Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-03 / 213. szám, hétfő

KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK JELENTÉSE BÉCSBŐL: Győzelmes tüntetés a Ringen Száztizenegy ország fiataljai vonultak fel a bécsi Ringen A lakosság tízezrei üdvözölték a békét és barátságot követelő ifjúságot Paul Robeson énekelt a Heldenplatzon 1 A nyugati nagyhatalmak álláspontja a genfi értekezlet kerékkötője A hosszú évszázadok során Bécs sok mindent átélt, öreg talai számos nagy eseményt láttak már, de ami szombat délután történt a Ringen, arra nincsen példa a nagymúltú város történetében. Száztizenegy ország több mint 18 ezer fiatalja tüntetett a békéért és barátságért. Mint győzelmes folyamáradat két irányból, a híres körúton zászlók, transzparensek alatt táncolva, dalolva vonult fel a fesztivál ifjúsága. Az osztrák főváros lakosságának tízezrei szeqélyezté'x a felvonulók útvonalát. Virágcsokrok repültek a fiatalok közé és együtt harsogta az egész utca a jelszavakat: — Szabadságot Afrika elnyomott népeinek!, Egységes Németországot!, Tartsák meg a csúcsértekezletet! stb. Á japán fiatalok hatalmas fényképeket vittek a hirosimai atombombázás pusztításáról. Követelésüket mindenki szívből kiáltotta: — Soha többé Hirosimát! A gyalogjárókról lépten-nyomon a sorok közé futott valaki, hogy kezet rázzon egy venezuelai, ausztráliai vagy bolgár fiatallal, hogy megölelje távoli világrészek ifjú békeharcosainak küldötteit. A fesztivál ellenségeinek jelszava: — Fesztivál ohne uns! (A fesztivál nélkülünk) csúfosan megbukott. Bécs lakossága cáfolta meg ezt. Aki látta a szombati tüntetést, aki a napokban a bécsi utcákon járt és nem vak, láthatta, hogy Bécs népe a fesztivállal él. A tüntetőkkel felvonult a bécsi vasutasok és villamoskalauzok zenekara is. Az utcákon ott lelkesedett az osztrák főváros sok ezer egyszerű lakosa, sok-sok békeharcos. Nyolc óra harminckor a Heldenplatzra érkeztek a felvonulók. A hatalmas teret teljesen megtöltötte az ifjúság és a bécsi lakosság. Mennyi lelkesedés, mennyi erő rejlik az ifjúságban, milyen nagvszerű dolog a fiatalság összefogása, szolidaritása. Ezt hirdették a különféle országok szónokai, erről beszélt Kacuko Karashimi hirosimai japán leány és az öt világrész egy-egy küldötte, akik egy-egy fehér galambot felröppentve tettek hitet a béke és barátság mellett. A kultúrműsorban kínai, szudáni táncszám szerepelt, Klinsky nyugatnémet előadóművész Brecht-szavalata, brazil dal hangzott el, majd óriási tapsorkán közepette Paul Robeson lépett a mikrofonhoz. A hatalmas Picasso festmény alatt, melyet a nagy művész a fesztivál tiszteletére rajzolt, Robeson angolul, oroszul, németül és kínaiul énekelt. Az osztrák pionírok virágcsokrai repültek a színpadra, egy emberként harsogott az egész tér. A tüntetés befejezéseként a néger művész, aki eljött a bécsi fesztiválra, hogy énekeljen a fiataloknak, a színpad valamennyi szereplőjével és a 20 — 25 ezer résztvevővel együtt énekelte a világ ifjúságának himnuszát: Egy a jelszónk, a béke, Harcba boldog jövőért megyünk... SZŰCS BÉLA Nixon beszédet mondott a moszkvai televízióban Moszkva (TASZSZ) - Richard Nixon, az USA alelnöke a szombati moszkvai televíziós és rádióbeszédében kijelentette, hogy szovjetunióbeli?* látogatása során lehetősége volt nyíltan tárgyalni Nyikita Hruscsovval és további szovjet vezető államférfiakkal a kérdések egész soráról, felkeresni Leningrádot, Szibériát, az Urált és elbeszélgetni a legkülönbözőbb foglalkozású egyénekkel. — Nagy hatást gyakorolt rám a gyárak és üzemek korszerű felszerelése — jelentette ki az USA alelnöke —, a leningrádi és novoszibirszki nagyszerű balett, valamint a haladásra irányuló erőfeszítés, amely mindenütt látható volt. A legnagyobb hatást azonban a szovjet nép, munkássága és az előhaladásra irányuló törekvése váltotta ki. Az USA alelnöke hangsúlyozta, hogy a szovjet és amerikai nép egységes béketörekvésében. Kijelentette, hogy az USA semmi mást nem kíván, mint igazságos békét, amely a kölcsönös tiszteletbentartáson alapul, és hogy az Amerikai Egyesült Államoktól csupán az agresszív államoknak kell félniük. Nixon arról biztosított, hogy az amerikai katonai támaszpontokat idegen területeken nem támadásra, hanem Amerika és szövetségeseinek védelmére létesítették. Az atomfegyverkísérletek beszüntetéséről tárgyaló genfi értekezlettel kapcsolatban az amerikai alelnök kijelentette, hiszi, hogy ezek a tárgyalások egyezménnyel végződnek. „Nyíltan be kell ismernem — folytatta Richard Nixon —, hogy országaink között komoly ellentétek állanak fenn, amelyeket nem könnyű megoldani. Azonban ha az államok barátságban akarnak élni, háború nélkül is meg tudják oldani ezeket az ellentéteket." — Javasolni szeretnék egyes távlati lépéseket — jelentette ki Nixon —, amelyek hozzájárulnának a békéhez és megteremtenék a jobb, kölcsönös megértés feltételeit. „Az USA alelnöke azt javasolta, bővítsék ki az angol nyelv tanulását a Szovjetunióban és az orosz nyelv elsajátítását az USÁ-ban, bővítsék ki a kulturális cserét, az amerikai és a szovjet polgárok kölcsönös látogatásait. Javasolta a két ország közötti tájékoztatások kicserélésének bővítését. Richard Nixon kiemelte Anasztasz Mikojan és Frol Kozlov amerikai útjának és saját szovjetunióbeli útjának pozitív jelentőségét. Kijelentette, hogy az ilyen kapcsolatok kibővítésének minden lehetőségét ki kell használni. Az USA alelnöke mély háláját és köszönetét fejezte ki a forró barátságért és a szíves vendégszeretetért, amelyben őt és kíséretét a Szovjetunióban mindenütt részesítették. A LAOSZI HELYZET Hanoi (CTK) A Nhan-Dan augusztus 1-i számának vezércikkében azzal a követeléssel áll elő, hogy a laoszi kormány azonnal szüntesse be az ellenséges akciókat a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, bocsássa szabadon a börtönben sínylődő laoszi hazafiakat és szüntesse be a polgárháborút Laoszban. A kormány teljesíti az amerikai imperialistáknak a laoszi polgárháborúra irányuló terveit és ezért fokozta a Neo Lao Haksat párt tagjainak és a többi laoszi hazafinak üldözését. Fokozta provokációit is a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Börtönre vetette Soufanouvong herceget és a Neo Lao Haksat párt többi vezetőjét. Az amerikai imperializmus laoszi kiszolgálóinak ezen akció — hangsúlyozza a lap — rendkívül veszedelmes helyzetet teremtettek, amely komolyan veszélyezteti a délkeletázsiai békét és a Vietnami Demokratikus Köztársaság biztonságát. A jelenlegi laoszi rendkívül veszedelmes helyzet megköveteli — fejezi be cikkét a lap —, hogy a genfi egyezmények teljesítéséért felelős országok, főképp Nagy-Britannia, azonnali intézkedéseket foganatosítsanak a laoszi nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottság tevékenységének felújítására. Peking (ČTK) — Az Oj Kína hanoi tudósítója a Khao Lao Haksat Xieng Khoang laoszi lapra hivatkozva jelenti, hogy július 26-án a Xieng Khoang-i gyűlésen felszólalt Khamtai, a Pathet Lao-i volt harci egységek egyik vezetője. Beszédében rámutatott arra, hogy a közelmúltban megkötött francia-laoszi egyezménnyel, amely az amerikai katonai személyzet érkezéséről szól, meg akarják szilárdítani az USA ellenőrzését a laoszi hadsereg felett, ki akarják terjeszteni a polgárháborút, és Laoszt a szomszédos államok elleni provokációk felvonuló terévé akarják változtatni. Egyúttal hangsúlyozta, hogy az USA közvet'enül a francia-laoszi egyezmény aláírása után magasrangú katonatisztek nagyobb csoportját küldte Laoszba, és nyomást gyakorolt Phoni Sananikon kormányára, abban az irányban, hogy szilárdítsa meg kapcsolatait Dél-Vietnammal és Thaifölddel, a SEATO tagjával. Khamtai azt követelte az USÁ-tól és a laoszi kormánytól, hogy teljesítsék a genfi egyezményeket, és azokat a megállapodásokat, amelyeket annak idején a laoszi királyi kormány és Pathet Lao volt harci egységei kötöttek, hogy azonnal szüntessék be a Phoni Sananikon-kormány által szított polgárháborút, hogy Laoszból távozzék el az amerikai katonai kiképző-csoport, hogy szüntessék be a megtorló intézkedéseket a Nao Lao Haksat párt tagjai és valamennyi laoszi hazafi ellen, és hogy a börtönben sínylődő hazafiakat azonnal bocsássák szabadon. Khamtai felszólította a Szovjetunió és Nagy-Britannia kormányát, amelyek képviselői a genfi értekezlet elnöki tisztségét töltötték be, valamint a laoszi nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottság tagállamainak kormányait, azonnal foganatosítsanak lépéseket a nemzetközi bizottság tevékenységének felújítására, miáltal gátat vetnének a polgárháború továbbterjedésének az országban. A keralai helyzet Delhi (ČTK) Az IPA hírügynökség trivandrumi tudósítójának jelentése szerint Kerala területén a központi kormánynak a beavatkozásra vonatkozó döntése után több támadás érte India Kommunista Pártjának tagjait és a keralai kormány híveit. Sok helyen, mint például Csanganacherryben, Niranemben és másutt összetörték India Kommunista Pártja titkárságának berendezését. India Kommunista Pártjának tagjai határozottan visszautasítják ezeket a provokációkat. A. K. Gopalan, India Kommunista Pártjának képviselője augusztus elsején Delhiben kijelentette: „India Kommunista Pártja méltán büszke arra, hogy sikerült meggátolnia, miszerint híveit az ellenzéki erők provokálhassák. Meg vagyunk győződve arról, hogy erre továbbra is képesek leszünk, természetesen azzal a feltétellel, hogy ha a kongresszus vezetősége és a központi kormány segítségére lesz a népnek a keralai rend és nyugalom fenntartásában." A keralai kormány július 30-án legutóbbi akciói egyikeként az indiai köztársasági elnökhöz terjesztette a földreformról szóló törvényt, amely visszatükrözi a keralai parasztság régi követeléseit. Fizetésrendezés Romániában Bukarest (ČTK) Augusztus 1-vel érvénybe lépett a Román Munkáspárt Központi Bizottságának az alkalmazottak valamennyi kategóriája munkabére és fizetése emeléséről, valamint a jövedelmi adó csökkentéséről szóló határozata. A plenáris ülés irányelveinek alapján a Román Munkáspárt Központi Bizottsága és a Román Népköztársaság Minisztertanácsa határozatot hagytak jóvá, amelyben részletesen kidolgozták a munkások bérének emelését az ipari ágazatok gazdasági jelentősége szerint. Az iparban a munkások alapbére átlagosan 10 százalékkal emelkedik. Az egyes ágazatok szerint a munkabérek emelkedése 4,5 — 21 százalékot tesz ki. Az alapbér emelésén kívül a nehéz vagy az egészségére káros feltételek között dolgozó munkásoknak 25—200 leu összegű pótlékot fizetnek. Á Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének elnöksége 1959. július 3Ó-án dekrétumot adott ki a jövedelmi adó csökkentéséről. A Román Munkáspárt Központi Bizottsága legutóbbi plenáris ülésén elfogadott irányelvek alapján a havi ötszáz leu összeget meg nem haladó munkabérek és fizetések adómentesek, az 500 —1500-ig terjedő munkabérek és fizetések adóját 5,7%-kaI csökkentik. Az 1500 leüt túlhaladó munkabér vagy fizetés adója változatlan marad. Kongresszust tart Indonézia Kommunista Pártja Dzsakarta (ČTK) A Harian Rakjat napilap közlése szerint Dzsakartában augusztus 22 —31-ig tartják Indonézia Kommunista Pártjának IV. kongresszusát. Genf (ČTK) - A külügyminiszterek genfi értekezlete 9. hetének végén a megfigyelők és az újságírók egyre gyakrabban vetik fel a kérdést, milyen eredményekkel jár majd a hosszas és bonyolult tanácskozás. Ez a kérdés annál időszerűbb, mert az értekezlet „napjai meg vannak számlálva", ugyanis feltételezik, hogy a tárgyalások szerdán, augusztus 5én véget érnek. Ch. Herter, az USA államtitkára kijelentette, hogy augusztus 6-án Washingtonba kell utaznia, hogy előkészítse az amerikai államok augusztus 12-én kezdődő értekezletét. A többi nyugati miniszter is kijelentette, hogy augusztus 6-án elhagyja Genfet. Ezzel a szovjet küldöttséget kész tény elé akarták állítani, ugyanúgy, mint amikor június 19-én háromhetes szünetet javasoltak. Ez természetesen nem válhat a tárgyalások előnyére. Az értekezlet napirendjén szereplő kérdések rendkívül jelentősek a németországi és európai helyzet további fejlődésére, s ezért törekedni kell pozitív megoldásukra. A. Gromiko szovjet külügyminiszter az USA, Nagy-Britannia és Franciaország képviselőinek egyoldalú határozatára való tekintettel azt javasolta, a hátralevő napokban minden erőfeszítést fejtsenek ki, hogy pozitív eredményre jussanak. Ezért a genfi értekezlet résztvevőinek munkája e héten rendkívül intenzív volt. Bár hivatalos ülést nem tartottak, a négy nagyhatalom külügyminiszterei több összejövetelen vettek részt. Megbeszéléseik tárgyát azok az okiratok képezték, amelyeket a két tárgyaló fél dolgozott ki a berlini kérdésről. A nyugati sajtó híreiből arra lehet következtetni, hogy a nyugati okmány alapjában véve ugyanazokhoz a nem reális pozíciókhoz ragaszkodik, amelyeket a június 16-i nyugati javaslat tarta'mazott. Több pontja van. Az első a nyugat-berlini nyugati hatalmak megszálló haderejének számára vonatkozik, amelyet az eddigi 11000 főben akarnak megtartani. A további pontok arra a kötelezettségre vonatkoznak, hogy Berlinben ne helyezzenek el rakéta- és atomfegyvereket, valamint a Nyugat-Berlint a külvilággal összekötő utak karbantartásáról, a felforgató tevékenységről, és ezen pontok úgynevezett „ideiglenes érvényességéről." A nyugati propaganda kezdetben rövid időn át a nyugati nagyhatalmak „nagy engedékenységének" színében akarta feltüntetni az okmányban javasolt ötéves érvényességet. A dolgot úgy igyekeztek beállítani, mintha ezzel engedékenységet tanúsítottak volna a szovjet állásponttal szemben. A Szovjetunió másfél évre javasolt ideiglenes statútumot. A Daily Telegraph közlése szerint a nyugati javaslat megszabja, hogy az első-negyedik pontokban foglalt intézkedéseket - amennyiben addig nem egyesül Németország - az ötéves határidő elteltével a jelenlegi összetételű külügyminiszteri értekezleten bármikor ismét megtárgyalhatják. Ezen manőver célja teljesen világos. A nyugati hatalmak e mesterkedés segítségével akarják elérni azt, hogy a genfi értekezleten olyan megállapodás jöjjön létre, amely jogi alapot szolgáltatna arra, hogy örökre letelepedjenek Nyugat-Berlinben, fenntartsák ott megszálló haderőiket és Nyugat-Berlinben a szocialista tábor elleni provokáció tűzfészkét ápolják. A szovjet dokumentum azt javasolja, hogy másfél évi időtartamra ideiglenes megállapodást kössenek Nyugat-Berlin statútumáról. Ezzel a június 19-i szovjet javaslathoz hasonlóan eleget tesz a nyugati hatalmak azon óhajának, hogy a megszálló rendszert ne szüntessék meg azonnal. A szovjet okmány szerint a nyugati hatalmaknak kötelezniük kell magukat arra, hogy Nyugat-Berlinben nem fognak elhelyezni atomés rakétafegyvereket és nem engedik meg, hogy Nyugat-Berlin területét olyan tevékenységre használják fel, amit más államok belügyeibe való beavatkozásnak lehet tekinteni, mint amilyen a felforgató tevékenység, az ellenséges propaganda stb. Az ideiglenes egyezmény érvényességének idején a Nyugat-Berlinbe vezető utak rendszerét a jelenlegi állapotában hagynák meg. A szovjet okmány utal az NDK és NSZK képviselői közötti tanácskozások szükségességére össznémet bizottság megteremtésével vagy más formában. Az értekezlet köreiben rámutatnak arra, hogy a nyugati küldöttségeknek a megtárgyalt problémákkal kapcsolatos álláspontja rendkívül közeláll a bonni kormánykörök álláspontjához. Bátran lehet állítani, hogy a genfi értekezlet második részében az USA, Franciaország és Nagy-Britannia képviselői egyre inkább kerültek a bonni kormány és Adenauer kancellár békebontó álláspontjának befolyása alá, mint az értekezlet első részében. Herter, Murville és Lloyd miniszterek tevékenysége a bonni emlékirat szellemében nyilvánult meg, amely emlékiratot az NSZK képviselői a tanácskozások felújítása utáni első héten nyújtották csak át a párizsi, londoni és washingtoni kormánynak. Az emlékirat és a legutolsó nyugati okmány hasonlósága nagyon is szembeötlő. Ezért bátran fel lehet tenni azt a kérdést, hogy a nyugati nagyhatalmak genfi képviselői nem inkább arra törekszenek-e, hogy kielégítsék Adenauer kancellár követeléseit, mintsem hogy hozzájáruljanak a genfi értekezlet kedvező befejezéséhez és elfogadható egyezmény megkötéséhez a berlini kérdésben? A. Gromiko Ch. Herterrel tárgyalt Genf (ČTK) — Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere augusztus 1-én a szovjet küldöttség genfi szállásán hosszabb megbeszélést folytatott Christian Herterrel, az USA államtitkárával. Ezen az ülésen kölcsönösen megvizsgálták álláspontjukat és az arra irányuló lehetőségeket, hogy megállapodás jöhessen létre azokban a kérdésekben, amelyekre nézve még nem történt megegyezés. A szovjet küldöttség képviseletében a megbeszélésen részt vett még V. A. Zorin és A. A. Szoldatov, amerikai részről jelen volt még L. Merchant és F. Reynhardt. Á. Á. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere szombaton este fogadta dr. Lothar Bolzot, az NDK külügyminiszterét, hogy tájékoztassa őt Ch. Herterrel, az USA államtitkárával folytatott tanácskozásáról. A nyugati országok külügyminiszterei Ch. Herter szálláshelyén jöttek össze, aki tájékoztatta őket az A. A. Gromikóva! folytatott tárgyalásról. A nyugati hatalmaknak a genfi értekezleten részt vevő külügyminiszterei és von Brentano nyugatnémet külügyminiszter hétfőn délelőtt összeülnek, és előkészítik Selwyn Lloyd angol külügyminiszter találkozását A. A. Gromikóval. Ezen az ebéden — Gromiko szálláshelyére hívta meg Lloydot — a nyugati hírforrások szerint elsősorban azokról a kérdésekről fognak tovább tárgyalni, amelyek a külügyminiszterek értekezletének napirendjén vannak. W. Brandt nyugat-berlini polgármester „megelégedetten" távozott Genfből Genf (ČTK) — Willy Brandt nyugatberlini polgármester szombaton délután repülőgépen elutazott Genfből, ahol a nyugati nagyhatalmaknak az értekezleten részt vevő képviselőivel tárgyalt. Pénteken este Herterrel, az USA államtitkárával találkozott. Szombaton délelőtt Lloyd angol külügyminiszterrel és Couve de Murville francia miniszterrel folytatott „rendkívül baráti eszmecserét", amint arról a nyugatnémet küldöttség közleménye számol be. Brandt e megbeszélések során kérte, hogy a nyugati hatalmak az értekezlet döntő fázisában se térjenek el a Szovjetunió javaslataival szemben elfoglalt Huszonhét kiváló francia tudós nyilatkozattal fordult a francia köztársaság kormányához s Franciaország közvéleményéhez, amelyben tiltakozik a francia atombombagyártás ellen. (ČTK) „szilárd álláspontjuktól" Nyugat-Berlin Ideiglenes statútumának kérdésében és n§ tegyenek „engedményeket". A Neue Zürcher Zeitung svájci lap jelentése szerint Brandt Genfből „megelégedetten" távozott. Moszkvában az írók Hazában augusztus 1-én megnyitották Jiŕí Trnka államdíjas érdemes művész kiállítását. A megnyitó ünnepélyen kiváló szovjet filmművészek, képzőművészek, írók és színházi dolgozók vettek részt. (ČTK) Spanyolországban a vasúti személyszállítás 40 százalékos drágulása után jelentős mértékben emelik a menetdíj árát az autóközlekedésben. Rövidesen 20—40 százalékkal drágul a dohány is. (ČTK) Líbiában tovább folyik a tiltakozások kampánya a franciák előkészületben lévő szaharai atomrobbantásai ellen. (ČTK) ÜJ SZÖ 3 * 1959- augusztus 1.;