Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-11 / 190. szám, szombat

Jó könyvet a gyerek kezébe Hogy a gyermek később hasznos tagja legyen a társadalomnak és evvel párhuzamosan maya Is boldog, kiegyensúlyozott emberré fejlődjék, az csak elenyésző kis százalékban függ velehozott. örökölt tulajdonságaitól. Jelleme kialakulására sokkal íontosabb tényező annak a környezetnek a hatása, melyben felnő. Mivel jelen írásomban a mesék kiválasztásáról és ezek nevelöhatásáról szándékozom beszélni, nem érintem a szülői ház egyéb befolyásoló képességét, csupán azzal a sokat vitatott kérdéssel szeretnék foglalkozni, hogy milyen meséket meséljünk, olvassunk vagy olvastassunk gyermekeinkkel, hogy ennek a fontos irodalmi ágnak szórakoztatva nevelő hatása a gyermek erkölcsi és szellemi fejlődését helyes irányba terelje. A mese — a jó mese — a legkisebbek egyetlen szellemi tápláléka. A kis emberkét megismerteti a^ őt körülvevő, vagy kissé távolabbi, előtte ismeretlen világgal és ez az első - és mint ilyen, igen mély — élmény fejleszti erkölcsi és esztétikai érzékét, kielégíti csapongó fantáziáját, betölti gondolatvilágát. A mese tehát agyának épp oly szükséges táplálék, mint gyomrának az étel. Sohasem pótolható ürességérzetet kelt a gyermekben, ha édesanyja akár dalban, akár szóban nem elégíti ki ilyen irányú kívánságát. Milyen mély nyomokat hagy az ember emlékezetében az otthon hallott, kedves szóval elmondott mese, arra legjobb példa, kegy pl. Petőfi Sándor meglett koraban fs idézi, visszasírja a Cserebogár, sárga cserebogár ... rég hallott dallamát. A mese, mint minden olvasmány, jó vagy rossz irányban fejlesztheti a gyermek jellemét. A legkisebbeknek az egyszerű mesék a legmegfelelőbbek. Á* színes virág a szépség, a kutya az ügyesség, a tehén a hasznosság, a patak a fürgeség képzeletét plantálja agyába. Elég ezeket egyszerű szavakkal, még előnyösebb versformában gyakran elmondani ahhoz, hogy e tárgyaknak, állatoknak puszta meglátása már egy csomő róluk hallott tulajdonságot is a gyermek eszébe juttasson. Mivel boldog embert el sem lehet képzelni esztétikai fejlettség nélkül, már kiskorban ügyelni kell arra, hogy a mese a gyermek szépérzékét kellő módon fejlessze. A mesekönyvek elsőrendű követelménye tehát, hogy illusztrációi a gyermek vizuális felfogóképességére is hassanak. Itt meg kell említenem a szovjet mesekönyvek felülmúlhatatlanul gyönyörű kiállítását, mely az értékes tartalmi részt még magasabb színvonalra emeli és nagyban elősegíti a gyermek esztétikai fejlődését. A gyermek növekedésével együtt a neki megfelelő mese formája és tartalma is változik. Az okos és körültekintő szülő úgy választja ki gyermeke mesekönyveit, hogy mielőtt gyermeke kezébe adná, előbb ő maga is elolvassa. Igaz, hogy sehol a világon nem fektetnek annyi súlyt a mesekönyvek kiadására, mint épp a szocialista államokban, de mivel a szülő legjobban ismeri gyermeke beállítottságát — legalább is kellene, hogy ismerje — helyesnek tartjuk ezt a módszert. Kettős öröme lesz belőle r maga is kitűnő szórakozáshoz jut és gyermeke esetleges kérdéseit kellő magyarázattal láthatja el. Sok vitának tárgya, helyénvaló-e a mesekönyvekben a csodálatos motívumok szerepeltetése? Az a szó, hogy „mese" már magában foglalja a kigondolt, csodálatos történet fogalmát, mely a gyermek fantáziájának legjobban megfelel. Tehát, ha a mesemondó jó pedagógiai érzékkel rendelkezik, mindig eltalálja azt a határmezsnvét, melyen belül kel) maradnia ahhoz, hogy egészségtelenül el ne kalandozzon a reális élettől. Az ilyen mesénél a gyermeknek tudnia, éreznie kell, hogy ezek a csodálatos dolgok a valóságban nincsenek, de képzelőerejét mozgásban tartják. Hogy ez mit jelent a későbbi életben, ahhoz elég, ha utalok a nagy feltalálók elképesztő eredményeire, melyek elérésében a tudás mellett igen nagy szerepet, játszik a fantázia jelenléte. Természetesen elítélendő és mérgező hatású a földöntúli, csodálatos személyek és jelenségek valóságként történő feltüntetése, tehát a mesemondónak lelkiismeretesen kell ügyelni arra, hogy a gyermek érezze azt, hogy ő most a mesék .országában jár. ' Itt meg kell említenem a mi gyermekeink körében már csak a mesékből ismert királyok, hercegek és egyébb földi hatalmasságok hősi. emberfeletti beállításának helytelen, és nevetséges voltát. Ezekre a való élettől nagyon távol álló gyarló emberi lényekre ráruházott mesebeli erő. igazságosság, csupaszívjóság elködösítő hatással van a gyermek tisztánlátására. Ennek a ködnek az eloszlatásában nagy segítségünkre van a technika Egyik kis hatéves barátom jelen volt a televízió híradójáénak szemlélésénél, és amikor az angol királynő kanadai útját vetítették, csalódottan kérdezte: Ez a néni királynő? Igen, az angolok királynője — magyarázta a mamája. Neked sokkal szebb kabátod vart — szólt a gyerek és ezzel a királynő kérdése nála el is volt intézve. Az angol királynőt besorozta a többi nő közé — még hozzá a rosszul öltözködő nők közé. A klasszikusoknak elismert híres mesemondók pl. Hauff, Grimm testvérek stb. sajnos igen gyakran szerepeltetnek olyan szörnyetegeket, ijesztő motívumokat, sok esetben még felnőtteket is megdöbbentő A „SZAKJA" vendégszereplése . Bratislava. hazánk Duna menti metropolisa gazdag kulturális események színhelye. Egymást váltják itt az értékes műsoros fellépések. Az utóbbi időben több külföldi együttesnek tapsoltunk. Néhány héttel ezelőtt a várudvar esti csendjét a híres német tánczenekar zsongó muzsikája töltötte be, majd Devin várfokán a Libuše dallamát harsogták az ünnepi fanfarok, a napokban pedig a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság állaim nagy sikert 1955-ben aratta Moszkvában. Azóta már több helyen fellépett, egy hónapja Csehszlovákiában vendégszerepel. Bratislavában a Kultúra és Pihenés Parkjában mutatta be művészetét. A termet zsúfolásig megtöltötték Bratislava dolgozói. Munkások, értelmiségiek, katonák, diákok figyelmesen kísértek az eddig számukra ismeretlen színvonalas programszámokat. A színpadon osi hangszerek gyilkosságokat, melyek egyes írásaikai kétes értékűvé, sót szerintem alkalmatlanná teszik céljuk elérésére. Ugyanilyen ijesztő motívumok szerepelnek a még ma is elterjedt egyszerű mesében is, mint pl. a Jancsi és Juliskában a gyermekek elfogyasztás előtti hizlalása, a Piroska és a farkasban az emberevés, vagy a Hüvelyk Matyiban az, amikor Matyit beledarálják a kolbászba — hogy csak az ártatlanabbakról beszéljek, melyek nem egy gyermeknek rontják el álmát. Tapasztalatom az, hogy ezekre a mesékre a legtöbb gyermek izgalommal, sírással reagál. Viszont ha a gyermek ilyen elriasztó történet hallatán nevet, komoly baj van, a gyermek cinikussá vált és sürgősen kijavítandó nevelési hibával van terhelve. Hogy milyen károkat okozhat a gyermek idegrendszerében a nem neki való félelmetes mese, a nem neki való események átélése, a nem neki való mozi vagy televíziós előadások nézésének engedélyezése, arról elrettentő képet ad kitűnő hazai rövid filmünk, mely Félelem címen kerül bemutatásra. A gyermek idegösszeroppanással a pszichológus orvos rendelőjébe kerül. Mennyi őserő, csodalatos és mégis emberi tulajdonságok játszanak vezérszerepet népmeséinkben! Itt a csodálatos események mindig egy magasabb erkölcsi cél eléréséért vannak a mesékbe beleszőve, segítségükkel a hős ereje megkétszereződik és a végén az igazság győz! A gyermek szívesen és gyakran iskolai feladatai rovására sokat olvas. Gyakori eset, hogy a gondos szülő ilyenkor eltiltja az olvasástól. A mértéktelenség, mint mindenben, az olvasásnál is kárt okozhat — viszont teljes eltiltása nem hozza meg a kívánt eredményt. A gyermek megfosztva kedves szórakozásától, feladatait továbbra is csak ímmel-ámmal végzi, olvasmányait pedig titokban- ott szerzi be, ahol tudja: kétes barátjai ponyvairodalmi készletéből. Sokkal célszerűbb ilyenkor a gyermeket feladatai végzésében' figyelemmel kísérni — s aztán visszaengedni kedves könyveihez. Lesz olyan szülő, aki erre azt feleli: Nem érek rá! Pedig csak időbeosztás dolga. Ismerek olyan szülőt, aki miután hazajön munkájából, maga köré gyűjti gyermekeit — négy van belőle — és elmesélteti velük, mit csináltak, mit tanultak, mit olvastak? így ő pihen és mégis mindenről tájékozódva van, mert a gyerekek szívesen mesélnek — csak legyen, aki meghallgatja őket! Mint ahogy ők is meghallgatták sziveik, tanítóik meséit, melyek útnak indították őket a könyv, a jó könyv szeretetére, a tudás szeretetére, mely a legerősebb fegyver a haladásért vívott harcban. SIMKO MARGIT dal- és táncegyüttesének szereplésében gyönyörködhettünk. A „Szakta" együttes a második világháború után keletkezett. Szorgalmas, kitartó munkát végzett. Az első varázsolták elő a szebbnél szebb melódiákat. Tarka népviseletbe öltözött fiatal lányok és fiúk ajkáról szállt a dal, fürge tánclépésektől visszhangzott a színpad. Minden egyes szám a J. Herec íelvelelei lett nép gazdag kultúréletéról tett tanúbizonyságot. Kiemelkedő volt a lett körtánc, továbbá a legősibb népi hagyományokra épülő bartavidéki humoros tánckompozíció. Viharos tapsot kapott a „Maskarádé" című táncjáték. Ebben a lett népi szokásoknak állítanak emléket. Van itt játék, ének, tánc. Minden jelmez egy-egy emberi tulajdonságot pellengérez ki. A lojelmez a lustaságot gúnyolja ki, a kecske pedig a részegséget. Tarka kavarodás ez a szám. Az énekek közül valamennyi lágyan, szívhezszólóán hangzott. A lett népi zene gyöngyszemeit kaptuk itt emlékbe. Az együttes művészi vezetője Tantcvaldys Berziny barátként búcsúzott a közönségtől. ígérte, hogy máskor is eljönnek hozzánk. Mi örömmel várjuk őket. Viszontlátásra! KAJLA JÚLIA Mind kurtábbak a júliusi éjek, De akad óra éjnél sötétebb ... Drága Glezosz! Hadd el zárkád homályát — Ablakom fényét adom cserébe néked. Hiszen rokonok vagyunk, te meg én! Édes testvérek vagyunk rég' mi ketten, Élj hát te az én orosz hazámban S Görögországban az én éltem vesszen! Börtönrácsod mögül — mint lövészárokból — Látom (mert felvillan már a hajnal fénye) — Görögország Európában barangol Terólad remegve beszélve. Mi történik hát a földlekén? Az igazságot készülnek elveszejtni? Te ragyogó történelmű város, Mily nehéz ma téged Athénnek nevezni. Zokogj csak, Történelem, te 'szegény! Mint balkáni kisleányka, sírj — Gaz urak mondták görög hóhérnak, Mennyi lesz tettéért a vérdíj. Most is két táborra hullott szét a világ ... De a harc, az mindig életet jelent. S tudom, hogy te még, drága Manolisz Sétálni fogsz a Vörös téren velem. Fordította: Gály Olga Pablo Neruda 55 éves ragon Chile csalogányának nevezte Pablo Nerudát, ,a chilei nép nagy költőjét, aki július 12-én ünnepli 55. születésnapját. Élete példa arra, hogyan találják meg az értelmiség legjobbjai a munkásosztályhoz vezető utat, hogyan állnak a munkásosztály mellé szabadságharcában. Tenusco melletti, Parral kisvárosban született. Apja mozdonyvezető volt. Már 19 éves korában feltűnt első verseskötetével, az Alkonyi énekkel. Ezek a versei pesszimista hangúak. Érthető, hisz a kegyetlen kizsákmányoló kapitalista társadalom réme elöl-menekülő költő nem találta meg egyszeriben a helyes Utat; menekült az élettől, a „civilizációtól" és ez a menekülés a dekadencia világaba vezette. „Olyan író voltam, aki a puszta éjben borongva töprengett, hogy hogyan törje át a falat", — írja emlékeiben. A santiagói egyetem elvégzése után diplomáciai szolgálatba lépett. Igazságkeresése, a kegyetlen társadalmi viszonyok elől való menekülése világvándorrá tette. Járt Burmában, a kelet-ázsiai országokban, Indiában, Jáván, Ceylonon. Chile madridi konzulja volt akkor, amikor kitört a spanyol polgárháború. Pablo Neruda, a köztársaság lelkes híve verseiben gyűlölettel fordult a gyilkos Franco-rendszer ellen. Chilében 1937-ben adta ki Spanyolország a szívemben című kötetbe foglalt spanyolországi verseit. Később sokat segített a menekülteknek Franciaországban. A második világháború idején Chile mexikói konzulja. Már ebben az időben nagy fejlődést tett meg. tisztultak elképzelései, ifjúkori szabadságrajongása egy reális talajból kisarjadU szabadságvággyá fejlődött. Közeledett a munkásosztályhoz és annak élcsapatához. A szovjet hadsereg világtörténelmi jelentőségű sztálingrádi győzelme óriási hatással volt rá. Most nyíltan eljegyzi magát azzal a mozgalommal, melynek eszméit útkeresése közben maágéva tette. Megírja a Sztálingrádhoz intézett „szerelmes énekeit", követeli a második front azonnali megnyitását. „Sztálingrád tanította a világot a fő-tő tudományra: születni, mindig csak születni, és a halálban így született ő, s alig születve, máris tüzelni kezdett, hason kúszott s kezeben vitámmal kelt. fel újra". - írja a Harmadik szerelmes ének Sztálingrádhoz című versében. Részt vesz a legális chilei kommunista párt szervezésében. A kommunista párt „az Ember egyetlen pártja" — vallja a költő. Élete ezentúl egyre szorosabban összeforr a nép életével. Amikor Gonzales Videla köztársasági elnök, aki a kommunisták segítségével jutott tisztségébe, elárulta elveit, megtagadta az előbb hirdetett demokratikus programját és támadást intézett a munkásosztály ellen, Neruda 1948. március 6-án fellép a szenátus szónoki emelvényére és elmondja vádbeszédét a diktátor ellen. Illegalitásba vonul, kénytelen elhagyni hazáját, 1950 óta Európában él. A kommunista párt szent ügyéért, a világ népeinek békéjéért és egyben szeretett chilei népe szabadsagáért küzd — verseivel és közéleti tevékenységével. A békemozgalom aktív résztvevője. Érzékenyen reagál minden eseményre: A hős Beloiannisz halálára, a koreai fegyverszünet megkötésére, a kettészakított Berlin rendellenes viszonyaira stb. ablo Neruda ép testi- és szellemi egészségben tölti be 55. életévét. Szenvedélyesen küzd az új győzelemért, azért, hogy a háború réme örökre megszűnjön és az imperialisták által kiszipolyozott Chilében is új élet fakadjon. L. L. ÚJ SZŐ 7 * 19P3. július ti K