Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-03 / 182. szám, péntek

Vildg frroletdrjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. július 3. péntek 50 Fillér XI. évfolyam, 182. szám Látnunk kell az érem másik oldalát is Aligha tévedünk, ha azt mondjuk, hogy az elmúlt évek során nemigen volt a pártnak olyan határozata, amely annyit foglalkoztatta és oly közelről érintette volna a földműveseket, mint a Központi Bizottság legutóbbi, júniusi ülésének határozata az új begyűjtési rendszerről és a mezőgazdasági termékek új árairól. A határozat, megjelenése óta a falun állandó szóbeszéd tárgyát képezi. Az emberek — érthető mólon — elsősorban is számolnak. Számolnak, mert arra kíváncsiak, az érdekli őket a legjobban, mennyiben befolyásolják majd az új árak jövedelmüket, életük, sorsuk alakulását. Többet, vagy kevesebbet kapnak-e majd termékeikért, mint eddig? Nincs ezen semmi csodálkozni és elvetni való, mivel mindannyian abból élünk, amit munkánkkal keresünk és maga a Központi Bizottság határozata is hangsúlyozza a földművesek anyagi érdekeltségének fokozását a mezőgazdasági termelés növelésében. Ezt célozzák, ezt szolgálják majd az új intézkedések: a földművesnek saját jól felfogott, kézzelfogható érdeke fűződjék ahhoz, hogy egyre többet, jobbat és olcsóbban termeljen. És mit igazolnak a földművesek számításai? Kedvezők-e számukra az új árak, növeli-e a jövedelmüket vagy sem? Az esetek döntő többségében a számítgatások kedvező képet mutatnak. Azt bizonyítják, hogy az új árak szerint termékeikért 10—20 százalékkal többet fognak kapni, mint eddig. De hiszen akkor semmi baj, — örvendeznek a legtöbb helyen, ahol a számítgatásokat már elvégezték. Eddig se ment rosszul, az új árakkal pedig, ha nem sokkal ugyan, de valamivel még többet kapunk, — és ezzel megelégedetten nem egy helyen napirendre is tértek a dolog felett. Viszont éppen ez az, amivel semmiképpen nem lehet egyetérteni, ami merő ellentétben áll a Központi Bizottság határozatának szellemével és céljával. Mert igaž ugyan, hogy a határozat hangsúlyozza a földművesek anyagi érdekeltségét a mezőgazdasági termelésben és igaz az is, hogy átlagban az új árak nagyobb jövedelmet jelentenek majd az eddiginél. Azonban ennek ellenére helytelen az olyan felfogás, amely az új intézkedésekben nem lát semmi mást, mint csupán azt, hogy a termelő szempontjából — kedvező-e anyagilag vagy sem. Semmiképpen sem akarjuk ezzel azt mondani, hogy a-földművesek mellőzzék saját anyagi érdekeiket, — nem, ilyesmiről szó sincs, de nem is lehet, mivel ez ellentétben állna a Központi Bizottság határozatával. De a határozatból semmi mást nem látni, csupán a mezőgazdasági termékek új árait —, ez viszont hiba volna. Mint ahogy helytelen eljárás és hiba volna, ha e számos kérdésből összetevődő és sokat felölelő határozatból bármelyik rész-kérdést kiragadnánk, előtérbe helyeznénk, a többit pedig mellőznénk. Mennyire helytelen volna, ha a mezőgazdasági termelés növelését elválasztanánk a mezőgazdasági termékek áraitól, a földművesek jövedelmétől ? Bár a határozat egyik leglényegesebb pontja a termelési költségek csökkentése, de kiragadható és elválasztható-e ez a termelés növelésétől, a földművesek jövedelmének alakulásától? Világos, hogy nem, mivel annál kisebb az egy métermázsa búzára eső termelési költség, minél több terem a föld egy hektárján, és minél kevesebbe kerül az egy métermázsa búza kitermelése, annál nagyobb a termelő tiszta jövedelme. De éppúgy nem választható el sem a mezőgazdasági termelés növelésétől, sem a termelési költségek csökkentésétől — tehát végső soron a földművesek jövedelmétől sem — a mezőgazdasági termelés szakosításának a megvalósítása, annak az elvnek az érvényesítése, hogy minden vidéken, lehetőleg minden darab földön — a társadalom szükségleteivel összhangban — azt termeljük, ami ott a legjobban megterem, aminek a termesztése és tenyésztése leginkább kifizetődik. Ám ha még tovább megyünk, akkor meg azt kell megállapítanunk, hogy viszont a mezőgazdasági termelés szakosításának a kérdése szinte elképzelhetetlen a mezőgazdasági termelés tervezésének és irányításának új módszere nélkül, mivel ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés szakosítását érvényre juttassuk, több évre van szükség, viszont a mezőgazdasági termelés tervezésének új rendszere éppen arra épül fel, hogy a termelési feladatokat ne egy évre, hanem 5—6 éves táviatokban szabja meg. Mit szeretnénk bizonyítani az eddig elmondottakkal? Legfőképpen azt, amit már cikkünk elején felvetettünk, hogy az új begyűjtési és árrendszer számos, egymástól elválaszthatatlan rész-kérdésből tevődik össze s azokat szétszakítani, egymástól elkülönítve szemlélni és megítélni nem lehet és helytelen. Éppen ebből következik az is, hogy helytelen volna túlbecsülnünk az új begyűjtési rendszer befolyását a mezőgazdasági termelés növelésére és a szövetkezetek gazdasági megszilárdulására. Jelentős és hatékony eszköz, de valami csodát nem várhatunk tőle, mivel a begyűjtés legtökéletesebb rendszere sem oldhatja meg s nem elégítheti ki önmagában, társadalmunk élelmiszerszükségleteit. A mezőgazdasági termelés növelésének és a szövetkezetek gazdasági megszilárdításának egyedül lehetséges és célhoz vezető útja a föld termőerejének fokozása, a termőföldnek az eddiginél sokkal jobb kihasználása és a mezőgazdasági termelés belterjességének a növelése. A mezőgazdasági termékek új, gazdaságilag indokolt árai az a jelentős tényező, amely ösztönözni fogja a szövetkezeteket és földműveseket arra, hogy minél többet, jobbat és olcsóbban termeljenek. Ám ha bármily ösztönző erő is az anyagi érdekeltség a termalés növelésében, még sem választható el a politikai munkától és főleg nem azokon a helyeken, ahol éppen aý új árak következtében valamiféle megelégedettség vált úrrá. A falusi pártszervezetekre és a nemzeti bizottságokra igen nagy és felelősségteljes feladat hárul Tbban, hogy a Központi Bizottság határozatát úgy ismertessék meg a földmüvesekkel, hogy minden ember előtt egyértelműen világos legyen annak célkitűzése, tehát végsősoron ez, hogy az. új intézkedések célja a mezőgazdasági termelés növelése. A tizedik szövetkezeti aratás sikeréért Az SZLKP KB irodájának és a Megbízottak Testületének felhívásával a nagykaposi szövetkezetesek is foglalkoztak. Mindnyájan azon vannak, hogy 10. évi jubileumi szövetkezeti aratásukat minél sikeresebben befejezhessék. Ez idén aratnak először saját kombájnjaikkal. Jozef Kažmir kombájnos 12 hektár nemesített vetőmagárpát aratott le. Hektáronként 34 mázsa volt a terméshozam. A kombájnosok a 450 hektár gabonafélének egynegyedét aratják le. Az aratást két héten belül befejezik. A termés veszteségmentes betakarítására — azokon a helyeken, ahol a pabona megdőlt — megtették a kellő intézkedéseket. A sninai járási Ruský Potokból 25 aratómunkás fog segíteni. Ezek az idényaratők a kötötzőgépeknél, továbbá a cséplésnél is segítenek. A nagykaposi szövetkezetesek ez idén a drahfiovi és a pavlovcel szövetkezetesekkel állnak versenyben. A zvoleni járásban a budeai szövetkezet megvitatta a CSKP KB-nak az új be, gyűjtési rendszerről és az egységes árakról hozott határozatát és alapos megjön• tolás után a következő határozatot hozta: Elsősorban is nagy gondot fordítanak a 200 hektárnyi réttermö-takarmányokra, További gondot fordítanak a rétek termőképességére. Ez idén a

z első kaszálásból a tervezett 25 mázsa széna helyett 30 mázsát taka• ritottak be. hektáronként. Képünkön Ján Hric szövetkezeti traktoros szénahárítás közben. (Koloman Cích felv. — ČTK) AZ IDEN NEM LESZ TAKARMÁNYHIÁNY Takarmányból önellátókká válnak • Minden percet, minden órát kihasználnak • Aratják a repcét, az őszi árpát • Gazdag lesz az idei aratás Jarábka János, az ipolysági járási pártbizottság vezető titkára örömmei újságolja, hogy a CSKP KB-nak az új begyűjtési árakról hozott határozata nagy segítséget jelent a járás szövetkezeteseinek, a tagokat szorgos munkára serkenti. Már mindent megtesznek azért, hogy jövőre takarmányfélékből önellátók legyenek. Az idén takarmányokból rendkívül jó termés volt a járásban, s a szövetkezeti tagok iparkodnak a jó termést minél előbb hazahozni. A takarmányok betakarítása mellett már a legtöbb szövetkezetben az aratást is megkezdték. RIADÓT FÚJTAK A gyerki szövetkezetesek a napokban az őszi árpa aratását is megkezdték. Balogh István traktoros 2 nap alatt 10 hektárt aratott le. A második napon azonban komor felhő kerekedett. Káplán György, a szövetkezet elnöke gyorsan határozott. A helyi hangszórón keresztül felhívta a veszélyre a szövetkezeti tagok figyelmét. Azok megértették az elnök aggodalmát. Este tíz óra körül lehetett az idő, amikor benépesedett az árpaföld. Éjfélre már a kévék keresztbe rakva sorakoztak. Még azok a földművesek is segítettek a szövetkezetnek, akik csak ősztől lesznek igazában szövetkezeti tagok. Ők helyesen azt tartották, hogy ha most segítenek, már a magukét is mentik. Káplán György az aratási munkákról beszélve, a takarmányokról is megemlékszik. Azt mondja: — Az idén nem szorulunk senkire takarmány dolgában. ARATÁSRA KÉSZEN A tompái szövetkezetesek szintén a takarmány betakarításával vannak elfoglalva. Egymás után emelkednek a takarmánykazlak. A széna és herefélék illata egészen a szövetkezet irodájáig lopakodik. A gazdasági udvaron azonban már a cséplési előkészületek folynak. A szövetkezet gépészei a cséplőgépeket javítják, figyelik a gép működését s az esetleg előforduló hibákat nyomban kijavítják. Ilyenformán biztosítják a cséplés zavartalan lefolyását. NEM LESZ GOND TAKARMÁNYRA A horváti szövetkezet elnöke határozott hangon mondja: A mi szövetkezetünknek jót hoz az új begyűjtési rendszer. A magasabb begyűjtési árak mellett már megteremtettük a föltételét annak, hogy takarmányt ne kelljen vásárolni a jószág részére. Szerintem a szövetkezet továbbfejlődése szempontjából ez igen fontos tényező. A szövetkezetnek bőven van szálastakarmánya. A szemes takarmányok is rendkívül jó termést ígérnek. A cukorrépa is sokatígérő. Mindezeken felül a szövetkezet a takarmányalapot még tarlótakarmánnyal is bővíti. Tervük szerint 27 hektárt nyomban az aratás után felszántanak és takarmánykeverékkel vetnek be. (sz. i.) TERVEN FELÜL Á sokolovói barnaszénbánj,'ák dolgozót az első félévben 321 490 köbméter földet takarítottak el és- 129 398 tonna szenet fejtettek terven felül. Ezt az eredményt a termelés vezetésének megjavításával és a gépek jobb kihasználásával érték" el. Különösen a szállítás villamosítása hozott kitűnő eredményeket a föld eltakarításánál. (ČTK) Az idei aratásból a trnavai Družba termelőszövetkezet alkalmazottai is kiveszik részüket. Az egyik újító egy javaslatot dolgozott ki a szalmagpűjtő konstrukciójának megjavítására. Az aratásig 100 db-ot készítenek. Képünkön Milan Sloboda és Jozef Drdúl látható hegesztés közben. (Štefan Petráš - ČTK) felvétele.) A BRNÓI IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ NEGYEDIK NAPJA A népművészeti alkotás jegyéhen (Tudósítónktól) — Az ifjúság brnói találkozójának negyedik napja túlnyomórészt a népművészeti alkotások jegyében folyt le. Tizennyolc színpadon, rögtönzött emelvényen és főiskolai tantermekben folytatódott az ifjúsági alkotóverseny központi köre. Az alkotóverseny programja rendkívül gazdag és változatos volt. A szereplők, illetve előadók az ének. tánc és muzsika nálunk ismert valamennyi válfajában versenyeztek. A Semilasso nevű teremben kellemes meglepetéssel szolgált a klatovii tizenegyéves középiskola kollektívájának énekkara kitűnő előadásával. A stadion hatalmas termében további nagy énekkarok léptek fel. A pedagógiai iskolák énekkarán kívül egyes üzemi énekkarok is bemutatkoztak, melyek időszerű műsorral léptek a dobogóra. Igen magas színvonalú volt — amint a hallgatók általánosan megállapították — a bratislavai műszaki főiskola tanulói együttesének fellépése. Az ifjúsági alkotóverseny közponi ti körén kívül városszerte, sőt az i egész kerületben nagy sikerük van A brnói Nemzetek Barátsága terén kedden megrendezték a központi ifjúsági alkotóverseny résztvevőinek és a brnói ifjúságnak békemanifesztációját, mellyel egyidejűleg ünnepélyesen —-~*>tották az ifjúság országos találkozóját. (E. Bican - ČTK - felv.) a rögtönzött fellépéseknek. Az együttesek ugyanis naponta rendszeresen ellátogatnak valamely gyárba vag.y faluba a brnói kerületben s ott nemcsak fellépésükkel szórakoztatják a közönséget, hanem barátságot kötnek, megismerkednek fiatalokkal, idősekkel egyaránt. Brnóban, ifiint már említettük, rendkívül nagy az érdeklődés a szabadtéri úgynevezett kiselőadások iránt. Naponta nyolc helyen is rendeznek ilyen kétórás műsoros bemutatókat. » A délelőtti órákban az utcán egy népes csoportra lettem figyelmes, melynek tagjai élénk vitába merültek. Rövid kérdezősködés után megtudtam, hogy martini diákok. Elhatározták, hogy rögtönzött táncbemutatót rendeznek és most azon vitatkoznak. hol lépjenek fel. Végül is a forgalmas, tágas Szabadság téren állapodtak meij. illetve perdültek táncra. Fellépésüknek nagy síkere volt. Percek alatt több száz néző font koszorút a fiatalok köré. Hasonló jelenet nem egyedüli most Brnóban. E fellépések kiegészítik a nap bőséges, látnivalóban gazdag műsorát, melynek legkiemelkedőbb szakasza az esti órákban a téli stadionban megtartott „Morava táncol és énekel" című előadás volt. A műsor keretében a gottwaldovi és olomoucj kerület legjobb együttesei tudásuk legjavát mutatták be. Ugyancsak nagy érdeklődésnek örvendett az alkotóverseny legjobbjainak színvonalas hangversenye, melyet a Janáček Operaházban tartottak meg.