Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)
1959-08-29 / 239. szám, szombat
\ világ közvéleményének fi** gyeimét egyre foglalkoztatja az a hír, hogy N. Sz. Hruscsov ellátogat az Egyesült Államokba, Eisenhower elnök pedig a Szovjetunióba, A világ politikai életének elsőrangú eseménye lett ez a hír. A Szovjetunió képviselőjének, Nyikita Szergejevics Hruscsovnak, a béke ügyét szolgáló találkozók kezdeményezőjének neve ismét bejárta a világot. Emberek százmilliói mondják ki a legmélyebb tisztelettel, reménykedve, hogy sikerül megőrizni, megerősíteni és elmélyíteni a világ békéjét. Nekünk itt Csehszlovákiában különösen kedves és meghitt Hruscsov elvtárs neve. Eddig kevesen tudnak arról, hogy Hruscsov elvtárs neve — mint Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára — elválaszthatatlanul összeforrt népünknek nemzeti és állami függetlenségéért vívott harcával. Már 1938 augusztusában, amikor a hitleristák a nemzetközi reakció támogatásával fokozták fenyegető, támadó előkészületeiket népünk ellen, Hruscsov elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának megbízásából irányította a szovjet hadsereg előkészületeit, hogy fegyveres segítséget nyújtsanak népünknek. A szovjet hadosztályok összpontosítását irányította Szovjet-Ukrajna nyugati részében, ahonnan legközelebb volt az út Csehszlovákiába. 1938 szeptemberének elején a szovjet-lengyel és a szovjet-román határok mentén 30 gyalogos hadosztály állomásozott harcra készen, Nyugat-Ukrajna tábori repülőterein 700 gyors vadász- és bombázó repülőgép állt készenlétben, hogy parancsra felszálljon és segítsen megvédeni hazánkat. Csak egy valamire vártak: az akkori csehszlovák kormány kérésére, hogy a Szovjetunió nyújtson országunknak katonai segítséget. B ár a csehszlovák burzsoázia München idején gyalázatos árulást követett el, felmondta a csehszlovák-szovjet szövetségi szerződést és később segítő kezet nyújtott egész Csehszlovákia megszállásához, ä Szovjetunió továbbra is támogatta népünket. Ukrajna Kommunista Pártjának Központi Bizottsága határozatot hozott, amelynek értelmében Ukrajna délnyugati részén — az akkori lengyel és magyar határ közelében — különleges központokat létesítettek, amelyek sok cseh és szlovák hazafinak tették lehetővé, hogy megmeneküljön a fasiszták üldözése elöl. Ugyanott szervezték meg a nemzeti ellenállási harcunknak nyújtandó segítségét. Ez a munka nemcsak közvetlenül 1939. március 15-e után folyt, hanem azután is, mindaddig, míg a hitlerista Németország orvul megtámadta a Szovjetuniót. űséges harcostárs A Nagy Honvédő Háború alatt Hruscsov elvtárs tábornoki rangban a Szovjetunió Legfelső Védelmi Tanácsának tagja volt és közvetlen, állandó kapcsolatot tartott fenn hazafiainkkal, akik fegyverrel a kezükben harcoltak a szovjet hadsereg oldalán. A voronyezsi front haditanácsának első tagjaként Hruscsov elvtárs gondoskodott e csehszlovák kötelékek anyagi szükségleteinek biztosításáról és nagy figyelemmel, elismeréssel kísérte harci sikereiket. "fZ" evéssel a szokolovi csata után Ny. •*V$z. Hruscsov a voronyezsi front főhadiszállására meghívta Ludvik Svoboda ezredesi, a csehszlovák egység parancsnokát. Tájékozódott a csehszlovák katonák erkölcsi és politikai felkészültségéről, katonai kiképzéséről és anyagi ellátottságáról. „A legkisebb részletek is érdekelték, különösén Jarosról kérdezősködött, — emlékezik vissza Svoboda tábornok elvtárs első találkozására Ny. Sz. Hruscsovval. — Kérdéséiből már az első pillanatban nyilvánvaló volt, hogy olyan vezetővel állok szemben, akit őszinte, szívélyes viszony fűz az emberekhez. hogy szívesen beszél nyíltan, közvetlenül az emberekkel. Molodci, Molodci! Dralisz haroso! (Hejre legények! Jól verekedtek!) — jegyezte meg elismerőn Hruscsov elvtárs zászlóaljunkkal kapcsolatban. Pontosan tájékoztatták, hogyan álltunk helyt az első ütközetben, amelyben a fronton részt vettünk, világos képet alkotott magának magatartásunkról. Elismerőn megjegyezte, hogy a partizánok soraiban sok cseh és szlovák harcol, keményen ellátják az ellenség baját. 1943 áprilisának végén Hruscsov elvtárs, mint az SZKP Központi Bizottsága politikai irodájának tagja Vatutyin tábornokkal együtt személyesen felkereste a csehszlovák katonák táborát, hogy a helyszínen győződjék meg katonai kiképzésükről és ellenőrizze az anyagi utánpótlást. A Szovjetunióban alakult csehszlovák katonai egység naplójában azt olvastuk; hogy Hruscsov elvtárs látogatása élénk visszhangra talált a katonák körében, valóságos ünnepnap volt számukra. Hruscsov elvtárs sok katonával elbeszélgetett, érdeklődött a megszállt hazában élő rokonaik iránt s ežek a beszélgetések mindnyájukra mély benyomást tettek. l^ésőbb a CSKP külföldi vezetősége ••^és Svoboda tábornok elvtárs megvitatták a szovjet katonai szervekkel a csehszlovák dandár szervezeti kérdéseit, feltételezve, hogy a csehszlovák egységet tankosztagokkal egészítik ki. Hruscsov elvtárs akkoriban — amint azt katonáink naplója megjegyzi — a szovjet kormány képviseletében tárgyalva nemcsak jóváhagyta azt a kérésüket, hogy osszanak be az egység mellé 15 tankot,* hanem saját maga azt javasolta, hogy ezt a számot a kétszeresére emeljék. A csehszlovák dandár így lett egy nagyobb katonai alakulat — a csehszlovák hadtest magja. 1943. végén, amikor Moszkvában a csehszlovák-szovjet szövetségi szerződésről tárgyaltak, Klement Gottwald Hruscsov elvtárssal beszélte meg, hogy milyen katonai segítséget nyújtson a Szovjetunió hazai ellenállási harcunknak. 1944 májusában Klement Gottwald Ny. Sz. Hruscsovhoz Kijevbe utazott, és megállapodtak abban, hogy a partizánmozgalom ukrajnai vezérkara (USPD) segítséget nyújt a Csehszlovákia területén megindítandó partizánharcok megszervezésében. Hruscsov elvtárs Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának. valamint az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának nevében lehetővé tette, hogy különleges kiképzőtáborokban csehszlovák hazafiakat készítsenek elő a partizánmozgalom megszervezésére. Gondoskodott tapasztalt szovjet kiképzőkről, fegyverraktárakat, repülőtereket, néhány tucatnyi különleges repülőgépet bocsátott rendelkezésükre. Az USPD képviselői Sztrokacs és Andrejev tábornokok rendszeresen tájékoztatták Hruscsov elvtársat a csehszlovákok kiképzéséről és a csehszlovákiai partizánmozgalomnak juttatott szovjet támogatásról. 1944. júliusában ejtőernyővel megkezdték a szovjet és csehszlovák partizánszervezők eljuttatását Szlovákia, s később a cseh országrészek területére. 1944 augusztusának végén a szlovák nép megkezdte hősi harcát, nemzeti felkelését a megszállók ellen. Ukrajna Kommunista Pártjának Központi Bizottsága utasítást adott, hogy fokozzak a csehszlovákiai népnek nyújtott támogatást; gondoskodott arról, hogy fegyvereket és hadianyagot szállítsanak a szlovák hazafiaknak, s tapasztalt partizánparancsnokokat küldött hozzájuk. Hruscsov elvtárs figyelemmel kísérte a csehszlovák és szovjet partizánok tevékenységét és rendszeres szikratávíró összeköttetést tartott fenn velük. A szlovák partizánok nagyra értékelték azt a segítséget, amelyet a Szovjetuniótól kaptak. Már akkor sokan tudták, hogy ezt a segítséget Hruscsov elvtárs személyesen közvetíti. Ezért egyik egységüket, amely Breznó környékén harcolt, „Ny. Sz. Hruscsov partizánbrigádnak" nevezték el. A Szovjetunió nemzetei iránt érzett hálájukat és köszönetüket juttatták kifejezésre abban a levélben, amelyet kevéssel felszabadulásuk után Liptovský Mikuláš lakosai küldtek Hruscsov elvtársnak. Megindultan olvassuk ezeket a sorokat, polgártársaink köszönő szavait felszabadítóikhoz: „A Liptovský Mikulási Járási Nemzeti Bizottság ezekkel a mélyen átérzett sorokkal kívánja kifejezni forró háláját mindazért, amit munkáddal, s partizánjaid hősi harcukkal tettek a leigázott szlovák nép felszabadításáért... Liptó már szabadon és felszabadultan fellélegzett, megszabadult a véres bestiától, s ezért tiszta szívből fejezzük ki forró hálánkat nektek a Volga mentén, az Uraiban, a határtalan ukrajnai sztyeppén azért a vérért, amelyet értünk áldoztatok, testvérek, amelyekkel öntöztétek a mi tátrai hegyeinket, azokért a szabadságeszmékért, amelyeket elhoztatok ide és népünk szívébe ültettetek, H ruscsov elvtárs minden alkalommal kifejezésre juttatja a népünk iránt érzett rokonszenvét és barátságát, amely csak még jobban megerősödött az együttes harcban. Ismeretes, milyen őszintén segítette tanácsokkal és más módon munkásosztályunkat, parasztjainkat, értelmiségünket, amikor a CSKP X. kongresszusa alkalmából nálunk járt, majd később, 1957. júliusában, a szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása alkalmával. Sohasem feledjük érdemeit, amelyeket a hazánk felszabadításáért folytatott harcban szerzett. Nem feledjük barátságát, forró szavait, amelyeket 1957. július 16-án Prágából visszatérve mondott a szovjet nép nagy manifesztációján a luzsnyiki V. I. Lenin Stadion sportpalotájában. „A Szovjetunió és Csehszlovákia nemze* teinek barátsága szilárd és megbonthatatlan. Fejlesszük hát tovább ezt a barátságot, szilárdítsuk valamennyi szocialista ország baráti kapcsolatait. Ha a szocialista tábor országai egységesek lesznek, úgy nem kell félnünk semmiféle vihartól, semmiféle zivatartól. Egységünkben rejlik az erő. És ez az erő mérhetetlen!" CESTMÍR ÁMORT ŰJ SZÖ 3 * 1059. augusztus 29.