Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-17 / 196. szám, péntek

Épül az új iskola Áz elmúit- évek alatt Ajnácskö is jelentós fejlődésen ment át. A csinos családi házak tucatjai mellett számos középület is felépült. Egy régi. a tanteremhiánnyal kapcsolatos kérdés is megoldást nyert. A régi, sok évvel ezelőtt épült iskola ma már nem felel n-.eg a követelményeknek. — Űj iskola kell — határoztak a község vezetői és lakosai és ma már állnak is az új iskola falai. Önsegélyezési akció keretében épül az iskola. A község dolyczói, a helyi nemzeti bizottság tagjai ! a; iskola építését — mondja Kati István ÉDES ANNA Szabó István kőműves munkacsoportja az iskola építésénél. és a tömegszervezetek máris jelentős értékeket teremtettek. Tízezer korona értékű követ fejtettek és szállítottak az építkezés színhelyére. A társadalmi munkában leaoifjczott órák értéke jóval meghaladja e 60 ezer koronát. — Remélhetőleg hamarosan befejezzük • • r eívtárs, a HNB titkára —, mert a jövőben újabb feladatok várnak ránk'. Kicsi a kultúrházunk s ideje, hogy pótlásáról gondoskodjunk. Bizonyos, hogy ebben az akcióban is heiytéllanak Ajnácskö lakosai. Agócs Vilmos, Ajnácskö A község fejlesztése érdekében A r.agysnllói HNB a választások után a község fejlesztését tűzte ki célul. Az első és legfontosabb lépés az állomástól a kézségen keresztül vezető. Igen rossz állapotban levő út rendbehozása volt. Ma már pormentes a község legforgalmasabb útja. A következő feladat a parkok rendezése volt. Három parkot létesítettek a községben, majd a nyolcéves középiskola felépítése következett. A lakosság érdekeit fogja szolgálni a most épülő téglagyár. amely rövidesen megkezdi működéséi. Ugyancsak most épül két autóbuszmegállónál a váróterem, amelyre már nagy szLks.ég volt: Épülőfélben van a kultúrház is, itt azonban nehezen halad a munka. SziíKtég lenne a lakosság nagyobb megértésére és társadalmi munkájára. Különösen a kőművesek és ácsok segíthetnék munkájukkal e közérdekű építkezés befejezését. A HNB már eddig is több olyan Intézkedést hozott, amely a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások fejlesztését szolgálja. Autuíuvarozó-. vállalatot, asztalosüzemet, Segítettek az aratásban Folyó hó 13-án a féli Jednota alkalmazottai az egységes földművesszövetkezetbe mentek esti brigádra. Nem voltak egyedül. A község mondhatjuk minden dolgozója a szövetkezetben gyűlt össze, hogy ä gabonatisztltásnál segédkezzék. Ott volt a postamester is feleségével együtt, és ott dolgoztak a cigányszármazású polgárok is. Este fél 9-töi fél 11-ig 75 mázsa árpát tisztítottak meg. T. P. Fél Megérdemelt jutalom Századunk a Vllágifjúsági Találkozó tiszteletére vállalta, hogy minden tag 16 órát dolgozik le és megszerzi a fesztivál-jelvényt. Ezt a vállalást becsülettel teljesítettük. Jól működik CSISZ-szervezetünk is. Énekkarunk az első az ezredben. amiben nagy érdeme van Štefunka hadnagy elvtársnak. Legutóbb elnyertük „A legjobb CSISZ-kollektívának" járó vörös zászlót. Az ezredtől jutalmul kétnapos kirándulást kaptunk Strážnlcére, ahol a népművészeti együttesek magas színvonal* fellépésében gyönyörködhettünk. Stefanovszky Gyula, közkatona férfi- és női szabóságot, daráló-üzemet és kölcsönöző üzemet létesített és kőművesbrigádot szervezett, amely a magánépítkezéseket végzi a községben. A községben a szövetkezetesítésben is jó eredményeket értek el. A község lakosságának már 80 százaléka szövetkezeti tag.-A HNB tagjai segítik az EFSZ munka iát Közösen beszélik meg a fontosabb fdaditokat. Ha a szükség úgy kívánja, a HNB társadalmi munkát szervez az EFSZ rif gsegítésére. A HNB mellett működő nöbizottság igen tií.'ékeny agitációs csoportokat szervez, tanfolyamot rendez. A községben sok minden a nöbizottság munkáját dicséri. A HNB a helybeli tanítósággal karöltve tevékenyen részt vesz a kulturális rendezvények szervezésében. Különösen Vendlová eivtéxsnö munkáját kell kiemelni, aki egyéni kezdeményezésből a téli estéken a cigányszármazású lakosságot oktatja a betűvetés tudományára és szép eredményeket ért el. /» HNB mindent megtesz a község fejlesztése érdekében. Szükséges azonban, hogy a lakosság részéről még nagyobb támogatást kapjon, hiszen a HNB mun !<'jja közös célt szolgál. Andriskin József, Zselíz Jól felkészültek Községünkben gyorsan és szemveszteség nélkül akarják elvégezni a nyári munkákat. Ehhez az szükséges, hogy a szövetkezetben és az állami gazdaságban is minden erőt, különösen a rendelkezésre álló gépeket a nyári munkák ideje alatt jól kihasználják. A HNB tanácsa az aratás és cséplés idejére kidolgozta a tűzvédelmi intézkedéseket. A lakosság soraiból összeálították az éjjeli és a nappali őrök névsorát, a helyi önkéntes tűzoltótestület parancsnoka ellenőrzi a raktárakat, hogy a tűzvédelmi kellékek rendben vannak-e. A beadásra előirányzott gabonamennyiség elszállítását közvetlenül a cséplőgéptől szervezzük meg. A szövetkezet és az állami gazdaság vezetősége az aratás és cséplés ideje alatt az egyes munkacsoportok közötti szocialista munkaversenyt hetente értékeli. Czita Béla, Nagykeszi i Több mint tízezer néző előtt került bemutatásra a dolgozók filmfesztiváljának második filmje, a Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényéből készült alkotás. Az úriházhoz cselédnek kerülő romlatlan, naiv, falusi lányka története nem új téma sem az irodalomban, sem a filmművészetben. Fábry Zoltán rendező mégis eredeti müvet alkotott, fő hőse, Édes Anna a magyar filmművészet felejthetetlen alakjai közé emelkedett. A film sokkal többet nyújt, mint Kosztolányi regénye, sokkal plasztikusabb, alaposabb képet fest az 1920-as évek Magyarországáról, A Magyar Tanácsköztársaság bukásának montázsával kezdődik a film. Előbújnak a Vizy tanácsoshoz hasonló figurák, kialakul az úri világ kegyetlen légköre, amelyben tehetetlenül vergődik az ártatlan kis cseléd, az árva Édes Anna. Vizyné méltóságának minden kívánságát teljesíti. Reggeltől estig lót-fut, takarít, főz, nincs megállása. Gazdái büszkén dicsekszenek vele, de még nyomorúságos bérét sem adják ki, még egy pár cipőt, egy rend ruhát sem képes venni hosszú hónapok fárasztó munkájáért. Talán kikerülhetne e taposómalomból, amikor megismerkedik egy özvegy kéményseprővel, aki feleségül kéri. De a kislány tétovázik, s közben a Vizyéknél lakó egri rokonficsúr — mint ahogy ez a hasonló történetekben lenni szokott — kihasználja Anna naívságát és elbolondítja. A lány csak akkor döbben rá, hogy rútul becsapták, amikor már baj van, s az úrfi rémülten hozza neki a kinint. Egy pillanatra felvillan agyában a józan elhatározás, menne már a kéményseprőhöz, de a nagysága egyszerűen nem engedi, megfenyegeti házmester gyámját a Tanácsköztársaság idején viselt dolgaiért. Ficsor házmester pofonokkal kényszeríti maradásra a lányt. Jelenetről jelenetre érzi az ember, hogyan halmozódik a keserűség Anna gyermeki szívében. Végül is kezébe kerül a gyilkos kés és a boldogtalan, elkeseredett kis cselédlány, aki még egy baromfi nyakát is sajnálta elmetszeni, legyilkolja gazdáit. Fábry Zoltán a jó forgatókönyvből (Bacsó Péter-Fábri Zoltán) kitűnő filmet készített. Kifejezési művészete finom, reális, gyakran őszinte líraisággal átszőtt. Fábri Zoltán e filmjével új kifejezési formákat keres és sikerrel alkalmazza a filmművészet klasszikus hagyományait. Talán ez útkeresés magyarázza, hogy bár jől sikerült a film, nem mindig olyan gördülékeny, mint Fábri előző filmjei. Például a film elején kissé hihetetlen, hogy Vizy tanáqsos utcai harcok, fegyverropogás közepette megy hírért az ötödik, vagy hányadik utcába. Vagy amikor Anna beveszi a kinint, a lázálom montázsából kevesebb — többet mondott volna. A film végén, mikor a rendőr behatol Vizyék lakásába és magábaroskadva ott találja Annát, a film tulajdonképpen véget ér és ami utána következik, felesleges - hisz Anna élete körülményeit a néző jó ismeri, nincs szükség a vallatásra. Az ehhez hasonló részlethibák ellenére is a mai magyar filmgyártás meggyőző erejű alkotása az Édes Anna. Három felejthetetlen színészi alakítása van a filmnek. Törőcsik Mari Édes Annája a magyar filmművészet maradandó alakjai közé emeli a kis cselédlányt. Törőcsik a legfinomabb árnyalatokat is érzékeltetni tudja töretlen alakításában. A másik Mezey Mária alakítása Vizyné méltóságos asszony szerepében. Az úrivilág szívtelen méltóságos asszonyainak -tipikus alakja, amelynek mása nem igen van az eddigi magyar filmekben. Nagyon jól sikerült Barsi Béla Ficsor házmestere, aki tehetetlen földhözlapítottságában gerinctelen, szívtelen csúszó-másző lett. A szereplők közül meg kell még említeni Fülöp Zsigmond Jancsiját és Makláry Zoltán doktorát. Széchenyi Ferenc operatőr és Ránky György zeneszerző jó munkájukkal hozzájárultak a film sikeréhez. Az Édes Anna méltóképpen képviselte a magyar filmgyártást a csehszlovákiai dolgozók jubiláris X. filmfesztiválján. Szűcs Béla ii VIGYÁZZ, EMBERISÉG! Ételekről, italokról A helyes, jó táplálkozás életünk egyik legfontosabb alapfeltétele. Manapság már olyan széleskörű a táplálkozási lehetőség, hogy nem árt, ha némi felvilágosítást adunk egy és más ételről, italról, amelyeket nagyközönségünk még nem ismer eléggé. Annál is inkább szükséges ez, mivel egyre több étel és italfajta kerül a fogyaszók elé. Vegyünk először ételfajtákból egykettőt. A szárított leves, borsó szalonnával, rizs füstölthússal újdonságfélék. A Prievidzai Konzervgyárban készülnek. Jó neve van a gyár termékeinek és bátran ajánlhatjuk a fogyasztóknak az említett ételfajtákat. Ügy gondolom, az egyes ételfajtákat nem kell külön-külön méltatni. A szalonnás borsó már a neve hallatára is ínycsiklándoző, s ugyanezt állíthatjuk a többi ételről is. Más életfajtákért is szót kell emelni, nehogy mindig a „húspártiak" javára beszéljünk. A különféle gyümölcsízekre, lekvárokra, kompótokra, gyermektáplálékokra "gondolunnk, amelyekből olyan bő a választék, hogy csak egyet-kettőt szeretnénk megemlíteni. A kenyérre kenhető stb. konzervfélék jó táplálékai a gyermekeknek. A sokféle kompót közül nagyon üdítő és tápláló a szőlőkompót és a cseresznyekompót is. A hazánkban gyárttott cseresznyekompót versenyképes bármely hasonló külföldi termékkel, sőt minőség tekintetében sokszor maga mögött hagyja azokat. Saját szemmel láttam Nové Mesto nad Váhom-ban a kompótkészítést, ettem is a meggyből stb. Csak azt állíthatom, hogy a g^ár termékei kielégítik a legkényesebb ínyenceket is. Élelmezésünk egyes kérdéseit boncolgatva örvendetes, hogy a gyümölcslekvár, és a ve«gyes gyümölcsíz stb. mamutcsomagolása divatjátmúlt lesz, s a kiscsomagolás, adagolás tör utat. A prievidzai konzervgyárban láttam ügyes celofán és papírcsomagolásban vegyes gyümölcsízt, amely a gyár képviselőinek szávai szerint igen keresett cikk. A minősége pedig ugyanaz, mint azelőtt. Az alkoholmentes italok, szörpök az utóbbi időben nagyon elterjedtek. Ez jó jelenség. Hallani azonban olyan hangokat, hogy a szörp üledékeá, zavaros stb. Téves felfogás ez, hiszen az „úszkáló részek" a szörpben nem idegen termékek, hanem a készítéséhez felhasznált nyersanyagból valók, amelyek a szörp ízét, zamatát még jobbá teszik. Olyan széles, bő választékos a skála ez irányban, hogy mindenről lehetetlen írni. Amit leírtam, azt arra szántam, hogy fogyasztőközönségünk bátran nyúljon az előtte pillanatnyilag még ismeretlen ételhez, italhoz, fogyasztása után mondjon véleményt, bíráljon, javasoljon. Célunk az, hogy a dolgozó nép egyre jobban és célszerűbben étkezzék. Gérecz Árpád A dolgozók idei bratislavai filmfesztiváljának harmadik napján a japán filmgyártás szerepelt Kaneto Sindó rendező A gyilkos felhő című filmjével. A gyilkos felhő - az Élet kegyetlen színjátéka, megrendítő tragédiája, felidézése annak a rémnek, mely a földkerekségen mindmáig lidérces álmokat okoz millióknak, s amely ellen az emberiség napjainkban békeharcos összefogással még elszántabban küzd. E film maga az élet, s nem költött kép, s ami történetéhez fűződik ez a nemzedékünk életében bekövetkezett nagy tragédii. Azok az egyszerű japán halászok a történet fő hősei, akik 1954 tavaszán a Fukuriu Maru fedélzetén rádioalctív esőbe jutottak az Egyesült Államok atomkísérleti óceáni térségeitől állítólag távol fekvő „veszélytelen" helyen. Bikinitől 135 km-re éri őket az amerikai hidrogénbomba felrobbantásakor keletkezett rádióaktív hamu. Sorsukról az egész világ tudomást szerzett. Aki közülük időközben meg nem halt, a. mai napig kórházi kezelésben részesül. A jövő titka, sikerül-e őket teljesen *ép egészségben visszaadni a társadalomnak. A film története mély lélektan* hatásra épül. Minden jelenete hatástkeltő: a szerencsés halfogás reményében útnak induló halászok búcsúzásától a szörnyű katasztrófa beteljesedéséig. A halászok hazatérése után lejátszódó jelenetek komolyságát a szerencsétlenek életének megmentéséért folytatott szívós küzdelmen kívül erős társadalmi-politikai jellegük adja meg. Az ország népe összefog, hogy segítsen a hidrogénbomba első áldozatain, akiket a bűnösök cinizmusa „felderítőknek", „kémeknek" bélyegez. Ennek a második résznek erős pozitív vonása, hogy teljes mélységében ábrázolja az emberi szolidaritás megnyilvánulását — a kezelőorvosoktól egészen a milliós néptömegekig. Ez akkor nyilvánul meg a legmeghatóbban, amikor a halászok egyike, Kubojama haláltusáját vívja, majd a temetésén csúcsosodik ki, amikor tömegesen járulnak a koporsójához és kegyelettel adóznak emlékének. A gyilkos felhő - méltó volt arra, hogy a filmfesztivál műsorán szerepeljen. Kitűnő szereplőivel közelebb hozta hozzánk egy távoli ország népének legnagyobb problémáját, mely egyben a mi problémánk is: az atomhalál elleni világküzdelmet. Ezt, minden nép szent ügyét a film méltó művészi formában fejezte ki. ' Lőrincz László (ČTK) — Bratislavában szerdán, július 15-én már negyedszer hangzott fel a dolgozók filmfesztiváljának zenei jelzése. A vár amfiteátrumában a fesztivál ezen estje a szlovák filmgyártás jegyében zajlott le. A fiatal szlovák filmalkotás, amely tavaly a „Negyvennégyen" című filmmel aratott nagy sikert a fesztiválon, ez idén egy új müvei, „A tizenkettedik órában" filmalkotással mutatkozott be. „A tizenkettedik órában" c. filmet, mely mély hatást gyakorolt a nézők érzésvilágára és élesen elítéli a fasizmust, valamint annak ludák csatlósait, a közönség az igen kedvezőtlen időjárás ellenére is nagy figyelemmel követte. A Vasas együttese LUHAČOVICÉN Hatalmas plakátok, transzparensek hirdették: A Csehszlovákiai magyar dolgozók napja Luhaöovicén vasárnap, július 12-én. A kolonád két arariyozott zászlórúdján már kora reggel lengett mind a két nép háromszínű zászlója s a virágágyakkal szegélyezett téren körben a testvéri népek lobogói. Délben négy hatalmas Ikarusz-busz jutott be a fürdöigazgatóság épülete elé. — Megjöttek a magyar vendégék — hangzott innen is, onnan is s a piros nyakkendős pionírok, fürdővendégek és a luhačoviceiek, a párt- és a tömegszervezetek képviselői már ölelkeztek is a kocsikból kiszálló budapesti vasasokkal. A testvéri találkozás első pillanata már is felejthetetlen élményt jelentett vendégek és vendéglátók számára egyaránt. A pirosnyakkendösök okozták. Még könynyet is csaltak a szemekbe. Aprócska kis szőke fiú állt meg a vendégek nagy csoportja előtt, s a világhírű fürdő pionírjai nevében maga szerkesztette kis beszéddel üdvözölte a vendégeket, papír nélkül, igazi felnőtt szónokként. A cseh fiúcska aikán a magyar szó édes s megható zamatot kapott. Majd a bratislavai magyar iskolák pionirtáborának résztvevői elénekelték azokat a dalokat, melyeket esténként a tábortűz mellett tanultak meg. Igy kezdődött hát a két nép barátsági napja. Mi örültünk s természetesnek tartottuk; az üdülők egy része: amerikaiak, franciák, nyugatnémetek csodálták s elgondolkoztak a, látottak felett, a franciákegyik csoportja még este is e találkozás őszinteségéről és békét építő erejéről beszélt. * * * Rekkenő hőség volt. Šustr elvtárs, á gyógyfürdő kultúrfelelóse már harmadszor cseréj i

ng

et é

s kézzel lábbal magyarázta a' vendégeknek: sok még a teendő s a hőség csak nem hagy alább! Vasas idő van — nevettek a budapestiek. de később már ők is sokallották a nap mindent megolvasztó áldását. Negyedik napja voltak úton. Budapesttől Gottwaldovo-ig kerek 18 óra hoszszat tartott az út. Aztán jött a gottwaldovi hangverseny, majd a felejthetetlen kirándulás a Beszkiďekbe s onnan irány: Luhačovice. Míg a hangversenyre kíváncsiak a forrón tűző nap elől a fedett kolonádra szorultak s az árnyas fák alá, addig a vasasok már ott sorakoztak a pódiumon, ünnepi díszbe öltözve s lesték András Béla karjának lendülését, hogy felcsengjenek az ének- és zenekar művészi tolmácsolásában Erkel, Kodály, Farkas s 'a zeneirodalom nagy klasszikusainak alkotásai. Zúgott a taps, kipirultak az arcok s mind lelkesebbé vált a hangulat. A műsor derekán ismerős hazai melódia csendült fel, először alig hallhatóan, majd egyre erőteljesebben hangzott a cseh nép egyik legismertebb népi dala, az Andulka. A magyar vasasok ajkáról felreppenő cseh dalt vastapssal jutalmazta 'a közönség. * * * Jani bácsival, hivatalosan Tarnai Jánossal, a vasasok egyik legidősebb tagjával a szünetben akadtam össze: — No, Jani bácsi — mondottam neki — fene nehéz mesterség ez a maguké, ily meleg posztóban ott a perzselő napon énekelni, táncolni. — Sose sajnáljon bennünket, édes fiam — s huncut mosoly szaladt át a száján. — Vasasok vagyunk mind egy szálig, azok meg bírják a meleget, még az ilyet is, pláne, hh tüzében két nép barátságát kovácsoljuk. — Régen tagja a Vasasnak? — kérdem tőle. — Ahogy itt mustrálgatom, tán még azt is mondhatnám, hogy hátulgombolós volt maga fiacskám a javából, amikor én már a Vasasban énekeltem. — S hogy kezdődött ez az életre szóló szerelem? — próbálom további szóra bírni Jani bácsit. Pohár habzó hideg sör is kerül s ezt iszogatva köny ebben meg-' ered a szó is. — Még aprócska gyermek ' voltam. Apám meg barátai össze-összejöttek. Per. sze akkor én mé<g nem értettem, hogy mi viszi a csepeli, az angyalföldi, a budai, meg a pesti tnunkásembert ebbe a szervezetbe. Inaséveim befejeztével, közvetlenül az első világháború után magam is beléptem a Vasasba. Akkor már tudtam, mit jelent a fehér terror idejét nyögő országban ez a vérpiros kis sziget, a Vasas. Hitet és bátorságot, a harci kedvet jelentette s a nép iránti szeretet lángját csepegtette belénk. A fellépések s a próbák után vittük haza a lángocskát, vittük a munkahelyre, a műhelyekbe, meg baráti körbe a szocializmusba vetett hit lángját. így tárta fel előttem szívét-lelkét Szemere Béla is, a Vasasok másik veteránja. Beszélt arról, hogy ez a nagy múltra visszatekintő egyesület még 1903-ban alakult. persze működését nem nézték kitüntető szeretettel sem a császári, sem a Horthyúrrendszer fogdmegjei. Az együttes tagjai a magyar főváros legkeményebb hadából rekrutálódtak: a ^vasasokból. S bármennyire is nehezült a terror, mégsem tudták elnémítani a munkásosztály győzelméről szóló dalt. Őszhajú, jóvágású ember a járási nemzeti bizottság elnöke, Barles elvtárs. Végigta^solta a műsort s most arra kíváncsi, hogy vannak a vendégek megelégedve az ellátással. Tolmácsnak kért fel, úgy mondta, irigyelte az etső szónokot, a kis luhaiovicei pionírt, aki itt tanult meg magyarul s most is magyarul csacsog az asszonyokkal. Felteszem a kérdést a körülállóknak. Az öregebbek nevét meg is jegyeztem: Fehérvári Jenő, Szemere Béla. Virág Lajos, Lesko András. Két lakatos veszi át a szót. Előbb még mint az énekkar tagjai csillogtatták tudásukat s most már mesteri kézzel nyitogatják a barátsághoz és a népek közötti testvériséghez vezető út zárját: — Nincs az a nehézség, melyet a Vasasok le nem győznének — mondják — pláné most, hogy a gottwaldovói és a luhačovicei elvtársak nagy-nagy szeretetét élvezzük. Tudjuk, rólunk magyarokról azt szokták mondani, hogy vérünkben van a vendéglátás, hogy mesterei vafyunk a vendégfogadásnak, nos mi amondók vagyunk, itt Csehszlovákiában legalább olyan híres a vendéglátás. A közönséget Gottwaldovon is, Luhaöovicén is meglépte az a magas, elmélyült miivészi színvonal, amely az együttes sze. replését az első számtól az utolsóig jellemezte. — Pedig nem professzionalista együttes a Vasas — mondotta*~Magyari Imre, a Budapesti Rádió zenekarának tagia. And) ás Bélának, az együttes művészeti vezetőjének szavai csengenek fel az esti összejövetelen: „Évtizedek szorgos munkája s mai társadalmi rendszerünk meszszemenö támogatása teszi lehetővé számunka, hogy ne csak otthon, de a baráti népek országaiban is hirdethessük a szocialista kultúra magasabbrendűségét." VAGY JENŐ ÜJ SZÖ 5 * 1959- július