Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-10 / 189. szám, péntek

A SOMORJAI JARÁSBAN NAGY MUNKALENDÜLETTEL FOLYIK AZ ARATÁS (D. V.) — a somorjai járás dolgozói a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében és a mezőgazdasági termelés növelésében elért eredményekért az idén megkapták az „Építésben szerzett érdemekért" kitüntetést. Önfeláldozó munkájuk elismerése búzdítóan hat az aratási munkák alatt, amikor minden dolgos kézre és minden percre nagy szükség van. A járás dolgozói a tavaly szerzett tapasztalatokat felhasználva arra törekednek, hogy köztársaságunkban ismét elsőként - 12 nap alatt - végezzék el az aratást. Az időjárás a hét elejétől kedvező volt és a gépek is sokat segítettek. Somorján, Nagypakán, Csöllén és mfcs községekben a szövetkezetek már saját gépeikkel aratnak. A csallóközcsütörtöki traktorállomás dolgozói azonban tanácsokkal és gépjavító-munkálatokkal készségesen segítik őket. Különösen nagy segítséget jelentenek a cseh gépállomások dolgozói, akik 45 kombájnnal, 16 traktorral és pótkocsival veszik ' ki részüket az aratásból és a terménybetakarításból. A csallóközcsütörtöki gépállomás is jól indult a rajtban. Tegnapig 1570 hektáron végezték el az aratást, ebből 896 hektár gabonát kombájnnal arattak le. A gépállomás kombájnosai közötti versenyben Feketevizi Mihály vezet, aki tegnapig 21 hektár gabonát aratott le. Egy kombájn napi teljesítménye: 6-7 hektár és közel 160 mázsa gabona . : A vörösmajori EFSZ-ben több kombájn dolgozik, de amelyet Nagy Gusztáv kombájnos, Berger László segédkombájnos és Hubert Mihály traktoros gondjára bíztak — sokan megcsodálják. A 6-os szovjet kombájn teljesítftnénye több mint 14 kaszás napi munkateljesítményével ér fel. Fenti képünk a hatalmas aratőkolosszust mutatja munka közben. Baloldali képünkön Zemjáková Júlia, . a vörösmajori EFSZ fiatal tagja az elevátorból hulló szalmát egyengeti a szalmagyűjtő-kocsiba. A kombájn után nem maradnak sokáig a földeken a szalmakupacok. A szövetkezeti tagok frissiben kazalozzák a szalmát. (Jobboldali képünk). Munkában szilárdul hazánk népeinek barátsága . mm * i A féli EFSZ földjein a munka mindig közelhozta egymáshoz a szlovák és a magyar dolgozókat. Most az aratásba csehországi kombájnosok is bekapcsolódtak. A féli határban magyarok, szlovákok és csehek közös megértésben dolgoznak. Fenti képünkön a pardubicei kerületben levő poličkai GTA dolgozóit látjuk, akik közül Bačovský Bedrich már egyszer dolgozott Szlovákiában — az érsekújvári EFSZ-ben. Baloldali képünkön a csütörtöki gépállomás kombájnja előtt Lakner Imre, a féli EFSZ elnöke vizsgálja, mennyire szedi fel a kombájn a dőlt gabonát. Ahol a kombájnnal nehezen menne az aratás, ott a szövetkezeti tagok kaszaval vágják a rendet. (Jobboldali képünk). Régi mondás, hogy a dőlt gabona nern teszi tönkre a gazdát. Jó termés van az idén. A féli szövetkezeti tagok 148 hektár árpájukból több mint 4000 mázsás termésre számítanak. asszony tapasztalata Seifert módszerével Már írtunk lapunkban Erich Seifertnek, a Kari Marx Stadt-i vasúti miihely dolgozójának, a szocialista munka NDK-beli hősének módszeréről. Ismeretes, hogy módszere hazánk üzemi dolgozóinak körében is megértésre talált és néhány helyen már sikeresen alkalmazzák is. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk e módszemek az új bérrendszer bevezetésével kapcsolatos normaellenőrzésben és a termelési folyamatok felülvizsgálásában. Az alábbiakban ism ertetjük, hogyan alkalmazzák Seifert módszerét a napajedlai Fatra müan yagfeldolgozó-üzemben. munkaidő! Még szerencse, hogy Vymazalová talált magának munkát, másutt segített - de tény marad, hogy a müanyaggombok nem készültek el idejében. És így sorban mind az öt asszonynál... Egy kis visszapillantás Mindenekelőtt térjünk vissza röviden 1957 novemberébe, amikor a napajedlai Fatra-üzem dolgozói először hallottak Erich Seifertről és arról, mily sokat tehet a munkás normájának helyessége érdekében, hogyan késztetheti a vezetőséget a munka jobb megszervezésére, hogyan küszöbölheti ki a saját hibáján kívül is előforduló veszteség időket. A Fatra-üzemben az a jó szokás, hogy minden félévben aktívát rendeznek a legjobb dolgozókkal, újítókkal. Tavaly ősszel egy ilyen aktíva alkalmával a dolgozók megismerkedtek Erich Seifert nevével és munkájával. Seifert pontosan feljegyezte a veszteségidő minden percét és a munka veszteglésének okát. Ezzel óriási tartalékokra bukkant és napi munkaidejében néha 2-3 őrás időveszteség okát tárta fel. Feljegyzéseivel ostromolta az üzem vezetőségét, a mestereket, küszöböljék ki a munkaszervezés hibáit, tegyék folyamatosabbá az anyagellátást —, mert ez okozta leggyakrabban a gépek állását. így ő maga mutatott rá egyes normák laza voltára és lehetővé tette megszilárdításukat a jobb munkaszervezéssel, a felelősebb irányítás megkövetelésével. A napajedlai műanyaggyárban a konfekciós részlegen (itt gyártják a közismert esőkabátokat és a műanyagból készített borítóanyagokat könyvek, naptárak stb. számára) a munkásnők gyakori kényszerpihenésre panaszkodtak. Hogy panaszkodtak az asszonyok, az nem csoda, hiszen a „pihenés" után, hogy normájukat teljesíthessék, hajrában kellett behozni a veszteséget, vagy túlórázni kellett. Éppen abban az időben ismerkedtek meg a legjobb dolgozók Seifert módszerével. Jaroslav Valűch mester, a műhely pártalapszervezetének elnöke nem rejtette véka alá, amit az új módszerről megtudott. Elbeszélgetett a műhely munkásnőivel — mert főleg nők dolgoznak itt —, elmagyarázta a módszer lényegét. Végül meggyőzte azt a négy gépkezelő asszonyt, akiknél a legtöbb veszteségidőről tudott, tegyék magukévá az-új módszert. Erre megszólalt az ötödik, Terézia Vymazalová, aki az esőkabátok gombjait gyártja, hogy bizony ő is ellenőrizni fogja, mi az oka a sok gépállásnak, így hát öt asszony - A. Dvoŕáčková, A. Gabrhelíková, J. Katrňáková, L. Kalčíková és T. Vymazalová - elsőknek bevezették Erich Seifert módszerét. Ez májusban történt. Hogyan láttak hozzá? Mindegyikük először is kapott egy különleges űrlapot. Ezen a következő rubrikák találhatók: „Dátum, Mikortól-meddig, Hány perc, Miért, Milyen intézkedést hozott (kitölti a mester)." Mondani sem kell talán, hogy az űrlap a veszteségidő feljegyzésére szolgál. Június elsején megkezdték a feljegyzések vezetését. Elmúlt két hét. Nézzünk bele A. Dvoŕáčková jegyzeteibe. „Június 5. Két óra veszteség. Rossz anyag. Ellenőriite M. Tunys technológus, megvitatta Z. Sítek elvtárssal". Kissé táviratszerű a stílus, de azért érthető. Tunys technológus a rossz anyag miatt felelősségre vonta Z. Síteket az anyagelőkészítő osztályból. Vymazalová jegyzeteiből kitűnik, hogy 12 nap folyamán munkaidejének 49 százalékát saját hibáján kívül kénytelen volt átállni. Napi 4 őrás Hogyan tűrhették eddig? Ezt kérdeztük a mestertől, a munkásnőktől. Egyszerű volt a válasz: „Nem is tűnt fel sokszor az embernek, hogy itt elvész öt perc, ott tíz perc. Ha az ember a karbantartót keresi fél órán át - egy ötperces javítás miatt — azt természetesnek vettük. Ezek a percek, félórák csak akkor »ugranak ki«, amikor összeszámláljuk őket. Erre pedig csak most, Seifert módszere alapján jöttünk rá. A bérből nem is igen hiányzott, hiszen a norma megállapításánál gyakran számoltak ezekkel a veszteségidőkkel." Nos, igen. Nézzünk csak szét akármelyik üzemünkben, milyenek is azok a „bekalkulált veszteségidők", bizonyára mindenütt akad felesleges is köztük szép számmal. „Ezzel számolni kell mindig, hiszen megtörténik, hogy rossz az anyag" i— mondogatjuk gyakran. De nézzük csak, mennyire másképp oldották meg ezt a kérdést e Fatrában. A szocialista munkabrigád közbeszól Amikor a munkások feljegyzésein már szép számmal szerepelt a veszteségidő megindokolásánál a „rossz anyag" kifejezés, Valúch mester felszólalt. Ojra megtartották ugyanis a kiváló dolgozók aktíváját. Itt voltak a hengerlőrészleg élenjárói is. (A műanyagiparban, tudvalevő, a hengerlőktől függ az anyag minősége). A hengerlők válaszoltak a felszólalásra. Nem is akárhogyan — felajánlással. Htsžen a SZbcialista munkabrigád címért versenyeznek, kötelességük a közös érdeket szem előtt tartani. így történt, hogy megjavult az anyag minősége. Vymazalová már nem áll 2 óra hosszat, hogy gombkészítés helyett a félresikerült műanyagmassza eltávolításával bajlódjék. A gombgyártásnál megszületett a műszakilag indokolt norma .., Mit mond a mester? „Hát bizony, nem tudtam, hogy ostort fonok magamra — mondja nevetve Valűch mester. - Mert most aztán nem lehet csak úgy tudomásul venni, vagy egy csendes káromkodással elmenni afelett, hogy leálltak a »lányok«. Most meg kell indokolni minden veszteségidőt és utána kell járni a dolognak. Helyre kell hozni a hibát. Méghozzá gyorsan, mert a »>lányok« kíméletlenül írják az időt. De azért megéri. Ha előbb kezdjük Seifert módszerével, már rég rend lenne a normák körül s ma már az új bérrendszer szerint dolgozhatnánk. Az pedig legtöbbünknél magasabb bérosztályt jelent." Mit lehet még Valúch mester szavaihoz fűzni? Talán csak ennyit: Seifert módszere segít üzemeink mai legnagyobb, mondhatnánk központi problémáját, az új bérrendszer kérdését sikeresen megoldani. Ezért vezessük be minél több munkahelyen s meglátjuk: a dolgozók maguk, saját kezdeményezésükkel megteremtik a rendet az egyik legbonyolultabb kérdésben, a műszakilag indokolt normák kérdésében. Vilcsek Géza A gépiparban 200 csoport versenyez a szocialista munkabrigád címért A szocialista munkabrigád címért folyó verseny Szlovákiában egyre nagyobb méretekét ölt. A gépiparban az első félév folyamán közel 200 kollektíva jelentkezett e cím elnyeréséért folyó versenybe. Hét gépipari kollektíva már elnyerte e büszke címet, mert teljesítette az összes feltételeket. A szocialista munkabrigád címért folyó verseny jelentős segítséget nyújt az üzemeknek a tervteljesítésben. Gépipari üzemeink Szlovákiában az első félév folyamán 480 tonna különféle öntvényt készítettek terven felül, 2735 tonna értékes fémet takarítottak meg és terven felül 3700 tonna fémhulladékot adtak be. ÜJ SZÓ 5 * 1959. július Ifr