Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)
1959-06-11 / 160. szám, csütörtök
AIV. országos magyar szavalóverseny elölt Ez idén is ünnepélyes keretek között rendezik meg Komáromban az országos magyar szavalóversenyt. A korábbi három országos szavalóverseny tapsztalatai alapján a közvélemény élénk figyelemmel várja június 16-át és 17-ét, az országos szavalóverseny két napját, az előadók seregszemléjét és vetélkedését. Kulturális életünk minden szakaszán pezsgő fellendülés tapasztalható íróink, művészeink, szakembereink és közéleti tényezőink járják az országot, beszélgetnek az emberekkel és azt tapasztalják, hogy őszinte érdeklődéssel viseltetnek a kultúra ügye iránt. Az már szinte természetes, hogy a mi viszonyaink között a dolgozó ember ügyévé lett például az irodalom. Azt azonban még el kell érnünk, hogy megteremtsük azt az áhított irodalmi közvéleményt, melynek hiányában nehezen születhetnek igazi nagy alkotások. A szavalóverseny megrendezése — a többi között — azt a célt szolgálja, hogy megteremtsük a kivánt irodalmi közvéleményt. Vajon betölti-e ezt a hivatását a szavalóverseny? Mindeddig nem töltötte be, hiszen a versenyzők szinte kizárólag tanulók voltak, akik koruknál fogva vajmi keveset mondhattak a felnőtt hallgatóságnak. A versmondáshoz ugyanis mély átélés, lelkesítő azonulás és olyan kifejező erő szükséges, amely ritkán sajátja az iskoláskorú gyermeknek. Talán ezért állott a versenyek hallgatósága nagyobbrészt tanulókból és pedagógusokból. Ezzel korántsem akarjuk lebecsülni a szavalóverseny színvonalát, hiszen a III. kategória résztvevőinek komoly előadói színvonalát tapasztalhattuk eddig is. Mégis hiányzott mindeddig a versenyekről a IV. kategória, a felnőttek részvétele. Hiszen azoknak, akik az első országos szavalóverseny III. kategóriájában annak idején részt vettek, most a IV. kategóriában kellene szerepelniök s ha ez még sincs így, mi az oka annak, hogy az iskolát befejezvén, megszűnik náluk az érdeklődés, s egyszeriben hátat fordítanak az előadóművészetnek ? Nyilvánvalóan nincs, aki megszervezze részvételüket. Ez a feladat pedig a Csemadok helyi szervezeteire hárulna. Helyes volna különben az is. ha az országos magyar szavalóversenyen részt vennének az ifjúsági alkatóverseny legjobb előadói is. Az érdeklődés annál nagyobb, mivel a legutóbbi szavalóverseny óta sokat tettünk azért, hogy népszerűsítsük az előadőművészetet. Gondolunk itt elsősorban a rádió magyar szerkesztőségének ez irányú munkájára, valamint a Csemadok által rendezett irodalmi estékre. Sajnos, a Magyar Területi Színház művészei mindeddig nagyon keveset tettek ezen a téren. Tudomásunk szerint egyedül Konrád József indult el ezen az úton. Bejárta a falvakat, hogy költőink legszebb verseit művészi előadásban tolmácsolja a hallgatóságnak. A színház vezetősége azonban foglalkozik azzal a gondolattal, hogy Irodalmi Színpadot létesít. Mindenesetre nagy szolgálatot tenne ezzel az irodalom ügyének. Városainkban egyre-másra alakulnak az irodalmi és írói körök. Ugyancsak kíváncsian várjuk, hogy e körök tagjai hogyan vesznek részt az önálló művek alkotásában, a versenyben. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy e körökben valamennyi résztvevő az írói becsvágy igényével lépett fel és szinte azonnal egy helyi irodalmi lap megindítására gondolt. Most, hogy a hazai magyar irodalomnak fóruma van az Irodalmi Szemle formájában, egyáltalán nem lenne üdvös elburjánoztatni a gyenge színvonalú, provincionális jellegű irodalmi sajtótermékeket. Az irodalmi és írói körök elsőrendű feladata az lenne, hogy olvasótábort és aktív közvéleményt teremtsenek hazai irodalmunknak, hogy valóban tehetséges tagjaik vegyenek részt a szavaló- és előadóverseny s az önálló alkotás szemléjén és az ott eredménnyel szereplő pályamunkákat jelentessék meg a lapokban. Ugyancsak a szavalóverseny küldetése, hogy ismertesse irodalmunk haladó hagyományait, művészi színvonalon tolmácsolja klasszikusaink örökértékű alkotásait és ismertesse a szlovák és a cseh írók, költők műveit. Nem hanyagolhatja el ezenkívül természetesen a kortársírök tolmácsolását sem. Külön jelentősége van annak, hogy a szavalóverseny alkalmából a résztvevők személyében hazánk legjobb előadói találkoznak egymással. A verseny másnapján, a győztesek seregszemléje és az ünnepélyes díjkiosztás alkalmából neves bratislavai művészek műsorszámai tarkítják majd a győztesek bemutatkozását. Kíváncsi izgalommal várjuk a IV. országos magyar szavalóverseny eredményeit. Reméljük, hogy ez a kíváncsiság a verseny során igazi műélvezettel is párosul. Böszörményi János Készülődés a szepsi járás Csemadok napjára Mint mindig, az idén is megtartják a szepsi járásban a Csemadok seregszemléjét. A járás csaknem minden falujában készülődnek a Csemadokszervezetek erre a napra, amelyet a járási székhely melletti Somodi községben tartanak meg a közeli napokban. Annak ellenére, hogy a fiatalok sokszor későig dolgoznak, mégis munka után összejönnek, és fáradhatatlanul próbálják a táncokat, jeleneteket, énekszámokat. Igen lelkesen' készül a görgői Csemadokegyüttes is a seregszemlére. Reméljük, hogy a fáradságos próbák meghozzák a várt eredményt. A bemutatóra sok sikert kívánunk a görgői fiatalságnak. Kalitza Zsuzsanna, Görgő. kulruRÄlís hiRek A Berlini Német Művészeti Akadémia új alelnökei: Willi Bredel író. Paul Dessau zeneszerző és Walter Felsenstein. a Komische Oper intendánsa, Galina Ulanovát, a kiváló szovjet prímabalerinát és Theun de Vries holland írót az Akadémia levelező tagjai sorába választotta. * * * Mint az UNESCO jelentéseiből kiderül, a külföldi nyelvekre fordított szépirodalmi művek sorában Gorkij alkotásai állnak az első helyen, utána Lev Tolsztoj következik. Gorkij születésének 91. évfordulója alkalmából külön kötet jelenik meg „Gorkij művei idegen nyelveken" címmel. A könyvben 2892 kiadást tartanak nyilván, a különböző művek 6470 fordításáról írnak és a világ 44 nyelvén megjelent műveket sorolták fel. * # * A Román Népköztársaságban 11101 könyvtár működik a kultúrotthonokban, 14 754 az iskolákban. Az állami könyvtárak olvasóinak száma 195Í óta 1 millió 215 ezerről 3 millió 897 ezerre emelkedett. * • * Albániában a májust az albán irodalom hónapjaként ünneplik. Magyar kulturális csoport alakult Ostraván Az ostrava-karvinái bányaépítő nemzeti vállalat szuchai üzeménél új kultúrális élet kezdődik. Az igazgatóság* a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom vezetőségével együtt magyar kultúrkört létesített a magyar nemzetiségű dolgozók részére. Ez az első ilyen mozgalom Ostrava környékén. A kultúrhelyiségekben a magyar bányászokat és építőmunkásokat a legkülönbözőbb nemes szórakozások várják, hogy napi munkájuk elvégzése után önképzéssel, pihenve töltsék idejüket. Társasjátékok, könyvtár, rádió és sportlehetőségek biztosítják dolgozóink kulturális igényeinek kielégítését. Dolgozóink köréből egy öttagú bizottság alakult, amely Matájsz József kőműves vezetésével ellenőrzi és irányítja az 57-tagú magyar nemzetiségi csoport kulturális életét. Az üzem vezetősége minden két hétben gyűlést hív össze, amelyen az igazgató a bányász és építész-technikusokkal együtt megtárgyalja a beérkezett panaszokat. Ezeket a gyűléseken adják elő dolgozóink észrevételeiket, milyen módon lehet a terv teljesítését biztosítani és fokozni: milyen újítások, munkamódszerek segítik elő a kiszabott határidők lerövidítését. Mindez igen fontos, mert az újjáépített Dukla-bányának jövőre a széntonnák ezreit kell adnia népgazdaságunknak. Ennek tudatában növekednek munkateljesítményeink és mélyül el a kapcsolat a dolgozók és a vezetőség között. Hogy itt-ott vannak még hibák és ennek révén panasz is elhangzik, ez a gyorsuló munkaütem állandó változásaiból ered. A vezetőség, a bányászok és az építőmunkások azon vannak, hogy ezeket a hibákat kiküszöböljék. Üzemünk magyar nemzetiségű dolgozói tudják, hogy nemcsak jogaik, de kötelességeik is vannak. Jelszavunk: „Ostrava hazánk acélszíve!" Mi nyugodtan állíthatjuk, hogy részei vagyunk ennek a szívnek, melynek eleven dobogása megadja szocialista hazánk kiépítésének ritmusát. Szakáll István Százezer korona a kultúralapra Nem is olyan régen dolgozó földműveseink csak azzal foglalkoztak, hogyan biztosíthatják szűkös életszükségleteiket. Ki gondolt akkor mozira, színházra, kinek volt pénze rádióra?... Bizony nagyon kevés könyvet, folyóiratot olvastak nálunk a felszabadulás előtt. A vasúttól távolabb fekvő községeink pedig teljesen ki voltak rekesztve a kulturális életből. Ilyen volt a falu múltja. Ma a helyzet gyökeresen megváltozott. A szövetkezet új feltételeket biztosít a falu kulturális életének állandó fejlődésére. A földműves megszabadult az örökös gürcöléstől, nem kell félnie, rettegnie a holnaptól. A szövetkezeti tag új típusú emberré fejlődik és más szemmel vizsgálja a termeléshez, a társadalmi élethez való viszonyát, mint egykor. Az új szocialista élet iránt nagy megértést tanúsít az ifjúság is. Ezért a szövetkezet a kulturális élet gondos megszervezésével arra törekszik, hogy a fiatalokat tevékenyen bekapcsolja a szövetkezeti munkába. Gondoskodik arról, hogy a fiatalok szabad idejükben ne kártyázzanak, ne üljenek a kocsmában, hanem sportoljanak, olvassanak és kulturált módon szórakozzanak. E téren példásan jár el az alsószeli szövetkezet. Itt jól dolgoznak a fiatal szövetkezeti tagok és állandóan nagy érdeklődést tanúsítanak szaktudásuk gyarapítása iránt. Puskás elvtárs, a szövetkezet elnöke azt mondta, hogy a 32 fiatal i szövetkezeti tag közül 17-en az al" sóhatári kétéves gazdasági iskolára jelentkeztek. Az oktatás idején a szövetkezet megfelelő munkaegységet biztosít a szövetkezeti tanfolyam résztvevőinek. Puskás elvtárs a továbbiak során azt is megemlítette, hogy a szövetkezet évente százezer koronát biztosít a kultúralapra. Ebből az összegből fedezik a hangszerek, a könyvek, a szaklapok és folyóiratok vásárlását, előfizetését. A szövetkezeti tagok segítségével a közeljövőben kultúrklubot is akarnak építeni a községben. Krajčovič Ferdinánd A bécsi Burgtheater a jövő évadban bemutatja az Ember tragédiájá-t, Rudolf Henz új átdolgozásában. A moszkvai Nagy Színház balettjének Prokofjev Kővirág előadásáról is a legnagyobb elismerés hangján ír az amerikai sajtó: New York Post: „Pliszeckaja nagyszerű művésznő"; New York Times: „A.Kővirág máso-c dik .felvonása a repertoár egyik eso- t dá ja"; New York Herald Tribúne:" 1 „A dinamikus Pliszeckája, a ragyogó Vasziljev és társaik olyan előadást produkáltak, amely méltóan rászolgált a viharos tapsokra." Nemzedékünk tagjai közül kevesen tudják, hogy még a XX. század küszöbén is a Vatikán hévvel-lángga! hadjáratot hirdetett világszerte az ördög ellen, helyesebben az ördögnek szolgáló emberek ellen. Ez a hadjárat hasonló volt a középkori boszorkányüldözéshez. A keresztény szertartások a szentségekkel együtt a pokol elleni harcra, ördögüzésre és a másvilágtól való emberi félelem kiaknázására épülnek. Az elhunytak lelkéért tartott istentiszteletek kultusza épp úgy, mint a keresztelőkút, a gyóntatószék az ördögtől való félelemre épült. A keresztény egyház különféle keleti elképzelések szerint alkotta meg az ördög képét. A XVIII. század felvilágosodása azonban szinte lázadóan kezdte elűzni a pokoltól való félelmet, az emberi gondolat kezdett felszabadulni, jelentkezett a tudomány. Már ebben a században — cselszövéseikkel a népeket és elsősorban a királyi udvarokat körülfonó jezsuiták hatalmának ellensúlyozására — kialakult a szabadkőművesek titkos, szervezett mozgalma. Eredetileg a felvilágosodás és az emberi együvétartozásmak hirdetői. A páholyok — noha ma már látjuk társadalmi különcségüket, naivitásukat, sőt reakciós jellegüket — akkoriban megrémítették és felbőszítették az ördögkultusz szolgáit. Nyolc pápa átkozta ki a szabadkőműveseket. A legutolsó köztük a „csalhatatlan" (infallibilis) XIII. Leó volt. Ez a pápa 1884 áprilisában izzó hangú pásztorlevelet adott ki, melyben elítélte a „sátán birodalmának behódolt embereket", akik „romlásba" döntik a világot. XIII. Leó tehát megfúvatta a harci kürtöt s ezt Párizs vrengetegében meghallotta egy másik Leó, egy Taxii Leó néven szereplő hírlapíró, élcfaragó, pornográfus és szélhámos. Ez a jómadár valamikor befurakodott egy szabadkőműves páholyba, de már a harmadik látogatása után kidobták. Máskülönben püspökök botrányaival, nyilvánosházak leírásával stb. foglalkozott. Meghallotta azonban a „keresztények atyjának" hívását, felkeÖrdögjárás a XIX. században reste a jezsuitákat, életgyónást végzett és miután három napot töltött rendházukban, harcba szállt a „sátán birodalmával". Taxii Leó, valódi néven Gabriel Jogand, radikális hírlapíró egy időben a szabadkőműves mozgalom híve volt, majd XIII. Leó 1884. április 20-án a szabadkőművesség ellen kiadott bullája után ennek hatására „megtért" és az Univers című lapban nyilvánosan bűnbánatot tartott. Ettől kezdve a római egyház érdekében mozgalmat indított a szabadkőművesség ellen. Emlékiratai magyarul Esztergomban jelentek meg 1887-ben „Egy volt szabadgondolkodó önvallomásai" címmel. Az egész világ megborzadt, amikor tollából tudomást szerzett a „mopszli szertartásról", melynek a szabadkőműves páholyokban a mozgalom női tagjai hódolnak, a Bafomet-bálványról, a Kadosa-lovagokról, akik kígyó képében idézik az ördögöt stb. öt hónap alatt csak Franciaországban 22 ezer példányt adtak el Taxii „A három pont testvérei" (ezek voltak a szabadkőművesek) című förmed vényéből. 1887-ben már XIII. Leo magánkihallgatáson fogadta Taxii Leót, a „katolikus írót". Taxii a pápa lábai elé vetette magát, kijelentvén, hogy ott akar meghalni, mire a pápa megsimogatta és megmutatta magánkönyvtárát, melyben Taxii minden „katolikus" írása megvolt. Az egyház „csalhatatlan" főpásztora annyira ment, hogy pápai áldását adta Taxiira. Taxii pedig ontotta az újabbnál újabb szenzációkat, kigúnyolta a józan észt. Irt a „palladizmusról", azaz ördögimádatról. Nagy volt a megrökönyödés a hívők körében, hogy a világ egyszeriben tele lett ördögimádattal, ördögökkel és szolgáikkal. Állítólag a párizsi apostoli nunciafúra közelében székel egy szabadkőműves páholy, amelyben Lucifert tisztelik és ahová a megboldogult Paracelsus, Cagliostro, Husz János, Giordan Bruno, Voltaire és más régen meghalt „istentelenek" járnak összejövetelekre. Átszurkálják és gyötrik a szentostyát, mellyel az ördögök szolgái a kutyákat etetik. A páholy nagymestere Walder Zsófia, az Antikrisztus ükányja. A hivatalos püspöki lapok minden kétséget kizáró hiteles tényékként írták le ezeket a történeteket, s a hívők tőlük ezt „szentírásként" fogadták, melyben tilos kételkedni. Csakhamar feltűnt egy másik Bitru ördög „sajátkezű" aláírása író, Paul Kosén, Taxii cinkosa, s kiadta „A sátán és társai" című könyvét. 18S8-at írtak ekkor. A harmadik remekíró dr. Bataille álnéven képeskönyvet ad ki „ördög a XIX. században" címmel. Leírja és képekkel szemlélteti a halálfejes jeleneteket, melyekben az ördög személyesen szerepel és azt állítja, hogy Pík szabadkőműves pápa tevéihordói a hosszúfarkú postavívoördögfíókák, hogy büvöserejü karperecével magához idézi Lucifert és egészen a Szinuszig rándul ki vele! Az illusztrációk tetszettek. Rang szerint sorrendben láthatók itt az ördögök: a lúdlábú, tehénfarkú, majomkezü, denevérszárnyú és szamáríülű Belzebub, a szamárfejű Moloch, a pokoli Astarte stb. A kütönboző nyelveken megjelenő katolikus lapok dicsérték és ajánlották ezeket a „hiteles értesüléseket." Tíz évig tartott az ördögűzés hulláma a szentegyházban és a katolikus sajtó hasábjain. Taxii istennek tetsző működésének tíz éve után kiadott egy könyvet, melyet az egyházi reakció hallatlan lelkesedéssel fogadott. „Az ördög és a forradalom" volt a címe. Na lássátok, istentelenek, kl irányítja szocializmustckat és rengeti a társadalom oszlopait! Maga az ördög! A papok a szószékekről az elbódított hívők fülébe harsogják: „A forradalmakat maga a sátán Irányítja!" Sladomel katolikus bértollnok, a prágai Cirill és Metód könyvkereskedésben kiadta a szörnyű szabadkőműves gaztettek jegyzékét, köztük volt 28 uralkodó trónfosztása! Borzalom! Kómái Katolikus Liga létesült a szabadkőművesség ellen. Kulturális és politikai téren minden haladót, minden forradalmit a „szabadkőművesség" fogalma alá vették. Taxii irányította a „Revue Mensuell" című lapot, mely 1884 januárjában Párizsban az „ördög üldözőinek szerveként" indult meg és első helyen közölte a pápa imáját a sátán ellen. E lapban vita indult, melyben a hozzászólók vagy szédelgők, vagy őrültek voltak. Az egyik abbé azt írta, hogy kifürkészte: minden államnak saját ördöge és saját pokolbeli követsége van! Egy másik „nemzetközi ördögszövetségról" beszélt. Az egyik pap egy bizonyos leányzó testében felfedezte Cerberus ördögöt és kérdi a szerkesztőséget, tud-e valami "közelebbi felvilágosítást adni erről a pokollakóról. A lapban valóban választ kapott kérdésére. „Cerberus ördög a pokol őrgrófja és 19 ördögezred tulajdonosa. 128 654 ördögnek parancsol, 4 feje van stb." A szenzáció csúcspontját azonban mégis Miss Diana Vaugham képezte! Kl volt ö? Nagyon titokzatos lény, félig ördög, félig nő! Bitru ördög nemzette, maga táp'láltaf!) s majd nőül adta Asmodeus parázna ördöghöz, akí a Marsra utazott vele nászútra. Az ördögi kisasszony azonban vezeklésre adta fejét, valószínűleg a pápa imájának hatása alatt — de egy ismeretlen kolostorban kellett elrejtőznie a bosszúvágyó ördögök elöl, és ott szörnyű dolgokat Irt. Ugyan senki sem látta ót, de leveleit a püspökök és a pápa titkárja is megkapták! E hölgy Bitru ördög szerződését is kinyomtatta az ördög sajátkezű aláírásával. A szerződés igazolja, hogy 1896 szeptember 29-én Jeruzsálemben az Antikrisztus ükanyjának lánya születik, aki az emberré vált Antikrisztus nagyanyja lesz. A nekibuzdult, Taxii által feltüzelt egyházfejedelmek szabadkőművesellenes kongresszust hívtak össze Tridentbe. Harcra fel az ördög ellen! A résztvevők őrülete nem ismert határt és a józan hangok elvesztek a pokoli zenebonában. A kongresszus fö személyisége a szinte szentként tisztelt Taxii, a „nagy konvertita" (megtért) volt. Körülbelül 18 ezer ,,keresztes vitéz", sok püspök és újságíró jött össze Tridentben. A sok kíváncsi, persze látni akarta a „kisasszonyt", tolakodóan kérdezősködtek, hogy egyáltalán hol van, de Taxii győzelmesen került ki a kellemetlen helyzetből. Teljes 12 évig tartott ez az ördögi komédia, míg Taxii Vetett véget neki 1897 április 19-re nyilvános gyűlést hívott össze a párizsi St. Germain boulevardon levő grafikai társaság nagytermébe. A gyűlést szenzációsan előkészítette. Miss Diana maga írta alá a meghívók többségét. Taxii megígérte, hogy 55 fényképen mutat be jeleneteket a tisztátalan szellemek életéből, megmutatja az ostyagyalázásra használt szerszámokat s „Lucifer kimondott engedélyével!" Diana kisasszony ördögi diadémját és árverésre bocsátja azt az írógépet, amelyen híreit írta. A nyilvánosságot udvariasan felkérték, ne hozzon magával botokat és esernyőket. Taxii a szónoki emelvényen maga leplezte le nagy csalását, az összes „katolikus" írók megállapodását erről a moKáról, melyet élete ,,legnagyobb heccének" nevezett. Findel német szabadkőműves állítólag valaha azzal gyanúsította, hogy kapcsolatban áll a jezsuitákkal, de Taxii beismerte, hogy a tiszteletre méltó jezsuita atyákat is becsapta. Hisz az ördögimádat bizonyságául darabot küldött nekik Moloch ördög farkából. Dühkitöréstől és harsány nevetéstol visszhangzott a terem és a pokolbeli kisasszony (aki maga Taxii volt) írógépét valamilyen török újságíró vitte el... A katolikus sajtó egyszeriben süket lett és a római pápa kiátkozta Taxiit. Idézünk egy részt a középkori átokból: ,',... A világot teremtő Atyaisten megátkozza, a Fiúisten megátkozza, a Szentlélek Üristen ... megátkozza, a Szentegyház... is megátkozza, a lelkeket védelmező Szent Mihály is megátkozza. Ég és föld és minden, ami rajtuk szent megátkozzák. Átkozott legyen mindenütt, bárhol találtatik ... életébén és halála óráján ... minden tettében, amikor eszik, amikor éhes és szomjas, amikor alszik és ébren van, amikor jár és nyugszik, amikor ül és fekszik, amikor sebesülten vér önti el.- Átkozott legyen faja, átkozott agyveleje, álla és homloka, füle, szempillája, szeme, szemöldöke, tenyere és keze. melle, belsőrészei, gerince, lépe s minden, ami hozzá tartozik... és a körme. Betegségek martaléka legyen tetőtől talpig..." E szörnyű átok ellenére Taxii csaló könyvei máig is egyházi irodalmat képeznek. S ez a legjellemzőbb! Lahulek—Faltys ŰJ SZŐ 7 * 1059. jújius 11.