Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-13 / 192. szám, hétfő

Á TASZSZ nyilatkozata a szovjet-amerikai kereskedelmi kapcsolatokról Moszkva (TASZSZ) — Az USA külügyminisztériuma e napokban nyilatkozott a szovjet-amerikai kereskedelemmel kapcsolatban. E nyilatkozat lényege az az állítás, hogy a Szovjetunióval való kereskedelem bővítése az USA számára előnytelen volna és erősíthetné a Szovjetunió katonai potenciályát. Az USA diplomáciai hivatalának eme nyilatkozatával kapcsolatban a TASZSZ felhatalmazást nyert a következők kijelentésére: „Az USA külügyminisztériumának nyilatkozata kifejezi bizonyos ame rikai köröknek azt a törekvését, hogy mindent megtegyenek azért, hogy ne javuljanak az USA és a Szovjetunió közötti kereskedelmi és egyéb kapcsolatok. E törekvések összeegyeztethetetlenek azzal a kijelentéssel, hogy békében és barátságban akarnak élni a Szovjetunióval, amint azt az USA államférfiai időnként állítják. A történelem arra tanít, hogy a kereskedelem mindig elősegíti a békés kapcsolatokat és viszont a kereskedelmi kapcsolatokat akkor szokás megszakítani, ha agresszív terveket szőnek. Másként nem értelmezhető a külügyminisztérium nyilatkozata. Nem véletlen az sem, hogy az amerikai fél mindeddig nem nyilvánította álláspontját a szovjetamerikai kereskedelem fejlesztésére tett konkrét javaslatokhoz, melyeket N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Eisenhower elnökhöz 1958. július 2-án intézett üzenete tartalmazott. Felmerül a kérdés, miért igyekszik az USA a Szovjetunióval szemben különös feltételekhez kötni a kereskedelmi kapcsolatokat. Azt állítják, hogy ezt az USA biztonságának érdekei követelik meg, mert ha a Szovjetuniónak valamilyen árut vagy berendezést szállítanak, ezáltal — mint a külügyminisztérium említett nyilatkozata mondja — „megerősödnék a potenciális ellenség." Ha azonban az USÄ-ban a Szovjetuniót bárki „potenciális ellenségnek" akarja minősíteni, a szovjet-amerikai kapcsolatok ilyen felfogása mellett értelmüket vesztenék mindenféle akciók, így az államférfiak kapcsolatai, a tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatok bővítése, vagy a kölcsönös kiállítások megrendezése. Két nagyhatalom kölcsönös kapcsolatainak ilyen felfogása megengedhetetlen, mert csupán ellenségesség szítását és az egyik országnak a másik ellen való uszítását jelenti. Figyelembe keli venni azt is, hogy a Szovjetunió címére abban a pillanatban hangzik el ilyen nyilatkozat, amikóť b Szovjetunió és az USA kormányai együttesen részt vesznek a külügyminiszterek genfi értekezletén, melynek küldetése a nemzetközi kapcsolatok Igv tehát a Szovjetunió és az USA közötti kapcsolatok feszültségének enyhítése. Jogosan felvetődik a kérdés, vajon a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben a mesterséges korlátozások politikája elérte-e céljait, amelyeket követett és sajnos ma is követ. Ha a tényeket vesszük, nyilvánvaló. hogy ez a politika régen és teljesen csődöt mondott. Jól ismert tény, hogy abban az időben, amikor az USA a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatok bojkottálásának és korlátozásának megfontolatlan politikáját folytatta, a Szovjeunió felfedezte a hidrogénenergia felhasználásának titkát, mégpedig előbb, mint az USA, felbocsátotta a világűrbe a föld első mesterséges holdját, szintén jóval előbb, mint az USA és megalkotta az interkontinentális ballisztikus lövedéket, amellyel az USA még ma sem rendelkezik. Vajon a technikai gondolkodásnak, a Szovjetunió gazdasági hatalmának e diadala nem bizonyította-e be mindazok szándékainak teljes indokolatlanságát és abszurditását, akik azt hiszik, hogy megakadályozhatják a Szovjetunió műszaki haladását és gazdasági felvirágzását azzal, hogy nem adnak el neki amerikai gépeket és árukat? A szovjet nép jelenleg hazája további gazdasági és kulturális fellendítésének nagyvonalú hétéves tervén dolgozik. Mint ismeretes, ez a terv úgy van összeállítva, hogy teljesíthető és teljesíteni is fogják egészen fügaetlenül attól, hogyan fejlődik az USÄ-val folytatott kereskedelem. A hétéves tervnek már az első hónapjai is azt mutatják, hogy feladatait nemcsak teljesítik, de túl is szárnyalják. Mi értelme van tehát az USA kormánya politikájának, amely korlátozza a Szovjetunió és az USA közötti normális kereskedelmi kapcsolatok fejlődését? Hisz a Szovjetunió mindazzal rendelkezik, amit az Egyesült Államok eladhat számára, úgy fejlesztheti bármelyik iparágat, hogy teljesen kielégítse a szükségleteket saját forrásaiból. Az előző évek minden tapasztalata azt mutatja, hogy a Szovjetunió és az USA közötti kereskedelem korlátozása értelmetlen, sőt e politika szerzői szempontjából is esztelen. Az USA dolga, fejleszti-e kereskedelmét a Szovjetunióval, vagy sem. A Szovjetunió nem szenved kárt, ha nem fog az USÄ-val kereskedni. Ha azonban az USA államférfiai az utóbbi időben gyakran állást foglalnak a Szovjetunióval való kapcsolatok megjavítása mellett és a nemzetközi helyzet javításáról beszélnek, ezeket a kijelentéseiket — melyeket természetesen csak üdvözölni lehet — semmiképp sem lehet összeegyeztetni a külügyminisztériumnak a Szovjetunióval való kereskedelem fejlesztése ellen tett legutóbbi nyilatkozataival. A külügyminisztérium nyilatkozatát szokásos jelenségnek minősíthetnénk, ha nem keltene figyelmet az az időpont, amelyben elhangzott. Ez a nyilatkozat nyilvánvalóan a NewYork-i szovjet kiállítás kezdetére és a küszöbön álló moszkvai amerikai kiállításra volt időzítve. Nem mentesülhetünk attól a benyomástól, hogy az USA külügyminisztériuma nyilatkozatával gyengíteni akarta az amerikaiak és elsősorban a vállalkozó körök érdeklődését a szovjet kiállítás iránt: a szovjet gépeket, nézhetitek, miért is ne. De megvásárolni nem engedjük. Vajon a külügyminisztérium nem keveredik-e furcsa ellentmondásba? Egyrészt úgy tesz, mintha nem ellennezné, hogy a szovjet ipar és mezőgazdaság, a tudományos és technikai felfedezések mintadarabjai kiállításra kerüljenek New Yorkban. Másrészt azonban a külügyminisztérium azonnal siet jelenteni, hogy megvétózza a Szovjetunió és az USA közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését. A külügyminisztérium nyilatkozatának közzétételével kapcsolatban felmerül egy másik kérdés is: mi a küldetése a moszkvai-amerikai kiállításnak? Ha ugyanis ugyanebből a nyilatkozatból akarunk kiindulni, könnyen levonhatjuk a logikus következtetést, hogy e kiállítás célja távolról sem az, hogy hozzájáruljon a szovjet-amerikai kereskedelem fejlesztéséhez. A Szovjetunióban az a vélemény uralkodik, hogy a Szovjetunió és az USA kölcsönös kiállításai nem a „hidegháború" céljait szolgálják, hanem az országok közötti kapcsolatok és együttműködés, mégpedig elsősorban a kereskedelem fejlesztését, azt, hogy megszilárdítsák a Szovietunió és az Egyesült Államok népeinek kölcsörjps megértését és barátságát. ,=r f. A GHANAI KORMÁNY tiltakozott a Szaharában készülő atombombakísérletek ellen. Felhívta a francia kormány figyelmét az afrikai nép akkrai értekezletének határozatára, mely felszólította a nagyhatalmakat, szüntessék be az atomfegyvergyártást és kísérleteket. (ČTK) Etiópiához fűződő kapcsolataink nyomán Most történik első ízben —. ha jól tu-. dom —, hogy a távoli Etiópia császára ellátogat hozzánk. De Etiópiához és népéhez fűződő kapcsolataink nem újkeletüek, gyökerei visszanyúlnak a távoli múltba, Ezek nagyrészt irodalmi kapcsolatok vagy — ami még jelentősebb — utazóink látogatásai Kelet-Afrika vadregényes hegyes csücskében, a császárok császárának orw/////z//////////z//^ szúgában. amint Sába királynő földjét S valaha nevezték. A Manolisz Glézosz elleni per harmadik napja Athén (ČTK) - A Glézosz és tár- 1 A szombat délelőtti tárgyalásból sai elleni per szombaton délelőtt kitűnik, a vád fő tanújának vallomása világosan bebizonyította, hogy a az athéni haditörvényszék előtt Papaszpiropulosznak, a titkos rendőrség tisztjének további vallomásával folytatódott. A vádnak ez a fő tanuja a védők szüntelen unszolása ellenére most sem volt képes egyetlen konkrét bizonyítékot felhozni a kémkedés vádja mellett. Csak kétes információkra utalt, amelyekről nem akart semmi közelebbit mondani. „önt nem azzal vádolják, hogy valami konkrét tettet követett el — jött segítségére a törvényszék elnöke. Čsak azért van itt, mert a kémkedésre való készség vádja áll fenn ön ellen." De ehhez is hiányzik minden bizonyíték. Tavouralisz védő kijelentette: „A törvényszéki eljárásnak és az ítélethozatalnak szilárdan megállapított tényálladék alapján kell folynia. De itt ilyen tényálladék nincs és mégis el akarják ítélni a vádlottakat!" A törvényszék elnöke idegesen, nyilvánvalóan gyenge helyzetének tudatában és mélységesen befolyásolva a világszerte folyó, egyre hatalmasabb tiltakozó mozgalomtól, megkísérelte a helyzet megmentését. A tanú helyett válaszolt, megvonta a szót a védőktől, kiabált, gesztikulált, a csengőt rázta és így egyre újabb incidenseket idézett elő. A titkos rendőrség tisztje a védők újabb és újabb kérdéseire: „Honnan tudja ezt?" titokzatosan csak annyit tudott válaszolni: „Megvannak az információim". vádlott görög hazafiak kémtevékenységéről szó sem lehet. Csupán a Görög Kommunista Párt betiltott politikai tevékenységét akarják fasiszta törvényekkel bepiszkolni. Egy kémper tárgyalásától minden ember azt várja, hogy titkos katonai dokumentumokról, tisztekkel vagy katonákkal fenntartott összeköttetésről, fegyverekről vagy mozgósítási tervekről lesz szó. A Glézosz és a többi görög hazafi ellen folyó athéni tárgyaláson azonban ilyesmiről szó sem esik. Sem a vád, sem a bíró, sem a tanuk még a tárgyalás margóján sem tudtak ilyen szavakat felhozni. Sőt a renőrtiszt, mint tanú kénytelen volt beismerni, hogy az egyes vádlottak letartóztatása után foganatosított személyes motozásnál semmilyen kémanyagot nem találtak. Csapást akarnak mérni a VATO atomfelfegyverzésére irányuló tervek ellen folytatott harcra Európának ebben a részében, a Görögország szociális feltételeinek sürgős megjavításáért vívott harcr

a és az illegális kommunista párt politikai munkájára is — ez a per célja. A tárgyalás szerzői, akik terveikben nem számoltak azzal, hogy a Glézosz szabadonbocsátásáért világszerte folyó mozgalom leleplezi szándékaikat, most e pert mielőbb és minél kevesebb feltüntéssel le akarják zárni. Már az első naptól kezdve reggel 9-től éjjel 22 óráig folyik a per tárgyalása. Fogadás az etiópiai császár tiszteletére Moszkva (ČTK) - A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány július ll-én a Nagy KremJ Palotában fogadást rendezett I. Haile Szelasszié etiópiai császár tiszteletére. A fogadáson a császárral együtt részt vett Aida beszta hercegnő és Adenauer pénzeli Francot Bonn (TASZSZ) - Az NSZK kormánya az Európai Gazdasági Együttműködési S^jrvezet (OEEC) égisze alatt 50 milWó dollár közvetlen pénzügyi segélyben szándékszik részesíteni Spanyolországot. Mint a Német Szociáldemokrata Párt kőnyomatosa rámutat, „ez a pénzpumpolás Franco, a diktátor életét hivatott meghoszszabbítani s egyszersmind késleltetni a spanyol nép felszabadulását." A kőnyomatos élesen elítéli az Adenauerkormányt, mert politikailag mind jobban közeledik a spanyol diktátorhoz. számos magasrangú etiópiai személyiség. Szovjet részről a fogadáson jelen volt Nyikita Hruscsov, A. Mikoján, Kiiment Vorosilov és más vezető tényezők, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselői, a Szovjetunió marsalljai, tábornokok és kulturális dolgozók. A vendégek között jelen voltak a külföldi diplomaták is. A% iraki nép ünnepe Milyen Irak ma, a köztársaság fennállásának első éve után? Irak külpolitikája a bandungi eltette Bagdadot. A Nyugat angol és amerikai ejtőernyősökkel megkockáztatta Jordánia és Libanon megszállását, hogy elejét vegye a forradalmi mozgalom láncreakciója veszélyének. Az imperialisták ugyan bőktől való távolmaradás politikáját ideiglenesen megtartották maguknak folytatja. Ezért Irak kilépett a Bage két országot, de nem félemlítették meg az iraki népet és fel nem támasztották többé a reakciós rendszert Irakban. A britek 30 évi iraki uralmának végleg leáldozott. A gyarmatosítók előszeretettel érvelnek azzal, hogy a civilizáció fáklyavivői gyarmataikon, melyeket kereskedelmi kapcsolatokat ápol ve„előkészítenek" a függetlenségre, s lük. azután állítólag önként elhagynak. Az Iraki Köztársaság egy év folyaAz iraki nép megrendítő tényeket mán bebizonyította ellenállóképessécialista országok többségével keres- § Az etiópiaiakkal a leggyakoribb kapkedelmi szerződéseket kötöttek, me- J csolatba zarándokaink kerültek a XV.— lyek hozzájárulnak az iraki ipari XV/. században, főleg Jeruzsálemben, építéséhez í amely zarándokútjuk célja volt. Az A demokratikus szabadságjogok polgárjogok tekinteteben az Iraki ^ i

yis

Ég

eik v

oi

t

ak. Érthető, hagy arcuk vekből indul ki, a békés egymás Köztársaság ma a legdemokratiku- ^ sötét bőre feltűnt zarándokainknak. Igy mellett élés és az imperialista töm- sabb közel-keleti arab ország. Noha a ^ írt róluk Martin Kabátnik és számos . . mnulnvv, n - f _ ^ J "Jti- í ÍVI/íf f Ó n-i t/ + 7 O'ifri tud felmutatni arra, hogyan fest a gyakorlatban a brit „civilizáció". A brit impérium meggazdagodott rialistáktől támogatott három kor Irak kőolajkincsén, de Irak fejlődéparlamenti forma még nem fejlődött fc más régi útleíró. xuiytatja. WL ii'tiK a D«g- k

i teljesen és politikai pártok for-fc A XVIll. század első .felében Egyipdadi Eovezménvből elvetettP az málisan nem léteznek, a gyakorlat- § tómban mukodótt Jakub Rimar cseh Eľsenhowe^-doktrinát, ^ ^JÍT^S^e^ T^níitTkel Trfľtiäpmá, USÄ-val való egyenlőtlen ne

k ,

mlnt s5

á

n™s tomegszervezet, ^ £ ngm jutoft el odáig Láto

gJ

ásár

a - me

l>' te

lJ

e

s mértékben részt vesz a S hosszú ideig késziM é

s tanulmányozta a köztársaság tömegeinek életében. ^ hozzáférhető szakirodalmat. Végül EtióAz Iraki Szakszervezeti Szövetség ^ piáról szóló ismereteit megírta Itinerákal és" élénk." kölcsönösen"' előnyös nagyban hozzájárult az ipari terme- fc riumában Remedius Prutkynak nagyobb k.nnM.tn.1 inmml.h.M a™, L. lés szilárdításához és fokozásához. $ szerencse,

e volt Orvosi alruhaban tarVédi a munkásokat a vállalkozókkal ä ^walegyutt átjutott ka arab felsziget , , ... ... . S partvidékén, átkelt az afrikai partra és szemben, keresztülvitte a béremelést § ľ

végiil elérte Gondara ki

r'

ályl v/

ros

t, aho

l es a munkavédelmet. § abban az időben Adjam Tagad császár A parasztszövetségek föderációjá- ^ székelt. Gyógyítgatta a császárt, vitatkonak több mint félmillió tagja van. ^ zott vele és eredeti küldetésének akart A fellahok harcos osztályszervezete § e'

eBet tenni, ahogy azt „A hit propaaminő eovetlen más arab orszáo-Š sandája" elképzelte, el akarta érni ugyantotta az szerződéseket és kilépett a sterlingövezetből, viszont baráti kapcsolatokat tart fenn a szocialista országokgét a hazai és külföldi reakció csel szövéseivel szemben, miután impe E

s sében visszamaradt agrár ország volt, népe világviszonylatban is rendkívül nagy nyomorban tengődött. ''gy évvel ezelőtt söpörte el váratlanul a forradalom szélvihara az iraki reakciós királyi rendszert és teremtette meg a köztársaságot. Az imperializmus fő bás- parasztoké volt. A parasztok 88 szá Annak ellenére, hogy a lakosság 80 mozgalom vezető szerepére Az Iraszázaléka földművelő, a föld nem a ki Köztársaság fennállásának első éve igazolta, hogy az arab naciona zaléka a földnek csak 2 százalékát lizmusnak több — nemcsak egy centtyája néhány órán belül összeomlott. Kasszem tábornok s az őt követő birtokolta, a többi a földbirtokosoké ralista - formája lehet, melyet a hazafias tisztek csoportjának puccsa és sejkeké volt. A parasztok többségének évi jövedelme nem haladta azért volt sikeres, mert a levitéz lett királyi rendszert halálosan gyűjes támogatását élvezte. Tavaly július 14-én reggel 6 órakor, amikor a bagdadi rádió bejelentette a középülnek. Elkobozta a királyi család és a kifolyóirat szerint >a munkások bére csak a legszükségesebbekre: kenyérre, datolyára, rizsre és teára ele- rályi rendszert kiszolgáló árulók vatársaság megszületését, nagy öröm- gendő. A hazai ipar megsínylette az gyonát. A földreformrendelet a parasztok monopoljoguk van az arab nemzeti Sz

övetség a legnagyobb küldöttségek i hirtelen el kellett hagynia 1754-ben. De egyikét küldi a bécsi VIT-re. § mégis értékes adatokat őrzött meg száA Dolgozó Nők Védelmi Ligája oly ^ munkra. A XIX. századból tudomáson nagy tekintélyre tett szert, hogy Ž "

íncsra

eí s

a'

ät hírei

n} E

t,

i

6P

i

á" ,, „ ... , ... , , S rol. Ezzel szemben számos adatunk van Kasszem miniszterelnök megígérte: § a századból. Emlékezzünk még csak a kormány kozeljovoben torténo át- fc a

z etiópiai állam legtragikusabb időszaszervezésekor miniszteri tárcát szán $ káról: az olasz támadás idejéről. Ebben egy nőnek is, aki az arab országok $ az időben egy cseh utazó az országot történetében az első női miniszter Š nemcsa

k leírja, hanem harcol is itt az ' ' ' onton az etiópiai hadsereg so Ez az utazó Adolf Parlesák kairói banktőke csoportja képvisel. Az iraki kormány számos belső remeg a 20 dinárt (1 dinár =,1 angol formot valósított meg, melyek a közlölő legszélesebb iraki tömegek tel- font). A londoni Islamits Revű című társaság ideiglenes alkotmányára lenne. Irakban teljes a sajtószabad- § >' • - -• ... ság 0j

y értelemben, hogy a néptö- ^ v

0"

t megek és a demokratikus szerveze- fc ,' , . .„ . . „ „, tov rfi.in.wh.HV nézeteiket a Š £s a '

e9"

tobb

i Metrás? K, ne isiiezeteiKeL d ^ mern

é Hanzelka és Zikmund mérnökök \ útleírásának tek védelmezhetik sajtóban. azt a részét, amelyben ujjongás és lelkesedés lett úrrá az angol árúcikkek erős konkurrenciáegész országon. Az ország sokat ját. A kereskedelem és pénzügy is további 38 százalékának ad "földet, a megteremtésében nagy része" van § ecseteti

k' barát

i fogadtatásukat Áddísz szenvedett népe sohasem örült eny- angol kezekben volt. Az uralkodó hűbérurakat pedig fokozatosan meg- irat tanni.t, Pirnsn,!, Š A?

eb

a. f°1<?

r°

sa

l>an, az etiópiai királyA demokratikus szabadságjogok § Etiópia hegyes vidékén megtett útjukat . , -. ______ . S ersptptik hnrňti inŕínňintň^iiVn+ nyíre Az iraki hűbéri reakció és impeklikk s az öt támogató hűbérurak kis rétegének kivételével az iraki fosztják kiváltságaiktól. A radikális intézkedések egész sorával, például a koncessziók megrialista védnökei felette megrémül- lakosság valamennyi rétege nyomortek. Az Iraki Köztársaság megszü- gott. Ez a helyzet természetesen jó szüntetésével a gazdaságot kiszabadíletése felforgatta az imperialisták táptalaja volt annak a forradalmi tották a külföldi monopóliumok haközel-keleti gépezetét, melyet oly kirobbanásnak, mely nem egészen hat talmából. Védik a hazai ipart a kül- . . gondosan építettek az arab orszá- órán belül elsöpört mindent, amit földi konkurrenciától. Véget vetettek társaság építésének és védelmének $ tartózkodik ott, akik mindnyájan segítik gok nemzeti felszabadító mozgalma az angolok 30 éven át Irakban nagy a tőkés országokból való ráfize- első soraiban. § nem a uL,m TZ Irak Kommunista Pártjának, az" arab | ságnak ebben az ' új Virágoskertjében. országok legjelentősebb ilyen típusú ^ De valóban az utolsó útleírás ez? Ki pártjának. A kommunisták jelentős ^ tu

d'

a mi

t készítenek számunkra azok •.,„ „,, . ,..,,.... % a földieink, akik az utóbbi időben Etiószerepet játszottak a királyi önkény-1 pióban járta

k. s nincsenek is kevese

n. uralom elleni harcban és ma épp ^ számos szakértőnk, technikusunk, keresolyan határozottan állanak az új köz- ^ kedetmi szakemberünk tartózkodott és + -T. ..í J.^ tartózkodik ott. akik mindnnáinn senítik ellen. A Bagdadi Egyezmény elvesz- gonddal építettek. téses külföldi behozatalnak és a szo^ nem a hozza A. V. fc elmélyítését is. hozzá fűződő régi barátságunk Dr. K. P. i ("TI C7Ö 3 * 195?! iúliujs M,