Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-11 / 160. szám, csütörtök

GENFI TUDÓSÍTÁSUNK 1 A hidegháború erőinek aktivizálódása a genfi értekezlet végső szakaszában gos súlyos következményeire. A békeellenes erők aktivizálódása mitsem változtat a tárgyalt probléma lényegén, sem bizonyos megoldások tárgyilagos sürgősségén. A Szovjetunió ezért következetesen ragaszkodik Nyugat-Berlin kérdésének a megszálló statútum megszüntetése útján való elintézéséhez bármilyen formában. El kell utasítani a Nyugat részéről támasztott feltételeket a csúcsértekezlet kérdésében, mert teljesen világos, hogy ezen értekezlet megtartása a Nyugatnak ugyanúgy érdekében áll, mint a szocialista tábor országainak. A Nyugat jelenlegi genfi álláspontja rendkívül rövidlátó. Ésszerűbb lenne, ha a Nyugat saját érdekében törekedne a Nyugat-Berlinre vonatkozó, kölcsönösen elfogadható egyezmény elérése lehetőségének kihasználására. Amennyiben a Nyugat nem látja ho a jelenlegi helyzet megoldásának szükségét — amint ismeretes — ér= Abban a pillanatban, amikor a korlátozott megállapodása állítólaE külügyminiszterek genfi értekez5 lete döntő fázisba lépett, a nyuE gati szélsőséges erők fokozzák 5 Genfben a pozitív eredmények elE érése ellen irányuló tevékenyséE güket. A hidegháború erőinek akE tivizálása részint a külügyminisz= terek értekezlete, részint a nuk~ leáris fegyverkísérletek beszünteE téséről szóló tárgyalások ellen = irányul, amelyeket Genfben hétfőn E felújítottak. Az erőpolitika kampánya megfelel azon körök céljainak, amelyek ellene vannak a Kelet és a Nyugal közötti tárgyalások gondolatának is. E kampány fő részét nyilvánvalóan a nyugatnémet kormány irányítja, amelynek politikája a német kérdésben az értekezleten súlyos vereségei szenvedett. Amint tudjuk, ez a vereség Bonn politikai válságában csúcsosodott ki. A bonni kormány most arra törekszik, hogy meghiúsítson minden megállapodást Nyugat-Berlinről és ezáltal a lehető legmeszszebbmenően elodázza a csúcsértekezlet megtartását. Kitűnt, hogy a bonni kormány azzal igyekszik nyomást gyakorolni szövetségeseire, hogy „atlanti politikájának" revíziójával fenyegetőzik. Az az általános nézet alakult ki, hogy de Gaulle tábornok legutóbbi akcióját a franciaországi amerikai támaszpontok kérdésében nemcsak a francia vezetés NATO-beli képviseletének fokozása befolyásolta, hanem az a törekvés is, hogy támogassa Bonn egyidejű nyomását a genfi megállapodás ellen. Ezen fejlődés jelentős megnyilvánulása a szélsőséges reakció erőinek aktivizálása Washingtonban. A feszültség enyhítésének ellenzői, akik különösen erős pozícióval rendelkeznek az amerikai atomerőügyi bizottságban és a hadügyminisztériumban, felújították azon erőfeszítésüket, hogy meghiúsítsák a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésére vonatkozó egyezmény mielőbbi elérésének kilátásait. Ezen irányzat más formája a most Londonban lezajló atlanti kongresszus, amely kizárólag a hidegháború szellemében tárgyal. A nyugati hatalmak a világ közvéleményének várakozásával ellentétben olyan követeléseket szorgalmaznak, amelyek egyedüli értelme csupán az értekezlet halogatása és a csúcsértekezletet előkészítő tárgyalások eredményeinek elodázása lehet. Ezzel kapcsolatban eléggé jellemző a Wall Street Journal befolyásos amerikai lap nyilatkozata, amely figyelmeztet ezen értekezlei vényben marad a Szovjetuniónak a Berlinre vonatkozó jogok átadásáról, a Német Demokratikus Köztársaság szerveinek, valamint az NDK-val kötendő békeszerződés megkötéséről szóló nyilatkozata. Meghozza-e ez az értekezlet a várt eredményeket? Ez attól függ, vajon a nyugati tábor azon erői, amelyeknek nem érdeke a feszültség felesleges kiélezése, képesek lesznek-e álláspontjukat érvényre juttatni. A konfliktus most döntő stádiumba jutott. Amint ismeretes, fennállanak olyan megállapodás széleskörű lehetőségei, hogy a nyugat-berlini megszállási rendszert bizonyos határidőn belül megszüntethessék. A nyugati hatalmaknak előbb vagy utóbb meg kell érteniök, hogy a megszállási statútum leépítése Nyugat-Berlinben belátható időn belül múlhatatlanul szükséges. Jirí Hochman Szerdán újból plenáris üiés Genfben A külügyminiszterek hétfőn és kedden tartott nem hivatalos összejövetele után szerdán 15 óra 30 perckor Couve de Murville francia külügyminiszter elnökletével Genfben a Nemzetek Palotájában hivatalos plenáris értekezletre jöttek össze. Az ülésen A. A. Gromiko mondott jelentős beszédet. A plenáris ülés előtt a nyugati hatalmak külügyminiszterei külön összejövetelt tartottak, amelynek J. A. McCone, az USA atomerőbizottságának elnöke június 9-én repülőgépen Genfbe érkezett. Kijelentette, hogy meg akar ismerkedni a három nagyhatalomnak a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről tárgyaló értekezlet eddigi lefolyásával. Genfben szerdán délelőtt tartották az angol küldött elnökletével a nukleáris fegyverek beszüntetéséről tárgyaló értekezlet 92. ülését. A kömásodik felén részt vett Von Bren- vetkező ülést csütörtök délelőtt tarttano nyugatnémet külügyminiszter is. ják. Az emlékirat rámutat arra, hogy ma az egész világon tudatára ébrednek a hidegháború politikája esztelenségének és csődjének s hogy növekednek azok a követelések, hogy ezt a káros politikát a béke és tárgyalások politikája váltsa fel. Ezzel kapcsolatban az emlékiratban rámuNémet Szövetségi Köztársaság elnöki Adenauer elhatározása hideg zuhanyfunkciója is számos lehetőséget ad ként hatott elsősorban saját pártjáneki arra, hoay továbbra is döntően ra. Bár nyíltan fellépni ellene nem befolyásolja Äkormány politikáját, mertek, az egész német sajtó, tehát Ez alatt elsősorban azt értette, hogy az Adenauer-párti polgári lapok is kizárólag rajta fog múlni, kit nevez ki utódjául a kancellári székbe. Az ő. személyes jelöltje Etzel pénzügyminiszter volt, míg a párt — már mint Adenauer Kereszténydemokrata Pártja, — Erhard gazdaságügyi miniszter, az ún. nyugatnémet „gazdariiszter, az un. yuyaiaemei ..y"'"": pödött meg> aki má

r kancellárnak sági csoda szülőatyja mellett tort ^ ^ mjnt i]yen szüks

é_ P

dA

Cz ellentétek természetesen nem- f

s"

ek t

a/™' megyAcsak személviek voltak Adenauer lasztasa elot

t bemutatkozo latogatást ľ biz^mľsif Etzeľ a hat álľamból ^gyen jövőbeni kenyéradó gazdáinál, álló európai közös piacnak, a fran- az amerlka

l imperialistáknál, cia és katolikus orientációnak a hí- Viszont, ha a 83 éves Adenauer töve, szemben Erharddal, aki liberális vábbra is megmarad a kancellári gazdasági elveinek megfelelően a székben, teljesen nyílt kérdéssé Nyugat-Európa valamennyi államát válik, ki lesz a Német Szövetségi magában foglaló szabad kereskedel- Köztársaság elnöke. A bonni válság mi övezet mellett kardoskodik. leleplezte, hogy az Adenauer-klikk Miután Adenauer látta hogy már nem elég erős ahhoz, hogy saaz április 7-i bejelentését követő ját embereivel tudjon megszállni időben egyre inkább tért hódít sa ját pártjában Erhard kancellárságának gondolata, hogy saját párthívei, mintegy előre leszámítolva azt a A nyugatnémet nép 3000 képviselőjének kérése a genfi értekezlethez: tegyen gyakorlati lépéseket a nemzetközi feszültség enyhítésére Genf (ČTK) — A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere fogadta a nyugatnémet közéleti tényezők küldöttségét: M. Niemöller lelkészt, H. Schwant, a szövetségi parlament volt tagját, von Westphalen grófot és Brenner professzort. A küldöttség A. Gromikonak emlékiratot nyújtott át. Az értekezlet valamennyi résztvevőihez címzett emlékiratot Nyugat-Németország közéletének 3000 képviselője írta alá. tatnak arra, hogy a Kelet és a Nyugat állámférfiai között fennálló eddigi kapcsolatok azt mutatták, hogy mindannyiok közös érdeke az atomfegyverkísérletek beszüntetése, az európai biztonság biztosítása, a fegyverkezés korlátozása, valamint a német békeszerződés megkötése és a berlini statútum rendezése. Azok, akik aláírták az emlékiratot — hangzik a dokumentumban — elvárják a nagyhatalmaktól, hogy végre gyakorlati lépéseket tesznek a feszültség enyhítésére. Erre a helyzet egyre időszerűbb. Ebben egyek vagyunk a németek túlnyomó többségével. Az emlékirat hangsúlyozza, hogy Németország mindkét részének valamennyi politikai pártja — Adenauer kereszténydemokrata pártját kivéve — az utóbbi időben javaslatokat terjesztett elő a nemzetközi feszültség enyhítésére. És bár a német népnek eltérő nézetei vannak a problémák megoldásínak módszereit illetőleg, egyöntetűen hiszi, hogy a külügyminiszterek genfi értekezlete pozitív eredményeket ér el a német békeszerződés kérdésében, amelyek „enyhítik majd a feszültséget, lehetővé teszik a berlini kérdés elintézését, egyengetik Németország egyesítésének útját és elősegítik „az európai atomfegyvermentes övezet megteremtését, amelyben legalább Németország mindkét része, Lengyelország és Csehszlovákia részt venne." mélységesen elítélik pártvezérük kapkodó, meggondolatlan, a „fiatal német demokrcia elveivel összeegyeztethetetlen"", diktatórikus magatartását. A legjobban azonban Erhard leminden kulcsállást a Ruhr-vidéki monopóliumok országában. Bár a nyugati kapitalista kötényt, hogy eddig ellenvéleményt nem rökben Adenauer kapkodása miatt tűrő főnökük a közeljövőben a másod-, vagy harmadrendű elnöki székbe vonul vissza, egyre nagyobb mértékben Erhard jelölése mellett agi- béke és a szocializmus sz

empontjá»tálnak — láthatóan megbánta elhamarkodott lépését és annak valami úton-módon a visszacsinálására tönagy a nyugtalanság, olyannyira, hogy egyes politikai lapok egyenesen katasztrófáról" beszélnek, mégis a rekedett. Ami még hiányzott elhatából nem szabad túlértékelnünk ezeket a változásokat. Csak az egyes monopolista csoportok közötti mararozásához, azt legutóbbi washingtoni kodásról, azok legfőbb politikai exlátogatása alkalmával kapta meg, ahol ponenseinek hajbakapásáról van szó, Eisenhower elnök állítólag kijelentet- amelyek között nincsen lényeges te neki, hogy egyedül ő benne, már különbség az emberiséget jelenleg mint Adenauerben látja a dullesi érdeklő sors

kérdések megoldása tepohtika egyetlen következetes foly- kintetébe

n. Mindenesetre azonban tatóját Európában. jellemző és mély bepillantást enged Adenauer tehát június 4-én hívei- imDp

rj

alista nolitika útvesztőibe nek általános megrökönyödésére a

z „ P , „,.ľ. ľľ,!ľ:ľ! bejelentette, hogy visszavonja április 7-i akkor „megmásíthatatlannak" hirdetett elhatározását és továbbra auernek zűrzavaros kapkodása, is megmarad a kancellári székben. P. J. a „legbölcsebb, a legkövetkezetesebb" európai politikusnak, AdenRendőrség és csendőrség vonult ki a délolaszországi földművesek ellen Zavargások Dél-Olaszország mezőgazdasági körzeteiben nek támogatására hétfőn tüntetést rendeztek. Az Unitá című lap jelentése szerint a tüntetés résztvevőit a csendőrök könnyfakasztó gázzal töltött gránátokkal támadták meg. A tüntetők a csendőrökre és rendőrökre burgonyát és zöldséget kezdtek dobálni. A csendőrök erre tüzet nyitottak a tüntetőkre, de szerencsére senkit sem ért halálos lövés. A tüzelés a parasztok között olyan felháborodást keltett, hogy támadást intéztek a csendőrkaszárnyák ellen és felgyújtották azokat. A tüzet csak nagy fáradsággal sikerült eloltani. A parasztok ezenkívül benzinnel öntötték le és meggyújtották az adóhivatal irattárát. A zavargásokat ezután a Nápolyból sürgősen odahívott rendőrosztagok segítségével sikerült elfojtani. Több mint 100 személyt vettek őrizetbe. Letartóztatták a haladó politikai pártok és szakszervezetek vezető dolgozóit i6. Róma (ČTK) - Mariglianban, húszezer lakost számláló, Nápolyhoz közelfekvő olasz városkában június 8-án zavargások törtek ki. E városka földműveseit a burgonya eladási árának csökkentésével kapcsolatban nagy veszedelem fenyegeti. A marigliani földművesek csaknem kizárólag burgonyatermesztéssel foglalkoznak, a burgonyát nagy mennyiségben szállítják Olaszország minden tájára, sőt még a határon túlra is. Ez idén azonban — tekintettel arra, hogy Olaszországba nagymennyiségű burgonyát hoztak be Németországból és más európai országokból — a burgonya ára annyira csökkent, hogy a mezőgazdák nem képesek fedezni kiadásaikat. A földművesek ezért már néhány hete járják a hivatalokat és a határidő meghosszabbítását kérik az adó fizetésére s más engedményeket kívánnak. A mezőgazdák ezen követeléseikPártjának főtitkára a New Age Június 7-i számában foglalkozott a keralai helyzettel. Cikkében elsősorban arra mutatott rá, hogy a keralai kormányellenes provokáció célja az, hogy rábírja India központi kormányát a keralai kormány feloszlatására. Az ellenzéki pártok meg akarják dönteni a keralai kormányt Delhi (ČTK) - A sajtó híreiből kitűnik, hogy Kerala indiai államban az ellenzéki pártok fokozzák kormányellenes akcióikat. A keralai kormány Indiában az első, amelyet kommunisták vezetnek. Ezt a kormányt fennállásának két éve során a reakciós erők több ízben élesen támadták. A reakció támadásaira most az új iskolatörvényt használja fel ürügyül, amely törvény a keralai tanítók javarészének előnyére válik, és fokozza az állam felelősségét az iskolák irányításáért és a tanítás anyagáért. A keralai ellenzéki pártok, az In- Adzsoj Ghos, India Kommunista diai Nemzeti Kongresszus, a Pradzsa Szocialista Párt és a Muzulmán Liga bizottságai közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben felszólítják Kerala közvéleményét, hogy június 12-én kormányellenes kampányt szervezzen. Az indiai nemzeti szakszervezeti kongresszus keralai alosztálya, amely az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt befolyása alatt áll, ezt a napot a kormányellenes általános sztrájk napjának hirdette ki. Ezen akciókhoz csatlakozott a katolikus egyház, amely a provokatőrök fegyveres különosztagait alakítja és képezteti ki. A Blitz indiai hetilap legutóbbi számában beszámolt arról, hogy Keralában a templomokat most fegyverraktárakká alakítják. A keralai kormány tudatában van a fenyegető veszedelemnek. Nambudiripad miniszterelnök a június 7-1 bombayi sajtóértekezleten nem zárta ki az összetűzések lehetőségét. Szilárdan meg volt azonban győződve arról, hogy a kormánynak sikerül a helyzeten úrrá lenni. Véres események Ecuadorban New York (ČTK) - Az ecuadori tudósítók jelentéséből kitűnik, hogy az ecuadori kormány könyörtelenül elnyom minden népi mozgalmat. Május 28-a óta a rendőr- és katonai csapatok több mint 30 ecuadori polgárt megöltek és több mint 600 hazafit letartóztattak. Színes televízió Moszkvában A Szovjetunió népgazdaságának Moszkvában e napokban nyíló kiállításán a moszkvaiak első ízben ismerkednek meg a szovjet színes televízióval. A színes televízorokat a leningrádi Kozinskij-üzem gyártja, amely a televízorok első sorozatát készíti a moszkvai prőbaközvetítésre Az első szovjet színes televízorok képfelülete 460X150 mm. Ez idén már 90X120 cm-es televízorokat fognak gyártani. A NATO londoni értekezlete London (ČTK) — A NATO atlanti kongqresszusa június 9-i Iondoni plenáris ülésén a határozati javaslatok egész sorát fogadták el. A politikai határozati javaslat beismeri, hogy a háború utáni időszakban „a kommunista világ hatalmas sikereket ért el", úgyhogy állítólag „közeledik az a döntő pillanat, amikor felmerül a Nyugat és a Kelet közötti egyensúly tel.les változásának veszedelme". A kongresszus küldöttei arról panaszkodnak, hogy a kommunista ideológia „mély, egyre szilárdabb qyökereket ereszt Dél-Ázsiában, a Közép-Keleten, Afrikában és Latin Amerikában". A kongresszus a gazdasági kérdésekre vonatkozó határozatban értékeli a szocialista tábor országainak a tudomány terén elért sikereit. A kongresszus résztvevői nagy nyugtalansággal tekintenek a szocialista tábor országainak növekvő katonai erejére. A keddi plenáris ülésen éles összetűzésre került sor Brown munkáspárti angol küldött és Billotte francia tábornok világon. között. Brown védelmezte a NATO jelenlegi stratégiáját, míg a francia küldött elégedetlenségét fejezte ki az USA NATO-beli diktátuma miatt. A délutáni ülésen MacMillan angol miniszterelnök, Gaitskell, a munkáspárt vezére, Spaak, a NATO főtitkára, Lange norvég külügyminiszter és Douglas, az USA volt londoni nagykövete szólalt fel. Lange norvég külügyminiszter hangsúlyozta Nyugat-Európa gazdasági szétforgácsolódásának problémáját. Spaak, a NATO főtitkára ismételte „a növekvő kommunista veszedelemről szóló érvelését". Gaitskell, a munkáspárti ellenzék vezére az Észak-atlanti Paktum és a qazdaságilag elmaradott országok közötti kapcsolatok kérdéseit érintette. MacMillan angol miniszterelnök kijelentette, a Nyugat kötelessége, hogy segítségére legyen a kevésbé fejlett országoknak. Megjegyezte hogy „napjainkban nagy jelentőségűek a személyes, kulturális és gazdasági kapcsolatok az egész A kizárt alapító Az első világháború utáni években sok port vertek fel, bár kevés konkrét eredményt értek el az ún, Páneurópa-mozgalom hívei. A Páneurópa-mozgalom célkitűzései kimondottan szovjetellenesek voltak. Arra utaltak, hogy csak az egyesített, értsd tőkés Európa államai együttesen tudnak megbirkózni a kommunista veszéllyel s annak fő támaszával, a Szovjetunióval. A mozgalom alapítója a' Bécsben élő Coudenhove-Kalergi gróf volt, aki ily módon jogosan tartja magát a második világháború után gombamód elszaporodott Páneurópa-mozgalmak atyjának. E mozgalom központja az „egyesített Európa" fővárosa Strassbourg lett, ahol többek között e szervezetek ideológiai összefogója, az Európa-Unió is székel. Nos, a napokban ennek a strassbourgi Európa Uniónak elnöksége Coudenhove-Kalergi grófot, a Páneurópai-mozgalom alapítóját, kizárta soraiból, miután, amint határozatukban szó szerint írják: „a Német Demokratikus Köztársasággal szemben elfoglalt megalkuvó magatartásával elárulta az egységes Európa eszméjét." Nos, igazában mi az agilis bécsi grófnak a bűne, hogy a páneurópások nyilvánosan pálcát törnek felette? Mindössze annyi, hogy jelenleg nem látja lehetségesnek a két Németország egyesítését a nyugati recept szerint, amiért is szerinte számolni kell a fennálló ténnyel, vagyis hogy huzamosabb ideig két német állam fog fennállani. Ezt az egyszerű és tisztán a puszta tényeket leszögező gondolatmenetet tartják Európa elárulásának a strassbourgi elnökség tagjai, akik Adenauerékhez hasonlóan még mindig nem akarják tudomásul venni a Német Demokratikus Köztársaság létezését, pedig erről még saját vasfüggönyeiken belül, akár Genfben az ottani külügyminiszteri tanácskozások tárgyalótermében is meggyőződhetnek. Ott ülnek ugyanis, ha különasztal mellett is, de a három nyugati nagyhatalommal egy teremben a Német Demokratikus Köztársaság hivatalos küldöttei, ami már tagadhatatlanul elismerés is. Coudenhove-Kalergi gróf esete saját szülöttével, a reakciós Európaösszefogással, amely őt kizárja soraiból, szemléletes példája annak, hová vezet a politikai gyűlölet diktálta vakság, amikor a politika végleg elhagyja a tények mezejét. Sz. L. ÜJ SZÖ 3 * 1959. június 11.