Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-10 / 189. szám, péntek

flz EFSZ-ek döntő szerepe a mezőgazdasági termelés növelésében, falvaink kulturális életének fejlesztésében L. Strougal földművelésügyi miniszter beszéde g Ľubomír Štrougal földművelésit ügyi miniszter a nemzetgyűlés jú^ lius 9-i ülésén tartott beszédében Ä hangsúlyozta, hogy a mezőgazdáig s

á9i termékek begyűjtése, a földalap védelme és a/ egységes íöldmüvesszövetkezetek gazdasági s f

társadalmi helyzete terén foganatosított törvényes intézkedések ' elvi jelentőségűek hazánk mezője gazdasági termelésének továbbfejágí lesztése szempontjából. A szóban forgó három törvény előterjesztett javaslata kiinduló pontjának a falvainkon jelenleg kialakult politikai-gazdasági feltételeket kell tekintenünk. Jelenleg több mint 12 300 EFSZ összesen 4 millió 526 ezer hektárnyi területet kitevő mezőgazdasági földeken gazdálkodik. A szocialista szektor falvainkon — az állami gazdaságokat is beszámítva - ma már a mezőgazdasági földek összterületének több mint 80 százalékát műveli meg. Az új feltételekre elsősorban az jellegzetes, hogy a termelés és a központi élelmiszeralapok számára szükséges piaci tennelés döntő terjedelméről a szocialista nagyüzemek — az EFSZek és az állami gazdaságok gondoskodnak. Dolgozóink egyre nagyobb élelmiszerszükségletének és feldolgozó iparunk fokozódó nyersanyagszükségletének kielégítése mellett most arról van szó, hogy maximális mértékben feltárjuk s kihasználjuk a szocialista nagyüzemi termelésben rejlő tartalékokat. E fontos termelési és gazdasági feltételek egész sorát sikeresen biztosítja a javasolt törvényszerű intézkedések végrehajtása. Lényegében arról van sző, hogy megoldjuk három egymással kölcsönösen összefüggő, igen fontos gazdasági tevékenység kérdését. Elsősorban lényegesen el kell mélyíteni a munkásosztály és a szövetkezeti tagok a dolgozó parasztság közötti gazdasági szövetség hatékonyságát azon feltételeknek megfelelően, amelyek most, a szövetkezetesítés befejezése idején lépnek előtérbe. Ezt a Jcöveteliyiényt az új begyűjtési és tfervezési rendszer juttatja kifejezésre. A növénytermesztés és az állattenyésztési termelés szüntelen növelése alapvető feltételének a földalapról — a mezőgazdaság ezen alapvető termelőeszközéről — való gondoskodást, annak rendes kihasználását, termékenységének növelését és területének állandósítását kell tekintenünk. E kérdések megoldását szolgálja a mezőgazdasági földalap védelméről szóló előterjesztett törvényjavaslat. Az új begyűjtési rendszer az egységes árak elvén és azon az elven alapszik, hogy hathatósabban kel! felhasználni az állam által a szövetkezeteknek nyújtott közvetlen segítséget és a mezőgazdasági adót annak érdekében, hogy magasabb színvonalra emelkedjék a szövetkezeteknek a termelés és a piaci termelés növelése iránti anyagi érdekeltsége. E jelentős funkció lényege abban van, hogy míg az eddigi begyűjtési rendszer számos szövetkezet számára lehetővé teszi jövedelmének mértéken felüli növekedését — mégpedig a piaci termelés növelésénél gyosabb ütemben — és a gyöngébb EFSZ-ek esetében az elért értékesítési ár gyakran nem fedezi a termék előállításához szükséges költségeket, az új begyűjtési rendszer alkalmazása egyenletesen teszi érdekelté a szövetkezeteket a termelés növelésében. Az egyes EFSZ-ek értékesítési feltételeinek egyenlőtlensége megnehezítette a helyes termelési irányzat érdekében eszközölt céltudatos beavatkozásokat, és néhol a takarmányok viszonteladásával kapcsolatosan elsősorban a kevésbé kedvező termelési feltételek között működő szövetkezetek helytelen és nem hatékony termelési iráňyzatára vezetett. Az eddigi begyűjtési rendszerben a!z anyagi érdekeltség e csökkenésével egyidejűleg azt a tényt is látnunk kell, hogy ha az értékesítési árak gyorsabb ütemben emelkednek a piaci termelés növekedésének üteménél, nem fejlődnék- ki a parasztok körében a termésre eső önköltség csökkentése iránti szükséges érdeklődés. Az állam a mezőgazdasági termékeket egyre magasabb árakon gyűjtené be, amit az élelmiszerek kiskereskedelmi árainak rendszeres leszállítására irányuló politikával szemben ellentétet kiváltó tényezőnek kell tekintenünk. Az eddigi átlagos értékesítési áraknál magasabb és a kötelező beadás céljaira átadott termékek begyűjtési árainál lényegesen magasabb új begyűjtési árak megszabásában kifejezően fokozódik az anyagi érdekeltség különösen a gazdaságilag gyengébb és az átlagos szövetkezetek esetében, melyek a régi begyűjtési rendszerben nem részesültek nagyobb mértékben az állami felvásárlás nyújtotta magas árakban. Emelett éppen ezek a szövetkezetek rendelkeznek a legnagyobb tartalékokkal a mezőgazdasági termelés és a piaci termelés további fellendítésére. Az új begyűjtési rendszer megteremti a kedvező feltételeket arra, hogy több irányban megtaláljuk a különbözeti járadék aránylag bonyolult problémájának megoldását. Ennek legfőbb eszközei az új árak és a mezőgazdasági adók lesznek. Az, hogy az új árak megszabása azon termékek támogatásának követelményét tartja szem előtt, melyeket a fokozott mértékű fogyasztás igényel, és amelyek termeléséhez megvannak a jó feltételek a kevésbé kedvező területeken is, s elsősorban az állattenyésztési termékekre van tekintettel, hozzájárul ahhoz, hogy a termékek értékesítésének feltételei megjavuljanak éspedig főképpen a burgonyatermesztéssel foglalkozó körzetekben működő szövetkezetekben. Ezt a célt követi a progresszív mezőgazdasági adó is, amely amellett, hogy az összes szövetkezetek fokozott mértékben érdekeltek a társadalmunkkal szembeni kötelességek teljesítésében, lehetővé teszi a különböző természeti feltételek következtében keletkezett eltérések eddiginél jobb és indokoltabb kiegyenlítését. Az új begyűjtési rendszer kielégítően megoldja a hegyvidéki szövetkezetek problémáit is. Az új begyűjtési rendszer s a termelés új tervezése megköveteli — ha döntő fordulatot akarunk a mezőgazdasági termelésben elérni — hogy minden egyes hektár mezőgazdasági földet a lehető legjobban, leggondosabban műveljenek meg és az a lehető legnagyobb hozamot adja. A föld belterjes megművelésének növeléséhez vezető legfontosabb utak egyike a mi feltételeink között elsősorban a talaj vízgazdálkodásának rendezése. Ezt sikeresen azzal érhetjük el, ha az EFSZ-ek, az állami gazdaságok és a szocialista szektorhoz tartoző más üzemek talajjavítási szövetkezetekbe társulnak. Az új termelési és gazdasági intézkedések életbeléptetése feltétlenül megköveteli, hogy törvénybe iktassuk az egységes földmüvesszövetkezetek gazdasági s társadalmi helyzetének megoldását, mivel az EFSZek már ma is a döntő tényező szerepét töltik be a mezőgazdasági termelés lényeges növelése elérésében és falvaink kulturális életének fejlesztésében. Számos földművesszövetkezetünk már hosszabb ideje foglalkozik azzal a kérdéssel, milv módon valósítható meg céltudatos együttműködésük, szem előtt tartva a termelési feladatok gyorsabb és gazdaságosabb teljesítését. A tevékenység olyan területeiről van sző, mint például a szerszámok és berendezések karbantartása, javítása, beruházási akciók gyors megvalósítása, a takarmány szállítása és gondozása, a rétek jobb kihasználása stb., ahol célszerű volna, hogy a szövetkezetek társuljanak. Az EFSZ-ek társulása lehetővé teszi a helyi források jobb kihasználását, a kedvezőbb munkafeltételek egyenletes létrehozását az egész éven át és az Összes termelőeszközök gazdaságosabb felhasználását. A szövetkezeti tagok az EFSZekröl szóló új törvényben bizonyára örömmel fogadják a szövetkezeti tagok politikai és szakmai fejlődéséről való gondoskodás, az ifjúságról és az EFSZ-ek nőtagjairól különösen az anyákról, valamint az elaggott tagokról — való gondoskodás hangsúlyozását. Valamennyi javasolt intézkedés a termelés fejlesztésének támogatására irányul s teljes mértékben megfelel mezőgazdaságunk fejlődése jelenlegi feltételeinek. Az intézkedések célja különösen a CSKP XI. kongresszusán kitűzött termelési feladatok teljesítése. Meg vagyok róla győződve, hogy földműveseink mindezeket az intézkedéseket arra irányuló fokozott mértékű elhatározással fogadják, hogy maradéktalanul teljesítik azokat a követelményeket, melyek teljesítését szocialista társadalmunk a földművesektől elvárja. A népművelésben céltudatosabban harcoljunk a tudományos világnézet terjesztéséért F. Kahudának, az iskola- és kulturális ügyek miniszterének beszéde František Kahuda az iskola- és kulturális ügyek minisztere a nemzetgyűlés csütörtöki vitájában elhangzott felszólalásában többek között a következőt mondotta: Azok a célok, melyeket a szóban forgó törvényjavaslatokban követünk, a szocialista kulturális forradalom céljaiból adódnak. A népmüvelés tartalma és küldetése, a múzeumok, a képtárak és a könyvtárak feladata az, hogy céltudatosan s rendszeresen terjesszék a tudományos világnézetet, harcoljanak a burzsoá ideológiák és az emberek gondolatvilágában levő csökevények ellen, magyarázzák és megvalósítsák kommunista pártunk politikáját, mely a szocialista országépítés befejezésére, munkánk és életünk békés feltételeinek biztosítására Irányul A népművelési törvény szem előtt tartja a népművelés és a dolgozók élete, valamint szükségletel közti szoros összefüggést, hangsúlyozza a nemzeti bizottságok jelentős szerepét. A decentralizálás folyamán a népművelési tevékenység fejlesztése elsősorban a nemzeti bizottságok aktivitásától, felelősségérzésétől függ, mivel az ö gondjaikra van bízva az e tevékenységre vonatkozó tervek kidolgozása, melyek kötelezők az egyes n«mzeti bizottságok hatáskörében kulturális és népművelési tevékenységet kifejtő valamennyi szervezet és intézmény számára. E tevékenység egybehangolásának kérdése időszerű problémaként nyilvánul meg. Szó van erről a CSKP KB-nak a népművelési munka további kibontakoztatásáról szóló határozatában is. Emellett nincs kizárólag szervezési munkáról, különféle akciók naptár szerinti megállapításáról szó. A legfontosabb a politikai és kulturális élet egysége biztosításának szükségessége. E téren jelentős szerep jut a nemzeti bizottságoknak, melyek a gazdasági és kulturális építőmunka Irányításáról szóló alkotmánytörvén.v értelmében teljes mértékben felelősséget viselnek a népművelési tevékenységért Emellett szükséges, hogy a nemzeti bizottságok valamennyi társadalmi szervezettel együttműködve kidolgozzák a kulturális tevékenység nemcsak rövid Időre, hanem hosszú Időre szóló terveit Is, amelyek magukban foglalnák a helybeli népművelési munkában résztvevő valamennyi szervezet törekvéseit. Ezeket a terveket a nemzeti bizottságok számára az iskola- és kulturálisügvi állandó bizottságok fogják előkészíteni. A népművelés szakaszán kifejtett tevékenységüket eddig — és ezt meg kell legyeznünk — lebecsülik. Az üj törvény értelmében a jövőben az eddiginél sokkal jobban lesz biztosítva a nemzeti bizottságok és az önkéntes szervezetek közötti együttműködés, a népművelési tevékenység egybehangolása — különösen ami a nemzeti bizottságok népművelési berendezéseinek, valamint egyéb szervek, főként a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és az egységes töldmuvesszövetkezetek kulturális berendezéseinek felhasználását illeti. Természetes, hogy senki sem avatkozhat be e szervek jogkörébe különleges feladataik teljesítése folyamán. A szóban forgó törvény nem zárja el az utat az önkéntes szervezetek kezdttnényezö tevékenysége előtt. Feltételezi, hogy az Ifjúsági szervezetek, a testnevelési szervezetek stb. a jövőben még gyakrabban szerveznek nyilvános kulturális és társadalmi rendezvényeket, beszélgetéseket, akadémiákat, színi- és filmelőadásokat, mulatságokat, bálokat, hogy megszervezik saját zenekaraikat, valamint más népművészeti alkotási együtteseiket és klubhelyiségeiket a túlnyomórészt saját tagságuk kulturális tevékenységének fokozására Irányuló központokká alakítják. Egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk a klubtípusú népművelési Intézmények létesítésére. Ezek arra vannak hivatva, hogv a helybeli népművelésben vezető szerepet játsszanak. Azt akarjuk, hogy városainkban és falvainkon ezekben a klubókban jöjjenek össze az emberek kulturális tevékenységükre, itt éljék társadalmi életüket. Az építészek napjának ünnepélyes megnyitása Prágában az Építőipari Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége Központi Bizottságának csütörtöki teljes ülésével megkezdődtek az építészek napjának ünnepségei. Az ülésen részt vett pártunk és kormányunk küldöttsége: R. Barák, a CSKP KB politikai irodájának tagja, O. Beran építészeti miniszter, V. Pašek, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára és M. Krupička, a CSKP KB osztályvezetője. A párt- és a kormányküldöttség nevében R. Barák elvtárs mondott beszédet. Az ünnepi ülésen jelen voltak továbbá a szovjet építészek képviselői — Sz. I. Pugorov, Dnyepropetrovszk városa építészeti bizottságának elnöke és A. I. Akimov, az orszki kőművesek egyik brigádjának vezetője. A szovjet képviselők építészeinknek vörös zászlót adtak át, melyet a szovjet építészek adományoztak. A vörös zászló a szovjet és a csehszlovákiai építészek szövetségének jelképe lesz, kitüntetésként azoknak az üzemeknek adják át, amelyek győztesként kerültek ki az építkezések jó minőségben és idejében való befejezése érdekében indított munkaversenyből. A köztársasági elnök a kormány javaslatára az építészek napja alkalmából a termelési feladatok példás teljesítésének elismeréseként kitüntette a legjobb kollektívákat és dolgozókat: „Az építőmunkában szerzett érdemekért" kitüntetést adtak a bratislavai Magasépítészeti Vállalat részlege 160 tagú kollektívájának. „A kiváló munkáért" kitüntetést a stupavai cementgyár nemzeti vállalat kollektívájának, a B. Petrášek vezette munkacsoportnak, (a prágai Magasépítészeti Vállalat hármas számú építészeti igazgatóságának dolgozói), a F. Musil vezette gépi vakolők csoportjának, (a pardubicei Magasépítészeti Vállalat dolgozói), František Sloviak homlokzatépítőnek (a prešovi Magasépítészeti Vállalat michalovcei építészeti igazgatóságának dolgozója) és Josef Vilimovskýnak, az ostravai Bytostav vállalat havifovi építészeti igazgatósága alá tartozó kőművescsoport vezetőjének adták át. Építésze-i tünk munkaeredményei örvendetesek * — mondotta az ülésen tartott beszédében L. Rajský, az Építőipari Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége Központi Bizottságának elnöke. Az építészetre háruló feladatok azonban még nagyobbak — amit előbb 10 év alatt építettünk fel, azt most már 5 év alatt kell felépítenünk. Az ünnepi ülés résztvevői hazánk valamennyi építészének nevében megígérték, hogy teljesítik ezeket a nagy feladatokat. Az építészek a CSKP Központi Bizottságának küldött levelükben, — melynek tartalmát viharos tapssal jóváhagyták — ígéretet tettek, hogy teljesítik az idei tervben előirányzott feladatokat, a megtakarított és terven felül készített építőanyagból terven felül több mint kétezer lakást építenek fel és adnak át rendeltetésének, ezenkívül előkészítik az 1960. évi fokozott feladatok egyenletes teljesítésének feltételeit. „Biztosítjuk Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottságát — áll a levélben, — hogy az építészeti dolgozók kezdeményezésükkel, a munkában tanúsított áldozatkészségükkel és építő lelkesedésükkel hozzájárulnak a XI. pártkongresszus által kitűzött cél, — hazánk szocialista építése befejezésének eléréséhez." AZ EFSZ-ek VERSENYE i Vessünk minél több másodnövényt (ČTK) A zöldtakarmány elegendő mennyisége az őszi hónapokban gyarapítja a szövetkezetek takarmányalapjait, a zöldtrágyázás céljaira a földeken hagyott tarlókeverék lényegesen növeli a talaj termőképességét. Ezért az egységes földművesszövetkezetek érdekében áll, hogy e célra minél nagyobb területet vessenek be tarlókeverékekkel. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal a tarlókeverékek vetésterületeinek kiterjesztése érdekében „Az egységes földművesszövetkezetek versenye az etetésre és zöldtrágyázásra szánt tarlótakarmány vetésterületei tervének legnagyobb mérvű túlteljesítéséért" jelszó jegyében versenyt indít az 1959-es évre. A verseny eredményeit 1959. szeptember 10-ig a járási nemzeti bizottságok tanácsainak földművelésügyi oszť&lyai fogják értékelni. Az értékelésnél az egyes termelési területek feltételeinek, a vetés agrotechnikai határideje betartásának és a vetés által elért haszonnak figyelembevételével a tarlókeverékek vetésterülete tervének százalékban kiBanská Štiavnicán véget ért a vegyészek kongresszusa (CTK) - Banská Štiavnicán július 9-én véget ért a vegyészek 16. kongresszusa. A kongresszuson hazánk egész területéről több mint 1100 vegyi- és élelmiszeripari dolgozó, ezenkívül a Szovjetunióból, az NDKból, Lengyelországból, Bulgáriából, Magyarországról, Finnországból és Ausztriából érkezett 45 tudós és kísérleti dolgozó vett részt, akik tíz napig a vegyi- és élelmiszeriparunk fejlesztésével kapcsolatos időszerű kérdésekről, valamint a fiatal vegyészek neveléséről tárgyaltak. A kongresszus résztvevői határozatukban arra kötelezték magukat, minden munkatörekvésükkel azon lesznek, hogy a vegyészek 16. kongresszusával az eddiginél aktívabb munka kezdődjék meg a CSKP XI. kongresszusán hozott határozatok teljesítése, vegyiiparunk fejlesztése érdekében. fejezhető túlteljesítését veszik számításba. Minden kerületben a három győztes földművesszövetkezetet a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal jutalomban részesíti^ Új módszerekkel A bratislavai Magasépítészeti Vállalat 8 építkezésen alkalmazza a folyamatos módszert. E módszer alkalmazása lehetővé tette, hogy június végéig a tervezett 853 lakás helyett 888-at építsenek fel, ami 35 lakással több a tervezettnél és 15-tel több a felajánlásban feltüntetett lakások számánál. A vállalat dolgozói a tervvel szemben 700 ezer koronával csökkentették az önköltséget, I. P. Amerikai kereskedők és gyárosok látogatása (ČTK) — Kedden repülőgépen Prágába érkezett a Michigan állam Saginaw városában élő amerikai kereskedőknek, valamint ipari üzemek tulajdonosainak 19-tagú csoportja. A vendégek, akik néhány napot Moszkvában töltöttek, megtekintették Prágát és a čelakovicei korszerű gépipari üzemet, találkoztak a Csehszlovák Kereskedelmi Kamara, valamint egyes csehszlovák külkereskedelmi vállalatok képviselőivel is. Az amerikai ipari üzemek tulajdonosainak és kereskedőknek csoportja az első abból a több mint 10 csoportból, amelyek ez idén hazánkba látogatnak. Az amerikai vendégek csütörtökön repülőgépen Berlinbe, az NDK fővárosába utaztak. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk július 2-i számában „A nyugdíjbalépés egyes kérdéseiről" címert közölt cikkünkbe hiba csúszott be. A második hasáb első bekezdésének 5. mondata helyesen így hangzik: „Ha a teljes húsz évi alkalmaztatással és biztosítással nem rendelkeznek, akkor csupán ennek elérése után, vagy pedig 65. életévük betöltése és legalább 5 évi alkalmaztatás után lép érvénybe a nyugdíj folyósítására való jogosultságuk." •ü A Központi Szakszervezeti Tanács meghívására szerdán repülőgépen 21 fiatal algériai szakszervezeti tag érkezett hazánkba. Szakszerű oktatásban részesülnek a csehszlovákiai üzemekben. •k Marjai József, az ú.i magyar nagykövet csütörtökön délután látogatást tett Adolf Slobodáná), Prága főpolgármesterénél. A nagykövet azután a főpolgármester kíséretében a Vítkov hegyen megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. * Gépkocsiiparunk gazdasági, párt- és szakszervezeti dolgozói a gépipari dolgozók prágai otthonában csütörtökön a motoros jármüvek műszaki színvonalának emeléséről tárgyaltak. •ü A Szovjetunióból szerdán repülőgépen Prágába érkezett az ausztráliai egyházak hattagú küldöttsége. Az ausztráliai vendégek beszélgetésre jönnek össze a csehszlovákiai protestáns egyházak képviselőivel. Itt-tartózkodásuk alatt megismerkednek népünk épitősikereivel. ÜJ SZÓ 2 * 1959- július 10.