Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-07 / 186. szám, kedd

A bérrendszer átépítésének legfontosabb szakasza a műszakilag indokolt normák bevezetése A jelenlegi időszak egyik legfontosabb feladata a munkásbérrendszerek átépítése, mely iparunk minden ágazatában folyamatban van. A Központi Szakszervezeti Tanács elnökségének legutóbbi ülése a bérrendszerek átépítésének lefolytatásáról és a munkásoknak a munka normázásában való részvételéről tárgyalva megállapította, hogy az utóbbi időben jelentősen megnövekedett azon üzemek száma, ahol a szakszervezeti szervek és a gazdasági dolgozók szorosan együttműködnek a bérrendszer átépítéséhez szükséges intézkedések végrehajtásában. E céltudatos munka eredménye, hogy a munkások egyre nagyobb része segíti elő tevékenyen az új bérrendszer helyes alkalmazásához szükséges feltételek megteremtését és a tartalékok feltárását. A KSZT elnöksége leszögezte, hogy azon üzemek tapasztalatai, melyekben az űj bérrendszert sikeresen kipróbálják, igazolják a IV. szakszervezeti kongresszus azon határozatának helytállóságát, mely szerint az új bérrendszer bevezetése előkészületeinek meggyorsításával iparunkban e nagy jelentőségű feladat végrehajtását lényegében az 1960. év első felében befejezhetjük. Az alábbiakban iparunk egyik fontos ágazatának, a közszükségleti iparnak a munkásbérrendszer átépítése során nyert tapasztalataival foglalkozunk, melyek úgy véljük hasznosak lehetnek más ágazatok számára is. A közszükségleti ipar több mint kétezer üzemében és önálló termelési részlegén jelenleg a legnagyobb gondot az űj bérrendszer bevezetésének előkészítésére fordítják. Ez az intézkedés több mint félmillió munkást érint, éppen azért nyilvánvaló, mily nagy gondosságot, igyekezetet követel meg minden téren ennek az igényes feladatnak végrehajtása. A közszükségleti iparban a múltban is állandóan fokozott figyelmet szenteltek a munka jutalmazása kérdésének. Ennek eredménye minden évben megmutatkozott a munka termelékenységének az átlagos kereseteknél gyorsabb növekedésében. Szemléltetően mutatják ezt a következő adatok (1955 = 100%): 1955-ban a munka termelékenysége 102,9%-ra, a munkások átlagos keresete 102,1 %-ra növekedett. 1957-ben a munkatermelékenység 110,3%, a munkások átlagos keresete 104,6% volt. 1958-ban a munkatermelékenység 118,6%-ra, az átlagos munkásbérek pedig 108,1 %-ra emelkedtek. A bérpolitikának ez az általában véve kedvező fejlődése teszi mindenekelőtt lehetővé a bérrendszer átépítésének nem egészen egy év alatt ily széles mértékben való végrehajtását. Az», 1958. év „elejétől.., a új bérrendszert kísérletképpen, fokozatosan- 32 üzemben alkalmazzák. A továbbiakban nézzük meg, milyen tapasztalatokat nyertek az új bérrendszer kipróbálására kiválasztott üzemekben. E tapasztalatok mindenekelőtt teljes mértékben igazolják, hogy a bérrendszer átépítésének legfontosabb szakasza a műszakilag indokolt normák bevezetése. A próbaüzemek legtöbbjében az egységes szektornormatívák alapján kidolgozott, műszaki'ag indokolt normákat átlagosan 103 — 105 százalékra teljesítik, ami teljes mértékben megfelel a közszükségleti ipar feltételeinek. A norma minőségét természetesen nemcsak a teljesíthetőség határozza meg, hanem kölcsönös összefüggésük is. A bérrendszer átépítése egyúttal azt a célt is követi, hogy üzemeinkből eltávolítsa az úgynevezett „kemény" vagy „lágy" normákat. Az előbbiekben említettük, hogy a normák kölcsönös összefüggése általában helyesnek mutatkozik. A kisérleti üzemekben ennek ellenére bizonyos részfogyatékosságok mutatkoznak. Miben keressük ennek okáit? Nagy részüket abban, hogy más munkafolyamatot, illetve technológiai eljárást alkalmaznak, mint amilyet a műszakilag indokolt norma feltételez. Jelenleg azonban a legnagyobb gondot az üzemi, illetve a vállalati normák kidolgozására kell fordítani nemcsak azért, mert szek előkészítése egyes üzemekben késedelmet szenved, hanem azért is, mert színvonaluk nem éri el a szektornormatlva alapján létesített normákét. Egyes üzemekben előfordul az is, hogy a norma átlagosan 100 százalékon felüli teljesíthetősége mellett elég sok munkás nem éri el a 100%-ot. Ennek okát mindenekelőtt az Illető munkások elégtelen szakképzettségében kell látnunk. Főleg fiatal munkásokról és olyan nőkről van sző, akik nemrégen léptek munkába. Mire Int a próbaüzemekben nyert ezen tapasztalat? Arra, hogy késedelem nélkül meg kell kezdeni minden üzemben az iskolázást a munkások szakképzettségének fokozását. E fontos feladat végrehajtásával semmi esetre sem szabad addig várni, amíg az üzemben bevezetik fz új bérrendszert. A próbaüzemekben megmutatkozott az is. hoqy a munkások rendkívüli érdeklődést mutatnak az üzemi munkaiskolák iránt, mégpediq gvakran olyan munkások, akiknek szakképzettsége máskülönben meqfelel minősítésüknek. Mondanunk sem kell. hogy a munkások iskolázása, a szakképzettség fokozása kedvező hatással van a normaés a tervfeladatok teljesítésére. Szemléltető példája ennek a revúcal lenüzem, ahol az iskolázás eredménye liőnapről hőnapra a norma eqvre jobb teljesítésében mutatkozott meg. Ez év januárjában a teljesítménynormákat 96,8, februárban 99.8, márciusban 100,8 százalékra teljesítették. Hasonló a helyzet további üzemekben is. Aligha kell hangsúlyoznunk, hogy a közszükségleti cikkek legfontosabb mércéje a kiválő minőség. Az pedig mindenkiy előtt nyilvánvaló, hogy a termék minőségéről elsősorban a termelésben dolqoző munkások döntenek. A közszükségleti iparban ezért fontos szerepet töltenek be a termelt árúk kiváló minőségéért járó prémiumok. Az egyes termelési folyamatokban a prémium elosztása különféle mutatók alapián történik. A prémiumnak azonban mindig egy célt kell követnie, mégpedig a legnagyobb gazdasáq mellett, jobb minőségű, a fogyasztót teljes mértékben kielégítő termékek gyártásának biztosítását. A fentiekből következik, hogy a prémiumok elosztása meqfelelő rendszerének kidolgozása nagvon Igényes feladat. A jő minőség, a qazdaságos munka és a tervteljesltés szempontjából elsőrendű ielentősége van. Nem mondhatjuk azonban azt, hogy a közszükségleti iparban a Drémlumok elosztásának mai helyzete teljes mértékben megfelel a kívánalmaknak. Egyes üzemekben a prémiumok magasak, gyakran a fizetések 40—60%-át képezik. sok üzemben ellenben, főleg a faiparban vagy egyáltalán, vagy csak teljesen jelentéktelen mértékben alkalmaznak prémiumot. Márpediq a próbaüzemek tapasztalatai teljes mértékben megerősítik a premizálás hatékonyságát. A termékek jobb minőségéért nyújtott prémiumok mellett sokszor gyakran szükséges, hogy a prémiumokat jobb gazdasági eredmények elérése érdekében mozgősltólag használjuk fel. Nagy jelentősége van ennek például a textilüzemekben, az anyag kiszabását végző munkásoknál, a bőrfeldolgozó üzemek alkalmazottainál és más helyeken is, ahol a prémiumok a nyersanyaggal való helyes gazdálkodásra serkenthetnek. Egyes esetekben — és mint a tapasztalatok megerősítették, teljes sikerre] — szükségesnek mutatkozik premizálás formájában érdekeltté tenni a munkásokat az egy dolgozóra, illetve gépre felbontott terv egyenletes teljesítésében. Szólnunk kell azonban arról is, hogy némely helyen olyan törekvések ütötték fel fejüket, melyek a prémium elosztása mutatóinak nem konkrét, vagyis nyilván nem tartható és ellenőrizhetetlen megállapítására irányultak. Mondanunk sem kell, hogy az ilyen törekvések elítélendők, mert megfosztják a prémiumokat legfőbb céljuktól, az egyéni érdekeltség elvének helyes érvényre juttatásától és ezzel egyúttal mozgósító erejüktől. Az eddigi tapasztalatok rámutatnak arra is, hogy a prémiumok magasságát nem lehet tetszés szerint megállapítani az egyes foglalkozási ágakra. Minden esetben ügyelni kell azonban arra, hogy a prémium magassága felkeltse a munkások érdeklődését és ezzel jobb minőségű munkára serkentsen. Másrészt a prémium nem lehet oly magas, hogy a mutató esetleges nem teljesítése nyomán a prémium elvesztésével a kereset nagy mértékben csökkenjen. Ezzel kapcsolatban végül még egy nagyon fontos feladatra kell rámutatnunk. Ez pedig az ügynevezett fiktív, vagyis kigondolt feladatok kiküszöbölése, melyek azt a célt követték, hogy lehetővé tegyék bizonyos kereset elérését. A teljesítmény bérezését csak olyan munkánál lehet meghagyni, melynél lehetőség van a termelt áru mennyiségének, a végzett munka minőségének é3 a gyártmány előállításához szükséges időnek meqállapítására. A fiktív teljesítménybérezés mellett le kell számolni a különféle fiktív prémiumokkal is, melyek alapjában a keresetek emelésére irányultak, anélkül, hogy ezt meqfelelő gazdasági eredmények kisérték volna. Sok üzemben vitatkoznak arról, hogy egyes foglalkozási ágakban teljesítmény, vagy időbérezést alkalmazzanak-e. Számos helytelen nézet is előfordul, amikor például időbérezést kérnek olyan munka végzésénél. amelynél a teljesítménybérezésnek minden alapfeltétele megvan s fordítva, a teljesítménybérezés meghagyását kérik ott. ahol ez nincs meqalapozva. Az első esetben az ok legtöbbször a műszakilag indokolt normák hiánya az üzemben vagy vállalatban, a második esetben pedig az, hoqy az időbérezésnek és a prémiumnak bevezetése eqves munkahelyeken a qazdasáqilag alá nem támasztott keresetek csökkenését jelenti. Ä bérrendszer átépítésében mindkét jelenséq helytelen és ártalmas népgazdaságunk érdekeinek. A bérrendszer átépítése alapelveinek következetes érvényre juttatása a próbaüzemekben teljes mértékben igazolta ezen alapelvek helyességét. Ez megmutatkozott az átlagos keresetek emelkedésében, a túlórák és a munkakiesések csökkenésében és az üzemek többségében a termelés mennyiségének és a munkatermelékenység fokozódásának eredményeként csökkent az egész termelési költségekben a bérek részaránya. Á Jitex nemzeti vállalatban például az alábbi eredményeket érték el az új bérrendszer bevezetése nyomán: Egy órára eső termelés (egy mun kásra kg-ban) egy munkás neqyedévi kereset (Kčs-ben) 100 kg árur

a eső bérköltség (Kčs-ben) Hasonló jó példákat számos további üzemből sorolhatnánk fel. Nem tagadjuk azonban, hogy egyes helyeken fogyatékosságok is előfordultak, melyeket az új bérrendszer bevezetésének nem megfelelő előkészítése, műszaki fejlesztés és a technológiai eljárás hiányosságai okoztak. A próbaüzemekben az új bérrendszer bevezetésének jó eredményei mindenekelőtt a megfelelő politikai, műszaki és szervezési munkának köszönhetők. A próbaüzemekben a politikai munkában elsősorban a bérrendszer átépítése alapvető tényezőinek helyes megvilágítására fektetik a fő súlyt, és arra, hogy az átépítés a munkások, mesterek és technikusok aktív részvételével folyjék. Á meggyőzés legjobb formájaként a személyes beszélgetések váltak be, melyek során a munkahely életéből vett konkrét példákat alkalmaznak. A legtöbb helyen szép eredményeket értek el a dolgozóknak a tartalékok feltárásában és a műszakilag indokolt nqrmák létesítésében való aktív részvételre való megnyerésében. A próbaüzemekben nyert tapasztalatok arra hívják fel figyelmünket, hogy a műszaki-szervezési előkészületekben a fő hangsúlyt az egész termelési folyamat gondos felülvizsgálására ke'l fordítani. Egyes helyeken e feladat elvégzésére műszaki dol1958. IV. 1959. í. Index negyedére negyedére %-ban. 20,19 22,35 111,4 e 2897,50 3100. 106,9 147,49 145,63 98,73 gozókból komplex brigádokat alakítottak, melyek a munkások tevékeny közreműködésével megvizsgálják a gépek kihasználását, a technológia folyamatot, a munkaszervezést, a a gépek elhelyezését, a kézi erővel végzett munka géppel való helyettesítését stb. Megmutatkozik azonban, hogy a műszaki-szervezési intézkedések eszközlését nem elég csupán javasolni, hanem végre is kell hajtani. Egyes üzemekben ugyanis erre nem fordítanak megfelelő gondot. A végrehajtott átépítés _ helyességének legfontosabb biztosítéka az a tény, hogy a munkatermelékenység fokozódása alapján növekedett a munkások átlagos keresete. A bérrendszer átépítésében érdekelt munkások 40 százalékának havi keresete több mint 40 koronával emelkedett, 46,9 százaléknál a kereset azonos színvonalon maradt, csupán 13,1 százaléknál csökkent a kereset. Ez a csökkenés megfelel a feltételezettnek, mivel az átépítés rendet teremt a bérezésben egyes alaptalanul magas keresetek megszüntetésével. Az új bérrendszer bevezetésével a próbaüzemekben sok tapasztalatot szereztek. Hasznos lesz, ha e tapasztalatokat más üzemekben és iparunk más ágazataiban is felhasz nálják. (Rp-g) A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa állandó gépipari bizottságának ülése (ČTK) - A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa gépipari állandó bizottsága június '30-től július 3-ig Prágában ülést tartott. A bizottság megvitatta és jóváhagyta az azon feladatok valóra váltására vonatkozó határozatokat, melyeket a tanács XI. ülésén hoztak a gépipari bizottságot illetőleg, s egyben megtárgyalta egyes gépek, berendezések és műszerek gyártásának szakosítására irányuló javaslatokat. A bizottság munkájában megfigyelőkként részt vettek a Kínai Népköztársaság képviselői is. Kambodzsai vendégek Bratislavában (ČTK) — A kambodzsai népnevelési minisztériumnak az Iskola és Kulturális Ügyek Minisztériuma meghívására hazánkban tartózkodó kéttagú küldöttsége hétfőn, július 6-án Prágából Bratislavába érkezett. A kambodzsai vendégek tíznapos szlovákiai látogatásuk alatt beszélPéldás együttműködési szerződés (ČTK) - A jövő tanévtől 12-éves iskolaként működő tábori Július Fučík tizenegyéves középiskola tanítói és a „Kiválő munkáért" kitüntetéssel jutalmazott méšicei EFSZ tagjai együttműködési szerződést kötöttek. A szerződés szerint az említett iskola tanulói a 10. osztálytól kezdve egyszer hetenkint gyakorlati munkát végeznek a méšicei EFSZ-ben, ahol elsajátítják a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés alapvető ismereteit. Oktatóik a szövetkezet legkiválóbb dolgozói lesznek, akik a tanítókkal együtt gondoskodni fognak arról, hogy a tanulók a lehető legjobban elsajátítsák a getésekre jönnek össze szlovákiai pedagógiai dolgozókkal, megtekintenek néhány iskolát, kulturális intézményt, üzemet és EFSZ-t a bratislavai kerületben. Ellátogatnak a modrai szlovák majolika-gyár dolgozóihoz és Piešťany gyógyfürdőbe is. Július 13-án a Magas-Tátrába utaznak, ahol egészségügyi, szociális és üdültetési intézményeket tekintenek meg. Baaská Bystricán véget ért az énekkarok fesztiválja (ČTK) — Az énekkarok harmadik szlovákiai fesztiválja a Banská Bystrica-i Béke-amfiteátrumban vasárnap délután az egyesült gyermek, női, férfi és vegyes énekkarok együttes fellépésével érte el tetőfokát. A fesztivál keretében, melyet a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulója tiszteletére Banská Bystricán rendeztek, 26 énekkarban és 4 szimfonikus zenekarban több mint 2000 szereplő mutatkozott be. Ezenkívül a Magyar Népköztársaságból érkezett veszprémi vegyes énekkar és a Nový Jičín-i „Oindráš" énekkar is vendégszerepelt. nagyüzemi mezőgazdasági termelést. Z ÚJ szó Vidám lesz az építészek napla Hazánkban az építészeti dolgozók napját július 12-én fogjuk megünnepelni. Az e nappal kapcsolatos ünnepségek keretében számos tánc-, dal-, színművészeti, zenei és gyermekegyüttes stb. lép fel. A bratislavai kerület építészeti dolgozói ezt a napot a Kultúra és Pihenés Parkjában ünneplik meg, ahol fellép a bratislavai Priemstav zeneés táncegyüttese, a Stupavai Cementgyár, a Devinská Nová Ves-i Nyugat- szlovákiai Téglagyár fúvőszenekara, valamint további énekkarok és esztrádegyüttesek. A žillnai Váhostav üzemi klubjának közismert dal- és táncA nyitrai kerület- egyiitese változatos kulturális műsorával fogja szórakoztatni ben a prievidzai Priemstav ének- és zenekara, a Magasépítészeti Vállalat esztrádegyüttese, a nyitrai gépesítési üzem együttese, a komáromi Magasépítészeti Vállalat szakszervezeti üzemi klubjának táncegyüttese és mások gondoskodnak a változatos műsorról. A Banská Bystrica-i kerületben nagy manifesztáciőra készülnek az építészeti dolgozók napjára, és azután különféle kulturális és művészegyüttesek lépnek majd fel, például a Banská Bystrica-i Stavoindustria, a losonci és a korláti Szlovákiai Bazaltkőbányák együttesel. Az ünnepségek műsorának egyik legérdekesebb pontja az ipolyvölgyi építészeti dolgozók gyermekeinek fellépése lesz a Gábor-házaspár irányításával. A žiiinai kerületben a Váhostav, a Ladcei Cementgyár és a žillnai Magasépítészeti Vállalat dolgozóinak kiválő együttesei lépa žiiinai kerület építészeti dolgozóit és lakosságát az építészek napján. nek fel. Žilinán ezenkívül sportversenyeket is rendeznek. Újdonság lesz a tornászok nagyszabású fellépése, melyet részletesen kidolgozott munkaterv alapján valósítanak meg. Szlovákia és az égés? köztársaság valamennyi kerületi székher i vidám, hangulatos és szórakoztató lesz a népi hangversenyekkel és mulatságokkal egybekötött ünnepség, — az építészeti dolgozók napja. A kassai és a prešovi kerületben a különféle együtteseken kívül a kelet-szlovákiai műkedvelők is fellépnek, akik a keletszlovákiai építészeti és más dolgozókat tréfás műsorukkal fogják szórakoztatni és mozgósítani további munkára az ez év második felére tervezett feladatok teljesítése s túlszárnyalása érdekében. M. Maťašeja, Bratislava A legjobbak kerültek a CSÍSZ és pártunk soraiba Egységünk katonáinak ünnepélyes keretek között lezajlott minapi összejövetele nagy jelentőségű volt valamennyiünk számára. Ezen a gyűlésen léptek ugyanis Holík, Tuma és Székvölgyi elvtársak a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség tagjai sorába. Strnád, Svoboda és Navláčil elvtársak életében e nap még döntőbb jelentőségű volt: ezen a napon kapták meg párttagság! könyvüket. Az elvtársak jó munkájukkal érdemelték ki azt a kitüntetést, hogy a CSISZ, illetve a párt tagjaivá válhattak. Holík elvtárs bevonulása első napjától kezdve példásan teljesítette minden feladatát, többször részesült dicséretben kiváló magatartásáért. Tuma elvtárs három, töh; napig tartó gyakorlaton látta el a motoros összekötő feladatát. Mindhárom esetber dicsérettel. Navláčil elvtárs már katona, ságának huszadik hónapját szolgálja s ei idő alatt egyszer sem merült fel ellene panasz. Tanítja, neveli az elsőéveseket, csoportja a zászlóalj legjobbjai közé tartozik. Csupán jót és szépet mondhatnék a többi három elvtárs munkájáról és magaviseletéről is. Megállapíthatjuk: a legjobbak kerültek ifjúsági szervezetünk és pártunk soraiba. Hegedűs József, katona ŰJ SZÖ 4 * 1959 7.