Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-31 / 210. szám, péntek

A Japán parlamenti küldöttség Plzenben (CTK) - A japán képviselők és szenátorok küldöttsége dr. Dionýsius Polanskýnak, a nemzetgyűlés alelnö­kének kíséretében csütörtökön, jú­lius 30-án Plzeňbe látogatott. A kül­döttség tagjai megtekintették a V. I. Lenin Üzemek egyes részlegeit. A japán képviselők és szenátorok az üzem dolgozóinak életszínvonala iránt is érdeklődtek, és közülük né­hányat felkerestek a slovanyi tele­pülésen épült új lakásaikban. A küldöttség a délutáni órákban a Plzeňi Sörgyárba látogatott, azután a Rokycany melletti bušovicei EFSZ­be, mely fajállatok tenyésztésével foglalkozik. A küldöttség innét visz­szautazott Prágába. A BRNÓI DUZZASZTÓGÁT melleti tavon csütörtökön próbáltak ki a „Solidarita" nevű új. motoros személyszállítóhajót, me­lyet a Brnói Városi Közlekedési Vállalat műhelyeiben készítettek. A 254 személy szállítására alkalmas hajót a Csehszlovák Labe-Odera Hajózási Társaság vásárolta meg, s a Prága és Mélnlk közötti vo­nalon fog közlekedni. AŽ ORBIS kiadóvállalat augusztusban cseh nyelven megjelenteti a szocialista kultúra kongresszusára vonatkozó okiratanyag gyűj­teményt. mely a kulturális dolgozók fon­tos segédeszköze lesz. • Klement Gottwald-államdíjjal ki­tüntetett Josef Kuba tanár, a Nemzeti Mű­szaki Múzeum igazgatója a Békevédqk Csehszlovákiai Bizottságának küldötteként csütörtökön Prágából Japánba utazott. Jo­sef Kuba részt vesz az atom- és hidro­génfegyverek betiltását szorgalmazó V. nem­zetközi értekezleten, melyet augusztus ele­jén Hirosimában rendeznek. A CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA leg­szebb helyein levő szakszervezeti üdülőkben májustól július végéig népgazdaságunk va­lamennyi szakaszának több mint százezer legkiválóbb dolgozója töltötte megérdemelt szabadságát és október végéig még csak­nem ugyanannyian részesülnek üdültetésben. JOSEPH HAYDN zeneszerző halálának 150. évfordulója alkalmából, melyet a Béke Vi­lágtanács ez idei kulturális évfordulóként ünnepel meg, hazánkban nemzetközi zenei­tudományos értekezletet rendeznek, ezen­kívül a Haydn-kutatók kongresszusát is. Az értekezletet Bratislavában szeptember 12-től 16-ig tartják. AZ ÁLLAMI KERESKEDELEM szlovákiai dolgozói korszerűsítik a kiskereskedelmi hálózatot és új elárusító helyeket létesíte­nek. Szlovákiában ez idén eddig 328 új élelmiszerboltot, ebből 100 önkiszolgálásra berendezett elárusitóhelyet, valamint számos olyan üzletet nyitottak, ahol a vevőközön­ség szabadon választhatja ki a kívánt áru­cikkeket. Szlovákiában jelenleg 352 önki­szolgálásra berendezett üzlet van. A BRNÓI mlntavásár kiállítási területén szerdán átadták rendeltetésének a 10., s egyben a három új pavilon közül az utolsó „C" pavilont. A háromemeletes vas­betonból készült építmény 10 300 négy­zetméternyi kiállítási felülettel rendelkezik. A NEMZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM illetékes szervei úgy mint minden évben, ez idén is értékelték az építész-katonák aktív részvételét a katonai építészet egyes építkezéseinek, kötelékeinek, valamint ve­zetőségeinek keretében rendezett szocia­lista munkaversenyben. A Nemzetvédelmi Minisztérium Legkiválóbb dolgozója jelvényt ez Idén 22 polgári alkalmazottnak és köte­lező? szolgálatát teljesítő 13 katonának adományozták. L. M. PAŔÍZEK iró, aki háromhavi ta­nulmányúton volt a Guineai Köztársaság­ban, szerdán visszatért Prágába. Néhány nappal előtte Prágába érkezett L. Mikula, a Csehszlovák Filmhíradó dolgozója, aki L. M. Paflífekkel együtt volt Guineában. Prfekopán felállítják a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékművét (ČTK) — A Szlovák Nemzeti Felkelésben 15 évvel ezelőtt Streč­no közelében és a túróci körzetben a nemzeteink felszabadításáért ví­vott harcokban elesett hősök em­lékének tiszteletére a túróci Prie­kopa községben felállítják a Szlo­vák Nemzeti Felkelés emlékművét. Az emlékmű méltó helyéül a priekopai hősök temetőjét jelölték ki, ahol 620 partizán, továbbá a szovjet és a csehszlovák hadsereg katonái vannak elhantolva. HASZNOS ESZMECSERE A bratislavai újságírók klubjában tegnap beszélgetés keretében tájé­koztatta dr. Ladislav Šimovič, hazánk japáni nagykövete az egyes lapok külpolitikai szerkesztőit Japán je­lenlegi politikai és gazdasági hely­zetéről, a távolkeleti helyzet további fejlődésének távlatairól, a néptöme­gek és a békeerők haladó mozgal­máról. Šimovič nagykövet bevezető elő­adásában kiemelte a japán néptöme­gek mozgalmának nagy győzelmét, mely a rendőri uralom bevezetésére tett kormányjavaslat visszavonásában nyilvánult meg. Kitért ezután az egyes pártok helyzetére, belső prob­lémáira, majd a Kisi-kormány szere­pével foglalkozott az amerikabarát körök terveinek megvalósításában. A tartalmas bevezető beszéd után részletesen válaszolt a feltett kér­désekre, melyek hazánk és Japán kapcsolataira, a Japánban élő ko­reaiak hazatelepítésére, a japán bé­keszerződés kérdésére, stb. vonat­koztak. (1) , „., vl A Mladá Boleslav-i Autógyárban október elejétől újdonságot vezetnek be a Škoda Felícia sportkocsik gyártásánál. Ez a sportkocsi, mely nem­régen aranyérmet nyert a külföldi versenyeken, még szebbé válik. A tetejét műanyagból készítik majd, mely leszerelhető lesz. Az új mű­anyagtetejű Škoda Felícia sportkocsit a brnói nemzetközi vásáron láthat­juk majd először. VI. Havran felv. Hadat üzent a háborúnak s életével fizetett Ma, amikor Jean Jaurés 45. év előtti tragikus haláláról emlékezünk, tudatosítanunk kell azt, hogy Jaurés neve fogalom az imperialista háború elleni mozgalom és a békemozgalom harcában. A századforduló idején az imperia­lista államok harca kiéleződött a gyarmatok megszerzéséért. Abban az időben már lényegében nem volt szabad terület, amit az imperialista államok elfoglalhattak volna, egymás­tól kellett hódítaniok. Ezért állandóan napirenden voltak a diplomáciai és fegyveres konfliktusok egyetlen cél érdekében: a gyarmatok újabb fel­osztásáért. A szocialista pártoknak tehát az imperialista háború kérdésében állást kellett foglalniok. Már a II. Interna­cionálé 1907. évi stuttgarti kongresz­szusán Lenin és Rosa Luxemburg a marxista baloldal nevében azt köve­telték, hogy hadüzenet veszélye ese­tén az érdekelt országok munkássá­gának és a munkások parlamenti kép­viselőinek minden eszközzel harcol­niok kell, hogy megakadályozzák a háború kitörését... Ezt az elvet vallotta a francia kül­dött, Jean Jaurés is, aki beszédében kifejtette, hogy a kapitalizmus ma­gában hordja a háborút, mint a vi­harfelhő a villámot. Ki volt ez a lánglelkű szónok, aki felemelte szavát az internacionalis­ták nevében? Jean Jaurés száz évvel ezelőtt, 1859. szeptember 3-án született Castresban. Ta­nárember és író, kitűnő szónok. 1885-ben lett parlamenti képviselő. Megírta Fran­ciaország történetét 1789-től 1900-ig, az új hadseregről írott könyvében a milí­cia-rendszer mellett foglalt állást. 1904­ben megalapította és haláláig szerkesz­tette a szociáldemokraták volt sajtószervét, a l'Humanité-t, mely napilap ma is bátran harcol de Gaulle önkénye ellen. Jaurés jelentékeny szerepet játszott Franciaország politikai életében. 1893-ban azt indítványozta, hogy a kormány mo­nopolizálja a gabonabevitelt, hogy ilyen­formán olcsó és állandó áru kenyérről gondoskodjék a nép számára. 1894-ben keresztülvitte, hogy a képviselőház a megvesztegetéssel vádolt Wilson (Grévy volt köztársasági elnök veje) és Blanc bankár mandátumát megsemmisítette. Ké­sőbb nagy szerepet játszott a hazaárulás­sal vádolt Drefyus kapitány rehabilitálá­sának kérdésében. Több ízben állást fog­lalt a Németországhoz való közeledés ér­dekében. 1905-ben híveivel együtt be­lépett a forradalmi szocialisták csoport­jába. Számtalan filozófiai, történelmi és politikai művet Irt, s beszédei több kö­tetben láttak napvilágot. A stuttgarti kongresszusról hazatérve 1907. szeptember 7-én beszámolt a kongreszusról a párizsi proletariátus előtt — mondván: „Amikor Önökhöz szólok, az iparlova­gok, a zsákmányra leső újságírók, elvete­mült bankárok és cinikus tőkések egy Marokkó ellen indítandó nagy, jövedel­mező expedícióról ábrándoznak. De mig a nagytőkések ez a disze-virága gondo­latban vígan a marokkói partok felé evez, sokan vannak még a közép- és kispol­gárság, a demokratikus parasztság tábo­réban ís, akik még nem csatlakoztak az egyetemleges szocializmushoz. Millió azoknak a száma, akik nem akarják, hogy francia vért és francia aranyat tékozol­janak ilyen meddő és bűnös kalandokra. De ez a békeakarat még cseppfolyós állapot­ban van, még nem nyilatkozott meg egy­ségesen. még tétovázó és határozatlan ..." Az imperialista világháború egyre nö­vekvő veszedelme miatt a Nemzetközi Szocialista Iroda 1912-ben összehívta Bá­zelbe a II. Internacionálé rendkívüli kong­resszusát. Ez felhívta a nemzetközi pro­letariátust, hogy folytasson kíméletlen harcot a háború ellen. Az elfogadott ha­tározat kimondta, hogy a háború, amely fenyeget, imperialista háború. Megfenye­gette a burzsoáziát proletárforradalom­mal, ha a háború mégis kitörne. Annak ellenére, hogy a határozatot elfogadták, terjedt a sovinizmus. Az uralkodó osz­tályok nem rettentek vissza. Kitört az első, majd a második balkánháború. A bolsevikok, a bolgár szocialisták for­radalmi pártja, a szerb szocialisták, az Olasz Szocialista Párt nagy része, a né­met baloldal keményen szembeszálltak a sovinizmussal. Az internacionalisták Fran­ciaországban is harcoltak az imperializ­mus ellen. Szószólójuk újból Jean Jaurés volt, aki vezére volt a különféle frakciók­ból egyesült Francia Szocialista Pártnak. Közvetlenül az első világháború kitö­rése előtt a túlzó nacionalisták erősen támadták Jaurést, mert síkraszállt a há­ború ellen. Amikor éppen megszervezni igyekezett a munkásság nemzetközi el­Ienálását a háború ellen — 191^. július 31-én — egy Villám nevű nacionalista meggyilkolta. Ez a tett nagy felháborodást váltott ki az egész világon. Jaurés holttestét ha­lálának 10. éves évfordulóján nagy ün­nepségek keretében átvitték a Panteon­ba. g—k Megjelent a Pártélet 14. száma „A pártszervezetek mai fő feladatai" című vezércikk felhívja a figyelmet arra, hogy a legközelebbi időben egyész pár­tunk tevékenységének a mezőgazdaság fejlesztésére, a Központi Bizottság már­ciusi és júniusi teljes ülésén hozott ha­tározatok teljesítésére kell összpontosulnia. Mindennek célja a szocialista nagy­Uzemi mezőgazdasági termelés fejlődésé­ről való gondoskodás. Szemléltető szám­adatokkal helyzetképeket vázol fel fal­Szocialista munkaverseny néphadseregünkben BIZONYÁRA jócskán akadnak olyan emberek is, akik csodálkozva csóvál­ják fejüket, ha meghallják vagy pe­dig olvasnak arról, hogy néphadsere­günkben egyre jobban kibontakozó­dik a szocialista munkaverseny. Sőt mi több, ez egészen úgy történik, mint amikor a polgári életben a dol­gozók kötelezettséget vállalnak a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyerésére, mert a katonák ar­ra kötelezik magukat, hogy elnyerik a példás raj, szakasz, század, avagy alakulat cím viselésére jogosító lobo­gót. Ez különösen azok számára ért­hetetlen, akik régebben teljesítettek katonai szolgálatot. Hogyan, hát ab­ban is lehet versenyezni, hogy ki csi­nálja meg jobban a jobbra-átot, vagy a balra-átot? Lehetséges-e ott is kötelezettségek vállalása, ahol min­denki mindent parancsra tesz? Az ilyen és hasonló kérdések arról ta­núskodnak, még mindig nincs min­denki annak tudatában, hogy mai néphadseregünk már más, visszatük­rözi mindazokat a nagy változásokat, amelyek hazánkban lejátszódtak és hogy a katonai szolgálat nem szorít­kozik csak a kiképzésre, hanem egy­ben nevelőmunkát is jelent. A szo­cialista munkaverseny pedig nagy se­gítséget nyújt a parancsnokoknak, a politikai dolgozóknak, a CSKP és a CS1SZ szervezeteinek nemcsak a fia­tal katonák kiképzésében, hanem nevelésében is. Régen elmúltak már azok az idők, amikor a fiatalok a katonasághoz annak tudatában vonultak be, hogy minél kevésbé teszik magukat feltű­nővé, annál kevesebbet tudnak majd róluk és számukra ez így a legjobb. A múlté már az az idő, amikor a ka­tonaságnál még érvényben volt a „tartsd a pofád és a lépést" elv, a múlté a katonák közismert passzivi­tása iš, amikor mindenben parancsra vártak és a szükségesnél a világ minden kincséért sem tettek volna többet. Ez magától értetődik. Mostani ka­tonáink, azok a fiúk, akik a CSISZ tagjaiként, esetleg a CSKP tagjelölt­jeiként vonulnak be, már igen jől tudják, hogy kinek és miért szol­gálnak. Mélységesen tudatában van­nak annak, hogy a szocialista haza védelme minden polgár legfontosabb kötelessége, valamint annak, hogy a katonai szolgálatban eltöltött két évet a lehető legnagyobb mértékben kell arra kihasználni, hogy a haza valóban felkészült védelmezői lehes­senek. A MAI KATONA már nemcsak azt akarja megtenni, ami a kötelessége. Többre vágyik. Ezért a második szakképzettség elnyerésére kötelezi magát és arra, hogy pl. nem lesz csak jó felderítő, hanem jó rádiós is, nem lesz csak jó gépkocsivezető, hanem kitűnő céllövő is. Katonáink kötelezettséget vállalnak pl. arra, hogy kiképeztetik magukat különféle funkciók helyettesítésére, hogy szük­ség esetén pótolhassák harcképtelen­né vált elvtársukat. Katonáink köte­lezettséget vállalnak, hogy lerövidí­tik azt az időt, mely bizonyos pa­rancs elhangzása után annak teljesí­tésére szükséges. A fiatalokban él a versengés ked­ve, szeretik megmutatni a többiek­nek, hogy mit tudnak. Természetes, hogy erre a kedvre, lelkesedésre és kezdeményezésre nemcsak szükség van, hanem azt helyesen fel kell használni és irányítani is. Ez pedig a parancsnokok, a politikai dolgozók, a CSKP és CSISZ alakulati szerveze­tek dolga. Hány értekezletre, gyűlés­re kerül sor, melyeken a parancsno­kok megmagyarázzák, miben mutat­koznak az alakulat legnagyobb fo­gyatékosságai mind a harci, mind a politikai előkészítő-munkában s hogy a katonáknak elsősorban milyen kö­telezettségeket kellene vállalniuk. Ami pedig a legfontosabb, az igazi munka a kötelezettségek vállalásá­val csak a kezdetét veszi. Szükséges a kötelezettségek teljesítésének rendszeres ellenőrzése, értékelése. Ismételten megmutatkozik a ver­senyben a kollektíva ereje, megnyil­vánul, hogy a kollektíva nélkül még az sem érne el semmit, aki egyéni kötelezettség teljesítését vállalta. Az egyéni kötelezettségvállalás elsősor­ban nevelő célzatú és azokat a tulaj­donságokat segít elsajátítani, mé­lyekre a fiatalembereknek leszerelé­sük után a munkahelyeiken is szük­ségük lesz. A kötelezettségvállalások teljesítése sok szabad idő feláldozá­sát igényli, pl. azt, hogy a katona lemondjon kimenőjéről, a feladatok rendszeres, következetes tanulmá­nyozására, teljesítésére és annak megfontolására késztet, mit hogy tegyen, hogyan menne legjobban a munka. Ez az egyéni kötelezettségvállalá­sokra vonatkozik. Milyen a helyzet a kollektív felajánlások esetében? Ve­gyük csak szemügyre azt a fokmérőt, amellyel a legkisebb kollektívák — a rajok teljesítését mérik. Azok a rajok, amelyek el akarják nyerni a példás raj büszke címre feljogosító lobogót, kötelesek a következő pon­tok felülvizsgálásának alávetni ma­gukat. A felülvizsgálást az alakulat parancsnoka által kijelölt különbi­zottság végzi. 1. Milyen a raj harci felkészültsé­ge, a század harci felkészültségének keretében. 2. Milyen a helyzet a raj szocialista munkaversenye terén, az egyének értékelése, különösen pedig a raj értékelése a harci és a politikai elő­készítés egyes módozatait illetőleg. 3. Milyen a fegyelem, milyen rend­kívüli események fordultak elő, mily módon ítélik meg egyénileg a fegye­lemsértést és a jutalmazást. 4. Milyenek a fegyverek szétszedé­sében és összerakásában szerzett is­meretek, hogyan ért minden egyes katona felszerelésének használatához és hogyan tartja karban ezt a felsze­relést. 5. Meg kell ítélni a rajok életének szervezettségét, a katonai rendsza­bályzat figyelembevételével, a rend­szabályzat ismeretét, betartását, á raj minden egyes tagjának külsejét, a szobákban a rendet és a személyes higiénia követelményeinek betartá­sát. ÖSSZEGEZZÜK, mi mindent kívá­nunk, azoktól, akik példásak szeret­nének lenni. Bizony, valóban sokat kívánunk tőlük és a fokmérő szigo­rúan mér. Nem teszi le a vizsgát az, aki a legcsekélyebb hibát is elköveti. Ez esetben pedig nincs szó csupán valakiről, hanem mindenkiről, a kol­lektíva minden egyes tagjáról. Ezért az egész kollektívának gondot kell fordítania arra, hogy valamennyi tag­ja a kötelességteljesítés minden mu­tatóját illetőleg példás legyen. Legyen bár az eredmények meg­ítélése akármilyen szigorú, ma már számos olyan raj van' alakulataink­ban, amelyek megteremtették a feltételeket arra, hogy az ellenőrző felülvizsgálás során két hónap múlva elnyerjék 'a „példás" raj címet. Mi is tanúskodhatna jobban, mint a felsorolt tények arról, hogy a szo­cialista verseny a hadseregben nem­csak lehetséges, hanem szükséges is. Ma már léteznek hadseregünkben példás rajok és nemsokára magasabb fokozatú alakulatok is elnyerik ezt a címet. Október 6-án pedig, a cseh­szlovák néphadsereg napján az első alakulatoknak is adományozzák a „példás" címet. Antonín Šeda vaink, EFSZ-eink- életéből, s egyben utal a falusi pártszervezetek jelenleg rendkí­vül fontos feladataira. Martin Vaculík, a CSKP KB pártszerv-osztályának helyettes vezetője „Az elmélet és a gyakorlat egy­ségének néhány kérdése a párt tevékeny­ségében" című cikkében részletesen elemzi az emberi és különösen a szocia­lista társadalom fejlődésére ható helyes elméletnek, valamint a valóra váltását szolgáló célirányos eszközök megválasztá­sának kérdését. Elemzi napjaink legak­tuálisabb jelszavának: „Szocialista módon dolgozzunk — szocialista módon éljünk!" tartalmi értékét és az országépítés feladatai teljesítésében megnyilvánuló gyakorlati érvényrejuttatásának mélyre­ható jelentőségét. A folyóirat e számának további cikkei sokoldalúan megvilágítják a pártmunka fontos szerepét a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, figyelmeztetnek az aratás gyors, veszteségnélküli elvégzésének mind gazdasági, mind politikai jelentőségére, a mezőgazdaság tartalékai kiaknázásáról a nagyüzemi termelés technológiájáról, a szemléltető agitáció szükségességéről szólva színvonalas, tanulságos anyaggal gyarapítják az olvasók ismereteit. „A mun­kás-paraszt szövetség fejlődése az 1945 —1948-as években" cim igen részletes írás, a falu jellegét rohamosan megvál­toztató feltételek kialakulásával, az osz­tályellentétek fokozatos kiküszöbölésével, a munkás-paraszt szövetség fejlődésével, s pártunknak a falun betöltött vezető szerepével foglalkozik. Számos további, üzemeink,EFSZ-eink, GTÁ-lnk, üzemi és falusi pártszervezeteink életéből merítő rövidebb írás érdekessé, változatossá, s egyben tanulságossá teszi a Pártélet 14. számát, mely főleg a mezőgazdasági termelés kérdéseit elemzi, ezzel is ki­domborítva az erre vonatkozó problémák összességének fölöttébb időszerű voltát. km A kassai Állami Színház új idényre készül (ČTK) — A kassai Állami Színház az augusztus második felében kezdő­dő új idényre több figyelemreméltó új színdarabbal készül. A színház lá­togatói többek között megtekinthetik majd L. Smrčok és J. Špitzer „Viha­ros nyár" című színdarabját, melyet a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. év­fordulójának alkalmából mutatnak be, továbbá Dobozy Imre „Szélvihar" cí­mű drámáját, Moliére „A fösvény" cí­mű színdarabját, Dvorák „A sellő" című operáját, Alexander Glazunov „Raymond" című baletjét, Anton Chi­ritescu román író „Pletykás nő" cí­mű vígjátékát és Eugen Suchoň nem­zeti művész „Svätopluk király" el­mű operáját. ÜJ SZÖ 2 s 1959. július 31.

Next

/
Thumbnails
Contents