Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)
1959-07-03 / 182. szám, péntek
N. Sz. Hruscsov besz éde az SZKP KB plénumán rArA-A **** ** A AAAAAAAAAAAAAJUA** *** ** ** ***** ***** ** ** ***** • • — - • HAA AA AA AA AAAAAA AAAA AA *** **** ***** (Folytatás a 3. oldalról) kus vonalat, világosan látjuk, mily nagy szerepük volt ebben a szakértőknek. Emellett meglátjuk azt is, hogy az automatikus vonalat kezelő munkások és a vonalat létrehozó szakemberek közötti arány nagyon jellemző: egy a tízhez — egy munkásra, aki az üzemrészlegben dolgozik, tíz irodában és munkateremben dolgozó ember jut. A munkatermekben dolgozó alkalmazottak egyáltalán nem bürokraták, hanem alkotó dolgozók, akik valami újat teremtenek, a legújabb ismeretek birtokában vannak és azokat helyesen használják fel a termelésben és előrevezetik a technikát. (Hosszan tartó taps.) A konstrukciós irodákon és üzemi laboratóriumokon kívül szükségünk van a tudományos és tudományoskutató intézetekre is. A tudománynak meg kell világítania a mérnökök és konstruktőrök előtt az előrevezető utat, hogy sikerrel szerkeszthessenek még korszerűbb gépeket, hogy a technika egyre tökéletesedjék. A kommunizmusban sokkal több tudományos intézetre, konstruktőrre és más szakemberre lesz szükség; nagy ismeretekkel rendelkező munkások bonyolult, nagy teljesítményű gépeket fognak irányítani. Fontos számunkra, hogy erre lélektanilag is felkészüljünk, ebben az irányban kell folytatnunk és szerveznünk munkánkat. (Taps.) Ez azonban csak általános feladat a műszaki haladás megvalósítása terén. Ami a konkrét feladatokat illeti, szeretném kifejteni néhány nézetemet, amelyekről részben már a tanácskozásokon és az elvtársakkal folytatott beszélgetések során is beszéltem. Amint már hangsúlyoztuk, kell, hogy az új, korszerű gépek létrehozásáért végzett konstrukciós munka álljon előtérben. Ha azonban az új gépet szerkezetileg már kidolgozták és meg kell szervezni annak gyártását, döntő fontosságúvá válik a gépalkatrészek gyártásának kérdése. Kell, hogy a népgazdasági tanácsok és pártszervezeteink tevékenyebben kapcsolódjanak be az új gépek gyakorlati létrehozásába és alkatrészeik gyártásába. Komolyan kell foglalkoznunk továbbá az ,öntőipari termelés átszervezésével, mert ez nálunk még mindig lemarad. Most gyakorlati intézkedésekre van szűkség ezen a téren. Célszerű volria, ha minden egyes népgazdasági tanács központosított öntőipari termeléssel rendelkeznék, amelyben minden folyamat gépesítve van. Az egyik gépipari üzemben, ahol Usztyinov és Gyementyev elvtársakkal voltunk, sikeresen érvényesítik a pontos öntést. Egy hang a teremből: — És az öntvényeket rögtön szereljük. N. Sz. Hruscsov: Igen, rögtön szerelik mechanikai megmunkálás nélkül. Mászrészt azonban vannak olyan öntödéink, ahol az öntvényeket durván munkálják meg. Hogyan érthetünk ezzel egyet, ha valamennyi vállalatunk felhasználhatja és fel is Kell, hogy használja a tudomány és a technika legújabb ismereteit? Rendkívüli távlatai vannak az alkatrészek nyomás alatt való megmunkálásának magasfeszültségű villanyáram alkalmazásával. A fémet ezen eljárás mellett nem vágják, hanem tökéletesített technológiával formálják. Meg vagyok győződve róla, hogy a népgazdasági tanácsok elnökei ennek tudatában vannak, azonban a folyóügyek teljes mértékben igénybe veszik idejüket. Néha nincs elég erejük és lehetőségük arra, hogy a termelést a korszerű feltételeknek megfelelően szervezzék. Segítségükre kell lennünk 5 ezt meg is tesszük. A hegesztésre nagy jövő vár. A hegesztési termelést korszerű technikai színvonalon jól kell megszervezni. Minden egyes gazdasági területnek szakosított üzemekkel kell rendelkeznie, amelyek a hegesztői munkákat az illető népgazdasági tanács vállalatai számára fogják végezni. Ez a szervezés múlhatatlanul szükséges. mert a nagymértékben végzett különféle hegesztési munkák elvéqzésére magas képzettségű káderekre és jó technikai felszerelésre van szükség. Néhány szóban foglalkozunk a kovácsoló- és préselőmunkákról. Ebben az irányban nem használtunk ki észszerűen minden lehetőséget. Öt évvel ezelőtt azt a feladatot tűztük ki, hogy erős préseket gyártunk. E préseket az Uralmas-üzemben tervezték és készítették. E nagyszerű préseket mindeddig még nem alkalmazzák kellőképpen. Tavaly az egyik üzemben nagyteljesítményű prést láttam. Akkor kijelentettem, hogy ezt a prést jobban kell kihasználni. És ma a vezető dolgozók egyike, amiht látom, ezt mint új gondolatot feljegyzi, hogy később elmondhassa, teljesíti az utasításokat. Itt, elvtársak, nem kell utasításokra várni, mert az új technika helyes kihasználására irányuló elemi intézkedésekről van szó. Nem szabad megengedni, hogy a prés tétlenül álljon, vagy pedig teljes mértékben ne használják azt ki. Külön figyelmet érdemel a szerszámkészítés megszervezésének kérdése, amely — sajnos — gyakran úgyszólván házi gyártmányú, mert minden üzem maga készíti a szükséges szerszámokat. Jó szerszámok nélkül nem lehet eredményes munkát végezni. Ezért haladéktalanul gondoskodni kell a korszerű módszerek szerint készített szerszámokról, gazdag választék biztosításáról. A szerszámok folyamatos, tömeges gyártásánál teljesíthetjük a készítmények minőségi javításának és az önköltségek csökkentésének feladatát. A plenáris ülésen felszólalt egyes elvtársak helyesen hívták fel a figyelmet a szilárdító és rögzítő készítmények kérdésére. A népgazdasági tanácsok számára előnyösebb lenne, ha a rögzítő gyártmányok — a csavarok, anyacsavarok, szegecsek — készítését szakosított üzem végezné. Népgazdasági tanácsainknak mindezen kérdéseket fel kell dolgozniuk és javaslataikat a Goszplan elé kell terjeszteniük. Ez nagy és jelentős dolog, amit a pártszervezeteknek a népgazdaságokkal együtt magukévá kell tenniük. Pártmunkánk sikeres lesz, hogyha szorosan összeforr az élettel, ha konkrét és céltudatos lesz. Pártmunkánk a marxizmus-leninizmusnak az előrevezető utat megvilágító forradalmi elméletén alapszik. Elvtársak, világosan tudatára kell ébrednünk annak, hogy ma, amikor az államhatalom a munkásosztály kezében van, amikor a párt irányítja a kommunizmus építését, sokoldalúan kell fejleszteni az anyagtermelést annak érdekében, hogy ezt az elméletet megerősítse az emberek tudatában és hogy államunk megszilárduljon. Ezért a termelés szervezésének kérdése napjainkban egész ideológiai munkánk jelentős részét képezi. (Taps.) Elvtársak! Amikor Marx megalkotta efinelet'ét, amikor Lenin ezt az elméletet továbbfejlesztette, akkor a munkásosztálynak még nem voltak tapasztalatai a szocializmus építésében. Marx korszakában nem létezett szocialista állam. Akkoriban a forradalmárok kénytelenek voltak csupán az elmélet tanulmányozásával és a tömegek szervezésével foglalkozni, hogy megvalósíthassák a forradalmat, átvehessék a hatalmat és a forradalmi elmélet alapján megteremtsék az új élet építésének reális lehetőségeit. A marxizmus-leninizmus alapián országunk munkásosztálya a kommunista párttal az élén megvalósította a szocialista forradalmat. Országunk nemzetei már csaknem 42 éve sikeresen építik a szocializmust. Megteremtették az első mesterséges holdakat és a mesterséges bolygót. Á végső győzelem kivívásához sokoldalúan kell fejlesztenünk a termelést, több anyagi javat kell juttatni a szocializmust és kommunizmust építő embereknek. (Viharos taps.) Nem szabad lebecsülnünk teoretikusaink feladatát, azonban, elvtársak, semmi esetre sem szabad lebecsülnünk más embereket sem a kommunista jelen kovácsait. Azok nagy dolgot alkotnak. Az egyik itt jelenlevő elvtárs ezt írta nekem: — Hruscsov elvtárs! Hogy van az, hogy itt mindannyian az iparról beszélnek és senki sem szól a pártmunkáról. Kedves elvtársam, mi történik akkor, hogvha abban az üzemben, ahol mint nártfunkcionárius dolgozik, selejtes alkatrészeket gyártanak és ön azalatt a kommunizmus építéséről tart előadást?... CÉlénkséo a teremben.) Nem volna-e hasznosabb, ha arra irányítaná fiaveimét. hogyan kell az embereket tudományos, jó minőségű munkára vezetni? Elvtársak, itt már sok szó esett az együttműködésről. Ügy vélem, hogy együttműködésünkben most sok észszerűtlen dolog akad, mert magát az eavüttműködést az irányítás előző szervezési formái hozták létre. Áz a miniszter, akinek hatáskörébe f l Fekete-tengertől a Csendes-óceánig és a Balti-tengeria fekvő üzemek estek, az üzemek munkájának összhanaba hozásánál a pillanatnvi feltételeket vette fiavelembe. _ Más kiútja nem volt. mert ezen minisztérium üzemei messze estek egymástól. Most új szervezési feltételek jöttek létre s ezért az üzemek munká- 1 jának összhangba hozását másképpen kell elintézni. Amikor átszerveztük az ipar irányítását. szem» előtt tartottuk a fölösleges áruszállítás és az ésszerűtlen kooperáció kiküszöbölését. A termelés legésszerűbb összhangba hozáca nézetem szerint a népgazdasági tanács keretében történhet. Természetesen ez nem mindig lehetséges, mert néha célszerűbb az együttműködés, mondjuk Mszkva és Vlagyivosztok, vagy pedig Moszkva és Ogyessza között. Ezt természetesen olyan termelési ágazatoknál kell végezni, ahol ez célszerűnek és szükségesnek mutatkozik vagy a nyersanyagok, vagy pedig más feltéteiek miatt. Nyilvánvalóan szükséges lesz, hogy minden vállalat és építkezés kollektívája a plénum határozatának és saját nézeteinek alapján bírálóan ítélje meg termelését és haladóbb utakat tűzzön ki. Lehetséges, hogy célszerűbb lenne a népgazdasági tanácsokban bizonyos szerveket alakítani, amelyek folyamatosan foglalkoznának a tudomány és a technológia kérdéseivel, új gépek szerkesztésének problémájával, a termelés kérdéseivel új alapon a haladó technika alkalmazásával. Bár népgazdasági tanácsaink elnökei szakképzett emberek túlságosan elfoglaltak az operatív munkával. Ezért ilyen szervek megalakítása rendkívül hasznos lenne. Elvtársak, nagyon sok alkalmas emberünk van, akik korukra való tekintettel nem képesek az egész munkaidőn át dolgozni. Azonban rátermettek és kedvük volna dolgozni, s ezért naponta egy-két órát hasznos munkával tölthetnének. Nem kellene-e arra gondolnunk, hogy ezeket az embereket mint ellenőröket vagy tanácsadókat bevonjuk a munkákba azon szervekben, amelyekről beszéltem? Biztosíthatom önöket, hogy ez az ügy javára volna. Nemcsak határozatokat kell hoznunk, hanem ellenőriznünk is kell teljesítésüket. Lehetséges, hogy szükséges lesz a vállalatokban a mérnököket, konstruktőröket és feltalálókat támogató bizottságokat létesíteni. Hasznos volna olyan rendszer bevezetése, hogy az igazgató, a pártbizottság és a.szakszervezetek a pártszervezeteknek és a munkásoknak beszámolnának arról, milyen újítási javaslatokat terjesztettek elő. mely javaslatokat fogadták el és érvényesítettek a gyakorlatban. A kapitalistáknak nem mindig érdekük a további technikai haladás. Gyakran összevásárolják a szabadalmakat és elrejtik őket, hogy ne kelljen megváltoztatni a termelést, mert ez új beruházást igényelne. A kapitalistáknak gazdasági jellegű okaik vannak. Van-e azonban nekünk is a technikai haladást gátló bürokratikus jellegű akadályunk? A kapitalistának gazdasági jellegű indokai vannak, fel kellene újítania a gépparkot. Ő azonban monopolista, ez nem előnyös számára. Nálunk egyes bürokraták megszokták a régi lovat és nem akarnak ráülni a jó ügetőre, mert az útkanyarban esetleg még le is esnének. Ezért ezek az emberek ragaszkodnak az öreg kocogó gebéhez. Ki van hivatva arra, hogy segítsen ezeknek az embereknek, hogy ráüljenek. az új lóra, vagy helyüket jó képességű, új embereknek adják át? A pártszervezet, a szakszervezet, a dolgozók kollektívái. Nem tudom, jelen van-e Zaharov elvtárs, a szaratovi gépgyár igazgatója. Ez az üzem kis teljesítményű esztergapadokat gyárt, bár 1955-ben megszerkesztették az 50 százalékkal nagyobb teljesítményű esztergapadok új modelljeit. Miért maradtak a régiben? Azért, mert a régi esztergadok gyártása már megszokott, zavartalan mederben halad és ha át kellene térniük az új esztergapadok gyártására, meg kellene változtatniuk a szervezést. És miért kellene ezt megtenniük, amikor a termelési terv túlteljesítéséért a szaratovi népgazdasági tanács az üzem dolgozóinak több százezer rubel különjutalmat folyósított, amiből az üzem igazgatója 21 ezer rubelt kapott. Amint látják, Zaharov elvtársat senki sem vonta felelősségre azért, hogy elavult esztergapadokat gyártott. Sőt mi több, még jutalmat is kapott. Ebből kiviláglik, hogy nem küzdünk azok ellen, akik elavult berendezést gyártanak, hanem itt-ott még jutalomban is részesülnek. Kérdezzék csak meg a szaratovi népgazdasági tanács elnökét, miért jutalmazta meg a szaratovi gépgyárat és annak igazgatóját? Ogy vélem, ésszerű feleletet nem talál. Hisz az igazgató fizetéséből bizonyos százalékot le kellene vonni, mert nemcsak hogy rontja az anyagot, hanem elavult gépeket gyárt és ezzel bizonyos mértékben gátolja a kommunizmus építését. És ha csak egy ilyen igazgató volna! A szaratoviak tavaly nagyszerűen betakarították a gabonát, rendkívüli sikerrel teljesítették a gabonatermelés állami tervét, azonban az iparral nem foglalkoztak kielégítő módon. A szaratoviak nagyon jól tudják, hogy mennyi borjaik száma és hány fejőstehenük van, azonban nem tudják, hogy Szaratovban milyen gépeket és hogyan gyártanak. Elvtársak, ezzel nem akarom lebecsülni a fejőstehenek jelentőségét. Azt hiszem, hogy ezzel nem is gyanúsítanak. Nem lehet azonban a mezőgazdaság és az állattenyésztési termelés fejlesztésével foglalkozni és emellett nem tudni, hogy szükségünk van fémre, szénre és gépekre, és hogy ezek nélkül még tejünk sem lesz. Ebből az egyoldalúságból ki kell az embereket gyógyítanunk. Gondolkozzanak erről, elvtársak! Mi e kérdés megoldásával foglalkoztunk a Központi Bizottságban, mert e kérdést nem szabad mellőzni. Elvtársak! Olyan időben élünk, amikor a tudomány, a technika, az újítók és feltalálók új gépeket, eszközöket és felszereléseket alkotnak. A technikai gondolkozás ma túlszárnyalja az új termelési folyamatok fejlődését. Megalkottunk egy gépet, még jóformán üzembe sem helyezhettük s a tudósok és feltalálók máris tökéletesebbet és jobbat szerkesztettek. Egyes bürokraták ezért eképpen gondolkodnak: „Nem lenne-e jobb meghagyni a régi gépeket? Miért kell sietni, hogyha a technikai gondolkodást amúgy sem érjük utol? Eképpen csak a bürokraták gondolkodhatnak. Hisz teljesen törvényszerű, hogy a technikai és tudományos gondolkodás mindig túlszárnyalja munkánkat a gépek és készülékek szerkesztésében. Ebből talán azt a következtetést kell levonni, hogy ragaszkodni kell a régihez? Nem, ma a tudományos technika gyors fejlődéséből kell kiindulnunk és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban vezessük be az új gépeket, eszközöket és az új berendezéseket. Elvtársak! Ha el kell képzelnünk, hogyan fogjuk kihasználni a technikát a kommunizmusban, odajutunk, hogy a berendezés hatékonyan legfeljebb öt évig fog szolgálni és azután elavul. Annak érdekében, hogy állandóan biztosíthassuk az előrehaladást és ne maradjunk el az új gépek és készülékek összeállításában, rendkívül jó alapot kell teremtenünk a kísérleti munkákra, az új gépek gyors bevezetése feltételeinek megteremtésére. Csupán így biztosíthatjuk a magasfokú munkatermelékenységet. Szükséges mérlegelni a szerkesztési irodák, laboratóriumok és tudományos intézetek létesítésének lehetőségét. Felszólalt itt Nyeszmejanov elvtárs, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke is. Helyesen mutatott rá, hogy jobbari kell biztosítani a tudományos intézetek munkáját. Eljött az ideje a Tudományos Akadémia munkája átszervezésének. Vegyük például Nyeszmejanov elvtársat, aki jó kommunista és kiváló tudós. Ha azonban elgondoljuk, hogy a Tudományos Akadémia hatáskörébe tartozik a különböző szervezetek és intézmények nagy száma, felvetjük a kérdést, vajon a Tudományos Akadémia elnöke lehet-e úgyszólván mindent tudó? Nem lehet. Ügy gondolom, hogy a Tudományos Akadémia egyes tudományos intézeteiben nehézségek merültek fel. Lehetséges, hogy egyes tudósok riem értenek velem egyet, azonban úgy vélem, ésszerűtlen volt, hogy a Tudományos Akadémiára bízták a kohászat és a szénipar kérdéseit. Hisz ezek az ipari ágazatok nem tartoztak a Tudományos Akadémia hatáskörébe. És most Bargyin elvtársat, a kiváló mérnököt és nagy tudóst vették magukhoz. Felépítette a kuznyeci kombinátot s azután hirtelen az Akadémiába ültették. Jogosan kérte, hogy építsék fel a neki megfelelő tudományos intézetet Moszkvában. Hasonló volt Sevjakov akadémikus, a nagy szénszakértő esete is. Sevjakov ejvtársat jól ismerem. Amikor a juzovkai munkásfakultáson tanulmányaimat végeztem, előadásokat tartott a diákoknak. Azelőtt Dnyepropetrovszkban dolgozott, jelenleg Moszkvában él. Elvtársaim! A tudomány Szverdlovszkban, Sztálinban, vagy Dnyepropetrovszkban rosszabb körülmények között fejlődhetik, mint Moszkvában? Nem gondolnám. Ahol az élet zajlik, ott a tudomány is fejlődik. Az életet a tudománytól és a tudományt az élettől nem lehet elszakítani. Mi teendő? Meg lehet kezdeni az intézetek átköltöztetését. Önök, elvtársaim, jól tudják, hogy a költözködés gyakran nagyon bonyodalmas. És ezenkívül tapasztalatból tudjuk, hogy a tudósok átköltöztetése a legkülönbözőbb problémákkal függ össze. Jobb lesz más útra térni. Alapítsunk laboratóriumokat az üzemek, a gyárak mellett, alapítsunk tudományos intézeteket és központokat a népgazdasági tanácsok keretében, ahová a tapasztalt, ismert tudósokon kívül az ifjúság is szívesen megy. Gondolkozzanak, elvtársak, e kérdés felett és terjesszék elő javaslataikat. Ügy vélem, hogy ez az irány helyesnek bizonyul. (Taps). Helyesen jár el Lavrentyev akadémikus, aki más tudósokkal együtt Novoszibirszkbe ment, ahol most új tudományos központ létesült. Sok éva ismerem Lavrentyev akadémikust, kiváló tudós. Gondoskodnunk kell arról, hogy az új tudományos központokba olyan embereket szemeljünk ki, akik képesek a tudomány fejlesztésére és ezzel a termelés hathatós támogatására. Sajnos, ezt nem mindig veszik tekintetbe. így például ismeretes, hogy Novoszibirszkben a genetika és citológia intézetét építik, amelynek igazgatójává Dubinyin biológust nevezték ki, aki a micsurini elmélet ellenzője. E tudós munkája kevés hasznot hozott a tudománynak és a gyakorlatnak. Ha Dubinyin egyáltalán közhírre tett szert, úgy csupán Liszenko akadémikus elméleti következtetései és gyakorlati tanácsai elleni cikkeivel és nyilatkozataival. Nem akarok bíráskodni az ezen tudósok munkájában elfoglalt irányzatok között. Amint tudjuk, a bíró szerepét a gyakorlat, az élet tölti be. És a gyakorlat Micsurin biológiai iskolája és követője, Liszenko akadémikus mellett tör lándzsát. Vegyük csak például a Lenin-díjakat. Ki kapott Lenin-díjat a nemesítésért? A materialista irányzatú tudósok a biológiában. Ez Tyimirjazev, Micsurin és Liszenko iskolája. És hol vannak Dubinyin biológus jelentős munkái, aki a micsurini nézetek elleni harc egyik fő szervezője. Ha nem hozott számbavehető hasznot akkor, amikor Moszkvában dolgozott, nehezen hoz majd Novoszibirszkben vagy Vlagyivosztokban. A szovjet tudósok nagy érdemeket szereztek a nép életszínvonalának emelésében. Az élet nagy feladatokat ró a tudományra. Ezért továbbra is nagy figyelmet kell szentelni a tudomány fejlesztésének, az élettel való kapcsolata megszilárdításának. Felkérjük a Szovjetunió Tudományos Akadémiáját és elnökségét, dolgozzon ki javaslatokat az Akadémia szervezetei és intézetei tevékenységének megjavítására. Elvtársak! Külön figyelmet érdemel a termelés minőségének fokozása. Az egyes gépek minőségéről Antyilyikatorov mérnök levelet intézett a párt Központi Bizottságához. Levelében rámutat „a Krasznaja Zvezda" kirovogradi üzemben és a minszki traktorgyárban gyártott gépek és traktorok hibáira. E hibákkal kapcsolatban felvetette a kérdést, vajon ez technikai elmaradás-e? Kijelentette, hogy ez rendetlenség, felelőtlenség, nagyfokú érdektelenség. Elnézést kérek e kifejezésekért. Egyes elvtársak azt hihetik, hogy Hruscsov nagyon élesen, durván fejezi ki magát. Ez nem durvaság! Ez igényesség, mert az ilyen munka alapjában véve diszkreditálja államunkat. Elvtársak! Ügy vélem, szigorú ellenőrzést kell bevezetni a gépek szállításai felett, hogy a gépek komplettek és jó minőségűek legyenek. Szükséges, hogy a géphez kísérőlevelet csatoljanak, hogy tudják, ki készítette az alkatrészeket, ki ellenőrizte őket és ki adott aláírásával a kísérőlevélen utasítást a szállításra. Azokat, akik befejezetlen, vagy selejtesgyártmányokat fognak készíteni, nagyon szigorúan meg kell büntetni. Azok felett, akik folyamatosan selejtárut készítenek, ítélkezni kell. Hiszen a „Krasznaja Zvezda"-üzemet kitüntettük. A Krszanaja Zvezdát megdicsértük. Egyébként ez nem csupán a Krasznaja Zvezda-üzemre vonatkozik. Harcba kell szállni azok ellen, akik selejtet gyártanak. Kiváló, elsőosztályú gépekre van szükségünk. Hisz magunknak dolgozunk. HRUSCSOV ELVTÁRS BESZÉDÉNEK BEFEJEZŐ RÉSZÉT LAPUNK HOLNAPI SZÁMÁBAN KÖZÖLJÜK. ÜJ SZÖ 4 * 1959- július 5,
