Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-02 / 212. szám, vasárnap

szQ pobtAiAbö NEM VILÁGOT RENGETŐ Egy műszak alatt 160 mázsa GABONÁT KICSÉPELNEK Nálunk Szetén az idei aratási és cséplési munka igazán kenyéresatának nevezhető, hisz a szövetkezeteseknek nemcsak a sáros munkával, hanem az időjárással is küzdeniük kell, hogy eredményesen betakaríthassák a termést. A nyárelei esőzések és szélviharok mintegy 30—35 hektrányi területen megdöntötték a gabonát. De olyan alaposan, hogy a Galagonyásdűlőben majdcsak az iszap alól kellett t kézikasza hegyével kikaparni a búzát. Később pedig beköszöntött a zivataros időjárás. A múlt héten nem egy olyan nap volt, hogy aggódó tekintettel vizsgálták a felhős eget, de aztán ahogy csak tehették, midjárt Indultak aratni. Természetesen kaszával. A gépek ilyenkor leálltak, mert a felázott talajon mozdulni sem bírtak, de a falu népe kaszával aratott. Még a vasárnapokra sem ügyeltek. Amikor e sorokat írtam már a harmadik vasárnap aratott a falu népe. 45 kasza vágja az árpát a Mank-hegyen. Jó munkát végeznek ott, azonnal kévekbe kötik, félkeresztekbe rakják és g»reblyézik az árpatáblán a termést. Közben azonban nem szünetel ; más munkaszakaszon sem a szöevtkezet munkája. A kertészetből nap nap után indítják útnak az uborka, paradicsom szállítmányokat. A dohányt is törik. Rendben folyik a tarlóhántás. Vetik a keveréktakarmányokat. Mindezeket a munkákat csak úgy tudta azonban eredményesen megszervezni a szövetkezet vezetősége, hogy a helyi agitációs központ hathatós segítségével munkára mozgósította " a falu népét, a legidősebbektől kezdve a legflatalabbakig. Dolgozik nálunk mindenki. A tanítónő éppúgy, mint a postásnő, aki a levelek kébesitése után azonnal munkába áll. Csépeljünk két műszakban A miksi szövetkezeti tagok versenyfelhívása A losonci járás déli részén befejezték az aratást. Egyes szövetkezetek tényleg dicséretes munkát végeztek, fgy pl. a pilisi szövetkezet rekord idő alatt, mindössze 8 nap alatt 84 hektáron végezett — brigádmunka nélkül is — az aratással. Aratás után azonnal hozzáláttak a csépléshez. Egyben felajánlást is tettek, hogy a cséplést és a begyűjtést augusztus 8-ig elintézik. A tamasi EFSZ a gabonabegyüjtést már nappali és éjjeliben 101,6 százalékra teljesítette. Július 29-ig 12 vezésére. és fél vagon gabonát adtak be a tamasiak. A cséplőgéptől azonnal a raktárba szállították a kicsépelt gabonát. Az állami felvásárlásra még 385 mázsa árpát kell adniok. A tamasiak ezt is beadják, mihelyt kicsépelik. A mikai EFSZ tagjai a község lakosságával egyetértésben és a HNB segítségével július 30-án versenyre hívták fel a losonci járás összes EFSZ-eit és HNB-it a cséplési munkáknak 2 műszakban — történő megszerLiberec környékén páratlan termés mutatkozik A múlt vasárnap, hogy jó idö volt, feleségemmel Libverda fürdőre és Fridhmt nevű kisebb környékbeli városkába látogattunk el. Nagyon szép ez a vidék. Boldognak éreztük magunkat, hisz már régen itt-tartóíkodÍMk éfTriSg* e$y 'Sb/an szép nyárban nem volt részünk, mint az idén. A^,,nyitott* vonat ablakából étiéin győztük szemlélni a szép szabad természetet, amit egy nagyvárosban lakó gyári munkás nem mindig engedhet meg magának. Mivel én is paraszti családból származom, elfogott a vágy, eszembe jutottak szülőfalum gyermekkori emlékei és kissé elgondolkoztam. Gondolataim a múltban jártak, amikor még apáink hoszú keskeny földeken, úgyszólván éjjelt nappallá téve dolgoztak, még sem tudtak rendes termést elérni. Ma azonban gépekkel megművelt, jól trágyázott a föld, olyan a gabona, hogy csodálkozom, mire képes ez a hideg, kavicsos, meszes talaj. Ma a legelő, a rét több takarmányt ad, mert jól megtrágyázták, tavasszal megfogasolták, eligazították. Nő a fű, a sarjút rövidesen kaszálhatják. A legelőkön százával legel a gömbölyödő fiatal marha, juh. Észre lehet itt is venni, hogy az emberek értékelik pártunk politikáját. Most már nem menekül a földtől a fiatalság sem. A valamikor nehéz munkái ma gépek helyettesítik. A szaktudást az állami ingyenes iskolák adják, szórakozást a községekben a kultúresték, ahová gyakran a nagyvárosi színészek is ellátogatnak. Igy lehet dolgozni. A fiatalok tudják, miért és kiért dolgoznak. Mozi, televízió van itt már minden faluban, könyvtárakról, egyéb művelődési otthonokról nem is beszélve. Csak kevés még a munkás. Toborozzák őket a köztársaság minden részéről, különösen a fiatal házasokat, akik azonnal családi házat kapnak, bútorra kölcsönt és vagy ötezer korona készpénzt, hogy megalapozhassák az életüket. Jönnek is. Maholnap itt is aratnak. Szép a termés. Már titokban fenjük a markunkat mi gyári dolgozók is, hogy a szabadság ideje alatt mi is megfogjuk a kaszát. Nem sajnáljuk szabadságunk pár napját rááldozni. Hisz egészséges, szabadban töltött munka ez. Legalább tüdőnket, fejünket kicsit kiszellőzzük a gyári fojtott levegőtől. Meg aztán mégis kötelességünk kenyerünket megmenteni, ha már a termés jónak ígérkezik. Bacigál Mihály, Liberec A miksi szövetkezetesek egyben kötelezettséget vállaltak, hogy az idei cséplési munkákat 10 nappal előbb fejezik be. A miksiek felhívtak minden EFSZ-t, a védnökségi üzemeket, az ifjúságot, a nobiottság tagjait, valamennyien kapcsolódjanak be a kétváitásos cséplési munkába. „Mi. miksi szövetkezetesek — írják felhívásukban — ezzel köszöntjük a dicső Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulóját. A miksiek már az első éjszakai műszakban 40 mázsa búzát csépeltek ki, amiben segítséget nyújtott nekik a védnökségi üzemük, a . vendéglátó ipar losonci dolgozói is. SÓLYOM LÁSZLÓ, Losonc Az ő érdekük is Abafalván a Csehszlovák Vöröskereszt helyi szervezetének tagjai vasárnap, július 26-án egésznapos brigádban vették ki részüket az aratásból és ígérték, hogy a továbbiakban is kitartóan segíteni fognak mind az aratási, mind a cséplési munkákban. Sajnos, nem mondhatjuk el ugyanezt a CSISZről és a többi tömegszervezetröl. Mintha az országos felhívást nem hallották volna, pedig tudhatnák, hogy legfontosabb feladatunk ma a termés betakarítása. Bari Jenő, Abafalva Horváth Feri állatorvostan-hallgató sem tölti ölbetett kézzel nyári szabadságát. Arat. Még az iskolások is dolgoznak, csakhogy szemveszteség nélkül kicsépelhessük a gabonát. A többiek a magtisztítás körül szorgoskodnak, seprővel, lapáttal. Pedig néha nagyobb a szerszám, mint a gyerek. A szövetkezet vezetősége igazán példomutatóan dolgozik. Nemcsak irányítja, szervezi a munkát, hanem ha kell, kaszát ragad. Sántha Gyula csoporvezető maga ls aratott. Segyevi Jenő bácsi, az elnök pedig etette a cséplőgépet. Vasárnaponként a könyvelőséfl dolgozói is a határban dolgoztak. Semmi csodálatos sincs tehát abban, hogy a mi szövetkezetünk a zselízi járás községei közül a nyári munkálatok legutóbbi értékelés során az ötödik helyet tartja. A cséplőgép szüntelenül zúg. Egy- műszak teljesítménye átlag 150—160 q szokott lenni. Bizony ez nero megvetésre méltó teljesítmény. A gép mellett dolgozók is jól járnak, mert napi 3 munkaegységet is megkeresnek, de a szövetkezet is jól jár, hisz napról-napra több és több mázsával gyarapodik a raktári készlet. A terméseredmény elég jó, ősziárpából a tervezett hektárhozamot eddig átlag 4 mázsával lépték túl. Minden jól megy tehát. A jelek azt mutatják, hogy az ide) kenyércsata, a rossz időjárás ellenére is a szövetkezetesek győzelmével ér majd véget. Hrubják Emil, Szete Tevékeny asszonyok Az Érsekújvári Helyi Nemzeti Bizottság mellett működő nöbizottság nagy segítséget nyújtott az EFSZ-nek az aratási munkálatokon. Meggyőzték az EFSZ-tagok hozzátartozóit. és más háztartásbeli asszonyokat is, hogy kapcsolódjanak be a termés betakarításáért folyó nagy munkába. Július 28-ig az aratási munkákban naponta 200 asszony vett részt önkéntes brigádon. Az önkéntes vöröskeresztes nővérek az aratási munkálatok idején mindig kéznél voltak, s ahol szükség volt rá, azonnnal segítséget nyújtottak. Még az iskolások is segítettek az aratásban. Az I. számú EFSZ-ben július 28-ig 110 hektár búzát. 151 hektár árpát és 10 hektár rozsot arattak le. 27-én járásunkban elsőként ez a szövetkezet teljesítette beszolgállatási kötulazettségét. A II. számú EFSZ július 28-ig 100 hektár búzát és 420 hektár árpát aratott le. Melisek Erzsébet, Érsekújvár Hét éves a baracai szövetkezet A tornaijai járási Baraca községben 1952. augusztus 9-én alakult meg az egységes földművesszövetkezet, ami nagy változást hozott a község életébe. A szövetkezet fennállásának 7 éves évfordulóját most a bő termés betakarításának ünnepével kötik össze. A szövetkezet megalakulása óta nagymértékben emelkedett a lakosság életszínvonala, amiről a sok villaszerű, szépen berendezett ház is tanúskodik. Azóta vezették be a köségbe a telefont, a falu utcáját kikövezték és villanyt kapott a lakosság. Az ifjúság a szövetkezet kultúr* házában élvezi a televíziós műsort.. Trelaj Imre A SZLOVÁK NEMZETI FELKELES 15. évfordulója tiszteletére A Banská Bystrica-i kerület dolgozó népe méltóan felkészül a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulójának megünneplésére. Az évforduló tiszteletére a füleki járás szövetkezeteiben több kötelezettségvállalást tettek. A fülekkovácsi szövetkezet például vállalta, hogy ez idén terven felül még 100 mázsa sertéshúst adnak be, továbbá 20 000 liter tejet és a gabonabegyűjtést augusztus közepére teljesítik. Vállalásaiknak az értéke 208 000 korona. A buzitai szövetkezet a Szlovák Nemzeti Felkelés 15 évfordulójának tiszteletére vállalta, hogy terven felül 50 mázsa marhahúst, 21 mázsa sertéshúst és 5000 tojást ad be, továbbá 65 vagon takarmányt és 300 köbméter silőtakarmányt készít. Az aratást augusztus 12-ig befejezik. A vállalások értéke 101 ezer korona. J. UHUIN, Fülek az a hír, amely a napokban jelent meg a sajtóban arról, hogy eddig a dolgozó parasztság 270 millió korona értékű gépet vásárolt, de a maga módján, a falvak életében roppant nagy eseménynek számítható. Hát miért, hiszen a falusi ember tudja értékelni a gépek munkáját, saját bőrén tapasztalja, mily nehéz testi munkától mentesíti őt a kombájn, a korszerű kapálógép, a répa- és burgonyaszedő gép. Hát ha nem értékelné, nem is vásárolna gépet. Ez így igaz, efölött nincs, nem is lehet vita. Itt most arról kell beszélni, hogyan jutott el a föld müvelője idáig, hogy először megkedvelte a gépi munkát, másodszor pedig rendelkezik oly mennyiségű anyagiakkal, hogy gabonakombájnt, cséplőgépet vásároljon. Kijelenthetjük: az anyagi alap forrása a közös nagyüzemi gazdálkodás, de a szövetkezeti gazdálkodás tette lehetővé azt is, hogy a paraszti gondolkodás, gazdálkodás évszázados maradiságát két vállra fektethessük, úgy hogy a kétkezi munkák mellett a gépi munkát illesse az előjog. Pillantsunk csak vissza egy kissé a szövetkezeti gazdálkodás első éveire. Mily meggyőzésbe került, amíg a dolgozó parasztok „elfogadták", hogy traktorral jobban lehet szántani, és éppoly egyenletes magágyat készíthetünk vele, mintha lóval szántottuk volna fel a földet. Nem ment egykönnyen a dolog, mert ha „elfogadták" is az érveket, hiszen meggyőződtek róla, hogy ha jó szakember ül a kormánykeréknél, sokkal jobb traktorral szántani, még mindig akadt kifogás. Drágán dolgozik a gép, sokkal jobb, ha saját fogatokkal műveljük a földet. Ki ne emlékeznék azokra az időkre, amikor megjelentek az első gabonakombájnok a határban. Arcfintorgatások, gúnyos megjegyzések fogadták. • Becsmérelték a munkáját, mondván; magas a tarló, egyenetlenül arat, sok szem marad a kalászban, no meg a jó ég tudja, mennyi ellenvetést találtak a kombájnaratásra. Persze a traktorállomások dolgozói, a kommunisták nem hagyták annyiban a dolgot, mert tudták, hogy a gyakorlat, az élet az ő igazukat bizonyítja s úgy megszerettetik a parasztsággal a gépet, a kombájnt, hogy főhet majd a fejük akkor, ha egy nyáron minden szövetkezet kombájnnal szeretne aratni. Előrelátásukat igazolta az élet, mert bizony néhány esztendő múlva be is következett az, amitől tartottak. Megindult a harc a kombájnokért. Bizony, valóságos harc volt ez a javából. Sokszor egyes szövetkezetek a becsületes út megkerülésével, a traktorosok, a kombájnvezetők „különdíjazásával" szerettek volna ehhez a becses ördöngös masinához hozzájutni. Mert ki tudott volna ellentállni a termésbetakarítás eme nagyszerű formájának. A kombájn mellé alig kell néhány ember, egyszerre arat, csépel, s ha hosszú a föld, egy fordulóban 40-50 mázsa tiszta búzát csurgat a teherautó pótkocsijára. A kombájn néhány esztendő alatt úgyszólván fogalommá vált a falusi dolgozók világában. Bizony, mennyi átok, szitkozódás hangzik el az idén is as időjárásra, mert egyedül az ő szeszélyéinek „köszönthető", hogy elö kellett venni újra a kaszát, mert a vihar „ lehengerelte", összecsavarta a búzát, s nem lehet kombájnnal aratni. Mester István, a cséfai szövetkezet elnöke is úgy képzelte, alig néhány nap alatt végezhetnek az aratással, hiszen a kombájn úgy felfogja majd a búzát, az árpát mint az éhes cápa a halakat. Persze tudják Cséfán is, nem a gép, nem a kombájn az oka, hogy nem így lett, hanem az idei bolond időjárás húzta keresztül tervüket. A gép áldott jó dolog a mezőgazdasági munkák megkönnyítésében — így beszélnek ma már falun a gépről, a gépi munka előnyéről. Persze a múlt években még akadtak ily nézetek: Igen jó dolog ez a gép, de még jobb volna, ha mi saját magunk vehetnénk mog őket, egyszerűbb volna a szervezés, nem volna oly sok kifogás a traktorállomás ellen. Addig, amíg a szövetkezetek nehezen álltak meg saját lábukon, az állam igyekezett ebben a formában, a traktorállomások útján segíteni a fellendülés útján a közösségeket. Miután azonban a szövetkezetek túlnyomó többsége megerősödött mind politikai, mind gazdasági tekintetben időszerűvé vált, hogy a közös gazdaságok gépeket vásároljanak, hiszen a szövetkezeti mozgalom évtizedé fennállása alatt az anyagi alapokat is megteremtették ehhez. S mert az államnak nem áll ér.dekében; hogy a gfcpek eladásáVöí hasznot húzzon a szövetkezetektől, igazán hozzáférhető áron adja el a traktorokat és mindennemű mezőgazdasági gépet a szövetkezeteknek. összehasonlításképpen hadd hozzuk fel néhány gép árát. A München előtti köztársaságban egy kévekötőgép 13 ezer koronába került, ma a szövetkezet csak 5780 koronát fizet érte. Egy automata-cséplőgép (öt ember kiszolgálója) 12 ezer koronával olcsóbb, mint azelőtt. A párt, a kormány ígéretéhez híven — mindig segítette és segíti a mezőgazdaságot. A munka megkönnyítésére az idén is sok gépet kapott a falu. Az igények azonban rohamosan nőnek, s talán egy-egy gép (a répakombájn) még nem a legtökéletesebb. Megvan azonban minden alapfeltétele annak, hogy rövidesen e tekintetben is megfelelő géfet kap a mezőgazdaság, s úgy mint az aratást ma már jól bevált kombájnnal végezhetjük, a répaszedésnél is megoldjuk e problémát, a gép itt is könnyebbé teszi majd a betakarítási munkákat. MÉR

Y FERENC VIRRADAT UTÁN A jó munka eredménye Dióspatonyban a közeli napokban befejezik az aratást. A szövetkezet már 100 százalékra teljesítette a gabonabegyűjtést. Beadnak még 10 vagon sörárpát. A szövetkezetben jól dolgoznak a fiatalok. Ott látjuk őket az állattenyésztésben, etetnek fejnek. A legjobb dolgozó közülük Lukács Emília, aki nagy körültekintéssel végzi a reá bízott feladatot. A cséplőgépeknél is dolgoznak fiatalok. Horváth Júlia elvtársnő példát mutat a többieknek. A szövetkezet dohánytermése ez idén nagyon jól sikerült, Már egy szállítmányt át is adtak a komáromi dohánybeváltónak, kilogrammonként 15 koronát kaptak érte. A dohánytermelőcsoportban Bodis Mária és Érsek Mária végzett kiváló munkát, mindketten CSISZ-tagok. Horváth Károly dohánykertész nagy szakértelemmel irányítja a csoport munkáját. A kocsisok is kitesznek magukért. Lelkes Géza már a kora hajnali órákban hordja a gabonát, aztán a cséplőgépeknél is megállják a helyüket. Nagy segítséget nyújtott a szövetkezetnek a védnökségi üzem 101 brigádosa is Patasl István, Dunaszerdaliely A

z országút mentén aranysárga kalásztenger kacér hullámzással végzi harmatfürdőjét, s friss napsugárba törülközik. A tábla végén aratógép karja integet. A túlsó oldalról cséplőgép búgása hallatszik. Igazi nyári korareggel. A szomszéd dűlőn, mint alvó bányászok feküsznek a levágott kévék, melyeket dalos ajkú leányok ébresztgetnek, s hangyaszorgalommal csomókba horda nak. Megállok, s gyönyörködöm e panorámában — pirkadás, kalászerďó, éltető munka. Vajon kik lehetnek e korakelők? Feléjük indulok. Távolról úgy tűnik, mintha csokorba kötött tarka vadvirágok virradati táncukat lejtenék. Öröm rájuk nézni. Amint közelebb érek, megelevenednek e csokor tagjai, s barnára sült leánycsoportot köszönthetek. Életvidám diáklányokra bukkantam Bratislavátöl mintegy 15 km-re, az Ivánkái Állami Gazdaság földjein. Bratislava és Kassa küldöttei ők — filozófus- és medikusnövendékek. A tizhónapos szellemi helyett — zöldellő kukorica —, répasorok, búzakévék. A szélső sorban két sötét hajú, bogár szemű kislány szorgoskodik. Megszólítom őket. Beszélgetés közben megtudom, hogy kassai diákok: Pataky és Rácz Gizella. Kíváncsiskodom munkájuk felől, melyről készséggel tájékoztatnak. — Lezártuk a tanévet s a sikeres vizsgák után nagyon jól esik ez a „testgyakorlat" — jegyzi meg miruiiárt az első Gizella. — Az egész hónapot itt töltjük, ismerkedünk Szlovákia fővárosával, környékével. Oj környezet, új emberek, ez számunkra érdekes,' — így toldja a beszéd fonalát a másik Gizka. Érdeklődésemre elmondják .napi programjukat. Ha napsütéses, száraz idö van, reggel i órától dolgoznak. Munka után fürdeni járnak, sportolnak, kultúrtevékenységet fejtenek ki, sétát rendeznek a környéken. Ellátogatnak a rusovcei és Čierna Voda-i gazdaságban dolgozó diáktársaikhoz. Megbeszélik munkasikereiket, átadják tapasztalataikat, élményeiket. lányok munkájáról. Általában jó az eredmény. A heti teljesítmény mindig 110 százalék körül mozog. A hátunk mögött kocsi zörög. A gazdaság vezetője reggeli körútját végzi. A jó gazda szemével öleli át az egész határt. A brigádosokról őszinte megelégedéssel nyilatkozott. Fő a munkakedv és a teljesítmény, s máris tovarobog. Körülöttünk sokasodnak a búzakeresztek. Egy pacsirta csattogó dalával a magasba emelkedik, s onnan lesi a daloló fiatalokat, a lelkesen dolgozó ifjúságot. Bizakodva nyújtom búcsúzásra kezem. S azzal a gondolattal hagyom el a szorgos csoportot, hogy ők lesznek azok, akik segítenek eltörölni a munkások és az értelmiségi réteg közötti különbséget. Megbecsülik a kérges kezű dolgozókat, s bizonyára szívvel-lélekkel tanítják, gyógyítják majd őket. A távolból még visszatekintek, s ők dalt küldenek felém .., Czlovák, magyar aikú fiatalok ajkáéról száll a dal, kik egészséges lég' munka után egyhónapos fizikai munkára TS'őzben hozzánk jött Borodovčán Via- körben dajkálják a testvéri egyetértést, jöttek. Zárt falak, könyvek után — sza- ^ dimir brigádvezető közgazdászhall- s közösen egyengetik a szebb holnapot. bad mező, kapanyél. A száraz betűsorok gató, akitől teljes tükörképet kapok a K. J. ÜJ SZÖ 5 * 1959- augusztus 1.;