sertésért 330 ezer koronát kapnának, azonban 375 nyolcvan kilós sertésért — új árban 375 000 koronát vehetnek be. így tehát 45 000 korona többlet mutatkozik a szövetkezet javára. A számítás nem rossz, de ... s a szövetkezet ezt a „de"-t is figyelembe veszi. A nagyobb sertésállomány több pénzbe kerül; a munkaegység s egyéb kiadások 33 750 koronát tesznek ki. Mindennek ellenére a munka nem lesz hiábavaló. A szövetkezet ezen 11 250 koronát keres. S ha ehhez hozzáadjuk a takarmányon megtakarított 22 052 koronát, akkor a szövetkezet jövedelme 33 302 koronára emelkedik. S ez már jelent valamit. (ks) Gyenes Antal, a Gömörhorkai Cellulózeüzem munkása szintén segít . a szövetkezeteseknek az idei aratásban. A délutáni műszak után minden nap a pelsöci szövetkezetben arat. Cľ i (F. Sivák felv. ČTK) FOKOZOTT aktivitással Hazánk egyik legnagyobb tömegszervezete, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiában életének fontos eseményére, második kongresszusára készül, melyet december 12—13. napjaiban tartanak meg Bratislavában. A kongresszus és a november 7-én kezdődő hagyományos csehszlovákszovjet barátság hónapjának előkészületei már teljes ütemben folynak a szövetség helyi szervezeteiben. Az előkészületek legfontosabb szakasza a helyi szervezetek évzáró gyűlései ez idén az eddiginél sokkal nagyobb érdeklődés mellett folynak és a szövetség tevékenységének jelentős fokozását eredményezik. Ennek igazolására elég, ha megemlítjük azt a tényt, hogy Szlovákiában a CSSZBSZ által rendezett előadásokon és más akciókon több mint egymillió ember vett részt. Különösen nagy az érdeklődés, a „Szovjet hétéves terv mérföldes lépés a kommunizmus felé" című előadás iránt, mely témakörről az első félévben mintegy 5000 előadást szerveztek. Nagy az érdeklődés a balti köztársaságokról tartott előadássorozatok iránt, mellyel a CSSZBSZ folytatja a Szovjetunió egyes területeinek közelebbi megismertetését hazánk lakosságával. Nagy látogatottságnak örvendenek az Emberi élet mélyére című előadások, amelyek Pavlov tanítása nyomán ismertetik e tárgykört és hozzájárulnak tudományos-materialista világnézet elsajátításához. A CSSZBSZ szlovákiai alapszervezeteiben eddig mintegy 5800 évzáró gyűlést tartottak, amelyen 330 ezer ember vett részt. Az év elejétől a szövetség taglétszáma 28 ezerrel gyarapodott. Szlovákiában a CSSZBSZ már több mint 628 ezer dolgozót tömörít egybe. A szlovákiai kongresszus és a barátság hónapja előkészítésének jelentős eseményei a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség által rendezett nyári békeünnepségek. Ezen akciók, melyek immár hagyományossá válnak népünk életében, óriási tömegek részvételével folynak a járási székhelyeken és a falvakon. Lefolyásuk népünk és a szovjet nép közötti mély barátság igazi manifesztációivá válnak. A CSSZBSZ járási és kerületi konferenciái ez idén a kongresszusra és a barátság hónapjára való közvetlen felkészülés időszakába esnek. Éppen ezért minden eddiginél nagyobb gonddal kell előkészíteni őket. A járási konferenciák szeptemberben lesznek, a kerületi konferenciákra pedig októberben kerül sor. A csehszlovák-szovjet barátság hónapjában a CSSZBSZ ez idén is, minL" minden évben, jelentős akciókat készít elő. Ezen akciók sorában élíB^' rendű helyet fog elfoglalni a szovjet irodalom népszerűsítése. (g-l-) KÖZÉRDEKŰ TUDNIVALÓK Az öregségi járadékosok átmeneti alkalmaztatásáról Öregségi járadékosok alkalmaztatásáról nemcsak abban a szakmában lehet szó, melyben állandó munkájukra szükség van, hanem az átmeneti kampánymunkák során is. A kampány fokozott feladatainak teljesítése a szokásosnál általában lényegesen több munkaerőt igényel. Régebben a munkanélküliség idején a kampánymunka sok ember számára a várva várt alkalom volt arra, hogy egy kis keresethez jusson. Akkor gond volt elhelyezni az embereket, hiszen munkaalkalom kevés, munkanélküli pedig sok volt. Egészen más a helyzet ma, amikor hazánkban ismeretlen fogalom a munkanélküliség. Ma a kampányfeladatok megoldásában nagymértékben számítanak a járadékosok segítségére. Az általánosan érvényes előírások szerint azonban a 65 évnél fiatalabb öregségi járadékosok (a nőknél és az I. kategóriába tartozó alkalmazottaknál 60 évnél fiatalabb) esetében, amennyiben járadékukat 1956. aug. 30-a után ismerték el, alkalmaztatásba lépésük esetén nyugdíjuk egyharmadára csökkenne, öregebb nyugdíjasok esetében pedig a járadék nem haladhatná meg a havi ezer koronát. Ezen előírások sok nyugdíjas esetében megakadályozták a kampányfeladatok teljesítésébe való bekapcsolódást. A kormány ezért úgy döntött, hogy az öregségi járadékot érintetlenül meghagyják azon nyugdíjasoknak, akik a kampánymunkák idején négy hónapot meg nem haladó alkalmazotti viszonyba lépnek fizikai munka végzésére a cukorgyárakban, a cukorfinomítókban, a cikória szárításánál, ( gyümölcs- és zöldségkonzerváló üzemekben, szeszgyárakban illetve keményítőgyárakban, vagy pedig a közlekedés szakaszán. A fent említett előny természetesen nem érinti ezen üzemekben állandó alkalmazotti viszonyban dolgozó járadékosokat. A nyugdíjasok közreműködésére azonban nemcsak a kampánymunkák idején, hanem más rövidtartamú munkák során is számítanak. Szó van itt különösen a mezőgazdasági és az erdészeti csúcsmunkákról. Az eddigi gyakorlat szerint ezen munkák végzésénél a nyugdíjat érintetlenül hagyták, amennyiben az egyes csúcsmunkákban való részvétel nem haladta meg a négy hetet. Ez az időtartam azonban sok esetben, főleg az erdősítési munkáknál elégtelen volt. Számítanak a nyugdíjasok segítségére egyéb rövidtartamú alkalmaztatásnál például a gyümölcs, zöldség, burgonya felvásárlásánál, fölmérésnél, kulturális intézmények különféle újraépítésénél és karbantartási munkáinál, az építészetben, megbetegedett, illetve szabadságon levő alkalmazott helyettesítésénél és más hasonló munkáknál. A kormány abból a célból, hogy a nyugdíjasok részvételét hasonló időtartamú munkákban lehetővé tegye, a Szociális Biztosítás Állami Hivatalának javaslatára határozatot hozott, mely szerint ez év július elsejétől az öregségi járadék érintetlen marad az esetben, ha a nyugdíjas 60 napot meg nem haladó időtartamú munkaviszonyba lép. Ezt egy naptári évben többször is meg lehet ismételni, azonban az egész ledolgozott idő — a vasárnapokat és ünnepnapokat is beleszámítva - nem haladhatja meg a 120 napot. Például: a nyugdíjas egy munkaadónál ledolgozott 60 napot, később ugyanabban az évben munkát vállal további két munkaadónál, s az egyik helyen 40, a másik helyen 20 napot dolgozik, nyugdíja nem csökken, mert a ledolgozott időszak nem haladja meg a 120 napot. A nyugdíjas ily módon egy naptári év során többször rövidtartamú munkaviszonyba léphet, például a szénaszárításnál, aratás során, az őszi vetés idején. Ez az előny természetesen más munkára is érvényes. Az öregségi járadékos a kampánymunkákba 4 hónapi időtartamra bekapcsolódhat, függetlenül attól, hogy a rövidtartamú munkák során akár az egész megszabott időszakot ledolgozta. Ez természetesen érvényes fordítva is. Előfordulhat, hogy rendkívüli körülmények megkívánják a rövidtartamú munkaviszony 60 napon túli meghosszabbítását, vagy pedig az egész ledolgozott időszak túllépi az évi 120 napot, esetleg a kampány négy hónapnál tovább tart. Ebben az esetben a megszabott időre érvényben marad a nyugdíjasra vonatkozó előny, vagyis erre az időre nem csökken nyugdíja és csupán az ezen túl ledolgozott időszakot ítélik meg az általános érvényes előírások szerint, ami annyit jelent, hogy a megszabott időszakon felül ledolgozott időre nyugdíját csökkentik. Ezt a körülményt azonban a nyugdíjassal idejében közölni kell, nehogy anyagi károsodás érje. Az alkalmaztatónak az öregségi járadékos rövid időtartamra szóló felvételét, az alkalmaztatási időszak előrelátható tartamának közlésével együtt jelenteni kell a JNB-n, a munkaügyi, egészségügyi és szociális biztosítási osztályra, esetleg a Szociális Biztosítás Állami illetve Szlovákiai Hivatalának. Az öregségi járadékos saját maga köteles az átmeneti alkalmaztatást jelenteni abban az esetben, ha 60 napnál tovább tart, esetleg egy naptári év során meghaladja a 120 napot. A kormány határozata által nyújtott kedvezmények jelentős lehetőségeket adnak az öregségi járadékosok alkalmaztatására olyan munkáknál, amelyekre másként nehéz lenne munkaerőt szerezni. Az intézkedések egyúttal további előnyöket biztosítanak a nyugdíjasok számára. (Rp-g-) il flJ szó REKORDTERMÉS Kora reggel van. A távolban villanylámpák fénye imbolyog, a homályból Ipolyság házai emelkednek ki. Előttünk azonban a hangyási út mentén már munkába sietnek az állami gazdaság dolgozói. A távolból egyhangú hümmögés hallatszik, a cséplőgépek bugása. Nem kell sokat keresgélnünk, megtaláljuk Fejes Sándor elvtársat, a gazdaság vezetőjét, ő jóval előttünk ért ide. Minden reggel személyesen végigjárja a munkaszakaszokat. Kérdésünkre, hogy mi újság, röviden csak ennyit mond: — Egy-két óra és az idei rekordtermés cséplését befejeztük. Ami a rekordtermést illeti, természetesen mindjárt kíváncsiak vagyunk, de Balog Jani bácsi, az öreg gazdász csak hunyorint egyet és ezt kérdi: — No, mennyi is volt a gazdaságban a beütemezett terv a repcéből? Zárecky elvtárs, a gazdaság tervezője, mint a jó diák, rávágja: — 13 métermázsa hektáronként. Balog bácsi egyre csak kötekedik: — És mennyi lesz? Erre megszólal Fejes Sándor elvtárs: — Csekély 28 mázsácska. Ez aztán igen. Kérjük, árulják el, hogyan értek el ilyen rekordtermést. Megmagyarázzák. — A gazdaság termelési tervében az Ipolysági részleg 16 hektárt kapott repcevetőmag termelésére. Amikor ezt tudtunkra adták, nem nagyon örültünk, mivel az őszi repcével eddig még mindig pórul jártunk. Másrészt tudatában voltunk annak, hogy az állami tervet nem kényszerből, hanem polgári kötelességből kell teljesíteni. Kiválasztottuk tehát a földterületet. Több évi kísérletezés után váAz oroszkai EFSZ befejezte az aratást Szerdán délután 5 órakor leálltak az aratógépek és a kombájnosok az oroszkai határban. Csudai József szövetkezeti elnökkel ebédszünetben beszélgettünk. — Nagy megkönnyebbülés számunkra — mondotta —, hogy az esőzések után sikerült a 150 hektár gabonánkat learatni. Mert ha tekintetbe vesszük, hogy a többi munkák elvégzése is sürgetett, bizony komoly feladat elé kerültünk. De most már teljes erővel a cséplés elvégzésére törekszünk, Ezúton igyekszem megköszönni a cukorgyár és a helyi gazdálkodás munkásainak, hogy segítségünkre siettek az aratási munkákban, Köszönetet mondunk továbbá á nőbizottság tagjainak is, hogy bekapcsolódtak az aratásba. A szövetkezet eddig 700 métermázsa gabonát csépelt el. Patyolat Sándor, Oroszka Tanulni, művelődni A királyhelmeci járás pólyáni szövetkezete a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulójának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulója alkalmából versenyre hívja ki a királyhelmeci járás valamennyi szövetkezetét. Vállalásaik a következők: Kötelezik magukat, hogy sörárpából terven felül 600 mázsát adnak be, minden szarvasmarha részére 25 mázsa silótakarmá.nyt biztosítanak, összesen 12 500 mázsa silót. A sertésállomány részére 10 hektárról besilózzák a kukoricát. Vállalják továbbá, hogy a sertéshús egész évi begyűjtését ez év december l-re, a marhahús egész évi begyűjtését szeptember 20-ra teljesítik. Terven felül beadnak 50 mázsa marhahúst s emellett biztosítják a tervezett állományt. A begyűjtést november 20-ig teljesitik, a közellátás részére terven felül az év végéig 25 000 liter tejet adnak be. A tojásbegyűjtést augusztus 15-ig teljesítik. A szakképzettség továbbfejlesztése érdekében 3 dolgozót iskolába küldenek. A szövetkezet tagsága a kultúrforradalom mielőbbi betetőzése érdekében egyetért azzal, hogy ez év szeptember 1-től a szövetkezetben fizetett kultúrfelelős legyen. Kanda Ferenc, a királyhelmeci járási pártbizottság dolgozója lasztásunk olyan parcellára esett, ahol a repce előtt tavaszi keverék volt vetve a kilences vetöforgó alapján. Amikor a parcellát középszántással felszántottuk, előzőleg 500 métermásza istállótrágyával gyarapítottuk a föld értékét hektáronként. A trágyát azonnal beszántottuk, hogy ne veszítsen semmit az értékéből. A szántás után 14—20 napig a frissen szántott föld üresen állt, majd hektáronként 6 métermázsa többféle műtrágyát szórtunk bele. A műtrágyák elszőrása után a parcellát parhonyóssá tettük, hogy a vetőmag jó földbe kerüljön. A vetést duplasorosan végeztük, utána lehengereltük, mihelyt kikelt a repce, traktorkapákkal megkapáltuk, a gyomot kiirtottuk. A második kapálás után a repce nagyon jól fejlődött, télen ellenállt az időjárás viszontagságainak. Tavasszal, mihelyt az idő engedte, kétszer 50—50 kg nitrogénműtrágyát kapott a föld, elvégeztük a tavaszi kapálást, majd a parcellát Dynocid-anyaggal szórtuk be, hogy a virágot a kártevők ellen megvédjük. A virágzás idejére a gazdaság vezetősége 100 család méhet helyezett el a repce közelében és ez nagyban elősegítette a repce beporzását. Részben ennek is köszönhetjük a nagy hektárhozamot. A repce egy részét kézzel, nagy részét pedig géppel arattuk le. Reggel 4-től 8-ig arattunk és csépeltünk, délután 4-től 8-ig folytattuk a munkát. Ilyenkor hűvösebb az idő és a mag nem pereg ki. Terv szerint 16 hektárról 208 métermázsa repcét kellett volna termelni, de e területről 445 és fél mázsa repcénk lett és így gazdaságunk 59 375 koronával kapott többet. A tervezett hektárhozam 13 métermázsa volt, lett hektáronkét 28,46 métermázsa. Ez aztán rekordtermés. Lendvay János, az Ipolysági Állami Gazdaság dolgozója. Az első búza az állam raktárába Július 29-én reggel 136 dolgos kezű ember és asszony gyülekezett az egyházasbásti szövetkezet irodája előtt. A szövetkezet elnöke és agronómusa beosztotta a munkát. Mindenki elfoglalta munkahelyét. Nagy zúgással megindult a cséplőgép is. Mede Bálint gépész örömmel állapította meg, hogy a szövetkezet cséplőgépe jól működik, csak úgy nyeli a kévéket. A zsákok egymás után teltek a szép tiszta búzával< Közben elkészült a szép búzakoszorú is, melyet Kovács Menyhértné kötött. Délután 4 órakor már megrakott autó feldíszítve várta a cséplőgéphez közelgő, búzakoszorút vivő fiatal lányokat. Az autó elindult az állami raktár felé, oldalán e felirattal: „Az első búza az állami raktárba". ÁDÁM GYULA, a JPB füleki dolgozója Az emberek megértik egymást — Tisztelt meghívottak! Nem akarom részletezni a mostani aratás nehézségeit, csak arra kérem magukat, ha megtehetik, jöjjenek aratni a szövetkezetbe. Ennyi volt a gyűlésen a beszéd. S a tett? A múlyadi magángazdák bebizonyították, hogy igazi parasztok, valóban ^ szivükhöz nőtt az áldott termőföld. S azt is, hogy tudnának közösen gazdálkodni! Ment mindenki. Soknak a családja otthon végezte az aratási munkálatokat, s ők ott vágták reggeltől estig a dőlt gabonát a szövetkezet tábláin. Megértették egymást! Ezt meg kell írnom, mert bizonyíték arra, hogy az emberek nem rosszak, csak meg kell nekik mutatni a célt, amiért érdemes dolgozni, harcolni. A múlyadiak most látták ezt, s munkájukért megérdemlik, hogy az ország olvasson, tudjon róluk, olyan emberekről, akik ma még külön úton járnak, de tudnak az egyenes, a kijelölt, a szebb jövő felé vezető úton is járni. Közülük már nem egy aláirta a belépési nyilatkozatot. őszig még többen is lesznek! Budai József, Múlyad. Hiányzott a jóakarat 1948 óta szebb az élet Nyír községben is. Az utolsó 10 év alatt hatalmas lendülettel épül a falu. Mozit és autóbuszt kapott a község. Jól működik a Csemadok és a CSISZ helyi szervezet. Gazdag könyvtárunk az immár igényes olvasóközönséget is kielégíti. A múlt év őszén megalakult az ÉFSZ. Új tehénistállók és sertéshizlaldák hirdetik, hogy a községben szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik. Ez év április 24-én villanyt kaptak a község dolgozói. Azóta rádió- és televíziós antennák bizonyítják a szövetkezeti tagok magas életszínvonalát. Villanyvasaló, mosógépek, porszívók és villanytűzhelyek teszik kényelmesebbé a családok életét. Sajnos azonban az örömök közé néh3 gondok is vegyülnek. A villany bevezetése után én is vásároltam egy villanyvasalót 155,— koronáért egy évi jótállással. A villanyvasaló nem működött, ezért bevittem a villanyfelszerelési tárgyakat javító zseiízi közüzembe. Teltek-múltak a napok, a vasalót azonban csak nem javították meg. Érdeklődésemre mindig azt mondták, hogy hiányzik hozzá egy alkatrész, amit nem tudnak beszerezni. Miután a vasalót nem azért vettem, hogy a javítóműhelyben pihenjen, megunva a sok utánjárást, hazahoztam. Gondoltam, megjavítom magam — ha tudom. Neki is láttam. Rövid vizsgálat után rájöttem, hogy egészen csekély hiba van rajta. Áz egyik kapcsolót kellett 2 mm-rel megrövidíteni s a vasaló azóta is kitűnőgn működik. Nem hiányzott belőle semmiféle alkatrész, csak az illetékeseknél hiányzott a jóakarat. Az oldalamat azóta Is fúrja a kérdés, vajon miért nem akarták a vasalómat rendbehozni. Gaál Győző, Nyír ÍĹJJ SZÖ 5 * augusztus 4.