Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-11 / 190. szám, szombat

Z jj J SZÓ PICTÁlÁii Dolgoznak a kombájnok, aratógépek, búgnak a cséplőgépek Sikeresen működnek a konbájnok Nagysallón Nagysalló községben az aratás megkezdése előtt gondoskodtak ar­ról, hogy a munkálatok ez évben is zavartalanul és zökkenőmentesen folynak. A szövetkezetben 12 kom­ba jnj van, ebből 6 a szövetkezeté, 6 pedig a GTÄ-tól van. Mindezeken kívül a vetőmagbúza aratásánál 2 kévekötő-gép is aratni fog. Sokan azt állítják, hogy hiába minden előkészUlct, hisz a gabonák erősen megdőltek, úgy sem lehet kombájnokkal aratni. A szövetkezet vezetősége erre is gondolt. Már a repce és az őszi árpa aratásánál bebizonyosodott, hogy elgondolása helyes és gondos vezetés mellett a munka is ered­ményes. Nincs itt másról szó, mint egy kis leleményességről és kezde­ményezésről. A kombájnokon levő kaszák elé emelőket szerkesztettek, melyeknek az a feladata, hogy fel­emeljék a dőlt gabonát. A kombáj­nok megbirkóztak a dőlt gabonával. Sikeres munkájuk gyümölcse megmutatkozik a termelés eredmé­nyeiben. Szövetkezetük a tervezett hektáronkénti 16 q repce helyett 25,90 q-t termelt 40 hektáron. Öszi árpából is túllépték a tervezett hek­Aratási hír Oroszkáról Az oroszkai szövetkezetesek július 2-án kezdték meg az aratást. A gya­kori esőzések azonban rést ütöttek a folyamatos munkában. Teljes ütem­ben csak június 7-én fogtak a mun­kához. Jelenleg egy kombájn és 3 aratógép dolgozik a szövetkezet ár­paföldjein. Csudai Jőzsef, a szövetkezet elnöke és Molnár József agronőmus az ara­tási munkák menetéről a következő­képpen nyilatkoztak: — Az őszi árpa jől fizet, a terve­zett hektárhozamokat előreláthatólag 2 — 3 mázsával túlszárnyaljuk. Egy kis hiba azonban mégis becsúszott, ugyanis a zselízi gépállomásról hoz­zánk küldött kombájnoknál elég gya­koriak a hibák. Rövidesen megkezdjük a cséplést is, amelynél a cukorgyár dolgozói, a helyi gazdálkodás személyzete, a gyári és községi CSISZ-szervezet is segíteni fogja a szövetkezetet. Patyolat Sándor, Oroszka tárhozamot. Tervezve 24 q volt hek­táronként, s az eredmény 26 mázsa lett. A learatott földekről azonnal meg­kezdték a szalma behordását s utána a tarlóhántást. 27 hektáron már a másodnövényeket Js elvetették, s nem feledkeznek meg a föld mi­nőségének megjavításáról sem. Zöld­trágyával trágváztak. BAJKAY BÉLA, Nagysalló A búzát és a tavaszi árpát aratják A királyrévi szövetkezetesek be­fejezték az őszi árpa aratását. A szö­vetkezeti tagok szorgalmas munkája mellett dicséretet érdemel Bárányi László brigádvezető és Győrödi Ar­mind agronómus, akik úgy szervezték meg a munkát, hogy a gépek egy pillanatig sem áltak. A szövetkezet­ben az aratógépeken kívül 2 kom­bájn is dolgozott. Most már elmond­hatjuk, hogy a 46 hektár őszi árpá­val röpke két nap alatt végeztek. A hektárhozam is igen jó. Öszi árpá­ból 30 mázsás hektárhozamot értek el. Befejezésül még meg kell említeni, hogy megkezdték a búza és tavaszi árpa aratását is. Bakó János, Királyrév Jó a termés A Dunaszerdahelyi Állami Gazda­ság minden részlegén megkezdték az árpa aratását. A vásárúti részle­gen a próbacséplés 32 mázsát mutat hektáronként. A gazdaság aratási te­rülete 1407 hektár. A búza aratásá­val még néhány napig várni kell. A gazdaság felkészült az aratási és cséplési munkálatokra: 9 kombájn, 14 cséplőgép, 21 aratógép, 4 szalma­húzó, 4 szalmaprés, 40 traktor pót­kocsikkal biztosítják az aratási és a cséplési munkálatok gyors elvégzé­sét. A részlegeken is folynak az aratási münkák. A gabonanemüekből jó termés ígérkezik, s a kapásnövé­nyek is szépen fejlődnek. Jő termés ígérkezik cukorrépából és a takar­mányfélékből is. Mondok Gábor, Dunaszerdahely JóS esik ezt látni Járjuk a pathi határt és ámulva szemléljük azt a nagyszerű fejlő­dést, amely három év alatt e tá­jon és az emberekben is végbe­ment. Mert három évvel ezelőtt a pathi határon még egyéni gazdálkodás folyt. 1956-ban alakult meg az EFSZ. Három évvel ezelőtt azt mondták Pattion az emberek, csak akkor len­ne jó a szövetkezet, ha kétszer le­hetne aratni. S már rájöttek, hogy igenis lehet kétszer aratni, vagy jobban mondva kétszer annyit ter­melni. Számítgatunk Fazekas Józseffel, a szövetkezet agronómusával. Az őszi árpa 30 mázsás hektárhozamot ad. Tavaly a cukorrépából rekord­termés volt. Bőven volt takarmány egész évben. A régi épületek helyén vadonat­újak emélkednek. Szürkepalás is­tállók, bennük szép állatállomány. A teheneknél a fejési átlag 8 liter. S ez az átlag állandóan növekszik. Az egyik dűlőben két traktoros aratja kévekötőgéppel a tavaszi ár­pát. A két fiatalember, Zongot László és Bircsák János fúradsáaot nem ismerve végzik az árpa aratá­sát. Jól esik ezt az igyekezetet lát­ni. Meg is van az eredmény, hisz olyan termés rég nem volt a pathi határban, amilyen most ígérkezik. Kovács János, Path Példáját sokan követhetnék Füle Lajos, a Boldogfai Nemzeti Iskola tanítója nemcsak mint ta­nító és pedagógus végez kiváló mun­kát, hanem segíti a helyi EFSZ-t is. Az iskolás gyermekekkel is sok se­gítséget nyújtott a szövetkezetnek. Ö egyénileg is kiveszi részét a mun­kákból. A hereösszegyűjtésnél a leg­elsőnek jelent meg a heretáblán és a legutolsónak hagyta el. Amikor a csoportvevezető azt mondta az ott­levőknek, hogy holnap reggel foly­tatják a 3 hektárra való here gyűj­tését, Füle Lajos tanító azt mondta, iiiiimiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimimmi hogy ne jöjjenek, ő azt egyedül is összegyűjti. Az ígéretet tett követte. Mire a nap melegebben kezdett sütni. Füle Lajos elvtárs már fütyörészve balla­gott haza. Megkezdődött a repce­cséplés. Ott is ő volt az első. Etette a kombájnt. Ez a példás tanító, min­den elismerést megérdemel. Példá­ját másutt is követhetnék. Dóka Károly, Boldogfa CSIFARI LEVEL A csifári szövetkezetesek az aratás előtt betakarították a takarmányféléket és most minden erőt az aratási mun­kálatokra összpontosíthatnak. A gépe­ket is alaposan kijavították, s nta már három kombájn arat egy haíalmas táb­lán. A termés igen jó, most az a fontos, hogy veszteség nélkül kerüljön raktár­ba. Pusztai János, Csifár Testvéri segítség Bátorkeszin az EFSZ 7 saját kötöző­géppel, a GTA 3 kötözogéppel, 9 kom­bájnnal, valamint a cseh országrészekből jövő 3 kombájnnal készül az aratásra. A HNB dolgozói vállalták, hogy segít­tenek az EFSZ és a GTA dolgozóinak. A HNB mellett működő helyi gazdálkodás dolgozói vállalták 50 hektár olyan búza és 20 hektár ápra kaszával való learatá­sát, amelyet gépi erővel nem lehet aratni. Reméljük, hogy e jó példák követökre találnak a CSISZ és a CSEMADOK, meg a többi tömegszervezetben is, hiszen nép­gazdaságunk egyik legfontosabb termé­r.yánek betakarításáról van szó. Eddig már 60 hektár repcét learattak és kicsépeltek. Az átlagos hektárhozam 72 kilóval magasabb a tervezettnél. 130 ha őszi árpa is le van aratva, az átlagos hektírhozam előreláthatólag 25 mázsa lesz a tervezett 23 és fél mázsával szem­ben. Labancz András, Bátorkeszi — Határjárás az agronómussal — wmm > <-, i > Ä Az ógyallai járásban a Jednota — a járási népi fogyasztási szövetkezet is segíti az aratókat. A szövetkezet két „mozgó üzlete" járja a határt, frissítő italokkal látja el az aratókat. A komáromszentpéteri EFSZ határá­ban a kombájnosok a Jednota kocsijá­nál friss sörrel oltják szomjukat. (Mikus Imre felvétele) T) elák Andrással, a szövetkezet agronómusával ballagok ki a szélesre táruló halárba. Nem messze, csak a kertek mögé, ahol az öszi árpát ringatja a szellő. Csik­landozóan iide a levegő. A heveré­sző földek édes illatot árasztanak. Kalászerdő mellett visz a dűlőút. Az agronómus megáll. Szeme bele­ragyog a tájba. — Ez a tábla öszi árpa. Hét hek­tár egy tagban. Ugye, szép? — ka­nyarít egy nagyot karjával. Szép bizony. Egyenletesen fut az árpatenger. Sárgán bólogatnak a szálkás kalászok. — Pár nap múlva beérik — álla­pítja meg. — Aztán hajrá, nekiug­ratjuk a kombájnokat. A várható terméseredmény felöl érdeklődöm. Kérdésemre mosoly csillog az arcán. — Húsz mázsát terveztünk hek­táronként. De jóval több lesz. Átla­gosan 28—30 mázsa. — A tavalyi árpatermés is ilyen ió volt? — Dehogy volt. Azzal bizony nem dicsekedhetünk. ló mázsa termett hektáronként. Megmagyarázza a különbség okát. — A múlt ősszel gondosabban műveltük meg földünket. Körülte­kintően szórtuk el a műtrágyát és idejében vetettünk. Es ami a leg­fontosabb: sürüsorosan vetettünk. Es lám, nem csalatkoztunk. Amióta az eszemet tudom, nem emlékszem ilyen szép termésre, pedig-az idő­járás sem volt a légkedvezöbb. Bi­zony sokat jelent a gondos munka, nagyon sokat. Lehajlik a kalászokhoz, kezével végigsimít rajtuk. Aztán leszakít néhányat. Csokorba csavarja és felém nyújtja, hogy nézzem, vizs­gáljam meg, szép-e, kemény­e a mag. Simogatom a bókoló kalászokat s ő tovább beszél. — Búzából 21 mázsát terveztünk, az idén azonban ebből is jobb lesz a termés, 2Í—26 mázsa. Jókedvvel készülünk az aratásra. Annál is in­kább, mert az idén fogunk először aratni saját gépeinkkel. Öt kombájn és két kévekötőgép kijavítva várja, hogy megindulhasson a búzatáblá­kon. — Mert tudja — mondja öröm­mel —, a parasztember, a szövet­kezeti tag legnagyobb öröme a gaz-. dagon fizető föld, a kenyeret adó határ. felköszönök. Még egyszer visz­szanéz és kiált: — Ne felejtse el megírni, hogy 9 hektáron learattuk a repcét, kicsé­peltük és már át is adtuk az állam­nak. Abból is szép termés volt. Tóth Gyula, Perbenylk A szeredi begyiijtési üzem dolgozói július 6-án 119,2 százalékra teljesítették az öszi repce begyűjtési tervét s ezzel a begyűjtésben a bratislavai kerületben a második helyre kerültek. Ezzel teljesítették azon kötelezettségvállalásukat, hogy a begyűjtési tervet július 6-ig teljesítik, a repcét elszállítják és átadják feldol­gozásra. A~ begyűjtés és szállítás tervének idejekorán történt teljesítése Puskás Sándor, Forró István és Hanzel János munkásoknak, a begyűjtési üzem dolgozóinak érde­me, akik a gépesített berendezés segítségével a repcét behordták, áttisztították, elszállították és vagonokba rakták. Hat nap alatt — nappali és éjszakai műszakok során — 1200 q repcét szállítottak a zsiradékfeldolgozó-lizemeknek. Magda Slosiariková — ČTK felv. Csak közös akarat szülhet tartós sikert „A szocialista állam külön­féle formában segítséget nyújt a rosszabb feltételek között gazdálkodó szövetkezeteknek, de egymaga nem egyenlítheti ki a szövetkezetek jövedel­mét. . ." (A CSKP KB júliusi határozatából). E gondolatból kiindulva kell jelle­mezni a bősi szövetkezet helyzetét is. Mint ismeretes, ez a szövetkezet a duaszerdahelyi járás egyik leg­gyengébb szövetkezete. A lemaradás, a gyenge eredményekkel záruló gaz­dálkodás oka TÖBB SZEMPONTBÓL IS MAGYARÁZHATÓ. Az egyik ok például magában a ter­mészeti adottságban rejlik. Elismert dolog, hogy nem mindegy például a cséfai, vagy a bösi szövetkezetben való gazdálkodás. Cséfán kevesebb munkaráfordítással, egyszóval olcsób­ban több terméket lehet előállítani, mint Bősön, ahol úgyszólván minden évben feltör a talajvíz, megnehezíti az aratást, több a szemveszteség, si­lány minőségű takarmány terem, és sokszor annak nagy részét is kilú­gozza a víz. Az új begyűjtési árak többek között a természeti feltéte­lekből eredő különbözetet vannak hi­vatva kiegyenlíteni, vagyis legalább megközelítően érvényesíteni azt a gondolatot, hogy a szövetkezeti ta­gok A VÉGZETT MUNKA UTÁN RÉSZESÜLJENEK JUTALOMBAN. Az új begyűjtési árak pl. a cséfai szövetkezetnek közvetlenül anyagi segítséget nem jelentenek, sőt egyes termékeknél a múlt évi átlageladási árhoz viszonyítva alacsonyabbak. Ez a szövetkezet tagjait arra ösztönzi, hogyha a munkaegység előbbi ér­tékét meg akarják tartani, mindenek­előtt a termelési költségeket kell csökkenteniök, minden talpalatnyi földet alaposan ki kell használniok. A bősi szövetkezetben azonban a rosszabb termelési körülmények és egyéb okok miatt — amire még ké­sőbb visszatérünk — a kötelező be­adáson kívül alig tudtak valamit a jóval előnyösebb állami felvásárlási árakon értékesíteni. így a szövetkezet igen szerény jövedelemhez jutott, a tagok átlagjövedelme jóval a csé­faiaké mögött maradt. Az új begyűjtési árak szerint a bősi szövetkezetben az egyes termé­kek ára a múlt évekhez viszonyítva a következőképpen emelkedik: 1958 1960 Átlagár: Új ár: Búza mázsánként 147,— 135,— sörárpa mázsánként 54,— 155,— kukorica mázsánként 66,80 115,— vágómarha kg-onként 6,40 9,— sertéshús kg-onként 6,20 11, — tej literenként 1,10 1,80 tojás darabonként 0,48 0,86 A táblázátből láthatjuk, hogy a bősi szövetkezetben a búza kivételé­vel AZ ÖSSZES TERMÉKEKNÉL NÖVEKEDNI FOG A BEGYŰJTÉSI ÁR. Sőt a kimutatás egyebet is elárul: azt, hogy a bősiek — amit már az előbb is állítottunk - alig tudtak valamit magasabb áron értékesíteni, vagyis termékeiket begyűjtési áron adták el. Az új begyűjtési rendszer és az új árak a bősi szövetkezetnek — az ország legnagyobb szövetkezetei egyi­kének — az 1958-as év piaci terme­lését véve aiapul 1 millió 700 ezer korona többletbevételt jelent. Az állam segítsége tehát óriási előnyt jelent a szövetkezetnek, de — ahogyan a bevezetőnek vett idé^ zetból is kitűnik — csupán ez a köz­vetlen , segítség- magában minden problémát nem old meg. A párt ha­tározata feltételezi a szövetkezetesek kezdeményező munkáját, a termés­eredmények növelésére és az ön­költségek csökkentésére való törek­vést. Már beszéltünk a természeti adott­ságok okozta hátrányokról, de rosz­szul mérlegeinők a bösi helyzetet, ha mindent a természet rovására ír­nánk. Maguk a szövetkezeti tagok, s mindenekelőtt a falusi pártszer­vezet tagjai is súlyos mulasztásokat követtek el, s ezeket a mulasztáso­kat minél előbb pótolni kell. A szö­vetkezetnek mindenekelőtt a takar­mányellátásban önállóvá kell válnia, ha azt akarják, hogy szövetkezetük szilárd alapon álljon. Lényegesen NÖVELNIÜK KELL A FÖLDEK TERMŐKÉPESSÉGÉT, az állatok hasznosságát, tejelőképes­ségét, súlygyarapodását. Helyesen te­szi a szövetkezet vezetősége, hogy iparkodik meghonosítani az állatte­nyésztésben az új technológiát, hogy bevezették a sertéstenyésztésben az önetetési módszert. így nemcsak munkaerőt takarítanak meg, hanem - maguk a bősiek mondták - az ál­latok is többet szednek magukra. Az idén első ízben fejlődött ki alkotóképesen a szocialista munka­verseny, aminek konkrét eredménye, hogy a szövetkezet történetében az idén először trágyáztak meg 131 hek­tár rétet. Mindenekelőtt azonban a falusi pártszervezet munkájában kell dön­tő változásnak jönnie, mert tartós és nagy eredmények csakis ott szü­lethetnek, ahol a kommunisták szabnak utat a fejlődésnek. Szarka István Sikeres munka Az ipolysági járás mezőgazdasági dol­gozói pártunknak és kormányunknak fel­hívására példás kötelezettségvállalással válaszolnak, amely szerint a járásban a gabonabetakarítást ez idén legkésőbb augusztus 5-ig, a gabonabeadást pedig augusztus 20-ig fejezik be. Hogy sikere­sen teljeithessék vállalásukat, új aratási tervet dolgoztak, ki amelyben minden eshetőséggel számolnak, többek között azzal is, hogy a megdőlt gebonafélék 30— 35 százalékát kaszával aratják le. A járás 22 szövetkezetében, amelyek ez idén már a saját gépeikkel aratnak a GTÁ nég> mozgómúhelye segít kijavítani az esetle­ges üzemzavarokat. A járásban már le­aratták az őszi repcét és az őszi árpát s jelenleg 14 kombájn csépeli .a repcét és az árpát. A kombájnok a cséplés után a búzát fogják aratni. ÜJ SZÓ 5 * 1959. július Ifr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents