Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-25 / 204. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. július 25. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 204. szám Kár, amelyből hasznot kell húzni Sok az igazság abban a népi szólás-mondásban, hogy minden kárból van haszon. Mint például most is, a kedvezőtlen időjárással. Mert igaz az, hogy a gyakori esőzés erősen hátráltat az aratási és cséplési munkákban, a termés betakarításában és helyenként, ahol már túlérett gabona, s megkéstek az aratással, jelentős károkat okoz. Ez igaz, bár ezzel korántsem akarjuk azt mondani, hogy a földművesek mint megváltoztathatatlan helyzetbe, nyugodjanak bele abba, hogy az eső ellen tenni semmit nem lehet s a sorsára hagyják, a rossz idő pusztításainak tegyék ki a termést. Nem, éppen ellenkezőleg! Minapi vezércikkünkben is arról szóltunk, arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a gyakori esőzések ellenére is a termést — a lehető legkisebb veszteség mellett — be lehet és be is kell sürgősen takarítani. S a földművesek rendkívül nagy igyekezete és szorgalma azt bizonyítja, hogy a termés rövid időn belül lekerül a földekről, s ha a kedvezőtlen időjárás valamelyest kárt okozott is beňne, mégis az elmúlt évek egyik legjobb termését mondhatjuk és tudhatjuk a magunkénak. Ám, ha az időjárás, a gyakori esőzés kedvezőtlen és káros a gabona betakarítására, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezt az esős időt a mezőgazdaságban ne tudnánk hasznosítani, hogy úgy mondjuk, ne volnának' meg az előnyös oldalai is. Nem csupán arra gondolunk, hogy ha az eső rossz a gabonának, annál jobb a kapásnövényeknek. Hisz a répa és a kukorica oly kövérek, oly dúsan fejlődnek és oly termést ígérnek, amilyet csak ritkán lát az ember. Még ennél is kedvezőbb a gyakori eső a másodnövényekre, arra, hogy a gabonaföldekről még egy termést takarítsunk be, még hozzá nem is akármilyet. Nem szükséges bizonygatni, hogy a nedves és meleg földben az elvetett mag rendkívül gyorsan, szinte napok alatt kel ki, és oly bőséges termést hoz, amely sokszorosa a belefektetett költségeknek és munkának. Azt sem szükséges bizonygatni, hogy a másodnövényekből nyert takarmányra szükség van. Nemcsak azért van rá szükség, mert az élet igazságán alapuló paraszti felfogás szerint takarmányból soha sem lehet elég, hanem egyrészt azért is, mert mint ismeretes, az állattenyésztéssel szemben támasztott követelmények egyre nagyobbak, mind több tejre, húsra és más állati termékre van szükség. Másrészt pedig azért, miveL a Központi Bizottság júniusi ülésének határozata értelmében a szövetkezeteknek az állami készletekből való takarmányjuttatása megszűnt. Ez pedig mit jelent? Azt, hogy a szövetkezeteknek a takarmányból önellátóvá kell válniok, oly takarmányalapot kell teremteniük, amelyből szükségleteiket a jövő termés betakarításáig fedezni tudják. Még hozzá számolva azzal a körülménnyel, hogy az állattenyésztéssel szemben támasztott követelmények — mint már mondottuk — jelentős mértékben megnőnek. Miért hangsúlyozzuk oly gyakran és oly nyomatékkal a másodnövények termesztésének szükségességét? Talán a földművesek nem tudják, hogy gabona után a földről még egy termést lehet betakarítani, és hogy erre a második termésre is szükség van? Nem, ezt nem mondhatjuk. Mindezt nagyon jól tudják, nálunk jobban tudják a szövetkezetek. Viszont nem egy szövetkezet tagságában él még az a maradi felfogás, hogy ezt a második termést erősen megsínyli a föld. Igaz ez? Helytelen volna azt mondani, hogy a másodnövények nem használnak fel jelentős tápanyagokat a földből. Felhasználnak, hisz ebből élnek, ettől fejlődnek. Ámde nem ez a dolog lényege, hanem az, hogy ezek az elhasznált tápanyagok pótolhatók. Másodnövényeket úgy sem olyan földbe vetik, amibe őszieket szánunk, hanem olyanba, amibe majd tavasziak kerülnek. Az elhasznált tápanyagok pótlására, a trágyázásra tehát idő és lehetőség van, s a földnek is megadjuk a lehetőséget, hogy a két termés után kipihenje magát. Arról lehet akkor most még szó, megtérülnek-e a költségek, kifizetődik-e a másodnövények termesztése? De hisz ml kerül többe, illetve mi ér többet? A másodnövények termesztésével járó munka és a föld elhasznált tápanyagait pótló trágyázás — ami végső soron nemcsak a másodnövények által elhasznált tápanyagokat pótolja, — vagy pedig az így nyert takarmány ? E kérdésre a felelet oly kézenfekvő, oly egyértelmű, hogy részletes indokolást és megmagyarázást nem kíván. Nem is beszélve arról az ugyancsak elemi igazságról, hogy több takarmány = több állat; több állat = több trágya; több trágya = több termés, és — több bevétel. Lapunk tegnapi számának vezércikkkében a prerovi járás szövetkezeteinek kötelezettségvállalása és versenyfelhívása kapcsán arról írtunk, hogy ebbe a mozgalomba bekapcsolódó szövetkezetek kötelezettségvállalásai reálisak, olyanok legyenek, amelyek az adott lehetőségekből indulnak ki és azokra épülnek fel. Hát igen. Nem elég papirosra fektetni, hogy valamely szövetkezet jövőre az állattenyésztésben ilyen vagy olyan eredményeket ér el. Mert ahhoz, hogy szavukat valóra váltsák, hogy a betűkből és számokból hús és tej legyen, hatalmas takarmánykazlak kellenek. És hogy milyen takarmánykazlak biztosítják a szó tetté válását, ebben döntő szerep jut annak is, hogy most milyen, mekkora területeket vetünk be másodnövényekkel, hogyan fordítjuk hasznunkra a csapadékban dús időjárást. A jó munkaszervezés legyőzi az időjárás szeszélyeit A kedvezőtlen időjárás következtében országszerte nehéz feltételek között folyik az aratás. Szinte nem múlik el nap eső nélkül. A gabona azonban csaknem mindenütt kasza alá érett s az aratást nem lehet halogatni. A huzamos esők a tornaijai járásban is késleltetik a munkák menetét, de az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy a jó munkaszervezés, a szövetkezetesek, üzemi munkások összefogása legyőzi az időjárás szeszélyeit. Ennek a szép megnyilvánulásnak példájával pedig a járás valamennyi szövetkezetében találkozhatunk. TEGNAP ÖTA 600 ÜZEMI MUNKÁS DOLGOZIK A GABONAFÖLDEKEN A Gömörhorkai Cellulőze-üzem dolgozói naponta 200-an jelennek meg a környékbeli szövetkezetek gabonaföldjein és kézikaszával, géppel vágják a gabonát, kötik kévébe a dús kalászokat. A további üzemek, hivatalok, társadalmi szervezetek pe| dig 400 főnyi aratóbrigádot küldenek a szövetkezetek megsegítésére. Nagymértékben ennek is köszönhetik a járásban, hogy az aratásra váró gabona mintegy 55,9 százalékát levágták, keresztekbe rakták és folyamatosan asztagolják. | RADNÖTON MÁR BEFEJEZÉSHEZ KÖZELEDNEK í a gabonabetakarítás munkálatai. Azonban a munkák folytatása mellett ! a szövetkezetesek asztagokba hordi ják a kévéket, hogy egyúttal a csépi lést is szorgalmazhassák. Egyébként ez a szövetkezet adta át az első gai bonát a járás területén, amit a helyes munkaszervezés tett lehetővé. Ha viszont napközben elered az eső, a szövetkezet tagjai és az aratőbri• gádok nem állnak tétlenül, hanem a len és a további növények betakarítását siettetik. A ROZSNYÓI JÁRÁSBAN IS SERÉNYEN FOLYIK A MUNKA Közismert, hogy a rozsnyói járás területén néhányhetes késedelemmel kitolódik a gabonabetakarítás, de az utóbbi napok a járás délre eső községeiben már megérlelték a kalászokat. E hét végéig már több mint 150 hektár kenyérgabona került keresztekbe. Az árpa aratásával egyidőben gépek segítségével, kézierővel, eredményesen folytatják az aratást. Az aratásban a legjobb eredményt kétségkívül a pelsőci és a bferzétei szövetkezetesek érték el, ahol a védnökségi üzemek dolgozóinak segítségét igen nagyra értékelik. Eme szövetkezetek pár nap múlva befejezik az aratást. A ROZSNYÓI ÉS A TORNALJAI JÁRÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSE E két szomszédos járás az aratásban közvetlenül is támogatja egymást. A rozsnyóiak 10 kévekötőgépet bocsátottak a tornaljaiak rendelkezésére, mely segítséget a közeli napokban kamatostól visszakapják azáltal, hogy a sorozatosan felszabadult aratógépeket a tornaijai járásból Rozsnyóra vezénylik. Ha a további járások megértették volna a kölcsönös együttműködés jelentőségét — tájékoztatott Golián elvtárs, a járási, pártbizottság vezetőtikára — a tornaljaiak már végezhettek voina az aratással. A következő napokat a gépek, az emberi erő bekapcsolásával arra kel! az aratásban felhasználni, hogy a betakarítást a nehéz feltételek ellenére minél kisebb veszteséggel és idejében elvégezhessük. (th) ; CÉLBA ERT ja dunaszerdahflyi járás is; Július 24-én, a délelőtti órákban a J i bratislavai kerületben harmadiknak, ( j köztársaságunkban pedig negyediknek ( a dunaszerdahelyi járás 100,2 százalék- { ! ra teljesítette gabonabegyüjtési tervét, j i E járásban a begyűjtés tervének tel- i J jesítését a szövetkezeti tagok, állami i j gazdaságok dolgozóinak, a hivatalok és ; I Üzemek munkásainak áldozatkész mun- ) > kája, valamint a traktorosok jó mun-! ' kája, igyekezete segítette elő. A ka- < szálásnál és a gabona cséplésénél, va- j lamint a szárításnál jól kihasználták I a gépek erejét. (ČTK) Július 23-án a Devínska Nová Yes-i HNB kiadta a jelszót. „Ahány ház, annyi brigádos". Erre azért volt szükség, mert a Morava-mentén 50 hektáron veszélyben volt a gabona. A lakosság megértette a felhívás nagy jelentőségét i több, mint 400 brigádos jelentkezett aratási munkára. Képünkön a termés megmentésén fáradozó brigádosokat láthatjuk. ! A Keletszlovákia Vasműveknek több ezer szakmunkásra lesz szüksége KEDVEZCTÄLKALOM Kelet-Szlovákia ifjúsága számára (p.) Ez a sok ezer munkás most még csak a tervekben szerepel. A közeljövőben azonban Kassa környékét a nagyolvasztók vörös fénye világítja majd meg. A Kelet szlovákiai Vasmüvek mielőbbi létrejöttének előhírnökei azok a lakóházak és szociális berendezések, amelyek gomba módra szaporodnak. Nem lesz egészen egyszerű dolog felépíteni egy ilyen hatalmas kohót és melléküzemeit, amelyekben KeletSzlovákia lakosságának tízezrei kereshetik meg kenyerüket. Nem lesz körvnyű feladat felnevelni azokat az embereket, akik a kohászatban még nem jártasak. Ezért az SZLKP Központi BizottsáRozsnyó versenyre hív (ČTK) — A Rozsnyói Járási Nemzeti Bizottság Tanácsa a köztársaság valamennyi járását szocialista versenyre hívta fel a munkaerők szervezett toborzása feladatainak határidő előtti teljesítésére 1959 harmadik negyedévében Ostrava számára. A rozsnyói JNB ezt a feladatot a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulójának tiszteletére tett kötelezettségvállalása kereté'ien augusztus 25-ig akarja elvégezni. A rozsnyói JNB eltökéltségét az üzemek, főképp a rozsnyói és Alsósajói Vasércbányák kötelezettségvállalásai támasztják alá, amelyek a slavošovcei Közép-Szlovákiai Papírgyárak mintájára vállalati versenyt Inlítanak a munkaerőtoborzási terv idő előtti teljesítéséért. A slavošovcei Közép Szlová'ciai Papírgyárak már teljesítették a munkaerőtoborzás egész évi feladatait. A žilinai kerületben 25 ezer hektár földterület vár talajjavításra. A lecsapolási munkák jelentős mértékben az alagcsövek idejében és elegendő mennyiségben való szállításától függnek. Az Északszlováklal Téglagyárak dolgozói úgy segítenek a mezőgazdaságnak, hogy a talajjavításhoz szükséges alagcsövekből október végéig 4 millió darabot gyártanak. Ez összesen 1334 kilométeres csővezetéknek felel meg. Képünkön: a nyers alagcsövek formázása után az égető kemencébe kerülnek. (ČTK felv.) gának irodája valamennyi szlovákiai párt-, állammi és gazdasági szerv elsőrendű feladatának tartja a dolgozóik, elsősorban is a szakmunkások idejében történő előkészítését a Keletszlovákiai Vasművek építésére és üzembentartására. A dolgozók előkészítésének sürgősségéből kiindulva jelenleg a fő figyelmet a munkaerők, főképp pedig a szakmunkások biztosítására kell fordítani. A dolgozók előkészítése a Keletszlovákiai Vasművek számára rendkívül igényes feladat, mert itt gazdaságilag kevésbé fejlett területről van szó, amely nem rendelkezik kohászati hagyományokkal. 1965-ig megközelítőleg 3100 szakmunkás betanítására van szükség. További mintegy 1700 szakmunkást más kohászati vállalatokból áthelyezéssel vagy pedig kelet-szlovákiai származású bedolgozott munkások megnyerésével lehet szerezni. A szakképzett munkások előkészítését más üzemekben végzik. Kunčicén 1700, Vítkovipén 915, Trinecen 465, Žiar nad HrOnomban 120, Podbrezován 106 munkást fognak bedolgozni. A dolgozókat az előkészítési időben szervezetten fogják beosztani az egyes üzemrészlegeken, hogy megismerkedjenek a vállalat szervezésével, a kohóagregátokkal, a berendezéssel, a technológia alapjaival és a munkabiztonsági szabályokkal. Az idén Jól fizet a gabona Teljes ütemben folyik az aratás a somorjai járás legnagyobb szövetkezetében, a nagylégi szövetkezetben. A mai napig 270 hektárról betakarították az árpát, 180 hektáron elvégezték a búza aratását s 60 hektáron már a zabot is levágták. Hogy Ilyen szépen előrehaladtak a légiek az aratással, ezt főleg annak köszönhetik, hogy 10 kombájnt vetettek be az aratásba. A szövetkezet kombájnistáit 5 cseh kombájnos segítette az aratásban. A kombájnisták közül Mandalik Tibor ért el eddig kiváló teljesítményt. Július 24-ig 60 hektárról takarította be a termést. Mint mindenütt hazánkban, a légi határban is rendkívül jó a termés. A szövetkezet tagjai most már 108 vagon gabonát takarítottak be a földekről. Még 70-80 vagon gabonára számítanak, ami azt jelenti, hogy a tavalyihoz képest legalább 80 vagon gabonával nagyobb termést ad most a légi határ. f. k. A csehországi bányászok mozgalma Az Eduard Urx és a Dukla-bányák dolgozói versenyre hívták fel az ostrava-karvinai bányákat a szénfejtés növelésére. E két bánya dolgozói kötelezettségvállalása alapján az év elejétől a bányászok napjáig több mint 100 ezer tonna szenet fejtenek. A versenyfelhívásra több bánya dolgozói válaszoltak, köztük a Petr Bezru£, Antonín Zápotocký, a Csehszlovák Hadsereg és a Doubrava Bánya. Csökkentik az önköltséget A kassai kerület üzemeinek száma, melyek új kötelezettségvállalásokkal köszöntik a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulóját, napról napra növekszik. A poprádi Tatra vagongyár dolgozói többek között megígérték, hogy az ez évi termelési tervet 939 ezer koronával túlteljesítik és az önköltségen 150 ezer koronát takarítanak meg. Ezenkívül újítási javaslatokkal és műszaki szervezési intézkedésekkel további 400 ezer koronát nyernek népgazdaságunk számára. Az üzem dolgozói ezenkívül augusztus 29-ig 52 tonna vashulladékot gyűjtenek és teljesítik az ostravai bányák számára a toborzási tervet.